Készült: 2018.12.17.12:10:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

269. ülésnap (2018.02.20.),  117-133. felszólalás
Felszólalás oka Vita kivételes eljárásban
Felszólalás ideje 35:54


Felszólalások:   103-116   117-133   134-148      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. A kormány-előterjesztés T/19862. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Banai Péter Benő úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó.

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kúria idén februárban a Magyar Nemzeti Bank  közismert nevén az MNB  több határozata esetében formai okból semmisséget állapított meg. Az MNB álláspontja szerint a törvényi előírások és az egyértelmű jogalkotói szándék figyelembevételével alakította ki a döntéshozatali rendjét. Ugyanakkor a Kúria ítélete értelmében az MNB vezetői hatósági ügyekben kiadmányozási jogkörükben a jogalkotói szándék ellenére sem jogosultak döntéshozatalra. A Kúria a „kiadmányozás” szó tartalmát illető szemantikai értelmezés alapján semmisnek nyilvánította az MNB érintett határozatait, mert azokat az MNB szerveként működő Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazása alapján az MNB vezetője hozta meg az említett kiadmányozási jogkörében. Mivel a döntések folyományaként bizonytalanná vált számos MNB-határozat sorsa, így szükségessé vált a felmerült probléma mielőbbi orvoslása. Nem tarthatók ugyanis a fogyasztók bizonytalanságban, és nagyon szükség van a jogbiztonság folyamatos fenntartására a pénzügyi területen.

Az MNB saját közleménye szerint az Alkotmánybírósághoz fordul a Kúria jogértelmezése és az egyértelmű jogalkotói akarat közötti ellentmondás feloldása érdekében, de az Alkotmánybíróság döntéséig is orvosolni kell a kialakult bizonytalanságot. Az előttünk lévő törvényjavaslat alapján a közigazgatási perekben 30 napos időtartamra megnyílna egyfajta önkorrekciós lehetőség, amely időtartam elteltéig a Pénzügyi Stabilitási Tanács meghozhatná a formailag kifogástalan döntését. Jelen törvényjavaslat az e cél érdekében szükséges jogszabály-módosításokat tartalmazza.

(12.50)

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondott indokok alapján kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és a későbbiekben majd támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a Törvényalkotási bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság a tegnapi nap során a kivételes eljárásra vonatkozó szabályokra tekintettel megtárgyalta a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény módosításáról szóló, 19862. számon benyújtott törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 22 igen szavazattal, egyhangú döntéssel összegző jelentést nyújtott be. A törvényjavaslathoz képviselői módosító javaslat nem került benyújtásra, és a bizottság sem fogalmazott meg módosítási szándékot. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Tájékoztatom önöket, hogy a frakcióknak 30-30 perc, a független képviselőknek 8 perc áll rendelkezésükre. A felszólalások első körében a vezérszónokok ismertetik a frakciók álláspontját. Elsőként megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak, bizottsági elnök úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez év december 12-én (sic!) fogadta el a tisztelt Ház, illetve december 18-án került kihirdetésre az a 2017. évi CXCI. számú törvény, amely a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról rendelkezett. Ez a decemberben elfogadott törvénymódosítás a Magyar Nemzeti Bank eljárásainak teremtette meg a jogszabályi hátterét. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletével összefüggő eljárások ugyanis 2018. január 1-jétől kikerültek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alól. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésével hatályát vesztette ugyanis a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény  népszerű nevén és parlamenti nevén a Ket., a közigazgatási eljárásról szóló törvény , amely számos esetben az általános eljárási szabályoknál háttérjogszabályként volt alkalmazható. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja az, hogy a 2018. január 1-jét megelőzően indított, a korábban hatályos polgári perrendtartás alapján lefolytatott közigazgatási perben, valamint az ezekkel kapcsolatos perújítások során lehetőség nyíljon a jegybank számára egy 30 napos időintervallumban a megtámadott döntéseivel kapcsolatos jogsérelem orvoslására. Ez a javaslat a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez hasonlóan hézagmentes jogvédelmet, illetve az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogát kívánja biztosítani.

A javaslat rögzíti, hogy az önkorrekció lehetősége nem nyílik meg a felülvizsgálati eljárásokban, azonban minden más típusú bírósági eljárásban ez alkalmazható. Így alkalmazható például az elsőfokú közigazgatási percben, a másodfokú közigazgatási perben, a mulasztási perben, valamint egyéb nem peres eljárásokban.

A javaslat előírja, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozó döntések ellen a 2018. január 1jét megelőzően indított perek és perújítások a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe kerülnek. A rendelkezés indoka az, hogy a régi polgári perrendtartás XX. fejezete alapján zajló, első fokon lévő ügyekben a közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el, tehát az egységes jogi szabályozás és az eljárásrend biztosításához indokolt a fórumrendszer hozzáigazítása is.

A javaslat rögzíti továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntése kapcsán lehetővé válik a megsemmisítés vagy visszavonás helyett a megtámadott döntés hatályon kívül helyezése, ezzel egyidejűleg pedig új döntés meghozatala, mely a jogbiztonságot és a forgalom biztonságát garantáló előírás lesz.

Az új döntés okafogyottsága esetén a jegybanknak nem szükséges új döntést hoznia. Ilyen eset például, amikor a vitatott döntés konkrét időtartamra szól, és már nem állnak fenn az új döntés feltételei, vagy az már nem lenne az új körülmények között értelmezhető.

A javaslat két további garanciát rögzít a jegybank önkorrekciót megvalósító döntéseivel szemben. Az új döntések nem korlátozhatnak jogosultságot, illetve a kötelezettség és a szankció nem tehető terhesebbé. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a bíróságok esetén legfeljebb a bírság összegének helybenhagyására, illetve csökkentésére kerülhet sor, másfelől a már megadott engedélyek esetében kvázi újbóli megerősítést nyerhetnek a hatósági döntések, illetve jogosultságok.

A javaslat rendezi továbbá a fizetési kötelezettséget előíró döntések orvoslása folytán felmerülő esetleges kérdéseket is. Rögzítésre kerül, hogy ha a megtámadott döntés fizetési kötelezettséget ír elő, az új döntésben a Magyar Nemzeti Bank akként rendelkezhet, hogy a fizetési kötelezettség megfizetettnek tekintendő a megtámadott döntés folytán teljesített fizetési kötelezettség erejéig. E garanciális követelmények az önkorrekció során hozott döntésekkel szemben alkalmazandóvá válnak a 2018. január 1-jét követően induló közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szabályai alapján zajló perekben is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát azt tudom javasolni önöknek, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadását, hiszen így a 2018. január 1-jével hatályba lépett eljárásrendi törvényi változásokkal összhangban a pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét, az MNB eljárásrendjét teszi ésszerűbbé, hatékonyabbá, illetve átláthatóbbá, és egyben a kormány bürokráciacsökkentési céljait is szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

(A jegyzői székben Szávay Istvánt Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretettel köszöntöm az ülés vendégeit. A világon ennél unalmasabb törvényjavaslatot így kívülről szerintem nem lehet találni. Amikor a polgári perrendtartás alapján folytatott közigazgatási perek körülményeiről van szó, akkor szerintem nálam is lefőne az a bizonyos kávé, ha ezt kívülről kéne szemlélnem, ugyanakkor annál több érdekesebb kérdés adódik abból, ami előttünk van. 2018. január 1-jén bekövetkezett szabálymódosításokból vezeti le a kormány azt, hogy most 2018-nak gyakorlatilag az egyetlen parlamenti ülésén akar ezzel foglalkozni. De hát adódik a kérdés, hogy mennyire gondolkodik előre és mennyire felkészült ez a kormányzat, hogy ha nem a 2018. január 1-jei hatálybalépést megelőzően szabályozza ezeket a körülményeket, hanem most hozza ide számunkra, februárban. Hozzáteszem, én támogatom azt, hogy ha az MNB valamilyen úton-módon nem a leghatékonyabban jár el, akkor egy 30 napos időintervallumban a megtámadott döntéseivel kapcsolatban korrekciós lehetősége legyen.

De ha már itt tartunk, engedjék meg, hogy az általános vita kereteit nem túlfeszítve, de kihasználva beszéljek arról, ami számomra hiányzik főleg az MNB-vel kapcsolatos szabályozás tekintetében. Nem látjuk továbbra sem azt, hogy a Magyar Nemzeti Banknál parkoló, a devizahiteles átváltásból eredő százmilliárdok, ami nem a Magyar Nemzeti Bank pénze, hanem a devizahitelesek pénze, mikor és milyen formában kerülhet visszaszolgáltatásra az érintettek, a károsultak számára. Azt sem tudjuk, hogy a kormányzat egyáltalán nyitott-e erre, az eddigi megszólalásaik nem erre engedtek következtetni. Azt sem tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványaival kapcsolatos visszaélések, az ott eltapsolt milliárdok, az ingatlan-, festmény- és műkincsvásárlások milyen módon lesznek elszámoltathatók akár önök által. Önök nyilván a jegybanki függetlenségre fognak hivatkozni, de az előttem semmiképp nem állja meg a helyét magyarázatként, hogy azt mondják, hogy bármiféle függetlenség mögé bújva tulajdonképpen szabadon lehet garázdálkodni a piacon, irodaházakat venni, festményeket, műkincseket, nagy értékű bútorokat vásárolni saját kényük-kedvük szerint. Hozzáteszem, az első válsággyűrű esetén melyik lesz az az „árucikk”, ami a legnehezebben lesz piacosítható: pontosan az ingatlan. Minden komolyabb válság esetén az ingatlanárak zuhanásával kell számolni. Tehát amikor az MNB alapítványai ingatlan-portfóliót bővítenek, lehet, hogy arra is gondolniuk kellene, hogy nem a saját zsebpénzükkel játszanak, hanem adott esetben bizony Magyarország jövőjével.

S még azt is kell mondjam, hogy fideszes gazdaságpolitikai szándékok felől is szerettem volna érdeklődni a ciklus során többször. Önálló törvényjavaslat és vita sajnos ebben a tárgykörben nem indult el, de engem nagyon érdekelne az, hogy mennyiben tartják elfogadhatónak az MNB azon politikáját, amely tulajdonképpen tudatosan arra játszik, hogy gyenge legyen a magyar forint, hiszen a gyenge magyar forint vagy akár csak a 300-320 forint közötti sávban mozgó magyar forint brutális pluszterheket jelent a devizahitel-károsultak számára, pont azok számára, akiknek a kifosztásában álláspontom szerint az MNB is részt vett. Orbán Viktor és csapata erre azt szokta mondani, hogy azért jó a gyenge forint, mert az segíti az exportot, és az exportáló magyar vállalatoknak ez mennyire jó lesz, és mennyivel több hasznot tudnak realizálni.

(13.00)

A probléma az, hogy ha egy minimálisan is hozzáértő ember megvizsgálja ezt a rendszert, akkor azt látja, hogy a „magyar export” nagyon nagy hányadát a területünkön működő multinacionális cégek kivitele testesíti meg, amelynek haszna a magyar kis- és középvállalkozások tekintetében legalábbis elhanyagolható. Tehát még az sem igaz, hogy a magyar exportot segítené az a folyamat és az a mesterségesen gyengén tartott árfolyam, amit önök kialakítottak. A devizahitel-károsultak és a magyar nemzetgazdaság érdekében nem biztos, hogy fenn kellene tartani ezt az állapotot.

Tehát ezen kérdéscsokorról lehetne, kellene, tudnánk nagyon sokat vitatkozni, nagyon sajnálom, hogy önök bujkálnak ezen kérdések elől. Államtitkár urat szakmailag korrekt módon felkészült embernek ismerem, tehát biztos vagyok benne, hogy ő nem bujkál ezen kérdések mindegyike elől. De abban is biztos vagyok, hogy bár feszegetem az általános vita határait, és ezt már nem folytatom sokáig, ezen törvényjavaslat alapvetően támogatható, az iránya, tehát az MNB 30 napos korrekciós lehetőségének a megadása különböző megtámadott döntéseivel kapcsolatban támogatható.

Engem sokkal jobban zavar az, ami nincs ebben a törvényjavaslatban. És most már elmúlt 8 évről beszélhetünk, a Fidesz elmúlt 8 évében sajnos ezek a nagyon fajsúlyos témák még a vitaszakaszig sem jutottak el az önök által uralt és irányított magyar parlamentben. Hiszen vagy kétharmaddal, vagy egy kicsit kisebb, de mégiscsak többséggel tökéletesen szabotálni tudták ezen témák érdemi, szakmai alapon nyugvó kitárgyalását. Köszönöm a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e további hozzászóló képviselő a teremben. Többen jelentkeztek, ezért kérdezem, de most nem tartózkodnak a teremben a képviselő urak.Tisztelt Országgyűlés! További felszólaló nem lévén, az összevont általános vitát… (Dr. Józsa István megérkezik a terembe.) Kellő lassúsággal vezette az elnök az ülést. Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmességét és megértését. Néha a képviselőnek is ki kell menni, de szerencsére még időben sikerült visszaérnem.Érdekes ez a törvényjavaslat. Az újságok csak lex Windisch néven emlegetik. Történt ugyanis, hogy amikor három éve kirobbantak a fideszes brókerbotrányok, bedőlt itt egymás után a Buda-Cash, majd a Quaestor, a Hungária Értékpapír Zrt., akkor azt mondták, hogy a Magyar Nemzeti Bank ura a helyzetnek, és hatékonyan látja el a pénzügyi szektor felügyeletét. Nekünk már akkor aggályaink voltak, ugyanis nem sokkal korábban szüntették meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, amit mi nehezményeztünk.

Elfogadjuk, hogy vannak a világban olyan helyek, ahol a nemzeti bankok, a jegybankok felügyelik a pénzügyi szektort, de nálunk egy kialakult hagyománya, rendszere volt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, és úgy gondoltuk, hogy ott egy biztosabb jogi háttér van. Itt kiderült, hogy nem sikerült túlzottan ez az átalakítás. Az elmúlt időszakra visszatekintve az derült ki, hogy az utóbbi években törvénysértő határozatokat hozott a bankszektor törvényessége felett őrködő Magyar Nemzeti Bank, pontosabban annak a pénzügyi felügyeleti része.

Történt ugyanis nemrégen, hogy a Kúrián két felülvizsgálati eljárásban is kimondták, jogsértőek és ezért semmisek azok a nemzeti banki határozatok, amelyeket Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hozott a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi Zrt. ügyében.

Ez igencsak kínos hiba az MNB részéről, amely a törvényesség felügyelője, merthogy havonta több száz határozatot hoznak a jegybankban, kiosztanak összességében akár milliárdos nagyságrendű bírságokat is, és a Kúrián született ítéletek alapján fennáll a veszélye, hogy minden, Windisch alelnök úr által jegyzett határozatot sikerrel lehetne megtámadni, egyébként azoknak, akiket ez a büntetés és a rendreutasítás valószínűleg jogosan érintett.

Ezt a bénázást látva óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetői csak tévedtek, vagy esetleg van a háttérben valami összejátszás is az egyébként csalónak tűnő brókerekkel, vagy egyszerűen csak alkalmatlanok a pénzügyi felügyeleti munka betöltésére. Mint ahogy ez a gyanúnk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a PSZÁF megszüntetésekor vagy beolvasztásakor már komolyan felmerült, nemcsak bennünk, hanem szakmai körökben is.

Ez sajnos egy nagyon kellemetlen és nagyon rossz, de eklatáns példa. Windisch alelnök úr munkáját ennek ellenére nagyra tartja a Magyar Nemzeti Bank, hiszen föltárta az anomáliákat, a havi 4,5 milliós fizetése mellé havonta bő 2,4 millió forint bruttó jövedelmet kap. Már a Bibliában is olvashatjuk, hogy nyomtatólónak ne kösd be a száját (sic!), mert különben beleeszik az árpába. Úgyhogy ez biztosan nagyon indokolt, de a munka minősége nem úgy tűnik, hogy ezzel arányban van. A jegybankhoz kötődő cégben vagy szervezetben betöltött posztokért, ha itt összeadom, ez 7 millió forint körüli havi juttatás, amiért már erre az apró kis hibára is érdemes lett volna figyelni. Windisch alelnök úr ráadásul kedvezményes hitelt is vett már fel a Nemzeti Banktól mint munkáltatójától, akkor még fokozottabb elköteleződés lenne elvárható tőle, hogy a törvényességet is betartsa.

Tehát most, amikor előterjesztették ezt a korrekciós törvényjavaslatot, a kérdés az, hogy tudatos ügyetlenkedés zajlott-e az ügyben, és a Nemzeti Bank valamilyen okból titokban az egyébként csaló brókereket segíti munkájával, amit a bíróság aztán megsemmisít, vagy egyszerűen alkalmatlanok a pénzügyi szektor felügyeletének ellátására. Mind a kettő nagyon nagy baj, úgyhogy hangsúlyosan javasoljuk az előterjesztőnek, hogy teljes átvilágítást végezzen a pénzügyi szektor felügyeletével kapcsolatban, és ne csak az ilyen kúriai döntés által a szekrényből kieső csontvázak esetén tegyen felülvizsgálati lépéseket, hanem az egész rendszert vizsgálja át a környező jogi szabályozásnak való megfelelőség oldaláról is, hogy ilyen hibák a későbbiekben ne fordulhassanak elő. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. Jelentkezőt nem látok. Az összevont… (Jelzésre:) Bocsánat, akkor gondolom, hogy amíg én a dokumentumomba néztem… Igen, megadom a szót Volner János képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon, frakcióvezető úr!

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A brókerbotrány kapcsán szeretnék a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény eme módosításához néhány szót hozzászólni. 2010 novemberében én magam 24 darab módosító javaslatot terjesztettem be a pénzügyi felügyeletről szóló törvényhez, amelyeknek beépítését kértem a törvénybe annak érdekében, hogy a bankok és brókercégek ne tudjanak az ügyfelektől pénzt lopni, ne tudjanak különböző gazdasági anomáliákat, akár pénzügyi buborékok létrehozásával okozni. Ezeket a módosító javaslatokat akkor a Fidesz-KDNP kormánykoalíciója az MSZP-vel nagykoalíciót alkotva leszavazta az Országgyűlésben.Később aztán, amikor az úgynevezett Quaestor-botrány kiderült, és egymás után dőltek be a brókercégek, a Quaestor, a Buda-Cash vagy a saját választókerületemben, Cegléden a Hungária Értékpapír Zrt., Windisch László alelnök úr, miután a Magyar Nemzeti Bank analizálta, mi is történt a brókerbotránynál, hogyan fordulhatott elő ez az eset, megérkezett hozzánk, a Gazdasági bizottságba egy ötpontos javaslatcsomaggal.

(13.10)

Az öt pontban fölsorolta azokat az észrevételeket, amelyekkel a Magyar Nemzeti Bank szakmai megállapítása szerint elkerülhető lett volna a brókerbotrány kialakulása és a 300 milliárd forintos károkozás, ami ennek következtében fellépett. A csalódásom annak volt köszönhető, hogy mind az öt pont, amivel a Magyar Nemzeti Bank alelnöke megérkezett a Gazdasági bizottság ülésére, már általam 2010 novemberében be lett nyújtva (Z. Kárpát Dániel: Ez így van.), s ha akkor nem szavazza le a Fidesz-KDNP  nagykoalíciót alkotva a szocialistákkal  az általam benyújtott módosító javaslatokat, ez a 300 milliárd forintos károkozás elkerülhető lett volna, Magyarország nem szenvedett volna ekkora kárt, és sok ezer embernek megmaradt volna a pénze.

Az egyik nagyon fontos tanulsága az volt ennek a periódusnak, hogy az ötéves ellenőrzési időszakot kötelező lerövidíteni az egyébként nagyjából kéttucatnyi független brókercégnél, mert egyszerűen, ahogy még annak idején Rogán Antal megfogalmazta, 15 éven keresztül nem volt egy megfelelően alapos vizsgálat, 15 éven keresztül lophatták egyes brókercégek az ügyfelek pénzét. Én azért szeretnék lándzsát törni, hogy ismerje el a Magyar Nemzeti Bank a felelősségét ebben a kérdésben. Igyekeztem ezt egyébként egy büntetőeljárás megindításával is előidézni. Én magam feljelentést tettem hűtlen kezelés miatt, és kértem a legfőbb ügyésztől, állapítsa azt meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank elmulasztotta a megfelelő gondossággal, megfelelő szakmaisággal folytatott ellenőrzést a bank- és brókercégek fölött. Egyszerűen az történt, hogy egyszer sem nézték meg, hogy a pénznek, amit a brókercégek beszedtek a „kisbefektetőiktől”, megvane a fedezete értékpapírok, készpénz, folyószámlapénz és egyebek formájában.

Soha nem történt ez meg sok éven keresztül, és mint ahogy a választókerületem, Cegléd és a környező települések példája mutatja, a nem megfelelően gondos ellenőrzés következtében fordulhatott elő az a sajnálatos eset, hogy egyes újsághírek szerint 25 ezernél több károsult volt csak a Hungária Értékpapír Zrt.-nél úgy, hogy az emberek bementek egy elvileg a Magyar Nemzeti Bank által ellenőrzött brókercéghez befektetni a pénzüket, majd pedig ahelyett, hogy ez a cég fogadta volna be hivatalosan, minden törvényi előírásnak eleget téve a pénzüket, egy Biztonság Trade Zrt. néven kiadott papírral vették el az emberektől a pénzt. Ők azzal a tudattal mentek oda, hogy a Magyar Nemzeti Bank garanciát ad a befektetésük után, de a Magyar Nemzeti Bank soha nem nézett rá erre a brókercégre, soha nem garantálta azt (Dr. Völner Pál: Sose volt garancia. Ezt csak ti mondjátok.), hogy egy tisztességes ellenőrzés megtörténjen, a tőkének nem lett volna szabad ebben az esetben elvesznie. Az emberek azzal a tudattal mentek oda, hogy a tőke biztonságban van, azzal a tudattal mentek oda, hogy lehet, hogy nem úgy sikerülnek a befektetések és nem fognak reálkamatot realizálni a befektetéseiken, de a tőkéjük biztonságban van, mert a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Betétbiztosítási Alap ezt garantálja részükre. Ebben az esetben azonban nem ellenőrizte éveken keresztül a Magyar Nemzeti Bank megfelelő gondossággal ezt az egyébként csaló brókercéget, nemrég készült el a vádirat, gond nélkül ellophatták az emberek pénzét.

A kormánypárti többséget arra kérem, hogy akár ebben a módosításban, akár majd egy következőben  én nagyon örülnék, ha ebbe a módosításba beleférne  gondoskodjanak arról, hogy az ilyen módon kárt szenvedett emberek az utolsó fillérig visszakapják a pénzüket. Nagyon sok családnak az utolsó megtakarításai mentek el, én magam is jó néhány olyan tragikus történettel találkoztam, emberek megkerestek, idősebb emberek, akik a sírjukra tették félre a pénzt, hogy ne az unokáiknak vagy a gyerekeiknek kelljen a temetkezés költségeit előteremteni. Ezeknek az embereknek nem százmillióik voltak, hanem jellemzően egy-kétmillió forintjuk, amit betettek egy brókercégbe abban bízva, hogy komolyan lehet venni azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank garantálja a brókercég ellenőrzését és az Országos Betétbiztosítási Alap, bármi történjen is a brókercéggel, 30 millió forintig kártalanítja a befektetőket. Ez nagyon szomorú, de nem történt meg, a Magyar Nemzeti Bank nem ismerte el a felelősségét ebben az ügyben, és a Fidesz sem ismerte el azt, hogy ha megszavazták volna az általam benyújtott 24 módosító javaslatot, akkor elkerülhető lett volna ez a példátlanul nagy károkozás.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek megkapják a pénzüket, és ha kell, akár nemzetközi fórumokra is el fogjuk vinni, miután a hazai jogi lehetőségek kimerültek, ezt a küzdelmet, mert az embereknek ez a pénz visszajár, köztörvényes bűnözők politikai mulasztásból jutottak oda, hogy elkövethették ezt a bűncselekményt, és az emberek egy politikai-szakmai mulasztás következtében a bűnözők által meg lettek károsítva és elbukták a megtakarításukat. Én azt kérem a kormánypárti képviselőtársaktól, hogy méltányolják az emberek kárát, lássák azt, hogy az emberek nem fölösleges kockázatot vállaltak, hanem azzal a tudattal fektették be a pénzüket, hogy majd ezt vissza fogják kapni, hiszen az Országos Betétbiztosítási Alap biztosan fizetni fog, ez azonban nem következett be.

Ezt a méltánytalanságot helyre kell állítani, az embereknek pedig ki kell fizetni az utolsó fillérig minden kárukat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Államtitkár úr, öné a szó.

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vitában, azt gondolom, nagyon sok olyan állítás, illetőleg vélemény hangzott el, amely túlmutat az önök előtt lévő törvényjavaslat keretein, mégis engedjék meg, hogy elsődlegesen ezen észrevételekre reagáljak.Z. Kárpát Dániel képviselő úr a devizahitelesek problémájáról, a probléma megoldásáról és a devizahiteles probléma megoldásával kapcsolatos jegybanki forrásokról szólt. Engedjék meg, hogy először is azért azt rögzítsem, hogy azt gondolom, a kormány javaslatára az Országgyűlés számtalan intézkedést hozott 2010 augusztusától kezdve egészen az elmúlt időszakig, amelynek keretében, mondhatom talán azt, hogy Európában az elsők között és példamutató módon igyekezett rendezni a devizahitelesek problémáját. (Z. Kárpát Dániel: Igyekezett.)

Jelenleg, képviselő úr, azt kell mondjam, ez az igyekezet, azt gondolom, sikert ért el, 1 százalék alatt van a devizahitelesek aránya. Egy olyan jellegű rendszerkockázatot tudtunk megszüntetni, amely, ismétlem, 1 százalék alá csökkentette a devizahitelesek arányát. Csak annak lehet devizahitele, aki a szigorú feltételeknek megfelel, például a jövedelme is devizában keletkezik. (Z. Kárpát Dániel: Államtitkár úr, ön kiválaszt egy réteget, de az emberek most forintban fizetik ugyanazt az összeget.  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Bocsánat!

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, ha megnézi azt, hogy milyen intézkedések voltak és milyen hatása volt, akkor azt is láthatja, hogy a banki elszámoltatás keretében mintegy 750 milliárd forint került a korábbi devizahitelesekhez, és azt is láthatja, hogy az intézkedések következtében a forintosítás után milyen mértékben csökkent a törlesztőrészlet. Átlagosan 25 százalékos csökkenés valósult meg. Ezek a tények. A másik dolog, amit e kapcsán képviselő úrnak meg kell említsek, az az, hogy a jegybank, ahogy ön is mondta, a kormánytól független szervezet, döntéseit saját maga hozza meg. Például a döntéseit a jegybanki eredmény felhasználása tekintetében is az igazgatóság, vagyis az elnök és az alelnökök hozzák meg. Tényszerűen szeretném elmondani azt, hogy a korábbi évek veszteségéhez képest a jegybanknak jelenleg nyeresége van, tényszerűen szeretném elmondani azt, hogy ez a nyereség számos ágon keletkezett, például most már a kamateredménye is pozitívba fordult, és tényszerűen szeretném elmondani azt, hogy a társadalmi felelősségvállaláson túl az eredménytartalékát növelte ez az eredmény. És el szeretném mondani, hogy például 2016-ban 50 milliárd forintos osztalékbefizetésről döntött (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), amelyet a kincstári egységes számlára a jegybank teljesített. Ezek után úgy érzem, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat lényegi kérdéseire érdemes ráfordulni és választ adni a kérdésekre.

Z. Kárpát Dániel úr azt a kérdést tette föl, hogy miért most került ez a törvényjavaslat a tisztelt Országgyűlés elé. Azért, mert ahogy említettem, a Kúria februárban hozott olyan döntéseket, amelyek értelmében semmisnek nyilvánította formai okokból  és hangsúlyozom, nem tartalmi, formai okokból  a jegybank döntéseit, s ahogy elmondtam, a jegybank ezen döntés ellen az Alkotmánybírósághoz fordult. Tehát egy olyan jogi folyamatban vagyunk benne, amely még teljesen nem zárult le, de mégis ezt a bizonytalanságot, azt gondolom, hogy fel kell oldani, ezt a helyzetet rendezni kell, ezért javasolta a kormány a törvényjavaslat megtárgyalását.

(13.20)

Józsa István képviselő úr úgy fogalmazott, hogy azok támadhatnak most, a Kúria döntése után, akiket a bírságok egyébként jogosan érintenek. Pont erről van szó. És el szeretném megint tényszerűen mondani, hogy attól a ténytől úgymond függetlenítve, hogy a jegybank kormányzattól teljesen függetlenül működik, azért tényszerűen megint el kell mondjam azt, hogy ha megnézzük a jegybank által kiadott határozatok számát és megnézzük ezek tartalmát, akkor elmondhatjuk, hogy a kormány által kezdeményezett törvénymódosítások mellett, amelyek célja az önök által említett visszaélések jövőbeni megszüntetése, ezek mellett a jegybank igen határozottan lépett föl a szabálytalanságok ellen.

Az említett Hungária Értékpapír Zrt. ügyében, amelyre Volner János képviselő úr hívta fel a figyelmet, megint tényszerűen el kell mondjam, hogy a Kúria elé került határozatokban a jegybank a személyekre szabható legmagasabb bírságot állapította meg. És ezek után az a kérdés, hogy ha a jelenlegi  jogi szempontból eljárásjogok miatt  bizonytalan helyzetben azt akarjuk, hogy ezek a szigorú döntések érvényben maradjanak, ezeket érvényesíteni lehessen, ha azt akarjuk, hogy ahogy Józsa képviselő úr fogalmazott, ne azok támadjanak, akiket egyébként jogosan érintett a bírság, akkor azt gondolom, hogy a jogilag rendezetlen helyzetet egyértelművé kell tenni. Ezek a kérdések teljesen függetlenek a jegybank érintett vezetőitől, ez az alapvető kérdés: akarjuk-e azt, hogy a tartalmában meg nem kérdőjelezett és tartalmában szigorú, a visszaéléseket határozottan szankcionáló döntések egyértelműen érvényt nyerjenek, ezt a rendet fenn akarjuk-e tartani és meg akarjuk-e erősíteni vagy sem.

Ha a tisztelt Országgyűlés el akarja kerülni a jogbizonytalan helyzetet, el akarja kerülni azt, hogy  ismétlem  azok támadhassanak, akiket a jegybank a határozataival szankcionál, akkor azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor.Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ülésvezető elnökként megköszönjem önöknek az elmúlt négy esztendőben az együttműködést. Kívánom, hogy a közéletben és magánéletükben is legyenek sikeresek.

Tisztelt Országgyűlés! Most 15 óra 20 percig szünetet rendelek el.

(Szünet: 13.23-tól 15.23-ig

Elnök: Kövér László

Jegyzők: Hegedűs Lorántné és dr. Tiba István)




Felszólalások:   103-116   117-133   134-148      Ülésnap adatai