Készült: 2019.03.19.23:04:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

27. ülésnap (2018.10.03.),  1-159. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 9:08:42


Felszólalások:   1   1-159   160-175      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 6. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Vinnai Győző és Tordai Bence jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Szél Bernadett és Szabó Szabolcs képviselők a tegnapi napon arról tájékoztatták az Országgyűlés elnökét, hogy kiléptek a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselőcsoportjából, így a frakció létszáma 6 főre csökkent. Képviselő asszony és képviselő úr a továbbiakban függetlenként folytatja munkáját.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A Kocsis Máté, Gulyás Gergely és Böröcz László, Fidesz, valamint Nacsa Lőrinc, KDNP, képviselők által benyújtott előterjesztés H/1487. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elfogadott napirendünk szerint az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Gulyás Gergelynek, a napirendi pont előterjesztőjének. Miniszter úr, parancsoljon!

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy országgyűlési határozati javaslatot kell az Országgyűlésnek megtárgyalnia, amely egyáltalán nem példa nélküli, még az előterjesztők tekintetében sem, hiszen 5 évvel ezelőtt az Európai Parlamentnek volt már egy hasonló kísérlete. Akkor egy Tavares néven hírhedtté vált, azóta politikával már nem foglalkozó európai parlamenti képviselő előterjesztésére az Európai Parlament egy Magyarországot elítélő határozatot fogadott el, és akkor is Kocsis Máté képviselőtársammal együtt nyújtottunk be egy határozati javaslatot, amely visszautasította az Európai Parlament határozatát, az abban foglalt valótlan állításokat és a Magyarország szuverenitását durván sértő megjegyzéseket.A helyzet ma is hasonló, valamivel még súlyosabb, de nem Magyarország szempontjából, hanem az Európai Unió szempontjából. Éppen ezért engedjék meg, hogy az elején ne csupán konkrétan a határozattal foglalkozzam, hanem ennek az Európai Unióra gyakorolt hatásával is.

Sokadjára látjuk azt, hogy  a legrosszabb bolsevik hagyományokat idézve  a politikai akarat válik jogi mércévé az Európai Parlamentben. Azt látjuk, hogy az Európai Parlament képviselői saját politikai szimpátiájuknak vagy antipátiájuknak kívánnak abban a formában hangot adni, hogy nem létező vagy az Európai Unió hatáskörébe egyáltalán nem tartozó jogi kritériumokat állítanak fel, és ennek megfelelően, e szerint fogadnak el olyan határozatokat, amelyek alapvető szakmai kívánalmaknak mondanak ellent, amelyek durván sértik a lisszaboni szerződést, és amelyek durván sértik a tagállamok, konkrét esetben Magyarország szuverenitását.

Ami újdonság, és messze túlmutat az eddigi hasonló kísérletek jelentőségén, hogy most még az eljárás, amelyben az Európai Parlament döntött, az is szabálytalan volt, az is lábbal tiprása a lisszaboni szerződésnek. A lisszaboni szerződés ugyanis világosan fogalmaz, amikor azt mondja, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás Parlament általi kezdeményezéséhez az európai parlamenti képviselők által leadott szavazatok kétharmadára van szükség. Pontosan tudjuk, hogy ez a leadott szavazatok kétharmada nem állt rendelkezésére a Sargentini-jelentésről történt szavazáskor, ezért valójában a helyes megállapítás az lett volna, hogy az Európai Parlament ezt a határozatot el sem fogadta.

A magyar kormány ennek megfelelően döntött arról, hogy az Európai Bíróságon támadja meg ezt a döntést, és azt várjuk, hogy ha és amennyiben az Európai Bizottság reményeink szerint jogi testületként jár el, és nem politikai mérlegelést folytat, akkor ennek az eljárásnak a kimenetele egyértelmű és világos.

Mégis, tartalmilag is érdemes röviden foglalkozni ezzel a jelentéssel, hiszen ha megnézzük azt az összeállított vádiratot, amely Magyarországot akarja a vádlottak padjára ültetni, akkor arra fogunk jutni, hogy igazából minden olyan pont, amit kritikaként felsorol a jelentéstevő, kizárólag azt szolgálja, hogy eljuthasson végül a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaihoz.

Azt látjuk, hogy természetesen van szó a választási rendszerről, igazságszolgáltatásról, összeférhetetlenségről és korrupcióról, magánélet védelméről, véleménynyilvánítás szabadságáról, vallásszabadságról, tudományos élet szabadságáról, egyesülési szabadságról és egyenlő bánásmódhoz való jogról, de ezenkívül természetesen még szó van, ami, különösen a mai nyugat-európai helyzetet látva már önmagában is felháborító, kisebbségekhez tartozó személyek, köztük romák és zsidók jogairól, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelemről, de mindez azt a célt szolgálja, hogy utána a jelentés ráfordulhasson a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaival kapcsolatos kritikáira, és ezzel összefüggésben egy bevándorlásbarát, a magyar kormány politikájával minden ponton összeegyeztethetetlen elítélő nyilatkozatot adjon ki. Ha megnézzük a megelőző pontokat, akkor a helyzet teljesen világos: az Európai Parlament jelentéstevője részben valótlan állításokat fogalmaz meg, részben pedig olyan ügyeket hoz vagy próbál meg ismételten felszínre hozni, amelyekben Magyarország az Európai Bizottsággal korábban megállapodást kötött.

A választási rendszerrel kapcsolatosan soha semmilyen kritika a Bizottság részéről nem merült fel. Az Európai Unióban a szerződések őre a Bizottság, még akkor is, ha ma egy téves politikai szerepfelfogás jellemzi az elmúlt négy évben a Juncker-bizottságot, de ez nem változtat azon, hogy még ez a Bizottság sem illette soha semmilyen kritikával a választási rendszert. A Velencei Bizottságnak pedig az ezzel kapcsolatos véleménye azt teszi világossá, hogy a magyar választójogi szabályozás megfelelő keretet nyújt a demokratikus akaratnyilvánításra. Ha ez így van, akkor vajon mi oka volt a jelentéstevőnek arra, hogy ezt a jelentés részévé tegye?

Az igazságszolgáltatással kapcsolatos vádak még abszurdabbak, hiszen itt valóban volt annak idején a Bizottság részéről egy kötelezettségszegési eljárás; ez részben megegyezéssel ért véget. Hozzáteszem, egy velencei bizottsági vélemény is volt, az ebben foglaltaknak a Magyar Országgyűlés eleget tett. Ezt követően az egyetlenegy vitás ügyben, amelyik a bírák nyugdíjazásával volt kapcsolatos, az Európai Bíróság döntött. A magyar törvényhozás ennek a döntésnek megfelelően módosította a törvényt, és az Európai Bizottság, egyértelműen rögzítve azt, hogy a magyar igazságszolgáltatási szabályozás összhangban áll az Európai Unió alapvető szabályaival, a kérdést lezárta.

Azért veszélyes gyakorlat, és az Európai Unió jövője, sikeres működése, de akár fennmaradása szempontjából is tűrhetetlen, amit ez a jelentés képvisel, mert azt a világos üzenetet küldi mindenkinek, hogy nincs értelme az Európai Bizottsággal konstruktív tárgyalásokat folytatni; nincs értelme kompromisszumot keresni, kompromisszumra jutni; és nincs értelme az ilyen értelemben létrejött kompromisszumokat utána törvénymódosítás formájában egy tagállam országgyűlése elé vinni, hiszen azt látjuk, hogy ez nem akadálya annak, hogy néhány év múltán ezt politikai vádként újra előhozzák, miközben egyébként Magyarország eljárása példamutató volt e tekintetben is.

(10.40)

Ugyanez a helyzet médiatörvény ügyében. A médiatörvénnyel kapcsolatosan indult bizottsági vizsgálatnak megfelelően az Országgyűlés törvénymódosítást fogadott el. Az Európa Tanáccsal is megegyezésre jutottunk e tekintetben. Azután szintén volt egy törvénymódosítás, és a bizottság ezt az ügyet is úgy zárta le, hogy a magyar médiaszabályozás összhangban áll az Európai Unió szabályaival. Ennek ellenére a jelentéstevő nem csupán a magyar kormány álláspontját, nem csupán a Magyarországon megalkotott törvénymódosításokat hagyja figyelmen kívül, hanem az Európai Bizottság véleményét is.

Hogy a helyzet mennyire egyértelmű, azt jól mutatja, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal szemben nyilvánvalóan negatív irányba végtelenül és korlátok nélkül elfogult alelnöke sem említette egyetlen szóval sem, hogy Magyarországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárás megindítása indokolt lenne.

A magánélet védelmével és adatvédelemmel kapcsolatosan azt szeretném csak rögzíteni az Országgyűlés előtt, hogy az adatvédelmi hatóság státusza alkotmányos intézményként éppen az Alaptörvény elfogadásával vált teljesen függetlenné. Ez rögzíti ma azt, hogy hatósági jogkörben is el tud járni az adatvédelmi biztos utódjaként az Adatvédelmi Hatóság vezetője. Ennek köszönhetően ma hatósági jogkörben tud a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos határozatokat hozni. Korábban ilyen joggyakorlat nem létezett. Ezt a korábbi jogi szabályozás nem tette lehetővé. Nemzetközi fórumokon is egyébként ez a szabályozás kifejezetten elismerésre talált.

A véleménynyilvánítás szabadsága ügyében a magyar alkotmányos gyakorlat megfelel az európai gyakorlatnak azzal, hogy természetesen Európában is különböző szabályok léteznek. De ha jól értem, a legújabb gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása az, ami egyetértésre és üdvözlésre talál. Hozzáteszem: a gyűlöletbeszéd területén e tekintetben is a Magyar Országgyűlés tett lépéseket, amelyeket egy klasszikus liberális alapállásból egyébként éppen hogy vitatni kellene, ezt szokták általában üdvözölni. De ez nem változtat azon, hogy soha komolyan vehető jogi testület a magyarországi véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos kritikákat nem fogalmazott meg.

A vallásszabadság ügyében még érdekesebb a jelentés megállapítása. Ezt azoknak szeretném figyelmébe ajánlani, akik úgy gondolják, hogy a magyar kormányról mond ítéletet ez a jelentés. Annyira Magyarországról és az Országgyűlésről mond ítéletet, hogy a jelentés szó szerint tartalmazza, hogy 2015 őszén az egyébként az egyházak státuszát rendezni szándékozó törvénymódosítást nyújtottak kormánypárti képviselők az Országgyűlés elé, amelyet kétharmados többség hiányában a Magyar Országgyűlés nem fogadott el.

Tehát e tekintetben a kritika az Országgyűlés egészét illeti. Ráadásul az ellenzéki pártok, akik nem szavazták meg…  hozzáteszem, ha olyan fejlett európai demokrácia lennénk, mint amilyen ma az Európai Parlamentben érvényesül, akkor azt elfogadtuk volna, hiszen ha a tartózkodásokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor valójában az egyházügyi törvény módosításának a kétharmados többsége megvolt. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Tehát meg kellene vizsgálni, hogy nincs-e értelme kihirdetni ezt a törvénymódosítást, mert akkor a magyar levezető elnök nem ismerve ezeket a fejlett európai normákat, azt állapította meg, hogy az Országgyűlés kétharmados többség hiányában nem fogadta el ezt a rendelkezést. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felhívom tehát az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy az Országgyűlést, az országot ért kritikákból még nekik is jutott. Nem helyesli Sargentini asszony azt, ahogy önök állást foglaltak az egyházügyi törvény módosítása kapcsán 2015 decemberében. Én mégis megvédeném önöket (Dr. Vadai Ágnes: Nem kérjük!), mert ugyan teljesen tévesnek tartom azt az álláspontot…  ugyan Vadai képviselő asszonyt nehezemre esik megvédeni, de őt is megvédeném (Dr. Vadai Ágnes: Nem kell!), mert azt hiszem, ő is nemmel szavazott. (Derültség a kormánypárti padsorokból.) Tehát én ugyan helytelennek tartom azt az álláspontot, amit önök ebben a vitában képviseltek, de nem gondolom, hogy Sargentini asszonynak bármi köze lenne Vadai Ágneshez például. Éppen ezért nem gondolom azt (Dr. Vadai Ágnes: Nem kérek Gulyás Gergely védelméből!), hogy Vadai Ágnes véleményét vagy bármely más ellenzéki képviselő véleményét Sargentini asszonynak bármilyen formában joga lenne minősíteni.

Tehát, képviselő asszony, a mi védelmünkre ebben a kérdésben maximálisan számíthat. (Dr. Vadai Ágnes: Nem kérem!) Úgy gondoljuk, hogy indokolatlanul bántották önt. (Dr. Vadai Ágnes: Nem kérem! Tiltakozom!) Úgy gondoljuk, hogy indokolatlanul bántották önt az Európai Parlamentben (Dr. Vadai Ágnes: Engem nem!), és azt reméljük, hogy ilyen méltánytalanságok önnel a jövőben nem fognak előfordulni. (Arató Gergely: A miniszterelnököt védjék, ha rászorul!) De ha mégis megesnének, akkor a mi segítségünkre és támogatásunkra képviselő asszony maximálisan számíthat. (Dr. Vadai Ágnes: Soha!)

Szintén a kritikák között szerepel a kisebbségekhez tartozó személyek jogaival, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem. A nyelvtanilag helytelen megfogalmazás az eredeti szövegből való. Szeretném itt is világossá tenni, hogy ma bármilyen mértékadó nyilatkozat, vélemény és elemzés szerint a Magyarországon élő kisebbségek és nemzetiségek jogai sokkal nagyobb mértékben garantáltak, az ő biztonságuk sokkal inkább szavatolt, mint az Európai Unió nyugati tagállamaiban. Ha megnézzük azt, hogy a tömeges bevándorlás következtében milyen kisebbséggel szembeni, egyébként az európai zsidósággal szembeni atrocitásokra került sor az elmúlt hónapokban, akkor Hollandia, Nyugat-Európa és a nyugati országokban Németország és Franciaország az utolsó, aki Magyarországgal szemben bármilyen kritikát megfogalmazhat. (Balla György: Úgy van!  Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Így jutunk el odáig, hogy a jelentés értelmét is mindenki megtekintheti vagy mindenki észreveheti, hogy miért is született ez az egész jelentés. Ez pedig a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai. A jelentés egy bevándorláspárti jelentés, amelynek a kizárólagos célja, hogy a magyar kormánynak a bevándorlással szemben tanúsított ellenállását megtörje, hogy a magyar kormányt elítélje azért, mert védi Európa határait, elítélje azért, mert egyértelművé teszi, hogy ott kell segíteni a világon, ahol a baj van, és nem pedig a bajt kell Európába hozni.

Azt látjuk egyértelműen, hogy az a határvédelem, amelyet Magyarország bevezetett, az nem tetszik az Európai Unióban ülő azon szocialistáknak, baloldaliaknak, kommunistáknak, liberálisoknak és a Néppárt liberális felének, amelyik legszívesebben bárkit beengedne Európába, és amely úgy gondolja, hogy Európa fennmaradása akkor garantálható, ha az európai kultúra utolsó jelei is felszámolhatóvá válnak. Mi ezzel alapvetően szemben állunk, mi ezt nem fogadjuk el, és szeretnénk egyértelművé tenni, hogy semmilyen jelentés, semmilyen európai parlamenti diktátum és vádirat nem tudja a magyar kormányt arra késztetni, hogy a bevándorláspolitikáján változtasson. Mi egyértelműen elutasítjuk a bevándorlást, és egyértelműen úgy gondoljuk, hogy minden országnak joga van a lisszaboni szerződés alapján a bevándorlás kérdésében szabadon állást foglalni és eldönteni azt, hogy kivel kíván együtt élni és kivel nem.

Aki ezt a jelentést megszavazza, köztük magyar ellenzéki képviselők, azok azt a jogát Magyarországnak elvitatják, azok úgy gondolják, hogy ugyanazt a gyakorlatot kell meghonosítani, amely Nyugat-Európában párhuzamos társadalmakhoz vezetett, amely olyan társadalmi feszültséget hozott létre, amelyet nálunk sokkal gazdagabb országok sem tudnak kezelni. Éppen ezért tűrhetetlennek tartjuk, hogy Magyarországot a vádlottak padjára ültessék azért, mert fenn akarja tartani azt a jogát a magyar nemzetnek, a politikai nemzet egészének, hogy mi magunk döntsük el, kivel kívánunk együtt élni és kivel nem.

Azt szeretném világossá tenni, hogy a kormány elkötelezettségét e tekintetben ez a parlamenti határozat, amelyet egy szabálytalan eljárásban, érvénytelenül fogadtak el, semmilyen tekintetben nem érinti, sőt csak megerősíti, és azt is szeretném hozzátenni, hogy természetesen mi az Európai Unió bármely testületében szívesen válaszolunk ezzel kapcsolatos, a jelentésben megfogalmazott kritikákkal kapcsolatos kérdésekre. De ha az Európai Uniónak nem az a célja, az Európai Unió intézményeinek, köztük az Európai Parlamentnek nem az a célja, hogy szétverje azt az intézményesült Európát, amely a rendszerváltozást követően létrejöhetett, amely ’89-90-es változásokat követően létrejöhetett, akkor az ilyen jellegű jelentéseket nagy többséggel kellene elutasítani.

(10.50)

Azt látjuk, és ez a szavazati arányokból is kiderül, hogy gyakorlatilag Nyugat-Európa próbálja elítélni Közép-Európát azért, mert az a toleranciahiány, amely a nyugat-európai politikai elitben van a közép-európai társadalmakkal és társadalmak által képviselt értékekkel szemben, az elfogadhatatlan ma az Európai Unió és a nyugat-európai politikai elit számára. Mi ezt veszélyesnek tartjuk, az intézményesült európai együttműködés hosszú távú fennmaradása szempontjából is veszélyesnek tartjuk.

Mi a jelentéstevő intoleráns hozzáállásával szemben a tolerancia pártján állunk. Mi úgy gondoljuk, mindenkinek joga van meghatározni, hogy kivel kíván együtt élni és kivel nem. S ahogy mi semmilyen formában nem kritizáltuk és minősítettük azokat a döntéseket, amelyek Magyarországot nem érintették, amelyek más országnak a miénktől eltérő döntésére vonatkoztak a bevándorláspolitikában, úgy más országoknak sincs joguk ahhoz, hogy a magyar bevándorláspolitika döntéseit minősítsék, éppen azért, mert a lisszaboni szerződés alapján, amelyet a csatlakozást követően a Magyar Országgyűlés elfogadott, a bevándorlás nemzeti hatáskörbe tartozik.

Ha tehát valaki úgy gondolja, hogy a bevándorlás kérdésében Európában közös álláspontra lehet jutni, az szétveri az Európai Közösséget. A bevándorlás kérdésében a 28 tagállam nem fog egyetérteni. Különböző történelmi múlttal rendelkező országok vannak. Vannak gyarmattartó országok, vannak olyanok, ahol a migrációs hátterű személyek aránya már több, mint a társadalom egyötöde, Németországban is már több mint 20 százalék a migrációs hátterű személyek száma a társadalomban, ezért teljesen kizárt, hogy Európa 28 országa ebben a kérdésben közös álláspontot képviseljen, közös álláspontra jusson. Így vagy el tudjuk fogadni a különböző döntéseket, a különböző országok és különböző országgyűlések különböző döntéseit, vagy pedig egy, az európai együttműködést meggyengítő, végső soron pedig szétverő vádaskodás fog elkezdődni.

A magyar kormány az értelmes, a szerződés és az írott jog alapján álló európai együttműködés iránt elkötelezett. Éppen ezért azokat a jelentéseket, amelyek semmi másra nem alkalmasak, mint alaptalan vádakkal egy nemzeti alapon álló, a nemzeti identitást, az európai identitást megőrizni akaró bevándorláspolitika elítélésére, kifejezetten visszautasítjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány nevében ki kíván szólni. (Dömötör Csaba jelentkezik.) Igen, Dömötör Csaba államtitkár úr jelzi felszólalási szándékát. Tehát a kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván felszólalni. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy olyan jelentésre kíván reagálni az Országgyűlés, amely első ránézésre egy gyatra minőségű ideológiai vádirat, de valójában a legdurvább támadás Magyarország önrendelkezése ellen. Azt a jogot vitatja el ugyanis, hogy az alapvető kérdésekről magunk hozzunk döntést, mindenekelőtt a bevándorlás ügyében. Ez a vita már rég nem csak Magyarországról szól. A politikai törésvonal a nemzetek Európája és a nyílt társadalom illúziója között húzódik. Arról szól a vita, hogy Európa egyedüliként tárva-nyitva hagyja-e határait, vagy képes megvédeni azokat. Ilyen értelemben a Sargentini-jelentés a bevándorlást támogató erők választási programja is egyben. Ami a körülményeket illeti: rendkívül súlyos dolog az, hogy a jelentés maga is bevallja, hogy túlterjeszkedik az uniós hatáskörökön; ott van a szövegben feketén-fehéren. Azt is bevallották, hogy még csak nem is küldtek hivatalos delegációt Budapestre. Az is kiderült, hogy olyan szervezeteket is feltüntettek közreműködőként, amelyek erről még nem is hallottak, s ha őket levesszük, akkor a tollbamondók között szinte kivétel nélkül külföldről pénzelt aktivistákat találunk. (Balla György: Úgy van!  Arató Gergely: Imperialista ügynökök!)

Azt is mindenki láthatta, hogy a jelentés előterjesztőit teljesen hidegen hagyta, hogy a kormány minden kritikára, támadásra részletesen reagált egy 108 oldalas dokumentumban, és a szöveg silány minőségét jelzi, hogy a megfogalmazott vádak túlnyomó része jogilag már lezárt ügyekre vonatkozik, egy részük ideológiai elvárás, aminek semmi köze a jogállamisághoz, más részük pedig akkora hazugság, hogy csoda, hogy nem szakadt le a strasbourgi plafon. Egyébként egyszer már erre is volt példa korábban.

Azt, hogy mennyire számítanak a jogszabályok az előterjesztők számára, világosan mutatta az, hogy teljesen felülírták a tartózkodásra vonatkozó, egyébként alapszerződésben rögzített szabályokat is. A kormány már csak ezért is megtámadta volna ezt a jelentést, illetve a döntést.

Tisztelt Ház! A Sargentini-jelentés egy kicsit olyan, mint egy találomra kiválasztott epizód a Columbo-sorozatból. Van benne sok minden, de már az elején tudjuk, hogy mi a dörgés, mert ha levesszük a hazugságokat, az ideológiai elvárásokat és a lezárt ügyeket, akkor mindenki tudja, hogy végső soron a kormány bevándorláspolitikáját támadják, így akarják irányváltásra kényszeríteni Magyarországot. És ha elolvasták a jelentést  nem vagyok róla meggyőződve, hogy az ellenzék ezt megette , akkor azt fogják látni, hogy legalább hat irányból támadják a kormány bevándorláspolitikáját. Ezekre érdemes is kitérni.

Számonkérnek minket, mert nem fogadtuk el a betelepítési kvótát; ott van benne a szövegben. Felróják hazánknak, hogy miért nem fogadott be eddig elég bevándorlót. Ezért is kritizálnak. Támadják a jogi határzárat is, amely a fizikai határzárral együtt a védelmünk garanciája. A Stop Soros törvényt is támadják, egyebek között az a bajuk, hogy a nemzet túlélésére, a polgárok és a kultúra védelmére utal. Hát, már ez is baj, ezek szerint. És ha ez nem lenne elég, akkor a jelentés világosan védelmébe veszi Ahmed H.-t, aki kövekkel támadt a magyar rendőrökre, és ezért elítélték. Rendkívül botrányos dolog az, hogy a jelentés ezt letagadja, és azt írják, csupán az volt a baj, hogy az az ember, akit elítéltek, a családját szerette volna áthozni a határon. S végül, de nem utolsósorban a jelentés azért is támadja Magyarországot, mert egy korábbi konzultáció párhuzamot vont a bevándorlás és a terrorizmus között. Márpedig a valóság minket igazol: a párizsi robbantók, a würzburgi baltás támadó, az ansbachi öngyilkos merénylő és a turkui késelő is menekültnek állította magát; kihasználta az uniós szabályok kiskapuit. (Arató Gergely: És a körúti magyar robbantó is menekült volt!)

Tisztelt Ház! Amikor a Sargentini-jelentésről beszélünk, akkor egy dolog mellett azért nem mehetünk el szó nélkül, ez pedig az ellenzéki pártok szerepe, amit ha összefoglalóan akarnék minősíteni, akkor egy szóval tennék és ez a „szégyen”. Már évek óta abban versenyeznek, hogy hányféle módon tudják lejáratni Magyarországot, és ha jól nézzük, akkor most ünnepelnek. Ünnepelnek egy olyan jelentést, amely mélységesen megsérti Magyarországot, és korlátozni akarják a cselekvési lehetőségeit. Mindenkinek azt javaslom, nézze meg, hogy azok, akik szavazatukkal támogatták a Sargentini-jelentést, állásfoglalásukkal vagy nyilatkozatukkal, azok ugyanazok, akik a bevándorlást is minden létező módon támogatták az elmúlt években. (Kunhalmi Ágnes: Ugyan, ne vicceljen már!)

Az MSZP szerint például a Sargentini-jelentés jó, de kicsit puha. Ugyanez az MSZP először álproblémának nevezte a bevándorlást, majd letagadta az egész betelepítési kvótát. (Zaj az MSZP soraiban.) Üdvözlöm, Kunhalmi képviselő asszony, ön volt az, aki álproblémának nevezte a bevándorlást. S minekutána álproblémának nevezték a bevándorlást, letagadták, a betelepítési kvótát, utána csont nélkül megszavazták ezt Brüsszelben. Ez a helyzet. (Gréczy Zsolt: Mert ez a nemzeti érdek!)

A Demokratikus Koalíció szerint Sargentiniék azt tették, amit régóta vártak tőlük. Ugyanez a Demokratikus Koalíció aláírást is gyűjtött a betelepítések mellett, és tüntetést szervezett a határzár ellen. Gyurcsány Ferenc szerint, akit szintén üdvözlünk még itt a Házban, még a kutyapiszoktól is jobban kell félni, mint a terroristáktól. Parádés biztonsági helyzetértékelés!

A Párbeszéd egyik elnöke azt mondta, hogy egy hazafi erre a jelentésre csakis igennel szavazhat. Meg is szavazták. Mint mondták, hálásak Sargentini asszonynak. Ugyanennek a pártnak az az álláspontja, hogy a betelepítési kvótarendszer a létező legjobb a megoldási javaslatok közül. Aláírást is gyűjtöttek ennek érdekében, és meg is szavazták az Európai Parlamentben.

A Jobbik a Tavares-jelentés megszavazására még azt mondta, hogy hazaárulás, de ebben az esetben már teljesen betagozódott, a baloldali kórusba, mindezt úgy, hogy a párt korábban még uniós zászlót is égetett. Nagyon-nagyon csúnya történet!

Tisztelt Ház! Ha nemcsak a magyar ellenzék körében, hanem az Európai Parlamentben is megnézzük, hogy kik szavazták meg a Sargentini-jelentést, akkor ott is óriási átfedés lesz azokkal, akik a bevándorlást is támogatják.

(11.00)

Így ennek az egész Sargentini-papírnak az az egyetlen pozitívuma megvan, hogy világossá tette, hol is húzódnak most a törésvonalak a nemzeti identitás, a keresztény kultúra védelme és a migráció ügyében. (Zaj, közbeszólás az ellenzéki oldalról.) És ez azt is jelenti, hogy az uniós intézményekben az a helyzet, legyünk őszinték, ma még a bevándorlást támogató képviselők, politikusok, döntéshozók vannak többségben. De ez jövő tavasszal megváltozhat. Ezért is akarják még most, ezekben a hetekben tető alá hozni a még a korábbinál is kockázatosabb bevándorlást támogató terveket. Például átruháznák a határvédelem jogát Brüsszelre. (Dr. Vadai Ágnes: Ez egész egyszerűen nem igaz.)

Májusban minden európai állampolgár elmondhatja majd a véleményét ezekről a kérdésekről. Nekünk mindenesetre az az előnyünk megvan, hogy a magyarok már világosan elmondták, mit gondolnak erről. Népszavazáson, konzultációkon és az országgyűlési választáson is egyértelmű üzenetet küldtek. Először is, a magyarok számára fontos az ország biztonsága és a keresztény kultúra védelme. Másodjára, nem szeretnék, ha jogköröket vennének ki a kezünkből, bármilyen stratégiai területről is legyen szó. És harmadjára, nem fogják hagyni, hogy ebből az országból bevándorlóországot csináljanak. (Kunhalmi Ágnes folyamatosan közbeszól.)

Mindezek miatt a kormány nagyon is támogatja, hogy az Országgyűlés egy nagyon erős üzenetet küldjön a jelentés elfogadóinak.

ELNÖK: Kunhalmi Képviselő Asszony! Meglesz a lehetősége  bocsásson meg, államtitkár úr! , meglesz a lehetősége felszólalni, a felszólalók listáján szerepel. Akkor tegye meg ezt, kérem! Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Majd ugyanilyen hangerővel legyen szíves tájékoztatni a Házat, miért mondta azt, hogy a bevándorlás álprobléma, és miért szavazták meg a betelepítést. Európa miatt? Hát, aligha. (Kunhalmi Ágnes: Idézni csak pontosan!)Szóval, mindezek miatt a kormány támogatja, hogy az Országgyűlés egy nagyon erős üzenetet küldjön a jelentés elfogadóinak. Az üzenet lényege pedig az, hogy nem vehetik el tőlünk a döntés jogát az életünket leginkább meghatározó kérdésekben. És azok az ellenzéki képviselők, akik bármilyen megfontolásból az országot támadják, nyugodtan megmondhatják külföldi szövetségeseiknek, hogy a kormány készen áll a politikai küzdelemre, nem fogunk engedni a zsarolásnak. (Arató Gergely: Kormányozni kéne, nem küzdeni!)

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Kocsis Máté képviselő úrnak, frakcióvezetőnek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

KOCSIS MÁTÉ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Bár Gulyás Gergely képviselőtársammal, miniszter úrral teljes akarategységben nyújtottuk be ezt az országgyűlésihatározat-tervezetet, azonban az expozéjában elhangzott egy dolog, amiben szembe kell fordulnom vele. A magam részéről nem kívánok részt venni, miniszter úr, Vadai Ágnes politikai megvédésében, ezt a munkát egyedül kell elvégeznie. Már csak azért sem, Vadai képviselő asszony, mert ez a jelentés számos olyan pontot tartalmaz, amely éppen az önök kormányzásának kritikája lehetne, mégis a mi kormányzásunk kritikájaként került feltüntetésre. Ez a jelentés hamisságának az egyik legnagyobb bizonyítéka.De engedjék meg, hogy talán ne ezzel kezdjem, hanem az előttem elhangzott felszólalóktól némileg eltérően, a tisztelt Országgyűlésnek arról beszéljek, hogy mi is történt az Európai Parlamentben, mi is történt az elmúlt évben, elmúlt években az európai közbeszédben, az európai biztonsági helyzetben, és mi is történt az európai politikai vitákban, honnan ered ez.

Ha bárki azt gondolja, hogy a Sargentini-jelentésben megállapított hamis csúsztatások valóban arról szólnak, olyan témákról, amelyeket már korábban a magyar kormány vagy a magyar parlament vagy uniós kötelezettségszegési eljárások egyeztetései alkalmával, vagy egyéb uniós intézményekkel kötött megállapodások alapján lezárt, azt újra előveszi, mert ez hirtelen aktuálissá vált, akkor óriásit téved. Nyilvánvalóan az európai parlamenti választások közeledtével kezelni kell az európai politika terén is azt a vitát, amely most láthatóan meg fogja határozni az európai parlamenti választásokat, ahogyan egyébként az elmúlt három évben a tagállami parlamenti választásokat is meghatározta.

Ha valaki azt gondolja, hogy nem a migráció, az illegális bevándorlás körüli vita lesz az európai parlamenti választások meghatározó témája, az azért is téved, mert éppen csak az olasz, a német, a cseh vagy éppen az osztrák választások felé kell fordulni  hogy ne is említsem ezek között, mondjuk, a magyar országgyűlési választásokat idén áprilisban , amelynek szintén meghatározó témája volt, mint mindegyik más tagállami politikai vitának, a bevándorlással kapcsolatos kérdés és a különböző álláspontok ütközése.

Azt is világossá szeretnénk tenni, hogy a magyar parlament, bár fölfogta, de nem hajlandó tudomásul venni, hogy az Európai Unió a saját intézményrendszerét, a saját szabályrendszerét a saját uralkodó politikai elvárásainak megfelelően torzítja, módosítja, pusztán azért, hogy a közelgő európai parlamenti választási vitában megbélyegezze, megbüntesse azokat az országokat, amelyek ellentétes álláspontot képviselnek, éppen az előbb említett, minden európai számára világosan látható bevándorlási vitában.

Politikai támadás érte Magyarországot, éppen ezért ma azért vagyunk itt, hogy politikai választ adjunk erre a politikai támadásra. Nyilván jogi vitája is van a magyar kormánynak a jelentés elfogadásával kapcsolatban, ahogy erre miniszter úr utalt is, de a Magyar Országgyűlésnek, hasonlóan az öt évvel ezelőtti, itt jegyzem meg, furcsa módon szintén az európai parlamenti kampány előttre időzített Tavares-jelentéshez, kötelessége reagálni erre a politikai támadásra.

Azt is érdemes figyelembe vennünk, amikor ezt az ügyet tárgyaljuk  némi európai kitekintés senkinek sem árt , hogy melyek azok az országok, amelyek a leghangosabb, legkarakánabb és saját tagállami demokratikus legitimációjukat tekintve legerősebb bírálói a brüsszeli bevándorláspolitikának. Ez éppen Lengyelország és Magyarország. És nem tudjuk nem észrevenni az összefüggést a között, hogy a Bizottság Lengyelországgal szemben, a Parlament pedig Magyarországgal szemben indított támadást. Nehéz kizárni annak a lehetőségét, hogy ez ne lenne összefüggésben a bevándorlással kapcsolatos vitákkal.

Azt is szeretnénk világossá tenni ebben az országgyűlési határozatban, amelyet miniszter úrral közösen terjesztettünk önök elé, hogy Magyarország visszautasítja azokat a vádakat, amelyek bár politikai motivációjukat tekintve fölfogtuk, hogy a közelgő európai parlamenti választás miatt íródtak, de mégis olyan hamis és hazug képet festenek Magyarországról, amelyek ártalmasak lehetnek az egész országunk, nemzetünk, hazánk és minden magyar számára, és a megítélésünkön esett csorbát bizony a magyar parlamentnek  ki másnak, mi másnak?  kötelessége orvosolnia.

Azt is szeretnénk ebben az országgyűlési határozatban világossá tenni, hogy az elmúlt évek európai vitáit ismerve, illetve a bevándorlással kapcsolatos különböző álláspontokat ismerve teljesen egyértelmű, hogy ez a jelentés egy egyszerű nyomásgyakorlás, egy olyan zsarolás, amelynek a végén a sokadik bevándorlásszervező módszer, éppen a határőrizet elvonásának joga áll. Azt a lehetőséget akarja Magyarországtól elvenni az Európai Unió, amely a nemzeti szuverenitásunk egyik alappillérének tekinthető. Mi magunk kívánjuk őrizni a határainkat. Az Európai Unió ebbe kíván a szuverenitásunk megsértése árán is beavatkozni. Erre a magyar parlamentnek határozott elutasító választ kell adnia.

Ha megengedik, akkor néhány dolgot szeretnék az országgyűlési határozatból idézni, hiszen az elmúlt napokban hallhattuk, szembesülhettünk a sajtón keresztül azzal, hogy az ellenzéki képviselők miféle álláspontot foglalnak el az országgyűlési határozattal kapcsolatban. Ezek lényege az, hogy nem tudják támogatni, nem fogják tudni támogatni. Nézzük, hogy ebben az alig egyoldalas szövegben mi az, amit önök nem tudnak támogatni.

Az Országgyűlés a demokrácia legfontosabb intézménye. A Sargentini-jelentés a magyar parlament saját hatáskörében meghozott döntéseit támadta meg, és ezzel megsértette Magyarország szuverenitását. Igaz-e ez vagy sem? Nyilván igaz, hiszen az Európai Parlament olyan megállapításokat tesz, olyan magyar parlamenti döntéseket, törvényeket, Alaptörvényt kifogásol, amelyeket a magyar parlament saját szuverén hatáskörében, demokratikus legitimáción nyugodva maga hozott meg, és amelyek egyébként az Unió alapdokumentumai szerint sem minősülnek a közösség jogainak.

(11.10)

Az elmúlt években  állítja a mi jelentésünk  a bevándorlás a kontinens legfontosabb problémájává vált. Nem kell messzebbre menni, tisztelt képviselőtársaim, mint az említett tagállami szavazások témáit, közbeszédjét, az azt körülölelő közbeszédet megfigyelni. Azt is állítjuk mi, előterjesztők, és ehhez kérjük a parlament támogatását, hogy eltökéltek vagyunk a keresztény kultúra közös megőrzésében, Európa határait és az európaiak biztonságát ma is meg kell védeni. Tisztelt ellenzék, mi az, ami ebben nem támogatható?

Azt is kinyilvánítanánk ebben az országgyűlési határozatban, hogy visszautasítjuk a jelentés hazug vádjait. Itt engedjék meg, hogy kitérjek néhány apró vádra, amelyet azért szükséges idehoznunk, hogy szemléltessük, hogy ez a jelentés mikkel illeti nem a magyar kormányt, ahogy Gulyás miniszter úr elmondta, hanem az egész magyar parlamentet, illetve Magyarországot is.

A jelentés azt állítja, hogy a Magyar Gárda a Fidesz ideje alatt is tevékenykedhetett. Mindezt állítja úgy és szavazza úgy meg Ujhelyi képviselő úr az Európai Parlamentben, hogy a Magyar Gárda lehet, hogy pár hónapig még tevékenykedhetett, de az önök kormányzása alatt jött létre. Arról miért nem tetszenek az Európai Parlamentben vitát folytatni, hogy az önök idejében neonáci szervezetek masírozhattak? (Arató Gergely közbeszól.  Ujhelyi István: Én a tévészékház…) Magas műveltségű Arató képviselőtársamat (Közbekiáltások az MSZP és a DK soraiból.  Az elnök csenget.) arra kérem, hogy a bekiabálásait azért mellőzze, mert mindig, amikor az önök kormányzásáról tényeket közlünk, márpedig az tény… (Arató Gergely: Még nem fordult eddig elő.  Derültség, közbeszólások a kormánypártok soraiból.  Az elnök csenget.)

Arató képviselő úr még nem tapasztalta, hogy engem nem elbizonytalanít, hanem motivál, ha ön bekiabál. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Éppen ezért arra hívom föl a figyelmét, hogy a vitát hosszúra ne húzva engedjék meg, hogy a gondolatmenetemet befejezzem. Éppen az önök kormányzása alatt jöttek létre szélsőséges szervezetek. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Éppen az önök kormányzása alatt tarthattak a Hősök terén neonáci felvonulásokat, és éppen az önök kormányzása alatt tartottak a Várban szintén hasonló megmozdulásokat. Az Orbán-kormány volt az, már igyekeztem ezt két héttel ezelőtt is elmondani, amelyik ezt felszámolta.

Önök szerint igaz-e az, hogy Magyarországon zsidók és zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények történnek? Mondjanak erre majd példát, tisztelt képviselő urak, amikor felszólalnak, és esetleg hasonlítsanak össze hollandiai vagy franciaországi példákat a magyarországi aktuális helyzettel! (Zaj az ellenzéki padsorokban.)

Ujhelyi képviselő úrra még a végén szükséges lesz visszatérnem, már csak azért is, mert jelentkezett érte. (Ujhelyi István közbeszól.) De ha megengedik, akkor az országgyűlési határozatra visszatérve azt kérdezném az ellenzéki képviselőktől, hogy mi nem támogatható abban, hogy arra kérjük, illetve elutasítjuk, hogy az Európai Unió az uniós intézményrendszert jogellenesen a saját akaratának kierőszakolására fordítja.

Mi történt ugyanis? Az történt, hogy az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament bevándorláspárti többsége elfogadott egy jelentést, amely nyílvánvalóan azért született, mert ugyanez a bevándorláspárti többség nem szereti, ha az általuk mainstreamnek gondolt európai politikával, az általuk diktált és az amerikai tőzsdespekuláns által diktált mainstreamnek gondolt politikával szembemennek országok. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Éppen ezért használják fel az Európai Parlament döntéshozását, illetve az arra vonatkozó szavazási szabályokat is felrúgva, hogy ellenünk fordítsák.

Mi a nem támogatható abban a mondatban, hogy az ország szuverenitása senkire át nem ruházható, annak letéteményese a szabadon választott Országgyűlés? Illetve mi a nem támogatható az önök számára abban, hogy csak a magyarok dönthetnek arról, hogy kivel szeretnének együtt élni? Jelzem, hogy ez az Európai Unió vonatkozó dokumentumaival, az alapszerződéssel sem ellentétes. (Dr. Vadai Ágnes: Ha a letelepedési kötvényesek listáját például láthatnánk.) Mi a nem támogatható abban, hogy a magyar kormány a határvédelem jogát őrizze meg, lépjen fel, és ne engedje át az Európai Unió illetékes szerveinek? (Kunhalmi Ágnes közbeszól.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Teljesen világossá válhat minden magyar választópolgár számára, hogy a törésvonal nem pusztán az Európai Parlamentben határozható meg a bevándorláspárti és az illegális bevándorlást ellenző politikusok között, hanem a magyar parlamentben is. Semmilyen illúzió nincs bennünk afelől, hogy önök támogatnák-e ezt az országgyűlési határozatot. Nyilvánvalóan nem fogják. Nem fogják, mert minden belpolitikai, belföldi politikai álmukat külföldön dédelgetik, és nyilván a külföld azt diktálja önöknek, hogy ebben a kérdésben, illegális bevándorlás kérdésében, határvédelem kérdésében forduljanak velünk szembe.

Azt gondolom, hogy ezt nem teszik helyesen, de lelkük rajta, a magyar választóknak jövő tavasszal is módjuk lesz dönteni arról, hogy melyik politikai közösség képes és szándékozik megvédeni a magyar érdekeket, melyik politikai közösség hallja meg a magyarok többségének hangját, és melyik politikai közösség az, amelyik mindezt kockára tenné, kockára tenné a közös kultúránkat, a biztonságunkat, kockára tenné az európai és keresztény kultúra értékrendszerét, mindazt, amelyet évszázadok, évezredek alatt mi, európaiak közösen felépítettünk, létrehoztunk és kötelességünk megóvni.

Nem pusztán elvi kérdésről van szó, hanem gyakorlati kérdésről is, hiszen ha értékrendi különbözőségek vannak, gyakorlati különbözőségekben azért annyiban tompulhatnánk, hogy világosan látnunk kell, hogy a jövő évi európai parlamenti választás óriási tétű, sorsfordító és húsba vágó választás lesz. El fog dőlni, hogy a következő öt évben továbbra is teret ad-e az európai döntéshozás, az Európai Bizottság az illegális bevándorlásnak, tud-e érvényesülni az az akarat, amely a bevándorlás megnyitására, a bevándorlók előtti utak megnyitására, a bevándorlásszervezésre és az európai kultúra és biztonság veszélyeztetésére irányul, vagy fel tud lépni az Európai Parlament többsége ez ellen.

Mi bízunk abban, hogy az európai polgárok világosan látják, hogy mi történik. Bízunk abban, hogy az elmúlt években az is világossá vált minden európai polgár számára, hogy ez a törésvonal szembemegy egyébként, ez az akarat szembemegy az emberek akaratával. Éppen a francia belügyminiszter minapi nyilatkozatát ajánlom figyelmükbe, aki úgy fogalmazott a lemondása kapcsán, hogy azért mond le, mert a francia kormány nem hallja meg az emberek szavát. Bízunk benne, hogy ha önök nem is fogják ezt támogatni, és végre fogják hajtani a külföldi akaratot, és ha nem is fogják meghallani az emberek szavát, de azért belátják, hogy amivel most politikát csinálnak, amivel most szórakoznak, az már nem lesz még annyira sem helyrehozható, mint a kormányzásuk alatt elfogadott vagy meghozott döntések, bűnök és károk. Ez egy visszafordíthatatlan folyamat lesz, amelyért önök lesznek a felelősek, és amelyért az az európai bevándorláspárti mainstream lesz a felelős, azok a politikusok, akik egyébként erőszakkal kívánnak minden velük ellentétes véleményt elmondani.

Ez a politikai támadás lényege, erre kell politikai választ adni a Magyar Országgyűlésnek. Ezért terjesztettük önök elé a mostani országgyűlési határozatot. (Közbekiáltások az ellenzéki sorokból: Idő!) Nem bízunk abban és nem hiszünk abban, hogy önök ezt támogatni fogják, a baloldal nemzetközisége nem engedheti meg magának, hogy nemzeti érdekeket tűzzön elsőként a zászlajára. Éppen ezért ez a vita akár meddőnek is tekinthető, de a Magyar Országgyűlés nem tudja elkerülni, hogy választ adjon a méltatlan, hazug és alaptalan támadásokra, és nem tudja elkerülni a Magyar Országgyűlés (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük: Elnök úr! - Idő! - Használni kellene a csengőt.), hogy a magyar kormánynak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) világos mandátumot adjon arra, hogy megvédje és fenntartsa magának a határőrizet jogát. Köszönöm, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az ülésvezető elnök érzékeli az időt. (Közbekiáltások az ellenzéki padsorokból, köztük dr. Vadai Ágnes: De valami más dimenzióban!) Vezérszónok esetében az egy percet mindenkor megadtam és megadom. (Zaj.) Vezérszónok esetében!Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat, megadom a szót Gyöngyösi Márton képviselő úrnak, frakcióvezetőnek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, frakcióvezető úr!

GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslatnak a címe Magyarország szuverenitásának megvédésére és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasítására utal, itt már több mint fél órája hallgatjuk a kormánypárti képviselőket, illetve a magyar kormány képviselőit, és látom, hogy itt van egy nagyon komoly erőfeszítés arra, hogy ezt az egész vitát egyfajta mellékvágányra tereljék. Bár Gulyás miniszter úr azért tett egy halovány kísérletet arra, hogy a Sargentini-jelentés egy-két tényszerű megállapítását megpróbálja cáfolni.

(11.20)

De azért látom azt az igyekezetet, amivel próbálják ezt az egész kérdéskört, ennek az egész jelentésnek a lényegi megállapításait zárójelbe tenni és átterelni a vitát az egész jelentésnek arra a részére, amely valóban Sargentini asszony hibájából fakadóan belekerült ebbe a jelentésbe.

Tisztelt Gulyás Miniszter Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Önöknek Sargentini asszonyt nem szidalmazniuk kellene, hanem köszönetet mondani neki (Egy hang a Jobbik padsoraiból: Így van!  Felzúdulás a Fidesz padsoraiban.  Szászfalvi László: Hova süllyedtél?! Idáig jutottatok!), azért, hogy azt a fajta ’68-as szellemiségre (Az elnök csenget.) és szélsőbaloldali ideológiára épülő érvrendszert behozta ebbe a jelentésbe. Nem tudott ellenállni a saját frakciójának és az ideológiai hátterének, és beemelt néhány olyan gondolatot, amely valóban tényszerűen hibás, amely téves megállapítás, de amelybe önök, hál’ istennek, kapaszkodhatnak, és így most még kaptak egy évet arra, hogy az EP-választásokig és az önkormányzati választásokig egy álvitát folytassanak egy nagyon-nagyon súlyos és valóban egy nagyon fontos kihívással kapcsolatban.

Úgyhogy mondjanak köszönetet Sargentini asszonynak, hiszen valóban építhetnek arra, hogy 68 oldalas parlamenti jelentéseket nem olvasgat a magyar lakosság többsége, és mivel a médiát is önök irányítják nagyjából, azon megállapítások szerint, ami egyébként a jelentésben benne van, önök teljes mértékben gleichschaltolták a médiát és a közszolgálatiságot Magyarországon, tehát most már egyfajta olyan hamis dialógust tudnak folytatni nagyjából bármilyen kérdésről, amiben ezt a témát is elbeszélhetik, és kisiklathatják ezt az egész jelentést és annak tényszerű megállapításait.

Itt egy figyelemelterelésről van szó. Ez a jelentés alapvetően nem a határvédelemről szól, nem a migrációs kérdésről szól. Valóban van benne egy-két mondat, valóban van benne egy-két megállapítás, valóban van benne egy-két bekezdés, ami nem szerencsés, hogy benne van. És vissza szeretném itt azonnal utasítani Dömötör Csaba államtitkár úr megállapításait, miszerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom a többi ellenzéki párttal egyetemben vagy a baloldali pártokkal egyetemben támogatta volna ezt a jelentést. Mi elutasítottuk ezt a jelentést egy tartózkodással. (Taps, felzúdulás a Fidesz padsoraiban.  Dr. Rétvári Bence: Hú, de bátor! De bátor!  Zaj.  Az elnök csenget.)

Ugyanis mi is úgy gondoljuk, hogy a migrációs téma úgy került bele ebbe a jelentésbe, mint Pilátus a krédóba. Semmi keresnivalója nincsen ebben a jelentésben a migrációs tematikának, a határvédelemnek, a bevándorláspolitikának, és ezzel Sargentini asszony nagyot hibázott (Dr. Rétvári Bence: Kínos magyarázkodás.), önöknek viszont óriási szívességet tett, tisztelt képviselőtársaim.

És valóban, azokat a megállapításokat, amikre Kocsis Máté képviselőtársam is kitért… (A mikrofonja recseg.  Dr. Rétvári Bence: Sargentini hív, hogy megköszönje.)  teljesen feleslegesen emelt be Sargentini asszony olyan megállapításokat, amelyek Magyarországra vonatkoznak, de nem a magyar jogállamiságról és a magyar demokrácia helyzetéről szólnak, mert alapvetően ez a jelentés arról szól.

És szerintem még egy 15 perces vezérszónoki felszólalás kereteit is messze kimerítené, hogyha elkezdenénk felsorolni azokat a tényszerű megállapításokat ebben a jelentésben, amelyek arról szólnak, hogy önök az elmúlt nyolcéves kormányzásuk alatt kétharmados felhatalmazással hogyan éltek vissza a hatalmukkal, és hogyan építettek ki egy olyan hibrid rendszert, amit csak azért nem nevezünk diktatúrának, mert önök ezt nem egy hadsereggel meg erőszak alkalmazásával hozták létre, hanem a demokratikus intézmények megszállásával; azzal, hogy fideszes pártkatonákat, haverokat ültettek be független intézményekbe, nyúlták le a teljes közszolgálatiságot, amit a média megszállásának talán a legelképesztőbb és leghajmeresztőbb változata, és mellette vásárolták be magukat a média teljes egészébe, szorították ki az ellenzék hangját a médiából, ezzel teljes mértékben fölszámolva a sajtószabadságot és a szólásszabadságot.

Megszállták a bíróságokat, az ügyészséget, megszállták a…  megszállták aaa… (Zaj a kormánypárti padsorokban.  Dr. Rétvári Bence: Aaa, aaa.) bíróságokat, az ügyészséget, és gondos figyelmet fordítottak arra, hogy az (Az elnök csenget.) Európai Unióból érkező összes pénzt közbeszerzési pályázatokon keresztül haverok zsebébe juttassák, Orbán Viktor rokonainak zsebébe juttassák, és eljuttassák a fideszes holdudvar haveri köréhez. Erről szól ez a javaslat többségében, és valóban a hamis ténymegállapítások miatt kellett tartózkodnunk erre a jelentésre, kiemelve azt, hogy viszont a magyar jogállamisággal kapcsolatos megállapításai többségében helytállóak ennek a jelentésnek.

Ami a szuverenitás kérdéskörét illeti, tisztelt képviselőtársaim: önök, a negyedik Orbán-kormány képviselői, illetve kormánytagjai, amikor szuverenitásról beszélnek, akkor jó lenne, ha emlékeznének arra, hogy az első Orbán-kormány idején önök tárgyalták le az európai uniós csatlakozáshoz vezető legtöbb fejezetet, amelyben önök egyébként egészen szolgalelkű módon tárgyalva le az európai uniós csatlakozást, igen, valóban föladták a magyar szuverenitást részlegesen, úgyhogy most ne lepődjenek meg azon, ha az Európai Parlamentben olyan jelentések születnek, amelyek az önök tevékenységét kritizálják vagy kritikai górcső alá veszik. (Dr. Rétvári Bence: Mondja ezt Simicska Lajos kitartottja.) Ennyit a szuverenitás kérdésköréről.

És legyenek kedvesek, kíméljenek meg azoktól a gondolatoktól, miszerint az, aki önöket ebben az álságos hadjáratban nem támogatja, az hazaáruló és az, aki az Európai Parlamentben így vagy úgy szavaz, ezt vagy azt mondja nemzetközi fórumokon, az hazaáruló lenne.

Ez nem igaz, és szeretném, mivel a miniszterelnök úrtól két héttel ezelőtt a napirend előtti felszólalására adott reakciómra nem kaptam választ, ezért talán Dömötör államtitkár úrtól vagy Gulyás miniszter úrtól, vagy a Fidesz prominens képviselőitől kapok arra választ, hogy minek minősül az, hogy Orbán Viktor október 24-én 2006-ban azt mondta az Európai Unióban, hogy a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot intézményesítő, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelősséget nem ismerő politikusokat és a politikai hazugságokat az EU saját belügyeként kezelje, és semmilyen módon ne támogassa, ne segítse ezeket a csaló és hazug kormányokat.

Ezt mondta Orbán Viktor ország-világ előtt az Európai Unióban, az Európai Parlamentben Strasbourgban, és ez nem arról szól! Tehát ne próbálják meg azt belemagyarázni, hogy én ezzel a Gyurcsány-kormányt védem! (Zaj és közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Dehogynem!  Dr. Rétvári Bence: Nem kell belemagyarázni!  Az elnök csenget.) Ez egy helytálló megállapítás volt akkor. (Nagy zaj és közbekiáltások.  Az elnök csenget.) Önök köszönjék meg Gyurcsány Ferencnek azt, hogy…

ELNÖK: Uraim! Képviselőtársaim!

GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: … kétharmaddal beülhettek a parlamentbe 2010-ben, és az önök felelőssége az, hogy Gyurcsány Ferenc még itt lehet! Önök színpadot ácsolnak Gyurcsány Ferencnek, hiszen az önök érdeke az, hogy amíg Gyurcsány Ferenc itt, az ellenzék soraiban ül, addig önök biztosan ülhetnek a székeikben. (Nagy zaj.  Egy hang a Jobbik soraiból: Bravó!  Dr. Rétvári Bence: Ti támogattátok a jelöltjét most vasárnap!  Balla György: Mikor találkoztok Gyurcsánnyal legközelebb a szobádban? Mikor találkoztok legközelebb a DK-sokkal?) Az egészen biztos. Az elszámoltatás elmaradt, tisztelt Balla képviselőtársam, ez az ön felelőssége is, személy szerint is! (Taps a Jobbik padsoraiban.) És az ön által támogatott kormányé is! Úgyhogy erre legyen kedves némi figyelmet fordítani a hátralévő időben! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Olyan szépen együtt szavaztatok!)Ami a migrációt és a határvédelmet illeti, szeretném leszögezni azt, hogy bármilyen kísérlet arra, hogy a Sargentini-jelentést és a határvédelem kérdéskörét összekösse, az teljesen hamis. Tisztelt Képviselőtársaim! Önöknek megadatott az a szerencse, hogy Sargentini asszony elkövette azt a hibát, hogy beemelte ezt a kérdéskört a jelentésébe néhány kósza mondat erejéig. Önök tudják azt, hogy mivel uralják a médiát, teljesen vakvágányra tudják terelni ezt az egész kérdéskört, és önöknek még az az elképesztő szerencse is megadatott, hogy azon a napon, amikor a Sargentini-jelentésről történt a szavazás Strasbourgban szeptember 12-én, ez a szavazás egybeesett Juncker úrnak az évértékelő beszédével, ahol a határőrzés kérdéskörében és a bevándorláspolitikával kapcsolatban letette a Bizottságnak a javaslatait, ami a Frontexnek a létszámbeli növeléséről és a feladatkörének kiterjesztéséről szól.

Tehát önöknek nagyon kapóra jött az, hogy egy és ugyanazon napon történt egy szavazás az Európai Parlamentben a magyarországi demokrácia felszámolását illetően, kétharmados többséggel, jegyzem meg, és Juncker ugyanaznap tartott évértékelő beszédet, amiben a határvédelem kérdésköréről beszélt.

(11.30)

Ezzel önök így egybe tudták gyúrni ezt a két, egymástól teljesen független eseményt, és megint csak abban erősíti önöket, hogy erről a migrációs témáról, a határvédelemről tudjanak beszélni.

A Frontex, amit most az újdonsült magyar miniszterelnök és a kormánya támad, az a szervezet, amelynek az erősítésére maga a magyar miniszterelnök tett javaslatot például 2015 szeptemberében, amikor a hatpontos akciótervével előállt Strasbourgban, illetve fél évvel később, 2016 áprilisában, amikor egy tízpontos akciótervet nyújtott be az Európai Parlament elé. Ő kérte a Frontex létszámának a megnövelését, kérte a feladatainak a kiterjesztését, mondta és érvelt a közös európai határvédelem mellett, és kérte, hogy a Frontex avatkozzon be ott, ahol egy adott tagállam nem képes ellátni a határvédelemmel kapcsolatos feladatait és vállalásait.

Akkor mi ez a kutyakomédia, tisztelt képviselőtársaim?! (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!) Itt van a Bizottság javaslata, amely arról szól, hogy Európa hogyan védje meg a határait, önök meg most, mint egy durcás kisgyerek vagy hülyegyerek, elkezdenek itt (Derültség és taps a Jobbik és az MSZP soraiból.) az európai határvédelemre tett javaslatról… (Moraj a Fidesz soraiból.  dr. Rétvári Bence: Keményebben, Marci!  Balla György: Ne durcáskodj már!) De ön is, Balla képviselőtársam, nyugodtan szálljon magába!

Nyugodtan szálljon magába, hogy akkor, amikor az Európai Unió végre három év után (Zaj.), három év után észhez tér, befogadja az önök javaslatát, végre letesz az asztalra egy olyan javaslatot, amely az európai határvédelemről szól, a Frontex megerősítéséről szól, arról szól, hogy a migrációtól hogyan védjük meg az országot, önök elkezdenek, csak azért, mert ez önöknek nem érdekük, mert akkor önök belpolitikai célokra már gyengébb érvrendszerrel fogják tudni a migrációs politikát és a bevándorláspolitikát használni, ezért önök most beleállnak a Frontexbe, beleállnak Junckerbe, beleállnak az Európai Bizottságba ugyanúgy, ahogy beleállnak az ENSZ-be és beleállnak a római pápába is, ha éppen az önök érdeke ezt diktálja, valószínűleg a kereszténydemokrácia nagyobb dicsőségére. Szégyelljék magukat! Szégyelljék magukat! (Taps a Jobbik soraiban.  Balla György: Ne durcáskodj! Ne durcáskodjál már, Marci!)

Ezt a fajta következetlenséget (Zaj.), ezt a fajta következetlenséget, amit önök folytatnak, még azzal sem tudják elfedni, hogy megszállták a teljes magyar médiát, hülyének nézik még a saját szavazóikat is, teljes mértékben port hintenek, és miközben önök Európa megmentőjének próbálják magukat feltüntetni és szavakban harcolnak a migráció ellen és a bevándorlás ellen, közben a kvótákat messze túlteljesítik.

Itt illedelmesen kopogtató oltalmazottak előtt nyitják tágra az ajtót, amire fény se derült volna, ha egy külügyi államtitkár egy periférián lévő miniállam napisajtójában el nem kotyogja azt, hogy Magyarország már messze túlteljesítette a kvótát  itt a Malta Timesról beszélek, hogyha valaki ezt még nem járatja, érdemes rá előfizetni , elkotyogja, hogy Magyarország már messze túlteljesítette a migrációs kvótát. Miközben önök letelepedési államkötvényekkel több mint 20 ezer embert idetelepítenek a nyakunkra (Kunhalmi Ágnes: Így van!), közben külföldi nagyhatalmak titkosszolgálatát vezető családtagjait, rokonait, FBI által keresett terroristákat…  velük üzletelnek (Z. Kárpát Dániel: Most tapsoljatok, gyerünk!), ő a magyar miniszterelnök tőszomszédságában ingatlant vesz, a magyar Külügyminisztériummal közösen céget alapít, természetesen rejtélyesen elhalálozott (Z. Kárpát Dániel: Most miért vagytok csendben? Miért nem kiabáltok be?), nagyon sajnáljuk, de természetesen ez nem menti fel önöket, és nem menti fel önöket az alól, hogy önök itt egy teljes színjátékot játszanak, és a magyar választókat megtévesztik ezzel a retorikájukkal, ezzel a politikájukkal, és ennek a következetlenségnek nagy lesz az ára.

Nem véletlen az, tisztelt képviselőtársaim, és itt még talán nincs késő hátraarcot csinálni (Dr. Rétvári Bence: Nektek többször sikerült!), hogy az Európai Parlamentben, az Európai Néppártban is kétharmaddal szavazták meg ezt jelentést. Nem a mi haverjaink, az önökéi! (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van!) Mi lehet az Európai Parlamentben, tisztelt képviselőtársaim? (Németh Szilárd István: Ne üvölts már! Halkabban!) Mi lehet az önök politikai pártcsaládjában, ha még ők is szembefordulnak önökkel? Nem a szélsőbalosok, nem a liberálisok, az önök pártcsaládja is kritika alá vonja az Orbán-kormány tevékenységét.

Ideje átgondolni az orbáni politikát és még talán nem késő itt egy ciklus elején hátraarcot csinálni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP képviselőcsoportja jelezte, hogy két felszólaló ismerteti a frakció álláspontját. (Korózs Lajos: Huhú! A nagy frakcióból!  Szászfalvi László: Nagyobb, mint az MSZP! Hányan vagytok?) Megengedik, képviselő urak? (Zaj.) Köszönöm. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar emberek döntöttek az elmúlt években többször is, de legutoljára április 8-án döntöttek arról, hogy nem kérnek a bevándorlásból, nem kérnek a keresztény kultúra felszámolásából, és nem kérnek a népességcseréből. Döntöttek arról is, hogy önökből sem nagyon kérnek, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim. (Gréczy Zsolt: Nem volt tisztességes a választás!  Dr. Vadai Ágnes: És a XV. kerület?) A magyar emberek döntése határozott és tiszta volt, ám sokan ezt nem tudják elfogadni. A demokráciát úton-útfélen féltő Brüsszel szerint, legfőképpen olyan bürokraták szerint, akiket senki sem választott meg (Dr. Vadai Ágnes: Navracsics Tibor!), szerintük a magyar emberek rosszul döntöttek. A multikulturalizmus, a nyílt társadalom, a bevándorlás mellett kellett volna dönteniük. Ez az alapja minden olyan támadásnak, melyet az elmúlt hetekben, hónapokban láthattunk.Amikor egy nyíltan politikai motivációjú, kampányszagú, hazug és becstelen támadás folyik hazánk ellen, akkor az itthoni politikai erőknek minden erejükkel azon kellene lenniük, hogy ezt tompítsák, kiálljanak a magyar emberek mellett és visszautasítsák a vádakat. (Dr. Vadai Ágnes és Varju László: Ezt tesszük!) Azután itthon le lehet, sőt le kell folytatni a belpolitikai vagy szakpolitikai vitákat. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Veletek lehet? Sok szakpolitikai vita van ma Magyarországon!) Ugye, mindannyian tudjuk, hogy nem ez történt. Az egyetlen erő, amely felvette a kesztyűt, amely visszautasította a vádakat, amely keményen kiállt a zsarolással szemben, azok mi voltunk (Z. Kárpát Dániel: Jól megmondtad!) és nem önök.

Amikor a Fidesz-KDNP és a kormány válaszokat fogalmaz meg, reagál, a miniszterelnök részt vesz a vitában, és itthon is egy választ, egy erős kiállást fogalmazunk meg, amely most itt fekszik előttünk, addig az ellenzék a Sargentini-jelentést szeretné ide, a tisztelt Ház elé hozni és azt újra itt megszavazni.

Mi következik mindebből? A mi politikai közösségünk a magyar érdekeket képviseli Brüsszelben, az ellenzék pedig a brüsszeli érdekeket képviseli Magyarországon. (Moraj az ellenzéki pártok soraiból.  Z. Kárpát Dániel: Jó kommunista vagy, gratulálok!  Dr. Vadai Ágnes: Tiborcz!) Szégyen, hogy a magyar ellenzék is asszisztált a Sargentini-jelentéshez! (Z. Kárpát Dániel: Aki nincs veletek, az ellenetek van! Igazi kommunisták vagytok!) Önök még most sem tudják elfogadni a magyar emberek döntését. Önök nem képesek a saját belpolitikai ellenfeleik iránt érzett gyűlöletüket a hazájuk sorsa mögé rendelni. (Moraj az ellenzéki pártok soraiból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezzék már el a gyászmunkát! Végezzék el a gyászmunkát, és viselkedjenek felelős ellenzékiként, akik az ország érdekeit nézik! (Moraj az ellenzéki pártok soraiból.  Kunhalmi Ágnes: Fejezzétek be a csalást!)

Pontosan tudjuk, hogy a Gyurcsány-párt európai parlamenti képviselője, Niedermüller Péter aktívan részt vett a jelentés elkészítésében, módosító javaslatokkal is segítette. (Korózs Lajos: Végre egy értelmes ember!) Akik tönkretették az országot, megtagadták a határon túli magyarokat, emberek közé lövettek (Dr. Vadai Ágnes: Mi? Miről beszél? Képviselő úr, ne tessék már hazudni!), nehéz helyzetbe hozták a magyar családokat (Z. Kárpát Dániel: Ti meg hazaszaladtatok!), nem csináltak semmit négy évig, azok most a legaktívabbak, amikor Magyarország elítéléséről van szó, és persze Magyarország ellen szavaztak.

Ugyanígy a szocialisták is (Dr. Apáti István: Orbán páncélozott járművön menekült!), Ujhelyi István azzal büszkélkedett, hogy egész javaslatcsomagot adott át (Zaj.  Az elnök csenget.), hogy segítse Magyarország lejáratását. Emlékezzünk (Zaj.  Az elnök csenget.), emlékezzünk arra, hogy ő volt az, aki azt mondta három évvel ezelőtt, hogy a 7. cikkelyt nem fogom tudni támogatni, mert generációkra tehetné tönkre Magyarország jövőjét. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van!) Ennyit ér a szocialisták szava! Korábban is ártottak Magyarországnak, most is ezt próbálják tenni. Tudom, hogy a parlament nem a viccmesélés helyszíne, de Ujhelyi István erre azt mondta, hogy ez a hazafiasság, szerintünk ez egy vicc (Dr. Apáti István keresztbe tett, ökölbe szorított két kezét felemelve: Hányan vannak kaptárban? Hányan vannak börtönben?)

ELNÖK: Apáti képviselő úr! (Zaj.) Apáti képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Én is végighallgatom önöket, tisztelt jobbikos képviselőtársaim. (Dr. Apáti István: Hányan ülnek?  Zaj.  Az elnök csenget.) Tisztelt Ujhelyi képviselő úr, pontosan tudjuk, hogy ön mit képvisel.

ELNÖK: Apáti képviselő úr, fejezze be!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Azt képviseli, amire a magyar emberek azt mondták, hogy nekünk erre nincsen szükségünk. Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő szerint a jelentés még puhán fogalmaz, szerinte sokkal keményebben kellene elítélni Magyarországot. (Kunhalmi Ágnes és Korózs Lajos: Kormány!) A Párbeszéd képviselője, Jávor Benedek is végig a jelentés elfogadása mellett érvelt. Tordai Bence képviselő úr még azt is mondta, hogy büszkén szavaznak a Sargentini-jelentés mellett.A liberálisok, akik odáig azért nem merészkedtek, hogy saját EP-képviselőjük legyen, de szintén a jelentés elfogadására biztatták az EP-pártcsaládjukat, és az Országgyűlés elé is terjesztik a Sargentini-jelentést, hogy újra megpróbálják elfogadni. Újra nyilvánvalóvá vált, amit eddig is tudtunk, hiszen a magyar baloldal mindig ezt csinálja, saját hazáját támadja hátba Brüsszelben. (Dr. Vadai Ágnes: Kötvény!)

A betelepítési kvótákat korábban is támogató LMP-s Meszerics Tamás megalapozottnak tartotta a jelentést. Azt mondta, hogy semmi problémája nincs vele. Pártja szétesőben van, egyszer ezt, máskor azt hallja Budapestről, úgyhogy a leghatározottabb, gerincesebb kiállást választotta, el sem ment a szavazásra.

(11.40)

A brüsszeli kommunikációs panelektől és irányoktól azért nem tért el a párt, hiszen Schmuck Erzsébet tegnap az éghajlatváltozási stratégia vitáján azt mondta, hogy az olcsó energia, a rezsicsökkentés rossz, szerinte emelni kellene a villany és a gáz árát. Ugyanaz a brüsszeli mantra, amit már a rezsicsökkentés ellen is hallottunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik sem utasította el a jelentést, tartózkodásukkal segítették, hogy a jelentés csalással átmenjen, sőt elismerték a bevándorláspárti vádak egy részét. (Z. Kárpát Dániel: ’79-ben volt az első ilyen szavazás.) Sunnyogtak és lapítottak, miközben elítélték az országot. Nemrég Bana Tibor, a Jobbik alelnöke a bizottsági ülésen nem szavazta meg a most előttünk fekvő határozati javaslatot, és azt mondta, hogy tartalmi problémája van a Jobbiknak az előttünk fekvő országgyűlési határozattal. Szomorúan vesszük tudomásul, de most már nem lepődünk meg, hogy a Jobbiknak tartalmi problémája van egy, a nemzeti szuverenitásról, a keresztény kultúra védelméről és a bevándorlás ellenzéséről szóló szöveggel. Idejutottak, tisztelt képviselőtársaim! Önök beszélnek következetlenségről, amikor önök a listázástól és az EU-zászló-égetéstől a Spinoza-házig jutottak? (Gyöngyösi Márton: Ez nem az ifjúsági tagozat!) És ön, Gyöngyösi frakcióvezető úr, említette, hogy Gyurcsány Ferencnek mi ácsoljuk meg a színpadot. Önök azok, akik a XV. kerületben is egyeztettek vele, önök azok, akik nem indítottak jelöltet, hogy a Gyurcsány-párt jelöltje nyerjen. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.  Az elnök csenget.)

Világosan látszik tehát, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja Magyarország ellen és a magyar emberek ellen, mert bebizonyítottuk, hogy nincs szükség migrációja, s meg tudjuk védeni a határainkat. (Z. Kárpát Dániel: Látszik, hogy kitől kaptátok az ösztöndíjat!  Zaj az ellenzéki padsorokban.) Azért ítélnek el bennünket, mert védjük a keresztény kultúrát, a nemzeti identitást, és mert nem vagyunk hajlandók átadni a határvédelem jogát.

Az Európai Parlament döntése világos bizonyíték, hogy az európai intézményekben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok, ezzel a jelentéssel is zsarolni próbálják Magyarországot. Szerintünk ezért van szükség új Bizottságra, új brüsszeli vezetésre s új Európai Parlamentre is, amelyben nem a bevándorláspárti képviselők vannak többségben. (Dr. Vadai Ágnes: Azaz a néppártiak.) A mostani határozati javaslat egy helyes és határozott válasz az Európai Parlamentnek, amely jóval túllépett illetékességén, és a demokratikusan megválasztott magyar parlament saját hatáskörében meghozott döntéseit támadta meg, így a Magyar Országgyűlésnek kell válaszolnia.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ellenzéki Képviselőtársaim! Itt az idő, hogy ennek a határozati javaslatnak a szavazásán legalább részben korrigálják korábbi döntéseiket, és végre egyszer a magyar érdekeknek megfelelően cselekedjenek (Dr. Vadai Ágnes: De ez nem esik egybe Tiborczéval.), és kiálljanak a magyar emberekért. Számunkra eddig is így volt, és ezután is így lesz; nekünk Magyarország az első. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP-képviselőcsoport másik vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva a Nacsa Lőrinc képviselőtársam által elmondottakat, mindez azt jelenti, hogy a Brüsszel-Soros-Strasbourg-triumvirátus, mint amit önök is említettek, most már önök is tudnak róla, a nyugat-európai gazdasági élet és társadalmi élet mindennapi szöveteiből folyamatosan és szisztematikusan kiirtotta a keresztény értékeket. Most Közép-Európát vették célba, s mérgezett nyilaikat a szívében elhelyezkedő keresztény nemzeti értékeket újra felvállaló Magyarországra zúdítják. Már nyolc éve, tisztelt hölgyeim és uraim, folyamatos tűz alatt tartanak bennünket, a legújabb mérgezett nyiluk pedig a Sargentini-jelentés. A harc tehát tovább folyik s újabb szakaszába ért. Ne feledjék, az összecsapás, ez az összecsapás nem arról szól, aminek első látszatra mutatja magát, hanem a miáltalunk képviselt élet kultúrája és az őáltaluk képviselt halál kultúrája közötti harcról van szó. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne adjuk fel elődeink álmát! (Dr. Vadai Ágnes: Ezért küzdünk, mert nem akarjuk feladni!) Ne adjuk fel alapelveinket és mércéinket (Zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.  Az elnök csenget.), vagyis ne adjuk fel a szabadságunkat és Istenbe vetett hitünket még akkor sem, ha az ellenzéki képviselők, az Európai Parlament és a Bizottság hangja, úgy tűnik, mintha hangosabb lenne mindennél! Ők ugyanis nem a többség, csak, mint ahogy látják, egy hangos kisebbség.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék azt sem, hogy az ő szekularizmusuknak a mi nemzeti keresztény civilizációnkkal szemben mennyire káros hatása van. Káros, mert kényszerrel, szabályokkal és rendeletekkel ki akarják irtani a lelkünkben élő hitet, mondván, megszabadítanak bennünket a múlt babonáitól, az általuk rossznak tartott egész zsidó-keresztény hagyománytól. Ebből azonban mi nem kérünk. Nem kérünk az ő istentelen, úgymond progresszív jövőjükből (Gyöngyösi Márton: Paranormális jelenség. Egy hihetetlen történet!), nem kérünk a gondolatrendőrségből, amely a Sargentini-jelentés szavazásával is büntetni akar. (Zaj.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne engedjünk a bevándorláspárti brüsszeli elit zsarolásának, amely a napokban éppen a csalással elfogadott Sargentini-jelentésben manifesztálódott! Ne engedjünk a triumvirátus zsarolásának, mert nekünk Magyarország az első! Hiába próbálják megbélyegezni (Zaj az ellenzéki padsorokban.  Az elnök csenget.) önök a triumvirátussal együtt Magyarországot, és hiába próbálnak megbélyegezni bennünket, kormánypárti képviselőket és magyar embereket, mi ezt nem hagyjuk. Nem hagyjuk, mert nem fogunk lemondani keresztény értékeinkről. Nem hagyjuk azt sem, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát (Dr. Vadai Ágnes: Senki nem akarja elvenni! Letelepedési kötvény!  Z. Kárpát Dániel: Akkor ne adjatok el több kötvényt!), nem hagyjuk, hogy ők döntsenek arról, hogy mi, magyarok kikkel éljünk együtt itt, a Kárpát-medencében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Napjainkban már ott tartunk, hogy szervezett muszlim invázió és térfoglalás zajlik Európával szemben (Gyöngyösi Márton: Ghaith Pharaon!) és magával az őshonos lakossággal szemben, az ellenzék és a triumvirátus migrációs politikája miatt pedig futótűzként terjed az iszlám, amely totális ideológiáját a keresztény kultúra ellen irányítja. Lassan ott tartunk, hogy a migránsok már azt sem játsszák el, hogy be akarnának illeszkedni az európai társadalomba, hanem egyből teret foglalnak, és az ő törvényeik szerinti párhuzamos társadalmat hoznak létre, mivel nem osztják a mi európai keresztény értékeinket, nem osztják a mi európai törvényeinket.

Az Európai Unió mai vezetői pedig ahelyett, hogy fellépnének ezen tragikus folyamatokkal szemben, inkább súlyosbítják, mintsem megoldják a helyzetet, ugyanis tagadják a közösségi értékek jelentőségét. Mindez összességében azzal a következménnyel jár, hogy a Brüsszel-Strasbourg-Soros-triumvirátus szándékosan szétzilálja a keresztény családi, a keresztény nemzeti és a keresztény vallási közösségeket. Európa mai vezetői relativizálják az igazságot, és azt mondják, hogy nincs önmagában jó és nincs jó önmagában rossz, így nincsenek úgymond értékek sem.

Európa mai vezetői úgy gondolják, hogy csak a feltétlen emberi szabadság létezik, amit az extremitás felé kiszélesítve tartanak fenn, amelynek következtében az értékeket, így a keresztény értékeket is szándékosan kiirtják. (Dr. Vadai Ágnes: Navracsics Tibor!  Z. Kárpát Dániel: A biztos úrral beszéljetek már!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nyugati világ jövője tehát nagyban azon áll vagy bukik, hogy Európának és vezetőinek és önöknek is sikerül-e kilépniük a krisztofóbiából. Ne feledjék, az igazi Európa nem brüsszeli kolhoz jellegű, hanem szabad és szabadsága által a kereszténység jegyeit viseli magán. Az igazi Európa védjegye a nemzetállam. Engedjenek meg egy idevágó idézetet Szent II. János Pál pápától: „A szabadság folytonos hódítás, nem lehet csupán birtokolni. Adományként kapjuk, de harcban őrizzük meg. Adomány és harc: mindkettő felírva a titkos, de mégis nyilvánvaló kártyákra.” „A szabadságért önmagaddal fizetsz /  ezért hívjuk szabadságnak azt, ami /  míg fizetsz  megengedi, hogy újra önmagad / birtokosa lehess. Ezen az áron lépünk be a történelembe, / érinthetjük korszakait.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Büszkék vagyunk arra, hogy támadnak minket ezeréves értékeink miatt, különösen pedig annak okán, hogy az igazi szabadság kiteljesedésének időszakát éljük Magyarországon.

(11.50)

Ne feledjék, az igazság a mi oldalunkon áll, ezért rettegnek tőlünk. Rettegnek tőlünk, mert napról napra egyre több követőjük van a triumvirátussal szembeni ellenállás területén. Rettegnek tőlünk, mert napról napra egyre több nemzet mond ellent a hazug és erkölcstelen birodalmuknak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ne feledjék, a mi jövőnk, a keresztény nemzeti Magyarország jövője kizárólag rajtunk áll vagy bukik. Rajtunk, mert a mi lelkeinkben dől el, hogy Magyarország további ezredévekig fennáll-e. (Gyöngyösi Márton: Aki nincs velünk, ellenünk van! Éljen a párt!) Fogjunk hát még jobban össze, tegyünk még többet hazánkért! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, frakcióvezetőnek.

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Próbáltam itt jegyzetelni, és próbáltam követni, hogy hányszor fogják majd elmondani azt, hogy bevándorlás, migráció, Soros, Brüsszel, sőt most már hallom, hogy Strasbourg is belépett ebbe a körbe, de igazából föladtam, mert eszembe jutott Radnóti Miklós, bár igen zokon venné, hogy önökkel egy mondatban említem, amikor azt mondta, hogy, aki gépen száll fölében, annak tényleg térkép e táj. (Vargha Tamás: Fölébe! Nem -ben!  Németh Szilárd István: Spongya rá, Pelikán elvtárs!) Megint bebizonyosodott, hogy erről beszélünk, megint bebizonyosodott, hogy a luxusrepülők bőrfoteljéből nem látszik a magyar valóság. Megint bebizonyosodott, hogy a luxusjachtokon önök elveszítik a valóságérzéküket. Így járt Orbán Viktor is, és úgy látom, így jártak önök is.Pedig mi azért jöttünk ma a parlamentbe, hogy beszéljünk a magyar valóságról, hiszen ez a jelentés, amiről ma vitatkozunk, erről szól. Sajnálom, hogy a miniszterelnök nem tudott részt venni ezen a vitán, gondolom, hogy indul az újabb repülő az újabb meccsnézésre, de mégis fontos, hogy itt lehetünk ezen a vitán, és én örülök is, hogy vitatkozunk erről, mert alkalom nyílik arra, hogy tisztázzunk egyes kérdéseket egyszer s mindenkorra, legelőször a migráció kapcsán.

A miniszterelnök, illetve önök is azt mondják, hogy ez a vita a bevándorlóellenesek és azok között zajlik, akik bevándorlóországgá akarják tenni Magyarországot. (Németh Szilárd István: Tévedés ebben nincs.) Ha ez a vita tárgya, akkor egyszerű dolgunk van, mert akkor ezt a mai nappal egyszer s mindenkorra le tudjuk zárni. Nem akarjuk, eszünk ágában sincs, soha nem mondtuk, soha nem is gondoltuk, hogy bevándorlóországgá kell tenni Magyarországot. (Németh Szilárd István: Milyen új gondolatok!) Pont. (Taps az MSZP soraiból.) Igen, a migrációs válság súlyos gondot jelent európai és globális szinten is, és magyar kihívásnak is számít. Pont. Legyen világos az is, hogy elfogadjuk a kerítés létét, és tőlünk akár naponta meghosszabbíthatják a kormány által a migrációs válsághelyzetet 6-8 határsértő miatt. Lelkünk rajta, pont. Akkor ezekben egyetértünk, tehát ezt a vitát le is lehet zárni, megspóroltunk egy csomó idegsejtet önöknek és talán több milliárd forintot a magyar adófizetőknek.

Mert migrációs ügyben máshol van a vita, máshol van a töréspont. Úgy van, ahogy Donald Tusk mondta, az Európai Tanács elnöke: amíg egyesek megoldani akarják a migrációs válságot, mások viszont használni akarják azt, addig a migrációs válság megoldatlan marad. Márpedig önök és az önök miniszterelnöke használni akarja a migrációs válságot és nem megoldani. Használni, mert az egy ügyű, együgyű kormányzásnak ez az alapja. Mi viszont Európa-párti magyar baloldaliak, hazafiak megoldani akarjuk a migrációs válságot. És napnál világosabb, hogy a megoldás csak európai együttműködéssel lehetséges, önök viszont ezt az együttműködést tagadják, akadályozzák, mert használni akarják ezt a válságot a saját belpolitikai céljaikra. Miközben itthon milliárdokat költenek uszításra, addig némi korrupciógyanús zsebpénzért magyar letelepedési és európai letelepedési lehetőséget biztosítanak a migrációs válság kirobbantásáért felelős és annak fenntartásában érdekelt személyeknek, az orosz titkosszolgálathoz kötődő embereknek vagy akár a szír diktátor pénzembereinek is.

Tudják, nem az a bevándorlópárti, aki nem nézi jó szemmel, ha a kormány gyerekeket és asszonyokat éheztet a magyar határon. Valójában az a bevándorláspárti, aki akadályozza a válság megoldását. Mert, ha a válság megoldódna, akkor nem uszíthatnának többet, és neki kellene állni a kormányzásnak. Rendbe kéne tenni a magyar egészségügyet, rendbe kéne tenni a magyar oktatást, és rendezni kellene a béreket. De önök uszítani tudnak, kormányozni nem, mert az uszítás szolgálja hatalmi érdekeiket, és az önök gazdagodását.

És el is jutottunk arra a pontra, hogy miről is szól maga a Sargentini-jelentés. Nem a bevándorlókról, hanem rólunk, magyarokról, a mi hétköznapjainkról, a mi jogainkról, a mi lehetőségeinkről. Arról a Magyarországról, amit önök a luxusrepülőkről nézegetnek, felülről nézik, és lenézik. Arról a Magyarországról, ahol önöknek, a fideszes elitnek több jut, mint ami a többségnek jár. Arról a Magyarországról, ahol a Fidesz-elitnek előjogai vannak, a többségnek a joghátrány jut osztályrészül. Arról a Magyarországról, ahol a Fidesz-elitre más szabályok vonatkoznak, mint a többségre.

Ezt írja le a Sargentini-jelentés. Mi azért szavaztuk meg ezt a jelentést, mert ebben a Fidesz-elit kiváltságait letörni akarják, és a többség jogfosztottságát megszüntetni. Mi ezt a jogfosztottságot akarjuk megszüntetni. Aki ezt fenntartani akarja, az nem szavazta meg a határozatot. Aki ezen változtatni akar, az megszavazta. Aki nem akar változtatni, az továbbra is elvenni akar a magyaroktól, aki megszavazta a jelentést, az visszaadni akar a magyaroknak.

Miközben önök fennhangon hazaárulóznak, legyen világos: aki nem szavazta meg a jelentést, annak rendjén való, hogy ezt a hazát nap nap után árusítják ki a fideszes oligarcháknak. Aki megszavazta a jelentést, az vissza akarja venni ennek az országnak a javait az urizáló fideszes elittől, és újra átlátható szabályok szerint a tiszta verseny jegyében elosztani. (Kunhalmi Ágnes: Így van, így van!  Taps az MSZP soraiból.) A haza elárulása és a haza árulása így függ össze ezzel a jelentéssel, és így függ össze az azt megszavazóinak a hazafiságával is.

Nézzük tehát, miért állítjuk, hogy ez a jelentés rólunk, magyarokról, a mi jogainkról szól! Mert ez a jelentés többek között rögzíti, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelmével sérült a jogegyenlőség, az ügyészség politikai befolyás alatt működik, miközben az átlagemberek ügyei elhúzódnak. Önök ezt vitatják? Önök szerint ez hazugság? Tényleg? Akkor tegyék meg, hogy szembenéznek, és megbeszélik például az itt ülő Kálmán-Pikó Istvánnal vagy Himmer Évával, Quaestor-károsultakkal. Itt ülnek a páholyban. Nekik magyarázzák el, hogy miért nem kapták vissza a pénzüket az önök barátjától, aki ellopta! (Taps az MSZP soraiból.) Vagy mondják a szemükbe, itt ülnek, mondják a szemébe azoknak a devizakárosultaknak, akiknek már több éve, talán évtizede nem oldották meg a problémáikat. Amíg önök luxuskastélyokat vásárolnak, a barátaik vadászkastélyaikban töltik az időt, addig embereket utcára tesznek. Itt ülnek közöttünk, és eljöttek, hogy meghallgassák a mai vitát.

Nézzenek velük szembe, és adjanak magyarázatot arra, hogy miközben azt hazudták nekik, hogy megoldják az ő problémáikat, várnak az ügyeik sorban, és lassan egy évtizede várnak a kártalanításra. Önök maguknak külön bíróságot akarnak létrehozni politikai kinevezettekkel, a magyar emberek túlnyomó többsége pedig éveket vár az igazának elintézésére. Sőt, az új polgári perrendtartás elfogadásával szinte ellehetetlenítik a bírósághoz fordulást. Elvették a magyar emberektől a bírósághoz fordulás jogát.

És miközben, amíg az önök kegyencei vagy éppen a miniszterelnök hozzátartozói urizálnak, kastélyokban töltik el az idejüket vagy milliós hacukákban, órákkal járnak, addig több ezer család veszti el az otthonát minden egyes napon. Miközben az Európai Csalás Elleni Hivatal a jelentésben is rögzített módon feltárta a miniszterelnök vejének visszaéléseit, a magyar ügyészség mégsem lépett. Ugyanebben az időben beteg gyermekek édesanyját rendőrök rángatják ki lakásukból, és teszik hajléktalanná a kormány által támogatott bankok. Önök pedig a hajléktalanságot nem megoldani, hanem büntetni akarják, és amikor a jelentés rögzíti, hogy nincs megfelelő lakhatás kiszolgáltatott helyzetben lévő családok számára, mert igen, ez is része a jelentésnek, bízom benne, hogy elolvasták, akkor erről sem velünk kell vitatkozni, hanem azzal az édesanyával, aki a megaláztatástól és kiszolgáltatottságtól ott ájult el a rendőrök kezei között.

(12.00)

Kívánom önöknek, hogy égjen a retinájukba a kép a kilakoltatottakról és a kilakoltatott anyákról! (Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van! Így van!  Taps az MSZP padsoraiban.) Róluk, a jogfosztott magyarokról, a Quaestor-károsultakról, a devizakárosultakról is szól a jelentés. Aki megszavazta, az ő jogaikat védi, aki elutasította, az ő jogaikat tiporja.

Amikor a jelentés a fékek és ellensúlyok hiányáról, az Alkotmánybíróság bedarálásáról szól, a jogbiztonság megszűnését rögzíti, akkor erről beszélgethetnek például Ács Sándornéval, aki eljött a mai napon, a kishantosi mintagazdaság volt vezetőjével. Nem kell messze mennünk, ő is eljött ma, hogy a szemükbe nézzen. Nézzenek önök is a szemébe! Ő az az asszony, aki megteremtette Magyarország egyik büszkeségét, hogy aztán önök elvegyék tőle, hogy saját kegyeltjeiknek adják a földet. Neki beszéljenek független igazságszolgáltatásról  sajnálom, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter nincs itt , amikor a jogerős bírósági ítéletet az elfideszesített Alkotmánybírósággal érvénytelenítették! Aki a jelentést megszavazta, mások mellett Ács Sándorné jogait is védi, aki elutasította, a fideszes zöldbárók érdekeit szolgálja.

És ha már itt tartunk, vajon az a cinikus mosoly, amely az önök szájára fut, amikor a miniszterelnök magángépezéséről, magánrepüléséről szólunk, és önök így reagálnak, ez a mosoly vajon ráfagy-e az arcukra, amikor szembe kell nézni azokkal, akiknek a jogait tiporják évek óta? Legyenek képesek elmondani azoknak az embereknek, akiknek néhány milliós hitel miatt elveszik a házát, otthonát, hogy önök 17 milliárd forintos magángépekkel repkednek focimeccset nézni immáron 30 éve meg az elkövetkezendő években. (Zsigó Róbert: Szégyelld magad!) És mondják a szemükbe azoknak az anyáknak, akik beteg gyermekeiket ápolják otthon, hogy önöknek nem ér meg 6 milliárd forintot, hogy elismerjék a munkájukat és erőfeszítéseiket! (Kunhalmi Ágnes: Azt is zsebre teszik!) Hogyan magyarázzák el nekik a 17 milliárd forintos magángépet? Három évre elegendő ellátáshoz jutnának, ha erről a hobbijából a miniszterelnök lemondana. Oda nézzenek, és mondják az ő szemükbe! (Böröcz László: Hú, de csúsztatsz!)

Igen, és még mindig a Sargentini-jelentésről beszélek, amely a szociálisan hátrányos helyzetű magyarok ellátását is számonkéri, az idősek ellátását, az egyedülállók ellátását, a munkavállalók jogait, és ez mind részese a jelentésnek. Itt vannak köztünk azok is, akik a jelentés részeként szembesülnek a jogfosztottságukkal: a szakszervezetek képviselői, akiktől elvették a tiltakozás jogát, a munkahelyi egészségvédelem jogát; ezt is pontosan rögzíti a jelentés. A Közmunkás Szakszervezet jelen lévő alelnöke is el tudja mesélni önöknek, miért kellene javítani a közmunkások kiszolgáltatottságán, vagy miért van az, hogy elvették az oktatásban a pedagógusok tanítási szabadságát, és miért van az, hogy nem lehet a munkavállalói jogokat képviselni, miközben a magyar munkavállalók bérei elmaradnak most már nemcsak Nyugat-Európától, hogy Bulgáriától és Romániától is. Na, ők képviselik azokat, akik önök miatt elmenekültek ebből az országból és elhagyták hazánkat. (Bangóné Borbély Ildikó: Így van!)

Önök ezzel szemben pedig dúsgazdaggá teszik oligarcháikat, lenyúlják a médiát, felvásárolnak mindent és mindenkit (Kunhalmi Ágnes közbeszól.), cégeket kebeleznek be, veszélyeztetik a vállalkozás szabadságát, és Mészáros Lőrinc is inkább luxusjachtra költ, de nem arra, hogy legalább átlagbért fizessen a munkavállalóinak.

Utalnak itt fideszes képviselőtársaim arra, hogy a vita valójában az EP-kampány nyitánya. Igen, egyetértek, így is van, de néhány dolgot érdemes előtte tisztázni. Az európai parlamenti vitában kiderült, hogy a Fidesz a perifériára, a szélsőséges pártok sorába szorult. Önökkel együtt konkrét fasiszták, keleti kommunisták, radikális nacionalisták és fekete öves bajkeverők szavaztak (Arató Gergely: Így van!  Taps az MSZP padsoraiban.), a jelentést viszont a középerők, a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták, a liberálisok, a konzervatívok és a baloldaliak együtt támogatták. Önök az Európa-ellenesek táborába kerültek, mi az Európa-pártiak táborában maradunk. (Közbekiáltás az MSZP soraiból: Így van!  Taps ugyanonnan.)

Önök Keletet választják, mi választjuk Nyugatot, és ez teszi valóban minden eddiginél jelentősebbé a soron következő EP-választást, önök ugyanis már a periférián vannak, idesorolnák Magyarországot is éppen akkor, amikor kulcsfontosságú vitát kell megvívni a következő uniós költségvetés során. Az önök kormányát valójában az Európai Unió finanszírozza, nem csoda, hogy az európai adófizetők megelégelték azt, hogy az ő pénzükből leginkább a miniszterelnök körei, családja gazdagodik, az ország felzárkóztatása viszont lelassult. (Kunhalmi Ágnes: Így van!) Amikor az önök korrupciója miatt az uniós kifizetések leállnak, önök az önkormányzatokhoz mennek kuncsorogni.

A valódi tét tehát az, hogy az önök Európa-ellenes politikája megfoszthatja a magyarokat a nekik járó forrásoktól. Mi meg fogjuk védeni a magyar gazdaság stabilitását az önök korrupt és hazardőr politikájától. Azt képviseltük eddig és fogjuk képviselni az uniós választásokon is (Dr. Rétvári Bence: 2008-ban nagyon jól sikerült az IMF-hitel!), hogy az európai pénzeket a korrupt kormányok helyett közvetlenül az emberek kapják (Taps az MSZP padsoraiban.), hogy ezek a pénzek ne az oligarchák gazdagodását, hanem az egészségügy, az oktatás fejlesztését és a bérek növekedését szolgálják. (Közbekiáltás: IMF-hitel!) Ez ennek a választásnak a valódi tétje.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian érdekeltek vagyunk, hogy elkerüljük a 7. cikkely alkalmazását. (Dr. Rétvári Bence: Mégis megszavaztátok!) Mi megtettük a magunk részéről, amit meg kell tenni: beterjesztettük azokat a jogszabályokat, amelyeket ha önök is megszavaznak, ez a veszély azonnal elhárul, és Magyarországon újra helyreállhat a jogállam, mert ez a jelentés, tisztelt Ház, rólunk szól, nem a szír menekültekről, hanem a jogfosztott magyarokról, arról az országról, ahol ami a Fidesznek jut, a magyarok többségének nem jár.

Magyarországot meg kell védeni a jogfosztástól, a korrupciótól, attól, hogy perifériára szoruljon Európában, meg kell védeni a magyarokat a saját kormányuk fennhéjázásától és hatalmi tobzódásától. (Németh Szilárd István: Úgy elhajtottak benneteket, hogy…) Az Európai Parlament többsége, jobb- és baloldaliak közösen megtették az első lépést, most mi jövünk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyurcsány Ferenc képviselő úrnak (Dr. Rétvári Bence: Ajjaj! Bukósisakokat fel!), a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. (Dr. Vadai Ágnes: Figyeljetek!) Parancsoljon, képviselő úr!

GYURCSÁNY FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt kormánypárti Többség! Az önök határozati javaslata tartalmában hazug, szándékában pedig aljas. Hazug, mert ez a határozati javaslat nem arról szól, mint ami az úgynevezett Sargentini-jelentésben foglalt. Hazug, mert nem Magyarország ennek a jelentésnek a tárgya és a kritika célpontja, hanem a magyar kormány tevékenysége, és hazug, mert a határozati javaslatuk szerint ők a magyar népet védik, miközben önök a magyar népet elárulják. (Dr. Vadai Ágnes: Így van!  Taps a DK soraiban.) Aljas, mert önök ahelyett, hogy tény- és tárgyszerűen arra válaszolnának, amit az Európai Parlament az önök szemére vet, az önök kritikájának középpontjában a jelentést készítők és a jelentés elfogadását támogatók személyes megbélyegzése, tiszteletük, tisztességük megkérdőjelezése áll. Hölgyeim és Uraim! Ez tisztességtelen rendszerek sajátja. Láttunk ilyen rendszereket, rohadt rendszereket (Fazekas Sándor: Éltetted is!  Dr. Rétvári Bence: Bezzeg te!), mind megbuktak, ahogy önök is meg fognak bukni. (Taps a DK padsoraiban.) Szándékában aljas, mert önök gyáván, nem merve vállalni a felelősséget, a nép szoknyája mögé bújnak, mert gyengék, mert bátortalanok, mert tudják, hogy érveik nem állják meg egy tárgyszerű vitában a helyüket. Önök, kérem szépen, nemcsak a miniszterelnökük, ahogy mondtam neki egy jó héttel ezelőtt, hanem minden bizonnyal az a politikai tábor, amely őt támogatja, politikai, erkölcsi és emberi értelemben gazemberek. (Dr. Vadai Ágnes: Így van!  Közbeszólás a Fidesz soraiból: …a legjobb útja a választás!  Fazekas Sándor: Tükröt! Tükröt!)

Menjünk tovább! Érzékelem, hogy iszonyatos erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy ezt a jelentést annak láttassák, ami valójában nem (Dr. Rétvári Bence: Húzzunk bele!): a jelentés mögött a bevándorlást pártoló európai többség és az azzal szemben álló kisebbség, köztük az önök vitája lenne. Mi van? Ez nem így van. Nem így van, mert a vita középpontjában az van, hogy az európai népek többsége milyen világot képzel el magának, hogyan szeretne élni. Ebben, nem vitatom, valóban az egyik kérdés az, hogy mit kezdjünk az Európára nehezedő bevándorlási nyomással, de messze nem az egyetlen kérdés, és azt is gondolom, hogy messze nem a legfontosabb kérdés.

(12.10)

És bár lehet minősíteni az Európai Parlament többségét, de mégiscsak az a helyzet, hogy az Európai Parlament közvetlenül és arányosan választott képviselői, akik tehát Európa népének többségét képviselik, úgy gondolják, hogy mindazt, amit maguk tettek Magyarországgal kormányzásuk alatt, az szembemegy mindazzal, amit Európa népének többsége szeretne magának kapni és szeretne Európában közösként látni. A vitának ez a fő tárgya: milyen Európát képzelünk el? Ez ennek a vitának a lényege.

Mert mégiscsak, mi az a világ, amit ezzel az európai többséggel mi magunk is látni szeretnénk, és amelyben élni szeretnénk? Kívánjuk egymás tiszteletét. Valóban kívánjuk a szabadságot, a felelős és ellenőrzött kormányt. Kívánjuk a demokráciát, a jogállamot. Kívánjuk a vallásszabadságot, a tiszta közéletet, a korrupciómentes világot, a független igazságszolgáltatást és a sajtót, a világnézetileg semleges államot és a szociális biztonságot. Ez az a világ, amit szeretnénk. És Európa népének többsége úgy gondolja, hogy önök ezt a világot  nem én mondom, hanem az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, korábban a magyar kormányfő egyik támogatója , úgy tűnik, hogy szisztematikusan leépítik. Ez a vita tárgya. Ebben a vitában egy darab elem  egy darab elem! , hogy egyébként mit gondolunk, hogyan kell kezelni ezt a migrációs nyomást.

Mert azért nézzük végig! Mondják, az lenne egymás tisztelete, amit önök művelnek?! Az, ha valaki szemben áll önökkel, akkor az hazaáruló? (Németh Szilárd István: Annak kilövik a szemét!) Az kommunista? Ez lenne egymás tisztelete, hogy el sem tudják képzelni, hogy jó hazafiként lehet mást gondolni a világról, mint amit önök gondolnak? (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Az egymás tisztelete, hogy bárki, aki önökkel szembeszegül (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gumilövedék!), az Magyarországon félhet? (Dr. Rétvári Bence: Sün!) Az egészen nyilvánvalóan biztos lehet abban, hogy belemennek privát világába, széjjelszedik, megtapossák, lehetetlenné teszik? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Sün!) Ezt csinálják önök, és ezt tették ebből az országból! Vajon büszkék önök magukra? (L. Simon László: Gumilövedék!) Büszkék, hogy ilyen világot teremtettek a közhatalmukkal? (Közbeszólás a DK soraiból: Így van!) Az lenne a felelős és ellenőrzött kormány, hogy ma nem a kormány fél a választóktól, hanem a választók félnek önöktől, ettől a kormánytól? (Németh Szilárd István: 73 százalék is ezt mutatja!) Az, hogy Európában az a természetes, hogy intézmények sokasága jön létre, hogy a kormány hatalma ne legyen korlátlan és ellenőrizetlen?

Maguk minden olyan intézkedést megtettek az elmúlt nyolc évben, az Alkotmánybíróság jogainak csorbításától személyi összetételének átalakításáig, az igazságszolgáltatás vezetési rendszerének átalakításán keresztül, nem fogom folytatni, ami éppen azt teszi lehetővé, amit Európában fontosnak gondolunk, hogy a kormány nem uralkodik felettünk, hanem szolgál; hogy a kormány szervezi azt a társadalmi párbeszédet, amelynek a végén okos és bölcs döntésekkel szervezi döntéseinek többségét (Balla György: És hazudtunk reggel, délben meg este!  Közbeszólások a Fidesz soraiból.); hogy a kormány és ellenzéke nem ádáz ellensége egymásnak, hanem partnerei abban, hogy a legjobb megoldásokat találják. (Balla György: Majd’ beledöglöttünk, hogy két évig ne csináljunk semmit!) Önök nem ezt teszik, önök polgárháborús hangulatot szítanak az országban, ahol a hazát védők és a hazaárulók kettősségére osztják ezt az országot. Amit önök tesznek, az távol áll mindattól, amit Európa többsége és az európai emberek túlnyomó többsége látni szeretne. (Németh Szilárd István: Megkérdeztétek őket, hogy mit szeretnének látni?)

Az lenne a vallásszabadság, hogy az önök új egyházügyi törvénye szerint egy politikai testület mondja meg (Németh Szilárd István: Téged nem szeretnének látni, az biztos!), hogy mely közös hitben osztozók alapíthatnak egyházat? Mit gondolnak önök, mi dolgunk van nekünk a közös hitben osztozók egyházának működésével kapcsolatban? Jogunk abban van, hogy ellenőrizzük törvényességüket. Abban nincs, hogy egyházi közösséget alkotva szabadon egyházat alapítsanak. Micsoda erkölcstelenség az, kérem szépen, hogy a kormányfő házasságának szentségét feladó, első két gyermekét megkeresztelő egyháznak nem adnak  most már európai döntéseket követően sem  egyházi státuszt és jogot?! Kik maguk, őszintén szólva, hogy uralkodni és ítélni kívánnak Isten és hit dolgában a szabad egyházalapítás jogának csorbításával? Kik maguk, kérem szépen?! (Közbeszólás a DK soraiból: Így van!  Taps a DK padsoraiból.)

Nem lehet igaz, hogy nem olvassák mindazokat a jelentéseket, hogy 2010 óta Magyarország tíz, gazdasági életben kulcsszerepet játszó embere, köztük a kormányfő közeli barátja és veje a közbeszerzéseken kiírt pályázatokon szereplő összes pénz 10 százalékát, közel 2000 milliárd forintot nyertek el! Milyen világot teremtettek, ahol az dönti el a siker lehetőségét vagy elvesztését, hogy ki milyen közel van az éppen aktuális kormányfő hátsó feléhez? (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Kérem szépen, ez a probléma önökkel. És önök ezeket a kérdéseket nem hajlandók régóta, évek óta megbeszélni.

Igen, világnézetileg semleges államot szeretnénk, igen. A keresztény gyökereink fontosak, átitatja kultúránkat, szokásainkat, de ez nem jelenti azt, hogy ne osztoznánk abban a közös európai örökségben is, hogy egyház és állam egymástól különváltan teszi a dolgát (Dr. Vadai Ágnes: Így van!  Taps a DK soraiból.), mert pontosan tudjuk, hogy sokhitű, sokvallású a nemzet és az államnak dolga valamennyi polgárát képviselni és védeni, függetlenül attól, hogy milyen hitben, milyen vallásban osztozik. Ha önök ezt nem értik, akkor valóban komoly vita van közöttünk, de ez továbbra sem az a vita, hogy mit kell tenni a menekültekkel.

Azt vetjük, igen, a szemükre, hogy nem hajlandók egy árva szót vesztegetni mindazokra az ügyekre, amelyek a Quaestor-károsultakkal vannak, amelyek a kilakoltatottakkal vannak. Pontosan tudják, hogy kikről beszélünk. Erről nem beszélünk ebben az országban. Önök minden vitát azzal zárnak le, hogy kérem szépen, mi hazaárulók vagyunk, mi menekülteket akarunk befogadni az országba, mi el akarjuk adni az ország kultúráját, mi azt szeretnénk, ha elárasztanának bennünket idegen kultúrájú, meggyőződésű, vallású emberek. (Balla György: Igaza van!) Maguk, kérem szépen, hazudnak egészen egyszerűen, a legközvetlenebb hatalmi érdekeik figyelembevételével!

De hadd mondjak valamit a menekültügyről, mert láthatólag önök csak erről akarnak beszélni, tényszerűen. (Nacsa Lőrinc: Beszéljünk Czeglédy Csabáról!) Volt menekültválság 2015-ben? Volt, mintegy másfél millió menekült érkezett Európába. Idén mennyi fog érkezni? (Bányai Gábor: Prímszám?  Derültség a kormánypárti padsorokban.) 50 ezer. Ennek nagyjából a 3 százaléka. (Németh Szilárd István: Hazudik!) Ez az 50 ezer kevesebb, mint a 2015-öt megelőző időszak normálisnak tartott éveiben volt. Idén nagyjából egy ember érkezik illegálisan a magyar határra. Egy! Ha önök szerint ez válság, akkor igen trehány kormányt tartanak fönt, őszintén szólva, amely alkalmatlan az alapfeladatának az ellátására. Olaszországba idén  szemben a csúcsidőszak közel 200 ezer partra érkező menekültjével  nagyjából 20 ezer fog megérkezni. (Balla György: Nem engedik kikötni a hajókat!) És hogy legyen világos: ezt nem a 200 kilométeres magyar kerítés oldotta meg, kérem szépen  Európa tenger- és óceánparti határainak hossza több mint 65 ezer kilométer , hanem két megállapodás, az EU-török megállapodás és az olasz-észak-afrikai országok, törzsek, csoportok közti megállapodás. Ez történt, kérem szépen.

És hadd mondjak még valamit: mindenkit illegális bevándorlónak tekinteni, ez több mint embertelenség, a maguk nyelvén keresztényietlenség. Vannak, akik azért jönnek Aleppóból, mert széjjelbombázták őket úgy, mint a második világháború végén Drezdát. Nem kezet nyújtani ezeknek, hölgyeim és uraim, az egyszerűen embertelenség és gazembertelenség (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Gazembertelenség?), amit maguk követnek el.

Vannak persze gazdasági bevándorlók, kétségtelen. Az ő esetükben nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ne haragudjatok, hát, ezzel mi nem bírunk, nem engedjük, hogy átlépjétek Európa határait. Ebben nincsen közöttünk vita. Abban van vitánk, ha önök mindenkit terroristának gondolnak; abban van vitánk, hogy nem veszik észre, hogy vannak itt életüket mentő emberek, akiknek kötelességünk kezet nyújtani. És nem azért, mert vannak erre vonatkozó nemzetközi szerződések, hanem azért, mert emberek vagyunk. És őszintén szólva, akkor is ezt fogom képviselni, ha önök bennünket emiatt hazaárulónak fognak tartani.

Itt mindenki Soros-ügynök önök szerint. De hát, mondják, Tajani, a Parlament elnöke, a Forza Italia tagja  tudják, Berlusconi pártjáé , néppárti, Soros-ügynök?!

(12.20)

Donald Tusk jobboldali, a Tanács elnöke, lengyel, Soros-ügynök? Juncker, a Bizottság elnöke, kereszténydemokrata, Soros-ügynök? (A kormánypártok soraiból egybehangzóan: Igen!) Kérem szépen, én attól tartok, hogy önöknek elment a józan eszük! (Derültség a kormánypárti oldalon.  Taps a DK soraiban.) Önök az egyet nem értőket lekommunistázzák. Őszintén szólva, önök rosszabbak, mint a nyolcvanas évek egykori kommunistái. (Derültség a kormánypárti oldalon.) A nyolcvanas években legalább, dacára az osztályharcos hangulatnak, már voltak értelmes oktatási kísérletek, beszélgetések, hogyan lehetne jobbá tenni az országot. Folyóiratok tucatjai próbálták kinyitni az értelmes vitát.

De hogy még egyszerűbben fogalmazzak az önök kedvéért: Kádár János rendszere (Közbeszólások, zaj a kormánypárti oldalon.) elismerést és tiszteletet vívott ki Európa körében, Thatcherrel, Schmidttel, Mitterrand-nal találkozott. Kérem szépen, Magyarországra ma európai vezető nem találkozik (sic!), azért nem, mert találkozni a magyar kormányfővel szégyen kérdése lett. Azt mondják, hogy erős és befolyásos a magyar kormányfő. Aki erős és befolyásos, ahhoz jönnek, annál kopogtatnak. A magyar kormányfőtől elfordulnak, ide lényegében nem akar a kutya sem jönni, ő meg legfeljebb el tud menni Kirgizisztánba, a nomád lovasjátékokra. Hát, kérem szépen, ez hatalmas nemzetközi teljesítmény és elismerés!

A politikát meg lehet téveszteni, de a történelmet nem, mert a történelem nem az alapján ítél, hogy ki mennyi ideig kormányoz, hanem az alapján, hogy amíg kormányzott, addig mit tett (Közbeszólások, zaj a kormánypárti oldalon.), képes volt-e arra, hogy megbecsülést, tiszteletet hozzon nemzetének, szolgálta-e a közjót, a becsületet. Ez alapján önök hihetik magukat a jelen politikája nyerteseinek, ehhez képest önök, azt gondolom, a történelem vesztesei lesznek. Önökről összességében ezek után azt gondolom, hölgyeim és uraim, hogy ez a jelentés azt mutatja, hogy az önök politikája a látszólag sikeres történelemnek halott. (Sic!) Előbb-utóbb el fogjuk temetni, és nem fogjuk meggyászolni sem önöket, sem a politikájukat. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ismét csak azzal tudom kezdeni, hogy tanulságos a felszólalók sorában a végén lenni, mert végig lehet hallgatni majdnem egy teljes vitát, illetve lehetőségünk van reagálni már az előttünk szólókra. Ugyanakkor most azt kell mondjam, igazából túl nagy szükség nincs rá, hogy ezt megtegyem. Számomra megdöbbentő ez a vita. Igazából itt nemzeti sorskérdésekről kellene beszélni, ehhez képest az elmúlt percekben is azt tapasztaltuk, hogy a képviselők jelentős része kiválóan szórakozik. És éppen arról nincs szó egyébként, amit ez a bizonyos határozati javaslat a címében hordoz, nincs szó vagy alig-alig esett szó Magyarország szuverenitásának a megvédéséről.

Arra lehetett számítani, hogy ez a mai parlamenti vita két célt szolgál alapvetően, egy egészen hamis európai parlamenti kampány megnyitását vagy bevezetését, másrészről pedig egy nagyon komoly figyelemelterelést. Azt ki kell mondani, hogy ha már szuverenitásról, az ország szuverenitásáról beszélünk, akkor tudja Magyarország megvédeni a szuverenitását, ha minden szempontból erős, fejlődő ország, egy olyan ország, amely meg tudja adni a biztonságot, a megélhetés lehetőségét a polgárainak, és meg tudja védeni a polgárait.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Az önök kormánya arról próbálja elterelni a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt ciklusokban a kormányzati teljesítményükkel szinte minden szempontból kivéreztették ezt az országot, kiszolgáltatták, és olyan helyzetet állítottak elő, hogy ez az ország ma sokkal kevésbé képes megvédeni a szuverenitását, mint akár másfél évtizeddel ezelőtt.

Nézzük konkrétan, miért mondom azt, hogy egy hamis európai kampánystratégia bevezetését láthatjuk. Először is önök azt mondják, miniszterelnök úr is azt mondta a legutóbbi felszólalásában, hogy az Európai Unió jövőjét a migránspárti és a migráció ellen fellépő erők határozzák meg. Ezt rögtön cáfolni tudom. Én néhány évet eltöltöttem a Régiók Bizottságában, és ott közvetlenül tapasztaltam, hogy a migráció okairól egy valódi vita még el sem indult, ilyenformán se jobboldali, se baloldali politikusok nem vitatkoznak, nem beszélnek arról, hogy milyen módon lehetne kezelni a migráció okait. Tehát tulajdonképpen az Európai Unió önmagában saját alkalmatlansága, illetve a politikai elitje alkalmatlansága miatt még nem állt hozzá e kérdés kezeléséhez. Ilyen szempontból értelmezhetetlen számomra olyan politikai elitről, olyan politikai erőkről beszélni, akik a migrációs krízis ellen fellépnének. A Fidesz sem az. A Fidesz is kizárólag a tüneti kezelésig jutott el, semmit nem tett az okok megszüntetése érdekében. Ezért ez egy álvita. Arról nem is beszélve, hogy természetesen rendkívül fontos kérdésekről eltereli a figyelmet, eltereli a figyelmet arról, hogy az Unió működésében számos olyan strukturális probléma van, amit bizony meg kell oldani ahhoz, hogy az Unió be tudja tölteni azt a szerepet, amit szántunk és szánunk neki.

A másik oldalról pedig ez a figyelemelterelés egy rendkívül súlyos bűn az önök részéről. Önök azt állítják, hogy ez a bizonyos Sargentini-jelentés azért született, mert önöket támadják a migrációval kapcsolatos politikájuk miatt. Ezt tényszerűen cáfolni lehet. Mi részletesen elmondtuk, hogy mi a véleményünk a Sargentini-jelentésről. Vannak problémák a jelentéssel, vannak bizony oda nem illő ideológiai fejezetek, ideológiai megállapítások, de összességében azt tudjuk mondani, hogy a jelentés fő üzenete és a megállapítások többsége nagyon is valós, és komoly politikai figyelmeztetést, komoly politikai kritikát jelent önök felé.

Gulyás miniszter úr azt mondta, hogy a Néppárt liberális szárnya, liberális fele szavazta meg ezt a jelentést. Ha megnézzük, hogy kik azok a politikusok, akik konkrétan megszavazták, bizony vannak köztük olyanok is, akik tökéletesen egyetértenek, mondjuk, a Fidesz migrációval kapcsolatos elképzeléseivel. Tehát látszik, hogy amit önök ezzel kapcsolatban állítanak, az egyszerűen hazugság. És a tények, azok személye, akik ezt megszavazták, azt bizonyítják, hogy nem valós az önök állítása.

Az LMP azt az álláspontot képviselte a kérdés kapcsán, hogy egy nagyon komoly figyelmeztetés és súlyos helyzetkép a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban ez a bizonyos Sargentini-jelentés. Ugyanakkor ehhez kapcsolódott egy olyan intézkedési terv, ennek a bizonyos 7. cikkelynek az élesítése, amely kilátásba helyezte azt, hogy adott esetben megvonhatják az ország szavazati jogát. Mi azt vallottuk, hogy a jelentés ugyan többségében valós megállapításokat tartalmaz, de semmilyen módon nem járulunk hozzá a szavazatunkkal egy olyan eljáráshoz, amelynek a vége az lehet, hogy megvonják az ország szavazati jogát. Tehát mi azt vallottuk, hogy a kritika jogos, de semmilyen módon nem tudunk a szavazatunkkal hozzájárulni ahhoz, hogy a kormány hibái miatt megvonják az ország szavazati jogát, és így Magyarországot és a magyar embereket büntessék. Ezért nem vett részt az LMP képviselője a jelentés szavazásán; a jelentésről folyó vitában részt vett. Ez egy rendkívül fontos elvi állásfoglalás volt az LMP részéről.

S akkor nézzük azt, hogy miért figyelemelterelés ez az egész vita. Mint már mondtam, Magyarország akkor fogja tudni megvédeni a szuverenitását, ha erős, a polgárait meg tudja védeni, és mindent, ami fontos meg tud teremteni, s ha Magyarország kellőképpen erős ahhoz, hogy a már most látható társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásoknak meg tudjon felelni. Ugyanakkor az önök elmúlt két ciklusban folytatott politikája, illetve annak a következménye ezt az országot kiszolgáltatottá tette. Annak örülök egyébként, hogy előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim közül jó néhány utalt ezekre a kérdésére, és túl tudott lépni konkrétan ennek a politikai fércmunkának a megállapításain, és tudott beszélni valóban azokról a kérdésekről, amelyek nagyon fontos összetevői annak, hogy egy ország meg tudja őrizni a szuverenitását.

Önök ehhez képest alapvetően és kizárólag a migrációról tudnak beszélni, ott is csak a tüneti kezelésig tudnak eljutni. De akkor ne kerüljük meg ezt a kérdést, szóljunk röviden a migráció kérdéséről. Az LMP-nek ezzel kapcsolatban nagyon határozott véleménye van. Mi rendkívül fontosnak tartjuk, hogy elinduljon egy őszinte, feltáró párbeszéd az Unió szintjén a migrációs krízis okairól, egyáltalán, hozzáteszem, a migrációs krízis megítéléséről, mert látjuk, hogy sajnos még ebben is vannak nagyon komoly ellentmondások és álszent vélemények az Unióban. Tehát fel kell tárni az okokat, és végre egy valós cselekvést kell elindítani annak érdekében, hogy az okokat tudjuk kezelni. Mert ha ez nem történik meg, márpedig eddig nem történt meg, akkor középtávon képtelenség lesz szembeszegülni a megerősödő migrációs nyomással, és ez bizony egy nagyon komoly sorskérdés mindannyiunk számára.

S akkor itt vitatkozom néhány baloldali képviselőtársammal. Ez nemcsak Európában probléma. Ha mi egy közösségnek tekintjük magunkat, ha mi az európai integráció tagjainak, az Európai Unió tagjainak tekintjük magunkat, akkor látni kell, hogy ha ez bárhol Európában probléma, akkor nálunk is probléma. Ilyen szempontból sorsközösséget kell vállalnunk azokkal az országokkal, ahol ez már konkrét társadalmi problémát jelent. Tehát ez számunkra is valós probléma, és mi mint európai polgárok ki kell mondjuk, számunkra sorskérdés, hogy ezt a kérdést lehet-e kezelni.

Az LMP azt vallja  nagyon fontos alapelveket tudok meghatározni , hogy az Unió külső határait meg kell tudni védeni. Az illegális migrációt meg kell tudni állítani, mert ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor ennek kapcsán semmiféle politikáról nem lehet beszélni. Azzal is maximálisan egyetértünk, hogy a bevándorláspolitikának nemzeti hatáskörben kell maradni. De, és ezt ismét hangsúlyozom, el kell indítani végre azt a cselekvést, ami az okok feltárása mellett az okok valódi kezelését szolgálhatja, aminek a végén eljuthatunk odáig, és ez kell hogy a célunk legyen, hogy alapvetően mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni.

Itt vitatkozom nagyon erősen a közvetlenül előttem felszólaló volt miniszterelnökkel, aki tagadja, hogy ez a krízis egy valódi krízis lenne, és azt állítja, hogy ez a kérdés lecsengene és megoldható lenne.

(12.30)

Ez rendkívül súlyos hozzáállás, és ez a fajta szűk látókörű, vak magatartás egyébként, ami sajnos nemcsak a nemzeti, hazai politikában jelenik meg, hanem az európai politikában is, alapvetően a populisták malmára hajtja a vizet. Szembe kell ezzel nézni, ez egy globális migrációs krízis, egy olyan jellegű krízis, ami példátlan, és ennek kezelése is kifejezett bölcsességet és előrelátást igényel. Sajnos ennek a nyomát nem látom egyébként a magyar kormány politikusai, tagjai sorában, és nem látom sajnos az európai politikában sem.

Na, de nézzük tovább, és ezek lesznek a legfontosabb kérdések: mi kell még ahhoz, hogy Magyarország és egyetlenegy ország meg tudja őrizni a szuverenitását? Azt gondolom, ezek a valós problémák, ezek a valós kérdések, ezekről kell beszélnünk, egy kicsit elvonatkoztatva attól a politikai kampánytematikától, amit a kormánypárt, illetve a kormány terjesztett elénk.

Akkor lesz képes Magyarország megőrizni a szuverenitását, ha a fiataloknak nem kell kényszerűségből elmenekülni. Ha az összeomló egészségügyi rendszer helyett lesz egy megfelelően, jól működő egészségügyi rendszer. Ez egy igen aktuális probléma a napi politikai fejlemények tükrében, ezt önök sem tagadhatják immár a kommunikációban, propagandájukban sem. Akkor tudjuk megőrizni a függetlenségünket, ha lesz egy megfelelő, a kor kihívásainak is megfelelő oktatási rendszer. Ha tudjuk csökkenteni az energiafüggőséget, ha a gazdaságunk felkészül az új kor kihívásaira. Ha Magyarországnak erős, kiszámítható szövetségesei lesznek, nem pedig marginalizálódik a kormány elhibázott politikája miatt.

Akkor tudjuk megvédeni az ország függetlenségét, ha a vidék ismét erős lesz, és a legkisebb településeknek is ismét meglesz a pozitív jövőjük. Akkor tudjuk megőrizni az ország szuverenitását, ha nem olyan kormányunk lesz, amely intézményesíti a korrupciót, hanem olyan kormányunk, amely felszámolja, megküzd a korrupcióval. És ha olyan kormányunk lesz, amelyik nem szolgálja ki a nagyhatalmi, például az orosz vagy éppen a kínai érdekeket azonnal, ha úgy véli, hogy rövid távú politikai érdekei vagy éppen a saját vagy holdudvarának gazdasági érdekei ezt kívánják. E tekintetben önök kudarcot vallottak.

És akkor nézzünk tényeket annak kapcsán, amelyekkel alá tudom támasztani, hogy önök kudarcot vallottak. Kezdjük az aktuális problémával: súlyos munkaerőhiány van, rendkívül súlyos munkaerőhiány van az egészségügyben. Legutóbb az ajkai kórház intenzív osztályának ápolói mondtak fel, mert megalázóan alacsonynak tartották a béreket és rossznak a munkakörülményeket. Most végző orvostanhallgatók negyede akar külföldön dolgozni. Tavaly 600 magyar orvos távozott külföldre. Jelenleg 300 háziorvosi praxis betöltetlen Magyarországon.

A Fidesz kormányzása alatt duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, 20 ezer ilyen esetről tudunk. Önök gyakorlatilag fizetőssé tették az egészségügyet. 2012-ben csupán a lakosság 35 százaléka vett igénybe magánegészségügyi ellátást, ez a szám most már eléri a 35 százalékot. (Sic!)

Magyarországon minden negyedik ember a létminimum alatt él. Nem oldották meg a devizahitelesek problémáját, erről már az egyik ellenzéki képviselőtársam részletesebben szólt. Naponta több tucat család veszíti el a fedelet a feje fölül. Magyarországon 2016-17 telén 180-an fagytak halálra, képviselőtársaim. Az elmúlt két évben 80 ezerrel kevesebb gyerek kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. 2007 és ’12 között 7 százalékról 17 százalékra nőtt Magyarországon a relatív szegénységben élő gyermekek száma. Egy tanulmány szerint 30-50 ezer ember éhezik nap mint nap. Azoknak a kiskorúaknak a száma, akik időszakosan, hétvégenként, iskolai tanítási szünetekben éheznek, eléri a 200 ezret. A Magyarországon élő gyermekek 41,5 százalékát veszélyezteti szegénység.

Az egykulcsos adójukkal önök elérték, hogy brutális mértékben növekedett a gazdagok és a szegények közötti különbség. Nem emelkedett a köztisztviselői alap, az ápolási díj megalázóan alacsony szinten van. Nem emelik a családi pótlékot, nem segítik az egyszülős családokat.

Az oktatási rendszer, erről is beszéltem, mint a szuverenitásunk egyik fontos eleme, hogy legyen a kor kihívásainak megfelelő oktatási rendszer, erre reálértéken kevesebbet kap az önök költségvetésének megfelelően az ágazat, az oktatás. Ma az egyetemisták harmada anyagi okokból nem tudja befejezni az egyetemet. Az önök kormányzása alatt döbbenetes mértékben csökkent a felsőoktatásban a tanulmányaikat megkezdők száma, 2010-hez képest 109 ezerről 72 ezerre. Különböző nemzetközi felmérésekből láthatjuk, hogy az oktatási rendszer színvonala is romlik. Ezek a felmérések egyértelműen bemutatják ezt.

A különböző friss statisztikák alapján láthatjuk, hogy döbbenetes mértékben folytatódott a magyarországi térségek leszakadása. Továbbra is 4 olyan magyarországi régió van, amelyik a legszegényebb 20 uniós térség között van.

Hozzá kell tenni, hogy a legtöbb régiónk rontott versenyképességi besorolásán, versenyképességi mutatóin. 19 megyénkből 12 egészen botrányosan rossz gazdasági állapotban van. Arról nem is beszélve, ezt a statisztikák nem mutatják ki világosan, hogy sajnos a régiókon belül is óriási különbségek vannak, és vannak bizonyos periferikus térségek, amelyek egészen kilátástalan gazdasági helyzetbe kerültek. Ez is összefügg a nemzeti szuverenitás kérdésével, képviselőtársaim.

Összességében az önök kormányzásának, az önök rombolásának eredménye abban mutatkozik meg, hogy éves szinten 60-80 ezer, összességében több százezer fiatal volt kénytelen elhagyni ezt az országot. Önök ezt a problémát, amit nem lehet másként aposztrofálni, mint nemzeti tragédiaként, tagadják. Cinikus módon azt mondják, hogy működik a közös európai munkaerőpiac, vagy éppen azt mondják, hogy nyelvet tanulni mennek el a fiatalok. Ez nem igaz. Az az adat is cáfolja ezt, hogy egyre több anyaországi magyar gyermek születik külföldön, tehát látszik, hogy nem vendégmunkásnak mennek el a fiatalok, hanem legtöbbször már családot is alapítanak.

Ez az önök mérlege, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ez Orbán Viktor kormányának a mérlege. Ezekkel tudom alátámasztani  és ez csak egy részlete az önök hibáinak, az önök bűneinek , hogy önök az elmúlt két ciklusban olyan mértékben romboltak kormányzati munkájukkal, hogy az ország kiszolgáltatott lett, és sokkal távolabb került attól, hogy meg tudja őrizni szuverenitását. Önök megbuktak Magyarország szuverenitásának megvédéséből. Egyébként a tekintetben is, hogy ezt a problémát elismerjék.

Az a parlamenti határozati javaslat pedig, amit elénk terjesztettek, még egy politikai kampánykiadványnak is silány, annak is fércmunka, ennek megfelelően az LMP frakciója nemmel fog erre szavazni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Timea képviselő asszonynak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti részről elhangzott az, hogy ez a jelentés nem veszi figyelembe a magyar emberek akaratát, illetve a magyar emberek ellen irányul, tulajdonképpen Magyarország ellen irányul. Önök nem veszik figyelembe azt a legfrissebb felmérést, amely szerint a magyarok 43 százaléka megszavazta volna a Sargentini-jelentést, és csupán 33 százaléka mondta azt, hogy nem szavazta volna meg, és 51 százaléka a megkérdezetteknek azt mondta, hogy ez a jelentés az Orbán-kormány munkájáról szól, azt ítéli el, nem pedig Magyarországot ítéli el. Úgyhogy jó lenne, ha ahelyett, hogy az ellenzéket oktatnák ki, önök figyelnének arra, hogy mi a magyar emberek véleménye. De nézzük egy kicsit részletesebben a jelentést! Az első fejezetben az alkotmányos és választási rendszer működése a téma, és a legfőbb aggálya a jelentésnek az, hogy az állampolgárok elvesztették azt a jogukat, hogy többek között az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak. A kormánytöbbség megtiltotta többek között azt, hogy költségvetési témájú törvényekről az Alkotmánybíróság döntsön. Így fordulhatott az elő, hogy a 2010-es magánnyugdíjpénztári elrablást nem tárgyalhatta az Alkotmánybí-róság.

A jelentés második fejezete az igazságszolgáltatásról szól. Szintén azt rója fel a kormánynak a jelentés, hogy folyamatos támadás alatt van a bírói függetlenség. Látjuk, hogy most akarják szétverni még a maradékát is a független igazságszolgáltatásnak, és létrehozni a saját Fidesz-bíróságukat pontosan azért, hogy többek között a korrupciós ügyeket ne lehessen feltárni még akkor sem, ha az a váratlan helyzet előállna, hogy Polt Péter esetleg nyomozna ezekben az ügyekben.

De idetartozik egyébként pontosan Polt Péter újraválaszthatósága is, amire azért volt szükség, hogy önök egyelőre ne kerülhessenek börtönbe  ez majd később, reményeink szerint a kormányváltás után egyébként meg fog valósulni , hiszen még egy olyan hűséges bábut, aki minden fideszes politikussal kapcsolatos bűncselekményt eltussol, mint Polt Péter, nehezen találtak volna.

A harmadik fejezet a korrupcióról szól. Itt idő nincs arra, hogy az összes lopást és rablást felsoroljuk, amit önök az elmúlt 8 évben végrehajtottak, elég csak annyi, hogy a maguk úgynevezett ellensége, az Európai Unió pont megelégelte a lopásaikat. Többek között Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a lopásait is, aki ellen jelenleg is nyomozás folyik az Európai Unióban, sőt Polt Péter is arra a rendhagyó helyzetre kényszerült, hogy kénytelen legyen maga is nyomozást indítani Tiborcz István ellen, pedig mindent megtett, hogy ez ne következzen be. De sajnos a maguk ipari tolvajlása miatt a magyar emberek 500 milliárd forintnyi támogatástól eshetnek el, úgyhogy ez azért közel sem olyan vicces.

A negyedik fejezetben a magánélet és az adatvédelem kapcsán a Sargentini-jelentés szintén a magyar embereket félti önöktől. Hiszen Orbán Viktor és kormánya olyan törvényeket tolt át erőszakkal, amelyek megengedik, hogy titkosszolgálati eszközökkel gyakorlatilag bárkit megfigyelhessenek. És meg is figyelnek, hiszen Orbán Viktor maga mondta el március 15-én, hogy le fog számolni minden ellenfelével, mindenkivel, aki nem ért önökkel egyet.

(12.40)

Pontosan tudjuk, nincsenek illúzióink, hogy önöktől sem a telefonunk, sem a lakásunk, sem saját magunk, sem a családjaink nincsenek biztonságban. Na, erről szól a Sargentini-jelentés, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, nem a maguk kitalált tündérmeséjéről!

Az 5. fejezetben a jelentés leírja, hogy az elmúlt nyolc évben hogyan hallgattattak el minden kormánykritikus hangot. Aljas, hazug propagandatelevíziót és -rádiót csináltak a közszolgálati médiából, bedarálták a Népszabadságot, megszüntették a Magyar Nemzetet, elvették a rádiófrekvenciákat, onnan kizárólag a maguk sületlenségei folynak. Az önök Figyelője a 30-as éveket idézően listákat készít a kormány ellenzőiről, a kormány kritikusairól.

A 6. fejezetben a tudományos élet szabadságával kapcsolatban sajnos félmunkát végzett a Sargentini-jelentés, ugyanis csak kizárólag a CEU bezárásáról és üldözéséről beszélnek. Ezen a területen önök pont a jelentés elkészülése után hajtották végre a legaljasabb támadást, többek között a Magyar Tudományos Akadémia ellen. Tudjuk azt, hogy már a Közgazdaság-tudományi Intézetet megszüntetéssel fenyegetik, és ezzel elüldözik a világhírű magyar kutatókat.

A jelentés 7. fejezete említést tesz az új egyháztörvényről, amelynek során önök megszüntettek olyan egyházakat, amelyek pontosan maguk helyett végeznek el olyan feladatokat, amikre maguk magasról tesznek; a szegény embereken való segítség, a nincsteleneken való segítség, a vidéki családok, iskolás vagy éppen beteg gyerekeknek való segítségnyújtás. Kezd, remélem, világossá válni az, hogy miről is szól a Sargentini-jelentés; köze nincs ahhoz, amiről itt maguk hadoválnak órák óta. Teljesen világos, hogy a jelentés nem a magyar embereket ítéli el, hanem az önök aljas, embertelen, szívtelen politikáját, amit az elmúlt nyolc évben csináltak.

A 8. fejezete a jelentésnek taglalja azt, hogy hogyan tiltják be  persze trükkösen  azokat a civil szervezeteket, amelyek szintén önök helyett végzik el azokat a karitatív munkákat, amelyeket maguk nem hajlandóak. Emlékeznek biztosan, hogy hogyan mutattam be azt a több mint húszoldalas listát itt Orbán Viktor előtt, hogy több mint 400 civil szervezet esik áldozatul a maguk eszement üldözésének, olyan civil szervezetek, amelyek autista gyerekekkel foglalkoznak, rákos gyerekekkel foglalkoznak, amelyek a szegénységben élőkkel (Balla György: Melyik lett betiltva?) foglalkoznak.

A jelentés 9. fejezete a nők elleni erőszakról szól. Önök éppen konzultálni készülnek velünk, nőkkel, miközben arra nem hajlandók, hogy a sok éve alá nem írt és nem ratifikált isztambuli egyezményt, a nők elleni erőszak megszüntetéséről szóló egyezményt végre ratifikálják. Megy évek óta a mellébeszélés mindenféle egyeztetésről, összehangolásról, közben pontosan tudjuk, hogy Magyarországon az erőszak áldozatául esett nők 80 százaléka családon belüli erőszak miatt hal meg, hetente egy nő, havonta egy gyermek veszíti emiatt az életét, de ezzel önök nem hajlandók foglalkozni, kizárólag teljesen fölösleges konzultációkat akarnak folytatni velünk, nőkkel.

A jelentés utolsó előtti fejezete foglalkozik egyedül a menekültekkel, így nehéz azt mondani  amikor 11 fejezet nem a menekültekkel, 1 fejezet pedig azzal foglalkozik , hogy az egész jelentés tulajdonképpen a bevándorlásról szól. Tehát ismét lelepleződött az önök hazugsága.

De térjünk rá a jelentés utolsó fejezetére, a 12. fejezetre, amelyik talán a legfontosabb, és amelyikről nem véletlenül önök egyetlenegy szót nem ejtenek, ez pedig a megélhetés Magyarországon, a nincstelenség, a kilátástalanság, amelybe maguk milliókat taszítottak bele az elmúlt nyolc évben. A jelentés többek között mélyen elítéli azt, hogy maguk bűncselekménnyé nyilvánították a hajléktalanságot. Maguk, kormánypárti képviselők mindenkit lenéznek, aki nem Gucci öltönyben vagy nem 12 millió forintos karórával jár, mint például Orbán Ráhel. Maguknak az az erény, ha valaki felvág a gazdagságával, a vagyonával, amely ráadásul az önök esetében lopott vagyonból van.

Tisztában vannak azzal, kormánypárti képviselők, hogy milyen könnyű ma Magyarországon hajléktalanná válni? Hogy akár egy válás miatt egy tanárember, egy mérnökember hogyan kerülhet az utcára? És akkor még nem beszéltünk itt a kilakoltatásokról, a devizahiteles-problémáról. Maguk nagy keresztények, ugye, erről volt szó a KDNP felszólalásaiban, a Fidesz felszólalásaiban, a kormány felszólalásaiban, hogy itt a keresztény értékeket védjük. Jézus is elfordította a fejét a nincstelenektől, a szegényektől? Ezek maguknak a keresztény értékek, amiket meg akarnak védeni Magyarországon? Maguk szájkaratés álkeresztények, magasról tesznek arra, hogy ma magyarok milliói így válhatnak (Csettint az ujjával.) nincstelenné egyik napról a másikra; többek között azok a minimálnyugdíjasok is, akikről a Sargentini-jelentés részletesen ír. A jelentés ugyanis kiemeli azt, hogy az öregségi nyugdíj minimális összege a legalacsonyabb Európában.

Hát hogy gondolják azt, tisztelt álkeresztény képviselők, kormánypárti képviselők, hogy több tízezer idős, beteg ember havi 28 ezer forintból megél? Rogán Antal többet költ egyetlenegy ebédre itt a szomszédban, mint 28 ezer forint, mint amennyit önök a nyugdíjasok tízezreinek adnak ma Magyarországon. Orbán Ráhel karórája a 450-szeresébe kerül annak, mint amennyit maguk az idős, beteg embereknek adnak havonta.

De a Sargentini-jelentés szóvá teszi az álláskeresési járadék minimális összegét is, amely a legrövidebb és a legalacsonyabb összegű Európában. Maguk 9 hónapról levitték 3 hónapra ennek a járadéknak a folyósítását, miközben nincs ember, aki ennyi idő alatt egyáltalán munkát talál, inkább kivándorolnak külföldre; nem véletlenül az elmúlt nyolc évben több mint félmillió fiatal ment ki és menekült el az önök kormányzása alól.

A jelentés szintén szóvá teszi a rokkantsági ellátásokat. Emlékeznek ugye arra, hogy Orbán Viktor hogyan csalózta le a rokkantakat, hogyan csalózott le több százezer idős embert ma Magyarországon, akik nem tudnak dolgozni? Persze utána világos lett, hogy ezek az emberek mégsem csalók, de azóta sem hallottunk egyetlenegy bocsánatkérést sem, sem önöktől, sem Orbán Viktortól. Ez lenne az a keresztény érték, amit önök meg akarnak óvni Magyarországon meg Európában?

Ma lakhatási válság van, tisztelt képviselőtársaim. Éppen utoljára ma jelent meg erről egy írás a sajtóban. Lakhatási válság van, amely közel 2,5 millió embert, azaz minden negyedik embert érint Magyarországon, az, hogy van-e egyáltalán fedél a feje fölött, vagy ki tudja-e fizetni a rezsit. Túlzsúfolt lakásokban élnek az emberek. 170 ezer olyan gyerek van, akinek a lakásában nincs vécé vagy lyukas a tető vagy penészes a fal. Minden télen több száz idős ember hal meg a saját lakásában azért, mert nem tudja fűteni azt. És önök mit csinálnak? Nem azt csinálják, hogy segítenek ezeknek az embereknek, hanem megtiltják a rendőrségnek azt, hogy adatokat szolgáltassanak a fagyhalálról. Ez az a keresztény érték, amit önök meg akarnak védeni Magyarországon?

Orbán Viktor kormányzása alatt egymillióról kétmillióra emelkedett azoknak a devizahiteleseknek a száma, akik nem tudják fizetni azt. Közel egymillió végrehajtási eljárás van ma folyamatban Magyarországon Trócsányi miniszter szerint. Erre önök ma azt mondják, hogy 2018 a családok éve. 2018 az Orbán-kormányban nem a családok, hanem a bankok éve. A bankoké, amelyek Orbán Viktornak köszönhetően rekordnyereséggel zárták a tavalyi évet, magasan kiemelkedve a régió országai közül. Az Orbán-féle családok évében nem a családok, hanem a magyarországi bankok nyeresége nőtt 40 százalékkal, közel 700 milliárd forintra. A bankok megmentése is azok közé a keresztény értékek közé tartozik, amelyeket meg akarnak menteni, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim?

Május óta 1300 családot lakoltattak ki, vagyis naponta több mint tíz család kerül az utcára. Abból a pénzből, amit maguk inkább a bankoknak adnak, nemhogy azt az 1300 családot, de annak a sokszorosát meg lehetett volna menteni. Még egyszer kérdezem: ezek azok a keresztény értékek, amelyeket maguk meg akarnak menteni? Egy 40 éves édesanya nyolc éve él a hatéves kisfiával egy újpalotai panellakásban. 2010-ben vásárolta, akkor vett fel rá egyedülállóként közel 7 millió forintot. Tíz napot kaptak most a kiköltözésig. A bank a hitelszerződést már évekkel ezelőtt felmondta, csak éppen elfelejtették értesíteni a családot, vagy éppen, ne adj’ isten, mondjuk, segítséget nyújtani. Két hónappal ezelőtt Ferencvárosban egy 50 év körüli rokkant asszonyt és idős párját kényszerítette a rendőrség otthona elhagyására. 3 millió forint hitelt vettek fel, 1,5 millió forint visszafizetése után 13 millió forinttal tartoztak még. 3 milliós hitel után 13 millió forinttal tartoztak. Így mentették meg maguk a devizahiteleseket! De ott van annak a baleset miatt 12 évesen kómába esett kislánynak is az édesanyja, aki az otthon ápolás miatt nem tudja fizetni a hitelét, és akiknek szintén ki kell költözni a lakásukból. De ha már otthon ápolás: ma Magyarországon több mint 45 ezer édesanya egyedül neveli beteg gyermekét.

Sajnos tudjuk azt, hogy a hivatalos statisztika szerint ma a beteg gyermekek 90 százalékát édesanyák ápolják otthon egyedül. Sajnos tízből kilenc esetben az édesapa elhagyja azt a családod, ahol beteg gyermek születik vagy tartósan beteg gyermek lesz. S maguk, ahelyett, hogy segítenének ezeknek az embereknek, arról beszélnek, hogy majd 52 ezer forintról 60 ezer forintra emelik az ő járandóságukat? Hát ez a segítség?! Ez a családok éve? Ez az a keresztény érték, amit maguk meg akarnak menteni? Megjegyzem, erre az állítólagos egyeztetésre, amiről Rétvári Bence is folyamatosan beszél, csak éppen a valódi otthonápoló-szervezeteket felejtették el meghívni. Megint átverik az édesanyákat, miközben önök most készülnek egy 6 milliárd forintos propagandaháborúra, ahelyett, hogy azt a 6 milliárd forintot a családokra költenék.

(12.50)

S akkor még nem beszéltünk az összeomló egészségügyről, arról, hogy Kásler Miklós már megint a tízparancsolatról hadovál, miközben összeomlóban vannak a kórházak, nincsenek orvosok, nincsenek ápolók. Éppen tegnap mondott fel az egészségügyi államtitkár. Remélem, maguk is bemennek a kórházakba, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, és majd bibliával kenegetik magukat, ahelyett, hogy normális ellátást kapnának, vagy éppen gyógyszer kapnának, ha megbetegednek, vagy éppen a hozzátartozóik!

Térjenek észre, kormánypárti képviselőtársaim, vegyék tudomásul, hogy a Sargentini-jelentés, úgy, ahogy a magyar emberek is, az önök munkáját ítéli el! Vonják vissza ezt az aljas, elterelő jelenlegi határozatot, és kezdjenek el a magyar emberek problémájával foglalkozni!

Köszönöm. (Taps a Párbeszéd, az LMP, a DK és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak, szintén 15 perces az időkerete. Parancsoljon!

BŐSZ ANETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ami az elmúlt hetekben zajlott, az a magyar kormány szégyene, de sajnos hazánkra is nagyon rossz fényt vet. Ma Magyarországon gyakorlatilag nem érvényesülnek a koppenhágai kritériumok feltételei, ami azt jelenti, hogy ha most kérvényeznénk az Európai Unióba a felvételünket, elutasítanának minket. Magyarország ma sem a jogállami normákat, sem a demokratikus intézményrendszer stabilitását, sem az egyenlő méltóság, sem az egyenlő bánásmód elvét nem képes biztosítani állampolgárainak. Az uniós versenyt kiállni képes piacgazdaság még úgy-ahogy megvalósul, de ez sem valósult volna meg a nélkül a két Marshall-segélynyi, európai alapokból származó pénzösszeg nélkül, amelyet az Európai Unió nettó adóbefizetőinek köszönhetünk. Ők azok az emberek, ők azok a nyugat-európai társaink, akik most aggódnak a magyarokért. Ők azok, akik felismerték, hogy az elmúlt nyolc év kormányzása súlyos jogsérelmeket hozott a magyar polgárok életében egyéni és csoportos szinten is.

Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Az önök padsoraiban is ülnek rendszerváltók; olyan emberek, akik a nyolcvanas évek végén nagyon jól értették, hogy mit jelent az, hogy megküzdünk a jogállami normákért, a demokratikus intézményrendszerért és egy új Magyar Köztársaság felállításáért, amelyben mind a törvény előtt, mind pedig a többi állampolgár szemében megillet bennünket a jogegyenlőség és az egyenlő méltóság elve.

Nagyon sajnálom, hogy a miniszterelnök személyesen nem vesz részt ezen a vitán, pedig ő saját bőrén tapasztalta, hogy mit jelent jogállami normákat nélkülöző országban demokrataként küzdeni. Nagyon sajnálom, hogy ennyire gyorsan elfelejtette azt, miért küzdött annak idején. Merthogy fiatalnak lenni nem nagy kunszt, azt nagyjából mindannyian tudjuk egyszer-egyszer teljesíteni az életünkben, sőt megtanultunk néhányan még pártot alapítani is.

Az egy nagy kérdés, hogy ki az, aki demokrata tud maradni; ki az, aki megérti, hogy négyévente nem despotát választunk, és a demokratikus felhatalmazást sosem használhatjuk a jogállami normák lerombolására, sosem használhatjuk arra, hogy a demokratikus intézményrendszer különböző szintjein olyan sérüléseket okozzunk, ami alapján korlátlanul gyakorolható a hatalom, amely bárkitől képes elvitatni a jogegyenlőséget.

Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! A mi barátaink Nyugaton vannak, ott, ahol a második világháború után a társadalom megértette, hogy az első és legfontosabb, aminek mentén a közösségeinket szervezni kell, az az egyenlő méltóság és az egyenlő bánásmód elve. Csak akkor maradhatunk európaiak  és úgy vettem észre a kék plakátkampányokból, hogy féltik a kultúránkat , ha az európai értékeket tiszteletben tartjuk. Tiszteletben tartjuk azt, hogy a kollektív és egyéni szabadságjogok biztosítandók az európai uniós tagországokban.

Jelen pillanatban önök képtelenek egy ilyen kormányzás megvalósítására. Erről szól a Sargentini-jelentés. Nem arról szól, amivé önök becsomagolták. Az csak egy másodrangú dolog, hogy önöknek vitája van az Európai Unió nyugati tagországaival abban, hogy hányadán állunk a menekültkérdéssel. Arról kell beszélni, hogy biztosítják-e a jogállami normákat és a demokratikus intézményrendszer stabilitását vagy sem. Arról kell beszélni, hogy működnek-e itthon az antidiszkriminatív intézkedések, működnek-e itthon azok az európai értékek, amelyek mindenkit megilletnek, akik európai uniós állampolgárok. Sajnos azt kell mondjam, hogy Magyarországon nem.

A fentiekről szól a Sargentini-jelentés, és közönséges hazugság, hogy megtámadták volna vele hazánkat. Ez nem igaz. Ha valaki megtámadta a magyar állampolgárokat, az a nemzeti együttműködés rendszere. Ez nem illiberális állam! Ez egy abszurditás! Nem létezik illiberális demokrácia! Liberális demokrácia létezik, amely megteremti a jogállamot, és folyamatosan tesz arról, hogy érvényesüljön a jogegyenlőség, érvényesüljön a polgárok egyenlő méltósága. Ez az, amiről önök nem tudnak és nem is akarnak beszélni. Hát persze! Mert ez az, amiben nem teljesítenek jól.

Arról meg nem beszélve, hogy ha a Frontexet önök kérték az európai uniós tagországoktól, kérték azt, hogy közös európai hadseregünk legyen, kérték azt, hogy az európai határvédelemért tegyünk közösen, akkor most miért vannak felháborodva, amikor az európai társaink kifejezetten tenni kívánnak ezért? Így hát azt kell mondjam, hogy még a határvédelem és a menekültkérdésben is egy közönséges hazugság, amiről a magyar kormány beszél. Erről szól a Sargentini-jelentés. Arról szól, hogy önök elvettek a magyaroktól; elvették a jogegyenlőséget, a demokráciát, elvették a köztársaságot. És mit adtak cserébe? Erzsébet-utalványt a nyomorgóknak. Ez így nem mehet tovább!

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Számos európai uniós tagország bebizonyította már azt, hogy valóban aggódik a magyar demokráciáért. Számos európai politikus bebizonyította, hogy nem az a célja, hogy támadja Magyarországot. Arról szól, hogy a magyar kormány támadja saját állampolgárait, erről szól ez a jelentés, nem arról szól, amit önök mondanak. Arról szól, hogy jogegyenlőséget követelnek azok, akik egyébként készek voltak tenni ezért a régióért, nemcsak Magyarországért, hanem a közép-európai tagországokért, készek voltak nettó befizetővé válni az Európai Unióban, és azt finanszírozni, hogy mi fejleszthessük önmagunkat. De önök sajnos visszafejlesztették ezt a társadalmat. Elhitették velük, hogy nekik abban az időszakban, amikor a történelmünknek arról kellene szólni, hogy megerősítjük a jogállamot, megerősítjük a demokráciát, megerősítjük a polgárainkat abban a hitben, hogy ők nemcsak önmagukért, hanem a közösségükért is felelősek, akkor önök elhitették velük, hogy nekik nem jár más, csak jogfosztottság. Erről beszél Sargentini, nem arról, amiről önök beszélnek. Minden más csak közönséges hazugság.

Úgyhogy kérem önöket, beszéljenek a releváns kérdésekről! Kérem önöket, ne csomagolják át az európai politikusok üzeneteit! Ezek a politikusok aggódnak a hazánkért (Moraj a kormánypárti oldalon.), ezek a politikusok azt szeretnék, ha az európai állampolgárokat ebben a tagországban is megilletné a jogegyenlőség. Erről szól Sargentini jelentése, nem arról, amiről önök beszélnek.

Végezetül kérem önöket, hogy a vita után fogadjanak el egy valódi Sargentini-konzultációt, amelyet a Magyar Liberális Párt azért állított össze, hogy beszéljünk a releváns kérdésekről, nem arról, amiről önök folyamatosan beszélnek. Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Párbeszéd, az LMP, a DK és az MSZP soraiban.)

ELNÖK : Jó napot kívánok! Folytatjuk a munkánkat. A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kért szót. Parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy pár dologra reagáljak, nem visszaélve az időkerettel, és azzal, hogy más is szeretne felszólalni. Igyekszem sorban menni.

(13.00)

A Jobbik úgy fogalmazott, hogy tartózkodással elutasították ezt a jelentést  ez nevetséges! (Dr. Varga-Damm Andrea: És amikor maguk tartózkodnak…) Tehát amikor önök még nemzeti párt voltak, akkor nem szavazattal utasítottak el valamit (Dr. Varga-Damm Andrea: Rólunk beszélsz, barátom?), egy jelentést, például a Tavares-jelentést (Dr. Apáti István: Magad miatt aggódj, ne miattunk!), és önök javasolták azt, hogy azokat a képviselőket, akik megszavazták, hallgassa meg a Külügyi bizottság. (Dr. Varga-Damm Andrea: De miért mindig rólunk beszélsz?  Z. Kárpát Dániel: Be vagy csípődve a Job-bikra!) Most már teljesen más politikát folytatnak.

Hogy a tartalmi kérdésekről is beszéljek: a frakcióvezető úr utalt az évértékelő beszédre, illetve arra, hogyha jól idézem, hogy az Európai Unió már észhez tért. Beszéltünk már erről a kérdésről. Önöknek is javaslom, hogy nézzék meg, hogy szeptember 12-én az Európai Bizottság milyen állásfoglalást tett közzé. Az egyáltalán nem arról szól, hogy az Európai Bizottság újra figyelembe venné a biztonság kérdését és meghallaná az európai állampolgárok hangját, mert ebben az állásfoglalásban már a cím is rendkívül sokatmondó: a migrációs lehetőségek bővítéséről beszélnek. (Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj!) Gazdasági megfontolásból azt javasolják, hogy legyen egy kékkártyarendszer, hogy a bevándorló munkavállalók be tudjanak jönni. Megint szorgalmazzák a betelepítéseket… (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi nem voltunk ott!  Z. Kárpát Dániel: Nem tehetsz róla, hogy nem érted!)

És azt is javasolják, hogy legyenek kísérleti programok afrikai országokkal. Nem mellékesen duplaannyi pénzt költenének a következő hétéves költségvetésben migrációval összefüggő célokra. Ehhez jön még hozzá az a durva javaslat, hogy a határvédelem jogát elvennék Magyarországtól. Nézze meg, hogyan nyilatkozott például Németország kancellár asszonya! Egyértelműen azt mondja, hogy a szuverenitást át kellene adni. (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.)

És van itt egy tisztázandó kérdés: ha egy tagország jelzi azt, hogy nincsen saját ereje ahhoz, hogy megvédje magát, akkor egyébként nem (Z. Kárpát Dániel: Ezt már átadtátok a lisszaboni szerződéssel…) ördögtől való dolog az, hogy a Frontex segít. De azoktól az országoktól, amelyek meg tudják védeni a határaikat, nem lehet elvenni. (Arató Gergely: Ez van benne a javaslatban!  Dr. Varga-Damm Andrea: Akkor miért nem vontátok vissza?  Arató Gergely: Tessék elolvasni a javaslatot!) Ellenőrizze, képviselő úr, egyértelműen úgy fogalmaznak, hogy a szuverenitást át kell adni. Ellenőrizze, kérem, a szövegeket!

Ami az MSZP felszólalását illeti, megélhetési kérdésekről is szót ejtettek, az egészségügyre, az oktatásra is utaltak. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ezt nem mi mondtuk…) Ami az egészségügyet illeti, az utolsó baloldali kormányzási évhez képest 505 milliárd forinttal áll több rendelkezésre. (Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj!) Ami az oktatási ügyeket illeti, több mint 600 milliárd forinttal áll több rendelkezésre.

Ami a devizahitelesek kérdését illeti, mindig furcsa érzésünk van akkor, amikor azok próbálnak kioktatni, akik az egész jelenségnek, ennek a rémes devizahitelezésnek teret engedtek azzal, hogy felszámoltak egy jól működő otthonteremtési programot (Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból, többek között Z. Kárpát Dániel: 2001!  Dr. Varga-Damm Andrea: Ti hoztátok a törvényt, barátom!  Gréczy Zsolt: Szégyelld magad!  Arató Gergely: 2010 óta…), és egyébként, ha lehetőségük lenne rá, akkor most is ezt tennék.

És ha már a hitelesek megsegítéséről van szó, ezt az MSZP hozta fel: az MSZP nem támogatta a devizahitelek betiltását. Nem támogatta a kamatemelések korlátozását. Nem támogatta az MSZP a végtörlesztést. Nem támogatták a forintosítást. (Közbeszólások az MSZP és a DK padsoraiból.)

És ami a kilakoltatási moratóriumot illeti, több alkalommal szavazott erről a Ház, és volt olyan alkalom, amikor az MSZP-sek közül 48-ból 6-an támogatták összesen. (Arató Gergely: Ez hol van benne a határozati javaslatban?) Ezek után erre hivatkozni meglehetősen képmutató!

Ami a migrációs kérdéseket illeti, Tóth Bertalan azt mondta, eszük ágában sincs, hogy Magyarországot bevándorlóországgá tegyék. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Így van.) Akkor miért támadták meg a kvótaellenes népszavazást? (Arató Gergely: Mert felesleges volt, azért…) Miért tagadták le, ön is, Ujhelyi képviselő úr, miért tagadta le, hogy egyáltalán létezik a betelepítési kvóta? Ön is belemondta a kamerába. (Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból.) Majd miután letagadták, miért szavazták meg az Európai Parlamentben tavaly novemberben? Miért szavazták meg?

És ha az itteni döntéseket, az itthoni döntéseket nézzük, nem támogatták a fizikai határzárat, nem támogatták a jogi határzárat, és nem támogatták egyébként az alkotmányellenes alaptörvény-módosítást. (Közbeszólások a DK padsoraiból, többek között: Azzal egyetértünk, hogy alkotmányellenes volt…  Jól mondod, alkotmányellenes volt!) És most megpróbálják ezt meg nem történtté tenni. Elképesztő!

És ami a szír menekülteket illeti: a frakcióvezető úr megpróbálta az egészet úgy beállítani, mint hogyha a szír menekültek kérdéséről lenne szó. 2017-es adatok szerint  uniós számok, nem a mieink  9 százalék állítja azt a bevándorlók közül, hogy Szíriából érkezik, és ez magába foglalja azokat, akik csak azért állítják magukról, hogy Szíriából érkeznek, hogy menekültstátuszt kapjanak. Ez a helyzet! Ez azt is jelenti, hogy a többiek mind gazdasági bevándorlók, annak minden következményével. Önök meg ezt megpróbálják eltagadni. (Közbeszólás a DK padsoraiból: Ez nem így van…)

Ami a Demokratikus Koalíció felszólalását illeti, úgy fogalmaztak, hogy a migrációs kérdés, amit mi fontosnak tartunk, egy kérdés, de nem a legfontosabb kérdés. Most az a helyzet, hogy a valóság ennek ellentmond. (Arató Gergely: Gyurcsány Ferencnek hívják a frakcióvezetőt, úgy hívják…  Gréczy Zsolt közbeszól.) 3 millió illegális határátlépés történt 2015 óta. Nem mi mondjuk, hanem az uniós hatóságok mondják. Több százan haltak meg terrorcselekményekben. Hiába próbálják meg letagadni az összefüggést a bevándorlás és a terrorcselekmények között, a valóság mást mutat. (Közbeszólás a DK padsoraiból: Ti engedtétek be őket…)

Rengeteg választás, rengeteg választás bizonyítja azt, hogy ez a meghatározó kérdés ma Európában, és ennek oka van, az, hogy a migráció gyakorlatilag minden kérdést megnyit, ami lényeges a politikában: azt, hogy kik vagyunk; azt, hogy hogyan nézünk majd ki több évtized múlva; mi élünk-e itt száz esztendő múlva. És egyébként, ha megélhetési kérdések érdeklik önöket, akkor azokra is hatással van. Németországi becslések szerint közel 700 ezer forintba, annak megfelelő euróba kerül egyetlen bevándorló egyhavi ellátása. (Dr. Varga-Damm Andrea: De nem nekünk! Nekik!) Tehát ha önök kinyitnák a kapukat, akkor oktatásra, egészségügyre és a devizahitelesek megsegítésére is sokkal kevesebb forrás jutna. (Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból, többek között Kunhalmi Ágnes: Mészáros Lőrincnek...)

A Demokratikus Koalíció azt is felhozta, hogy kevesebben érkeznek Magyarország déli határaihoz. Ez egyébként igaz, csak azt tegyük hozzá, hogy azért, mert áll a déli határzár, az a határzár, ami ellen önök tüntettek. (Közbeszólások az ellenzéki pártok padsoraiból, többek között Arató Gergely: Az összes többi határon is kevesebben érkeznek, drága államtitkár úr? A horvát határra is kevesebben érkeznek? Olaszországba is a határzár miatt nem jönnek? Görögországba?) Önök is ott voltak, és át is mentek ezen a határon, amikor még megtehették, és fennhangon követelték, hogy ebből a határzárból ne legyen semmi. És most önök hivatkoznak határvédelemre.

És még egy dolog, ez zárszónak is beillik: Gyurcsány Ferenc talán a „gazember” szót használta. Ha már a demokráciáról meg az emberi jogokról van szó, mert önök erre gyakran hivatkoznak, akkor azt azért hadd mondjam el, hogy egyáltalán nem fogadunk el kioktatást és ilyen minősítést attól az embertől, aki a saját állampolgáraira lövetett. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Arató Gergely: Ez hazugság! Hazudsz, mint a gép!  Közbeszólás a DK padsoraiból: ….bele akartatok lövetni a tömegbe!)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Még nagyon hosszú a vita. Én látom, hogy hány hozzászóló van, úgyhogy az idegsejtjeikkel takarékoskodjanak! (Derültség.)Kétperces kör következik. Ennek első megszólalója Balla György képviselő úr, a Fidesz képviselője.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két percben mindenkire nyilván nem lehet reagálni, de annyit engedjenek meg, ez mindannyiuknak szól, hogy azt, hogy a Sargentini-jelentés valójában nem más, mint támadás a kormány migrációs politikájával szemben, semmi nem igazolja jobban, mint az, hogy önök ezt egyhangúlag, egyöntetűleg mindannyian el akarják hazudni. (Z. Kárpát Dániel: Aki nincs velük, ellenük van!  Arató Gergely: Micsoda szép gondolat!) Gyurcsány Ferencről szeretnék néhány szót szólni, ha szabad. Úgy látszik, hogy a volt miniszterelnök ma reggel felébredt, tükörbe nézett, majd 15 percen keresztül üvöltözte azokat a bűnöket, amiket ő követett el. (Derültség és közbeszólások a DK padsoraiból, többek között Gréczy Zsolt: Nem a Gyurcsány-kormányt ítélte el az Európai Parlament, hanem titeket!) Nagyon jól tette, mert ezzel egyébként kiválóan pozicionálja magát az ellenzék vezetőjének a szerepében.

Akire külön szeretnék még reagálni, ha megengedik, az a Jobbik. (Dr. Varga-Damm Andrea: Na!) Mert arra a farizeus magatartásra, amit migrációügyben önök folytatnak, nincs más példa. Gyurcsány Ferenc, világos, ő be akarja fogadni a menekülteket, a saját otthonába is beengedte őket, persze pár napig, de önök ezt elhazudják. (Dr. Apáti István: Micsoda?)

Emlékeznek rá, hogy a népszavazást követően szükség lett volna az önök szavazatára az alkotmánymódosításkor? (Cseresnyés Péter: Így van!) Amikor nemzeti konzultációt folytattunk, önök azt mondták, népszavazás kell. Amikor népszavazás volt, azt mondták, alkotmánymódosítás kell. Amikor alkotmánymódosítás volt, akkor nemmel szavaztak. (Cseresnyés Péter: Így van!)

Most újra beterjesztettük ugyanazt az alkotmánymódosítást. Mit csináltak? (Dr. Varga-Damm Andrea: Mit csináltunk?) Igennel szavaztak. (Dr. Varga-Damm Andrea: Azzal mi a baj?) A kettő között mi az egyetlenegy különbség? Az, hogy a korábbi ciklusban a kormánypártoknak nem volt kétharmada, tehát szükség lett volna az önök szavazatára. Most kétharmada van, nincs szükség az önök szavazatára, most természetesen támogatják. (Dr. Varga-Damm Andrea: És akkor mi van? Ez a demokrácia!)

Az Európai Parlamentben önök nyilatkozták azt, az ön frakcióvezetője mondta az, hogy ez a jelentés a legsúlyosabb kommunista időket idézi. És mit csináltak az Európai Parlamentben? Szükség lehetett volna az önök szavazatára. Adták ezt a szavazatot Magyarország érdekében? Dehogy adták! Újra nem voltak hajlandóak segíteni Magyarországnak. (Közbeszólás a DK padsoraiból: A Fidesz még ezt sem érdemli meg…) Ennél farizeusabb magatartás nincsen! (Ungár Péter az elnök felé: Idő!  Z. Kárpát Dániel: Én is ennyit szeretnék beszélni!) A többiekről tudjuk, migránsokat akarnak, meg belőlük (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) akarnak szavazókat vásárolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Varju László képviselő úr, DK!

(13.10)

VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint cseppben a tenger, szeretnék rámutatni arra, hogy önök mekkora hazugságot követnek el. Idézni fogom önöket, illetve az önök miniszterelnökét: „Mi soha sem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek velünk egyet.” Orbán Viktor 2018-ban mondta ez. (Balla György: Most is beszélsz!) A kérdés az, hogy önök lúzerek, akik egyébként ezt a hazugságot alátámasztják, alátámasztani kényszerülnek, és ezt játsszák el, vagy pedig tettestársak abban, hogy az embereket becsapják és hazudjanak nekik. A választási csalások egyik elemeként két évvel ezelőtt szinte napra pontosan, 2016. október 8-án törölték el a föld színéről Magyarország legnagyobb lapját, a Népszabadságot. Az utolsó szerkesztőség tagjai úgy határoztak egyébként, hogy minden évben ezen a napon tüntetést szerveznek mindaddig, amíg nem lesz teljes az információszabadság, a véleménynyilvánítás szabadságának lehetősége. A Demokratikus Koalíció akkor is kiállt mellettük, akkor is tiltakozott az önök eljárása ellen, a mai hazugságaik ellen, és akkor is ellenálltunk önökkel szemben.

Most a hátralévő néhány másodpercben arra kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, kormánypárti képviselők, hogy ha önök lúzerek (Cseresznyés Péter: Ti vagytok!), akkor maradjanak csendben, és néma vigyázzban üléssel adózzanak annak, amit csinálnak. A kettes számú változat, hogy heves bekiabálásokkal kinyilvánítják azt, hogy önök tettestársak. Dönthetnek, hogy önök melyik a kettő közül. Köszönöm a figyelmüket. (Böröcz László: Ezt nem értem! – Zaj a kormánypárti padsorokból.  Varju László állva marad.  Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Lefagytál?  Varju László, mielőtt helyet foglal: „Köszönöm a figyelmüket.”)

ELNÖK: Ungár Péter képviselő úr, LMP! Saját időkeretének terhére mindenki hallgathat (Derültség.), a házszabály erről világosan rendelkezik. Most pedig Ungár képviselő úr jön.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen. Az érdemi hozzászólást később szeretném elmondani, most egy lakonikus kérdésem lenne a kormánytöbbséghez. Úgy tapasztaltam pár hónapja, amióta az Országgyűlésben vagyok, hogy mindent, ami nagyon fontos, sürgősségi eljárással szoktak átnyomni; tehát mindent, a legkisebb törvényjavaslattól kezdve, beleértve mindent. Ezt mégis minél többször, minél jobban el akarják mondani, minden időt ki akarnak használni két dologra: hogy a saját néppárti frakciójukkal a vitát a Magyar Országgyűlésben lefolytassák, és hogy a Bizottságban a vitát Navracsics Tiborral lefolytassák. Ha nem értenek egyet azzal, hogy a Bizottság mit csinál, hívják fel Navracsics Tibort, biztos megvan valakinek a telefonszáma, úgy képzelem, és mondják el neki.Önök igennel szavaztak a Juncker-bizottságra. A Lehet Más a Politika európai parlamenti képviselője nemmel szavazott a Juncker-bizottságra. Ez a különbség! Ön, Deutsch képviselő úr, ott állt a Hősök terén junckeres plakátok előtt, és azt mondta a magyar embereknek, miután eljátszottak egy pávatáncot, hogy a Juncker-bizottságot kell támogatni. A Juncker-bizottság az Európai Unió ellen politizál, de ezt nem most kezdte. Ezt már akkor kezdte, amikor ön, képviselő úr, ott állt és a rájuk való szavazásra buzdította a magyar embereket. Mi már akkor is a Juncker-bizottság ellenfelei és ellenzéke voltunk, és van más képviselőcsoport is, amely ugyanígy tett.

A másik, amiért önöknek el kell számolniuk, azon kívül, hogy egy olyan bizottsággal van vitájuk, ami az önök politikai szövetségese, az önök pártcsaládjában van, hogy önök egy pártcsaládon belüli vitát a magyar emberekkel akarnak megbeszélni. Nekünk is szokott lenni a pártcsaládunkkal vita, előfordult már, mégsem szoktunk országgyűlési határozati javaslatot benyújtani arról. Lehet ezt csinálni, kedves képviselőtársaim, otthon, a Fidesz-kongresszuson négy fal között, nem az Országgyűlés plenáris ülésén.

Még egy rövid mondat. Én pontosan tudom, hogy önöknek milyen kényelmes, hogy Gyurcsány volt miniszterelnök elmondott itt dolgokat, és majd be tudják vágni az Echo TV-be. De Keresztes László Lóránt felvetésére is válaszoljanak, arra, hogy milyen állapotban van Dél-Baranya, hogy mi történik Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.  Z. Kárpát Dániel, egy éppen távozó képviselő felé intve: Hahó!)

ELNÖK: Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miután a Fidesz képviselője farizeus magatartással vádolt meg másokat a migrációt illetően, a kétperces kör alatt távozott a teremből. Ez, azt hiszem, elég sokat elmond, még az integetésem ellenére is távozott, pedig jeleztem, hogy most fogok rá válaszolni (Arató Gergely: Éppen azért!), hiszen az, amit a Fidesz művel az utóbbi években, a kétkulacsos politika magasiskolája, ezt egyetemeken fogják oktatni.Önmagában az, hogy a Jobbik az egyik alaptörvény-módosítást nem szavazta meg arra való figyelemfelhívásul, hogy a legnagyobb korrupciós mechanizmust, amit bevezethetett Magyarországon kormány, a letelepedésikötvény-konstrukciót vezessék ki, tehát ne csak a szegény, hanem a gazdag migránsok betelepítését is akadályozzuk meg, ez felelős álláspontnak tekinthető. A történelem bennünket igazolt, hiszen kivezette ezt az undorító korrupciós mechanizmussal tarkított konstrukciót Magyarország Kormánya. De! Amikor nem kvótáról volt szó, hanem az azonnali cselekvés kérdéséről, arról, hogy az egyébként korábbi jobbikos polgármester ötletére létrehozott fizikai határzár mellé, a kerítéshez a honvédséget is ki lehessen vezényelni… (Varga Gábor felé fordulva:)

Lehet, hogy ez ön szerint vicces, képviselőtársam. Nyomjon egy gombot, vagy legyen bátrabb! De amikor a honvédséget oda kellett vezényelni, képviselőtársaim, kinek a szavazata kellett ahhoz, hogy meglegyen ehhez a kétharmad? (Dr. Varga-Damm Andrea: Bizony!) Most nagy a csend. Na, most kiabáljanak be! (Dr. Varga-Damm Andrea: Na!) Kinek a szavazata kellett hozzá? Dömötör államtitkár úr, ki segített önöknek? A Jobbik szavazatával tudott odamenni a honvédség és a rendőrség. Hozzáteszem: mi már akkor önálló határőrséget szerettünk volna.

Az önök álláspontjáról mindent elmond, hogy 2015-ben Orbán Viktor világkvótát követelt az ENSZ-ben. Kit néznek hülyének? (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Így volt!  Így van!  Bizony!) Kit néznek hülyének?!

A Habony-médián keresztül egy országot igyekeznek átmosni. Nem fog sikerülni. Való igaz, a Sargentini-jelentés egyes pontjai a legsötétebb kommunista idők módszereit idézik. De amit Magyarország jelenlegi kormánya csinál, úgyszintén. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalók felszólalásaihoz. Ezek sorában elsőként a Fidesz képviselője, Kósa Lajos képviselő úr kap szót. Parancsoljon! (Egy hang az ellenzéki padsorokból: Huhúú!)

KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ház egy olyan jelentés kapcsán tárgyal egy parlamenti határozati javaslatot, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy ha ezt Visinszkij elvtárs megérhette volna, mind a tíz ujját megnyalja, nyom egy barackot Sargentini fejére, és azt mondja, hogy nem esett az alma messze a fájától. Egyébként ez a valóságban is így van, hiszen tudjuk, hogy Sargentini kisasszony szoros rokoni és eszmei szálakat ápol azzal a holland kommunista párttal, amely egyébként 1956-ban Magyarország Szovjetunió általi lerohanását támogatta, és nyilatkozatot adott ki, hogy nagyon helyes, hogy a magyar forradalmat a szovjetek eltiporják (Arató Gergely közbeszól.) és visszatérítik arra a sztálini útra, amit ez a holland kommunista párt, amely jogelődje egyébként a mostani Sargentini-féle holland zöldpártnak, maximálisan helyeselt. (Gyöngyösi Márton: Barack, alma, Visinszkij meg ’56!)Tulajdonképpen éppen ezért egyáltalán nem is lepődhetünk meg azon az eszmei alapvetésen, amivel az egész vizsgálat elindult, mert vállaltan és bevallottan azt mondja Sargentini kisasszony is, hogy ő semmilyen összehasonlító munkát és elemzést nem végzett. Tehát teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy egyébként a Magyarországgal szemben megfogalmazott vádak és azok a tényállások számtalan más európai uniós országban épp úgy vannak, vagy még szorosabban, durvábban, még sarkítottabban, ahogy egyébként Magyarországon is; ezzel mintegy felállítva azt a teljesítményt, hogy mindjárt az első mondatokban megfogalmazza a napnál világosabban, csak hogy a félreértést elkerüljük, hogy ez bizony a legdurvább kettős mérce lesz, mert csak Magyarországot vizsgálja, és semmilyen más összehasonlítást nem végez. Hiszen ne felejtsük el, lehet persze Magyarországon az Alkotmánybíróságot vagy az idevonatkozó szabályozást kritizálni, de ne feledkezzünk meg arról, hogy vannak európai uniós tagországok, ahol semmilyen Alkotmánybíróság nincs. Ezzel együtt egyébként nem mondanám őket antidemokratikusnak vagy a jogállamnak hátat fordító országoknak.

Úgyhogy azt hiszem, tulajdonképpen magára a jelentésre olyan nagyon sok szót nem érdemes fordítani, alaposan kivesézték ezt már elemzők, politikusok, órák hosszat folyt a vita arról mind az Európai Parlamentben, mind a LIBE Bizottságban, mind itthon, hogy hogy is kell ezt a jelentést értelmezni.

Arról szeretnék beszélni, hogy mi az a tágabb összefüggés, amit meg kell látnunk ahhoz, hogy helyes döntést tudjunk hozni. Először is, emlékeim szerint mindegyik magyar képviselő esküt tett a magyar függetlenségre, a magyar önrendelkezésre, önállóságra (Z. Kárpát Dániel: Pont ezért!) és az alkotmányra. A Sargentini-jelentés hemzseg azoktól a pontoktól, amelyek napnál világosabban megmutatják, hogy Magyarországtól önállóságot, függetlenséget, szabadságot akarnak elvenni, szuverenitást.

(13.20)

Nagyon sokan egyébként a vitában, azok, akik nem feltétlenül értenek egyet a magyar kormány vagy a magyar parlament minden döntésével, helyesen értelmezve ezt a problémát, azért álltak mellénk, mert azt mondták, hogy márpedig ha az Európai Unió együttműködését alapjaiban rögzítő szerződés úgy rendelkezik, hogy valamely terület nemzeti hatáskörben marad, és azt nem adja be a közösen gyakorolt szuverenitási fogalomba az adott tagállam, ahhoz az Uniónak semmi köze.

Éppen ezért akkor, amikor a médiatörvény, az Alkotmánybíróság és az alkotmány vizsgálatánál számtalan kérdést megnézünk, azt mondhatjuk, hogy de hát ez messzemenőkig a magyar függetlenséget, a magyar szabadságot, a magyar önrendelkezést sérti, ezért igazából ha a képviselők komolyan veszik azt az esküt, amit itt az alkotmányra letettek, hozzámondva, hogy „Isten engem úgy segéljen!”, csak azt mondhatom, hogy ennél a Jóisten, remélem, könyörületesebb lesz majd a végső órában azokkal a képviselőkkel, akik csúnyán hátat fordítottak a saját esküjüknek (Arató Gergely: A Jóisten hívének képzeled magad?), annak a fogadalomnak, amit a magyar választóknak tettek akkor, amikor azt mondták, hogy a magyar szabadságot, a magyar önállóságot és a magyar függetlenséget megvédik. (Arató Gergely: Ellenetek kell megvédeni! Nem a Sargentini-jelentéstől!)

Éppen ezért tulajdonképpen, ha rögzíteni szeretnénk az álláspontot, lehet számtalan aktuálpolitikai vitánk az Unióval, de az nem lehet kérdés, hogy a magyar szabadságot, a magyar önrendelkezést meg kell védenünk. Csak olyan jogköröket gyakorlunk közösen az Unióval, amihez mi is hozzájárultunk. Ez így van az Alaptörvényben is. Amihez nem járultunk hozzá, arról nem mondtunk le.

És itt szeretnék rátérni arra, amit tulajdonképpen az egész helyzet kapcsán az önök figyelmébe szeretnék ajánlani, Magyarország védelmének az ügyét. Ugyanis Magyarország akkor, amikor úgy döntött, hogy a nemzet biztonsága, a magyar emberek biztonsága, a magyar szabadság és függetlenség biztosítása érdekében nemzetközi szövetségeket köt, azt együtt kötöttük, megjegyzem, a magyar néptől is kértünk rá felhatalmazást akkor, amikor a NATO-hoz csatlakoztunk. De olyan kérdés sem a magyar nép előtt, sem az Európai Unió előtt, sem semmilyen szervezet előtt nem volt, hogy vajon Magyarország lemond-e a saját területi integritásának a védelméről és a magyar határok védelméről. Nem mondtunk le!

Ezért nagyon helyesen akkor, amikor az illegális migráció megindult, Magyarország azonnal elkezdett védekezni. Persze, láttuk, hogy a védekezés időt vesz igénybe, mert természetesen senki nem készült egyébként ’14-ben arra, hogy kerítést építsen Magyarország bármelyik határára, még azon határokra sem, ahol egyébként nemhogy schengeni határ nincs, hanem egyébként olyan országgal határos az országa, amely nem is az Európai Unió része vagy nem a NATO-együttműködés része. Oda sem akartunk kerítést építeni, és senki nem akar önszántából, jókedvében kerítést építeni. Sokba kerül, és ha tudjuk, akkor máshogy kell védeni az országot.

De amikor megjelent több százezer ember, a legkevésbé sem az a tömeg, amit egyébként a nyugati média előszeretettel beállított a képekben meg az interneten, mert alapvetően az idejövők  nézzék meg a statisztikákat, a Honvédelmi bizottság számtalanszor tárgyalta  80-85 százaléka 30 év alatti, katonaviselt fiatal férfi, akkor nem lehetett nem észrevenni, hogy súlyos támadás is éri Magyarországot, megjegyzem, az Európai Uniót és a schengeni egyezményt, aminek kapcsán Magyarország a szó legszorosabb értelmében, nyugodtan mondhatom, egyetlen országként vette komolyan a nemzetközi kötelezettségeinket, a schengeni egyezményt és egyébként azokat a genfi menekültügyi egyezményeket, amelyeket mi is elfogadtunk, a magyar parlament képviselői.

De sem a menekültügyi egyezmények, sem a schengeni egyezmény nem azt mondja, hogy mindenki szabadon, mindenfajta rend és eljárás nélkül beléphet az Unió vagy Magyarország területére. Éppen ezért, mihelyt észlelte az ország, hogy támadás fog érni bennünket és a migránsok százezrei készülnek az ország területére illegálisan és egyébként az Unió területére, azonnal megkezdtük az erre való felkészülést.

Ne felejtsük el, hogy ebben az időben az ellenzék számos politikusa azt az állítást fogalmazta meg, hogy az egész egy fideszes blöff, migráció nincs, ez csak arra szolgál, hogy úgymond más problémákról elterelje a figyelmet, sőt, egyenesen voltak olyanok, akik akkor, amikor már a kerítésépítés is folyt  még nem állt a kerítés, Vona Gábor, talán emlékszünk rá a tévéből , még nem állt a kerítés, odament a félig kész kerítés elé, és azt mondta, hogy ez nem megoldás, ez nem jó semmire, így nem lehet a migrációt megállítani.

De Magyarország védelme, a magyar határok védelme, mégiscsak bebizonyosodott, hogy igenis elszántság kérdése is. A Magyar Honvédség, a magyar rendőrség felállította azt a határzárat, műszaki határzárat, amihez a magyar parlament megalkotta azt a jogi határzárat, ami megvédi az országot; ami biztosítja azt, hogy a nemzetközi kötelezettségeinknek maximálisan eleget teszünk. Betartjuk a schengeni egyezményt, a schengeni egyezmény világosan leírja, hogy ide úgy lehet bejönni, hogy valaki érvényesen, jogosultan igazolja azt, hogy neki engedélye van, vízuma van, útlevele van arra, hogy az Unió területére belépjen, vagy pedig, amennyiben ezek nincsenek és üldöztetést szenved, akkor a megfelelő eljárásban egyébként menekültügyi kérelmet nyújt be.

Nem lehet eltekinteni attól, kedves képviselőtársak, hogy egyébként a migránsok 95 százaléka semmilyen módon nem együttműködő. Semmilyen módon nem együttműködő! Semmifajta jóhiszeműségről nincsen szó, mert akkor, amikor százezrek jöttek át a magyar határon, söpörni lehetett a határzónában az útleveleket meg a hivatalos dokumentumokat. Nagyon sokszor a saját nevüket nem voltak hajlandók elárulni.

És az is kiderült egyébként a róluk vezetett statisztikák kapcsán, hogy a döntő többségük biztonságos országon jött keresztül, ahol az ENSZ menekültügyi egyezményei szerint már meg kellett volna állniuk, hogy ott menekültügyi vagy menekültstátusz iránti vagy oltalmazotti státusz iránti kérelmet nyújtsanak be.

Tehát itt szó sincs jóhiszeműségről, szó sincs arról, hogy a saját hazájukból elüldözött százezrek jönnének Európába. Mindenki nagyjából és világosan láthatta, hogy ez egy gazdasági migráció, amely alapvetően fenyegeti az európai emberek biztonságát, alapvetően fenyegeti az önazonosságát, a civilizációs hagyományait, éppen ezért ez világosan mindenki számára világosan érthető volt, hogy meg kell védeni magunkat. Egyébként ez a rendőrök és a katonák számára is alkotmányos kötelezettség.

És azt kell mondjam, hogy senki nem hitte el azon kevesek közül, akik egyébként a magyar kormányban ezt a döntést meghozták, hogy a magyar rendőrség és a magyar határőrség képes megvédeni az országot. Ne felejtsük el, Görögország, az Európai Unió egyik legnagyobb hadserege (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nincs is határőrség!), nem tudja megvédeni az országát. Ne felejtsük el, Olaszország katonai nagyhatalom, óriási erőforrásokkal, a világ első tíz gazdaságában van, nem tudta megvédeni magát. És különböző okok miatt senki nem gondolta azt, hogy márpedig itt szó szerint kell venni azt, amit egyébként nemzetközi egyezményekben vállaltunk, betartani a schengeni egyezményeket és betartani az ENSZ menekültügyi egyezményeit. Magyarország ezt megtette.

Felvetődik akkor a kérdés, hogy akkor hogy van ez a mérhetetlen nagy támadás. Napnál világosabb: szembemegy az ország ezzel az álláspontjával az Európai Unió mainstreamjével, azzal a balliberális megközelítéssel, akik azt gondolják, hogy multikulturális és migránstársadalmat vagy vegyes társadalmat kell Európában felépíteni. Mi nem azt mondjuk egyébként, hogy most tanácsot adnánk a franciáknak, hollandoknak, olaszoknak, németeknek, hogy hogy építsék fel a saját országukat, mi csak azt kérjük nagy tisztelettel, hogy ez a mi hazánk.

Hadd döntsük el mi azt, hogy milyen magyar társadalmat építünk! Azt nem bízzuk Brüsszelre, azt nem bízzuk a balliberális elitre. A magyar társadalom saját maga képes arról dönteni, hogy egyébként hogy képzeli el a jövőjét. Megjegyzem, ezt számtalan esetben egyébként ki is nyilvánította félreérthetetlen módon, nemcsak a nemzeti konzultációkkal, de a választások kapcsán is. A választások is erről szóltak Magyarországon jelentős mértékben: ki védi meg Magyarországot?

(13.30)

A magyar emberek úgy gondolták, hogy a Fidesz és a KDNP az, akire az ország védelmét rá lehet bízni, akire a magyar társadalom fejlődését rá lehet bízni, akire az emberek biztonságát rá lehet bízni, és természetesen arra a sok tízezer katonára és rendőrre, akik  nyugodtan mondhatom  minden körülmények között az esküjüknek megfelelően védték az országot és a határt. Köszönet nekik. Köszönet nekik a helyett a mérhetetlen sok, egyébként igazságtalan támadás helyett, amit az ellenzék részéről voltak kénytelenek meghallgatni, mert még a katonák és a rendőrök akár a parlamenti vitákban, akár a bizottsági vitákban csak hallgattak. Nyilván gondoltak magukban valamit, de hallgattak a legnagyobb tisztelettel, és tették a dolgukat.

Ha ők nem lennének, akkor ma Magyarország úgy nézne ki, mint Nyugat-Európában számos ország (Varju László: Mint Ausztria!) vagy számos terület, ahol egyébként kezelhetetlen problémát jelent a migránsok jelenléte, az integrációjuk teljes mértékben megoldatlan, kilátástalan, és szemmel láthatóan az ottani politikai eliteknek nem nagyon van ötletük arra, hogy mit kellene kezdeni, de a választók egyébként igen. Ezért azt hiszem, hogy akkor, amikor a magyar parlament (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) majd dönt erről a határozati javaslatról a magyar választókkal egyetértésben, annak, aki komolyan veszi a parlamenti esküjét, nincs más választása, mint hogy támogassa a határozati javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik képviselője következik.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vita azon szakaszához érkezett, hogy talán megpróbálhatnánk észérvekkel operálni. A Jobbik frakciója erre tesz kísérletet. Ugyanakkor elmondom önöknek, hogy mélységes csalódást okoz a kormánypárti képviselőtársak hozzáállása a tekintetben, hogy lényegében már esküszegőnek és az alkotmány megcsúfolójának nevezik, titulálják azokat, akik esetleg nem osztják az álláspontját. Tehát a kormányzat hozzáállásában fellelhető, hogy aki nincsen vele, az ellene van. A legsötétebb kommunista időket idézi tehát Magyarország Kormányának a hozzáállása, nem csak ehhez a kérdéshez.Szeretném elmondani azt is, hogy maga a Sargentini-jelentés több passzusa is ugyanezeket a legsötétebb korszakokat idézi. Tehát tőlem nagyon távol áll az, hogy külföldön megfogalmazott, a hazámról szóló véleményeket mindenféle kontroll nélkül befogadjak, ezeket magamévá tegyem és idézzem. Most sem fogom ezt tenni, hiszen ami ebben az úgynevezett jelentésben szerepel úgynevezett magyarországi rasszizmus és úgynevezett magyarországi antiszemitizmus címszó alatt, az egy förmedvény, az a valóságtól nagyon-nagyon távol áll. Nyilvánvaló módon ilyen típusú koholmánnyal nem tudok azonosulni.

Ugyanakkor, ha arról kérdeznek meg, hogy a magyarországi jogállam biztosítékai léteznek-e, Magyarországon a klasszikus értelemben vett demokrácia van-e, a válaszom egyértelműen nem, hiszen a Fidesz-kormány, a Fidesz-kormányok utóbbi években végrehajtott túlkapásai, brutális…  független szervek politikai bunkósbotként való felhasználása, az ellenzéki képviselők, pártok, pártcsoportok adott esetben ilyen véleményeket megfogalmazó civil szervezetek bedózerolási kísérlete elvette a Fidesztől a tiszta bizonyítvány lehetőségét, és ebben a helyzetben is ezt érjük tetten.

Az az általános indoklás pedig, amit az előttünk fekvő anyaghoz benyújtottak, elképesztő állításokat tartalmaz. Kijelenti például Magyarország Kormánya, hogy a magyar kormány a migrációs válság kezdete óta azon az állásponton van, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás óriási kockázatot jelent s a többi. Már itt az elején hazudnak, hiszen itt a parlamentben  a jegyzőkönyvben visszakereshető módon  amikor 2015 magasságában jobbikos képviselők figyelmeztettek arra, hogy a debreceni migránsszállón és egyéb ilyen komplexumok környékén milyen atrocitások fordulnak elő, milyen visszaélések történnek, és hogy a határsávban az érkezők száma igencsak megszaporodott, itt, ebben a teremben a kormánypárt államtitkárai kijelentették, hogy ilyen probléma nem létezik, Magyarország minden tekintetben kezelné ezt a kérdést, ha lenne ilyen, de kijelentették, hogy nincs ilyen probléma.

Ugyanarról az évről beszélünk, amikor Orbán Viktor megfogalmazta az ENSZ-ben, hogy világkvóta bevezetését látja szükségesnek. Tényleg nem kötözködni próbálok, de azt szeretném, ha valamelyik kormánypárti képviselő felállna és eligazítana bennünket a tekintetben, hogy ez a világkvótás megfogalmazás hogy jön össze a kormány mai álláspontjával és retorikájával. Nem a kötözködés mondatja ezt velem, de ahhoz, hogy a külvilág, külföld, a nemzetközi színtér felé egységes álláspontot tudjon megfogalmazni adott esetben a magyar parlament, hiszen önök most egy ilyesmi felhatalmazást kérnek tőlünk, ahhoz bizony ezeket a vitákat legalábbis el kell oszlatni.

Szeretném elmondani azt is, hogy a terrorveszély és kulturális kockázat, amit az általános indoklás tartalmaz, abszolút valós, abszolút legitim vitaalap, és ezt a vitát nekünk le kellene folytatni, csak úgy gondolom, hogy az utóbbi évtizedek egyik legdurvább korrupciós mechanizmusa a letelepedésikötvény-üzletág, amit megmagyarázhatatlan módon ez a kormányzat keresztülvitt, a legnagyobb terrorveszélyt és kulturális kockázatot tartalmazó mechanizmus, amit egyébként az utóbbi évtizedek teljes történelméből fel tudunk sorolni, az a több tízezer számra betelepített, letelepedési engedély és állampolgárság előszobájához juttatott személy, aki nagyon gyenge szűrésen ment át, egyértelműen bizonyítja azt, hogy a kormányzat szándékai nem őszinték, jó pénzért lényegében bármire hajlandó.

Államtitkár urak, hölgyem, legyünk őszinték egymás között! Ha egy kötvénymechanizmus esetében a közvetítő cég  több közvetítő cégről van szó , az egyik legnagyobb egy, a Kajmán-szigeteken bejegyzett társaság, amely tízmilliárdos nagyságrendű ügynöki profitokért intézi a közvetítő munkát, ha ez valakinek nem bűzlik messziről, akkor nem tudom, hogy micsoda. Magyarázzák el nekem, hogy milyen nemzetgazdasági érdek fűződött ahhoz, hogy offshore paradicsomokban bejegyzett közvetítő cégek kezébe adjanak tízmilliárdokat, amikor állítólag önök azért akarták ezt a programot, mert az ország finanszírozási kényszerben volt.

Én visszakerestem a nemzetgazdasági miniszter akkori megszólalásait az egész évre vonatkozóan. Tessenek kijavítani, ha nincs igazam, de nem találtam olyan megszólalást, amely arra utalt volna, hogy a magyar gazdaság ilyen típusú finanszírozási kényszerben szenved, és az egész kötvénykonstrukció futamidejét megvizsgálva alig néhány olyan hónapot találunk, amikor ne lehetett volna a piacról olcsóbban finanszírozni Magyarországot. Tehát nettó hazugság az, hogy a nemzetgazdaságnak volt szüksége erre a korrupciós mechanizmusra. Erre a Fidesz-KDNP-nek volt szüksége, amely a teljes migrációs politikához való hozzáállását hiteltelenné teszi.

Azt is szeretném elmondani, hogy a kvóta körül mi rengeteg vitát le fogunk folytatni. Engedjék meg nekünk, hogy politikai közösségünk személyes sikerének érezze azt, hogy a kiállásunkat követően, amiért kaptunk hideget-meleget, mégiscsak kivezették, megszüntették a kötvénykonstrukciót. Én ezt óriási eredménynek tartom, mert állítom, ha ott és akkor nem állunk ki ebben a kérdésben, további több tízezer kötvényt értékesítenek. Ez megtörtént. De amikor a napi cselekvésről szavazott itt a parlament, tehát arról, hogy legyen-e honvédség a kerítésnél, akkor a Jobbik azonnal biztosította a kétharmadot. Nyilvánvaló módon, ha következetes magatartást keresünk migrációs kérdésben, akkor azt érdemes megvizsgálni, hogy ki mondta ugyanazt 2015-ben, és ki mondja ugyanazt a mai napig. Ha e tekintetben vitát kell lefolytatnunk, én állok elébe, hiszen a Jobbik programjának minden eleme érvényes azóta is és legitim.

A közösségünk korábbi vezetőjét érte egy nemtelen támadás  Vona Gáborra gondolok  egy olyan kiszólás tekintetében, miszerint szerinte a kerítés ne lenne elég. Valóban elhangzott erre hajazó kijelentés. Mikor történt mindez? Abban az időszakban, amikor a kormány a kerítéssel távolról sem volt kész, egy gyodát, egy átmeneti zárat létesített bizonyos határszakaszokon. Én magam ott jártam a határsávban nagyon sokszor. A Jobbik teljes frakciója ott járt a határsávban, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzünk. Önöknek is javasoljuk mindezt, hiszen ezek birtokában lehet hiteles módon gombot nyomni. Azt láttuk, hogy az úgynevezett migránsok a gyodára rádobálva a pokrócukat, szépen átsétáltak azon a határzáron, ami akkor nyilvánvaló módon nem látta el a feladatát, nem volt elégséges ahhoz, hogy megállítsa az érkezők tömegét. Tehát teljes joggal mondta a közösségünk akkori vezetője, hogy ez bizony nem elégséges.

Azt is szeretném elmondani, hogy akkor már javasoltuk azt, hogy Magyarországnak önálló határőrsége legyen. Kósa Lajosba nem szeretnék páros lábbal beleszállni, nyilván csak nyelvbotlás volt, amikor határőrséget emlegetett. Ő is tudja, hogy nagyon régóta nincsen önálló határőrsége Magyarországnak, ami igen komoly probléma, hiszen ha megvizsgálnánk azt, hogy a különböző bűnelkövetési formák gyakorisága emelkedett-e azokon a vidékeken, ahonnan elvezényelték a rendőri erőket, vagy adott esetben a honvédeinknek ne lett volna más feladatuk más hadszíntéren, akkor lehet, hogy meglepő eredményre jutnánk, de nem vagyok benne biztos, hogy az önálló határőrség megléte ne erősítené, mondjuk, az önök tárgyalási pozícióját most a Frontex kapcsán. Én állítom, hogy erősítené. Mi, jobbikosok adjuk a támogatást, ehhez adnánk a támogató szavazatokat, ha lenne, ha lett volna ilyen kormánypárti előterjesztés.

Külön furcsa számomra az általános indokolást olvasva, és többször elolvastam, hogy önök a Frontex adataira hivatkoznak az illegális határátlépők dokumentációja tekintetében, és elmondható, hogy ugyanebbe, az önök által követelt Frontexbe szállnak bele szintén egy becsúszó szerelési kísérlettel.

(13.40)

Akkor itt szögezzünk le valamit a szuverenitástranszfer kapcsán! Ha valaki ebben a teremben nem akar asszisztálni ahhoz, hogy Magyarország szuverenitásának újabb szeletei átkerüljenek az Európai Unióhoz, az én vagyok. Nagyon régóta kritikus szemlélője vagyok a csatlakozási folyamatnak, és állítom, hogy Magyarország uniós mérlege negatív, állítom, hogy mindez a mai napig így van, csak az ezt illető kutatások  Pavics Lázár egyes kísérletein túllépve  nem készültek el, tehát konkrét nettó számsorokkal nem rendelkezünk. De el szeretném mondani, hogy a legnagyobb szuverenitástranszfer, amit önfeladó módon és gazdasági szempontból mindenképpen áruló módon elkövettek Magyarországon, ez a lisszaboni szerződés lényegében olvasatlanul történő ratifikálása volt, amit Fidesz és MSZP együttesen, nagykoalícióban, mindenféle kritikai észrevétel nélkül követett el. Tehát kérjük szépen, ne igyekezzenek bennünket kioktatni a magyar szuverenitás kérdéséből, amikor a legnagyobb szuverenitástranszfert önök tetszettek végrehajtani, méghozzá ebben a teremben.

Ha az a kérdés, hogy Frontex kapcsán én mint a Jobbik képviselője szeretnék-e az Európai Közösségnek bármilyen kis szuverenitásszilánkot átadni, akkor a válaszom egyértelműen nem. A helyzet viszont az, hogy önök bár követelték a Frontex mélyebb beavatkozását, most ennek felmerült a lehetősége, egyes vezetőik pedig valóban egyfajta teljes mértékben elzárkózva és nagyon furcsa magatartást tanúsítva elutasítják ezt a lehetőséget, miközben ennek a konkrét kereteit még ki sem munkálták. Itt ül Deutsch Tamás közöttünk, aki tökéletesen tudja ott dolgozó képviselőként, hogy a Frontex esetleges egységes beavatkozásának a jogszabályi keretei nem alakultak ki, nemhogy nem lezártak, a hogyanról folyik most egy vita. Éppen most lehetne elérni azt, hogy ezeket a kereteket Magyarország számára megfelelő módon alakítsuk ki.

Én semmiféle szuverenitásrészecskét nem akarok átadni a közösség számára, de ha a magyar önálló határvédelmet magyar irányítás alatt kívülről meg lehet erősíteni, akkor azt mondom, hogy ez egy legitim vitaalap. Ha az lenne az ára, hogy Magyarország szuverenitását adjuk át, akkor azt mondom, hogy ez értelemszerűen elutasítandó. De amíg ennek a vitának a keretei sem alakultak ki, a kormány elutasító álláspontja egyértelműen aljas belpolitikai céljait igyekszik megvalósítani, s az ország biztonságát veszélyezteti.

Hasonló felelőtlenséget többször tapasztaltunk, és nem zökkentenek ki ellenzéki képviselőtársam bekiabálásai (Ujhelyi Istvánnak:), miszerint itt bárki ki akarna lépni az EU-ból, mi sokkal szofisztikáltabban látjuk a világot, mint ön, nálunk nem minden fekete vagy fehér, nálunk nem mindenki barát vagy ellenség, mi képesek vagyunk árnyalatokban gondolkodni. S amikor én egy EU-mérleget követelnek, és ezt fogom tenni a továbbiakban is, akkor azt az EU-mérleget a hazám érdekében fogom követelni, hogy lássam, hogy az az erőforrás-kiszivattyúzó mechanizmus, ami sokszor Magyarország kárára működik, sokszor a mostani kormány asszisztenciája mellett  lásd stratégiai szerződések multicégekkel , ez milyen károkat okoz a hazámnak. Engem ez érdekel, felelős képviselőként én csak ilyen adatok birtokában tudok gombot nyomni, de ezeket az adatokat Magyarország jelenlegi kormánya a begyűjtés tekintetében 8 éve elzárja a közvélemény elől, vagy még rosszabb forgatókönyv, hogy maga sem rendelkezik ilyen adatokkal.

Szeretném elmondani azt is, hogy vitathatják önök az uniós döntés kétharmados mivoltát, annak állítólagos törvénytelen mivoltát, a helyzet az, hogy több precedens volt hasonló szavazásra. Az első, emlékeim szerint körülbelül egyidős velem, tehát 1979-ben datálták az első olyan szavazást, amikor felmerült a kétharmad vagy nem kétharmad kérdése, majdnem ugyanilyen szabályrendszer alapján, aztán másfél évtizeddel később újra felmerült. Nagyon jól tudják önök is, hogy senki nem vitatta ennek jogszerűségét. Úgy gondolom, nem is a kétharmad vagy a sima többség kérdése a kérdés, hanem az, hogy Magyarország Kormánya felelős módon képviseli-e a magyar állampolgárok érdekeit vagy sem.

Ugyanakkor azt látjuk, hogy az egész jelentés körüli vitát pusztán a migráció körüli diskurzustérbe kívánják elvinni, elfedvén a legfontosabb bajainkat Magyarországon. A létező legfontosabb bajom, képviselőtársaim, az az, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok időszakában 8 év alatt a teljes Kárpát-medence magyarságának a lélekszáma 700 ezerrel lett kevesebb. Ez egy brutális szám. Ez egy olyan kiürülést jelez, ami Magyarország hosszú távú integritását egyértelműen veszélyezteti ugyanolyan szinten, mint a bevándorlás. A probléma az, hogy 2010 óta, alacsonyabb bázisról indulva, további egymillióval fogyott a Kárpát-medence teljes magyar lakossága. Tehát a fogyatkozás, a kiürülés, a romlás tempója felgyorsult, és önök ezzel szemben ellenerőt nem voltak képesek támasztani. Nagyon sokszor azért nem, mert a belpolitikai gyűlölettérbe elhozott vitáikkal elfeledkeznek a magyar családokról, elfeledkeznek azokról a rétegekről, akik a foszladozó szociális védőhálóból egyszerűen kihullottak.

Újra felhívom a figyelmüket arra, hogy az önök által családok évének nevezett esztendőben több mint 1300 kilakoltatást hajtottak végre május óta. Itt ülnek kormánypárti képviselőtársaim. Mi nagyon sok ilyen kilakoltatásra kapunk ellenzékiek meghívást, én magam is többtucatnyi alkalommal jártam ilyenen, sokszor pusztán a folyamatok jogszerű mivoltának ellenőrzésével meg tudtunk állítani ilyen eseménysorozatokat, mert abszolút jogellenes módon lakoltattak volna ki családokat. Utoljára a Fidesz egyik államtitkárát hívtam meg egy ilyen kilakoltatásra, vagy nagyon nem ért rá, vagy nem volt benne bátorság, hogy ott legyen, de leteszem az ígéretet, hogy meg fogom hívni önöket az összes többi következő eseményre. Jöjjenek el, nézzenek szembe a magyar rögvalósággal, nézzenek azoknak a szemébe, akiknek a kárára paktáltak le önök a bankokkal, akiknek a kárára kötöttek az EBRD-vel olyan megállapodást, amelynek értelmében a bankokat nem terhelik további díjakkal, illetékekkel a károsultak mentése érdekében.

Szeretném, ha a valódi Magyarország is szembejönne egy kicsit önöknek, beszéljenek azokkal a valódi magyar problémákat átélő emberekkel, akiket tegnap, tegnapelőtt, holnap vagy holnapután lakoltatnának ki az otthonukból, hiszen nagyon fontos elvi vitákat lefolytattunk a parlamentben, de úgy érzem, hogy elszakadtak a valóságtól, úgy érzem, hogy a valóság terében önök már valóban csak abban tudnak gondolkodni, hogy aki nem ért egyet az utolsó szóig önökkel, az ellenség, azt el kell pusztítani, el kell tiporni. Ilyet Magyarországon pedig már éltünk egyszer, szeretném megjegyezni, hogy azt a korszakot is túléltük, és ezt a korszakot is túl fogjuk.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Deutsch Tamás képviselő úr, európai parlamenti képviselő következik. Parancsoljon! (Korózs Lajos: Halljuk!)

DEUTSCH TAMÁS európai parlamenti képviselő: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Európába özönlő illegálisbevándorló-áradat kezdete, azaz 2015 óta Ujhelyi István, Niedermüller Péter, Szanyi Tibor, Jávor Benedek, Molnár Csaba és Meszerics Tamás legkevesebb 16 olyan javaslatot szavazott meg, támogatott lelkesen az Európai Parlamentben, amelyek a magyar emberek elsöprő többségének akaratával szemben üdvözlik a tömeges migrációt, sürgetik az állandó áthelyezési mechanizmust, a kötelező betelepítési kvóta rendszerének bevezetését, vagy amelyek támogatják a legálisnak mondott tömeges bevándorlási csatornák létrehozását. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyen!  Ujhelyi István: Az a baj, hogy hazudsz!) A baloldali, zöld és liberális magyarországi EP-képviselők az elmúlt időszakban itthon a virtigli kettős beszéd jegyében elkezdtek összevissza nyilatkozgatni arról, hogy milyen döntések is születtek Brüsszelben, és ők mit is csinálnak ott. Nos, tisztelt Ház, nézzük hát akkor a tényeket! 1. 2015. április 29-én Ujhelyi, Niedermüller, Szanyi, Jávor, Molnár és Meszerics megszavazta azt a bevándorláspárti előterjesztést, amelyik kimondja, hogy az Európai Bizottság nyújtson be javaslatot  idézem:  „a kötelező érvényű kvóta kidolgozására, a menedékkérők elosztására a tagállamok között”. (Nacsa Lőrinc: Bravó!) Igen szavazatukkal támogatták tehát a kötelező betelepítési kvótát.

2. 2015. szeptember 10-én Jávor a tömeges bevándorlást támogató európai parlamenti előterjesztéshez fűzött írásbeli hozzászólásában szó szerint így fogalmaz, idézem: „A tagállamok között a menedékkérők igényeit messzemenőkig figyelembe vevő, automatikus elosztási rendszert kell létrehozni, hosszú távon pedig meg kell teremteni a legális és biztonságos utat.”

3. 2016. április 12-én Ujhelyi, Niedermüller, Szanyi, Jávor, Molnár és Meszerics megszavazta azt a bevándorláspárti európai parlamenti határozatot, amely szerint szükséges „a menedékkérők tagállamok közötti elosztatására vonatkozó kötelező mechanizmus bevezetése”. Mondjanak bármit is, ismételten támogatták, igen szavazatukkal támogatták a kötelező betelepítési kvótát.

4. 2017. május 18-án Jávor megszavazta, hogy  idézem:  „a tagállamok teljesítsék a tanácsi határozatokból eredő kötelezettségeiket”, és hogy Görögországból és Olaszországból szisztematikusan helyezzenek át menedékkérőket, valamint megszavazta, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy tartós jelleggel, havonta hajtanak végre áthelyezést. Már megint a kötelező betelepítési kvóta, amire Jávor igennel szavazott.

(13.50)

5. 2017. november 16-án Ujhelyi, Niedermüller, Szanyi és Jávor megszavazta, hogy a legális migráció útvonalát kell népszerűsíteni. Igen szavazataikkal támogatták tehát a tömeges bevándorlást.

6. 2018. március 1-jén Ujhelyi, Niedermüller, Szanyi, Jávor és Molnár megszavazta azt a bevándorláspárti jelentést, amelyik kimondja, hogy biztonságos és legális utakat kell nyitni a migráció előtt, valamint megszavazta, hogy az EU teljes területén befogadási és integrációs politikát kell előmozdítani. Megint igennel szavaztak a tömeges bevándorlásra és a Willkommenskulturra.

Ujhelyi István, Niedermüller Péter, Szanyi Tibor, Jávor Benedek, Molnár Csaba és Meszerics Tamás eddig minden egyes brüsszeli migránspárti javaslatra igennel szavazott az Európai Parlamentben, és már 2016 júliusában egytől egyig támogatták egy bevándorláspárti jelentés azon cikkelyét, amelyik a migrációs válság kapcsán az újraelosztási mechanizmus kikényszerítéséről szól.

S végül, de nem utolsósorban, bizonyára a magyar érdekek képviseletének nagyobb dicsőségére Ujhelyi, Niedermüller, Szanyi, Jávor, Molnár és Meszerics mindannyian megszavazták az Európai Parlamentben azt a kezdeményezést, hogy pénzbüntetéssel sújtsák azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a kényszer-betelepítésre. Tették ezt úgy, hogy jól tudták, hogy 3 millió 361 ezer magyar ember népszavazáson nemet mondott a kényszer-betelepítésre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Évek óta minden erejükkel azon vannak tehát, hogy az európai parlamenti mandátumukat felhasználva, a magyar emberek akaratával szembemenve is áterőltessék a brüsszeli bevándorláspárti terveket. Évek óta nem a magyar emberek mellett állnak, hanem Guy Verhofstadt legjobb magyarországi tanítványaiként azokkal szövetkeznek, akik brüsszeli bevándorláspárti többséget és Soros György érdekeit képviselik, akik bevándorlóországgá akarják tenni Magyarországot, és bevándorlókontinenssé akarják tenni egész Európát. A brüsszeli bevándorláspárti döntéseket támogatták a szavazataikkal, és azokat képviselik most itt is.

Tisztelt Ház! A bevándorláspárti erőknek nagy hatalma van az Európai Unió jelenlegi vezetésében és a mostani Európai Parlamentben. Ezek az erők a Sargentini-jelentés elfogadásával is azért támadják Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy a mi hazánk nem lesz bevándorlóország. A magyarországi baloldal európai parlamenti képviselői a Sargentini-jelentés megszavazásával megint a saját hazájuk ellen fordultak.

A bevándorláspárti többség kedvéért ezt a hazug politikai vádiratot is megszavazták, amivel megbélyegzik a magyar embereket, a saját hazájukat. De nemcsak hogy megszavazták a Magyarországot támadó Sargentini-jelentést, hanem még odaadóan segítették is annak előkészítését saját javaslatokkal, ötletekkel, kiegészítésekkel. S a szavazáskor a Jobbik és az LMP képviselői sem álltak ki Magyarország, a magyar emberek mellett.

A magyar emberek pedig változatlanul azt akarják, hogy Magyarországból ne csináljanak bevándorlóországot. A magyar emberek azt akarják, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy megvédjük Magyarországot a bevándorlástól. A magyar emberek biztonságot akarnak, és azt akarják, hogy Magyarország magyar ország maradjon, ahol nyugodtan nevelhetik a gyermekeiket.

A jelenlegi Európai Parlamentben egyértelmű bevándorláspárti többség van, akik azt tekintik küldetésüknek, hogy megváltoztassák Európa népességének összetételét. A magyar ellenzék európai parlamenti képviselői ennek a brüsszeli bevándorláspárti csoportnak a részei.

A jövő évi európai parlamenti választáson az ellenzéki európai parlamenti képviselőjelöltek nem a magyar ügyért, nem a magyar emberek érdekében akarnak bejutni az EP-be, hanem azért, hogy a bevándorláspárti oldal részeként segítsék a határvédelem és a menekültügyi eljárások elvételét a tagállamoktól, a migránsok állandó betelepítési programjának a beindítását, a tömeges migráció legalizálását, az illegális migrációt segítő ügynevezett NGO-k tevékenységét és az uniós fejlesztési pénzek megcsapolását a tömeges migráció támogatására. Egy ilyen Európai Parlamentre és egy ilyen Európára készülnek.

Mi meg arra készülünk, hogy ettől megvédjük Európát és megvédjük Magyarországot. Ez nagy küzdelem lesz, nagyobb, mint amit tavasszal megvívtunk, és nagyobb a tétje is. Az a tétje, hogy Magyarország magyar ország maradjon, Európa pedig az európaiaké maradjon. Igen tisztelt Elnök Úr!

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Soron következik Ujhelyi István képviselő úr, európai parlamenti képviselő. Parancsoljon!

UJHELYI ISTVÁN európai parlamenti képviselő: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Deutsch Tamás képviselő úr hazudozása után most halljanak egy igaz beszédet! (Derültség a kormánypárti oldalon.) Bár ahogy a rendszert ismerjük, a kommunikációs képességét, a média mindenhatóságát és a rendszer urának, a fő hűbérúrnak a viselkedését, abból levonhatunk következtetést, hogy a végén nem jött be Orbán Viktor abban a kérdésben, amiről hetek óta azt halljuk, hogy ő behozza a magyar parlament elé Magyarország megvédését. (Korózs Lajos: Szégyelli magát!) Hol van Kövér László házelnök úr, aki leidiótázza az összes európai politikust, és hol van a miniszterelnök, aki, úgy látszik, nem meri a szemembe mondani és a kollégák szemébe mondani, hogy mi lennénk a hazaárulók? Hol van az önök frakcióvezetője, Kocsis Máté, aki hétfőn még tudott úgy beszélni rólam és az állítólagos hazaárulásomról, hogy én akkor nem ültem itt ebben a teremben? Kimentek. Mert önök is pontosan jól tudják, hogy most öngólt rúgtak, mert a magyar társadalom gyomra, bárhány milliárdot is költenek el arra, hogy megpróbálják átmosni a magyar emberek agyát, a magyar társadalom gyomra mindent nem vesz be. Ezért most egy igaz beszédet fognak hallani. (Zaj a kormánypárti oldalon.)

Tudják önök, hogy 1956 decemberében hol ülésezett a Magyar Forradalmi Tanács? Strasbourgban. (Nacsa Lőrinc: És az MSZMP?) Tudják-e azt, hogy Kéthly Anna, a korábbi Nagy Imre-kormány utolsó államminisztere, Király Béla, a nemzetőrség főparancsnoka vagy Kővágó József, a Kisgazdapárt budapesti főpolgármestere a Magyar Forradalmi Tanács nevében elment az ENSZ-hez  úristen, most aztán kapnának Orbánéktól! , és tanúskodott az ENSZ különbizottságában arról a terrorról és arról a rendszerről, amely ellen föllázadt a magyar nép, és amely a forradalom leverésével egészen szörnyű hazai állapotokat, jogtiprásokat mutatott?

Ezt azért hoztam elő, mert tudják, hogy mit mondott az akkori állampárt, mit hirdetett itthon azokról, akik Strasbourgban és aztán az Egyesült Államokban az ENSZ Közgyűlésén jelentést tettek, beszámoltak a magyar eseményekről? Lehazaárulózták őket. Na, ez az a tempó, amit önök megtanultak attól az állampárti időszaktól, ez az a tempó, amelynek a nevében és amelytől eltanulva sok mindent, önök megpróbálják a magyar jogállamiságot lábbal tiporni, a magyar nemzet hétköznapjait pedig a saját képükre formálni. (Dr. Völner Pál: Ti vagytok az utódpárt!)

Tisztelt Kollégák! Megkönnyítem az önök dolgát, előre elmondom, hogy három fejezetre szedem a beszédem. Az első a Fidesz leleplezése lesz. Majd óbégathatnak. A másik a mi hitvallásunkról fog szólni. A harmadik pedig európai kitekintés lesz, amelybe Deutsch Tamás kolléga sajnos már nem fog beleférni. Persze emlékszem, amikor Dömötör Csabával 2014-ben ketten álltak ki Juncker-plakátok elé a Hősök terén, és tapsoltak, illetve kampányoltak az Európai Néppártnak és Junckernek, pontosan önök ketten voltak ott. Az online térből szerencsére még nem lehet ezeket eltüntetni, bár biztos lesz majd egy pillanat, amikor már ezt is meg fogják próbálni.

Tisztelt Kollégák! Nem szeretek beszédet írásból felolvasni, de engedjék meg, hogy most néhány mondatot felolvassak, mert szeretnék szöveghű maradni: „Sokszor kerültünk abba a helyzetbe, hogy a magyar polgárok érdekeit éppen Brüsszel képviselte a magyar kormánnyal szemben. Jogkövető, hiteles tagállammá kell végre válnunk, törekvéseinket az Unió mindenki által osztott alapelveihez és céljaihoz kell igazítanunk.

(14.00)

A magyar demokráciának jelenlegi állapotában óriási szüksége van a kontrollra, arra, hogy akár számon is lehessen rajta kérni a demokratikus normák követését az Európai Unióból. A felismeréshez, hogy az uniós tagság csak lehetőség, nem önmagában főnyeremény, az is hozzátartozik, hogy a magyar kormány végre megértse, nem lehet mindig Brüsszelre mutogatni. Az Unió mi magunk vagyunk. Az uniós intézmények döntései nem külső diktátumok, hanem azokban mi is részt veszünk. Nekünk meggyőződésünk, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni, fel kell ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére, az alapelvek betartására késztesse. Enélkül nincs Európa. Nincs erős Európa. Ellentmondás, ha elvárjuk az Uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.”

Deutsch Kolléga! Igaz beszéd, amit felolvastam? Dömötör Csaba Államtitkár Úr! Igaz beszéd, amit felolvastam? Kósa Lajos Képviselő Úr! Igaz, amit felolvastam? Az összes olyan fideszes képviselő, aki az elmúlt három órában óbégat és hazaárulóz minket, igaz, amit felolvastam? Nem, kedves kollégák, nem Soros György írta ezeket a sorokat. Ez a 2009-es Fidesz európai parlamenti kampányának, a hivatalos európai parlamenti programpontjaiból való idézet. Na, tessék most óbégatni! (Deutsch Tamás hosszan tapsol.) Tessék azt nekem elmagyarázni, hogy milyen jogon jönnek önök most akkor a szuverenitás csorbításával! Látom, képviselő úr még emlékszik a saját programjára. De akkor hadd kérdezzem meg, kedves kollégák… (Deutsch Tamás még mindig tapsol.)

Beakadt a lemez Deutsch kollégánál, ha elnök úr esetleg segít a következőkben, hogy…

ELNÖK: Jól értek a lemezekhez, köszönöm. (Derültség.)

UJHELYI ISTVÁN európai parlamenti képviselő: …hosszan ne tapsolhasson, mert kellemetlen perceket fogok még neki okozni. Hadd kérdezzem meg, önök szerint hazaárulás-e, ha egy politikai párt egyik vezetője a saját európai pártcsaládjában olyan határozatot terjeszt elő, amelyben az országának kormányával szemben egy nagyon jelentős intézkedéscsomagot követel, és az ország kormányának, illetve annak az országnak a megbüntetését követeli. Hazaárulás-e ez? Hazaárulás? Nem hallom önöktől! Hát eddig olyan büszkén kiabáltak! Tudják, mikor történt ez? (Dr. Völner Pál: Ti lövettetek.) 2003-ban.Áder János úgy magyarázta a Kereszténydemokrata Internacionálé ülését követően Orbán Viktor előterjesztését, amelyben Magyarországot ítéltette el Orbán Viktor, szó szerint idézem önöknek, nehogy kifogás érjen: „A határozat nem Magyarországot, hanem a szocialista-liberális koalíció hatalomgyakorlását ítélte el.” Ja, akkor ez nem volt hazaárulás? Akkor maradjunk annyiban, hogy ezt kezdjük levenni a napirendről, és ne merjék nekem még egyszer azt mondani (Moraj.), hogy én hazaáruló lennék azért, mert védem a magyar társadalom jogait, a jogaikban eltiport emberek millióinak mindennapi érdekeit!

És akkor még egy kérdést hadd tegyek föl. Önök szerint hazaárulás-e, amikor egy politikai vezető Brüsszelben, nem itthon, ott, Brüsszelben a saját pártcsaládjánál a frakcióülésen azt követeli, hogy vonják meg az uniós segélyprogramokat, az uniós segítségnyújtást tagadják meg a hazug és csaló magyar kormánytól? Nem. Ezek nem mi voltunk. Éntőlem ilyet nem hallottak! Tudják, hogy ki volt? Deutsch kolléga biztos hallotta személyesen is: Orbán Viktor 2006-ban.

Azt értem persze, hogy Kocsis Máté frakcióvezető úr nem emlékszik erre, ő akkor még MIÉP-es bakancsokban rugdosta az Európai Unió zászlaját, csak utána vándorolt át a Fideszhez. Azt nem értem csupán, hogy ő változott ennyit, vagy önök idomultak vissza az akkori Kocsis Máté MIÉP-es, jobbikos, Európa-ellenes szintjéhez.

Kedves Kollégák! Mondtam önöknek, hogy szeretnék egy kicsit a saját hitvallásunkról beszélni. (Németh Szilárd István: Van ilyen?) Van ilyen, és nemcsak pörköltöt tudok főzni, mint ön, hanem még van hitem is. Azt gondolom, jó, ha önök is tudják. Ugyanúgy ennek a nemzetnek vagyok a része, mint ön, államtitkár úr. Ugyanúgy ennek a nemzetnek vagyok a része, mint önök, képviselő urak (Dr. Völner Pál: Azért tudod elárulni.), vagy ugyanúgy, mint egy jobbikos képviselő, akivel én nagyrészt nem értek egyet a világ dolgairól. De ennek a nemzetnek vagyok a tagja.

És tudják, büszke magyar vagyok. Én is el szoktam menni például futballmeccsekre, büszkén állok a magyar zászlóval, és éneklem a közös Himnuszunkat, mert hiszek abban, hogy közös, a miénk, mert kaptuk nagymamáinktól, és nyilván szeretnénk mindannyian, ki-ki a maga családjában továbbadni azt gyermekének, unokáinak. Önök nem vehetik el tőlünk azt az érzetet, hogy mindannyian ennek a nemzetnek a részesei vagyunk!

Éppen ezért nagyon kérem önöket, követelem önöktől, ne osszák tovább kétfelé a magyar társadalmat, ne ugrasszák egymásnak a szomszédokat, a családtagokat! Mert aki Orbánt támogatja, csak az lehet nemzeti? Aki nem támogatja Orbánt, az rögtön hazaáruló! Idáig jutottunk, kedves kollégák, és ez az önök cinikus, hétköznapi politikájának a műve.

Éppen ezért most kénytelenek meghallgatni a számból, hogy ma az a hazafi, aki érti, hogy a magyar nemzet jövőjét egy egységes és erős Európai Unióban találhatjuk csak meg. Aki szét akarja cincálni az Európai Uniót, aki Putyin mellett gondolja vagy Erdoğant tekinti példaképének, így, ilyen autorikus rendszerek mentén szeretné a jövőt építeni, az nem a magyar nemzet érdekében tesz. Valami másért teszi. És hogy miért teszi, az egy nagy kérdés.

De hogy mily kellemetlen önöknek ez a bizonyos 7. cikkelyes eljárás és Sargentini jelentése, azt az mutatja, hogy milyen hevesen reagáltak. Önök 6 milliárd forintot költenek most el azért, hogy megpróbálják elmagyarázni a magyarázhatatlant a magyar társadalomnak, és elhitessék azt, hogy holmi bevándorláspárti többség fogadott el egy határozatot. Tóth Bertalan frakcióvezető-pártelnök már elmondta önöknek, de én megismétlem, vegyük akkor sorra az egyetlen fontos kérdést abban a határozati javaslatban, amit önök letettek az asztalra.

Az Országgyűlés tagjainak lehetőségük lesz világossá tenni álláspontjukat néhány kérdésben  fogalmaznak önök. És akkor ezt most vegyék az én hitvallásom részeként, és jegyezzék meg! Lehetőségem van nyilatkozni az illegális bevándorlásról. Nem, nem támogatom az illegális bevándorlást, mert nem lehet a magyar haza érdeke, hogy illegális bevándorlók ezrei, tízezrei, százezrei, milliói költözzenek be hozzánk. Az egy más kérdés, hogy nincs ilyenről szó jelenleg, de ha kíváncsiak az álláspontomra, akkor most jegyezzék meg: nem támogatom az illegális bevándorlást.

2. Nyilatkozhatok a határok védelméről. Igen, nyilatkozom arról, hogy meg kell védeni az európai uniós határokat és benne a magyar határokat. És arról is nyilatkozom, hogy tiltakozom az ellen, hogy az önök politikája miatt viszont újabb határ legyen Ausztria és Magyarország között, mert az lesz a vége, hogy kitolnak minket Schengenen kívülre. Az lesz a vége, hogy a kétsebességes Európában találjuk magunkat, ahol már nem lesz szabad utazási lehetőség. De a határok védelméről gondoskodni kell. És Deutsch kollégámmal szemben én támogatni fogok minden brüsszeli előterjesztést, ami a Frontex költségvetésének növelését, ami a közös határvédelem erősítését szolgálja, anélkül, hogy át akarnám adni a magyar határőrizet jogát bárki másnak.

Kedves Kollégák! Kérdeznek arról, hogy a keresztény kultúra megőrzését szeretném-e, támogatom-e. Hát persze! Én magyarirodalom- és magyartörténelem-kedvelő voltam. A magyar irodalom számomra az egyik legfontosabb kérdés. Kérdezzék meg gyermekeimet, kérdezzék meg a családomat! Hát hogy gondolják, hogy elvehetik tőlem azt a jogot, hogy jó érzéssel József Attilát, Adyt vagy bármely más hatalmas magyar irodalmi alkotónkat idézzek, verseljek, kedveljem?! Ez is a magyar kultúra része. Nem akarom felváltani semmi mással, nem akarom felhígítani, nem! Ezt fogom tanítani gyermekeimnek, ezt fogom az unokáimnak, amikor a lábamon ülnek. Mert magyarként hiszek benne. Ne vegyék el tőlem azt a jogot, hogy én így gondolkozzak, akkor, amikor egyszerűen csak bírálom önöket, hogy önök tönkreteszik Magyarországot!

Önök egy hűbérúr kezébe tették Magyarországot. Önök egy maffiaállamot, egy oligarchaállamot építenek, ami nem összeegyeztethető az európai értékekkel. Márpedig az a hitvallásom, hogy a magyar érdekek és az európai értékek egymással összeférnek.

És akkor a harmadik kérdés: az európai kitekintés. Nem sok idő maradt a 15 percemből, ezért hadd ne kezdjek egy olyan fejtegetésbe, amely ellentmond annak a víziónak, amit Tusványoson Orbán Viktor megfogalmazott.

(14.10)

Az a rossz hírem van önöknek, mint a hűbérrendszer apró, kis tagjainak: nem lesz Orbán Viktorból Európa feje. Én tudom, egy ilyen alkatú embernek, egy ilyen hangulatú embernek  láttunk már ilyet a történelemben egész régre visszagondolva vagy az elmúlt évszázadra is visszagondolva  mindig harcolni kell. Ha már otthon mindent elfoglalt, akkor át kell lépje a határt. Valakit mindig le kell győzzön, valakit be kell mindig kebelezzen  nem fog tudni.

Tudják, kik azok, akik kiálltak Orbán Viktor mellett, és felszólaltak az Európai Parlament ülésén? Csak 3-4 nevet említek: Eleftheriosz Synadinos, a görög Arany Hajnal nevű pártnak az EP-képviselője, aki vállaltan neonáci, rasszista, homofób és erőszakos, a pártvezetőkkel szemben bűnszervezetben való részvétel miatt indult korábban eljárás, egyik önkéntesük pedig összefüggésbe hozható egy görög előadóművész meggyilkolásával; Jussi Halla-aho, a finnek pártjának képviselője, aki vállaltan Európa-ellenes, és rasszista uszításaiért a finn legfelsőbb bíróság pénzbüntetésre ítélte. (Az elnök csenget.)

Elnök úr, kapott egy percet mindenki az előző levezető elnöktől, hadd fejezzem be, 40 másodpercbe beleférek. Köszönöm szépen. (Dr. Völner Pál: A vezérszónokok kaptak, te nem vagy vezérszónok!) Auke Zijlstra, a holland szélsőjobboldali Szabadságpárt képviselője, akik, csak mondom önöknek, néhány évvel ezelőtt a Kelet-Európából, így Magyarországról érkező munkavállalókkal szemben indítottak lejárató kampányt és hadjáratot Hollandiában.

Ők azok, akik Orbán Viktor mellett felszólaltak, és mindenki más, a Néppárt vezetői, a kereszténydemokrácia európai képviselői szemlesütve hallgatták, majd kimentek a teremből. Ők az önök testvérei ma. Orbán Viktor és a Fidesz az Európa-ellenes szélsőjobboldal vezetője lett. Gratulálok önöknek, mi viszont másik irányba visszük az országot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Németh Szilárd államtitkár úr, a Fidesz képviselője következik. Parancsoljon!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy vitán felül áll, hogy az a jelentés, amihez most a mi Országgyűlésünk egy határozatot kíván csatolni, az nem más, mint a bevándorláspárti politikusoknak a kicsinyes, ám rendkívül agresszív bosszúja Magyarország és a magyar emberek ellen; azért, amiért ez az ország bebizonyította azt, mégpedig évekkel ezelőtt, hogy ha van politikai akarat, hogy ha az emberek összefognak, megkérdezik az emberek véleményét, és arra mer alapozni egy kormány, arra mer alapozni egy parlamenti többség, egy nagyon határozott parlamenti többség, amely egyébként a bizalmat már előre azoktól az emberektől kapta meg, akiknek folyamatosan ki is kéri a véleményét, nos, akkor a bevándorlás a határokon  mégpedig nemcsak az ország határánál, hanem Európa külső határánál, annál a több mint 400 kilométeres schengeni határnál, amelyért Magyarország felel délen, mert van még egy romániai szakasz, de most arról nem beszélünk, tehát még egyszer, a migráció  megállítható. Visszafordítható az a folyamat, amelyet megtapasztaltunk. Egyértelmű, hogy azok, akik ezzel ellentétesen foglalnak állást, és ma azt látjuk, hogy az Európai Parlament összes intézményében, az Európai Unió összes intézményében, az Európai Parlamentben és a Bizottságban meg a Tanácsban azok vannak többségben, akik ez ellen foglalnak állást, akik szerint a bevándorlás jó dolog, akik szerint a népesedési problémáinkat, a munkaerőhiányt a bevándorlókkal kell megoldanunk, őket kell támogatnunk, őket kell behívnunk, és ezért mindent megtesznek, hogy az ő álláspontjuk győzzön, hogy oda lehessen pénzt csatornázni az Európai Unióból.

Ez világos mindenki előtt, és ezért mindent meg fognak tenni. Ha kell, akkor egyszer ezt mondanak, egyszer azt mondanak. Ha megnézik a Willkommenskultur legnagyobb képviselőjének, a német kancellárnak az elmúlt néhány hónapban megtett kurflijait a határvédelemmel kapcsolatban, mert valljuk be őszintén, itt többen beszéltek már a határvédelemről, itt a határvédelem a kulcs, akkor jól látható, hogy miket mondott. Mondott olyat, hogy az illegális migrációt meg kell állítani a határoknál, mondott olyat, hogy a határokat meg kell erősíteni.

Tegnap meg azt a hírt halljuk, hogy mégsem kell semmit tennünk, sőt a határmenedzselésben el kell odáig jutnunk, hogy majd akiket behívtunk, azok most már ne csak a biztonságunkat fenyegessék, hanem a munkánkat vegyék el. Németországban azon törik a fejüket, hogy ha van egy német munkás, meg van egy illegális migráns, aki beérkezett, mert a Szociáldemokrata Párt már illegálisról beszélt, akkor bizony, ha ezek jelentkeznek egy munkára, akkor kit kell előnyben részesíteni  na kit: hát, az illegális migránst. Szóval, eddig mi nem juthatunk el.

A Sargentini-jelentés ezért készült el, mert Magyarország mert ez ellen fellépni. A magyar emberek világosan megmondták, hogy kikkel akarnak együtt élni, a magyar emberek világosan megmondták, nemzeti konzultációkon, népszavazáson, legutóbb az áp-rilis 8-i választáson. Nem is nagyon értem, hogy az ellenzéki képviselők hogy állnak fel, és milyen alapon, milyen támogatással mondják, hogy ők bizony a Sargentini-jelentést szeretnék, ha megszavaznánk, és azt, amit a magyar parlament elé terjesztettünk, azt a határozati javaslatot pedig nem fogják megszavazni. Milyen alapon? Hát, a régi lemezeket teszik fel folyamatosan.

Kedves Elvtársak! Kedves Jobbikosok! Kedves Ellenzék! Meg tetszettek sértődni az emberekre? Haragszanak az emberekre, mert önök nem kapták meg a felhatalmazást? Dehogynem! Pontosan ez történik. Azt mondják, hogy akkor az embereket, a magyar embereket büntetni kell. Persze, ez nem újdonság, mert egyébként, amikor a rezsicsökkentés kapcsán a Tavares-jelentésben elkaszáltak bennünket, vagy amikor megpróbáltuk megvédeni  emlékeznek, még 2013-ban itt a parlamentben  a rezsicsökkentést, akkor is kik mellé álltak? Hát, nyilván azok mellé a szolgáltatók mellé, akik mind külföldi tulajdonúak voltak, ráadásul külföldi állam kezében lévő tulajdonú szolgáltatók, és mocskos módon kizsebelték a magyar embereket. Ma ugyanez a helyzet. Ugyanitt tartunk, ezért árul az ellenzék Gyurcsánytól a Jobbikig teljes spektrumában egy gyékényen Sargentinivel.

De térjünk vissza a határvédelemhez! Többen említették itt a 2015-ös helyzetet, többen említették, hogy most már nincsenek is illegális bevándorlók, minek akkor a kerítés, minek erről egyáltalán beszélnünk. 2015-ben azt tapasztaltuk meg, hogy abban a félévben, amíg vártunk arra, hogy a mi figyelmeztetésünket és a saját szolgálataik, saját titkosszolgálataik figyelmeztetését, azok, akik a Willkommenskulturt már akkor elgördítették, figyelembe vegyék, addig Magyarországon csaknem 400 ezer, 391 ezer illegális bevándorló gázolt át.

Abban a helyzetben, amíg nem állt a műszaki és a jogi határzár, mert nem volt, nem volt, vártuk az Európai Uniótól, hogy jöjjön a megoldás, abban a helyzetben összesen 170 ezer embert lehetett beazonosítani. 170 ezer embertől lehetett nagyjából elkérni azokat a dokumentumokat, ami alapján Magyarországra jutottak, persze nagy részük azonnal el is hagyta az országot, egy jelentős részük az akkor még működő menekülttáborokban lett elszállásolva, ahonnan csak úgy grasszáltak ki.

Beszéljenek nyugodtan kiskunhalasiakkal, bicskeiekkel, azt csináltak, amit akartak ebben az országban, és volt csaknem 230 ezer migráns, akiket azzal az erővel, azzal a felkészültséggel, amivel Magyarország rendelkezett 2015-ben, azzal nem lehetett megállítani. Azok átgyalogoltak rajtunk, azok jöttek az autópályákon, azokat üldözték éjszaka a rendőrök, emlékeznek erre a helyzetre, azok csinálták a fesztivált a Keleti pályaudvaron, azokat kellett valahogy elszállítani a nyugati határra, mert egyébként ott őket kérték, hogy jöjjenek. Óriási szerencsénk volt, hogy akkor még az osztrákok nem teljes egészében gondolkodtak szárnyas kapukban, és nem zárták le a határt. Ha az osztrákok akkor már lezárják a határt, akkor azok mind itt rekednek nálunk. Ez a helyzet.

Na most, ezt sikerült megoldani, hiszen a parlament és a kormány meghozta azokat a döntéseket, amelyeket itt az ellenzéki kórus folyamatos fűrészelése mellett meg a brüsszeli kórus folyamatos ágálása ellenére, de mégiscsak meghoztunk. És ennek meglett az eredménye. Hát, azért abba gondoljunk bele, hogy egy olyan…  és igen, egyetértek azzal, amit itt valamelyik jobbikos mondott, hogy az első, ez a gyoda nevű gyorstelepítésű drótakadály nem tudta őket megállítani, ez a kis másfél méter magas, talán még akkora sem, egy egyszerű pengékkel lévő… (Varga-Damm Andrea közbeszól.) Hát persze, hogy beismerjük, kedves képviselő asszony, hát ez volt a valóság. Azon át lehetett jönni. Na, a mostani műszaki határzáron aki átjön, azt elkapják a rendőrök, és visszaviszik a tranzitzónába.

(14.20)

Most már nem az a helyzet. Egészen más a helyzet, és ezért egészen más a nyomás a magyar határon. Akkor, amikor megépült, kiépült a határzár teljes egészében  és még akkor sem a csúcsra járatása volt, akkor sem a műszaki topon volt a határzár, 2015 szeptemberéről és novemberéről beszélek, mert az egyik a szerb-magyar, a másik a horvát-magyar határon épült meg erre az időszakra , addigra azt tapasztaltuk, hogy az egyik nap még 11 ezer ember nyomult át a határon, jött át, a következő nap pedig már nem érte el a százat azoknak a száma, akik evvel megpróbálkoztak, mert nem tudták legyőzni a műszaki határzárat.

Ehhez kapcsolódott aztán az összes többi olyan jogi és menekültügyi intézkedés, amiket meghoztunk, amiket egyébként most akár, ha nézzük az Avramopulosznak az ENSZ-beli fölszólalását, akár nézzük az ENSZ-dokumentumokat, akár nézzük azt, hogy mi zajlik egyébként Strasbourgban, vagy éppen mi van ebben a Sargentini-jelentésben, amit fúrnak. Mit fúrnak ebben a történetben? Rögtön a tranzitzónát teljes egészében. A tranzitzónáról azt mondják, hogy azt meg kell szüntetni, föl kell számolni. Mindenféle kitalált botrányt hoznak a tranzitzóna helyére. De ha nincs tranzitzóna, akkor Magyarországon megint csak úgy lehet átjönni, mint kés a vajon. Ezért a tranzitzóna megalkotásával lehetett például a menekülttáborokat teljes egészében megszüntetni.

Vagy itt vannak a menekültügyi eljárások. Ezeket el akarják tőlünk venni. Ők akarják megmondani, az a javaslat (Közbekiáltások az ellenzéki padsorokból: Nem igaz!), hogy az európai migrációs ügynökség kapja meg a döntési jogot arra, hogy ők döntsék el a schengeni határon, hogy ki az, aki menekült- vagy oltalmazotti státuszt megkaphat. (Folyamatos közbekiáltások az ellenzéki padsorokból.) Ez a javaslatuk, és ez azt jelentené, hogy a magyar hatóságok, a magyar bíróság kezéből teljes egészében kiveszik az egészet. Erről beszélnek, amikor azt mondják, hogy az illegális migrációs útvonalakat, és nemcsak az útvonalakat, hanem az illegális migránsokat is legálissá, törvényessé kell tenni. Akkor ezt mondják. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

Ez azt jelenti, hogy az, ami eddig törvénytelen volt, az egy döntéssel, egy európai ügynökség által meghozott döntéssel törvényessé tehető, tehát behúzhatók ide az illegális migránsok vagy a migránsok. Tehát teljesen rászabadíthatók megint, el lehet végezni azt a lakosságcserét, amit elhatároztak.

Az európai titkosszolgálatok, a NATO folyamatosan figyelik ezt a területet. Egyébként azokban a jelentésekben, amit kedves elnök úr is valószínűleg mindennap olvas, 60 millió emberről beszélnek, akik készen állnak arra, hogy Afrikából vagy Ázsiából Európába érkezzenek. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.) Hatvanmillió ember az a tartalék, amivel nekünk is mindenféleképpen számolnunk kell.

A másik ilyen intézkedés pedig a Frontex helyzetbe hozása. A Frontex is, ha úgy tetszik, egy ügynökség. Tehát ott még élő határőrt senki nem látott. A Frontexben senki nem végzett határőrizeti feladatot. Ott először is létre kellene hozni egy olyan egységet, akik képesek arra, hogy ezt elvégezzék. De erre nincs szükség, mert nem határvédelmet szeretnének, nem megállítani a migrációt, hanem behozni őket, határmenedzselésről beszélnek. A határvédelem menedzseléséről beszélnek, a migráció menedzseléséről beszélnek, arról az utaztatásról, hogy Európába a migránsokat szabadon be lehessen hozni mindenféle határvédelem nélkül. Ezt akarják tőlünk elvenni, ezt a két, egyébként a szerződés alapján nemzeti hatáskörben lévő jogkört.

Az elképzelhetetlen, hogy az az ország, így Magyarország feladja a határőrizeti jogát, amelyik egyedül képes volt bebizonyítani, hogy a szárazföldön egész egyszerűen az a legnépszerűbb útvonal, amit nyugat-balkáni migrációs útvonalnak hívnak, megszüntethető. Ennek ma a tesztje zajlik csak, tehát próbálgatják, hogy hátha van lehetőség arra, hogy átjöjjenek, de azt gondolom, hogy az az óriási nagy csökkenés, amiről önök is beszélnek, annak a prevenciónak köszönhető, amit Magyarország megtett a határvédelemmel, még egyszer szeretném hangsúlyozni, a műszaki és jogi határzárral.

És van még ennek egy ilyen lelki ügye is. Hogy tudnánk mi elképzelni, hogy a mi határainkat zsoldosok védjék? Talán az Egri csillagokat mindenki olvasta, 6.-ban kötelező olvasmány. Gondolom, hogy ez sikerült mindenkinek. (Zaj, közbekiáltások az ellenzéki padsorokból.) Abban van egy híres mondat, hogy a vár ereje, a fal ereje nem a kövekben vagyon, hanem a védők lelkében. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ez a helyzet, hogy hogyan lehetne zsoldosokra bízni a magyar határvédelmet. A magyar határvédelmet csak a hazájukat szerető magyar katonákra és magyar rendőrökre lehet bízni. Azokra egyébként, akik Magyarországon a magyar alkotmányra tettek esküt, és ennek a szellemében védik az ország biztonságát, az ország szuverenitását és minden magyar ember álmát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők nevében Böröcz László képviselő úr, a Fidesz képviselője kért szót. Parancsoljon!

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Először is, Ujhelyi képviselő úr, önnek mindenhez joga van, de ettől ön még egy hazaáruló. (Felzúdulás, zaj, közbekiáltások az ellenzéki padsorokból.) Már csak azért is bátorkodom ezt mondani, mert a Facebookon, az utcákon, a tereken, a villamoson az emberek önről pontosan így beszélnek. (Közbekiáltások az ellenzéki padsorokból, köztük Ujhelyi István: Mert önök ezt terjesztik.  Gréczy Zsolt: Most hazaárulóztad le! Szégyelld magad!) Valószínűleg ez a gyűlölet, ami önben van, azért is jöhetett elő, hiszen önt nem vették fel a Fideszbe sem, pedig először oda jelentkezett. Ellentétben azzal, amit ön mondott, Kocsis Máté 2006-ban már a Józsefváros fideszes színű alpolgármestere volt, és előtte már régóta a Fideszben dolgozott.A Sargentini-jelentés a jól ismert Soros-NGO-k és a Soros-médiumok véleményére épül, és nem utolsósorban az ő emberei szervezték meg az Európai Parlament bevándorláspárti többségét is (Folyamatos zaj, közbekiáltások az ellenzéki padsorokból, köztük Gréczy Zsolt: Próbáld fejből, hátha megy!  Arató Gergely: Legalább hazudni ne papírból hazudjál!) a hazug, csúsztatásokkal és lezárt kérdésekkel teli pamflet mögé. Megértem képviselő uraknak az indulatát, hiszen én is ideges lennék, ha a főnökömet szidnák. (Közbeszólások az ellenzék soraiból, köztük Arató Gergely: Majd beszélünk a te főnöködről is, ne félj!)

Ahogy eddig, ezután sem engedünk Soros zsarolásának, a Magyar Országgyűlés határozott választ fog adni az Európai Parlament bevándorláspárti képviselőinek. A mi politikai közösségünk, ahogy azt mindig is tette, a magyar érdekeket képviseli Brüsszelben, az ellenzék pedig Brüsszel érdekeit képviseli Magyarországon. Egyszerű, megszokott, de mégis szomorú szereposztás ez. De legalább már a magyar választók is tisztában vannak ezzel, és nem is várnak el többet hazánk ellenzékétől.

A Sargentini-jelentés bevándorláspárti vádirat Magyarországgal szemben, ami mögött egyértelműen a Soros-lobbi áll. Minősített hazugságok terjedelmes, ám mégis alacsony igénnyel összeollózott koncepciós peranyaga, ami sértő minden magyar emberre nézve. A Soros-jelentés készítője, Judith Sargentini maga is Soros embere, amit nem is tagad. A jelentés készítése alatt hivatalos delegáció nem érkezett Magyarországra. (Felzúdulás, közbekiáltások az ellenzék soraiból.) A jelentés készítője egy napot töltött hazánkban, és csak a Soros-NGO-k véleményét hallgatta meg. A magyar kormány véleményének megismerésére egy órát sem szánt, igaz, ennyi idő alatt és a valóság megismerésének valós elhatározása nélkül nehéz is lett volna.

A jelentés állításait a magyar kormány szakértői egy 108 oldalas dokumentumban világosan cáfolták. A jelentés 69 megállapításából 37 egyenesen hamis, illetve téves megállapítás; 19 folyamatban lévő eljárás, ahol folyamatos a párbeszéd a kormány és az uniós intézmények között; 13 pedig lezárt ügy. Az európai intézményi keretek lejáratását és semmibevételét jelenti, hogy ezeket az ügyeket a jelentés újra a magyar emberek fejére olvassa.

Igen, képviselőtársaim, a magyar emberek fejére, ahogy annak a címéből is kiderül: „Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról”  ez egyértelműen Magyarországot ítéli el, nem pedig a magyar kormányt. Az eljárás vezénylőinek feladata az volt, hogy annak következtében mindenképpen el lehessen ítélni a bevándorlásellenes Magyarországot, elrettentésül mindazon országok felé, akik szembemennek Európa lakosságának cseréjével.

(14.30)

De ha valakinek kétsége lett volna afelől, hogy a kérdéses dokumentum valójában egy előre lejátszott kirakatper része, annak megerősítésül szolgál az Európai Parlament csalással megállapított és kikényszerített kétharmados többsége azzal  csak hogy egyszer ők is megtapasztalhassák, milyen is ez (Arató Gergely: Már sokszor megtapasztaltuk a csalással megszerzett kétharmadot!) , hogy a tartózkodó képviselők szavazatát a szerződéssel és a bevett gyakorlattal szemben egyszerűen nem vették figyelembe. Minősített kategória ez is, csak a magyar humorból eredő bölcsesség ezt inkább a „van rajta sapka, nincs rajta sapka” minősítő eseteként ismeri. Tette mindezt az a brüsszeli adminisztráció és politikai elit úgy, hogy a jogállamiságról prédikálnak, miközben tapsolva csúfolják meg a jogállamiságot, ha valamivel nem értenek egyet, és azt demokratikusan nem tudják legyőzni.

Ez a jelentés zsarolás. Azért zsarolnak meg minket a jelentés elfogadásával, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát. A következő előttünk álló csata arról szól, hogy ki védi majd meg Magyarország határait. A rendszerváltozás után három évtizeddel újra azzal találjuk szemben magunkat, hogy azért kell harcolnunk, hogy ki dönti el, kit engedünk be az országunk területére. Brüsszel ebben a kérdésben is ránk akarja kényszeríteni saját akaratát, egészen egyszerűen el akarják venni tőlünk a kapukulcsot, Brüsszelből zsoldosokat akarnak ideküldeni, akik be fogják engedni a migránsok tömegeit. Az újabb terv egyszerű: ha Magyarországot nem lehet rákényszeríteni a bevándorlók beengedésére, akkor el kell venni tőle a határvédelem jogát. Ez pedig nemcsak hogy sérti hazánk függetlenségét, de egyenes irányú megvalósítása Soros György korábbi tervének: a kötelező betelepítési kvóták rendszerének, amiről a magyarok elsöprő többsége már elmondta a véleményét, és egyértelműen elutasította azt.

Szégyen, hogy a magyar ellenzék is asszisztált a Sargentini-jelentéshez, az ellenzéki politikusok még most sem tudják elfogadni a magyar emberek döntését. (Dr. Varga-Damm Andrea: Tényleg?) Brüsszelt és a bevándorláspárti politikusokat támogatták Strasbourgban (Dr. Varga-Damm Andrea: Mesélj! Mesélj!), és őket képviselik idehaza is. Ismét azokkal szövetkeznek Magyarország ellen, akik idegen népességgel akarják elárasztani Európát, és bevándorlóországot akarnak csinálni hazánkból. (Dr. Varga-Damm Andrea: Ez már egészségre ártalmas. Én kérnék még egy fél fizetést.) Az ellenzék el van keseredve, mert háromszor egymás után elvesztette a parlamenti választásokat. Az ellenzék nem képes a saját belpolitikai ellenfelei iránt érzett gyűlöletet a hazája sorsa mögé rendelni, és Soros kiváló szövetségesekre talál bennük. (Z. Kárpát Dániel: Nem tudod felolvasni!)

Az ellenzékben is megvannak az emberei. A Gyurcsány-párt európai parlamenti képviselője, Niedermüller Péter aktívan részt vett a jelentés előkészítésében, módosító javaslatokkal is segítette azt (Közbeszólás a DK soraiból: Büszkék is vagyunk rá!  Arató Gergely közbekiált.), ugyanígy a szocialisták. Ujhelyi István azzal büszkélkedett, hogy egész javaslatcsomagot adott át, hogy segítse Magyarország lejáratását. Szanyi Tibor szerint a jelentés puhán fogalmaz, ennél sokkal keményebben is el lehetett volna ítélni hazánkat, mint ahogy Sargentini tette. A Párbeszéd képviselője, Jávor Benedek is végig a jelentés elfogadása mellett érvelt, ahogy azt tőle ezekben az eljárásokban el is várhattuk, nem volt ebben semmi meglepő. A liberálisok szintén a jelentés elfogadására biztatták pártcsaládjukat. A magyar baloldal mindig ezt csinálja: saját hazáját támadja hátba Brüsszelben. A Jobbik és az LMP képviselői sem álltak ki Magyarország mellett: nem utasították el a jelentést, sőt elismerték a bevándorláspárti vádak egy jelentős részét, de nem mertek szembefordulni Soros hálózatával, gyakorlatilag sunnyogtak és lapítottak, miközben elítélték az országot, pedig ha ők különbek lennének, mint a baloldali társaik, akkor a jelentés ellen voksoltak volna. (Moraj az ellenzéki sorokban.)

Mint már oly sokszor az elmúlt években, most is nyilvánvalóvá vált, hogy Brüsszel megnyitni, nem pedig lezárni akarja a határokat. Azért akarják elvenni a határvédelmet a tagállamoktól, hogy még több bevándorlót engedhessenek be. Brüsszel továbbra is teljes erővel tolja a bevándorláspárti politikát: el akarják venni a tagállamoktól a határvédelem jogát; el akarják venni a tagállamoktól a menedékkérelmi eljárások lefolytatásának jogát; legalizálni akarják az Európa felé irányuló gazdasági bevándorlást; szervezett migrációs útvonalakat akarnak létrehozni; meg akarják szüntetni az illegális határátlépés és az illegális migrációszervezés büntethetőségét; ismét a migránsok kötelező, automatikus elosztását sürgetik; meg akarják könnyíteni a gazdasági bevándorlók munkavállalását és családegyesítését (Ungár Péter közbeszól.); még több pénzt és még nagyobb befolyást akarnak adni a bevándorlást szponzoráló Soros-szervezeteknek is. Erről szól az Európai Bizottság legújabb javaslata, erről szól a brüsszeli migrációs biztos ENSZ-ben elmondott beszéde, erről szól a Brüsszel által is támogatott ENSZ globális migrációs csomag és az Európai Parlament előtt fekvő bevándorláspárti javaslatok, valamint a Soros-hálózat tagjainak nyilatkozatai is.

Ez a jelentés és az egész eljárás is azt bizonyítja, hogy Brüsszel jelenlegi vezetése még mindig bevándorláspárti, és továbbra sem hajlandó elfogadni más álláspontot a bevándorlás megítélésében. A bevándorláspárti brüsszeli elit, teljesen elszakadva az európai emberektől és a valóságtól, az emberek feje felett hoz meg olyan döntéseket, hogy migránsokkal telepítik be Európát, veszélybe sodorják ezzel az európai emberek biztonságát, nyugalmát, Európa biztonságát és kultúráját.

Egyre több választási eredmény és közvélemény-kutatás azonban azt mutatja, hogy ebből elegük van az európai embereknek. A jelentést elfogadó Európai Parlamentet egyszerűen egy kifutó kollekciónak kell tekinteni, mert jövő májusban új választásokat tartanak. (Gréczy Zsolt: Hogy fogod ezt szégyellni pár év múlva!) A mai EP-ben egyértelműen bevándorláspárti többség van, amely azt tekinti történelmi küldetésének, hogy megváltoztassa Európa összetételét, és népességcserét hajtson végre. (Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj, jaj!  Demeter Márta: Már csak öt perc!) Ezek a politikusok gyűlölik azokat az embereket, akik szembeszállnak ezzel a tervvel, és ellenállást próbálnak tervezni.

Akik május után is egy többségében bevándorláspárti EP-t szeretnének, azok az illegális migrációval szembeni ellenállás szimbólumává vált Magyarországot és közeli szövetségeseit, Lengyelországot és Csehországot támadják, és igyekszenek aláásni a V4-ek jövőbe mutató, modern európai felfogását, egyben történelmi szövetségét. Innen is köszönjük nekik, hogy kitartanak, és nem hajlanak meg a Soros-lobbi nyomása alatt.

A vita Magyarország és az Európai Parlament között valójában a bevándorlásról szól. Magyarország azért fog harcolni, hogy jövőre olyan új Parlament és új Bizottság alakuljon, amelyik elkötelezett a bevándorlás megállítása és a határok megvédése mellett. Harcolunk, hogy a Néppárt visszatérjen a kereszténydemokrata útra, ami az európai identitás megőrzését, a kereszténydemokrata hagyományokhoz való ragaszkodást jelenti. Ezért küzdünk, amíg lehet. Ebben nagy szerepe lesz a magyar választóknak is. Arra kérjük a magyar embereket, hogy 2019 májusában is erősítsék meg döntésüket, mert Magyarország már bizonyította: a bevándorlás megállítható és a határok megvédhetők. Mutassuk meg, hogy a bevándorláspárti álláspont nem megkérdőjelezhetetlen, a bevándorláspárti politika nem folytatható az emberek akaratával szemben.

Most azonban rajtunk, országgyűlési képviselőkön a sor, hogy jelen határozati javaslat elfogadásával megerősítsük a magyarok abbéli elhatározását, hogy Magyarországból ne lehessen bevándorlóországot csinálni. Itt a kiváló lehetőség, hogy az ellenzéki képviselőtársaim is a magyar emberekkel együtt szavazzanak, és elutasítsák a bevándorlást, a kvótákat, a kényszer-betelepítést, a Soros-terv ki tudja, hányszor és milyen módon újracsomagolt célkitűzéseit. Itt a lehetőség arra, hogy a jelentés európai parlamenti elfogadása vagy pusztán átengedése után Magyarország mellé álljanak (Korózs Lajos: ...nem jutottak el hozzád?), legalább ilyenkor, amikor nemzeti kérdésekről van szó.

Kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy fogadják el a határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Ujhelyi István: Hát hogyne!)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A felszólalás közben a felszólaló képviselő urat nem kívántam megszakítani, de közösen letett képviselői eskünk és a házszabály miatt szólnom kell most.Egy országunk van. Ugyanolyan magyar emberek küldték ide a képviselőket kormánypártba és ellenzékbe, ezért tisztelettel kérem, hogy a minősítéseknél megfontoltan járjanak el. (Taps az ellenzék padsoraiban.) Igenis, van hatása egy elmondott mondatnak egy játszótéren, egy villamoson vagy éppen egy esti összejövetelen, és más hatása van, ha a magyar törvényhozás, az Országgyűlés termében mondják ezt el. Ezért tisztelettel kérek mindenkit, hogy egymás választói iránti tiszteletből megfontoltan használjanak egymásra jelzőket.

Innen folytatjuk a munkát. (Taps az ellenzék padsoraiban.) Arató Gergely képviselő úr, DK!

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az a helyzet, azzal kezdte Németh Szilárd képviselő úr, hogy vitán felül áll, hogy a Sargentini-jelentés, a bevándorlást támogató erők, Soros, összeesküvés által…  ez volt a lényeg. Bocsánat, ha nem pontosan idézem, pedig ma már 37-szer felolvasták ugyanazt a szöveget, lassan megtanulhatnám. (Balla György: Ehhez kevés vagy!) A lényeg mégiscsak az, hogy továbbra is azt állítják, hogy itt a bevándorlási ügyről szól ez a jelentés.

(14.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom, hogy ez az állítás nemhogy nem áll vitán felül, de nem is igaz. Ez a jelentés ugyanis  tudniillik a Sargentini-jelentés, aminek kapcsán önök legújabb politikai kiáltványukat az Országgyűlés elé terjesztették  arról szól, hogy az európai uniós szerződéseket minden tagországnak be kell tartania, így Magyarországnak is. Ez arról szól, hogy az Európai Unió szerződésében biztosított jogokat minden európai polgárnak biztosítani kell, a magyar polgároknak is. Ez a jelentés arról szól, hogy a magyar polgárok jogait érvényesíteni kell az Európai Unióban, és az Európai Unió ezeket megvédi. (Nacsa Lőrinc: Nem erről szól!) Szégyen és sajnálatos, hogy ezeket a jogokat a magyar kormánnyal és a magyar kormányt támogató parlamenti többséggel szemben kell megvédeni, de hát ez a helyzet, drága képviselőtársaim. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Úgy van!) Önök állították elő ezt a helyzetet, nem Sargentini asszony, nem az Európai Parlament és nem mi.

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke világosan megfogalmazza azokat az alapértékeket, amelyeken az Európai Unió alapul, a demokrácia, a jogállam elvét, a kisebbségek jogainak tiszteletét, a férfiak és nők egyenlőségére épülő társadalmat, a szociális jogok érvényesülését. A Sargentini-jelentés azzal kapcsolatban fogalmazza meg az Európai Parlament aggályait, hogy ma Magyarországon ezeket az alapértékeket tiszteletben tartják-e.

Tisztelt Képviselőtársaim! Érvényesül Magyarországon a tudományos élet szabadsága? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Igen!) Azt mondják, hogy igen? Akkor, amikor a Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány napján előadásokat tilt be nyíltan politikai okokból az önök nyomására? Amikor pénzügyi pórázon akarják tartani a Magyar Tudományos Akadémiát? Amikor el akarják üldözni Magyarország egyik legjobb minőségű egyetemét?

Érvényesül a vélemény szabadsága, amikor 30 év után újra folyóiratokat zárnak be, szerkesztőségeket cserélnek ki azért, mert olyan cikkek jelennek meg, amelyek nem tetszenek a kormánynak?

Érvényesül Magyarországon az igazságszolgáltatás szabadsága, amikor különbíróságot akarnak ültetni a magyar igazságszolgáltatás nyakába közigazgatási bíróság címmel, és abba a saját kedvüknek megfelelő bírókat szeretnének kinevezni? És mondhatja azt államtitkár úr vagy a kormánypárti képviselők, hogy a bírók nyugdíjazásáról szóló vita lezárult az Európai Unióval úgy, hogy önök csúfosan meghátráltak, mert beláttatták önökkel azt, hogy megsértik az uniós jogot (Dr. Völner Pál: Megegyeztünk!), de ettől még azokat a bírókat nyugdíjba küldték, azok nem tértek vissza (Dr. Völner Pál: Amúgy is nyugdíjba mentek volna.), és bizony megkezdődött, folytatódott az igazságszolgáltatás megszállása.

Érvényesül Magyarországon a magánélet védelme, amikor az önök által elfogadott új büntetőeljárási törvény szerint lényegében korlátlanul lehet megfigyelni ma Magyarországon bárkit, akiről azt gondolják, hogy valakivel kapcsolatban áll (Dr. Völner Pál: Ez nem így van!), aki valakit látott, akiről esetleg feltételezhető, hogy bűncselekményt követett el? De még alapos gyanú sincsen (Dr. Völner Pál: Nem így van!), semmilyen kapcsolata nincs az illetőnek a bűncselekménnyel, ennek ellenére meg lehet figyelni. És érvényesül Magyarországon a magánélet védelme, amikor bírói engedély nélkül végezhetnek egyes szervezetek megfigyelést, például az önök kedvenc házi titkosszolgálata, a TEK?

Tisztelt Képviselőtársaim! Érvényesülnek Magyarországon a szociális jogok akkor, amikor éppen most rendelik el azt, hogy a hajléktalan embereket nem integrálni és segíteni, nem támogatni kell, hanem a szabálysértési jog eszközeivel üldözni? Önök szerint érvényesülnek a magyar emberek jogai?

Az Európai Parlament ezt nem így látja. És igaza van, ha nem így látja, mert az Európai Parlamentnek az is a dolga  ahol ugyanolyan megválasztott képviselők ülnek, mint önök vagy én, akiket ugyanúgy a saját választóik küldtek , hogy őrködjenek az Európai Unió alapértékei fölött, és őrködjenek minden európai polgár jogai fölött.

És önök kétségbe vonják azt, hogy ez a jelentés a magyar kormányt vagy legalábbis a kormánytöbbséget ítéli el. De ki korlátozza Magyarországon az egyházalapítás szabadságát? Kis Józsefné, a Kunigunda utcából? Ki az, aki nem gondoskodik arról, hogy a férfiak és nők egyenjogúsága érvényesüljön? A Miskolci Egyetem szociológushallgatói? Kik azok, akik miatt ma Magyarországon az Alkotmánybíróság nem hozhat érdemi döntéseket? Valamelyik településnek, Bakonybélnek a földművesei, ők döntöttek erről?

Nem, tisztelt képviselőtársaim, önök, az önök kormánya, az önök parlamenti többsége döntött úgy, hogy elveszi és korlátozza a magyar emberek jogait. Legyenek hölgyek és férfiak, vállalják a felelősséget azért, amit tettek! Vállalják a felelősséget azért, hogy ez a jelentés az önök döntéseit bírálja! Ez a jelentés azt bírálja, amit önök tettek ezzel az országgal! Ha megtették, akkor legalább ne futamodjanak meg, és ne bújjanak az ország háta mögé, ne bújjanak a magyar polgárok háta mögé, mert ők nem résztvevői ezeknek a döntéseknek, hanem elszenvedői és kárvallottjai.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kritizálják ezt a jelentést azért, mert hiányos, mert nem kellően alapos, és ebben van némi igazság. Mert az Európai Unió ma nem elég erős szervezet. Az Európai Uniónak ma nincsen megfelelő szervezetrendszere arra, hogy az emberi jogok érvényesülését az Európai Unión belül kellően gondosan tudja vizsgálni. És ez nem jól van így. Mi olyan Európai Uniót szeretnénk, amelyikben a polgárok, minden egyes európai polgár védelmének erősebb garanciái vannak. De ezért van az, hogy a jelentés rendkívül óvatos és konzervatív módon kizárólag nagy tekintélyű nemzetközi szervezetek megállapításaiból, vizsgálataiból építkezik. Az ENSZ, az Európai Tanács vizsgálataiból, az Európai Bíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteiből építkezik elsősorban.

Az lehet, tisztelt képviselőtársaim, hogy az önök számára mindenki Soros-ügynök és bevándorláspárti nem tudom, micsoda, aki bármiben vitatkozik önökkel, de ezeket a szervezeteket egyébként mindenütt a művelt világban tekintélyes, komoly szervezetnek tekintik. Lehet, hogy vitatkoznak velük, nem kell velük egyetérteni, hiszen demokrácia van, de komolyan veszik az ő jelentéseiket. Az Európai Parlament azt mondja, hogy az ő jelentéseiket figyelembe véve bizony ebben a 12 pontban, amit megfogalmaz ez a jelentés, komoly kétségek állnak fönn.

Bírálják azt  egyébként előbb is képviselő úr , hogy nem küldött az emberi jogi, igazság- és belügyi bizottsága az Európai Parlamentnek delegációt Magyarországra. Ez valóban így van. És, tudják, miért van így, képviselőtársaim? Azért, mert az önök pártcsaládjának a képviselői, a Néppárt képviselői a Fidesz kezdeményezésére megakadályozták azt, hogy ilyen bizottság legyen. Sargentini asszony kezdeményezte, a baloldali frakciók támogatták, a jobboldali frakciók akadályozták meg ezt a tényfeltáró bizottságot.

De volt itt azért tényfeltáró bizottság, mert a költségvetés-ellenőrzési bizottság küldött ide delegációt, Deutsch Tamás képviselő úr ennek tagja is volt. Ha megnézik, hogy ez a bizottság milyen kiegészítést nyújtott be a jelentéshez, akkor látni fogják, hogy a legkeményebb állításokat, amelyek önnek a legjobban fájnak, a korrupcióval kapcsolatban, pontosan ez a bizottság tette, azért, mert neki módjában volt alaposan tájékozódni. Tisztelt Képviselőtársaim! Gyanítom egyébként, hogy a 12 pontból ez a pont fáj önöknek a legjobban, hiszen mégiscsak nehéz lenne tagadni a mindent átszövő korrupciót, ahol a miniszterelnök büszkén dicsekszik azzal, hogy 30 éve jár oligarchák pénzén meccsekre, és bejelentette, hogy még további 30 évig ezt szeretné tenni.

De nem szeretném, ha a képviselőtársaim azt gondolnák, hogy az önök legújabb vesszőparipájáról, politikai csodafegyveréről, a határőrségről nem szeretnék beszélni, bár a Sargentini-jelentésben ezzel kapcsolatban az égadta világon nem szerepel semmi. Egyébként sem a „kerítés”, sem a „tranzitzóna” szavak nemhogy a jelentésben, a jelentés indoklásában sem szerepelnek.

Mi is a helyzet a határőrséggel? Tessék kinyitni az Európai Bizottság javaslatát  elérhető , ennek például a 38. cikke világossá teszi, hogy az európai határ- és parti őrség által kiküldött csapatok a helyi nemzeti hatóságok és határőrség irányítása alatt állnak. És mindenütt másutt, ha végigkövetik a javaslatot, az szerepel, hogy az adott tagállam engedélyével és irányítása alatt tevékenykednek az európai határőrség által küldött egységek, ügynökök. Teszem hozzá, ugye azt mondja itt Németh Szilárd, hogy mit tudnak ezek az európaiak a határőrségről. El kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy az európai határőrségnek a rendelkezésre álló emberei egy jelentős részét a tagállamok ajánlják föl.

Itt a nagyszerű lehetőség a magyar kormánynak, ha fontos az európai határok védelme, hiszen önök arról beszélnek, hogy nemcsak a magyar határokat kell megőrizni, hanem Európa határait is  teszem hozzá, ebben igazuk is van , hogy a magyar kormány ajánljon föl határőröket az Európai Határőr Ügynökségnek a rendelkezési állományába, és biztassa arra egyébként a magyar határőröket, hogy pályázzanak az európai határőrség hivatásos állományába is, akik pontosan ugyannyira zsoldosok, mint a magyar határőrök, azok ugyanúgy határőrök, ugyanúgy hivatásos rendőrök, rendvédelmi dolgozók, csak éppen uniós alkalmazottként.

(14.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kimondottan inszinuációnak gondolom az európai intézményekben dolgozó sok-sok magyarral szemben, hogy ők azt gondolják, hogy ők nem ugyanolyan hazafiak, mint azok, akik a magyar kormány alkalmazásában állnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül hadd tegyek arra is egy rövid megjegyzést, hogy abban is tévednek, amikor azt gondolják, hogy az európai migrációs ügynökség majd elveszi a tagállamok hatásköreit. Itt is teljesen egyértelmű a helyzet: benne van az uniós jogszabályokban, a jelenlegiekben is, minden tervezetben is, hogy a migrációs kérelmek elbírálása, ha tetszik, fideszül annak eldöntése, hogy ki jöhet ide, az adott tagállam hatásköre volt, és az is marad mindenfajta változás után.

Végül, tisztelt képviselőtársaim, azon csak mosolyogni tudok, amikor a kétharmadot emlegetik, és a nem szabályszerűen megszerzett kétharmadot emlegetik önök, hiszen egyik oldalról ez az Európai Parlamentnek a ’70-es évek óta alkalmazott szavazási mechanizmusa, minden egyes döntés így születik az Európai Parlamentben. Én azt gondolom, hogy ha önök ezt megkérdőjelezik azért, mert most pont ez áll érdekükben, akkor megkérdőjelezik az Európai Parlament összes döntését az elmúlt évtizedekben, azt is, amelyikkel Magyarország uniós tagságához járult hozzá, de azt hiszem, hogy ez csak a gyenge kifogáskeresés, a vereségbe való bele nem nyugvásnak a gesztusa. Nem tudnak együtt élni azzal, hogy a közvetlenül választott európai parlamenti képviselők döntő többségének rossz véleménye van az önök tevékenységéről, beleértve a kereszténydemokrata képviselőket is, az önök saját pártcsaládját. De én azt javaslom, hogy ne duzzogjanak, hanem gondolkodjanak el rajta, és legalább a saját pártcsaládjukkal ne olyan módon tárgyaljanak, mint ahogy a magyarországi ellenzékkel tárgyalnak, hanem próbáljanak megoldást keresni.

Végül, azt mondta Gulyás Gergely miniszter úr az expozéjában, hogy a magyar kormány nyitott a párbeszédre, nyitott arra, hogy együttműködjön az uniós szervezetekkel. Hát ez csodálatos! Akkor itt a nagyszerű alkalom! Ugyanis az az eljárás, amelyiket most az Európai Parlament megindítani javasol az uniós alapszerződés 7. cikkelye (1) bekezdése alapján, pontosan arról szól, hogy folyjon a jogállamról, a jogállamiságról, az európai uniós alapértékekről strukturált párbeszéd az európai intézmények és az adott tagország között.

Ha önök valóban nyitottak erre a párbeszédre, akkor itt a nagyszerű lehetőség, támogassák majd a mi javaslatunkat, amelyik a Sargentini-jelentés szövegét javasolja elfogadni e helyett a határozati javaslat helyett, és kezdjék meg ezt az érdemi párbeszédet. Mert Magyarország alapvető érdeke az, hogy egy magyar polgárnak ne legyen kevesebb joga, mint egy német, francia vagy akár cseh polgárnak. Magyarországnak alapvető érdeke az, hogy az Európai Uniónak ne csak formálisan, hanem valójában legyen tagja; hogy az Európai Uniótól ne csak a pénzt várja, hanem fogadja el azt az európai közösséget, ami ugyanúgy a kultúránknak a része, mint a zsidó-keresztény kultúra hagyománya. A magyar polgároknak az az érdeke, hogy Magyarország az Európai Unió valódi tagja legyen, és ők is ugyanolyan európai életet élhessenek, mint szerencsésebb sorstársaik, akik valamelyik másik európai országban, egy valóban európai kormány uralma alatt élnek.

Azt kérem tehát önöktől, hogy legyenek nyitottak a párbeszédre az európai intézményekkel, legyenek nyitottak a parlamentben is az érdemi párbeszédre a magyar polgárok jogairól, az uniós alapértékekről, a jogállamról, a demokráciáról, a férfiak és nők egyenlőségéről, a szociális igazságosságról, mert ez az ország érdeke, ez a magyar polgárok érdeke, és mi ennek a szolgálatára tettünk esküt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr kért szót. Parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban oda kell figyelnünk, hogy a Házban milyen minősítéssel illetjük egymást; remélem, akik tapsviharban törtek ki ennek hallatára, talán figyelembe veszik, amikor kollektíve korruptozzák, bűnözőzik a kormánypárti frakciókat (Közbeszólások az MSZP és a DK soraiból.), akkor talán erre is kiterjed ez a fajta meggondoltság (Ujhelyi István: Idéztünk a Sargentini-jelentésből!), hogy nem mindegy, hogy hol és mit mondunk. A másik  rátérünk arra is , Ujhelyi képviselő úr említette Áder János szavait, amivel egyébként messzemenőkig a mai napig egyet tudunk érteni. Az utolsó mondatot elveszítette, amikor a szuverenitásról beszélt. Ugyanis ami most zajlik, még ha az Unión belül is, az egy szuverenitási kérdés, hogy a migráció kérdésében ez a tagállamoknak a belügye, hogy ki jöhet ide, ki telepedhet le, kit vagyunk kötelesek befogadni. Megszavazhatja ön a kvótadöntéseket, meg kötelezheti Magyarországot arra, hogy különböző importált elemeket a mi beleegyezésünk nélkül idehozzanak (Ujhelyi István közbeszól.), de ezt a magyar választók nem fogadták el, április 8-án sem fogadták el, ugyanis a migráció volt az egyik fő téma a választási kampányban. Mint kiderült a bizonyítványosztás alapján, ebben önök rosszul szerepeltek, ugyanis a magyar választók mélységes lenézése és megvetése az, amikor önök nem ismerik el, hogy ez a vita erről szól.

Azért tartanak itt egyébként, ahol tartanak, és azért kapták azokat az eredményeket, amelyekről önök nagyvonalúan elfeledkeznek, és most hallottam, amikor Ujhelyi képviselő úr az egyik képviselőtársam felszólalására megjegyezte, hogy „Ki ez itt?”, tehát gyakorlatilag ezzel a lenézéssel soha nem fognak előrébb jutni.

Lehet, hogy ön sikeresen felszólal, megkapja majd a lista negyedik helyét, mert kiváló rétor volt; kíváncsi leszek, hogy ez majd mire lesz elég a tavaszi fordulóban, amikor megmérettetnek ugyanebben a témakörben, ugyanazon magyar választók előtt, akik  mint bebizonyították akár népszavazásnál, akár a nemzeti konzultációnál, akár a legutóbbi, mostani országos választásokon  nem kérnek a bevándorlásból, nem kérnek a Sargentini-jelentésből, ezt is előre borítékolhatjuk egyébként a történetben.

Ugyanis az összes többi dolog, amit például Arató képviselőtársam is felsorolt, lezárt ügyként szerepel ott. Azokat a bírósági kérdéseket, amelyekről beszélt, lezártuk, mind a Bizottságban, vagy akár az uniós bírósággal folytatott vitában, ezeket is oda belapátolták, látszott, hogy nem voltak érveik, el akarták takarni a lényeget, hogy itt arról van szó, hogy van Európában egy kormány, amelyik mindvégig következetesen fellépett a migrációval szemben, hála istennek, ma már a többiek is merik hallatni a hangjukat, gondoljunk csak akár a visegrádi négyekre, vagy ha nézzük Romániát vagy Horvátországot és a többiek hozzáállását is, látszik, hogy a közép-európai térség felismerte, hogy ez a történet nem a mi javunkat szolgálja, nem rólunk szól, és bármilyen módon próbálnak ebbe bennünket belekényszeríteni, nem fogjuk hagyni.

Ugyanis nekünk továbbra is a mi választóink akarata szerint kell eljárni, arról nem is beszélve, hogy az uniós alapértékek közé tartozik például az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a tiszteletben tartása, ami szerint minősített többségnél a tartózkodó szavazatokat figyelembe kell venni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Visszatérünk az előre bejelentett felszólalók felszólalásaihoz. Manninger Jenő képviselő úr, a Fidesz képviselője következik. Tessék!

MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én csak szelíden egypár gondolatot mondjak el, hogy miért kellett volna visszautasítani minden magyar képviselőnek a Sargentini-jelentést. Azt mondani, hogy ez nem politikai támadás, elég képtelenség. Túl azon, hogy tele van tárgyi és egyéb állításokkal, amelyek nem felelnek meg nyilvánvalóan a valóságnak, a legfontosabb mégis az, ha megnézzük, hogy milyen politikai helyzetben történik ez. Én azt gondolom, hogy ezért is minden magyar képviselőnek, az ellenzéki képviselőknek, akik nem utasították vissza, látnia kellett volna a történelmi folyamatokat, és nem pedig a rövid távú vélt érdekek alapján szavazniuk vagy állást foglalniuk.

Az illegális migrációról beszélni Európában, ezt tapasztalhatjuk minden olyan fórumon, amit a politikai elit rendez, gyakorlatilag úgy kezdődik, hogy elmondják, hogy a migráció jó dolog, a migrációt támogatni kell, aki ez ellen van, az korszerűtlen, rasszista, nacionalista és így tovább. Tehát van egy ilyen, a politikai elit által gerjesztett hangulat, amelyet egyébként az ottani politikai, pénzügyi és médiaelit is természetesen támogat. Az egyébként sajtószabadságot hirdető médiák ilyen esetekben még attól sem riadnak vissza, hogy néhány esetben videókat trükközzenek meg. És ha már kisebb ilyen trükközéstől tartunk, ez csak egy apróság, de itt is elhangzott az egyik ellenzéki képviselő részéről, hogy van egy olyan felmérés, amely szerint a magyarok többsége elfogadta volna a Sargentini-jelentést. Hát, nem hiszem, hogy ez a mondat kellő súlyú már, de én megnéztem azért ezt a felmérést, ami teljes képtelenség az eredményeket nézve, hiszen azt tartalmazza a részletes adat, hogy a Fidesz szavazóinak 90 százaléka nem szavazta volna meg, sőt még az MSZP szavazóinak a 18 százaléka sem, tehát így már meg is van az 50 százalék (Derültség az MSZP és a DK soraiban.), úgyhogy kíváncsi vagyok, hogy hogy jött ki nekik a kisebbség. (Korózs Lajos közbeszól.) Nagyon egyszerű, csak súlyozni kell a pártokat  ezt az egyet nem tették meg.

(15.00)

De egyébként ez egy lényegtelen dolog, csak egy apróság; sajnos ezt az apróságot láthatjuk nagyon sokszor a politikai elit működésében is Strasbourgból és Brüsszelből is, hogy az ilyen kis kegyes csalásoktól sem riadnak vissza akkor, amikor a jogállamiság mentén próbálnak érvelni.

Elhangzott itt a Jobbik részéről is, hogy a Fideszt az Európai Néppárt is cserben hagyta. Nem akarom ezt különösebben elemezni, de meg kell mondjam, hogy ennek egyetlen lényeges oka van, hogy nem együtt szavazott most; a migrációban nem ugyanaz az álláspont, magát a Néppártot is megosztja az illegális migráció, a migráció kérdésében való álláspont. Látszik is, mert csökken is nemcsak ezeknek a nagy pártoknak a népszerűsége; választásról választásra veszítik el szavazóikat.

Hogy mit jelent a politikai klíma, és miért mondom azt, hogy a történelmi folyamatokat figyelni kell: az európai politikai elitben a politikai korrekt beszéd fontos. Ennek az első elemét akkor tapasztalhattuk meg, amikor az MSZP képviselője, Ujhelyi képviselő úrnak az elődje, Kovács László, az akkori biztos azt mondta itt Magyarországon egyszer, amikor ő európai biztos volt, hogy ott Brüsszelben nem úgy beszélünk, hogy a mi hazánk, tehát nem így beszélünk Magyarországról, hanem úgy, hogy az az ország, amit a legjobban ismerek. Na, én épp ezért gondolom azt, hogy igenis fontos az, hogy lássuk ezeket a folyamatokat, és egy ilyen klímában tudni kell azt, hogy hogyan kell szavazni. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.)

Gyurcsány Ferencről nem érdemes, azt hiszem, itt különösebben beszélni, habár szemmel láthatóan próbál…  van annak valami bája, amikor egy ifjúkommunista, aki korábbi állami vagyonból gazdagodott meg, beszél a politika és a gazdaság kapcsolatáról. (Ungár Péter és dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

Engedjék meg, hogy inkább még nagyon röviden arra reagáljak, ami egyébként már egy komolyabb érvelés volt, az LMP képviselőjének összefoglalójára, amikor azt mondta, hogy egyébként a Fidesznek és Magyarország Kormányának nincs elképzelése, nincs koncepciója a migrációról, és nem beszélünk a távolabbi jövőnkről. Azt gondolom, elég lett volna, ha idézte volna azokat a javaslatokat, amiket a magyar kormány és a miniszterelnök letett Európa asztalára. (Közbeszólások az LMP soraiban.) Nem gondoltuk azt, hogy azokat a pontokat majd az európai nagy államok homlokukra csapva el fogják fogadni, ez természetesen nem így van, egy tízmilliós állam nem határozhatja meg a nagyhatalmak politikáját, azt hiszem, ezzel mindenki tisztában van, de igenis volt koncepció, és annak a koncepciónak egyes elemei itt vissza is köszönnek.

Ugyanakkor talán pont ezért látszik az, hogy az illegációs migrációt (Derültség és közbeszólás az ellenzéki pártok soraiban.) támogató elit egyre inkább támadásba lendül, ez a helyzet, ezért volt sürgős a Sargentini-jelentés elfogadtatása, és azt gondolom, ezt kellett volna helyesen képviselni úgy, hogy elutasítják (Közbeszólás a Jobbik soraiban.), mert nem a kormánynak, hanem Magyarországnak lett volna érdeke a Sargentini-jelentés elutasítása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Demeter Márta képviselő asszony következik, LMP.

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is azt érdemes tisztázni, hogy kizárólag a magyar kormány hibája, hogy ebbe a helyzetbe került Magyarország, mint amiben most van. Az a határozati javaslat, amit letettek ide a Ház elé  ami egyébként annyira nem érdemes, hogy idehozzák, de sajnos ez már megtörtént , csak azt bizonyítja, hogy semmilyen érdemi javaslatuk nincs, semmilyen érdemi elképzelésük nincs, csak és kizárólag az önök európai parlamenti kampányáról szól, nem pedig Magyarország érdekéről. Az teljesen egyértelmű, hogy a jogállamot és a demokráciát kizárólag a magyar emberek tudják és fogják is helyreállítani, önök pedig mindeközben csak és kizárólag a propagandával foglalkoznak, meg azzal, hogy az Európai Néppárton belül hogyan vívják a pozícióharcokat, vagy az európai intézményekben milyen pozíciókhoz jussanak adott esetben, de olyan fontos ügyekkel, mint például az Európai Unió következő hét évre szóló költségvetése, egyáltalán nem foglalkoznak, és közben Magyarország folyamatosan gyengül a hibás intézkedések miatt.

Tehát önök azért próbálják elhitetni azt, hogy maga a Sargentini-jelentés csak és kizárólag a migrációról szól, mert ezzel próbálják elfedni azt, hogy semmilyen érdemi intézkedést nem tudtak foganatosítani, és az Európai Unió asztalára semmilyen érdemi javaslatot, koncepciót, szakmai javaslatot sem tett le a magyar kormány, ami szégyen. Ez a válság, ez a probléma 2015-ben csúcsosodott, azóta semmit, egy érdemi javaslatot nem tettek le az asztalra. Tehát nem képviselik a magyar emberek biztonsági szempontjait az Európai Unióban.

S egyébként a koncepciótlanságot mi sem bizonyítja jobban, mint hogy  én szeretném akkor önöket emlékeztetni arra, mert bizonyára feledésbe merült, ahogy látom  2013-ban pontosan önök fogadtak el egy migrációs stratégiát, amiből egyetlen szó nem került végrehajtásra. Ennek hat nagyon fontos eleme van, ebből csak az egyik az illegális migráció elleni küzdelem, ami az egyik legfontosabb pont. A Honvédelmi és rendészeti bizottságban három hónapja próbálom napirendre vetetni a kérdést, nagyon sajnálom, hogy nincsenek itt az illetékesek, nem hajlandóak erről beszélni, hogy ebből mit hajtottak végre, pontosan látjuk, hogy miért. Azért, mert semmit nem hajtottak ebből végre. Tehát ennek a határozati javaslatnak, amit önök beadtak, semmilyen értelme, haszna nincsen a magyar emberek számára, Magyarország számára, kizárólag az önök európai parlamenti kampányát szolgálja.

Az LMP viszont benyújtott egy határozati javaslatot, hiszen elmondtuk számtalanszor, hogy nagyon fontos az illegális migráció elleni küzdelem, és a migrációs helyzetet is kezelni kell, erre rövid, közép- és hosszú távú, konkrét elképzelésekkel és cselekvési tervvel kell rendelkezni, úgyhogy javasolom, hogy tanulmányozzák a határozati javaslatunkat, mert ebben összefoglaltuk, hogy mik a teendők, és természetesen az arról való szavazáskor önök színt tudnak vallani, hogy akkor mennyire fontos önöknek Magyarország biztonsága.

Szeretném idehozni a Ház elé, hogy mi az, amit nem tesz meg a kormányzat, pedig meg kellene tegyen, és mi az, amit semmiképpen nem kellene megtegyen, és mégis folyamatosan azt csinálja, hiszen ez a két elem, amivel konkrétan önök veszélyeztetik az ország biztonságát és Magyarország szuverenitását is.

Amiben cselekedniük kellene, és nem teszik: például a magyar emberek biztonsági szempontjait oda kellene most már végre tegyék az Európai Unió asztalára. Ez rendszeresen nem sikerül, maga a magyar miniszterelnök sem vesz részt rendszeresen azokon a találkozókon, ahol az érdemi döntéseket megalapozzák és utána meg is hozzák. Látszik, hogy sem rövid, közép- és hosszú távú elképelése nincsen, sem pedig cselekvése a kormánynak a migráció problémáját tekintve. Nagyon fontos a hazai intézményrendszer felkészítése, a biztonsági ellenőrzések lefolytatása. Világosan látszik az, hogy nem történnek ebben érdemi eredmények, és rendkívül sok lyuk van a rendszeren. Fontos, hogy az állomány számára, a rendészeti, rendőri állomány számára biztosítsák a hazai jogi, nemzetközi jogi képzést és a megfelelő munkakörülményeket a munkavégzéshez. Ezzel is a mai napig problémák vannak a magyar határon is.

Azt gondolom, nem kellene kérdés legyen, hogy a Magyarország által saját maga tett vállalásokat be kell tartani, és ez vonatkozik természetesen az önök kormányára is. Ebben is hiátus van, ezeket nem tartják be.

Ahogy említettem az előbb, a mai napig nem voltak képesek beszámolni a Honvédelmi és rendészeti bizottságban arról, hogy mit hajtottak végre a 2013-ban elfogadott migrációs stratégiából, innentől kezdve nagyon nehéz lenne bármivel is jellemezni a kormányzat úgynevezett migrációs politikáját, mert ez konkrétan nem is létezik. Az világos, hogy az Európai Unió külső határainak a védelmét meg kell erősíteni, hiszen ez a magyar emberek közvetlen biztonsági érdeke, és ezekhez az EU-s törekvésekhez hozzá kell járulni. Semmilyen lépést nem tesz ebben a kormány.

Az is világos, hogy a Frontexnek, az európai uniós határvédelmi ügynökségnek az állományát tízezer főre kell emelni. Itt rögtön szeretném hangsúlyozni, hogy a végrehajtó állományról beszélünk, igen, a határőrökről beszélünk, azokról, akik ott állnak és lefolytatják a megfelelő ellenőrzéseket és garantálják a biztonságot, és az ehhez szükséges forrásokat biztosítani kell az európai uniós szervezeteknek is.

Itt azért szerettem volna, ha a Belügyminisztérium  látom, hogy nincs itt senki a Belügyminisztérium részéről  szól pár mondatot arról, hogy mégis mit gondol az általános kormánypárti vélekedésről a Frontexszel kapcsolatban, merthogy az azért nem egy új keletű dolog. Tehát szeretnék szólni, hogy Magyarországnak jelen pillanatban is van együttműködése a Frontexszel. Azok alapján, amiket önök itt elmondtak, most már megkérdezem: fel akarják mondani az együttműködést? (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) Mert valami elképesztő butaságokat sikerült összehordjanak itt a Frontexről, miközben pontosan tudják önök is, hogy ez egy olyan szervezet, amelynek az állománya a magyar jogszabályoknak alárendelten és csak magyar parancsnoksággal tudna itt Magyarországon bármit is csinálni a magyar határon. Ez teljesen egyértelmű.

(15.10)

Ha önök ezt adják elő, amit itt elővezettek, mindenféle megszállással kapcsolatban, meg kapukulcsokkal kapcsolatban, akkor kérdezem, valljanak színt: ki akar lépni Magyarország a schengeni övezetből? Mert akkor ezt most mondják el, mert nyilván ez azt jelenti, hogy a magyar emberek onnantól kezdve nem utazhatnak szabadon az Európai Unióban. De akkor ezt tisztázzuk! Úgyhogy én erről meghallgattam volna a Belügyminisztérium véleményét. Gondolom, nem véletlen, hogy nincsenek itt.

Megkérdezném azt is: vajon Szerbiának akkor jó a Frontex? A szerbek határait most a Frontex védi. (Zaj.) Vajon úgy érzik  kérdezzék meg az együttműködő partnereket, kérdezzék meg a szerb kormányzatot , vajon ők úgy érzik, hogy elvesztették a szuverenitásukat? És amikor Németh Szilárd államtitkár úr mint honvédelmi államtitkár arról beszél, hogy idegen zsoldosok jönnének ide a Frontexhez, akkor hadd kérdezzem már meg, hogy például a Horvátországban szolgálatot teljesítő rendőrök, akik ott vannak nyaranta, ők idegen zsoldosok? (Egy hang az ellenzéki padsorokból: Bizony!) Vagy azok a magyarok, azok a rendőrök, akiket odaküldtek a szerb-bolgár határra  például 20 főt; nem egy nagy létszámot, maradjunk annyiban, de 20 fő odament , idegen zsoldosok? Ott a magyar rendőrök idegen zsoldosok?

Én tehát azt javaslom, hogy ne beszéljenek butaságokat, viszont azzal, hogy folyamatosan azokat az állításokat mantrázzák a Frontexszel kapcsolatban, amit az uniós határvédelmi ügynökséggel kapcsolatban, elvárjuk, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ki akarnak-e lépni a schengeni övezetből. Merthogy egyelőre ez nagyon afelé megy, innentől kezdve viszont rengeteg magyar állampolgár nem tudna szabadon utazni, mint ahogy most teszi. Afelől pedig ne legyen kétségünk, hogy ahogy Orbán Viktor miniszterelnök olyan ajánlatot kap, ami személyesen, illetve pártpolitikai szempontból számára előnyös, ő lesz a legnagyobb támogatója a Frontexnek. Azt gondolom, hogy ez akár hónapokon belül is lelepleződhet.

Nagyon fontos lenne, hogy megerősítésre kerüljön tehát a Frontex állománya, de hát látjuk, hogy ebben mit művel a kormányzat, mindennek ellene mennek, ami szolgálná a magyar emberek biztonságát.

Fontos lenne egy új előrejelző rendszernek a kialakítása a balkáni országokkal együttműködésben, amely jó előre tudná jelezni a migrációs folyamatnak a változásait. Magyarország fontos szerepet vállalhatna egy ilyen előrejelző rendszer kialakításában. A mai napig a fáradságot nem vették arra, hogy ilyen formában bármilyen együttműködésről elkezdjenek tárgyalni. Tehát amikor arról beszélnek, hogy a régió érdeke micsoda, akkor megkérdezem, hogy például egy ilyen kezdeményezés miért nem történik meg.

Továbbá elvárható azok után, hogy itt végighallgattuk, hogy küzdenek a bevándorlás ellen, meg az illegális migráció ellen, hogy a letelepedési kötvényekkel kiadott összes letelepedési engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni. Erre minden jogi lehetőség megvan, ezt bármikor megtehetnék az illetékes szervezetek, tehát még egyszer mondom, az összes engedélyt vissza kell vonni, és fel kell deríteni azt, hogy milyen szervezett bűnözői csoportok kaptak ilyen élethosszig tartó letelepedési engedélyt, és hogy mennyire sikerült ezzel a magyar kormánynak nem megvédeni Európát, hanem nagyon is kiszolgáltatni akár ellenérdekelt titkosszolgálatok embereinek, terroristáknak, szervezett bűnözői csoportoknak.

És amikor itt arról beszél a honvédelmi államtitkár is, hogy akkor most itt a műszaki meg a jogi határzár egy az egyben megvédi az országot, igen, mi is azt mondjuk, hogy szükség van a kerítésre. Csak tudják, mi a probléma? Hogy azon a kerítésen önök naponta  naponta!  nyitják a kaput. A letelepedési kötvényekkel 20 ezer embert engedtek be, mindenféle érdemi ellenőrzés nélkül, és ezt most már egész biztosan állíthatjuk, hiszen nagyon sok ember mindössze négy nap alatt kapta meg a letelepedési engedélyt. Úgyhogy mindenki gondolkodjon el azon, főleg akik az illetékes minisztériumokban ülnek, hogy milyen ellenőrzésre lehet mégis elegendő az a négy nap.

Ezek voltak azok az intézkedések, amelyeket haladéktalanul meg kellene hogy tegyenek, de nem teszik meg; és nézzük, mi az, amit ehelyett csinálnak, és nem kellene. Semmi másról nem szól ez az egész önöknek, mint az európai parlamenti választásokat követő időszakról: hogyan pozicionálják magukat az Európai Néppártban, az európai intézményekben  és ebbe nyakig belekeveredtek, csak az nem látszik, hogy a magyar embereknek ez miért jó. És az is látszik, hogy ahol eddig Orbán Viktor próbált meg egy bizonyos színpadon játszani, akár a migráció ügyében, ott új szereplők jelentek meg, és most már az a helyzet, hogy ők használják a magyar miniszterelnököt eszköznek a saját belpolitikai és a saját uniós játékaikhoz. Innentől kezdve önök hogyan beszélhetnek bármilyen szuverenitásról? Hogyan beszélhetnek szuverenitásról akkor, amikor az elmúlt nyolc évben végigasszisztálták az európai politikai elitnek azt, hogy folyamatosan a multinacionális nagyvállalatokat támogatták; ezek azok, amelyek érdemben okozták a 2008-as gazdasági válságot, és a 2015-ös migrációs problémához és válsághoz is nagyon súlyos közük volt. Ez volt az a probléma, amit az európai politikai elit képtelen volt kezelni. És ennek nagyon is része volt Magyarország és a magyar kormány és a magyar miniszterelnök, aki ehhez folyamatosan asszisztált. Pont az általam említett multinacionális nagyvállalatok azok, amelyek lenyomják a béreket Magyarországon, önök emiatt tartják tudatosan alacsonyan a béreket, és kiszolgáltatják a magyar munkavállalókat.

Ez így van, minden országnak joga van eldönteni, hogy kikkel akar együtt élni és kikkel nem. Önök ebben már véleményt nyilvánítottak, hogy az Orbán-kormány szerint kikkel szeretnének együtt élni. Akkor mondanék pár példát, mertshogy bűnözőkkel szeretnének önök együtt élni. Viszont ahhoz nincsen joguk, hogy az emberek biztonságát veszélyeztessék. (Demeter Zoltán a teremből kifelé menet a szakértői páholyra borul. )

ELNÖK: Kérem, legyen szíves, álljon meg a felszólalásával! Technikai szünetet rendelek el két percre.

(Szünet: 15.17-15.22

Elnök: dr. Hiller István

Jegyző: Tordai Bence és dr. Vinnai Győző)

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Képviselő asszonynak két perc áll rendelkezésére. Parancsoljon!

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tehát arra hívnám föl a kormányzat figyelmét, hogy amennyiben fontos önöknek Magyarország biztonsága, akkor talán nem kéne olyan embereket beengedni az országba, mint például Ghaith Pharaon, akit terrorizmus finanszírozásáért körözött az Interpol és az FBI. A magyar hatóságok asszisztálásával jött Magyarországra, a kormányfővel üzletelt, a kormányfő családjával és még a magyar állammal is alapított közös céget ez az ember, és a magyar hatóságok nemhogy elfogták volna, de mondhatjuk, hogy kifejezetten asszisztáltak az ő ittlétéhez. Aztán ott van Zaid Naffa tiszteletbeli konzul, Jordánia tiszteletbeli konzulja, aki két alkalommal is megbukott a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, és ebből az egyik a Terrorelhárítási Központnak a terrorszempontú nemzetbiztonsági ellenőrzése volt. Ezen bukott ő meg, de önök még a mai napig is pozícióban tartják, pedig Magyarország bármikor kiutasíthatná. Így lehet tiszteletbeli konzul Magyarországon. Az már csak az ügy pikantériája, hogy Zaid Naffa volt az, aki lényegében igazolta azt, hogy eltartja Ghaith Pharaont, a dollármilliárdost, csak azért, hogy a Bevándorlási Hivatal előtt ne kelljen felfednie, hogy a terrorizmus finanszírozásából származó pénzek nála megtalálhatók.

Említeném itt még Magomed Daszajevet, aki folyamatosan újságírókat zaklat, és jelen pillanatban nem lehet tudni, hogy milyen papírokkal rendelkezik itt Magyarországon, vagy hogyan tartózkodik, de a mai napig nem sikerült sem elfogni, sem kiutasítani.

Fazekas úr itt volt az előbb. Kiss Szilárdot szeretném még idehozni, akit úgy neveztek ki önök agrárattasénak Moszkvába, hogy kétszer bukott meg a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, ehhez képest államtitkokhoz hozzáférhetett, és ő maga is hozhatott létre minősített adatokat. Tehát magyar államtitkokat veszélyeztettek, miközben több tízezer vízumot adott ki orosz állampolgároknak úgy, hogy a nemzetközi hatóságok sok esetben jelezték, hogy bűnözők vannak közöttük. És a letelepedési kötvényekkel sikerült az Aszad-rezsim pénzmosó emberét és például olyan orosz bűnözőt is idehozni Magyarországra, akit nemrég fogtak el Finnországban.

Ezeket az eseteket kell felfüggeszteni, beszüntetni. Azt pedig jelzem, hogy a már megtörtént eseteknek lesz következménye, büntetőjogi következménye is. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dúró Dóra képviselő asszony, független képviselő következik. Parancsoljon!

DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy ez az elég heves és érzelmekkel átitatott vita valójában négy kérdéskör köré csoportosul, ez pedig a magyar szuverenitás kérdése, Európa jövőjének a kérdése, az Európai Unió jövőjének a kérdése és a magyar jogállamiság-diktatúra tengely kérdése. Ezekben szeretném az álláspontom kifejteni, ugyanis azt hiszem, hogy valójában ezekről szól ez az egész ügy. Úgy gondolom, az első és legfontosabb a szuverenitásunk kérdése, hiszen bármiről is vitatkozunk, bármiről bármit gondolunk, azért azt hiszem, mégiscsak a hazánk az első. A szuverenitásunk egy elvi kérdés, legyen bárki is a miniszterelnök, legyen bármilyen helyzetben is Magyarország, éppen ezért számomra ebből az elvi álláspontból egyértelműen az következik, hogy a Sargentini-jelentést nekünk érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítanunk.

Lehet, hogy ez egy meghökkentő álláspont, ugyanakkor mégis azt gondolom helyesnek, hogy az ebben leírtak, az ebben foglaltak nem tartoznak Judith Sargentinire. Ez nem az ő dolga. Ugyanakkor nem mondom azt, hogy önvizsgálatnak például nem lenne helye ezekben az ügyekben. De például a korrupcióval, a jogállamiság helyzetével nekünk itt kell foglalkoznunk, a Magyar Országgyűlés képviselőinek itt, ezen a szent helyen a magyar népszuverenitás letéteményeseiként kell foglalkoznunk. De elvi alapon el kell utasítanunk azt, hogy ha valaki, akinek ez nem dolga, ő szeretne különböző politikai indíttatásokból is beleszólni ezekbe a kérdésekbe.

Másrészről, ha érdemileg vizsgáljuk is ezt a jelentést, amely Magyarországról szól, és amelynek bizony nagyon sok megállapítása hazugság, akkor nekünk, magyaroknak az elsődleges kötelességünk, hogy tiltakozzunk az ellen, hogyha a hazánkról bárki hazudik. Teljesen mindegy, hogy ezt külföldön teszi, teljesen mindegy, hogy ezt Magyarországon teszi, de azért mégiscsak az történik, hogy ez az európai parlamenti képviselő részben olyan megállapításokat fogalmaz meg, amelyek nem igazak. Ha a mi országunkról, a mi kormányunkról teszi ezt, nekünk akkor is tiltakoznunk kell. De akkor is tiltakoznunk kell ez ellen, hogyha Orbán Viktor 2003-ban vagy 2006-ban szeretne az Európai Unióhoz szaladgálni. Nekünk nem kell az Európai Unióhoz szaladgálni, akkor sem kellett, és most sem kell. Elvi alapon erre nincs szükségünk, ezt nem kell megtennünk.

Úgy gondolom, hogy a határvédelem is része a mi szuverenitásunknak. Azt, hogy ez a fogalom a határvédelem kapcsán is mennyire benne tud lenni a köztudatban, szeretném egy kis családi történettel megvilágítani önöknek. Talán tudják képviselőtársaim, hogy mi is kivettük ebből a részünket, és amikor a férjem első alkalommal volt a határon tartalékosként, akkor a hároméves kisfiamnak éppen „miért” korszaka volt. A fürdetés közben kérdezte a nagyobbik, akkor éppen négyéves testvérét, hogy hol van apa, mire ő azt válaszolta, hogy a határon szolgál. Akkor azt kérdezte a hároméves, hogy miért, és a négyéves gyermekem elmagyarázta neki, hogy azért, nehogy ellopják Magyarországot.

Úgy gondolom, hogy a gyermekeknek ez az ügye átvezet minket Európa jövőjének a kérdéséhez is. Ebben az ügyben azt kell mondanom, hogy nem értek egyet azzal, ami meg van fogalmazva ebben a javaslatban, mégpedig az, hogy az elmúlt években az Európát sújtó illegális bevándorlás a kontinens legfontosabb problémájává vált. Az illegális bevándorlás eredője egy egészen más kérdés, ez az eredő az, ami valójában hazánknak is és Európa többi országának is a legfontosabb problémája, amiről Salvini olasz belügyminiszter is írt egy Facebook-bejegyzésében, amikor éppen Luxemburgban folytatott egy vitát. Ezt szeretném önökkel ismertetni.

Azt írja Salvini: hallottam, hogy valaki azt állítja, hogy azért van szükségünk a bevándorlásra, mert a mi európai népességünk már elöregedett. Én ezt teljesen másképp látom. Engem azért fizetnek az országom polgárai, hogy tegyem lehetővé fiataljainknak, hogy ugyanúgy újra lehessenek gyermekeik, mint ahogy évekkel korábban voltak.

Nem értek egyet azzal, hogy az afrikai fiatalság színe-virágját kiemeljük környezetéből csak azért, hogy aztán velük pótoljuk azokat a gyermekeket, akiket mi magunk nem hoztunk világra. És ez Európa legnagyobb problémája, nem a bevándorlás. Az, hogy mi azokat a gyermekeket, akiknek meg kellett volna születniük, nem hoztuk világra. Ezért öregedik el a társadalom, s ezért vannak olyan politikusok, akik bevándorlókkal szeretnék pótolni ezeket a gyermekeket.

(15.30)

Ez az a szemléletváltás, aminek le kell zajlania Európában ahhoz, hogy abból a válságból, amibe belekerült az egész kontinens és az Európai Unió is, ki tudjunk lábalni. Nyilván a kormánynak voltak családpolitikai intézkedései, amelyek pozitív irányba mutattak, ezt azért mondom el, hogy nehogy most még egyszer végig kelljen hallgatnunk, hogy mik voltak ezek, nyilván én magam is akceptálom, elismerem, hogy voltak ilyen lépések, de ez még mindig rendkívül kevés.

Az a szemléletváltás, aminek le kellene zajlania hazánkban is a gyermekvállalás vonatkozásában társadalmilag és a politikusok körében is, még mindig nem történt meg. Ebben is óriási felelőssége van a kormánypártoknak. Az, hogy 8 évnyi kétharmados kormányzás után kezdenek el konzultálni családpolitikai kérdésekben, úgy gondolom, mutatja, hogy nem tudják, most már hová léphetnének tovább, hogyan tudnák még inkább a magyar fiatalok gyermekvállalási kedvét ösztönözni.

Ráadásul ezt a demográfiai válságot tovább súlyosbítja az elvándorlás kérdése, amire nemhogy megoldási javaslataik nincsenek, hanem az egész kérdést megpróbálják elbagatellizálni, mintha az nem is létezne, mintha az nem is lenne probléma. Holott, tisztelt képviselőtársaim, minden hatodik magyar gyermek Magyarország területén kívül születik meg. Ez a helyzet. Ez a helyzet. És ezzel a magyar politika egész egyszerűen semmit nem kezd. Semmit az égvilágon.

Azt mondja a miniszterelnök, hogy kalandvágyból mennek el, meg hogy csak néhány évre mennek, és csak nyelvet tanulni. Nem. Családot alapítanak. Vagy nem térnek vissza soha, lehet, hogy egy-két generáción belül elveszítik magyar identitásukat, és mi, a mi magyar közösségünk elveszíti ezeket a gyerekeket, akik nem Magyarország területén, de magyarként születnek meg. Mert önök elvitatják ezt a problémát, és cselekvés helyett inkább a homokba dugják a fejüket.

Az Európai Unió jövőjével is összefügg mindez a kérdés. Úgy gondolom, azért is nagyon súlyos ez a jelentés, mert az Európai Unióban így is rendkívül nagy feszültség van. Óriási törésvonalak azok, amelyek eddig is meghatározták az Európai Unió jövőjét, és a bevándorlás kérdése, úgy gondolom, teljesen új helyzetet fog teremteni az Európai Unión belül. A tagállamokon belül átrendeződnek a politikai erőviszonyok. Az Európai Parlamentben és az Európai Unió különböző intézményeiben átrendeződnek a politikai viszonyok. Ez egy új törésvonal lesz, ez egy új, meghatározó kérdés lesz, amiben az elfoglalt pozíció a következő évtizedekre meghatározhatja Magyarország sorsát.

Ugyanakkor ez az átrendeződés lehetőséget fog biztosítani számunkra arra is, hogy olyan tabukérdéseket megnyissunk, amelyeket eddig nem lehetett. Nem szabad semmilyen olyan ügyet, amit eddig tabuként kezelt az Európai Unió, a továbbiakban tabuként kezelni. A csatlakozási szerződésünk újratárgyalásáig is elmehetünk, mert új helyzet lesz, új világrend jön létre, új szemlélet, új paradigma fog megjelenni az Európai Unióban. És Magyarországnak erre fel kell készülnie, élen kell járnia, a saját érdekeinket felkészülten kell ott már kész koncepciókkal, nemcsak a bevándorlás kérdésében, hanem minden szakpolitikai kérdésben képviselnünk. Nem szabad elmulasztania a magyar kormánynak azt, hogy ezt megtegye. Mert teljesen új korszak fog indulni a bevándorlás miatt az Európai Unióban, és ezt nekünk a saját nemzeti érdekeink, a saját nemzeti céljaink szempontjából ki kell tudnunk használni.

Amikor a demokrácia állapotáért aggódik például Sargentini asszony, akkor aggódhatna azért, hogy Magyarország már lassan 15 éve tagja az Európai Uniónak, de a magyar állampolgárok még nem láttak egy mérleget arról, hogy nekik mit hozott vagy tőlük mit vett el ez az Európai Unió. Miért nem aggódik azért, mert nem tudnak tájékozottan döntést hozni a magyar emberek az Európai Unióval kapcsolatban? Azért is aggódhatna Sargentini asszony, mert Magyarországon az egyik legrosszabb az Európai Unió intézményeibe vetett bizalom. Magyarországon majdnem a legmagasabb az összes tagállam közül az Európai Unió elutasítottsága. Miért van ez így? Miért nem foglalkozik ezzel, amikor arról beszél, hogy Magyarországon milyen állapotok vannak? Hogy a magyar állampolgárokat ez az Európai Unió, és hozzáteszem, a magyar politika sem veszi annyiba, hogy tényleges tükröt tartson az európai uniós tagságunk elé. Hogy lássuk meg, hogy mit kaptunk, és ezért mit kellett feladnunk, akár a szuverenitásunkból, akár a gazdaságunkból. Miért nem csináljuk meg ezt a mérleget pont most, amikor ezek az óriási változások be fognak következni? Sokkal felkészültebben tudnánk ezeket a tárgyalásokat lefolytatni, és sokkal felkészültebben tudnánk ezek elé a változások elé odaállni, ha tudnánk, és mi, európai uniós és magyar állampolgárok látnánk, hogy mi történt hazánkban az európai uniós csatlakozás következtében.

Nem terveztem azt, hogy részletesen beszélek a jogállamiság, diktatúra kérdéséről, de úgy gondolom, meg kell tennem. Azért is, mert ez a része az a jelentésnek, ami az ellenzék részéről talán leghangsúlyosabban jelenik meg. Azt kell mondanom, hogy ténylegesen elég erőteljesen lejt a pálya. Nem lehet elvitatni azt, hogy Magyarországnak egypárti Alaptörvénye van. Nem lehet elvitatni azt, hogy Magyarországon egypárti választási rendszer van. Nem lehet elvitatni azt, hogy vegytisztán fideszes pártkatona ül az ügyészség, az Állami Számvevőszék, az Országos Bírósági Hivatal, a választási szervek, a Médiatanács és a jegybank élén is.

Ugyanakkor nem szeretem azt, amikor akár ellenzéki képviselők diktatúráról beszélnek, mert egy diktatúrában állami erőszakszervek fellépnek ártatlan választópolgárokkal szemben is. Amikor diktatúra volt Magyarországon, akkor itt elvittek embereket a gulágra, tízéveket töltöttek ott állampolgárok úgy, hogy nem láthatták a családjaikat. Ők ténylegesen megszenvedték azt, hogy diktatúra volt Magyarországon. De még 2006-ban is, képviselőtársaim, jogellenesen, tömegesen lépett fel az állami erőszakszervezet Budapest utcáin a saját népével szemben. Úgyhogy ha a demokrácia állapotát szeretnénk vizsgálni Magyarországon, akkor azért ezeket is tegyük mellé! És ne vitassuk el azoknak az embereknek a szenvedéseit, akik ténylegesen diktatúrában éltek, és megszenvedték azt, hogy akár egy évtizedig nem látták a saját családjukat, vagy március 15. előtt hétköznapi családapákért eljött a rendőrség, vagy beszéljünk arról, ami 2006-ban történt Magyarországon! A mai napig fizeti a magyar állam a kártérítéseket azokért a tömeges jogsértésekért, amit a rendőrség követett el. A rendőrség! Egy állami erőszakszervezet! Tehát amikor a jogállamiság csorbulásáról beszélünk, akkor ne alkalmazzunk kettős mércét!

Igaz az, hogy Magyarországra biztonsági kockázatot jelent a letelepedési kötvény. Igaz az, hogy ez teljesen hitelteleníti egyébként a kormány migrációs politikáját nagyon sok tekintetben. Igaz az, amiket én is felsoroltam, hogy csorbulnak azok a jogok, amelyek egy konszenzusos demokráciában nem csorbulhatnának. De ettől még nincs diktatúra.

Úgy gondolom, ahogyan kezdtem a felszólalásomat, Magyarország szuverenitása az, amit elsődlegesnek kell tekintenünk ebben a kérdésben; mégiscsak a hazánk az, amit elsődlegesnek kell tekintenünk. Úgy gondolom, hogy a szuverenitáshoz való elvi hozzáállásom miatt én ezt a javaslatot támogatni fogom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces kör következik. Elsőként megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőjének. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy Ujhelyi képviselő úr itt hagyott bennünket, hiszen elmondta a felszólalását, de a válaszokat nem várta meg. Lehet beszélni mindenről, ő is mindenről beszélt, csak egy kérdésre nem válaszolt: hogy az elmúlt három évben 16 alkalommal, Szanyi Tibor képviselőtársával együtt miért szavazta meg az Európai Parlament összes bevándorláspárti javaslatát, az összes olyan javaslatot, ami a legális migrációnak szeretett volna utat nyitni, az összes kvótával kapcsolatos határozati javaslatot, amikor most beszédében Ujhelyi képviselő úr elmondta, hogy ő nem támogatja az illegális migrációt. (Szanyi Tibor: Majd elmondom.)Vannak a szavak és vannak a tettek. A magyar kormány szavakban és tettekben is ugyanazt teszi, a magyar kormány ugyanazt mondja, amit tesz, megvédi Magyarországot. Ezzel szemben a szocialisták itt így beszélnek, Brüsszelben máshogy cselekszenek. Szerintünk ez szégyen.

Arató képviselő úr, azt gondolom, öntől mint a Gyurcsány-kormány volt államtitkárától és a Gyurcsány-párt mostani képviselőjétől nem hiszem, hogy kioktatást kérünk jogállamiságról, amikor önök lövettek az emberek közé.

(15.40)

Nem hiszem, hogy kérünk kioktatást korrupcióból, amikor az ön főnöke volt az (Arató Gergely: Hazugság!), aki a saját cégének olcsóbban adta az áramot, miközben miniszterelnök volt.

Demeter képviselő asszonynak szeretném jelezni, aki azt mondta, hogy nincsen migrációs cselekvés a magyar kormányban, a migrációs stratégiát hiányolta. Szeretném elmondani neki, hogy sajnálom, hogy a valóság őt egyáltalán nem zavarja. Kár, hogy még egyszer fel kell sorolnom, de nagyon fontos, hogy emlékeztessük magunkat, hogy megtörtént a fizikai határzár, a jogi határzár, a betelepítést tiltó alkotmánymódosítás, a Stop Soros törvénycsomag, és különböző európai uniós javaslatokkal is élt a magyar kormány. (Ungár Péter: Mik azok?) Kár, hogy ezek közül önök egyet sem tudtak támogatni. Mi ezt nagyon sajnáljuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Gréczy Zsolt képviselő úr, DK!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tegyünk rendbe néhány dolgot, mert itt hazugságok tömkelege hangzik el! Önök előszeretettel hivatkoznak arra, hogy 2018 áprilisában itt egy fantasztikus és igazságos választási győzelem született. Idézném az EBESZ jelentését: „Az állam és a Fidesz annyival több forráshoz fért hozzá a választás előtt, hogy nem lehetett egyenlő versenyről beszélni.” Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet állítása szerint teljesen átfedték egymást a kormány és a kormánypártok erőforrásai, a kormány túlzó kampányköltései, hirdetései összefolytak a kormánypártokéval, ami aláásta a versengő pártok esélyegyenlőségét. Tehát nem volt szabad választás 2018 áprilisában.Tegyünk rendbe egy másik dolgot! Itt többször elhangzott a vitában, önök azt állították, hogy Orbán Viktor nem szavazta meg a kvótát. Önök hazudnak! Orbán Viktor megszavazta a kvótákat, ezt pedig nem kisebb személyiség állítja, mint Tusk volt lengyel miniszterelnök, az Európa Tanács elnöke, aki egyébként ezt levélben meg is erősítette Molnár Csaba európai parlamenti képviselőnknek. Idézem szó szerint Tusk úr levelét, azt mondja: „Valamennyi, tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, migránsok Unión belül történő áthelyezésére vonatkozó határozatokat is.” Orbán Viktor ezt megszavazta, jelezte nekünk Donald Tusk. Tehát Orbán Viktor kvótapárti képviselő.

Amit még szeretnék ugyancsak tisztába tenni, hogy önök azt állítják, hogy Orbán Viktor sosem akart ide migránsokat behozni. Ez is egy hazugság. Idézem Orbán Viktort első miniszterelnöki ciklusából: „Több millió bevándorlót kellene befogadnia Magyarországnak a következő öt évben, mert így tudja biztosítani a gazdasági növekedés ütemét.” Ezt Orbán Viktor mondta. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Úúú! Úúú! Ajjaj!) Több millió embert akart behozni Magyarországra Orbán Viktor.

Végül egy utolsó, itt elhangzik 2006 ősze is. Hadd idézzem Nyitray András fideszes képviselőt, a Honvédelmi és nemzetvédelmi bizottság együttes zárt ülésén a következőt mondta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.): „Isteni szerencse, hogy ott nem halt meg egy-két rendőr, és nem egy-két rendőr, hozzáteszem, mert ott összevissza hajigáltak köveket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ha ez nem elég ok arra, hogy valaki használja a fegyverét, akkor itt nagy baj van.” Az önök fideszes képviselője a tömegbe akart lövetni éleslőszerrel. Akkor ezt most rögzítsük a jegyzőkönyv számára! (Dr. Völner Pál: Beteg vagy!) Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Kérek mindenkit a házszabály szerinti időkeret betartására! (Gréczy Zsolt: Ez az igazság!  Mirkóczki Ádám: Akkor nekem is jár plusz 24 másodperc!) A Fidesz képviselője, Böröcz László képviselő úr következik, két percben.

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én csak néhány dologra reagálnék. Egyrészt sajnálom, hogy Varju képviselő úr elment (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Kár!  Derültség a Jobbik soraiból.), hiszen Varju képviselő úr a Népszabadságot hosszasan megsiratta. Az az igazság, hogy én nem tudom, hogy az MSZP vagy a DK képviselői a kilencvenes években, nyilván akkor még az MSZP-sek együtt ültek, valaha szóba hozták-e azt, hogy egyetlenegy jobboldali újság volt, amit Demokratának hívtak, az is a legalacsonyabb számban volt. (Ungár Péter: Magyar Nemzet!) Az kicsit később. (Közbeszólások a DK soraiból: Heti Válasz, Pesti Hírlap!) Soha nem hozták szóba a sajtószabadság problémáját. (Arató Gergely: Új Magyarország!) Bezzeg most, amikor a legnagyobb kereskedelmi tévé és a legnagyobb internetes portál kőkemény kormánykritikákat fogalmaz meg, és ellenzéki médium, most persze a sajtószabadsággal van problémájuk.Gyurcsány Ferenc és Arató képviselő urak felszólalásával kapcsolatban nekem csak Fábry Sándor napkeltés interjúja jut eszembe, ahol azt mondta, hogy amikor azonosító jelvény nélkül mennek ki rendőrök az utcára, azt nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban, mint Togo, Luxemburg meg Bhután, terroristáknak nevezik. Ezek után önök nekünk jogállamiságról ne tartsanak leckét!

Ujhelyi képviselő urat is nagyon sajnálom, hogy elment, mert szívesen bemutatkoztam volna neki, és elmondtam volna, hogy egyébként a Fidelitas, aminek az elnöke vagyok, nagyobb, szervezettebb és jobban kiépített, mint jelenleg az MSZP. (Gréczy Zsolt: Induljatok a választáson!  Arató Gergely: Több közpénz van benne!)

Gréczy Zsoltnak pedig csak arra szeretném felhívni a figyelmét a választásokkal kapcsolatban, hogy egy dán megfigyelő mondta a svéd választások kapcsán, hogy gyakorlatilag Svédországban a választásokon nem lehetett titkosan szavazni. Ezek után minket ne oktassanak ki! (Gréczy Zsolt: Nem én, hanem az EBESZ oktatott ki!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Mirkóczki Ádám képviselő úr, Jobbik, két percben!

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden, mert nem terveztem felszólalni, hiszen mindenki elmondta, minden pártból elmondták azokat a kritikákat, amelyek teljesen jogosak. Ugyanakkor feltűnő volt az, hogy kormánypárti részről szinte minden egyes felszólalás minden egyes percének minden egyes mondatában sikerült a legérvénytelenebb dolgokat levonni ebből az ominózus jelentésből. Mindenről beszéltek, csak arról nem, ami a jelentésben valós és tényszerű kritika.Ezzel szemben önök elképesztő arroganciával, mellénnyel és mindenféle alázatot nélkülözve hazaárulóznak mindenkit. Akkor itt kapcsolódnék Nacsa Lőrinc képviselőtársunkhoz a tettek és a szavak közötti különbségről. Ha hazaárulásról beszélünk, akkor vajon 2005 szeptemberében azok után, hogy néhány héttel a 2005-ös szeptemberi román EU-csatlakozást megelőzve Orbán Viktor Tusnádfürdőn azt mondja, hogy a Fidesz nem fogja támogatni egészen addig Románia EU-csatlakozását, amíg az erdélyi közösségnek autonómiát nem biztosít, ezzel szemben a Fidesz összes tagja 2005. szeptember 7-én megszavazza (Ungár Péter: Szégyen!), kivétel nélkül, tisztelet a teremben talán Lezsák Sándornak, aki még az MDF színeiben volt, ő volt azon hat ember egyike, aki nem szavazta meg ezt a csatlakozást. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ez a szégyen! Hazaárulás!  Ungár Péter: Szégyen!)

A lisszaboni szerződés olvasatlan aláírása vajon hazaárulás-e azok után, hogy önök most a jelentés kapcsán arról beszélnek, hogy szuverenitást akar elvonni az EU? Hát, kérem szépen, a szuverenitásról az önök igen szavazata mondott le először, amikor a lisszaboni szerződést mindenféle kritika nélkül megszavazták. 2008-ban, amikor megszüntették a határőrséget a Fidesz és az MSZP közös szavazatával, ez vajon értékelhető-e hazaárulásként? Szerintem a jelenlegi helyzetben igen. De menjünk tovább! A letelepedési kötvények a bevándorlásellenes kommunikációval szemben hazaárulás? Szerintem igen. 80 millió forintért hirdetni Ukrajnában azok után, hogy Orbán Viktor a közrádióban azt mondja, hogy mi még vendégmunkásnak sem szeretnénk idegeneket, két év alatt  tegnapi hír (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)  sikerült ötezer ukrán vendégmunkást behozni 450 millió forintért. (Z. Kárpát Dániel: Ezért ne legyen nagy a mellény!) Gratulálok! (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Ungár Péter képviselő úr, LMP, két percben!

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Én is a szavakra és a tettekre szeretnék rátérni. Kósa képviselőtársam, aki most valamiért elment a teremből, kommunistázott egy vérmeset, mindenkit, aki nem vele egy véleményen volt, lekommunistázta. Szerintem a kommunizmus áldozatai kicsit többet érdemelnek. De önöknek a történelmi bűne az, hogy Biszku Béla ágyban, párnák között tudott meghalni. Önöknek kétharmaduk volt, semmit nem tettek azért, hogy elszámoltassák a kommunista bűnösöket, önök a Kádár-rendszer volt miniszterhelyettesét tették meg államelnöknek. Tehát kicsit szolidabban kéne a kommunistázással bánni amellett, hogy az LMP több, mint tizenhétszer nyújtotta be az aktanyilvánosságra vonatkozó és lusztrációs javaslatot, amit önök minden egyes alkalommal elutasítottak.Ön, Németh Szilárd képviselő úr, ön annak a Rideg Sándornak, a művének avatott szobrot Csepelen, aki kommunista volt, illegális kommunista volt, és a Tanácsköztársaság diktatúrájában is részt vett. Tehát kicsit nagyobb szerénységgel lehetne hozzáállni ahhoz, hogy ki a kommunista, és ki mennyit tett azért ma Magyarországon, hogy elszámoltassák a kommunista bűnöket.

Tovább szeretnék még menni abban, hogy Demeter képviselő asszony elmondta, hogy a migráció kapcsán mégis voltak különböző cselekmények. Nacsa képviselő úr, az önök miniszterelnöke, miniszterelnök úr a Tanácsban megszavazta a Merkel-Erdoğan-paktumot azért, hogy a törökök pénzért visszatartsák a migrációt. Ez volt az, ami a migrációs útvonalat a Balkánon megállította. Ezért van az, hogy nemcsak a magyar-szerb határon, hanem a horvát-bosnyák vagy a szlovén-horvát határon is csökken a migrációs nyomás. Ez oldotta meg a migrációt a balkáni útvonalon, nem a kerítés, annak ellenére, hogy a kerítésre is szükség lett volna. Talán Angela Merkelnek, aki az önök pártcsaládjában van, és hogy szeretik, vagy utálják, az körülbelül hetente háromszor változik aszerint, hogy éppen Nógrádi szintén volt kommunista mit mond a köztévében, inkább vele kéne megbeszélni azt, hogy hogyan lehet a migrációt megoldani úgy, azzal a helyes Merkel-Erdoğan-paktummal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amit önök amúgy támogattak a Tanácsban.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szél Bernadett képviselő asszony, független, parancsoljon!

(15.50)

DR. SZÉL BERNADETT (független): Tisztelt Képviselőtársaim! Majd egy hosszabb hozzászólásban fogom kifejteni a gondolataim az ellen-Sargentini-jelentésről, de azért szeretnék két dolgot itt mindenképpen helyre tenni. Egyrészt most már elég sok órája hallgatjuk azt, hogy a kormány és a kormánypárti képviselők szerint itt valami fantom lebeg Magyarország felett, aki mindenféle téves állítással akarja bomlasztani a magyarok hitét az Európai Unióban. Megnézhetnék a Mészáros Lőrinc által fölvásárolt lapok szavazását, úgy hangzott a kérdés, hogy elfogulatlannak tartja-e Sargentini jelentését, és 58 százaléka a válaszadóknak egyértelműen azt mondta, hogy igen, ezek valós veszélyek és ez valós probléma, amiről jórészt Sargentini beszél a jelentésében. Tehát lehet velünk vitatkozni, de ha megnézik ezeket a statisztikákat, van ott egy kétharmad, és az a kétharmad nem az önök kétharmada, és nem is az a kétharmad, amelyik az EP-ben volt, hanem a magyar emberek véleménye arról, hogy az önök felelőtlen kormányzása milyen állapotba sodorta Magyarország megítélését és Magyarország jövőjét. Másrészt pedig itt szóba került az EU iránti bizalom kérdése, és azért szeretnék valamit leszögezni. Örülhetnének a magyar intézmények akkor, ha olyan bizalom lenne irányukban, mint például az európai uniós szervek irányában. Az a helyzet, hogy Magyarország és a magyar emberek szeretik az európai értékrendet és az Európai Közösséget. Nem véletlen, hogy önök, tisztelt kormánypárti képviselők, egy olyan kommunikációs propagandakampányt választottak, amelyben Brüsszelre lőttek mint olyanra, és sokszor Brüsszelbe is indultak, pedig Strasbourgba kellett volna, mert nem felvállalható az, hogy a magyar embereknek eladjanak egy olyan kampányt, amelyben azt az Európai Uniót és Európai Közösséget szidják, amelyhez Szent István óta ez az ország tartozni akar, mert mi európaiak vagyunk, ez a nagy helyzet. És önök ezzel a béna propagandatörvénnyel, amit itt letettek az asztalra, egy dolgot tudnak elérni, felületet adnak nekünk arra, hogy elmondjuk azt, hogy Magyarországnak van egy természetes helye a maga szövetségi rendszerében, és az mindenképpen Európa irányába mutat.

Szeretném azt is leszögezni, itt elhangzott, hogy mit köszönhet Magyarország az Európai Uniónak. Most, amikor 500 milliárd forinttól majd elesik az ország, mert nem sikerült Orbán Viktor ügyvédjének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megfelelően ellenőrizni a pénzeket, és megvonják tőlünk például ezt a pénzt, akkor megtudjuk, hogy mit vesztettünk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők nevében Böröcz képviselő úr kért szót, Fidesz. Parancsoljon! (Közbeszólások az LMP soraiból: Fidelitas!  Ungár Péter: Már hiányoltuk!)

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Igen, gondoltam. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak Ungár Péterre szeretnék reagálni egypár mondatban, hogy nyilván a török-EU-megállapodás, amit 2016 tavaszán kötöttek meg, annak az előzménye az volt, hogy 2015-ben a magyar kormány elkezdte építeni a kerítést. (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi köze a kettőnek egymáshoz?) Addig azt mondták, Angela Merkel is 2015-ben azt nyilatkozta, hogy nincs is szükség a kerítésre, magától le fog omlani a kerítés, és hogy erre az egészre, amit Magyarország csinál, semmi szükség, sőt még a „kerítés” szót használni se lehetett; megtudtuk utána, nem sokkal később, hogy Ausztriában a szárnyas kaput hívják kerítésnek, de az egy másik kérdés. Tehát hogy a török paktum valójában miért is jött létre, és ki világított rá arra a problémára, ami aztán elkezdte a paktum irányába terelni az Európai Uniót és Angela Merkelt, az bizony Orbán Viktor volt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tisztelt Képviselők! Folytatjuk előre bejelentett felszólalók felszólalásaival. Mátrai Márta képviselő asszony, az Országgyűlés háznagya következik, Fidesz. Parancsoljon!

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A közelmúltban az Európai Parlamentben egy Magyarországról szóló újabb jelentés, a Sargentini-jelentés vitája során a képviselők egy része hamis érvek és álszent magyarázatok alapján elítélte Magyarországot a jogállamiság vélt sérelmei miatt. Ezzel együtt önmagukra nézve is kiállították a nagyhatalmi önkény jogállami működésnek álcázott hamis bizonyítványát. Azok, akik az európai értékek alatt kizárólag az egyéni szabadságjogok korlátlanságát tekintik értéknek, akik nem értik a közösség megtartó, védő, nevelő és emberformáló erejét, most úgy érzik, valami fontos dolgot tesznek Magyarország megfegyelmezésének elindítása által. A XXI. században a társadalmak mindent legyőző ereje a pénz kizárólagos hatalma. Ez napjainkra a liberális ideológiában teljesedett ki. Ez a világrend nem tud mit kezdeni a pénz korlátlan uralmát tagadó illiberális, azaz közösségelvű szemlélettel, és ezért el akarja azt pusztítani. Azt hiszik, azzal, hogy ha felszámolják a közösségeket, a családi kapcsolatokat összetartó erőt, a természetes nemi szerepeket, leépítik az ember méltóságát, önbecsülését, természetes képességét a megmaradásra, és kicserélik Európa lakosságát más kultúrájú népekre, ezzel megoldják Európa és a világ számos gondját.

Magyarország a valódi európai értékek védelme miatt lett a szégyenpadra állítva. Ilyen védendő értékek a görög államszervezés elvei, a római jog tisztelete, a sok ezer éves zsidó-keresztény életfelfogás és a hozzá tartozó emberi jogokat tisztelő közösségi erkölcs.

Mi, magyarok kereszténydemokráciát építünk, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a női és férfi-egyenjogúságot, a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, nyelvünket, történelmünket, és a XXI. században is esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására.

Magyarország elítélése a közösségi létezés elítélése, a családok, a kisközösségek, a nemzeti létezés megtagadása. A jelentés az olyan emberek szédelgő feldicsérése, akiknek nincs semmiféle identitása, nincs felelőssége az európai jövőért, így végtelen fogyasztási vágya által könnyen befolyásolhatók, könnyen irányíthatók. Ezt a kiszolgáltatottságot leplezi el az emberi jogi abszolutizmus, a politikai közhelyek, mint amilyen az európai értékek, társadalmi szempontból jelentős csoportok tisztelete, a véleménynyilvánítás szabadsága és hasonló, végtelenbe érő tartalmak.

A magyar tankönyvekben a nőket elsősorban anyaként és feleségként ábrázolják, állítja vádlón a jelentés. Az ilyen szavak és gondolatok nyomán folyamatosan zajlik az európai polgárok kiskorúsítása. A szellemi kiskorúsággal, az értékekben való bizonytalansággal, a közhelyes érvelések sokaságával, a közhatalmi viselkedés látványos hiányaival az európai parlamenti képviselők számos felszólalásában szembesülhettünk. A jelentés többnyire olyan csoportok által tett nyilatkozatok, feljelentések alapján lett összeállítva, amelyek saját önző céljaik miatt nem érdekeltek az ország jó működésében, rendjének, kultúrájának megőrzésében, akik saját eszmei képükre akarják átformálni Magyarország kultúráját, szokásait és népességét.

A Magyar Országgyűlésnek ezért kell felemelnie a szavát ez ellen a méltatlan döntés ellen az európai kultúra és az európai emberek méltóságának védelmében. Mostani állásfoglalásunkkal minden polgár érezze úgy, hogy van látásmód, van gondolat, akarat egy értékeket megőrző és megtartó európai életforma fenntartására.

A nemzetek összefogását vagy önvédelmének irányait ma nem a letűnt szörnyű világháborúk emlékeiből kell felfedezni, hanem látni kell a népek egyenjogú összefogásának lehetőségét, ahogy azt a visegrádi országok mai gyakorlata is mutatja. Európa megszállása a bevándorlás által valóban veszélyezteti az általunk is tisztelt európai értékeket, az európai kultúrát, a jog szerinti élet tiszteletét, a nők egyenjogúságának eddig kivívott eredményeit. Magyarország nem akar bevándorlóország lenni, joga van eldönteni, hogy kit enged át a határain. Ez az országgyűlési határozat nemcsak Magyarországról szól, hanem üzenet az európai polgároknak, hogy van még remény.

Mivel úgy tűnik, hogy nem számíthatunk az ellenzék támogatására a magyar nép ezeréves kultúrájának védelmében, ezért a polgári Magyarország elkötelezett parlamenti erőinek kell megmutatni álláspontunkat a magyar és európai polgároknak a valódi emberi és közösségi értékek védelmében. Ezt az Európai Parlament által elfogadott határozatot visszautasítjuk, mint a féligazságok, hamis szándékok, egyoldalú ideológiai nézetek gyűjteményét. Ilyen és hasonló rosszindulatú, hazug jelentéseket szinte minden Európai országról lehet írni más-más tárgykörben, különféle vádakkal.

Európa kultúrájának, szokásainak, megharcolt tudásának védelmében, a remény megőrzése érdekében kérem a határozati javaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Apáti István képviselő úr, a Jobbik képviselője következik. Parancsoljon!

(16.00)

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom első percében szeretném leszögezni, hogy én mindig legalább egy kategóriával jobban fogom ellenezni társaimmal együtt az illegális bevándorlást, mint önök, és az én apukám különben is sokkal erősebb, mint az önöké, hogy más egyéb paraméterben összehasonlításokat már ne is hozzak a tisztelt Ház színe elé. Ugyanis egy vita elején vagy egy hozzászólás elején, mint egy valamirevaló legelőn vagy szántóföldön, le kell verni a határkarókat, meg kell határozni a kereteket, amelyben a hozzászólásunkat megtesszük, vagy éppen a vitát lefolytatjuk. Ugyanis rövidre kell zárni, és el kell vonni attól a tűztől a levegőt, amit önök folyamatosan próbálnak gerjeszteni, egybemosva a baloldalt a Jobbikkal, egy platformra próbálnak minket terelni, és azt állítják, hogy a Jobbiknak ugyanaz az álláspontja az illegális bevándorlással kapcsolatban, mint a baloldalnak. Önök vagy kifejezetten, vagy hallgatólagosan, nyíltan vagy sunyiban folyamatosan ezt az elképesztően aljas kommunikációt próbálják tolni. Akkor szögezzük le egyszer s mindenkorra, nem először tesszük ezt meg, valószínűleg nem is utoljára, de nagyon fontos hangsúlyozni: a Jobbik az illegális bevándorlás valamennyi formáját ellenzi, a jogcím megnevezésétől függetlenül.

Szeretnénk minden olyan jogcímet kizárni, amely lényegét tekintve bevándorlók átmeneti vagy végleges Magyarországra telepedését vagy telepítését eredményezné. Majdnem szó szerint mondtam el most önöknek azt az önálló indítványt, amelyet 2016. szeptember végén adtam be több képviselőtársammal együtt; azt az indítványt, amelyet egy másik, majdnem hasonló tartalmú indítványunkkal együtt legalább hétszer utasítottak el, söpörtek le, már tárgysorozatba sem vették az Igazságügyi bizottság előtt.

Mi a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos nyakas, konok, makacs álláspont miatt nem nyomtunk gombot 2016. november 8-án, ezért az egyért folyamatosan ekéznek minket, önök hétszer nemmel szavaztak már a bizottságban, már ott elkaszálták ezt a javaslatot. Tehát ha ezt tekintjük a hazaárulás vagy a hazaszeretet mércéjének, akkor itt legalább 7:1-es buktára állnak, de még ezt az egyet sem ismerjük el hazaárulásként, mert nem hazaárulást követtünk el, hanem pontosan ki akartunk zárni minden jogcímet, minden kiskaput be akarunk zárni az illegális bevándorlás előtt.

Ugyanis önök folyamatosan kvótákról beszélnek, gyakorlatilag egy kaput akarnak bezárni a sok közül, de kevesebbet beszélnek a kötelező kvóta mellett az önkéntes kvótáról, a relokációról, a visszatoloncolás jogcíméről és arról, amit én magam is többször elmondtam már önöknek. Felhívtam rá a figyelmüket, hogy nemcsak a magyar, hanem a brüsszeli jogászok is igen kreatívak. Kitalálhatnak olyan jogcímeket, amelyek a megnevezésüktől függetlenül végeredményüket tekintve károsak és veszélyesek lehetnek az országra, a magyar emberek biztonságára, éppen ezért egy teljesen egyértelmű szövegezésre lenne szükség, amelyet önök hétszer  tisztelt képviselőtársaim, hétszer!  utasítottak el, tehát mi semmilyen módon nem akarunk ide migránsokat beengedni, se szegény migránst, se gazdag migránst, se a kerítésen, se az Orbán-Rogán-kötvényeken keresztül.

Ehhez képest önök legalább 21 ezret beengedtek kötvények és családegyesítések által, legalább 3 ezret beengedtek Altusz Kristóf teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomása alapján, akiket aztán ki tudja, hol, különböző intézményekben  mint például Budán láttunk erről leleplező videót, az akkor még szebb napokat látott Hír TV egyik műsorában  bújtatnak vagy rejtegetnek. Ugyanakkor önök kifelé folyamatosan arról beszélnek, hogy hősiesen megvédik a magyarokat az illegális bevándorlás valamennyi formájától.

Szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy az önök vezéreinek egy illedelmesen kopogtató oltalmazottja gyalázott meg magyar nőket V. kerületi gíroszosokban, akiről nem lehet tudni, hogy sikerült-e kézre keríteni, hol tart az eljárás, megtörtént-e a felelősségre vonás, hogy az az illedelmesen kopogtató oltalmazott egyáltalán hogy kerülhetett abba a helyzetbe, hogy bűncselekményeket kövessen el. Mint ahogy egyébként az önök rendvédelme például közismert bűnözők kézre kerítése kapcsán is igen gyengén teljesít.

Mai hír, csak egy zárójeles megjegyzés, hogy mivel kellene sokkal többet foglalkozniuk a folyamatos migrációellenes mantrázás helyett: a soroksári hölgy gyilkosának a gyilkosság elkövetésének időpontjában már sitten kellett volna lennie, ugyanúgy, mint Bándy Kata gyilkosának. Jobb lenne, ha a rendvédelmet, a szolgálatokat abba az irányba mozdítanák, hogy az ilyen ember alatti lények ott töltsék életük hátralévő részét, ahol azt már régóta kiérdemelték. Tehát sokkal jobb lenne, ha ezzel foglalkoznának, mintsem megunásig ismételgetnek különböző kommunikációs paneleket.

És egyébként Orbán Viktor felismerte a „vakok között félszemű a király” igazságát, meglátta a lehetőséget a migrációs tematikában, hiszen tulajdonképpen, amiről önök beszélnek, és amelyben e tekintetben egyetértünk önökkel, mi is támogattuk ezt több ponton, erre mindjárt ki is fogok térni, az a világ legtermészetesebb dolga. Valamirevaló választott képviselője a nemzetnek megvédi a magyarokat, megvédi az életüket, testi épségüket, biztonságukat, vagyonukat, vagy legalábbis ezért minden tőle telhetőt megtesz, elkövet, az ugyanolyan természetes, mint ahogy a szülő felneveli a gyermekét, a családapa megvédi a családját, gondoskodik a családja jövőjéről, ez kétszer kettő négy. Ezért dicséret sem jár különösebben.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanolyan természetes lenne, hogy valamirevaló politikai vezetők, politikusok megvédik a hazájukat. Csak az a helyzet, hogy olyan silány minőségű jelen pillanatban, tisztelet a kivételnek, a nyugat-európai felhozatal, hogy ilyen egyszerű meglátással „vakok között félszemű a király” alapon máris óriási sztárrá lehet válni.

És hogy miért hazudnak önök folyamatosan rólunk, miért mondják azt, hogy bevándorláspártiak vagyunk, amikor nemcsak azt szavaztuk meg az önök kétharmadának hiányában, hogy a magyar rendőrök mellett magyar honvédek is védjék a magyar határt, és védjék a magyar embereket, hanem az antiterrorista intézkedésekhez is kellett a Jobbik támogatása, mert ugye, akkor sem volt meg a kétharmaduk, akkor is biztosítottuk a kétharmados többséget, felülemelkedtünk a pártpolitikai ellentéteken, megtettük azt, amire önök régóta képtelenek. Fordítva, ellenkező előjellel biztos, hogy nem számíthattunk volna az önök támogatására, mi minden velünk szembeni aljas, lejárató kampányuk ellenére az ország érdekeit néztük, és nem a pártpolitikai iszapbirkózást, és megszavaztuk ezeket a javaslatokat is. Nem várunk ezért dicséretet, mert éppoly természetes ez is, mint hogy a családapa gondoskodik a családjáról, de az a minimum, hogy akkor nem ócsárolnak minket, és nem köpködnek minket, és nem próbálnak minket egy kalap alá venni azokkal, akikkel kapcsolatban valóban felmerülhet a bevándorlás valamelyik vagy valamennyi formájának a támogatása. Jó lenne tehát, ha ezeket a különbségeket megtennék, vagy megfogalmaznák.

Az, hogy kinek milyen hiteles a fejlődése, ha a politikatörténetbe visszamegyünk, akkor mutogathatnánk mi is arra a napra, ha jól emlékszem, 1990. június 4-re, mikor a Fidesz képviselői akkor ugyan még a Liberális Internacionálé büszke tagjaiként kivonultak egy Trianon-megemlékezésről, szélsőjobboldali náci megnyilvánulásnak minősítve azt. Vagy, amikor történt itt egy népszavazás, egy nagyon súlyos következményekkel járó népszavazás, amely valóban azon ment el, és azon múlt, hogy az akkori legerősebb ellenzéki párt nem kellőképpen mozgósította a saját szavazóit, csak erre az országos ügydöntő népszavazásra nem 2016. október 2-án, hanem 2004. december 5-én került sor, tisztelt képviselőtársaim. Mint ahogy átengedték a román uniós csatlakozást, elárulva ezzel az erdélyi és partiumi magyarságot, mint ahogy lehet attól tartani, hogy majd a szerb uniós csatlakozás kapcsán is nagy ívben fognak tenni az ottani magyarság lábbal tiport egyéni és kollektív szabadságjogaira, mint ahogy nem kellően érzékenyek a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban szintén az ottani súlyos jogsértésekre, finoman szólva sem tesznek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy teljes természetességgel megvédjék az elszakított területeken élő magyarságot.

Tehát ne oktassanak már ki minket hazafiasságból, hazaszeretetből meg a hazánk iránti elkötelezettségükből, mert önöknek nemhogy vaj, hanem egy egész tejüzem van a fülük mögött. Tisztelet persze a kivételnek, sosem szeretek általánosítani, mert volt már ebből problémám nekem is, úgyhogy tanultam az eseményekből. De hát, azért nehogy már úgy nézzen ki ez, hogy önök egyedül hazafiak ebben az országban, és mindenki más, aki meg meri önöket kritizálni a cár atyuskával együtt, akkor az egy aljas hazaáruló!

És akkor nézzük azokat a részeit ennek a vitának, ahol valóban komoly okuk van a sunnyogásra! Különösen a korrupcióra szeretnék kitérni. Önök úgy mondják ezt, finoman, ugye a magyar nyelv végtelen gazdagsága adta lehetőségekkel visszaélve, hogy egy nemzeti tőkésosztályt akarnak építeni. Nagyon-nagyon-nagyon jó ötlet lenne, csak az a helyzet, ha valóban arról szólna a történet, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat szeretnék ezzel a nemes tervvel jelentősen megerősíteni. Csak az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy 4-5 személy még az általános iskolában sem számít osztálynak, nemhogy össztársadalmi szinten. Az, hogy önök 4-5 személyt vagy családot tolnak tele fulladásig lóvéval, az nem azt jelenti, hogy ebből egy nemzeti tőkésosztály fog kialakulni. Önök fogalmi dugóba keveredtek, de persze nem; gyakorlatilag arról szól a történet, hogy a cár rokonságát és néhány jó barátját kell tolni pénzzel.

(16.10)

Önök pedig jobb, ha hallgatnak, mert akkor valószínű, a politikai karrierjük nem biztos, hogy megfelelő pályaívet vesz, ha esetleg az igazságérzet megszólalhatna önökben.

Ennek kapcsán azért vannak nagyon komoly fenntartások. Az, amikor különböző milliárdos közbeszerzési eljárások kapcsán vagy sok tízmilliárdnyi EU-s forrás felhasználása kapcsán komoly bűncselekmények gyanúja merül fel, és lehet, hogy akár ennek köze van talán ahhoz, hogy 800 milliárd forintnyi támogatást előlegeztek meg, főleg a kampányban kiszórva ezt a magyar költségvetésből, amelynek az elenyésző töredékét utalta át eddig Brüsszel. Én most még azt sem mondom, hogy kárörvendőek vagyunk, hogy na, akkor most kell megmutatni, hogy EU-s források nélkül is hogy működik a magyar gazdaság, hogy csak EU-s pénzekkel vagy anélkül is, mert a magyar emberek és a magyar vállalkozások miatt nem lehetünk, józan ésszel gondolkodva nem lehetünk kárörvendőek, csak kíváncsi leszek, hogy ha ennek az összegnek a jó része valóban nem érkezik meg az önök egyes embereinek feneketlen étvágya miatt, akkor hogyan képesek majd a magyar vállalkozók meg a magyar emberek szemébe nézni, meg miből fogják ezt pótolni.

Ami pedig egyébként a botrányos ügyészség működését illeti  az idő rövidsége miatt néhány gondolat. Attól tartok, hogy ha a Legfőbb Ügyészség így folytatja a munkáját, különösen a legfőbb ügyész úr, akkor hamarosan lázadás tör ki néhány budapesti vagy nagyvárosi ügyvédi irodában, mert a legfőbb ügyész úr elveszi a kenyerüket. Ugyanis a legfőbb ügyész jelen pillanatban a legfőbb védő. Az egy meglehetősen sajátos büntetőjogi nonszensz, hogy sok esetben az ügyészség kvázi a védelem álláspontját osztja már jó előre azáltal, hogy már a vádemelési szakaszban elfektetnek bizonyos ügyeket. Mint például az oly fontos kerítésépítés ügye, ahol én tettem nagyon erős hűtlen kezelés, hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést. Nem a kerítésépítés ellen, még mielőtt megpróbálják félremagyarázni a szavaimat, hanem amiatt, hogy irreálisan sokba került, négyszeres, ötszörös túlárazásokkal épült meg a kerítés legnagyobb része; 170 kilométernyi kerítésről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim. Amit én ott összeszedtem, leírtam tényekkel, összehasonlító árelemzésekkel megspékelve, az a Központi Nyomozó Főügyészség szerint még csak véletlenül sem alapozta meg vagy jelentette a megalapozott gyanút. Enyhén szólva is botrányos. Önök még a legnemesebb és legfontosabb ügyeken is képesek nyerészkedni. Persze, akinek nem inge, nem veszi magára, ezt most is hozzá kívánom tenni.

Belekapaszkodnak a migrációba, mint egy arab varázsszőnyegbe, és így a magyar valóság fölé próbálnak ezáltal emelkedni. Ehhez önökhöz közel álló egyes személyeknek fehér porra is szüksége van, mások esetleg kevesebbel is beérik, adott esetben gyümölcspárlattal. De azért erről az arab varázsszőnyegről nem látják a magyar egészségügy problémáit, tisztelt képviselőtársaim. Vagy az észak-kelet-magyarországi problémákat, tisztelt képviselőtársaim, nagyon nem látják. A magyar kórházak állapotát, amely több helyen a „frontkórház a Don-kanyarban” jelzőkkel illethetők kisebb túlzással. Nem kell hozzá már nagy túlzás, kisebb túlzással.

Ki fog minket meggyógyítani 4-5 év múlva, amikor azok az orvosok, akik még most erőn felül teljesítve, sokszor már a hetvenes éveiket taposva, végleg, ténylegesen elmennek nyugdíjba? Ja, hogy önök megoldják magánklinikákon, az egy dolog. Attól mi nem vagyunk boldogok. Mi, akik az állami egészségügyi ellátást tudjuk, szeretnénk vagy akarjuk igénybe venni, ki fog minket meggyógyítani?

Milyen állapotban vannak a kórházaink? Milyen diagnosztikai berendezések vannak? Milyen túlélési esélye van egy észak-kelet-magyarországi vagy egy kevésbé fejlett régióban élő magyar embernek, aki az egész életét ledolgozta, abba nyomorodott bele, befizette az adót és a tb-t, és gyakorlatilag, ha nincsenek személyes kapcsolatai, és nincs egy kis szerencséje meg némi félretett pénze, akkor gyakorlatilag önök miatt visszakanyarodunk oda, lassan az őskorszakba, hogy az erősek túlélik, a gyengék, a kevésbé erős immunrendszerűek pedig sajnos idő előtt távoznak az Úrhoz. Ez az igazi szégyen, tisztelt képviselőtársaim!

Az a helyzet, hogy van abban nagy igazság, hogy Sargentini asszony az önök legjobb szövetségese. Ugyanis ilyen tökéletes időzítéssel ekkora ütőkártyát a kezükbe más nem is adhatott volna, mint Sargentini asszony. Ugyanis megteremtette annak a lehetőségét, hogy a következő egy évet ezzel ajvékolják végig, ezzel hisztizzék meg sírják tele. És színültig tankolta önöknek Sargentini asszony azt a gépjárművet, amellyel kapcsolatban itt folyamatosan a migrációs tematika motorjait tudják majd pöfögtetni orrba-szájba, megállás nélkül 2019. május végéig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), majd 2019 októberéig. Úgyhogy ezt jobb, ha így elteszik maguknak és tudomásul veszik. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Most megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak.

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott már a mai vitában a Sargentini Judith európai parlamenti képviselő nevével fémjelzett dokumentumról. (Zaj a Jobbik soraiban.) Engedjék meg, hogy egy személyes megjegyzésemmel kezdjem rövid felszólalásomat. Már hosszú ideje, lassan három évtizede foglalkozom európai ügyekkel, mégis úgy kell értékeljem, hogy a Sargentini képviselő előterjesztése egy olyan merőben új jelenség, ami mellett mi itt a Magyar Országgyűlésben nem mehetünk el szó nélkül.Miről is van szó? Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt három évtizedben az Európai Parlament összetételében és hatáskörében nagyon-nagyon sok változás történt. Az európai integráció ügye lassan, de szívósan haladt előre, és azt láttuk, hogy a tagállamok egyre több területen voltak kénytelenek lemondani kizárólagos szuverenitásukról az Európai Unió javára.

Ezt a folyamatot egyfajta eufória jellemezte, és sokan mindmáig meg vannak győződve arról ebben a házban is, hogy a hatáskörök közös gyakorlása, ahogy szoktuk mondani, a szubszidiaritás elvének való megfelelés vizsgálata nélkül minden körülmények között a leghelyesebb.

Azt látjuk, hogy az uniós intézményrendszer hatalmának a fokozatos növekedését a lisszaboni szerződés tetőzte be, amely  idézem  társjogalkotói hatáskört biztosít az Európai Parlamentnek számos ügyben. Megjegyzem, anélkül, hogy kötelező erejű jogi aktust, azaz például rendelettervezetet maga közvetlenül kezdeményezhetne. Így, képviselőtársaim, azt látjuk, hogy számos esetben az Európai Parlament csupán nem kötelező erejű állásfoglalásokat hoz saját tagjainak a kezdeményezésére. Mindezek ellenére azt kell mondjam, ma már egyértelmű, hogy az Európai Parlament megkerülhetetlen szereplővé vált az uniós jog alakítása során.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament számos képviselője ma is azért dolgozik, hogy ezt a mára rendkívül szélessé vált hatáskört még tovább szélesítsék, vagyis az uniós hatáskörök katalógusa tovább bővüljön, illetve hogy az Európai Parlamentnek még nagyobb legyen a befolyása és hatalma az Európai Unióban. Valahol érthető is ez, hiszen ki ne törekedne szebbre, jobbra; kiben ne munkálna ambíció, ki tiltakozna az ellen, hogy a nevét majd a történelemkönyvek oldalain lássa viszont? Azok az európai parlamenti képviselők ugyanis, akik szavazatukkal a Sargentini-jelentést támogatták, részben éppen ezért tették ezt, mert meg akarják mutatni, hogy az Európai Parlamentnek van hatalma arra, hogy az egyes tagállamokat megleckéztesse, a tagállami kormányok tevékenységét megítélje és határozatainak erejével befolyásolja.

Ugyanakkor azt is szeretném leszögezni, hogy ez csak az egyik indoka véleményem szerint annak, hogy az Európai Parlament tagjainak a többsége először megszavazta a Sargentini-jelentés elkészítését, majd pedig szavazást tartott annak az elfogadásáról is. Azonban látnunk kell, tisztelt képviselőtársaim, hogy jelenleg az ilyen saját kezdeményezésként indult javaslatok célja az, hogy a nyílt társadalom eszméjében hívők megbélyegezzék azokat, akik úgymond a régi európai értékekben, így az Isten, haza és család hármasságában vagy a hagyományok erejében és a nemzetállamok létében hisznek.

Miről is van szó, tisztelt képviselőtársaim, a kulisszák mögött? Nem más, mint két világ harca áll egymással szemben, egymásnak feszülnek, két összebékíthetetlennek tűnő álláspont jelenik meg ma itt a különböző felszólalásokban a tisztelt Házban is.

(16.20)

Azt gondolom, hogy igenis, itt helye van az érvelésnek és a vitának ebben a Házban ebben a kérdésben is, és az Országgyűlés ezzel példát mutat az Európai Parlamentnek, mert nemcsak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik az elkötelezettség a politikai oldalak közötti vita iránt. Itt van helye a vitának. Az előttünk fekvő határozati javaslat tárgyalása ezen a délutánon e szempontból is különbözik a Judith Sargentini által beterjesztett javaslat vitájától.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben visszaemlékeznek még, az első kívülről jövő támadás, vagy mondhatnám azt is, hogy bemószerolás, a 2010-es választások után már akkor megtörtént az akkor ellenzékben lévő Szocialista Párt részéről, amikor még a Fidesz-kormány, a frissen hivatalba lépett Orbán-kormány szinte semmilyen komolyabb intézkedést nem hozott. Tehát valótlan állítás az, hogy a Fidesz helytelenül tett volna valamit, hiszen az ellenzék már akkor megkezdte a kormány támadását az európai uniós intézményeken keresztül, amikor még nem is volt szinte olyan intézkedés, amit valójában komolyan lehetett volna kritizálni.

A médiaszabályozás minden alap nélküli támadása, majd pedig az Alaptörvény megalkotásához való jog elvitatása után még az előző európai parlamenti választás előtt egy másik zöldpárti képviselőt ismerhettünk meg, Tavares urat, aki úgy ítélte meg, hogy rendelkezik kellő ismeretekkel ahhoz, hogy jelentést készítsen Magyarországról; olvashattuk azt a jelentést is, abban is el akarták ítélni Magyarországot.

Most a változatosság kedvéért az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyének (1) bekezdése szerinti eljárást szeretnének megindítani Magyarországgal szemben a nyílt társadalom eszméjének hívei, függetlenül attól, hogy az Európai Parlament melyik frakciójában ülnek. Azt kell mondjam, hogy alkalmatlan eszközt fordítanának hazánk ellen ezek a képviselők, hiszen ebben az eljárásban csak konzultációra kerülhet sor, szavazat megvonásáról szó sincs. Judith Sargentini képviselő nagy műgonddal megalkotott kompilációja, vagyis a már korábban megcáfolt valótlanságok összeollózásával készült előterjesztés tehát nem más, mint egyfajta politikai nyomásgyakorlás Magyarországgal és mindazon országokkal szemben, amelyek nem hajlandók készpénzként elfogadni azokat a megoldásokat, amelyeket Brüsszelben, azt kell hogy mondjam, a választóiktól kissé eltávolodott politikusok elterveztek az Európa előtt álló problémák megoldására.

Mint a Magyar Országgyűlés immáron hetedik ciklusban megválasztott képviselője kissé értetlenül állok az előtt az ellenzéki vád vagy vélemény előtt, miszerint a magyar emberek érdekeit éppen az Európai Parlament, jelesül pedig ez a Sargentini-jelentés akarja megvédeni. Számomra ez nem más, mint azon választópolgárok lenézése, akik immáron harmadszor a polgári kormányra és azok képviselőire adták le a szavazataikat. Ők egyértelműen kinyilvánították, hogy ők nem az Európai Parlamenttől, hanem a Magyar Országgyűlés képviselőitől várják az ország és saját érdekeik védelmét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy röviden felsoroljam a legfontosabb problémákat Judith Sargentini javaslatával kapcsolatban. Ez a három probléma, amit említek, egyébként is Achilles-pontja ennek a dokumentumnak, bár tudom, hogy ez Judith Sargentinit egyáltalán nem zavarja, hiszen írásba adta, idézem: „Az egész eljárás nélkülözi a jogi jelleget.” Az én olvasatomban tehát, tisztelt képviselőtársaim, a tisztességes eljárást, a jogállam egyik alapkövetelményét így nem kérhetjük számon ezen a jelentésen. Ezek alapján sajnos azt kell hogy mondjam, tisztelt képviselőtársaim, ha saját magukra nézve számítana mindaz, amit Sargentini és elvbarátai számonkérnek rajtunk, akkor az egész jelentés beterjesztésére nem kerülhetett volna sor az Európai Parlamentben.

Először is: az egész európai parlamenti eljárás jogalap nélküli. Valójában nincsenek olyan, uniós jog alá tartozó területek hazánkban, amelyeket vizsgálva a 7. cikkely szerinti eljárás megindítására sor kerülhetne.

Másodszor: ha jogállami eljárást folytatott volna az Európai Parlament, akkor bizony meghallgattatott volna a magyar kormány is. Ezzel szemben mi történt? Kifejezetten kegyet látszott gyakorolni mind a LIBE Bizottság, mind pedig a plenáris ülés, amikor pusztán néhány percet engedélyeztek hazánk képviseletében a miniszterelnöknek, illetve Szijjártó Péter külügyminiszternek.

Harmadikként pedig, tisztelt képviselőtársaim: az egész eljárás szerintem legszomorúbb pontja maga a szavazás. Egy jogállamban nem volna lehetséges, hogy a szerződés speciális, garanciális szavazásról szóló szabályait a nyílt társadalom hívei a kedvük szerint kiforgassák, hogy ne számítsák leadott szavazatnak a tartózkodást. És azok beszélnek itt a tisztelt Házban is folyton a jogállam meg a demokrácia sérelméről, azok oktatnak ki minket, magyarokat, akik csak akkor számítják be a tartózkodó szavazatokat egy szavazáson, ha az éppen nekik megfelelő? Lehet, hogy a tartózkodó szavazattal szemben erkölcsi aggályok merülhetnek fel bármelyik oldalon, de könyörgöm, ha a tartózkodásra lehetőséget nyújt a jog, akkor azt igenis számba kell venni, ha tetszik, ha nem. Számomra ezt jelenti egy jogállam.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament szeptemberben tartott strasbourgi szavazása kétségtelenül vízválasztó az Európai Unió történelmében. Megmutatkozott, hogy ki áll ki a nyílt társadalom eszméje mellett, és ki áll ki a nemzeti államok jövője mellett. 2019 tavaszán elválik majd, tisztelt képviselőtársaim, hogy valóban a nyílt társadalom hívei képviselik-e az európai polgárokat, vagy pedig azok, akik ma is az európai közösséget alapító államférfiak eszméjét vallják magukénak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Tisztelt Képviselőtársaim! Most megadom a szót Szanyi Tibor európai uniós képviselőnek.

SZANYI TIBOR európai parlamenti képviselő: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hallgatva ezt a mai vitát, én azért továbbra is azt gondolom, mintha egyféle ilyen félrebeszélés és mellébeszélés zajlana a teremben, ugyanis mindent mondanak a tisztelt képviselőtársak, különösen kormányoldalról, csak éppen attól rugaszkodnak el, ami ebben a bizonyos Sargentini-jelentésben van. Tisztázzuk a műfajt! Egy ilyen parlamenti jelentés egészen konkrétan semmi másból nem áll, mint a legkülönbözőbb európai, sőt nem európai, hanem hivatalos intézmények különböző vizsgálati eredményeinek egyféle anziksza, egy összerakott mozaikképet ad ki, azaz Sargentini asszony égen-földön semmi mást nem csinált, mint az ENSZ, az OECD, az Európai Unió, az Európa Tanács és még sok minden más, a magyar ügyészség, a magyar bíróság, a magyar kormány és még millió-egy hasonló hivatalos intézmény anyagaiból dolgozott; egy megveszekedett milligramm civil vagy ilyen véleményes hozzászólás nincs ebben a jelentésben. Az egy másik kérdés, hogy ezekből a jelzésekből, amelyeket a különböző szervezetek, Magyarországon járt vizsgálóbizottságok és egyebek tettek, természetesen le tud vonni bizonyos következtetéseket.

De amikor itt a fideszes képviselők fájlalják, hogy Orbán Viktor csak hét percet kapott az Európai Parlament plenáris ülésén, Szijjártó Péter annál jóval több időt kapott egyébként a vonatkozó szakbizottsági ülésen, szeretném elmondani, hogy örüljenek neki, mert még ennyi se járna, egyszerűen nem odavalók. (Derültség az ellenzéki sorokban.) Hát, amúgy se, de az európai intézményrendszer lényegét tekintve szeretném elmondani, hogy a tagországok kormányainak külön fóruma van, ezt úgy hívják, hogy Európai Tanács, sőt a miniszterek számára meg úgy hívják, hogy Tanács. Na már most, Orbán Viktor, nem csak Orbán Viktor, a mindenkori magyar miniszterelnök minden áldott hónapban legalább egy napot, ha nem kettőt kint tölt az Európai Tanács-ülésen, és ott vitatja meg kollégáival Európa nagy dolgait.

(16.30)

De ott vannak a szakminiszterek, nincs olyan nap, hogy valamelyik magyar miniszter ne lenne valamelyik tanácsi formáció tekintetében Brüsszelben. Azaz a Tanácsban, illetve az Európai Tanácsban gyakorlatilag folyamatos a magyar kormányzati jelenlét. Önöknek tehát azért nem kell panaszkodni, hogy úgymond Brüsszelben nem tudják hallatni a hangjukat, csak azt tudják. Önöknek külön egy marha nagy épület van berendezve egyébként erre a célra. Akkora az a Tanács, hogy nagyobb, mint a Parlament.

Még annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy az Európai Parlament jelen pillanatban összesen annyit csinált, hogy bizonyos megállapításokat tett, és azt mondta, hogy kérem tisztelettel, akkor ezt az ügyet beszéljék meg a tagországok. Azaz az Európai Parlament az égen-földön semmilyen döntést meg 7. cikkely, meg nem tudom, mit, nem hozott, annyit mondott, hogy kedves tagországok kormányai, ott van nektek az a gyönyörű szép Tanács, beszéljétek meg, hogy fönnáll-e szerintetek a jogállamiság megsértésének veszedelme Magyarországon, vagy sem. Most ezért gyakorlatilag egy Parlament körül meg egy jelentéstevő körül hisztériázni, gyakorlatilag teljesen felesleges.

Egyébként csak hadd válaszoljak: valamelyik úgynevezett fideszes képviselő azt találta mondani, hogy megszámolták, hogy Ujhelyi kolléga, illetve jómagam hány ilyen-olyan szavazásban vettünk részt, ami önök szerint valahol a migrációt érinti. Az a 16 nem hiszem, hogy stimmel, én úgy emlékszem, hogy ennél jóval több. Bár azt is meg kell mondani, ha önöknek papíron szembejön, hogy migráció, akkor azonnal a nem gombra vetődnek, függetlenül attól, hogy annak mi a tartalma. Olyan javaslatokat szavaztunk meg, kérem tisztelettel, amelyek ennek az ügynek valamilyen közös rendezését szolgálják: például a közös határvédelem iránti vágyunk, például, amikor pénzt kell megszavazni a Frontexnek, hogy a Földközi-tengeren és más helyeken tudják kellő módon védeni a határokat. És ezeket továbbra is meg fogom szavazni. Ha önök szerint ez 16 volt, szerintem sokkal több, de még százig is minden további nélkül simán elmegyek, mert, igen, arról van szó, hogy Európa határait csak közösen tudjuk megvédeni. Csak jelzem önöknek, ha valaki úgymond be tud jutni Spanyolországon keresztül az Európai Unió területére, másnap nyugodtan itt sétálhat a budapesti utcákon  és akkor önök mit csinálnak? Pontosan ez a lényeg, hogy mindenütt közös, együttes erővel és azonos normák szerint őrizzük a határokat.

Önök egyébként úgy viselkednek  már elnézést a szakkifejezésért , mint a helyi vagány csávó, aki áll a kultúr előtt és csapkod összevissza, hogy ki szidta az anyukámat. Először is, senki. (Derültség az ellenzék soraiban.) Bár van rá igény. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) De tényleg senki. Például nincs olyan európai uniós papír vagy európai parlamenti papír, amibe az lenne írva, hogy Magyarországnak nincs joga eldönteni, hogy kit enged be.

Kérem tisztelettel, mind a 28 európai uniós tagország azt enged be, akit akar, és azt tart a határain kívül, akit akar. Ha a magyar hatóságok, a magyar kormány úgy gondolja, hogy itt aztán se ki, se be, egy darab ember meg nem mozdulhat semmilyen irányba, akkor az van, ebbe nem fog beleszólni az égadta világon senki. Tehát magyarul, nem kell félteni a szuverenitást olyan dolgoktól, ami egyszerűen nem létezik, nincs semmi olyan igény vagy kötelezvény, vagy bármi hasonló, hogy a magyar hatóságok kit engedjenek be vagy kit nem. Egyébként, ha a magyar hatóságok elbírálnák végre azokat a kérvényeket, amelyeket egy ilyen elosztási mechanizmusban megkértek, hogy bíráljon el, ha arra az 1300-ra azt mondaná, hogy egyet se, akkor egyet se. Nincs ebben semmi drámai történet.

Viszont én annak nagyon örülök, hogy ebben az egész ügyben, az önök által vélt sérelmekben az Európai Bírósághoz fognak fordulni. Azért örülök ennek, mert ezzel önök abszolút beismerték, hogy igenis létezik európai jogrend, igenis léteznek európai jogszabályok, amiket be kell tartani. Önök is be akarják tartatni, hát, most képzeljék el, a többi 27 tagország is be akarja tartatni, például Magyarországon a jogállamiságra vonatkozó dolgokat és még nagyon sok minden mást.

Ugyanakkor, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy mi a magyar érdek, akkor szeretném mondani, hogy semmiképpen nem az a pszichózis, amit önök itt rendeznek ebben az egész kérdéskörben. A magyar érdek az együttműködés, az európai együttműködések sora, és ebből rengeteg van, iszonyat mennyiségű terület van, ahol együtt lehetne működni. Csak mondok egy konkrét példát: az Európai Unió euróövezethez tartozó tagországai most egy közös költségvetésen, már euró-költségvetésen gondolkodnak, aminek van egy olyan gyönyörű szép része, hogy közösen fogják vállalni a munkanélküli-segélyeknek meg álláskeresési juttatásoknak a dolgait. Miért kellene ebből kimaradni Magyarországnak? De most tényleg! Miért nem foglalkozunk ezekkel a dolgokkal? Ezenfelül például letettük tavaly októberben-novemberben  bár Orbán Viktor állandóan gagyinak minősítette a dolgot, aztán mégiscsak aláírta  a szociális jogok európai pillérét Göteborgban. Majd Korózs kolléga erről bőséggel fog önöknek felvilágosítást adni (Korózs Lajos: Így van!), de ott 20 tételben van leírva, hogy milyen szociális jogokat kell Európában kivívni, biztosítani és finanszírozni. Ezek nem tréfadolgok!

Még egy rossz hírem van: ma délelőtt az Európai Parlamentben azt vitattuk meg, mármint akik ott voltak, mert én éppen úton voltam, tehát azt vitatták meg a képviselők, hogy a következő, tehát az októberi európai tanácsi ülésen két fő napirendi pont közül mit milyen súlyokkal kell tárgyalni. Nem tudta a migráció megszerezni az aranyérmet, az aranyérmes a brexit témája lett, bár én magam is azt gondolom, hogy a migráció kérdésével valóban elég sokat kell foglalkozni. Na de, azért mondom ezt önöknek, mert példának okáért engem sokkal jobban izgat az, hogy ez a 100-200 ezer ember, aki ma Angliában van, magyar ember, hogy azokkal mi lesz, mint az, hogy 50 vagy 100, vagy 200 szír, vagy egyiptomi, vagy bármilyen menekültet befogadnánk. Különösen (Kunhalmi Ágnes közbeszól.)  köszönöm szépen Kunhalmi kolléganőnek a kiegészítést  ahhoz képest, hogy gyakorlatilag ezerszámra eresztik be a teljesen zavaros és bűnözői háttérrel rendelkező letelepedésikötvényeseket. Na, ezzel kellene önöknek egy kicsit foglalkozni.

Végezetül két dolgot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy érdekes módon vannak különböző felmérések az Európai Unióban: fordulat történt, kérem tisztelettel, jelen pillanatban Európa minden országában nagyobb respektje van az európai intézményeknek, mint az adott nemzeti kormányoknak. Azért ebből kellene tanulni valamit a Fidesznek is. Akárhány milliárdot, csilliárdot költöttek a maguk ostoba propagandájára, még akkor is a magyar nép vaskosan Európai Unió-párti, és minden létező kimutatás szerint egyetértenek a Sargentini-jelentésben foglaltakkal.

És még egy dolgot szeretnék itt hangsúlyozni, hogy mi mindennel kellene foglalkozni. Nagy személyes büszkeséggel és boldogsággal tudom önöknek bejelenteni, ma volt a szavazás az Európai Parlamentben, a jövő végleges áfarendszere tekintetében. Hála istennek, 80 százalékos arányban fogadták el a jelentésemet, a Szanyi-jelentést, amiben egyebek közt az van, hogy felső határt szánunk az áfának, és ez konkrétan 25 százalék. (Korózs Lajos tapsol.) Na, ezeket a dolgokat kellene inkább itt tárgyalni, mert teljesen felesleges Európát a tekintetben szidalmazni, hogy így migráció, úgy migráció, amikor nagyon-nagyon komoly gazdasági együttműködések dolgáról kell beszélni.

És abszolút utolsóként szeretném mondani: az, hogy a Sargentini-jelentés hogy volt időzítve, bocsánat, ez egy ügymeneti kérdés, ennek nincs semmiféle politikai háttere; van, akinek ennek örül, van, aki ennek nem örül. De az egészen biztos, hogy a Sargentini-jelentés mentén kattant le a nyugati polgárok szeme, hogy tulajdonképpen itt ész nélkül az Orbán-kormány és társai lopnak, és az ő pénzüket lopják. Eddig kósza pletykák voltak meg újság, meg bonmot, meg eleresztették a fülük mellett, hogy biztos vannak szabálytalanságok… Nem, ezt az iparszerű lopást elégelte meg tulajdonképpen Európa. És önök azért migránsoznak, hogy ezeket a bűnös dolgaikat tudják fedezni.

Na, én ezért szavaztam meg a Sargentini-jelentést, és ha még százszor megírná Sargentini asszony ezt a jelentést, akkor is megszavaznám, és  hangsúlyozom  nem azért, merthogy ez Magyarországról mit mond, hanem azért, mert egy európai közösségben  értik ezt a szót önök, hogy közösség?  igenis jogunk van megmondani, hogy a másiknak mik a viselt dolgai meg mik nem. Ha önök ezzel a közösséggel nem tudnak együtt élni, akkor azt mondom, hogy önöknek bármikor szabad jegyük van Kazahsztánba vagy bárhova, ahová szeretnének menni, mi itt maradunk és Európát fogunk csinálni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.  Taps a KDNP soraiból.  Korózs Lajos: Ügyesek vagytok, büszkék lehettek!)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Halász János képviselő úrnak.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szanyi Tibor után nem egyszerű megszólalni (Szanyi Tibor: Akkor ülj le!  Derültség az MSZP soraiban.), de nem szeretném a vitát kizökkenteni abból a folyamatból, amiben most van. Majd a kétperceseknél biztos reagálunk arra a sok sületlenségre, amit ő elmondott. Itt a vita elején, amikor elkezdtük, előterjesztőként Gulyás Gergely miniszter úr világosan elmondta az álláspontunkat a Sargentini-jelentésről, arról a jelentésről, ami, tudjuk, hogy politikai vádirat, tudjuk, hogy csalással fogadták el. Miniszter úr alaposan és pontosan bemutatta, hogy a jelentés egyetlen lényege Magyarország elítélése a magyar migránspolitika miatt.

(16.40)

Mi nem engedjük be a migránsokat, jogi, fizikai határzárat, kerítést építettünk, és ezért büntetnek bennünket. Az ellenzékiek ennek ellenére itt saját sületlenségeiket sulykolják, azt hazudják, hogy a jelentés nem is támadja a magyar migránsszabályozást vagy a határvédelmet, pedig dehogynem. Ha a jelentést fellapozzák, és megnézik a 65. cikket benne, ez a 26. oldalon van, ott a jelentéstevő Sargentini asszony hivatkozik a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság egy munkájára. Ez a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatosan ajánlásokat fogalmazott meg, azoknak a végrehajtásáról 2018. május 15-én közzétett egy következtetést, és ezekben a következtetésekben írt arról, hogy megdöbbentőnek tartja a Magyarországon meghozott migrációellenes válaszintézkedéseket. Itt van benne a Sargentini-jelentésben. A jelentéstevő egyetért ezzel a véleménnyel, így emelte be a jelentésébe, szó szerint, egyetért ezzel a bizottsággal, de ez a bizottság, látjuk, támadja a migrációra adott magyar válaszintézkedéseket, egész egyszerűen megdöbbentőnek tartja, eltörölné, vagyis a legfontosabb válaszintézkedésünket, a kerítést, a határvédelmet támadja. Támadja a magyar határzárat is, tehát támadják a magyar határvédelmet, ezért voltunk kénytelenek múlt héten hétfőn a Nemzetbiztonsági bizottságban indítványozni azt, indítványoztam azt, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság hallgassa meg a nemzetbiztonsági szolgálatokat, hallgassuk meg őket arról, hogy az elmúlt három év határvédelmi, határzárral kapcsolatos tapasztalatai mit mutatnak, mert fontos ez is a tájékozódásunkhoz, mert látjuk, hogy a Sargentini-jelentés végső soron a biztonságunkat is veszélyezteti. Ezt majd jövő kedden le fogjuk folytatni, majd biztos hallani fognak róla, mint ahogy hallanak róla meg látjuk, hogy Brüsszel megnyitni és nem lezárni akarja a határokat a migránsok előtt, és azért akarják elvenni tőlünk a határvédelmi lehetőségünket, hogy még több bevándorlót engedjenek be. Brüsszel továbbra is teljes erővel tolja a bevándorláspárti politikát, el akarják venni ezt a határvédelmi jogot tőlünk, és ez az országgyűlési határozati javaslat, ami előttünk van, erre a Sargentini-jelentésre válaszol. (Dr. Varga László közbeszól.) Az egy politikai vádirat, ez egy politikai válasz. Önök is elmondták többször, hogy politikai választ adunk, mi ezt nem tagadjuk, el is mondtuk. És ennek az országgyűlési határozati javaslatnak van egy utolsó pontja, ami éppen ezért került bele, amit most az előbb elmondtam, és ez az utolsó tartalmi pont azt mondja, hogy kijelentjük, hogy Magyarország maga védi a határait, fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát. Nem fogjuk engedni.

Ezt a határozati javaslatot úgy, ahogy a magyar emberek erre bennünket felhatalmaztak április 8-án, és ez egy kötelezettség is számunkra, meg fogjuk szavazni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Én ebben az egyre magasabb röptű vitában, amiben már ugyanazt a szöveget hetvenedjére meghallgattuk, és egy Fidesz-sajtájnak egy ilyen végtelenített loopján mindenki részt vehetett, szeretnék arról beszélni, ami ennek a jelentésnek nem a tartalmáról szól, hanem a következményeiről. Az a helyzet, hogy ez a jelentés Magyarország országimázsa szempontjából nem tett jót, hogy a nap eufemizmusát is… (A képviselő mikrofonja folyamatosan recseg.  Közbeszólások a kormánypártok soraiból, többek között: A telefon!  Egy újabb kilépő!  Elhagyják a frakciót megint!  Derültség.) Nem, nem, még azt nem. (Taps a kormánypártok soraiban.) Köszönöm szépen.

Tehát az országimázs szempontjából nem biztos, hogy jót tett, nem biztos, hogy jót tett abból a szempontból, hogy Magyarország koalícióépítésre alkalmas legyen. De az országimázs egy olyan dolog, ami önök szerint valószínűleg csak a gyengéknek fontos, bár volt egy ilyen központ régebben még, az én időm előtt, meg csak azoknak fontos, akiket érdekel az, hogy mit írnak különböző nyugat-európai lapok, ami önöket nem, mert önök küzdenek a világsajtóval szemben is. Ennek ellenére arra azért szeretnék utalni, hogy Martonyi János  biztos még ismerősen hangzik ez a név  2010-ben azt mondta a miniszteri meghallgatásán, hogy a magyar diplomácia legfontosabb feladata az országkép javítása. Lehet, hogy ennek a 2010-es maximának a Fidesz külpolitikája az elmúlt időszakban nem felelt meg, de azért kifejteném ezt a szintén elég, még egyelőre lájtos állítást, hogy miért is fontos az, hogy jó legyen a magyar országimázs.

Például azért fontos, mert most, amikor mi itt vagyunk, folyik az Európai Parlamentben a Románia jogállamiságáról szóló, nagyon hasonló jellegű vita. Most hagyjuk, hogy ez a tény önmagában az önök „kettős mérce” állítását mennyire befolyásolja, ezt most engedjük el, beszéljünk inkább arról, hogy annak a Deutsch Tamásnak, aki itt ült a vita egy jelentős részében, hogy felolvashassa, melyik ellenzéki EP-képviselő hogy szavazott meg mit csinált, nem inkább az lett volna-e a dolga, hogy ott üljön a jogállami vitában, és a kisebbségi magyarság érdekeit képviselje. (Dr. Völner Pál közbeszól.)

Hogy fognak tudni maguk a mai napon az Európai Parlamentben, ahol a román jogállamiságról van szó, koalíciókat építeni, miután már egyszer elárulták az erdélyi magyarságot, és beengedték Romániát úgy az Európai Parlamentbe (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Így van!), hogy semmit nem kértek cserébe? Ezek után most hogy fognak tudni az erdélyi magyarságért kiállni, milyen koalíciókat fognak tudni a Néppárton vagy az Európai Parlamenten belül építeni? Mit fognak szólni az önök kollégáinak (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), amikor feláll és elmondja, hogy milyen állampolgári alapjogokat sértettek Romániában? Ki fogják nevetni őket az Európai Parlamentben, kedves fideszes képviselőtársaim, és ennek nem önök itt fogják meginni a levét, hanem azok az emberek, akikre a román miniszterelnök azt mondta, hogy ott fognak lógni a székely zászló mellett. Őket hagyják ezzel cserben, mert igazából az a helyzet, és ez elég fontos, hogy azért az nyilvánvalóan kiderült, hogy kettő dologban kellett volna Orbán Viktornak kompromisszumot kötnie a néppárti többséggel: az én alma materem, a Soros-egyetem, a CEU kapcsán, illetve a médiatörvény kapcsán.

A CEU kapcsán egy mondatra kitérnék: amellett, hogy én nagyon jó éveket töltöttem ott mint környezetvédelmi szakon lévő diák, nekem volt ott egy tanárom, aki arról beszélt, hogy mennyit találkozott Soros Györggyel, ez a név is lehet, hogy ismerősen hangzik önöknek, de lehet, hogy nem: Illés Zoltán, nem tudom, mond-e valamit valamelyiküknek, ő engem ott tanított a CEU-n. Akkor még nem volt probléma az úgynevezett Soros-egyetemmel, akkor még önök nem akarták bezáratni, hanem egy éppen akkori államtitkáruk nekem a hulladékgazdálkodást tanította, amúgy nagyon színvonalasan. Ezeken az órákon amúgy elmesélte, hogy többször beszélt személyesen Soros Györggyel, mégis érdekes módon elég sok időt… (Halász János: Sokszor füllentett…) Ha sokat füllentett, kedves Halász képviselőtársam, akkor miért volt folyamatosan az önök kormányában államtitkár? (Halász János közbeszól.) Ez a kérdés. Tehát ha azt gondolja, hogy ő nem egy jó minőségű ember, akkor nem kellett volna a magyar emberekre őt ráerőszakolni folyamatosan. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Folyamatosan…)

De akkor folytatnám.

Az a helyzet, hogy itt van még egy ellentmondás, amibe önök belefutottak itt amúgy pár ellentmondásba. Az egyik az, hogy két állítást is megfogalmaznak. Az egyik állítás szerint Magyarország egy egyre nagyobb nemzetközi koalíciót vezet a migráció ellen. Tehát a magyar kormány álláspontja tulajdonképpen már többségi álláspont, de emellett az is fölmerült, hogy a magyar kormány el van nyomva, és tulajdonképpen a legelnyomottabb kisebbség Európában a magyar kormány, amit mindenki csak bánt. Na most, a kettőben érzek ellentmondást, de akkor másképp fejteném ezt ki.

A dán kormány 2015-ben 67-szer szigorította a bevándorlási törvényét, emellett a V4-kormányok, többek között az önökkel olyan nagyon jó viszonyban lévő Szlovákia, ami amúgy a kettős állampolgárságot az elmúlt nyolc évben szintén nem ismeri el, és egy elnyomó nyelvtörvényt vezetett be, amiről önöknek amúgy egy szava nem volt a nagy nemzeti érdekképviseletben, de ez a szlovák kormány szintén az illegális migráció megállítása ellen volt. De tudnék még mondani kormányokat, amelyek így tettek. Van az új osztrák kormány, de a bolgár kormány régebben, 2015-ben, a Fidesz-kormánnyal egy időben hasonló állásponton volt, ezt akkor önök elismerték. Na most, az a kérdésem lenne, hogy ha ezek a kormányok hasonló állásponton voltak, mint önök a migráció tekintetében, akkor miért nem volt ellenük jelentés. Akkor ellenük miért nem volt valami az Európai Parlamentben, miért nem volt egy jogállami eljárás, miért nem volt valami a Sargentini-jelentés kapcsán? (Halász János közbeszól.) Mert egyszerre egyet pécéznek ki. Nem lehet, hogy azért, mert mást is csináltak, mint a migrációt ellenezték?

Tehát én értem azt, hogy önök elmondják, hogy az a fajta külpolitika, amit a szocialisták képviseltek, hogy merjünk kicsik lenni, helytelen volt, ebben egyetértek, de talán az, hogy merjünk „együgyűek” lenni, és csak egy ügyünk legyen, az is nagyon sikertelen. Az önök külpolitikája „együgyű”, egy ügyről beszélnek, olyanok, mint Móricka: ha valaki azt mondja, hogy kisebbségi jogok  migráció; ha azt mondja, hogy egészségügy  migráció. Az a helyzet, hogy önök jelenleg nem ezért kapták a Sargentini-jelentést, különben a dán kormány ellen, ami lezárta a német határt, már rég elindult volna. De lehet, hogy az volt talán a probléma, hogy Dániában az Állami Számvevőszék nem szokott pártoktól 600 millió forintot ellopni? (Halász János: Pedig valami bűzlik Dániában!  Derültség a kormánypártok soraiban.) Nagyon színvonalas volt ismételten, Halász képviselőtársam. Lehet, hogy az történt esetleg, hogy a bírói jogköröket nem módosítják a Fidesznek vagy az ottani kormánypártnak kedvezően más országokban?

(16.50)

Lehet, hogy ezekben volt különbség? Mert ha ezekben lett volna különbség, az választ ad az előző alkalommal fölvetett ellentmondásomra, hogy ha csak a migráció miatt történt ez az egész Sargentini-jelentés, akkor mi a péknek csak Magyarországról van szó. Miért? Nem lehet, hogy azért, mert esetleg önök úgy használták, a miniszterelnök úgy használta a strasbourgi plenáris ülést, hogy ne a magyar érdeket képviselje, hanem díszletet szerezzen a Fidesz EP-kampányának a lefolytatására? Úgy beszélt, hogy semmilyen szinten nem próbálta Magyarország mozgásterét bővíteni, egyszerűen elmondta azt az állítást, ami őszerinte a legnagyobb többséget fogja jelenteni májusban. És az a helyzet, hogy ez azt jelenti, hogy a pártpolitikai érdekeiknek alárendelik a magyar külpolitikát.

Szeretnék kitérni arra, hogy már négyszer hallottam, hogy csalás történt az Európai Parlamentben. Jó, oké, én már kaptam  hogy mondjam?  elég változatos reakciókat erre. Azt gondolom, hogy az ellenzék részéről sem érdemes arról beszélni, hogy csalással történt a kétharmad, akármit is mondott az EBESZ, mert ez egy lényegi kérdésről vonja el a figyelmet. De hát önöknél ez mi, ha nem egy vernyogás, hogy az önök és az önök által kitartott médiák szavait használjam? Ez egy hiszti! Már elnézést kérek, az önök néppárti frakciójának a többsége maguk ellen szavazott. Ne próbálják megmagyarázni a bizonyítványt, mondják el, hogy ez miért történt! Valami önkritikus állítást egyszer az életben fogalmazzanak már meg! (Korózs Lajos: Lehetetlent kérsz.) Nem baj, azért megteszem.

Szeretnék még rátérni arra, hogy a migráció kapcsán hogyan állunk. Az, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, jelenleg Magyarországon nemcsak az önök álláspontja. Tudom, hogy 2015-ös idézetet bárkitől fel tudnak olvasni, én ezért készültem pár 2015-ös idézettel, mert az a kedvenc évük.

Kezdenék egy embertől. Szijjártó Péter Martonyi János után azt mondta: ezért mi úgy gondoljuk, az lenne a korrekt, úgy lenne becsületes, ha a bevándorlási nyomás kezeléséből kötelező jelleggel mindenki kivenné a részét; tehát ha már kvótáról beszélünk a bevándorlás esetében, akkor világkvótáról, világkontingensekről kellene beszélni, ezt fogjuk fölvetni az ENSZ-ben, ezen a héten.  Amikor az ENSZ még nem volt ellenség, akkor önök a világkvótáról beszéltek. Az önök migrációs álláspontja olyan gránitszilárdságú, mint az Alaptörvényük, mindig akkor módosul, amikor Habony Árpád úgy gondolja, hogy módosítani kell.

Továbbmegyek, ez a kedvenc 2015-ös idézetem a Fidesztől. Remélem, ki tudják találni, hogy kitől van: „Nem gondolom, hogy a parlament terepe ilyen interaktív dolgoknak, de azért én kísérletet teszek. A muszlim hit, amelyet becsülünk és tisztelünk, nem felelős a tömeges migráció jelenségének kiváltó okaiért, arra buzdítok mindenkit, hogy törekedjünk együtt a muszlimellenes érzelmek terjedésének meggátlására.” Ezt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mondta 2015-ben. Ez is jól sikerült az elmúlt években. Igen, biztosan így gondolják. Természetesen, ha megnézi ön is, államtitkár úr, az M1 híradóját, amiben körülbelül negyvenhétszer van, hogy milyen kisstílű bűncselekményt követett el milyen nálam barnább színű ember, akkor ön is azt gondolja, hogy a Fidesz így politizál. Remélem, hogy ezt az állítást legalább önmaga elhiszi.

Továbbmegyek. Az a helyzet, hogy a migráció tekintetében az illegális migráció rossz, mert van egy európai és egy magyar konszenzus. Viszont van még valami, amiben van egy magyar nemzeti konszenzus. Megígérem, hogy Martonyi Jánost nem fogom többet idézni ebben a hozzászólásomban. Azt mondta, hogy nemzeti konszenzus van arról, hogy Magyarországnak tartoznia kell valahová, hogy megvan a helyünk a világban, és ez a nyugati világ, ahova értékeink és érdekeink egyaránt kötnek. Az a helyzet (Dr. Völner Pál: Ezzel egyetértek.), nagyon jó, ha ezzel ön még mindig egyetért, nos, az a helyzet, hogy ennek vannak következményei. Az „érték” szónak itt vannak következményei.

Vannak olyan következményei, hogy mondjuk, nem csináljuk azt a baltás gyilkossal, amit csináltunk, amit egy Kusturica-filmnek tudnék fölfogni, mert még államkötvényt se kaptunk belőle. Vagy például nem csináljuk azt, hogy attól függően mondjuk el, hogy a magyarság honnan származik, hogy éppen kivel akarunk kereskedelmi megállapodást kötni. De olyanokat sem csinálunk, hogy ha valaki azt mondja, hogy aggályos az OBH-elnök pályázatérvénytelenítési jogköre, akkor elmondjuk, hogy hazaáruló. Ez a nyugati értékekbe szintén nem fér bele. Ez szintén nem fér bele azokba a polgári értékekbe, amik miatt önök már felhatalmazást kaptak egypárszor.

Továbbmennék. Itt azért van egy filozófiai probléma még azzal, ahogy önök visszanyúlnak mindenhez. Az, hogy a Századvég folyóirattól kirúgtak mindenkit, mert nem értenek önnel egyet; az, hogy önök olyan szabályozást csináltak, ami alapján az élettársi kapcsolatban élők hátrányba kerülnek azokhoz képest, akik házasságban nevelnek gyereket; az, hogy önök elmondják, hogy melyik szakot lehet tanítani, lehet-e társadalmi nemek szakot vagy nem lehet, lehet-e itt a CEU vagy nem lehet  ez mind arról szól, hogy önök, mint a korábbi párt, amelynek önök az ifjúsági tagozatai voltak, kitalálják, hogy önök aufklér mindenki helyett el tudják dönteni, hogyan kell élni.

Önök tudják, mit kell tanítani ebben az országban, önök tudják, hogy kell gyereket nevelni, önök mindent tudnak, és semmilyen más véleményt nem hajlandók meghallgatni. Az a helyzet, hogy önök azt gondolják a három kétharmad után, hogy ez feljogosítja önöket arra, hogy a magyar emberek helyett elmondják, hogy kell élni, mit kell tanulni, hogy kell gyereket nevelni. Nem hisznek már a magyar emberek szabadságában, önök abban hisznek, hogy ha valamit kitalálnak a Fidesz kommunikációs osztályán, akkor annak mindenkinek meg kell felelni.

Márpedig  s akkor az utolsó előtti idézet következik  a polgári demokráciában mindig van alternatíva, és aki ennek az ellenkezőjét állítja, az valójában a demokrácia felszámolásában segédkezik. (Korózs Lajos: Orbán Viktor.) Így van, Korózs képviselőtársam kitalálta, Orbán Viktor mondta ezt. Kósa képviselőtársam azt mondta, hogy nincs alternatívája ennek a határozati javaslatnak. Vagy a haza van, amúgy meg nincs alternatívája. Ilyet demokrata, aki a polgári demokráciában hisz, soha nem mondhat. Ebben a Házban a Fidesz-kongresszussal ellentétben mindig van alternatíva. Lehet, hogy önöknek ez nem megszokott, mert ott mindig annyi emberre szavaznak, ahányan éppen vannak egy pozícióban üresen, de ebben a Házban még mindig van alternatíva, az a helyzet.

S tudják, a nemzetet önök mindig meg akarják menteni, pedig a nemzettel nincs semmi baj. Magyarország jól van, a magyar nemzet túlélt már önöknél rosszabb meg szörnyebb dolgokat is, túl fogja élni önöket. Az a helyzet, hogy Magyarország teljességgel jól van. A kormány nincs jól. Ne próbálják meg folyamatosan megmenteni Magyarországot, meg kitalálni, hogy ennek az ezeréves nemzetnek milyen új irány kell, és kitalálni, hogy kinek személyileg hogy kell élnie. Senki nincs erre rászorulva. Önöknek nem a világok harcát kéne játszani és megvédeni minket nagy globális csapásoktól, hanem azt kéne elérniük, hogy a János Kórházba emberek el tudjanak menni anélkül, hogy kórházi fertőzést kapjanak.

Kicsit próbáljanak meg Magyarországgal foglalkozni, próbáljanak meg azzal foglalkozni, amiért a felhatalmazást kapták, és ne azzal foglalkozzanak, hogy a nagy világok harcában jó minőségű embernek érezzék magukat, amikor otthon lefeküdnek a delfines uszodás házukban! Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Szél Bernadett képviselő asszonynak adom meg a szót.

DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem a fölszólalásom egy olyan üggyel, egy olyan témával, ami látszólag nem kapcsolódik ehhez a jelentéshez, de valójában a lehető legszorosabban összefügg azzal. Tegnap egy gyermekotthonban tettem látogatást, konkrétan a fóti Károlyi István Gyermekközpont Speciális Gyermekotthonban jártam. Ugyanis képviselői jogaimmal élve az elmúlt időszakban számos gyermekotthont megkerestem. Megpróbálom megtudni azt, hogy önök mit kavarnak a háttérben. Tudjuk azt, hogy a fóti gyermekotthon egy nagyon szép területen fekszik, és azt is tudjuk, hogy önök ezt ki akarják tagolni, ahogy önök mondják, igazából fel akarják számolni. A kormányzati kommunikáció szerint onnan a gyermekeket más gyermekotthonokba akarják elvinni. Tegnap tehát Fóton jártam, és volt alkalmam meglátogatni ezt a speciális gyermekotthont, amit 2010-ben adtak át. Csak hogy átérezzék egy kicsit az ottani helyzetet, hiszen önök nem sűrűn bukkantak fel gyermekotthonokban, 32 olyan speciális szükségletű fiút gondoznak ott, akik pszichés zavarokban szenvednek, magatartászavarokkal, drogproblémákkal küzdenek; nagyon nehéz helyzetben lévő gyermekekről beszélünk.

Az első pillanatban feltűnt nekem az, hogy nincs fűtés az intézményben. Szeretném leszögezni, hogy nemcsak a speciális gyermekotthonban nem volt fűtés, hanem gyakorlatilag sehol a központ területén, ahol iskolák, óvodák és más intézmények vannak. Meg is kaptam az információt, hogy volt olyan iskola, ahonnan délben hazaküldték a gyerekeket, egész délelőtt nagykabátban ültek ott, merthogy nem működik a kazán, rossz a kazán. Ez egy 6 millió forintos berendezés, tisztelt uraim. Figyeljenek rám, legyenek kedvesek, mert fontos témáról van szó! Tehát 6 millió forintba kerülne ez a kazán. (Witzmann Mihály: Nyáron tetszett menni?) Mit kiabál, nyomjon gombot! Legyen kedves, elnök úr, tegye rendbe ezt, mert zavarják a felszólalást! (Korózs Lajos: Azt mondja, hogy nyáron minek fűteni.  Dr. Aradszki András: Azt tesszük, amit képviselő asszony szokott: közbekiabál, közbebeszél.)

Esetleg folytathatnánk, a munkát, uraim? Köszönöm. Tehát 6 millió forintba kerülne az a kazán, aminek a cseréjével megvalósítható lenne az, hogy aki ott él és dolgozik a fóti gyermekközpontban meg az összes többi intézményben, az ne vacogva és fázva üljön és dolgozzon ott.

Szeretném leszögezni, hogy ebben az országban jelenleg is zajlanak törvényellenesen olyan kiemelések családokból, amelyek azért történnek meg, mert úgy ítélik meg, hogy a családok nem biztosítanak megfelelő körülményeket a gyermekeknek, lakhatási szegénység van, energiaszegénység van, magyarul: nem tudják kifűteni az otthonukat.

(17.00)

Ezek a gyermekek kikerülnek a családokból, bekerülnek egy intézménybe, ahol szintén nem tudnak fűteni. Itt tartunk most, ez 2018 Magyarországa. Nemhogy fejlesztenék önök ezeket az intézményeket, nézzék meg a blogomon, nagyon sok intézményt leírtam, nemhogy fejlesztenék, de gyakorlatilag karbantartani sem tudják, annyira nincs forrás. Ahol én jártam, ott penészesek a falak, vastagon látszik az, hogy mállik szét az épület. Valamit különböző segítő szándékú emberek adományából meg tudnak csinálni, de volt, ahol olyan penészes volt a levegő, hogy csodálom, hogy nem asztmás mindenki, aki ott él és dolgozik. Azért szeretném azt leszögezni, hogy van ez a speciális gyermekotthon, ahol tegnap voltam, ezt egyébként 2010-ben 152 millió forint uniós forrásból alakították ki Fóton, most 224 millió forint uniós pénzből akarják megszüntetni. Ez az a mód, ahogyan önök bánnának ezzel az intézménnyel.

Szintén a forráshiánnyal függ egyébként össze, hogy a gyermekek nagy része nem kapja meg azt a megfelelő ellátást, amire szüksége van. Ugyanis az ellátórendszerekben nincs elég férőhely, és nem tudnak megfelelni az igényeknek. Van egy grémium, úgynevezett Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, hiába tudnak egyre kifinomultabb módszerekkel egyre jobb terápiás javaslatokat adni az érintett gyermekeknek, ha, kérem szépen, tisztelt uraim és hölgyeim, nincs hová elküldeni a gyermekeket olyan helyre, ahová ez a bizottság javasolja. Ilyen férőhelyhiány van.

Ezt azért tartom fontosnak most elmondani, mert azt gondolom, hogy a családok évében, ahogy önök ezt az évet hívják, fontos lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni. Öreg kazánokról beszélek, penészes falakról, folyamatos amortizációról, férőhelyhiányról, szakemberhiányról, rossz bérekről. Mert mindannyian tudjuk, hogy akik ott dolgoznak, mennyit keresnek, és mióta nem változott a bérük. Én beszéltem velük, a 70-es években, aki úgynevezett specis gyerekekkel foglalkozott, a bére egyharmadát megkapta pluszban, most meg tízezer forintokkal bökik ki a szemüket önök, tisztelt családbarát kormány.

És hogyan kapcsolódnak ezek a dolgok, amikről itt beszélek, ehhez a javaslathoz? Úgy, hogy megmutatják, hogy miközben önök, tisztelt kormány, képzelt ellenségekkel harcolnak folyamatosan, addig a magyar családok, a magyar gyermekek és a magyar emberek döntő többsége egészen másfajta mozit néz. Nekik nem Brüsszel az ellenfelük, nekik nem Brüsszel az ellenségük. Ezeknek az embereknek, a magyar családoknak, a magyar gyermekeknek és a magyar dolgozóknak nem Brüsszel az ellenfél. Ők gyakorlatilag a túlélésért harcolnak, nagyon rossz bérek mellett, sokszor nagyon rossz körülmények között, nagyon nehéz mindennapokban teljesítenek napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre, és nem tudom, meddig.

Amíg önök itt ülnek, most szám szerint nyolc fideszes-KDNP-s képviselő meg egy államtitkár, nem tudom, hány gyermekotthonban fáznak Magyarországon gyerekek. Ezekről kellene beszélni. Az a helyzet, hogy önök nem mennek a valóság közelébe. Én megkérdeztem ott az emberektől, hogy mikor volt ott politikus. Megkérdeztem Zalaegerszegen, Kalocsán, megkérdeztem Esztergomban, Fóton, megkérdeztem egy csomó gyermekotthonban. Körülbelül azt a választ kaptam, hogy volt olyan, hogy az egyéni képviselő eljött, mert át kellett vágni egy szalagot. Ismerjük ezeket a képeket. Önök át tudják vágni a szalagot.

De önök ott vannak, amikor a problémákról szó van? Nem. Önök bejönnek ide, és papírból fölolvasgatják nekem, hogy a Sargentini Judith asszony csúnyán megsértette Magyarországot. Szóval, ez szint alatt van, tisztelt uraim. Megmondom nektek őszintén, mindannyiuknak azt javasolnám, álljanak föl innen, és menjenek el ezekbe az intézményekbe. Önök most kormányon vannak, mi meg ellenzékben vagyunk. Önöknek az elsődleges felelőssége az, hogy ne így menjenek a dolgok. Ez a javaslat, amit letettek az asztalra, egyébként parádésan rávilágít arra, hogy önök milyen valóságban élnek.

Azt is megfigyelhettük az elmúlt években, hogy minél nagyobb a probléma, önök annál feljebb tekerik a potmétert, méghozzá a migránsozás potméterét, és ez a gyalázatos javaslat, amit itt összehoztak, nem más, mint egy ócska propagandaanyag, gyakorlatilag az európai közösség elleni uszításnak egy minősített esete. Tényleg minden létező módon tiltakozom az ellen, hogy miközben Magyarországon számos valós probléma van, ami emberek millióit érinti ebben az országban, fideszes és KDNP-s képviselők közpénzen azzal szórakozzanak, hogy ilyen javaslatokat gyártanak, és arra kényszerítik az ellenzéki politikusokat, hogy erről beszélgessünk itt, az ország házában. Mert ez az ország háza. Itt az emberek problémájáról lenne szó. (Nacsa Lőrinc: Ki kényszerít?) Ne velem ordítozzon, képviselő úr! Üljön föl a vonatra, azt’ menjen el, és nézze meg, mi a helyzet a világban!

Ráadásul tömény hazugság az, amit önök állítanak ebben a javaslatban. Beszéljünk akkor a szuverenitásról! Önök is pontosan tudják, hogy a magyar Alaptörvény is, még a mostani kigyökölt állapotában is rendelkezik arról, hogy az ország szuverenitásának egy részét megosztjuk az Európai Közösséggel. Erről szólt az Európai Közösséghez való csatlakozásunk, hogy a szuverenitás egy részéről lemondunk, és közösen gyakoroljuk az Európai Unióval. És semmi olyan törvényt nem hozhatunk itt egyébként, ami ellentétben áll az uniós szabályokkal. Ráadásul önök is pontosan tudják, mint én, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, ideértve egyébként a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is, tiszteletben tartásán alapul a mi közösségünk az Európai Közösséggel. Ez egy értékközösség. És ha valaki ezt az értékközösséget megsérti, visszaél az eszközeivel, abban az esetben következményei lesznek ennek.

Most szembejött egy következmény. Ez történt. Vannak olyan anekdoták, amelyek mondják, hogy a miniszterelnök odafordult a lengyel kollégáihoz és eszmetársaihoz, és azt mondta nekik, hogy legyetek gyorsak, mert az Európai Unió lassú. Lehet, hogy lassú, de ez a pillanat, önök pontosan tudták, hogy előbb-utóbb bekövetkezik. Most itt állnak előtte. És mit tudnak csinálni? Egy gyalázatos propagandaanyagot.

A másik pont ez a bevándorláspárti vádiratként való emlegetése ennek a jelentésnek. Ez egy faék egyszerűségű érvelés, van ez a spekuláns üzletember, tudjuk, ki, és akkor van az Unió, ők le akarják bontani az önök szent tehenét, a kerítést, meg elvenni a határőrizet jogát  persze közben önök szüntették meg a határőrséget , és akkor önök ezt nem fogják hagyni, és egyáltalán, mindenki, aki azt mondja, hogy az Európai Uniónak bármiben is igaza van, az egy, nem is tudom, hazaáruló.

Holott itt azért ebben a jelentésben van még szó egy-két dologról. Akkor a teljesség igénye nélkül hangozzanak el itt és most a magyar parlamentben azok a területek, amivel kapcsolatban kifogásokat emelt az Európai Parlament és egyébként az önök saját pártcsaládja is. Mert azért szeretném leszögezni, hogy önök nem a saját ellenfelüktől kapták meg a legkeményebb bírálatot, hanem a sajátjaiktól. Önök már a saját pártcsaládjuk szemében is dezertőrnek minősülnek azért, mert nem képesek az európai normákhoz viszonyulni. Erről még fogunk beszélni, hiszen önök kaptak lehetőséget arra, hogy visszaállítsák a dolgok normális menetét, csak a miniszterelnök nem élt vele.

Akkor beszéljünk róla! Az egypárti alkotmányozásról, a fékek és az ellensúlyok rendszerének módszeres leépítéséről, az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbításáról, a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilváníthatóságáról, a bírák OBH-elnök általi áthelyezhetőségéről, a legfőbb ügyész pozíciójáról, a médiatulajdon koncentrációjáról, a Médiatanács egyszínűségéről, a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiányáról. Beszéljünk a tudományos-oktatási szabadság elleni lépésekről, amik most is zajlanak, amíg itt ülünk ebben a Házban. Beszéljünk a lex CEU-ról, beszéljünk arról, amit az OLAF például kiderített, felderített, a rengeteg korrupcióról, a közbeszerzési eljárások személyre szabottságáról, a menekültekkel szembeni antihumánus bánásmódról, amit magam is megtapasztalhattam. Mert én önökkel ellentétben ott voltam a tranzitzónában, és beszéltem olyan asszonyokkal, akik három-négy napig nem kaptak enni a magyar tranzitzónában, és láttam azt a 25 gyermeket, akik szögesdrótok mögött vannak hónapokon keresztül. Én ezt láttam, és a jelentés is erről beszél.

Akkor folytathatnám a sort  erről szól ez a jelentés. Önök ezt nem tudják annyival elrendezni itt a magyar parlamentben, hogy itt mindenki hazaáruló, aki nem önökkel ért egyet. Nem. És Orbán Viktor egyébként egy hatalmas hazugságot tett maga is ott a parlamentben, amikor azt mondta, hogy önök nem vetemednének soha arra, hogy elhallgattassák a politikai ellenfeleiket. Hát, egy teljes ellenzék látta azt a kampányban, hogy önök mit meg nem csinálnak annak érdekében, hogy hatalmon maradhassanak. Itt van egy párt mellettem, amelyet majdnem lerúgtak a pályáról, mert annyira tartottak tőlük. De mesélhetne a többi párt is, hogy mit csináltak velünk. Hogy mire használták a független intézményeket, amelyeket megszálltak.

Ez önöknek az, hogy önök nem vetemednek arra, hogy nem hallgattatják el a politikai ellenfeleiket? Dehogynem! Én magam is tudnék arról mesélni, hogy itt a parlamentben, mert egy lapot fölemeltem, mennyi pénzt vett el tőlem Kövér László, meg utána a felszólalás jogát. Folyamatosan büntettek, pedig semmi mást nem csináltam, csak ellenzéki képviselő voltam a magyar parlamentben.

(17.10)

Úgyhogy egy kicsit hátrább az agarakkal, tisztelt uraim, és egy kicsit gondolkodjanak el azon, hogy az EP-kampányuk nyitányaként ez a produkció, amit itt csináltak, hány magyar ember számára lesz hihető. Ugyanis ez valóban a harmadik kétharmad, de 8 éve nézzük önöket kormányon, és ott vagyunk a penészes falú, kivéreztetett, tönkretett gyermekotthonokban. Ott vannak a fázó gyermekek, ott vannak a magyar családok, akik fázni fognak. Ott van a lakáshiány, ott van az éhezés, ott van a hatalmas munkaerőhiány, mert aki tud, menekül, megy külföldre. Mert Magyarországra most hívtak be ukrán vendégmunkásokat, mert a magyar ember már nem tudom, hol mosogat. Szóval, ne haragudjanak, de ezt nem lehet annyival elrendezni, hogy a Szél Bernadett meg az ellenzék Soros-párti, és itt mindenki a migránsokat akarja simogatni.

És itt van a másik, amiről még beszélnünk kell. Itt van előttem az a dokumentum, az a kormányzati dokumentum, ami kiszivárgott.

Ez a G7 nevű lapon jelent meg, és arról szól, hogy 500 milliárd forinttól elesik Magyarország a közbeszerzési ellenőrzések és a közbeszerzési eljárások szabálytalanságai miatt. Mi történt? Az történt, hogy önök elrontották. Önök most már annyit lopnak itt az uniós pénzekből, hogy mindannyian látjuk, hogy mi a következménye, de itt konkrétan 500 milliárd forintot nem fog ez az ország megkapni, mert önök egész egyszerűen képtelenek arra, hogy normálisan kontrollálják azokat a folyamatokat, amiket kontrollálni kellene.

Nagyon érdekes az, hogy önök milyen kommunikációs panelt adtak e jelentés végén. Konkrétan a minisztérium azt mondta, hogy kríziskommunikációt kell csinálniuk, nem szabad kiállni sajtótájékoztatóra  itt van előttem leírva , és az a panel, amit mondaniuk kell, hogy a bevándorláspárti uniós vezetők évek óta következetesen próbálnak nyomást gyakorolni hazánkra, hogy engedjünk a tömeges illegális bevándorlás kérdésében, és ennek érdekében az uniós fejlesztési források megvonását is felhasználnánk hazánk ellen eszközként.

Ez az a kommunikációs panel, amit egész nap hallgatunk. Ez az a kommunikációs panel, amit a Fidesz-KDNP folyamatosan mond. Közben miről van szó? Arról van szó, hogy önök loptak-csaltak és hazudtak éveken keresztül, csak megpróbálták elleplezni. Hát, az a helyzet, hogy most eljött egy pillanat, amikor nincs már több fügefalevél, úgyhogy álljanak fel, és legyenek kedvesek, mondják el, hogy mit fog Magyarország kapni azért cserébe, amit önök tettek velünk. Mondják el, hogy mibe vitték bele ezt az országot! Mert önök vittek bele minket, de az ország látja kárát, és ez az önök felelőssége. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Most kétperces felszólalásokra lesz lehetőség. Elsőként megadom a lehetőséget felszólalásra Nacsa Lőrinc képviselő úrnak.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nem mehetünk el szó nélkül a mellett a felszólalás mellett, amit Ungár képviselő úr, az LMP végvárain megmaradt egy-két emberből (Dr. Szél Bernadett: Hajrá, hajrá, KDNP!), fölszólalásában intézett ide hozzánk. (Dr. Szél Bernadett: Hány százalékon van a KDNP?  Közbeszólások.  Az elnök csenget.) Először is szeretném visszautasítani azt, hogy ön kisstílűnek nevezzen nemi erőszakot, gyilkosságot, késelést szerte Európában, amikor arról beszél, hogy a híradó kisstílű, migránsok által elkövetett bűncselekményekről beszél. Ezt szeretném az áldozatok és az áldozatok családtagjainak nevében is visszautasítani. Szerintem nem ezt a hangnemet kellene használni ezekben az esetekben.Képviselő úr, az országimázs soha ilyen jó nem volt, ez látszik az export számaiból, a turisztikai számokból. Az önök által rendkívül nagyra tartott nyugati sajtóban Budapest rendszeresen első, második vagy harmadik helyet kap a turisztikai célpontok között. A reptér forgalma soha nem látott mértékeket ölt, a turisztikai bevételek soha nem látott rekordokat döntögetnek, ugyanígy az export. Ez az országimázs, tisztelt képviselő úr.

A román jogállamisági vitáról, ami ma is zajlik az EP-ben, ön aggódott, hogy Deutsch Tamás képviselő úr itt van, ki fogja képviselni. Jelezném, hogy a választók jóvoltából nekünk nem egy EP-képviselőnk van, hanem 12, tehát ott ülnek a vitán, és nyilvánvalóan a magyar érdekeket képviselik. És képviselő úr, ön beszélt itt köpönyegforgatásról; önök azok, akik úgy változtatják a kommunikációjukat, ahogy éppen Ron Werber fütyül. (Felzúdulás az ellenzéki oldalról.) Ön most itt többször, a felszólalása felében a határon túli magyarok ügyével foglalkozott, a határon túli magyarok ügyéért aggódott; 2011-ben az LMP álláspontja volt az, hogy nem támogatják sem elméletben, sem gyakorlatban a határon túliak szavazati jogát. Az önök képviselője mondta azt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, hogy az LMP nem támogatja sem elméletben, sem gyakorlatban a határon túliak szavazati jogát.

Innen jutottunk el idáig. Én örülök annak, hogy megváltozott az LMP álláspontja, de innen jutottunk el idáig.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük. Most válaszlehetőségre két percre megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak.

UNGÁR PÉTER (LMP): Nagyon köszönöm a szót. Akkor beszéljünk a nyugati sajtóról, amit állítólag mi annyira szeretünk! Ha önöket nem érdekli, hogy mi van a nyugati sajtóban, akkor a teljes nagyköveti kar miért azzal tölti Bécstől Berlinig az idejét, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitungba olvasói leveleket ír? Tehát miért ezzel foglalkoznak? (Derültség és taps az ellenzéki pártok padsoraiban.  Nacsa Lőrinc: Nincs is nagykövet!)Az a helyzet… Nincs nagykövet itt. Én értem, hogy nincs nagykövet itt, csak tudja, önök vannak kormányon, és önök nevezik ki őket, akik utána Ausztriában meg Hollandiában különböző kiállításokról meg a külpolitikai rovat 6. oldalán lévő dolgokról hisztériáznak és írnak olvasói leveleket. Maguk, ha a Politicóban megjelenik egy rossz cikk, az újságírót a kormányfő személyében megtámadja, annyira nem bírják elviselni a kritikát. Milyen országimázs az, ami attól fél, hogy ha egy darab rossz cikk megjelenik, mi történik?

Az a helyzet önökkel és az országimázzsal, hogy mivel maguk folyamatosan pártpolitikai szempontok alá helyezik a magyar érdekvédelmet, semmi másról nem szól az országimázsunk, mint hogy mi nem szeretnénk liberális demokráciát, és nem szeretnénk migrációt. Arról, hogy mit szeretnénk, nem szól az országimázsunk.

Nacsa képviselő úr, Budapest nevezetességeit az aranykorban, a dualizmus alatt építették. Sajnálatosan tudtára kell adnom, hogy Orbán Viktor akkor nem volt miniszterelnöke ennek az országnak. Más volt akkor a miniszterelnöke ennek az országnak, és miatta jönnek ide ezek az emberek, amit akkor építettek a kiegyezés után, nem pedig az Orbán-kormány miatt. Tehát talán ha ezt nem vállalnák magukra, az csodálatos lenne.

A másik. Az, hogy az M1 Híradó milyen, ez is egy demokratikusan eldőlő dolog, azt lehet abból látni, hogy ha mondjuk, elosztjuk bármilyen más, akár kábeltelevízióval, a 100 forint ráköltött adópénz/néző alapján. Szerintem, hogy mondjam, a Macska TV-t többen nézik, ha így nézzük! Amennyi pénzt maguk ráköltenek, egyszerűen ahhoz képest nincs magyar állampolgár, aki végig tudja nézni azt, hogy kilométerenként egy ember bejelentkezik, hogy jó napot kívánok, itt is elment kettő migráns. Ez a maguk köztévéje! Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Nacsa Lőrinc képviselő úrnak jelzem, hogy nincs lehetőség újabb kétpercesre most ebben a körben. Úgyhogy most megadom a szót normál felszólalás keretében Balla Mihály képviselő úrnak.

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Az az igazság, hogy az elmúlt órákban azt látom, hogy mindenféle témáról elkezdtünk beszélni, és mindenféle vitakérdés felmerült, ami az elmúlt időszakban ebben a Házban zajlott. De alapvetően a határozati javaslat, amiről a mai nap zajlik a vita, arról talán egyre kevesebbet beszélnek a felszólalók is, és Szél Bernadett képviselő asszonynak mondom, hogy jó, általánosít képviselőket, de nézze, képviselő asszony! Engem a saját körzetemben hatodszorra választottak meg, és tudom azt is, hogy nincs minden rendben, van még sok teendő, és van sok feladat. És ráadásul, igen, lehet, hogy még itt ülünk, de én időszakonként és rendszeresen eljárok abba a csecsemőotthonba, ahol beteg csecsemők vannak, illetve nagyon nehéz sorban élő olyan anyák, akik ott éppen egy kis menedéket kapnak anyaházban. De alapvetően az, hogy ön általánosít, ebben az a sértő, hogy közben meg, higgye el, hogy persze, vannak problémák, csak az a másik része, hogy vannak olyan képviselők, akik ilyen ügyeket szívügyüknek is tekintenek, és próbálnak segíteni, sőt adományt gyűjteni, adományozni és hasonló dolgokat is tenni.

Alapvetően amikor a jelentés kapcsán, tehát a Sargentini-jelentés kapcsán, illetve annak reakciójaként kialakult politikai határozati javaslat vitájában vagyunk, tény és való, hogy sokféle példát és sokféle pró és kontra példát fel lehet hozni, hogy mi jó és mi nem jó. El lehet menni különböző részletekbe is, csak egy dolgot azért összegzésként talán érdemes elmondani: maga a jelentés mondja ki, hogy döntően és terjedelme legnagyobb részét tekintve olyan eseteket vizsgál, amelyek nem tartoznak a közösségi jog hatálya alá. Tehát olyan ügyekbe avatkozik bele, amelyhez az Európai Parlamentnek tulajdonképpen semmi köze, amelyek kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartoznak. A jelentés tehát eleve sérti a jogállamiságot, és nem többet, mint az Európai Parlament többségét. Sajnos ma még úgy áll, de meglátjuk, hogy mi fog történni a következő év tavaszán.

(17.20)

Remélhetően már nem sokáig. Azok vannak most többségben, bízom benne, hogy ez nem így lesz, akik jellemzően a föderalista törekvés irányába szeretnék elvinni az Európai Közösséget.

Miközben beszélünk arról, hogy mi van a Sargentini-jelentésben, a mögött érdemes tisztázni, hogy tény és való, hogy ott kiemelt, fontos háttere van annak, hogy igen, zajlik Európában egy vita, és ennek a vitának igenis az egyik központi kérdése a migráció kérdése. És zajlik egy másik vita, amelynek a központi kérdése talán az, hogy ez az Európai Közösség a következő években, amely mondjuk, most az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül, a következő években egy föderalista közösséget fog alkotni vagy alapvetően a nemzeti érdekek vagy a nemzetek, nemzeti államok közösségét fogja jelenteni. Ez a vita zajlik jelenleg.

Amikor föderalista elképzelésekről beszélünk, igen, azt össze lehet kapcsolni azzal a kérdéssel, amit migrációnak nevezünk, amikor azt mondjuk, hogy igen, jöjjenek a migránsok. Látjuk azt, hogy Magyarország annak idején, amikor tehette, az első bajok után elindította azt a folyamatot, ami például az Európai Közösségben talán nem volt jellemző. Ráadásul tapasztaltuk azt, több olyan vitán és kerekasztal-beszélgetésen vettem részt különböző országokban vagy rendezvényeken, ahol a fő kérdés talán az volt, hogy a schengeni, illetve a dublini egyezmény megfelelő-e arra, hogy alapvetően az illegális bevándorlást megállítsa. Tulajdonképpen Magyarországon létezett egy Schengen-határ akkor. Ha valaki odajött a határellenőrzési ponthoz, és azt mondta, hogy át szeretne kelni valamilyen állampolgárként a határon, különböző szabályoknak meg kell felelni. Csak amikor elindult a migránsáradat, ezek az emberek nem a határátkelőhöz mentek, hanem átmentek azon a zöldhatáron, amely alapvetően abban az időben semmilyen eszközzel, semmilyen technikai eszközzel nem volt védve. A zöldhatáron szépen átsétáltak, és utána a rendőrök vagy meg tudták őket fogni, de a vége már az volt, hogy akkora tömegekben jöttek, hogy elindult ezeknek a tömegeknek a terelése, mert nem voltak megfelelő jogszabályok ahhoz, hogy hogyan is lehet velük szemben intézkedni. Alapvetően az Európai Közösséget attól a perctől kezdve ez a kérdés, hogy milyen szigorítás legyen a határvédelemben, milyen szigorítás legyen az illegális migrációval szemben, alapvetően megosztotta. Megosztotta a különböző politikai erőket is, de ebbe most nem szeretnék belefolyni, mert ez talán egy külön beszélgetést is jelentene.

De nézzük tovább! Ennek a jelentésnek, a Sargentini-jelentésnek az a célja, hogy elítélje, megbélyegezze Magyarországot és a magyar embereket. Egyértelmű hogy Magyarországról, nem pedig a magyar kormányról van szó. Az Európai Parlament határozata ugyanis tartalmaz egy szövegtervezetet az Unió Tanácsa számára, az Európai Unió Tanácsa számára, amely szó szerint így hangzik: „Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje”. Azoknak, akik ezt a jelentést megszavazták, az a céljuk, hogy nemzetközi gyámság alá helyezzék Magyarországot, mert nem tetszenek nekik a magyarok döntései, a választási döntései, azok a döntések, amelyeket meghoztunk azokkal a lehetőségekkel és jogosítványokkal, amelyekkel egyrészt az emberek bíztak meg. Másrészt pedig igenis a magyar államnak, illetve Magyarországnak szuverén joga, hogy olyan kérdésekben, amely nem az Európai Közösség feladatkörébe tartozik, azokban az ügyekben igenis Magyarországnak meg lehet hozni a saját döntéseit, csak ez sokaknak nem tetszett és nem tetszik jelenleg.

Ez az a mozgás, amit az ember érez, amikor különböző témákról beszélgetünk, hogy előbb-utóbb mindig ezekhez a kérdésekhez térünk vissza. Nagyon érdekes dolog, hogy ezeken a különböző nemzetközi rendezvényeken, találkozókon igen gyakran beszélünk ezekről a kérdésekről, és sok esetben nem mi hozzuk fel, hanem azok a partnerek, akikkel találkozunk, nem beszélve arról, hogy biztonságpolitikai szempontból ma a NATO-nak és alapvetően a NATO parlamenti közgyűlésének egy kiemelten fontos témája az illegális migráció kezelése. Higgyék el, alapvetően mindenki biztonsági szempontból közelít ehhez a kérdéskörhöz.

Ha már itt elhangzott többször, hogy így a Frontex, úgy a Frontex, az egy fontos intézmény, csak ne felejtsük el, hogy a Frontex alapvetően nem teljes mértékű határvédelemben dolgozik, hanem alapvetően ők valamilyen formában egyik oldalról a határőrizetben is részt vesznek, másik oldalról pedig a bevándorlási ügyeket intézik. Alapvetően ezért hangzik el, és már nemcsak az Európai Közösségben, hanem az ENSZ-ben is, hogy igenis az illegális bevándorlást valamilyen formában legálissá kell tenni. Ez óriási veszély, és óriási veszély arra nézve, ami a következő években, évtizedekben várhat Magyarországra, várhat Közép-Európára, akár az Európai Közösségre is. Ezek vannak igazából az ilyen határozatok mögött, és nem véletlen. Most Romániával szemben is elindult egy ilyen eljárás, a lengyelekkel szemben is elindult, és el fog indulni. Alapvetően ezek olyan országok, amelyek elég szigorúan álltak ki az elmúlt időszakban a migrációs ügyekben. Kíváncsi vagyok, hogy a következő időszakban mely országok ellen fog még talán elindulni, mert az a helyzet, hogy azzal, hogy az Európai Parlament kinyitotta ezt a szelencét, ebből sok minden más is adódik. Az is adódik, vagy az is következtetés lehet, hogy bármilyen oknál fogva egy bürokratikus rendszeren keresztül akár bármelyik európai uniós országgal szemben elindíthatnak ilyen eljárásokat.

Talán engedjék meg, hogy a gondolataim végén még azt is hozzátegyem, hogy pontosan magában a jelentésben, ami ellen mi most egy politikai ellenvéleményt vagy véleményt fogalmazunk meg, ebben a Sargentini-jelentésben talán egy olyan helyzetkép van, de az európai parlamenti vita stílusáról már nem is nagyon szeretnék beszélni, mert elég sok kívánnivalót hagy maga után  biztosan az a sok képviselő, akikről mellesleg elhangzott itt, hogy közvetlenül választják, de nem közvetlenül választják őket, hanem pártlistákon keresztül közvetve, tehát ettől az apró különbségtől eltekintve , azt gondolom, az Európai Parlamentben az a hangnem, és alapvetően ahogy beszéltek, az valahogy nem odaillő volt.

A másik része pedig, hogy amikor Magyarországról beszélünk, és azt mondják, hogy a magyar kormánnyal szemben, maga a Sargentini-határozat vagy jelentés alapvetően Magyarországot címkézi. Persze, vannak tételek benne, de az a helyzet, hogy lehet, hogy ez a jelentés olyan példát statuált, hogy előbb-utóbb majd találkozunk ilyennel Lengyelországról, Romániáról. Azt gondolom, pont ezért kell egy nemzeti parlamentnek a saját országának a szuverenitása érdekében ilyen határozatokat, politikai szándékú és jelzésű határozatokat hozni.

Még egy apróság, hogy a jelentés mennyire korrekt. A magyar kormány szakértői egy 108 oldalas dokumentumban világosan cáfoltak tételeket. A jelentés 69 megállapításából 37 egyenesen hamis, illetve téves megállapítás, 19 folyamatban lévő eljárás, ahol folyamatos a párbeszéd a kormány és az uniós intézmények között, 13 pedig lezárt ügy. Olyanokat említ tehát a Sargentini-jelentés, amin túl vagyunk, de az úgy jó, hogy belekerül ebbe a jelentésbe, mert jól el lehet adni, és nagy médiát, nagy csinnadrattát lehet ezek mellé a témakörök mellé rendelni.

Azt gondolom, hogy ha önmagunkkal szemben, európai, közép-európai emberként arra, ami ebben a jelentésben elhangzott, mi megadjuk a magyarországi válaszainkat, akkor szerintem jó úton járunk, hogy ezt a véleményt kifejezzük. Kérem, hogy aki teheti és úgy gondolja, ezt a határozatot majd támogassa. Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Rendes időkeretben, ugye, elnök úr? Köszönöm szépen, mivel mást nem is nyomtam. Azzal szeretném kezdeni, hogy azt hiszem, ez egy régi bölcsesség, hogy attól, hogy a vádirat egy kicsit gyengére sikeredett, attól a bűncselekmény még lehet igaz. Lehet a jelentés néhány pontját így-úgy vitatni, lehet, hogy a hangsúlyokat máshová lehet rakni, de kérem szépen, ez a jelentés azért született, mert önök olyan döntéseket hoztak az elmúlt években, amelyeknek olyan következményei lettek, hogy el kellett készíteni ezt a jelentést. Ez a jelentés meg se született volna, ha önök nem kriminalizálják a hajléktalanságot, ez a jelentés meg se született volna, ha a szegények megbélyegzését nem tűzik a zászlajukra, meg se született volna ez a jelentés akkor, ha a munka törvénykönyvét nem alakítják úgy át 2012-től folyamatosan, amilyen lépéseket megtettek, és ha a kisnyugdíjasokat nem sanyargatták volna éveken keresztül, akkor egy említés se került volna be ebbe a jelentésbe.

(17.30)

Ha nem alázták volna meg a rokkantakat 2012-ben, akkor ez be se került volna a szociális fejezetbe. Tehát minden egyes megállapítás azért született, mert itt a kormányzati többség, a Fidesz által vezetett kormányzati többség döntéseket hozott az elmúlt években. Ebben a jelentésben, kérem szépen, ilyen megállapítások vannak, olvasom: „A sztrájkjog alig érvényesül általában, és a közszolgálatban pedig csak azok a szakszervezetek hirdethetnek sztrájkot, amelyek részesei a kormánnyal kötött megállapodásnak.” Kérem szépen, ez a jelentés nem a bevándorlásról szól, hanem azokról a kormányzati intézkedésekről, amelyek a szociális jogok csorbítását jelentik, meg arról, hogy önök olyan gátlástalanul loptak és rabolták ki ezt az országot, amelyet nem tűr tovább az Európai Unió. (Dr. Völner Pál: A 4-es metró!  Kontrát Károly: A 4-es metróról beszélsz?) A néppárti politikusok többsége is ezen az állásponton van, a néppárti politikusok többsége. Pontosan tudják önök, hogy ezért majd egyszer egy nagyon nagy árat fognak fizetni, pontosan tudják, ezért terelnek, ezért terelnek.

Kérem szépen, ahogy említettem, a sztrájkjog kapcsán, ahogy korlátozták önök a sztrájkjogot, törvényszerű, hogy ebbe a jelentésbe ez bekerült. Csak a munka-adóknak kedveztek, a multiknak kedveztek, az oligarcháknak kedveztek, és minden módon megalázták a magyar munkavállalókat. A magyar munkások olyan kiszolgáltatottak ebben az országban, mint egyetlenegy európai országban sem, annak következtében, ahogy átalakították a munka törvénykönyvét. Egyetlenegy ország Európában Magyarország, ahol 3 hónapra csökkentették a munkanélküli-ellátást, miközben pontosan tudják, hogy minden felmérés azt mutatja, hogy legalább ennek az időnek a négyszeresére van szükség ahhoz, hogy valaki állást találjon Magyarországon, még ilyen ínséges időkben is, amikor munkaerőhiány van ebben az országban. Önök voltak azok, akik elfogadták ezt a cselédtörvényt, mert nagyon sok ember három műszakban olyan nyomorultul keres még mindig ebben az országban, hogy csak ennivalóra meg éppen valamilyen hajlékra van lehetősége a fizetéséből, és önök pontosan tudják, hogy akinek csak annyi a jövedelme, hogy aludni és enni tud, akkor az rabszolga még ebben az országban is.

Kérem szépen, a másik ilyen jelentésből kiemelt idézet, azt mondja a szociális jogoknál a jelentés: „A hajléktalanság kriminalizálása nemzetközi jogot sért, az alternatíva nélküli kényszer-kilakoltatások problematikusak.” Kérem szépen, önök pontosan tudják, hogy semmilyen olyan intézkedést nem hoztak az elmúlt években, amely utalna csak, legalább utalna egy koherens lakáspolitikára, egyetlenegy olyan intézkedést nem hoztak, amely érzékeny lenne a szegénység problémájára. Voltak kormányzati intézkedések, de önök is pontosan tudják, hogy ezek mind kudarcot vallottak. Az ócsai program rögtön bedugult, az öncsőd intézményében nem tudtak előrelépést tenni, mert pontosan elmondtuk, hogy abban a formában nem szabad elfogadni, mert az nem jó se a klienseknek, se az önkormányzatoknak, se a pénzintézeteknek. Az eszközkezelő lehetőségei bedugultak, úgy tudom, hogy 36 ezer felvásárlást tudtak eszközölni, és nincs több forrás. Magyarul, egyetlenegy problémát nem tudtak ezen a rovaton megoldani.

Mit lehetne csinálni? Ha önök azt mondták volna éveken keresztül, hogy egy normatív lakásfenntartási támogatást vezetnek be, és nem megszüntetik a lakhatási támogatást, mert az önök intézkedése következtében most már közel öt évvel ezelőtt megszűnt ez az intézményforma, akkor nem került volna be ebbe a jelentésbe. Ha azt mondták volna, hogy fenntartjuk a normatív adósságkezelési szolgáltatást, akkor nem kerül be a jelentésbe, de önök pont az ellenkezőjét csinálták. Magyarországon megszüntették a lakásfenntartási támogatást, és megszüntették az adósságkezelési szolgáltatást.

Ha azt mondják, hogy a lakhatásra szánt összegeket elsősorban a bérlakásállomány növelésére kívánják fordítani, akkor itt meg se született volna ez a jelentés, és minden ellenzéki párt támogatta volna, hiszen voltak itt a lakhatással kapcsolatos felvetések az elmúlt hónapokban, mert pontosan látjuk, hogy milyen kilakoltatások vannak ebben az országban, pontosan látjuk, hogy lakhatási válság van ebben az országban, akkor az ellenzéki pártok képviselői ebben partnerek lettek volna, de nem, önök az ellenkezőjét hozták, és ez az önök döntése volt. Pontosan látjuk, hogy az alulfinanszírozottság miatt a települési önkormányzatok jelentős része eladja a meglévő szociális bérlakásait, és azért, mert pénz híján van, és nincs más eszköze a túlélésre, mint az, hogy az ingatlan vagyonukat felélik.

Kérem szépen, ha lakhatási típusú megoldásokat kerestek volna a hajléktalanságra, akkor mi ezt támogattuk volna, de önök büntetni akarnak. Azt gondolják, hogy a hajléktalanságot úgy kell felszámolni, hogy rendőröket visznek a hajléktalanszállóra? Azt gondolják, hogy az a megoldás, hogy büntetik ezeket a szerencsétleneket?

És most olvasom délelőtt, hogy 15-én hatályba fog lépni az a szégyenteljes törvény, amelyet a tavaszi ülésszak utolsó hetében fogadott el a fideszes többség, és ennek mellékleteként ma megjelent a 178/2018. számú, X. hó 2-án kiosztott kormányrendelet, ahol a hajléktalanokat akarják kifosztani, hogy az utolsó vagyonkájuktól, az utolsó személyes tárgyaiktól is meg akarják őket fosztani? Mert ebben a rendeletben az van, hogy ha önök nem fogják tudni a tárolási kapacitást megoldani, akkor el kell kobozni és meg kell semmisíteni a személyes tárgyaikat (Kontrát Károly: Nem igaz! Ez nem igaz!), és ne legyen kétsége senkinek, önök pontosan fogják tudni azt, hogy nincs tárolási kapacitás, és az lesz az indok, hogy elkobozzanak ezektől a szerencsétlen emberektől szinte mindent.

Ha önök olyan politikát folytattak volna, hogy a szegregációt, a lakhatási szegregációt felszámolják, ha olyan politikát folytattak volna, hogy szociálisan célzott lakhatási támogatásokat eszközölnek, nem olyanokat, mint most, hogy az alul lévőknek csak a töredéke jut abból az állami támogatásból, amelyet a költségvetési törvény megfogalmaz, és csak a gazdagoknak és a felső középosztálynak juttatnak tízszer annyit, mint azoknak, akik rászorulnak  mondom, tízszer annyit, pontosan ki van számolva, kérem szépen , akkor az ellenzéki képviselők ezt támogatták volna, és meg se született volna ennek a jelentésnek a szociális fejezete, de önök nem ezt csinálták, hanem pontosan az ellenkezőjét.

S kérem szépen, itt van a jelentésnek egy másik fejezete, amelyik arról szól, hogy nyugdíjügyben és az idős emberek szociális biztonsága ügyében önök mit eszközöltek. Kérem szépen, 2012 januárjában elfogadták azokat az intézkedéseket, amelyek minden korhatár alatti nyugdíjat megszüntettek  minden korhatár alatti nyugdíjat! , eltörölték a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, eltörölték a korengedményes nyugdíjat, eltörölték a korkedvezményes nyugdíjat, eltörölték a bányásznyugdíjat, eltörölték a művésznyugdíjat, eltörölték a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat.

Képviselőtársaim, Magyarország a világ civilizált részén az egyetlen olyan ország, ahol nincs rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj. Ez az egyetlenegy ilyen ország van, de önök ilyen törvényeket hoztak, ilyen intézkedéseket hoztak.

3000 milliárd forintos magánnyugdíj-pénztári vagyont tapsoltak el, és a múlt évben végelszámolták az egészet, egy huncut fillér nincs belőle, és minden ember tudja, aki ezen a területen szakemberként fölsorolható ebben az országban, hogy néhány év múlva nagyon fog hiányozni ez a 3000 milliárdos nyugdíjvagyon, amelyet önök föléltek. És ezen túlmenően, ahogy kivezették a korhatár alatti nyugdíjakat, ahogy megalázták a rokkantakat, kérem szépen, ezermilliárdokat spóroltak meg ezen a rovaton. Eltörölték a társadalombiztosítás önigazgatását, az Alaptörvényből kivették még a kifejezést is, azt, hogy társadalombiztosítás lenne Magyarországon. Megszűnt a kockázatközösség, megszűnt a nemzeti kockázatközösség. Itt arról van szó kérem szépen, hogy ha a kormány akar adni, akkor ad, de joga nincs senkinek, ha nem akar adni, akkor meg nem ad.

Mit lehetne tenni? Én azt gondolom, hogy a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjakat vissza kéne állítani ebben az országban, a hivatásos állománynak szolgálati nyugdíj kéne, merthogy önök ezt is megszüntették, a rokkantaknak és a baleseti rokkantaknak, a megváltozott munkaképességűeknek pedig olyan törvényi garanciákat kell beiktatni, ami legalább a nyugdíjjogosultsághoz való jogukat biztosítja, mert ma ez sincs. És kérem szépen, ezen túlmenően pedig azt is gondolom, ahogy a jelentés fogalmaz, hogy ez a 28 500 forintos legkisebb öregségi nyugdíj méltatlan azokhoz az emberekhez, akik éveken, évtizedeken keresztül dolgoztak ebben az országban, adót és járulékot fizettek, csak éppen nem tudják fölmutatni azt a mennyiségű szolgálati időt, nem tudják leigazolni, amely arra adna lehetőséget, hogy saját jogon járó öregségi nyugdíjat kapjanak, azoknak egy méltó megélhetést tudjon biztosítani a társadalombiztosítás rendszerén belül. Magyarul, ha önök nem verték volna szét a tb-t, akkor itt meg se említenénk ezt az eshetőséget, és ebbe a jelentésbe nem került volna bele.

Pontosan látják azt is önök, hogy hogyan torzul el a nyugdíjasok jövedelme.

(17.40)

Ez az inflációkövető nyugdíjemelési technika úgy szakítja szét a nyugdíjasok társadalmát, amelyre nem volt példa a magyar történelemben, legalábbis a második világháború utáni magyar történelemben. Itt nemcsak arról van szó, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés következtében nagyon sok ember gyakorlatilag vegetál ebben az országban, hanem arról is szó van, hogy azok az emberek, akik a közelmúltban mennek el nyugdíjba ugyanazon szolgálati idő és ugyanazon járulékfizetés mellett, nagyságrendekkel magasabb induló nyugdíjjal fognak rendelkezni, mint azok, akik két-három évvel ezelőtt mentek el ugyanabból a szakmából, ugyanarról a munkahelyről, ugyanannyi szolgálati időt szerezve. És kérem szépen, itt 30-40 százalékos nyugdíjkülönbségekről beszélünk, ráadásul 2012 után ez a kormány volt az, amelyik eltörölte a járulékplafont, és ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy akár milliós nyugdíjak is legyenek.

Ma 600 ezer embernek a nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot a 2 millió 600 ezer nyugdíjas közül. Ezzel kéne foglalkozni, hogy ezek az emberek vajon milyen életminőségben fognak élni a következő években az önök kormányzati döntése következtében. Hála istennek, a bérek növekedésével az aktív foglalkoztatottak és a nyugdíjasok közötti jövedelmi olló is szét fog szakadni, már szétszakadt egyébként, és ahogy említettem az előbb önöknek: a nyugdíjasok és nyugdíjasok közötti jövedelmi olló is szét fog nyílni csupán csak azért, mert valaki 3 évvel ezelőtt ment el nyugdíjba, vagy éppen a napokban megy el nyugdíjba.

Ha önök ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére hoztak volna törvényeket, akkor a jelentésbe ezek a megállapítások bele se kerültek volna  egy. Kettő: ha ilyen törvényeket hoztak volna az Országgyűlés elé, garantálom önöknek, hogy minden ellenzéki parlamenti képviselő ezeket támogatta volna. De hát, sajnos önök másképp döntöttek. Úgy döntöttek, hogy ezeket a jogszabályokat hozzák meg. (Kontrát Károly: És ti mit csináltatok?) Ezeket a jogszabályokat hozták meg, következésképpen elfogadták az Európai Parlamentben ezt a jelentést, éppen azért, többek között a néppárti képviselők többsége is, mert pontosan tudják, hogy mennyi gazemberséget követtek el az elmúlt nyolc évben. Pontosan tudják! (Kontrát Károly: És a fésűdet hol hagytad?)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásokra lesz lehetőség. Megadom a szót elsőként Witzmann Mihály képviselő úrnak.

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megvallom őszintén, nem terveztem kétpercesben hozzászólni, de itt a volt LMP-s Szél Bernadett és a még jelenleg LMP-s Ungár Péter képviselőtársaimnak a hozzászólásai mindenféleképpen megihlettek. Felszólalásaikból az derül ki, hogy az LMP, azt gondolom, súlyos pártszervezeti válságban van, de ezt nem biztos, hogy itt kellene tudtunkra adni ezekkel a felszólalásokkal. (Ungár Péter: A felszólalásainkból nem derült ki, másból igen.)Mire is gondolok? Ilyeneket említett a több mint 15 perces felszólalásában Szél Bernadett, aminek több mint kétharmadát az otthonban történt látogatása tette ki, durván egyharmadát pedig a határnál tett látogatása jellemezte, a vége pedig az volt a hozzászólásnak, megmondta végül is, hogy mi a probléma, mi az, ami őt zavarja, hogy nyolc éve minket néznek kormányon. Erre csak azt tudom mondani: demokratikus választás volt, kérdezze meg az embereket, hogy miért nem önöket választották.

És hasonló derült ki Ungár Péter képviselőtársam felszólalásából is, amikor azt mondja, hogy önök mindent kitalálnak, és azt hiszik, hogy az jó az embereknek. Nyilván itt a Fidesz-kormányra tetszett, képviselőtársam, gondolni. Nem tudom, akkor harmadszor miért adtak kétharmados felhatalmazást ugyanezek a magyar emberek, akikről ön is beszél, vagy önök is beszélnek, a Fidesz-KDNP-pártszövetségnek?

Illetve azt tetszik mondani, képviselőtársam, hogy az ellenfél gyakorlatilag nem jut szóhoz, és hogy nem igazságosan kormányoz a Fidesz, vagy hogy nem kérdezi meg az embereket. Hát, pontosan ez a kormány az, aki rendszeresen megkérdezi az embereket. Úgy hívják ezt, hogy nemzeti konzultáció, amit önök mindig szidnak. (Z. Kárpát Dániel: Ajjaj!) És erre a nemzeti konzultációra szokott két lábbal ráállni ez a kormány, és a döntéseket ennek megfelelően meghozni.

Illetve szeretnék nagyon röviden reagálni arra is, amit szintén Szél Bernadettől hallottunk, hogy nyolc fideszes képviselő és egy államtitkár ül benn a teremben, szerintem ennél azért jóval több, de ha jól számolom, több mint a duplája, mint a teljes ellenzék. Tehát azért a viszonyítás végett ezt érdemes lenne meghallgatni. (Közbeszólás az ellenzék soraiból.) Igen, mert kétharmad-egyharmad. És hát, még nagyon sok mindenre lehetett volna Korózs Lajos képviselőtársam szociális ügyekkel kapcsolatban tett hozzászólására is reagálni, de az idő hiánya miatt ezt nem tudom megtenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük. Most kétperces hozzászólásra Ungár Péternek adom meg a szót.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm. Szeretném azzal kezdeni, hogy mélyen megindító, amit a magyar ökopolitika iránti elkötelezettségéről a kormánypárti képviselők szót ejtenek. Ha nagyon aggasztja őket, ami a Lehet Más a Politikában folyik, akkor segítői nyilatkozatot bármikor tudok adni, és akkor belül ezt meg tudjuk beszélni.Amit ön mondott, én nem tudom, hogy önnek a szövegértéssel vagy a csúsztatással van gondja, ugye, azt mondja, hogy nem kérdezték meg az embereket. Hát, amilyen témáról önök akarják, arról megkérdezik az embereket. De mondjuk, miért nem lehet nemzeti konzultáció arról, hogy felemeljék-e az otthonápolási díjat 53 ezerről a minimálbér szintjére? Mert szerintem azt is meg kéne konzultálni. (Witzmann Mihály: Folyamatban van.) Az folyamatban van? Hát, elnézést kérek, 2004-ben Selmeczi Gabriella adta be azt a javaslatot, ami megemelte volna az otthon ápolást, mit kell ezen maguknak tárgyalni? Hát fogadják el! Beadja Selmeczi Gabriella, ehelyett húzzák csak az időt. Önök mindig azokban a témákban konzultálnak, amit Habony Árpád a terepasztalon kitalál. Ott van a), b), c) opció. Ebben az a) opció, hogy egyetértek, b) opció, hogy nagyon egyetértek, c) opció pedig, hogy tökéletes a kérdés. Tehát hagyjuk ezeket!

A másik, amire azért finoman reagálnék, hogy itt ki mennyi ideig kit néz, meg hogy mennyi ideje vannak önök kormányon. Azt akartam elmondani, hogy önök a harmadik kétharmaddal nem arra kaptak felhatalmazást, hogy mindenkit kioktassanak arról, hogy milyen egy jó magyar, meg milyen jó emberként élni, meg mit kell tenni az életben; és hogy például milyen jogon mondják meg önök valakiknek, akik élettársi kapcsolatban nevelnek gyerekeket, hogy az kevésbé értékes, mint azok, akik házasságban nevelik a gyerekeket. Milyen jogon mondják meg önök valakiknek, hogy házasságban kell azokat a gyerekeket nevelni?

Ez az az aufklérista hozzáállás, amit korábban a Szabad Demokrata Szövetség nevű anyapártjuktól tanultak. Önök azt gondolják, hogy mindent tudnak, mindenkinek mindent elmondhatnak, de sajnos ezt a magyar emberek nem így gondolják.

ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Ungár képviselő úr a kétharmadot arra kaptuk, hogy megvédjük Magyarországot. Önök is arra kapták azt a kevéske szavazatot, hogy megvédjék Magyarországot. Mi ezt tesszük, önök nem ezt teszik. Ez a különbség. Elmondja ön is a felszólalásában, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akik elutasítjuk a kvótát, de az önök EP-képviselője mégis megszavazta a kvótát, mégis amellett nyilatkozott, hogy a kvóta egy jó dolog.

Ön azt mondta a rendes felszólalásában, hogy nem kell Magyarországot megvédeni, nem kell törődni, mert köszöni Magyarország, jól van. Azért van jól, mert az elmúlt nyolc évben növekedő pályára állítottuk, rendbe tettük a gazdaságot, visszarántottuk a csőd széléről ezt az országot, ahová a szocialisták és a most már Demokratikus Koalícióban ülő elvbarátai ülnek. Visszarántottuk a csőd széléről, a szakadék széléről, és növekedési pályára állítottuk. Ezért van jól ez az ország. (Ungár Péter, Arató Gergelyre mutatva: Neki mondd, neki mondd!) Nem azért, mert ön bármit is tevékenyen segített volna nekünk ebben a kérdésben. (Ungár Péter: Együtt kezdtük a ciklust.)

És az külön pikáns, hogy nyilván holnap is megjelenik majd egy cikk az ön médiabirodalmában, hogy nem szégyen egyetérteni Ungár Péterrel (Ungár Péter: azonnali.hu! Mondd ki, kérem a jogdíjat!), nem szégyen egyetérteni Ungár Péterrel. Könnyű ilyen cikkeket íratni saját magáról a saját lapjában, hogy nem szégyen egyetérteni Ungár Péterrel. (Ungár Péter: Nem szégyen!)

A Jobbikra: sajnálom, hogy Apáti képviselő úr kiment, hiszen elmondta a felszólalását, és távozott, nehéz így reagálni, önök ezt sokszor a mi szemünkre vetik, most se Szél Bernadettre, se Szanyi Tiborra, se Apáti képviselő úrra sem lehet reagálni, de ő azt mondta, hogy nálunk mindig sokkal jobban fogja ellenezni az illegális migrációt. Hát, akkor ezt a pártján belül miért nem képviselte akkor, amikor Vona Gábor, az önök főnöke azt mondta, hogy a kvóta még egy jó megoldás is lehet, amikor azt mondta, hogy pár ezer ember simán jöhet, amikor azt mondta, hogy akár mecset is épülhet? Akkor ő ezt miért nem képviselte az önök pártjában? Még egyszer hangsúlyozom, Bana Tibor, az önök alelnöke, akit önök választottak meg, azt mondta, hogy a nemzeti szuverenitásról szóló országgyűlési jelentéssel tartalmi problémája van. (Z. Kárpát Dániel: Ne szedj többet abból, amit szedtél!) Ez a probléma, tisztelt képviselőtársaim! (Z. Kárpát Dániel: Ha neked nincs, az a baj!  Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, két percben.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Hát, azért abban nekem vannak kétségeim, hogy Ungár Péterrel egyetérteni szégyen-e vagy nem, de ez most nem témája ennek a vitának. Ezzel szemben az témája ennek a vitának, hogy ha jól értem, önök szerint megtámadták Magyarországot, veszélyben van a haza, ezért van szükség sürgősen országgyűlési határozatra. Mert ebben az egy összefüggésben van értelme annak az egyébként meglehetősen terméketlen számháborúnak, amit itt szíveskednek a kollégák folytatni, hogy melyik oldalon hányan ülnek. Mert ha tényleg itt megtámadták Magyarországot, akkor hogy van az, hogy nem sietnek az ország védelmére az önök képviselőtársai? Hogy van az, hogy a miniszterelnök be sem tette a lábát a parlamentbe, a miniszterelnök-helyettes be sem tette a lábát a parlamentbe, komolyabb kormánytagok be sem tették a lábukat a parlamentbe? Szegény államtitkár úr ül itt egész nap. Németh Szilárd itt volt, ez igaz, ő sokat tett az ország védelmében, szerintem ő bármilyen támadóerőt elrettent.

(17.50)

De azt szeretném mondani, hogy ha komolyan beszélünk, ha önök komolyan gondolnák egy picit azt, amiről beszélnek, ha önök komolyan gondolnák azt, hogy itt Magyarországot támadás érte, hogy itt veszély van, hogy itt bárki bármit el akar venni bárkitől, akkor itt ülnének és részt vennének ebben a vitában a képviselőtársaik meg a vezetőik is. Az, hogy nincsenek itt, jól mutatja, hogy ez csak egy meglehetősen üres színjáték. (Dr. Völner Pál: Ti nem vagytok itt. Egyedül vagy.) Képviselő úr, mi azt mondjuk kezdettől, hogy egy színjáték. Ahhoz én is elég vagyok. (Derültség.) Na de, ha önök szerint itt komoly veszély van, akkor önök hol vannak, azok szerint, akik szerint ez a vita erről szól?! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót két percben Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fideszen belüli kaotikus viszonyokról mindent elmond, hogy Nacsa Lőrinc igen nagy mellénnyel elmondja a felszólalását, reagál másokra, számonkéri őket, hogy nincsenek itt, aztán távozik a teremből. (Derültség az ellenzék soraiban.  Böröcz László: KDNP!) Most én reagálnék rá, de szét vannak esve, hölgyeim és uraim. (Derültség az ellenzék soraiban.) El kell hogy mondjam önöknek, hogy ha a kvótakérdés merül fel… (Dr. Kontrát Károly: Április 8.!) Lehet áprilisra hivatkozni sokáig, de ha kvótakérdés merül fel, akkor az önök miniszterelnökénél kell kopogtatni először. (Böröcz László közbeszólására:) Álljon föl! Ha bekiabált, álljon fel, legyen férfi, legyen bátor, nyomjon gombot! Ne vágja a pofákat (Derültség az ellenzék soraiban.), nyomjon gombot, és mondja el, hogy mit mondott önnek Orbán Viktor akkor, amikor megkérdezte, hogy 2015-ben miért kért világkvótát az ENSZ-ben. Magyarázza meg nekem a világkvóta intézményének szükségességét! Ha meg tudja tenni, akkor érdemi vita alakulhat ki. Enélkül csak meg az adok-kapok tovább.De ha már itt növekedési pályáról beszéltek, arról, hogy milyen csodálatos minden Magyarországon, mert ez hangzott el itt pár perccel előbb (Dr. Völner Pál: Az ellenzék mondta, hogy jól mennek a dolgok.), érdemes azért hozzátenni, hogy 27 százalékos áfával sújtják a magyar lakosságot, ami világrekorder. (Nacsa Lőrinc visszatér a helyére.) Az EU-források tekintetében pedig nemcsak számítások szerint minden második vagy harmadik EU-forráshoz tartozó euró vagy forint, teljesen mindegy, hogy hogyan értelmezzük, korrupciós mechanizmusokon keresztül távozik jóbaráti zsebekbe, hanem itt bizony azt is el kell mondanunk, hogy miközben a Gyurcsány-Bajnai-korszakok alatt 700 ezerrel csökkent a Kárpát-medence összmagyar lakossága, addig, Nacsa képviselőtársam, önnek mondom, hogy az ön által aranykorszakként beállított időszakban, 2010 óta a magyarság összlélekszáma a Kárpát-medencében egymillió fővel csökkent. Ezt aranykorként beállítani történelmi felelőtlenség.

Azzal ne vigasztaljanak minket, hogy a környező országokból még többen mennek el, mert ez csak annyit jelentene, hogy az egyik betegnek a lábát amputálják, a másik pedig rövid úton meghal. Egyik sem boldogít bennünket. Megoldást kell találni, közös megoldásokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de nem ilyen stílusban, mint az öné és nem ilyen hozzáállással. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót normál időkeretben Bajkai István képviselő úrnak.

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Igyekszem ahhoz a témához visszatérni, ami a mai napirendi pontunk. Tényleg sajnálom, hogy Szél Bernadett képviselő asszony már nincs itt ebben a teremben, mert akkor azt is elmondhatnám, hogy bár ő lehet, hogy a határhoz ment meglátogatni az ideérkező bevándorlókat, migránsokat, én a Keleti pályaudvarhoz mentem el akkor, amikor keresztülutaztak az országon. (Felzúdulás, közbekiáltások az ellenzéki padsorokból, köztük Z. Kárpát Dániel: Ti engedtétek be őket.) Hozzá kell tenni, voltam egyébként a határnál is, lehet követni. A Nefelejcs utcában éjszaka az emberek nem mertek kimenni akkor, amikor a Keleti pályaudvarnál éppen a migránsok ezrei tartózkodtak. (Z. Kárpát Dániel: Ki engedte őket itt tartózkodni?  Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

Ezt csak azért jelzem így bevezetésképpen, hogy amikor többször számonkérik rajtunk… (Folyamatos zaj.) Igyekszem elmondani annak ellenére, hogy szeretnének megzavarni. Annak ellenére, hogy mindig azt állítják az ellenzéki túloldalon, mintha nem ismernénk az életet, én ezzel pontosan ellentétesen látom a helyzet, szerintem önök nem ismerik, hogy mi a baj világban, mi a baj ebben az országban, hogy mit kell megoldani. Éppen azok önök, akik hasonlatosan  ezt Ungár Péter képviselőtársamnak mondom, aki hűen követi az SZDSZ-es hagyományokat, és nem a versenyben, a politikai versenyben szeretne részt venni, hanem maga inkább a zsűri tagja szeretne lenni, hogy a versenyzőket megítélje és minősítse. (Ungár Péter közbeszólására:) Igen, igen, ezt lehet idézni.

Visszatérünk akkor a napirendi pontra. Valószínűleg mindenki tisztában van azzal, hogy ebben az országban, ebben a Házban bennünket azzal bíztak meg a választópolgárok, hogy lássuk azt, hogy mi történik a világban, azon kívül, hogy érdekképviselet, de lássunk is világosan. Miért kell világosan látnunk? Azért, mert aki ismeri a diplomácia történetét, a nemzetközi kapcsolatok történetét, pontosan tisztában van azzal, hogy a legritkább esetben fordul elő, hogy egy hatalom hatalmi törekvést, diplomáciai szándékot úgy előzetesen bejelentene, hogy ezt így szeretnénk megcsinálni.

Az Unióban is ez hasonlóan működik, nincs ez másképp, nem változott ilyen szempontból a diplomácia története. Hogy milyen legyen az Unió, abban az egyes tagállamoknak mi legyen az ereje, képessége, azt nem szokták előre megosztani, és nem is jelentik be nyilvánosan. Miért fontos ezt tudni? Azért fontos ezt tudni, mert a Sargentini-jelentést mi ennek a sorába tudjuk be. Ilyen jelentést, amit már egyébként többször nem csak kormányoldalról kritizáltak, higgyék el, bármelyik uniós országról lehetne írni. Ha valaki összeszedi magát, figyelembe veszi az egyes jelentéseket, az egyes különböző intézményekben megfogalmazottakat, az egyes jogrendszerekbéli különbséget, akkor ilyen jelentést  nyugodtan fogalmazhatok így  bárkiről bármikor meg lehet írni. Ebben szívesen kötök bárkivel egyébként fogadást.

Miért fontos ez? Azért, mert ez a jelentés is a hatalmi eszközt szolgálja, egy politikai célt szolgál. Az is elhangzott ma már többek részéről, hogy ha ez a jelentés szeretne jogtudományi mélységekig eljutni, akkor az első mondata után a közzétételre szánt újság szerkesztői, tudományos szerkesztői nem is olvasnák tovább. Ez úgy kezdődik, azt lehet kiolvasni ebből a jelentésből, hogy semmi mást nem vizsgált, mint csak az adott jogrendszert. Nem vizsgálja annak kitekintését, európai összehasonlításást, más, az úgynevezett európai értékekhez köthető más országok gyakorlatát. Ezt így önmagában vizsgálja.

És ha már ezen a helyen vagyok, és engedjék meg, hogy korábban választott hivatásomhoz kissé közelítsek, régi római jogi alapelv, mindannyian tudjuk, ha van jogász végzettség, ha nincs: ahhoz, hogy valakiről jelentést írjanak, legalább két feltételnek teljesülnie kell a szakmaiságon túl. Az egyik: audiatur et altera pars, hallgattassék meg a másik fél is. A másik alapelv az elfogulatlanság.

Sargentini Judith asszonyról pontosan tudjuk, hogy bőven a jelentés megírása előtti időszakban Magyarországgal szemben foglalt állást. Tehát nem lehet róla elmondani azt, hogy egy független jelentéstévő személyről van szó. Miért fontos ez? Mert ez is egy alapelv. Ahogy a római jogban a prétortól elvártuk a függetlenséget, úgy elvárjuk mindenkitől, hogy ha egy ügyben szeretne álláspontot kialakítani, akkor olyasvalaki tegye, akinek nincsen előzetesen pró vagy kontra állásfoglalása az adott országgal szemben.

Ha egy profán példát szeretnék mondani: ha az Országgyűlésben vagy másutt fölállítanánk egy bizottságot, amelynek az lenne az egyetlen feladata, hogy megvizsgálja, hogy az MSZP törvényesen jött-e létre annak idején és törvényesen szerezte-e meg az MSZMP vagyonát, akkor én például nem vállalnék… (Közbeszólásra:) Nem tehetek róla, hogy nincsenek itt. Akkor történetesen én nem vállalnék ebben a jelentéstételben vagy bizottságban szerepet, mert határozott véleményem van róla.

Visszatérve a Sargentini-jelentésre, ha továbbmegyünk, a jogszabályi megfelelőség vizsgálata miért fontos? Azért, mert a Sargentini-jelentésben, ha valaki azt figyelmesen végigolvassa, akkor mintha nem érvényesülne az a fontos alapelv és az a fontos szabály, amit Magyarország következetesen betart és következetesen követ, hogy az úgynevezett nemzeti jogszabálynak meg kell felelni az uniós irányelveknek, meg kell felelni az uniós alapelveknek. Soha senki nem vitatta, hogy ebben a jelentésben, tehát a Sargentini-jelentésben az egyes szabályok ellentétben állnának az uniós irányelvekkel.

Miért fontos ez? Azért, mert arra van jogorvoslati rendszer. Arra van megfelelő eljárási keret, hogy ezt orvosolja, ha valaki ezt kifogásolja. De itt nem erről van szó. Ezek a jogszabályok láthatólag összhangban állnak és a valóságban is, a jelentésben is az uniós irányelvekkel, de valaki mégis kijelenti ezekről, hogy mindezek ellenére jogállamiságot sértőek, vagy sértik a jogállamiságot.

Itt ma már elhangzott, és Kósa Lajos képviselőtársunk ezt a körülményt már említette, én is visszatérnék Andrej Januarjevics Visinszkij munkasságára. Ha valaki előveszi az 1936-os tizenhatok perének a periratait és vádiratait  ez a Zinovjev-Kamenyev-féle ügy, ha esetleg valakinek ez mond még valamit , ezeket olvassa, és kicserélnénk benne néhány szót abból a vádiratból, például kicserélnénk azt, hogy „szocialista államiság” arra, hogy „közös értékek”, vagy kicserélnénk azt, hogy „szocialista demokrácia” arra, hogy „liberális demokrácia”, akkor tulajdonképpen a Sargentini-jelentésben akár néhány név megváltoztatásával ki is cserélhetnénk néhány lapot, nem venné észre senki se önök közül, hogy 1936-ból származó iratról van szó.

(18.00)

Miért fontos ez, és miért mondta Kósa Lajos képviselőtársunk is ezt a Visinszkij-féle elvet? Azért, mert Visinszkij volt a jogtörténetben az a személy, aki két, úgymond idézőjeles újítást vezetett be: az egyik az, hogy a legfontosabb bizonyíték a beismerés, a másik pedig az, hogy a jog, különösen a büntetőjog az osztályharc eszköze. Most is azt látjuk, hogy a Sargentini-jelentés egy eszköz valójában egy ország megbélyegzésére, és első lépésként rögtön a legsúlyosabb fegyvert, a 7. cikkely alkalmazását látja alkalmazandónak.

Valaki ma itt az ülésen bizonyos szempontból jelentéktelenítette is ezt a jelentést, bár ahogy láttuk, nagy örömtüzek gyúltak, amikor ezt a jelentést elfogadták, és már előrevetítették valóban a 7. cikkely alkalmazását. Addig még sok víz fog lefolyni a Dunán, és nyilván a magyar kormány mindent meg fog tenni ezzel a jelentéssel szemben. Hozzáteszem  és talán ebben ez a legfontosabb, kicsit visszautalva ismét a Sztálin-Visinszkij-páros munkásságára , hogy sokkal könnyebb egy vitát úgy megvívni, ha az ellenfelet elpusztítjuk, akkor nem kell lefolytatni a vitát, nem kell lefolytatni a jogállamiságról a vitát, nem kell lefolytatni olyan vitát, hogy például az Európai Bizottság hogyan von el hatáskört a parlamenttől, vagy hogyan vonnak el fokozatosan, látens módon, nem nyilvános módon jogköröket az egyes tagországoktól, hogyan tolódik át a súlypont.

Nem döntötte el senki, hogy mi legyen az Európai Unióból. Milyen legyen az Európai Unió? Egyesült európai államok vagy sem? Hogyan nézne ki, ha lenne ennek a közösségnek valódi alkotmánya, nem csak chartája? Tehát ezeket a vitákat nem kell lefolytatni, hanem  nyugodtan használhatjuk ezt az erős szót  sunyin, látens módon csúszik át a döntéshozatal és a hatalmi súlypontok valahova máshova, mint ahova mi ezt gondoltuk, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk. Ezért fontos az, hogy akik ebben a Házban ülnek, világosan lássák, hogy mi történik Európában, mi történik a világban.

Néhány szót arról, ami valóban, azt gondolom, a Sargentini-jelentés mögött van. Magyarország miniszterelnöke mondta ki először azt, hogy hatáskörelvonás történik, és az Európai Bizottság nem őre annak, ami döntések az Európai Parlamentben születtek, hanem valójában jogalakító, politizáló szervvé vált. Ő mondta az elsők között, ő mondta elsőként, hogy milyen veszélyt jelent a bevándorlás erre a régióra.

Mindenki ismeri a számokat: 1980-ban Afrikában 477 millióan éltek, most 1 milliárd 700 millióan, és 2050-re 2,5 milliárd ember fog élni Afrikában. Nem tartom valószínűnek, őszintén szólva, hogy Afrika társadalmi berendezkedése, politikai viszonyai, termelési struktúrája vagy fejlettsége olyan fokra emelkedne (Dr. Varga-Damm Andrea: Majd a gyerekek megoldják, nem nekünk kell!  Arató Gergely: Majd a kerítés…), hogy ennek a 2,5 milliárd embernek, bizonyosan mindenkinek egészséges társadalmat és ételt tud majd adni. Miért fontos ez? Azért, mert bármennyit is fogad be Európa a bevándorlókból, a probléma nem fog megoldódni, ma egymillió, holnap kettőmillió hiányt vagy többletet fog eredményezni valahol, és azt is jelenti, hogy semmilyen problémát nem oldunk meg a bevándorlók tömeges befogadásával.

Azért is fontos ez, ezt is talán ebben a Házban el kell mondani, éppen Gyurcsány Ferenc tette ezt a kijelentést, hogy különbséget kell tenni azok között, akiknek a házukat lebombázták Aleppóban, és azok között, akik valóban gazdasági bevándorlók. Egyrészről, ha jól tudom, javítsanak ki, ha rosszul emlékeznék, a második világháború utáni úgynevezett helyi háborúkban több ember halt meg, mint a második világháború egészében. Nem úgy néz ki sajnos sem a Közel-Kelet, de itt a közvetlen környezetünk sem, hogy háborúktól mentes időszak következne, következésképpen amit Gyurcsány Ferenc mondott, hogy csak a háborús menekültekre koncentráljunk, az is bőven olyan számot eredményez, amit Európa nem tud viselni.

Az egy további kérdés, de hangsúlyozottan nemzetközi jogi, diplomáciai kérdés, hogy vajon miért Európának kell azt a problémát megoldania ebben a világban, ami az egész világot sújtja. Vannak itt még más nagyhatalmak, más régiók, vajon ez számukra nem probléma? Miért Európa nyakán és vállán van ez a teher? Vajon miért nekünk kell kizárólag erről a problémáról gondolkodni, és másoknak miért nem? Hozzáteszem, Magyarország ezeknek a háborúknak, hogy mondjam, nem részese, nem okozója, nem felbujtója, és fegyvereket sem szállítunk oda a legjobb tudomásom szerint, ellentétben olyan országokkal, akik szeretnek bennünket demokráciából kioktatni.

Végül, igyekszem rövidre fogni: ma is elhangzott ez, és én szeretném az alkotmányunkat, az Alaptörvényünk bevezető részét, hitvallásunkból egy mondatot idézni minden tisztelt képviselőtársunk számára. A következőképpen szól, igyekszem szó szerint elmondani: „Valljuk, hogy történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” (Dr. Varga-Damm Andrea: Igen.  Arató Gergely: Ezt azóta írtátok bele!) Ez azt jelenti, hogy aki erre az alkotmányra felesküdött, köteles önazonosságunkat megtartani, mi erre törekszünk. Láthatólag azok, akik a bevándorlást minimalizálják, jelentéktelenítik vagy éppen támogatják, valójában azt szolgálják, hogy mindaz, amit ebben az országban, ebben a kultúrában ezer év alatt elértünk, megszűnjön, elpusztuljon, és helyette más jöjjön létre.

Én azt tudnám elmondani talán egy kis rövid történetként, ha még megengedik számomra, talán még van másfél percem, hogy egyszer vegyék maguknak a fáradságot, és Brüsszelben a jól elköltött vacsorájuk után  én nagyon ritkán vagyok Brüsszelben  figyeljék meg, hogy egy észak-afrikai várossá kezd átalakulni. Nyugodtan fogalmazhatunk így, hogy a mostani európai bürokraták megtagadják Bachot, Schumannt, Schubertet (Dr. Varga-Damm Andrea: Miért nem lépnek ki?), megtagadják Gausst, Einsteint és még másokat, helyette a tamtamdobokat választják. Én Bachot választom akkor is, amikor éjszaka a tamtamdobok szólnak. Engedjék meg nekem, hogy én már csak ilyen konzervatív maradjak.

Végül pedig Magyarországról és a jogállamiságról egy záró mondat. Sajnálom, hogy Gyurcsány Ferenc nincs a teremben, bár ő viszonylag keveset tartózkodik itt (Dr. Varga-Damm Andrea: Mi itt nem sajnáljuk!  Z. Kárpát Dániel: Mi túléljük!), kevés ideje ezt nem engedi, de ehhez az egy kérdéshez mindenképpen szerettem volna számára ezt elmondani. Tehát a magyar nép végtelen toleranciáját, a magyar jogállamiság szinte már gyakran túlzó megengedőségét, jóhiszeműségét, jóindulatát bizonyítja az a tény, hogy Gyurcsány Ferenc ebbe az épületbe egyáltalán beléphet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Varga-Damm Andrea: Igen, mert ő…)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most kétperces hozzászólásokra van lehetőség. Megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen. Én egy korábbi vitát szeretnék folytatni azzal kapcsolatban, hogy van az azonnali.hu nevű újság és pár vidéki újság, amely az én tulajdonomban van. Tudja, mi a különbség az énáltalam tulajdonolt média és azon médiák között, amelyek az önök tulajdonában vannak? Az enyém benne van a vagyonnyilatkozatomban, és mindenki tudja, hogy az enyém, tudja, hogy milyen pénzből van, és azt a pénzt én öröklés útján szereztem. Az Origo, a többi kinek a tulajdonában van? És azok, akiknek a tulajdonában van, vajon hogy szerezték ezt? De hagyjuk is, nem is erre akarok igazából utalni.Én itt az SZDSZ-ezésre szeretnék még utalni, amit elkezdtünk Bajkai képviselő úrral. Abban erősítsen meg majd engem, hogy lesz-e majd olyan állítás, amit a magyar kormány és a kilenc éve kétharmadon kormányon lévő Fidesz nem áldozati pozícióból fog levezetni. Tehát lesz olyan állítás, amelyben önök nem örök elnyomott áldozatai a világ-összeesküvésnek így kilencedik éve? Tehát valamikor nem lesz azért igazuk, mert amit állítanak, az igaz, és nem azért, mert egy nagy nemzetközi összeesküvés elnyomja önöket, amiben az Európai Néppárt van, meg úgy látszik, Navracsics Tibor? Tehát mikor lesznek nem önök az elnyomottak végre? Mikor vállalják a felelősséget, hogy önök kormányozzák ezt az országot kilencedik éve, és nem a világ örök ellenzéke, mint a tini a szobájában, aki hangosan hallgatja a zenét, senki által meg nem értett, de őmaga egyedül tudja az igazságot? Szerintem ez fontos lenne.

Ráadásul elmondta, hogy a Néppártban ezek az emberek megtagadták Schumannt, meg mindenkit megtagadtak. Ha ilyen szörnyű minőségű emberek vannak a Néppártban, miért nem lépnek ki? Miért adják a Néppárt alelnökét, a Néppárt frakcióvezető-helyettesét, miért vannak az ifjúsági részében? Miért tagjai egy olyan pártcsaládnak, amelyről maguknak ilyen rettentő rossz véleménye van? Miért? Lépjenek ki, menjenek át valamelyik másikba, ahol úgy gondolják, hogy az önök véleménye többségi álláspont lesz. Köszönöm szépen.

(18.10)

ELNÖK: Köszönjük. Most két percben Arató Gergely képviselő úrnak adom meg a szót.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Bajkai Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy talán az ellenzék egy része és a kormányoldal közötti egyik legfontosabb különbséget az jelenti, amiről ön az elején beszélt. Ugye arról beszélt, hogy itt idegen hatalmak hogyan szoktak ármánykodni diplomáciai úton, és lám, így jár el az Európai Unió is. Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Unió tagja vagyunk 2004 óta, a magyar képviselők ott ülnek az Európai Parlamentben, az önök kormánya által oda javasolt uniós biztos ott ül az Európai Bizottságban, önök mint a kormány képviselői ott ülnek az Európai Tanácsban. Ez az Európai Unió három legfontosabb szervezete. Az Európai Unió része Magyarország, mi része vagyunk ennek a közösségnek. Önök ellenségként, idegen hatalomként tekintenek az Európai Közösségre, amit én értek, csak azt nem értem, hogy önök miért sértődnek meg, ha valaki ezt kimondja.

Úgy látom, hogy képviselő úr, nyilván komoly szakmai múltja okán, de kever bizonyos dolgokat. Az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás nem büntetőeljárás, nem kötelezettségszegési eljárás; az egy külön arra a célra létrehozott eljárás, hogy az uniós alapértékekkel kapcsolatos viszony egészét vizsgálja. És a kép egésze az, ami elkeserítő. Amikor a függetlenséget kéri számon, annak a kormánynak a padsoraiból, ahonnan egy fideszes képviselőből lehetett az Állami Számvevőszék elnöke és egy volt fideszes képviselőjelöltből a legfőbb ügyész, akkor azt hiszem, hogy ez nagyon furcsa.

És azt kérem, hogy ne jöjjön itt nekem a koncepciós perekkel akkor, amikor itt legutóbb, hétfőn az ön képviselőtársa és államtitkár úr egy folyamatban lévő büntetőügyben már előre ítéletet hirdetett, kihirdették azt, hogy itt mi fog történni, hogy ki kap kárpótlást meg ki a bűnös.

Ami meg Gyurcsány Ferencet illeti: önök mindent elkövettek, hogy börtönbe juttassák, csak nem sikerült, mert nem sikerült tanúkat megfélemlíteniük és hamis tanúzásra rábírni. De nem önökön múlt.

ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak két percben.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Én látom, hogy Arató Gergely képviselőtársunknak van egy ilyen automatikus reflexe: amikor elhangzik, hogy Gyurcsány Ferenc, akkor ő rögtön szólásra emelkedik, hogy megvédje Gyurcsány Ferencet. De az a helyzet, képviselő úr, hogy igen, mi nem fogadunk el mindent úgy, ahogy most van az Unióban, mert szerintünk nincs minden jól az Unióban úgy, ahogy van. (Arató Gergely: Szerintem sincs jól. Erről érdemes lenne beszélni!) Ezért teszünk rettentő sok erőfeszítést azért, hogy ezek a dolgok megváltozzanak, hogy ezeket a vitákat lefolytassuk, hogy ha május után lesz kellő akarat, akkor akár alapszerződésekhez, alapvető működésekhez tudjunk közösen hozzányúlni, és kialakítsunk egy olyan Uniót, amely megvédi a határait, amely megvédi a polgárait, és amely biztonságban tudja tartani a polgárait. Mert egy ilyen Uniót szeretnénk, ahol egyébként nincsen másodrendű állampolgár meg elsőrendű állampolgár, hanem közösen tudunk cselekedni egy biztonságos és növekvő Unióért. Szerintünk ez a cél.Ungár képviselő úr még mindig nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy itt elhangzanak a szép szólamok öntől is meg a frakcióvezetőjétől is, és azt mondta, hogy a 2011-es nyilatkozat már régen volt a határon túli magyaroktól, hogy az elmúlt három évben 16 alkalommal az önök most, jelenleg is hivatalban lévő EP-képviselője miért szavazta meg a kvótákról szóló előterjesztéseket, miért szavazta meg a legális migrációs utak bevezetéséről szóló előterjesztéseket, miért szavazta meg a migrációt segítő szervezetek támogatásáról szóló előterjesztéseket az Európai Parlamentben. Ez most történik, ez nem régi nyilatkozat, ezek nem régi idézetek, ezek a dolgok most történnek. Ezekre ön még mindig nem válaszolt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak két percben.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hatalmas a kísértés akkor, amikor a Fidesz-KDNP képviselője mások médiabirodalmáról és annak vadhajtásairól beszél. Főleg olyan médiaszegmensek ismeretében, ahol az önök kézi vezérlése alatt 85 százalék az állami hátterű hirdetési bevétel aránya, az összbevétel ismeretében. Mondjuk, a házi napilapjukra gondolok ebben az esetben, és azon médiabirodalomra, amely több mint 130 sajtópert vesztett el a Jobbikkal szemben. A magyar sajtótörténetben nem tudnak ilyen kudarcsorozatot felmutatni, soha, sehol, senki. Katedrákon fogják tanítani mindezt. Ugyanakkor érdekel az, amire Nacsa képviselőtársam rákérdezett, engem is érdekelne, hogy az Európai Parlamenten belül számos képviselő miért nem feltétlenül a hazája érdekeinek megfelelően szavaz. Ebből kifolyólag érdekelne egyébként az ön által felvetett kérdésre majd mások által adott válasz mellett az is, hogy a fideszes EP-képviselők hogy a fenébe szavazhatták meg gyakorlatilag azokat az áttelepítési programokat és harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának előmozdítását, amire az Európai Parlamenten keresztül igen komoly alapokat különítettek el. És azt is el kell mondjam önnek, hogy a 2019-es költségvetésben azzal, hogy megfelelőnek ítélt összeg jut a menekültügyi, migrációs és integrációs alap számára, ebből a pénzből bizony busásan lehet majd támogatni nemcsak a „menedékkérők”  idézem  „méltóságteljes befogadását a tagállamokban”, hanem bizony magukat az áttelepítési és családegyesítési programokat is, képviselőtársam, merthogy a kiírás erről is szólt. Önök ezt az Európai Parlamentben az idevágó költségvetés megszavazásával támogatták. Kérem, hogy erre is adjon magyarázatot! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most normál időkeretben megadom a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak.

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! „A Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról” című napirend általános vitájában azért kértem szót, mert úgy gondolom, hogy egy rendkívül szégyenletes folyamatnak lehetünk a tanúi mindannyian, ami ugyanis a Sargentini-jelentés tartalmát és a lisszaboni szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született európai parlamenti döntést illeti, nyugodtan kimondhatjuk, hogy ez nem más, mint Magyarország megzsarolása és a bevándorláspárti politikusok egyfajta kicsinyes bosszúja hazánk, Magyarország ellen. Teljességgel abszurd és elfogadhatatlan, hogy magát a demokrácia önként felkent őrének tekintő Brüsszel törvénytelen módon próbálja meg akaratát egy szuverén országra ráerőltetni, arra az egyértelmű hazugságra alapozva, miszerint Magyarországon sérülnének a demokratikus alapelvek. Az objektívnek és tárgyilagosnak semmiképpen nem nevezhető jelentés elfogadásával azért próbálnak zsarolni minket, hogy elvehessék a határőrizet jogát hazánktól. A következő csata minden bizonnyal arról fog szólni, hogy ki védje Magyarország határait, és ki döntsön arról, hogy ki jöhet be az ország területére.

De lássuk csak, hogy mi is történik itt tulajdonképpen? Magyarország Kormánya, illetve a magyar miniszterelnök Európában elsőként mondta ki, még a 2015-ös párizsi Charlie Hebdo-terrortámadás után, hogy a migráció komoly veszélyeket jelent, és ezt a folyamatot meg kell állítani.

Magyarország Kormánya pontosan felismerte az illegális migráció veszélyeit és káros következményeit, amelyeket a külföldi példák sajnos nap mint nap bizonyítanak. Ezzel kapcsolatban egyébként a magyar emberek egyértelműen kinyilvánították azon véleményüket is, miszerint azt szeretnék, hogy Magyarország megmaradhasson magyar országnak. Pontosan ezért a magyar kormány azóta is következetesen azt az elvet vallja, amit a magyar társadalom döntő többsége támogat, sőt nemcsak támogat, hanem követel is. Ám Brüsszelnek és a bevándorláspárti politikusoknak mindez nem tetszik, sőt elfogadhatatlan, és ha már a magyar választásokon nem tudták a kiszolgáló embereiket hatalomra juttatni, hát akkor most európai szinten intéznek támadást Magyarországgal szemben. Mindezt pedig azért teszik, mert nem lezárni, hanem épp ellenkezőleg, megnyitni szándékoznak a határokat a migráció előtt, mert pontosan azért akarják elvenni a határvédelmet a tagállamoktól, hogy még több bevándorlót engedjenek be kontinensünkre. Erről szól az Európai Bizottság legújabb javaslata, erről szól a brüsszeli migrációs biztos ENSZ-ben elmondott beszéde is, erről szól a Brüsszel által is támogatott ENSZ globális migrációs csomagja, erről szólnak az Európai Parlament előtt fekvő bevándorláspárti javaslatok, és erről szólnak a Soros-hálózat nyilatkozatai is. Ennyi nem lehet véletlen egybeesés.

Nos, miért ilyen fontos Magyarország?  merülhet fel sokunkban a kérdés. Egyrészt azért, mert Brüsszel, azt gondolom, joggal fél attól, hogy egy fecske igenis képes arra, hogy nyarat csináljon, és Magyarország hajthatatlan álláspontja erőt és bátorságot adhat más országoknak és azok vezetőinek, hogy kiálljanak országaik védelmében, ahogy azt egyébként egyre több ország esetében láthatjuk Európa-szerte.

Fontos azt is kiemelni, hogy Magyarország a földrajzi elhelyezkedése szempontjából rendkívül fontos területen, Európa szívében fekszik, így a szó szoros értelmében útjában állunk a migrációnak, sokan vannak ugyanis, akik nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország kerítéssel védi határait és ezzel Európát is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a Sargentini-jelentés nem más, mint egy bevándorláspárti vádirat Magyarországgal szemben, ami mögött egyértelműen egyfajta lobbi áll. A jelentés pedig minősített hazugságokkal van tele.

(18.20)

A jelentés készítője, Judith Sargentini maga is Soros embere, amit ő maga sem tagad.

Fontos azt is megemlíteni, hogy a hazug állításokat a magyar kormány szakértői egy 108 oldalas dokumentumban tételesen cáfolták. Úgy gondolom, hogy Magyarország sem a hazug vádakat, sem a jogszabályokat figyelmen kívül hagyó európai parlamenti szavazást nem hagyhatja szó nélkül, és a kormánynak minden lehetséges jogi és politikai lépéssel fel kell emelnie hangját a hazánkkal szembeni eljárással szemben. Egészen abszurd ugyanis, hogy az az Európai Parlament ítél el egy országot jogállamisági problémákra hivatkozva, amely a saját jogállamisági szabályait sem veszi figyelembe. Az pedig több mint szégyen, hogy a magyar ellenzék folyamatosan asszisztál a Sargentini-jelentéshez. Ez azt is mutatja, hogy az ellenzéki politikusok még most sem tudják elfogadni a magyar emberek döntését, és továbbra is Brüsszelt és a bevándorláspárti politikusokat támogatják külföldön, és sajnos őket képviselik idehaza is.

Ezt a fajta magatartást a választók ugyanakkor nagyon bölcsen az országgyűlési választásokon, ha szabad így fogalmaznom, már beárazták, ugyanis a magyar emberek egy határozott és mindenki számára jól érthető nemet mondtak az illegális és tömeges bevándorlásra, és egyébként ezzel együtt az ellenzékre is 2018. április 8-án.

Végezetül engedjék meg nekem, hogy egy saját példát is említsek önöknek, tisztelt képviselőtársaim. A választások előtti időszakban rengeteg lakossági fórumot és különféle utcagyűlést, utcafórumot tartottam az általam képviselt siófoki székhelyű Somogy 4. választókörzet mind a 71 településén. Ezeken a találkozókon rendre beszámoltam többek között az országban és különös tekintettel a Somogy 4. körzetben, a mi térségünkben végbement fejlesztésekről, s napi aktualitásokról beszélgettünk.

A megtartott fórumokon azonban egyvalami mindig közös volt, mindegy, hogy épp Siófokon, Zamárdiban, Balatonföldváron, Igalban vagy éppen Tabon tartottunk fórumot, a Balaton-parton vagy éppen attól távolabb, falvakban vagy városokban beszélgettünk az emberekkel, az embereket leginkább mindenhol egy dolog, a biztonságuk és a migráció érdekelte. Ezeken a beszélgetéseken soha egyetlenegy vélemény sem hangzott el a mi térségünkben, otthon Somogyban azzal kapcsolatban, hogy az illegális migrációt, a tömeges bevándorlást támogatni kellene, ahogy az sem, hogy a határainkat védő kerítéseket le kellene bontani.

Ezen tapasztalataim alapján tisztelettel arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy a kormánypártokhoz hasonlóan hallják meg, értsék meg, és ami talán még fontosabb, szívleljék meg a magyar emberek kérését, és az előttünk fekvő előterjesztésről szóló vita lefolytatását követően végre valódi nemzeti egységet alkotva, szavazataikkal támogassák a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló határozati javaslat elfogadását. Azt hiszem, hogy a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének tagjai nevében mondhatom, hogy mi itt leszünk, remélem, hogy az ellenzék képviselői is így tesznek majd. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót normál időkeretben Dunai Mónika képviselő asszonynak.

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan nyolc órája kezdtük el a vitát erről a kiemelt jelentőségű országgyűlési határozatról. Nagyon sok mindenről volt szó ez alatt a nyolc óra alatt. Azt sajnálattal lehetett hallani, és én magam is sajnálattal tapasztaltam, hogy nagyon sok olyan dolog is elhangzott, aminek semmi köze ehhez a Fidesz és a KDNP által támogatott határozati javaslathoz. Az ellenzéki képviselők főleg olyan dolgokat hoztak fel, olyan színben tüntették fel ezt az országgyűlési határozatot, amely nem felel meg a valóságnak, és amiről nem szól. Ezért most szeretném ismertetni, hogy valójában mi is a lényege ennek az országgyűlési határozatnak. Ez az országgyűlési határozat kiállás Magyarország mellett, kiállás a magyar emberek mellett, kiállás nemzeti kultúránk mellett. Ez az országgyűlési határozat kiállás a keresztény Európa és benne a magyar nemzet jövője mellett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Történelmi időket élünk. Tudjuk jól, hogy az ilyen sorsdöntő időkben mindig akadnak olyan politikai erők, amelyek nem tudják vagy nem akarják felismerni a helyes utat, amelyek nem tudják vagy nem akarják látni a valóságot, amelyek nem tudják vagy nem akarják követni az igazságot. Tisztelt Képviselőtársaim! Akik nem tudják felismerni és a magyar emberek érdekét szolgálni, azok szűk látókörűek. Akik nem akarják felismerni az igazságot és a helyes utat, azok pedig, ne kerteljünk, hazaárulók. Egyik rosszabb és veszélyesebb, mint a másik.

A mai vitában is bebizonyosodott, hogy az ellenzék teljesen alkalmatlan a magyar emberek és a keresztény Európa védelmére. Egy tál lencséért hajlandók eladni a magyar emberek jövőjét, egyben egész Európa jövőjét és egész Európa biztonságát. Szerencsére a magyar és az európai emberek többsége pontosan látja már ezt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sorsfordulóhoz érkeztünk. A sors ezúttal Sorost dobta elénk, akinek világméretű játszmáit mi, magyarok lelepleztük. És most ezért bosszút állnak rajtunk bevándorláspárti barátai. Boszorkányüldözésbe kezdtek ellenünk. Ennek egyik eleme a Sargentini-jelentés, amely hazugságai ellen tiltakozunk most ebben az országgyűlési határozatban. A Sargentini-jelentés egy bevándorláspárti vádirat, egy valótlanságokból épített légvár. Igen ám, de tudjuk jól, hogy a légvárakon nagyon könnyű átlátni, és a légvárak előbb-utóbb maguktól is összedőlnek. Nos, ez várható ez esetben is, legkésőbb 2019 tavaszán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Meddig engedjük még, hogy Brüsszel teljes erővel tolja a bevándorláspárti politikáját? Legújabban el akarják venni a tagállamoktól a határvédelem jogát. El akarják venni a tagállamoktól a menedékkérelmi eljárások lefolytatásának jogát. Legalizálni akarják az Európa felé irányuló gazdasági bevándorlást. Szervezett migrációs útvonalakat akarnak létrehozni. Meg akarják szüntetni az illegális határátlépés és az illegális migrációszervezés büntethetőségét. Ismét a migránsok kötelező és automatikus elosztását sürgetik. Meg akarják könnyíteni a gazdasági bevándorlók munkavállalását, könnyű és gyors családegyesítését. Még több pénzt és még nagyobb befolyást akarnak adni a bevándorlást szponzoráló Soros-szervezeteknek is.

Erről szól az Európai Bizottság legújabb javaslata. Erről szól a brüsszeli migrációs biztos ENSZ-ben elmondott beszéde is. Erről szól a Brüsszel által is támogatott ENSZ globális migrációs csomagja. Erről szólnak az Európai Parlament előtt fekvő bevándorláspárti javaslatok. És erről szólnak a Soros-hálózat nyilatkozatai is, egytől egyig. Erről szól Angela Merkel nyilatkozata is, aki azt mondta, hogy az Unió külső határain fekvő államoknak fel kell adniuk nemzeti szuverenitásuk egy részét a Frontex javára. Mindez szerinte azzal is együtt járna, hogy a szervezett migrációt lehetővé tegyék.

Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett javaslatában ismét az állandó áttelepítési programot és a szervezett migrációs útvonalak létrehozását sürgeti. A szervezett migráció biztosítása a Soros-terv része. Soros György már 2015-ben arról beszélt, hogy a migránsoknak „biztonságos útvonalakat” kell létrehozni. Mindez megerősíti azt, hogy Brüsszel azért akarja elvenni a határőrizet jogát a tagállamoktól, köztük Magyarországtól is, mert nem megállítani, hanem elősegíteni és megszervezni akarja a migrációt.

Mindez szembemegy a magyar emberek akaratával és a magyar emberek érdekeivel, ezért ezt nem fogjuk hagyni. Mindent meg fogunk tenni, hogy ezektől a veszélyes tervektől megvédjük Magyarországot. Magyarország, ahogy eddig, ezután is maga védi határait, mert ez, és egyedül ez tudja garantálni Magyarország biztonságát. A saját határőrizet jogunk, sőt schengeni kötelezettségünk is.

(18.30)

A magyar határőrök és katonák helyett, akik esküt tettek, és akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat akarnak ideküldeni Brüsszelből, akik be fogják engedni a migránsokat. Kétsége ne legyen senkinek. A magyar határt csak a magyar alkotmányra esküt tett magyar katonák és magyar rendőrök védhetik. Olyan katonák és olyan rendőrök, akik szeretik a hazájukat. Olyanok, akik készek megvédeni azt, esküjükhöz híven. Brüsszel nem a határvédelemről beszél, kedves képviselőtársaim, hanem határmenedzsmentről. Ők a bevándorlás elősegítésén és a bevándorlás megszervezésén dolgoznak.

Kérdezem, hogyan tudnák a Frontex zsoldosai megvédeni a magyar határt. Milyen szívvel, milyen lélekkel, milyen tettekkel és milyen sikerrel? Ezt nem bízhatjuk a véletlenre!

Tisztelt Képviselőtársaim! A Sargentini-jelentés és az egész eljárás is bizonyítja, hogy Brüsszel jelenlegi vezetése még mindig bevándorláspárti. A bevándorláspárti brüsszeli elit és sajnos a magyar ellenzék is teljesen elszakadt az európai emberektől és a valóságtól. Az emberek feje fölött hoznak meg olyan döntéseket, hogy migránsokkal telepítik be Európát, veszélybe sodorják ezzel az európai emberek biztonságát, az európai emberek nyugalmát, Európa egészének nyugalmát, biztonságát és kultúráját.

Egyre több választási eredmény és közvélemény-kutatás mutatja azonban, hogy ebből elegük van az európai embereknek. Nem csak a magyar embereknek, az európai embereknek is. A Sargentini-jelentést elfogadó Európai Parlamentet egyszerűen egy kifutó, divatjamúlt, ódivatú kollekciónak kell tekinteni. Mert jövő májusban új választásokat tartanak. A mai EP-ben egyértelmű bevándorlási többség van, bevándorláspárti többség van, amely azt tekinti történelmi küldetésének ezekben a történelmi időkben, hogy megváltoztassa Európa összetételét. Hogy megváltoztassa népességét, vallását, kultúráját, hogy elszakítsa Európa gyökereitől a jövő Európáját.

Ezek a politikusok gyűlölik azokat az embereket, akik szemben állnak ezzel a tervvel, és akik ellenállást próbálnak szervezni. Akik május után is egy többségében bevándorláspárti EP-t szeretnének, azok az illegális migrációval szembeni ellenállás szimbólumává vált Magyarországot támadják. Új EP-re, új Európai Bizottságra van szükség, amely megvédi Európát, amely megvédi az európai embereket, közöttük a magyar embereket is.

Amit a Jean-Claude Juncker-bizottság az elmúlt években teljesített, az borzasztó nagy károkat okozott az Európai Uniónak. Ez a Bizottság volt az, amelyik a migrációs válságot előidézte, és amely miatt a terrorfenyegetettség ezen a kontinensen soha nem látott súlyossági szintre emelkedett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésül elmondható, hogy a vita Magyarország és az Európai Parlament között valójában csak és kizárólag a bevándorlásról szól. Ezt a kérdést 2019 májusában az európai választók fogják eldönteni, nem mi magunk. Mi azt mondjuk, és erre esküt is tettünk, hogy egészen addig az utolsó pillanatig harcolni fogunk, hogy egy olyan új Európai Parlament jöjjön létre és egy olyan új Bizottság alakuljon, amely elkötelezett a bevándorlás megállítása és a határok megvédése mellett.

Harcolunk azért is, ez is elhangzott már többször a vitában, érdekes módon ellenzéki képviselőtársaimat izgatta nagyon, hogy a Fidesz, a KDNP és az Európai Néppárt között vajon milyen a viszony. Nos, kedves képviselőtársaim, mi azért is dolgozunk, azért is harcolunk, hogy a Néppárt visszatérjen, visszatérhessen a kereszténydemokrata útra. (Derültség a Jobbik és a DK soraiban.)

Ami az európai identitás megőrzését… Ez a kereszténydemokrata út valószínűleg nagyon mulatságos a Jobbik padsoraiban, egyszer majd kíváncsi lennék, hogy mi ennyire mulatságos egy kereszténydemokrata hagyományban, identitásmegőrzésben. (Z. Kárpát Dániel: Abban semmi.) Ezért küzdünk addig, amíg lehet. Ugye, ebben nagy szerepe lesz a magyar választóknak is, vagyis hogy milyen többségű, bevándorláspárti vagy Európa hagyományaihoz, vallásához, kultúrájához igazodó új EP és Bizottság jön majd létre 2019 májusában. Ebben nemcsak nekünk, hanem a magyar választóknak is nagy szerepe lesz.

Arra kérjük tehát a magyar embereket, hogy 2019 májusában is erősítsék meg döntésüket, mert Magyarország már bebizonyította, hogy a bevándorlás igenis megállítható és a határok igenis megvédhetők. Mi emellett teszünk hitet a Fidesz és a KDNP padsoraiban. És az is, aki majd a végszavazásnál ezt az országgyűlési határozatot megszavazza. Erre kérem mindazokat a képviselőtársaimat, akik most itt vannak a teremben, meg azokat is, akik nincsenek itt a teremben; azokat is, akik most viháncolással töltötték az időt, főleg a Jobbik padsoraiban (Arató Gergely: És mi?), hogy gondolkodjanak el, aludjanak rá egyet, és aztán, ha a magyar embereket kívánják tényleg szolgálni, akkor egy nagy igen szavazattal erősítsék meg a magyar nemzet melletti hitüket. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Máris vannak kétperces hozzászólási szándékok. Ungár Péter képviselő úrnak adom meg a szót elsőként.

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Képviselő Asszony! Azért is nehéz volt komolyan venni az ön felszólalását, mert azzal kezdte, hogy aki nem ért önnel egyet, az hazaáruló. Ezt mondta. Lehazaárulózta politikai ellenfeleit. Azt mondta pontosan, hogy vagy szűk látókörűek, vagy hazaárulók. Ez volt a mondata. Na most, az a helyzet, mivel van két percem, van még egy Mádl-idézet, amit elfelejtettem előző alkalommal elmondani, úgyhogy most megteszem. „A polgár betartja a szabályokat, becsületes, jog- és törvénytisztelő, demokrata, sem az elnyomó gőgöt, sem a szolgai alázatot nem ismeri, középen áll gazdaságban, társadalomban, politikában, és ezekben ízlést és erkölcsöt vár el és valósít meg”.Ízlés és erkölcs az, hogy ön elismeri azt, hogy én tudok önnel nem egyetérteni, és attól nem vagyok hazaáruló. Ez az ízlés és erkölcs és a polgári alapértékek egyike. Ne hazaárulózzanak itt nyolc órája, ez nem old meg semmit! Ettől nem lesz a magyar nemzet egységes, ettől nem lesz senkinek jobb. Az, hogy maguk azt gondolják, hogy akik magukkal nem értenek egyet, azok morálisan alávalóbbak, ez a polgári demokrácia értékrendjével ellentétes.

Tudom, hogy az önök egyik kitartott médiájának főnöke már elmondta, hogy önöknek ez csak egy politikai termék volt. De az a helyzet, hogy azok, akik komolyan gondoljuk még ezt, amit jelentett, azt gondoljuk, nincs olyan, hogy a haza nem lehet ellenzékben, nincs olyan, hogy valaki magának vindikálja az egész nemzetet, és nincs olyan, hogy valaki azt mondja, hogy aki vele nem ért egyet, az hazaáruló. Ez nem szolgálja a vitát, ez nem szolgálja a nemzeti érdeket, ez nem tudom, mit szolgál, de arra kérem, képviselő asszony, hogy hagyja abba. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Most Arató Gergely képvi-selőnek adom meg két percben a szót.

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Az a helyzet, hogy azzal szemben, amit ön mond, nem kell erősebb bizonyíték arra, hogy hogyan állnak önök a demokráciához és a jogállamhoz, mint az ön hozzászólásának a kezdete. Ha valaki azt mondja, hogy aki nem önökkel ért egyet, ha valamiről mást gondol, az hazaáruló, annak fogalma nincs a demokráciáról. Nekem rendkívül rossz véleményem van önökről, őszintén szólva, és a kormánytöbbségről, de azt nem gondolom, hogy hazaárulók lennének azért, mert maguk szerint az a magyar polgárok érdeke, ha elveszik a jogaikat, ha korlátozzák a szabadságukat, ha ellopják az ország vagyonát, és ha kifosztják őket, a szociális juttatásaikat elveszik. Én tudomásul veszem, hogy önök ezt gondolják a magyar polgárok érdekének, legföljebb nem értek vele egyet. Másrészt pedig az a nagy reménykedés, amit hallgatok itt egész nap arról, hogy majd jön a nagy európai parlamenti választás, és majd itt az önöknek rokonszenves pártok át fognak törni, meg úgy általában is az európai választók majd jól megmutatják azt, hogy az önökhöz hasonló szélsőjobboldali, kizárólag egyetlen témával, a bevándorlással foglalkozó pártoké a jövő, ki kell ábrándítanom.

(18.40)

A német Afd kapott 12,6 százalékot, ezzel összehasonlítva például a liberálisok 10,7-et, a Nemzeti Front Franciaországban 13,2-t, az Északi Liga szerepelt legjobban, az önök legjobb barátja, 17,3-mal, a svéd választásokon elértek 17-et. Ennyit ér Európában ma ez a szélsőjobb. Magyarországon persze nem ez a helyzet, Magyarországon lehet szélsőjobboldali politikával választást nyerni, csak ehhez az a fajta egyoldalú média kell, és az a fajta választási rendszer, az a sok kis helyes, apró választási csalás, amit önök elkövettek az elmúlt években. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szomorú ez a vita, de szerencsére láttam, hogy Demeter Zoltán képviselőtársunk visszatért a táskájáért, ezúton is jó egészséget kívánok neki. Azt hiszem, hogy a nap legfontosabb momentuma, hogy ő rendbe jöjjön és egészségkárosodás ne érje, tehát a jókívánságainkat, kérem, ezúton is adják át. Ez sokkal fontosabb, mint bármilyen közöttünk fennálló politikai ellentét  amiből van bőven. A képviselő asszony felszólalása engem azért borzasztott el, mert egy olyan sötét és letűnt korszakot idézett, amit, azt hittem, a tízes életéveimmel már magam mögött hagyhattam, és bár a mai napig állítom, hogy nem volt rendszerváltozás Magyarországon, azt hittem, hogy a letűnt korok módszerei, megszólalásai nem fognak ilyen szinten kísérteni; most nagyon-nagyon kísértenek. Hiszen ha önök szerint szűk látókörű és/vagy hazaáruló az, aki nem osztja az önök véleményét, akkor bizony nagyon nehéz lesz országot építeni.

Szívesen hallanék már arról, hogy kikkel nem állnak harcban önök, képviselő asszony, kikre tekintenek partnerként, kikkel építenének közös országot. Hiszen ha végigkíséri a magyar történelmet, akkor a harcok és viharok közepette az volt a jellemző, hogy az építkezés korszakai akkor következtek be, amikor volt kivel szövetséget kötni és építkezni, akár itt az országon belül. Próbálják ki! Higgyék el, hogy egy sikeres korszak lesz a vége! De amikor azt a nettó hazugságot mondják nekünk, hogy attól félnek, hogy majd zsoldosok védik Magyarország határait, minek vitatkozunk itt nyolc órája? Háromszor vezettük le önöknek, hogy azért sem lehet szó zsoldosok idetelepítéséről, hacsak önök ezt nem erőltetik nagyon a továbbiakban, mert nincs kimunkált jogszabályi háttere annak, hogy a Frontex beavatkozása, segítsége, részvétele egyáltalán milyen formát ölthet.

Én elmondtam önnek többször, hogy bármiféle szuverenitástranszfert ellenzek, tehát nem kívánom, hogy magyar irányítás nélkül bárki grasszáljon, állomásozzon, tevékenykedjen Magyarországon. De ez nincs kitalálva! Ezt senki nem kívánja önöktől, hogy zsoldosokat telepítsenek ide. Ha ilyen lesz, én fogok elsőként tiltakozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de az az aljas hazudozás, az a hangulatkeltés, ami az önök által kért segítségi forma kitalálása előtt jellemzi önöket, egy nagyon sötét korszakot idéz, ezért kérem, hogy tartózkodjanak ettől a továbbiakban. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Most két percben Nacsa Lőrinc képviselő úrnak adom meg a szót.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, régóta tart már ez a vita, és önök is itt fölemlegették, azt kell mondanom, hogy Ujhelyi képviselő úr, Tóth Bertalan frakcióvezető úr, Gyurcsány Ferenc vagy éppen Z. Kárpát Dániel a felszólalásában sokszor, sokkal többször említette a hazaáruló szót, ráadásul olyan kontextusban, hogy aki ezt és ezt az idézetet mondta, az nem hazaáruló-e. Tehát önök sokkal többet hazaárulóztak a mai napon, mint azt mi megtettük. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Azt mondták, hogy aki ezeket az idézeteket mondta, és a mi pártcsaládunkból vettek elő idézeteket. Tehát legalább ne legyenek álszentek, képviselőtársaim!Arató képviselő úrnak mondanám, hogy mi nem azt mondtuk, hogy ez fog történni májustól; mi azt mondtuk, hogy ez tenne jót Európának. Szerintünk az tenne jót Európának, ha a bevándorlást ellenző erők kerülnének többségbe az Európai Parlamentben, és olyan pártok, mint önök, szélsőbaloldali pártok, azok tesznek rosszat Európának jelenleg. És nem tagadtuk azt sem, hogy van vitánk a Néppárt bevándorláspárti szárnyával; mi azt mondtuk, hogy szerintünk az tenne jót Európának, ha a bevándorlást ellenző pártok kapnának többséget. Nem azt mondtuk, hogy ez lesz, hanem hogy mi ezért fogunk dolgozni, ezért fogunk részt venni a kampányban, és ezért fogunk részt venni ezekben a vitákban is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük. Végezetül Dunai Mónikának adom meg a szót két percben.

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon szívesen elküldöm bármelyik ellenzéki képviselőtársamnak és Ungár Péternek külön szeretettel ennek a felszólalásomnak az írásbeli változatát (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.), amint megjelenik a jegyzőkönyvben. Én nagyon sajnálom, hogy magukra vették ezt a mondatot. (Dr. Varga-Damm Andrea: Hát kire vegyük?) Érdemes lesz majd azt tanulmányozni, én bizonyos történelmi korokról beszéltem, meg annak a felismeréséről, hogy látják-e az egyes politikai erők azt, hogy egy történelmi korszakban, egy történelmi pillanatban élünk, és mi a helyes út. És két utat vázoltam fel: az egyik, aki nem akarja, a másik pedig, aki szűklátókörűségből nem ismeri fel ezt a helyzetet. A két út közül nagyon sajnálom, hogy az ellenzék több képviselője magára a hazaárulót vette érvényesnek és nem a szűk látókörűt. (Derültség az MSZP és az LMP soraiban.) Igaz, hogy az ellenzékről beszéltem utána, sőt ostoroztam is az ellenzék magatartását, ezt továbbra is fenntartom, de ebben a mondatban én nem beszéltem (Ungár Péter: Köszönjük a bókot!) a jelenlegi ellenzéknek a magatartásáról. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Varga-Damm Andrea: Kár, hogy nem a saját gondolatait mondja, és állandóan írásból szövegel.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Visszatérünk a normál menetrendhez. Simon Róbert Balázs képviselő úrnak adom meg a szót normál időkeretben.

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament ismét koncepciós eljárás keretében kívánja a szuverenitásának biztosításáért küzdő Magyarországot a vádlottak padjára ültetni. Ismét, mondtam az imént, hiszen a 2013-ban elkészült Tavares-jelentés sem szól másról, mint a bankárok és a multinacionális cégek által támogatott pártok és képviselőik bosszújáról, amelyet a bankok megadóztatása és a rezsicsökkentés váltott ki. A Tavares-jelentésben írtakról is világosan bebizonyosodott, hogy azok teljesen alaptalanok voltak, és egyedüli céljuk a politikai és a gazdasági haszonszerzés volt. Öt év telt el azóta, és a balliberális gépezet semmit sem változott: találj egy mindenre elszánt képviselőt a szélsőségesen liberális zöldpárt soraiból, írasd meg vele a tollbamondott vádiratot! A mű elkészült szokásos formájában: most is a jogállamiság miatti aggódás köntösébe bújtatott bosszúhadjáratról van szó.

A frakciótársaim már elmondták előttem: a dokumentum kizárólag azzal a szándékkal íródott, hogy megtörje Magyarország önálló, szuverén bevándorláspolitikáját és kitartó ragaszkodásunkat a saját határaink védelméhez. Az egész dokumentum hitelességét már az is aláássa és koncepciós jellegét bizonyítja, hogy a jelentés mellékletében szereplő, a magyarországi helyzetről megkérdezett szervezetek körében kizárólag baloldali, liberális eszméket valló, társadalmi támogatottsággal nem vagy csak csekély mértékben rendelkező szervezetek találhatók, elég, ha a Magyar Helsinki Bizottságot, a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet, a Nyílt Társadalom Alapítványt említjük, nem mellékesen mindegyik Soros György bőkezű támogatását élvezi.

Attól sem riad vissza a jelentés írója, hogy hamisan olyan nagy múltú és jelentőségteljes intézmények nevét tüntesse fel hozzájárulóként, amelyek sosem adtak sem információt, sem észrevételt a jelentéstervezethez. Mind a Pécsi Tudományegyetem, mind az ELTE felháborodva értesült erről, és kérte Sargentini képviselő asszonyt, hogy törölje a mellékletből a nevüket. Természetesen a jogállamiságot féltő képviselő jogellenes cselekedetét a mai napig sem korrigálta. A jelentésen a koronát Ahmed H. áldozatként történő feltüntetése jelenti. A dokumentum azt állítja ugyanis, hogy a bevándorlót azért ítélték el, mert a családját segítette átkelni a határon, említést sem ejtve arról, hogy kövekkel támadt a rendőrökre, és az erőszakos fellépések központi szereplője volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a korábbiakban is elhangzott, a jelentésben szereplő kérdések jelentős részét már Magyarország a különböző nemzetközi szervezetek előtt megvédte, és azok a kölcsönös együttműködés alapján lezárásra kerültek. A dokumentum továbbá olyan területeket vizsgál, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hatáskörébe, tehát nem is képezhetnék a vizsgálat tárgyát. Ezzel Sargentini képviselő asszony durván megsérti a tagállami szuverenitás alapértékét. Nem elég, hogy a jelentés már korábban lezárt, valamint uniós hatáskört nem érintő kérdésekkel foglalkozik, de ezeket mind jelentős ténybeli tévedések kíséretében teszi meg. A hazugságáradat emblematikus példája, hogy Magyarországon veszélyben vannak a civil szervezetek, mert a jelentés szerint az új szabályozás aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent az egyesülési szabadságba, illetve a szólásszabadságba.

(18.50)

Természetesen ezek is kreált vádak, hiszen az új rendelkezések kizárólagos célja a szervezetek átláthatóságának biztosítása, amelyhez hasonló modellek több tagállamban is jelen vannak, sőt maga az Unió is működtet átláthatósági nyilvántartást. Aki szégyelli vagy egyenesen titkolja a társadalom elől, hogy honnan kapja a támogatást, annak valószínűleg van valami a füle mögött.

Most csak egy hamis és megtévesztő állítást emeltem ki a sok közül, de felháborító, hogy egy ilyen alaptalan és mélyebb vizsgálódást nélkülöző koncepciós anyag egyáltalán az Európai Parlament elé kerülhetett. A magyarországi bevándorlás- és határvédelmi politika elhallgattatása érdekében mindenre képes a balliberális oldal, ha kell, a saját alapszerződésben lefektetett szabályait is megsérti, hogy ezen célját elérje.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország nem engedhet a nyomásnak. Hazánk polgárai, a népszavazás, a nemzeti konzultáció, valamint az április 8-ai országgyűlési választás során határozottan és egyértelműen kinyilvánították, hogy nem kívánnak bevándorlóországgá válni, így kötelességünk, hogy a lehető leghatározottabban fellépjünk az emberek akaratát képviselő politikánk megtörésére irányuló koncepciós támadásokkal szemben, ezért arra kérem önöket, hogy támogassák a határozati javaslat elfogadását. Mi, a Fidesz-KDNP képviselői természetesen ezt fogjuk tenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most ezzel véget ért az előre bejelentett felszólalók listája, és most további hozzászólók következnek. Elsőként megadom a szót normál időkeretben Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy már csak ilyen kevesen vagyunk. Egy fél órával ezelőtt Nacsa Lőrinc képviselőtársunk a létszámot kifogásolta az ellenzéki padsorokból. Jelzem, hogy nekünk még mindig jobb az arányunk, mint a Fidesznek, sőt azóta ott még inkább romlott a helyzet. Tehát azt gondolom, hogy ha egy 133 fős képviselőcsoport egy ilyen…; ma már a fércmű szó elhangzott a Sargentini-jelentésre, azért ez a javaslat sem jobb. Én úgy ítélem meg, hogy nem! Tehát egy ilyet a magyar parlament elé terjeszteni, szövegezésében, stílusában, koncepciótlanságában, ez tényleg olyan, mint ha valakit megkértek volna, aki azért írni-olvasni tud, hogy üss már össze valamit, mert ezeknek az is jó lesz ebben a Házban.

Önök között ül… (Egy kormánypárti képviselő tüsszent.) Látják? Rátüsszentett képviselőtársam  igazam van. Tehát az a lényeg, hogy ki az ebben a parlamentben, aki ne akarná Magyarország szuverenitását megőrizni? Ki az ebben a parlamentben, aki bevándorlótömegeket szeretne a magyar lakosság terhére befogadni? Ki az ebben a parlamentben, akinek ne a hazája lenne a legfontosabb? Nincs ilyen!

Önök kitalálhatják, megmagyarázhatják a rajongóiknak meg a szavazóiknak, hogy van ebben a Házban ilyen. Ebben a Házban nincs ilyen! És ezt önök is tudják, és az az álságos az önök munkájában, hogy ezt a hazugságot próbálják Magyarország lakosságával elhitetni. Önök nem a haza megmentői, ne tessenek még véletlenül sem elhinni, hogy önök a haza megmentői! Az ugyanis nem lehet a haza megmentője, ahova bejön 1000 milliárd forintnyi EU-támogatás, és annyi hozzáadott értéket sem teremtett ez az EU-támogatási összeg, mint ami az összeg nominális értéke! 30 százalékkal sem nőtt sem a GDP, sem semmilyen, az EU-támogatások segítségével létrehozott vagyon, mint maga a nominális érték. Ilyen rossz üzletet a világon senki nem szokott csinálni! Ne tessenek azt mondani, hogy maguk a haza érdekeit képviselik, és maguk akarnak bárkit megmenteni azoknak az irháján kívül, akik elképesztő pénzeket loptak el az elmúlt 8 évben!

Nagyon sajnálom Gulyás Gergely képviselő urat és miniszter urat, hogy igen hamar elment. Azért sajnálom, mert ő előterjesztőként adta elő ezt a bizonyos remekművet. Majd amikor Gyöngyösi Márton frakcióvezető urunk mint vezérszónok hozzászólt, akkor a Fidesz padsoraiból jó páran hőzöngtek, amikor arról beszélt frakcióvezetőnk, hogy bizony Sargentini asszony önöknek megágyazott a jövő évi EU-választásra. Csak reménykedni tudok abban, hogy nem tudja és nem direkt volt, hogy egy ilyen jelentésbe beleírt nettó hazugságokat, és gyakorlatilag önöket segítette belföldön ahhoz hozzá, hogy azokkal a nemtelen és hazug állításokkal, amelyek valóban a jelentésben vannak, önök mától május 27-ig kampányoljanak.

Ekkor önök hőzöngtek, fölhördültek, hogy hogy mer a mi frakcióvezetőnk ilyet mondani, hogy gyakorlatilag hálásnak kell lenniük Sargentini asszonynak, hogy ezt megcsinálta; ehhez képest a probléma az, hogy vélhetően az önök padsoraiban nincs nagyon egymás közt kommunikáció. Mert akkor elmesélem önöknek, hogy ugyanez az előterjesztő miniszter úr mit mondott 2018. augusztus 31-én, azaz 33 nappal ezelőtt.

„A magyar kormány akár hálás is lehet Judith Sargentininek és a jelentésének, hiszen általa az EP-választások előtt már egyértelműen világossá válhat, hogy az egyes európai politikusok és pártok hogyan is vélekednek a koordinálatlan és ellenőrizetlen bevándorlással kapcsolatban.” Hát ő maga mondja, hogy hálás a magyar kormány Sargentininek, és akkor fölháborodnak, amikor a frakcióvezetőnk ezt mondja önöknek? Tessenek már gondolkodni!

Remélem, valamikor a felszólalásomat megnézi Gulyás Gergely, és rájön arra, hogy ez egy álságos, hazug és durva tevékenység, amit önök ezzel a jelentéssel kapcsolatban csinálnak. És tudják, nekem mi a legnagyobb problémám? Arról tessenek már beszélni, mert amikor az EU-szavazás után azonnal kinyilatkoztatták, hogy na, az Országgyűlésben ezt meg fogjuk szavazni és határozat lesz, tudják, mit gondoltam először? Hogy vissza fogják utasítani a rasszizmus vádját, és vissza fogják utasítani az antiszemitizmus vádját. Mert hogy ez benne van ebben a jelentésben! Én pedig Arató képviselőtársammal szemben úgy gondolom, hogy Magyarországon intézményesen sem rasszizmus, sem antiszemitizmus nincs. Én tehát azt gondoltam, hogy önök ezt fogják visszautasítani, és nem a bevándorlásnak az iszonyatos lelki terhével fogják bombázni és terrorizálni a magyar lakosságot, átvitt értelemben minket is. Akkor miért nincs benne? Az miért nincs benne? Tessenek megmondani, magyarázza meg az önök padsoraiból valaki  ha más nem, a kormány jelen levő képviselője, ő úgyis az ügyeletes zsonglőr, amikor nem várt kérdésre kell válaszolni , hogy miért nincs benne a rasszizmus és az antiszemitizmus vádjának visszautasítása!

A következő. 2016 áprilisában, amikor a Frontex bővítésének igényét Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos összefoglaló anyagban az EU Tanácsa elé terjesztette, már ekkor jelezte, hogy igényt fogunk tartani a határvédelem költségeire. ’16. áprilisban. Majd 2018. március 5-én Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára azt közölte, hogy igényt tartanak a határvédelem költségeire. Össze is állították ezzel kapcsolatban az igényt 270 milliárd forintos összeg feltüntetésével, amelynek a felét igényelték, gyakorlatilag durván 450 millió euró megtérítése érdekében.

A helyzet a következő. Ebben a jelentésben arról is írnak a 3. pontban, hogy Magyarországon a korrupció egyszerűen olyan szintet lépett, ami már kezelhetetlen, és hogy az EU-forrásokat bizony elég erőteljesen lenyúlják, túlszámlázásokkal, indokolatlan beszerzésekkel. Majd mit olvasunk ezen előterjesztés után, március óta? Hogy senki nem tudja megmagyarázni, hogy ez a 270 milliárd miből jön ki! Egyetlen zárszámadásból nem lehet kideríteni a 270 milliárdot; Tuzson Bence még 3 milliárdról beszélt 2015-ben, majd 2015 végén 6,5 milliárd plusz 3 milliárd volt, amit közöltek; majd 2016-ban azt közölték, hogy 22 milliárd volt a kerítésépítés költsége, majd végül feltornázták ’17-re 84 milliárd forintra. És ebből a 84 milliárdból egyszer csak lett 270 milliárd. Csodálkozunk azon, hogy az EU azt mondta, hogy ennek a felét sem fizeti ki, mert nem tudták bebizonyítani?

(19.00)

A magyar polgárok nevében kikérem, kikérjük magunknak, hogy önök még ezt a komoly ügyet, mint a határvédelem és ezt a komoly ügyet, amely az EU és a magyar határvédelem viszonyában nagyon fontos kérdés, a lókupecek szintjére züllesztették le! Gyakorlatilag, ha ez Magyarországon két polgár között történik, azaz az egyik olyan pénzt kér a másiktól, amelynek nem tudja az indokoltságát bebizonyítani, az szimpla csalás. A magyar embereknek a fejére ne hozzon a magyar kormány olyan szégyent, hogy olyan költségek megtérítését igényli, amelyet nem tud bebizonyítani!

Igenis az EU-nak fontos és kötelessége a határvédelem költségeihez hozzájárulni, mert Magyarország nagyon sok bevándorlótól óvta meg Európát, de azért ezzel visszaélve a magyar emberek nevében ne tessenek olyan költségeket előterjeszteni, amelyeket nem tudnak bebizonyítani. Tehát e jelentés harmadik pontja, azaz a korrupció, a becstelen eljárásrendek ebben a viszonyrendszerben, a menekültkérdésben is bebizonyosodott, hogy a magyar kormány képes ilyen szemérmetlen hazugságra. Tehát azt szeretném kérdezni, hogy mikor fognak nekiállni annak, hogy bebizonyítsák a világnak és a magyar polgároknak, hogy nem lopnak, hogy nincs korrupció, és gyakorlatilag az EU-pénzeket tisztességesen használták fel. (Dr. Völner Pál: Bizonyítsd be az ártatlanságod!)

De egy másik oldalról is szeretném megvilágítani ezt a kérdést. 2015 júliusát írjuk  az európai uniós belügyminiszterek találkozója. Itt az történik, hogy a magyar belügyminiszter nagyon helyesen nem szavazta meg azt az akkor meghatározott kvótát, amit azon az értekezleten kialakítottak, majd hazajött, és két hét múlva visszaigazolt a magyar kormány 900 fő körüli befogadási hajlandóságot. Tehát valóban nem szavazta meg a magyar belügyminiszter, de miután ez egy kötelező határozat volt, bejelentettük, hogy 900 fő körül befogadunk. Ez történik augusztus elején.

Kérem szépen, ez a valóság, amiről beszélek. Majd szeptemberben elmegy a miniszterelnök a miniszterelnökök tanácskozására ugyanebben a kérdésben, és az 1294 fő kvótára vonatkozó határozatot a miniszterelnökünk megszavazza. Tehát megszavazza!

Ezt már annyiszor kibeszéltük, államtitkár úr, nyugodtan lehet a fejét rázni, megszavazta. (Z. Kárpát Dániel: Nagyon ciki!  dr. Völner Pál: Értelmezési nehézségek vannak!  Z. Kárpát Dániel: Nincsenek, csak ciki szavazás!) Majd mire repülővel hazaért, addigra rájöttek, hogy hú, ez nem jó, mert hát mi lesz itt, akkor belföldön ezt hogy magyarázzák meg. Ráadásul tudták, hogy a rezsicsökkentéssel már még egy választást nem tudnak megnyerni, mert már kiderült az, hogy nem 20 százalékkal, hanem 60 százalékkal csökkentek az energiahordozók árai.

Tehát önök nem rezsit csökkentettek, hanem rezsit elloptak az emberektől, közbeiktatva egy céget, amely elképesztő pénzeket keresett abból, hogy a közszolgáltatóknak jelentősen magasabb áron adta el az energiahordozókat, mint amennyiért külföldről beszerezte. Tehát erre már rájöttek, hogy lebuktak, ezzel még egy választásba nem lehet belemenni. Jött az, hogy kvóta, perelünk, ugyan megszavaztuk, de nem fogadunk be, de a magyar emberek, de a bevándorlás. Önök ezt az egész bevándorlási kérdést csak a politikai túlélésükre használják fel, semmi, de semmi egyébre.

Amikor önök azt mondják, hogy egy határozatot el kell ítélni, akkor azért annak az elítélő okiratnak meg kell nézni a kijelentéseit. Az első kijelentés ebben a javaslatban: a Sargentini-jelentés megsértette Magyarország Alaptörvényét és döntéseit. Bocsássanak meg, jó pár jogász ül még mindig ebben a teremben, amíg konkrétumokat nem írunk le, addig nem tudunk kijelenteni, ugyanis ez egy következtetés. A következtetésnek kell lenni alapjának, kell lenni pontosan meghatározott megállapításoknak, amelyekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az Alaptörvény és Magyarország döntéseit miben sérti. Miért nem tetszettek ebbe a javaslatba beleírni?

A második: az EU Parlament bevándorlást támogató képviselői azért ítélik el Magyarországot, mert megvédte határait. Azt szeretném kérni, hogy valaki majd mondja el, hogy a jelentés 68 oldalából ez a második kijelentés hol van leírva, mert mi nem találtuk.

A hármas pont: a tartózkodó képviselők szavazatát figyelmen kívül hagyták, ezért csalással fogadták el. Kérdésem: 2004 óta van a Fidesz-képviselőcsoportja az EU Parlamentben, immár 14 éve, tessék már nekünk megmutatni, mikor tiltakoztak ezen eljárásrend ellen, ugyanis 14 éve így szavaznak. (Nacsa Lőrinc: Nem erről van szó!) Tehát akkor ez nagyon jó lenne, de azért egyet szerényen hadd jegyezzek meg mint magyar állampolgár. Ha Magyarországgal szemben bármilyen negatív megállapítás van, számomra már az is szörnyű, ha 20-30 százalék teszi ezt. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány nem dolgozik jól. Tehát itt nem a 64 meg a 69 százalékról van szó, hanem a 0 és a 64 vagy 69 százalékról. Magyarország Kormánya azt vállalja a polgárainak, hogy mind belföldön, mind külföldön úgy képviseli, hogy semmilyen negatív érv, vád hazánkkal szemben ne legyen megfogalmazható.

A következő: egyes üzleti csoportok és spekuláns üzletemberek érdekei akadálytalanul érvényesülnek a határozatban. Tessék leírni, melyik mondatát írták az üzletemberek és spekulánsok! Amíg ezt nem írják le, nem lehet értelmezni.

A következő: a magyar embereket megbélyegezték. A magyar embereket ebben a határozatban nem bélyegezték meg. Egy biztos: azt magam is sajnálom, hogy az utolsó pontban, ami arról szól, hogy mi ennek a határozatnak a joghatása, valóban nem helyénvaló, és nem szeretjük, hogy azt írják, a Tanács ajánlja, hogy Magyarország a határozatról szóló értesítést követő 3 hónapon belül hozza meg a következő intézkedéseit. Valóban nem jó a szóhasználat, mert Magyarország Kormányát kellett volna ebben a mondatban leírni, de ettől még 67-szer van leírva, hogy a magyar kormány egyébként milyen szabályokat sértett meg. Tehát nem a magyar embereket bélyegezte meg, hanem a magyar kormányt sajnos 10 pontban, megalapozottan.

A 6. pont: ezzel védi meg a magyar emberek biztonságát. A magyar emberek biztonságát önök nem ezzel a határozati javaslattal védik meg, hanem úgy védik meg, ha tisztességes hadsereget, rendőrséget, határvédelmet, szociális biztonságot, egészségbiztonságot, a lakhatás biztonságát teremtik meg a magyar embereknek. Amíg ezt önök nem adják meg, addig önök nem tudják a magyar állampolgárok biztonságát megóvni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Most megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megmondom őszintén, azzal a szándékkal jöttem be, hogy nem igazán akarok ehhez hozzászólni, mert ezzel is tolom el az időt az iparjogvédelmi törvény tárgyalásától, de azért annyi minden érdekes és izgalmas dolog hangzott el a szűklátókörűségtől kezdve a hazaárulásig, hogy érdemes kicsit rendbe tenni a dolgot, és ezt megkísérlem. Ennek a hozzászólásomnak egy olyan indíttatása is van, hogy idézem dr. Horváth János képviselőtársunk mondatát, aki azt mondta, hogy „a politikai kapcsolat alapja a kölcsönös jó szándék feltételezése egymásról”. Tehát én ebből a perspektívából gondolom megvilágítani a Sargentini-jelentés helyzetét, indokát és kialakulásának az előzményeit, és ebből a szempontból kérem majd önöket  remélem, sikeres is lesz , fogadják el az erre a jelentésre vonatkozó országgyűlési határozatot.Elhangzott ebben a vitában, hogy maga a jelentés Magyarország jogállamiságát veszi górcső alá és elítélőleg szól Magyarországról, mint egy olyan államról, amely nem felel meg az európai értékeknek és az európai jogrendnek. Ez ebből a szempontból aggályos, és itt már megbicsaklik ez a fajta érzés, amit dr. Horváth Jánostól idéztem, hogy lehet-e jó szándékot feltételezni az Európai Parlamenttől, amikor ezt a jelentést elfogadta, illetve lehet-e olyanfajta szakmaiságot feltételezni az Európai Parlamenttől, mint amit Bajkai képviselőtársam előadott, és jogászként erős kritika alá vette a jelentés tartalmát.

Úgy gondolom, hogy jogi, szakmai oda-vissza kérdéseket ezzel a jelentéssel kapcsolatban ebben a Házban és az Európai Parlamentben nem várhatunk el. Mind a kettő testület politikai testület. A magyar parlament feladata és az itt élő képviselők dolga, azt gondolom, elég világos: ha Magyarországot alaptalanul megtámadják politikai értelemben, akkor arra reagálnunk kell, meg kell védenünk Magyarországot.

(19.10)

Miért mondom azt, hogy politikai értelemben támadta meg az Európai Parlament ezzel a határozatával? Azon kár vitát nyitni, majd a bíróság majd eldönti, hogy jogszerű volt-e ennek a határozatnak a meghozatali módja, de hogy milyen indokok alapján és milyen célból történt ez a támadás. Mindenki ismeri az európai uniós eljárási rendet. Ha valamelyik jogszabályunk abba a körbe tartozik, ami európai normakövetésre ítéltetett, azaz az európai uniós csatlakozásunk során a szuverenitásunknak azt az elemét szabályozza, amiről mi lemondtunk, akkor az Európai Unió górcső alá veszi ezeket a jogszabályokat, és amennyiben nem megfelelő ez a jogszabály, akkor az ellen, a jogszabállyal szemben kötelezettségszegési eljárást indít. Ennek megvannak a lépései, a vége annak is egy bírósági eljárás lesz. E tekintetben a jelentés számos olyan kifogást tartalmazott, amelyeket már jórészt lezártunk, vagy folyamatban levő ügyek voltak, vagy egyáltalán nem is voltak vitatottak az elmúlt időszak alatt a jogi feltételeket tekintve az Európai Bizottság által.

Ebben nyilvánvalóan azt kell keresni, hogy mégis miért mondják, mellőzve a szokásos eljárási rendet, miért mondja az Európai Parlament képviselőinek egy bizonyos része, hogy Magyarországon sérül a jogállamiság, amikor a jogállamiság sérelmére való orvoslási lehetőség mindig rendelkezésére áll az Európai Uniónak, és ehhez Magyarország az elmúlt évek alatt mindig konstruktív módon állt hozzá. Ha kellett, tárgyaltunk, ha kellett módosítottunk, de ha úgy gondoltuk, hogy igazunk van, akkor elmentünk a bírósághoz, és a bíróság így vagy úgy döntött, mi aszerint jártunk el, tehát abszolút jogkövető magatartást tanúsított Magyarország e tekintetben.

Az más kérdés, és ez a politikai küzdelemnek egy nagyon fontos eleme, hogy az Európai Unió jövőjéről, sorsáról, tartalmáról, céljáról, az európai emberek jövőjéről szóló vitában ki milyen állásfoglalást foglal el  politikai vitáról van szó , milyen irányt kíván az Európai Uniónak. Ebben lehet vitatkozni, ebben a politikai vitában lehet különböző véleményeket is elmondani, de azt, engedtessék meg, egyik európai uniós tagállam sem támogathatja, hogy az Európai Unió bizonyos szervei  itt konkrétan a Bizottságra gondolok  elindít egy olyan lopakodó jogalkotást, olyan lopakodó hatáskörelvonást, amelyet sem az alapszerződésben, sem az az alapján meghozott jogszabályi, jogi környezetben sem lehet megtalálni, annak az indokát nem lehet igazolni, és mégis úgy teszünk, mintha minden rendben lenne.

Mi úgy gondoljuk, és Európa-párti képviselőként beszélek itt, hogy a jogállamiság nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem az Európai Unióra is, és amikor bizonyos jogi hibákra, devianciákra gondolunk az Európai Unió részéről, akkor tagállami jogunk és a kormánynak kötelessége, hogy ezeket észrevételezze, és ezzel szemben fellépjen. Tehát itt túl vagyunk azon, hogy jogi, szakmai vitákról beszéljünk, akkor meg kell nézni azt, hogy mégis ez a politikai ütközet miért történt. Mert ha a jogállamiságot nézzük, akkor, már az előbb kifejtettem, arra megvannak a módszerek, megvan a bejáratott rendszer, miért nem azzal lépett fel az Európai Bizottság, amikor arra neki lehetősége van.

Mi az oka annak, hogy egy politikai küzdelmet indított el az Európai Parlament? Akárhogy is nézzük, ennek az oka nem lehet más, mint a migrációval kapcsolatosan elfoglalt magyar álláspont, az az álláspont, ami egyébként helytálló álláspont. Schengeni határt védünk, illegális bevándorlókat nem engedünk be, nem akarjuk, hogy az Európai Unióba olyan népek, olyan emberek kerüljenek be, akik nem tudják igazolni magukat, akik nem tekinthetők menekültnek, akik menekültstátuszának az elbírálását önmaguk magatartása okozza, illetve azt nem akadályozza. Ezért ebből a szempontból hoztunk olyan intézkedéseket, amelyek szerintünk  gondolok itt a fizikai határzárra, valamint a jogi határzárra  megvédik Európát az illegális bevándorlástól.

Persze, elhangzott itt többször, hogy mennyi, most már nem is jönnek illegális bevándorlók Magyarország felé. Felénk nem, de a nehezebb úton, Bosznia, Horvátország, Szlovénia irányába ugyanilyen tömegek voltak a nyár folyamán. Hozzánk azért nem jönnek, a mi irányunkba azért nem jönnek, mert igen nehéz az átjutás a jogi és a fizikai határzár miatt, tudják, hogy szinte lehetetlen Magyarországra illegálisan belépni. Ez szemben áll azokkal az igényekkel, azokkal az elvárásokkal, ami bizonyos politikai erők, mögöttük olyan pénzügyi finanszírozók szándéka, akik készségesen nyújtanak hitelt, ők maguk mondták, az illegális bevándorlásból származó túlnépesedésre, az illegális bevándorlók integrációjára az Európai Uniónak, amit persze az európai uniós polgárok fognak majd kifizetni az adóikból, illetve a tagállamok, akik befogadják őket.

Tehát én azt látom, hogy ez a fajta magatartása Magyarországnak, hogy az illegális bevándorlással szemben határozottan fellép, javaslatot tesz a schengeni határok jobb megvédésére Magyarország, emellett kimondja azt is, hogy a bajt ott kell orvosolni, ahol az keletkezett, ennek érdekében a Hungary Helps programban példaértékűen és szinte egyedileg, konkrétan nyújt segítséget az arra rászorulóknak, nem hagyja elveszni és lefölözni azokat a pénzösszegeket, amit a mi adófizetői pénzünkből, az adófizetők által tudunk biztosítani a segítségre szorulóknak, nem hagyja lefölözni ezeket az összegeket a különböző, úgymond nemzetközi jogvédő és mindenféle segélyszervezetekkel, hanem közvetlenül az egyházakon, az ott élő emberek vezetőin keresztül tudjuk eljuttatni ezeket a támogatásokat. Én azt gondolom, és azt hiszem, hogy ez jó szándék, és ez a jó szándék kigazolja azt, hogy Magyarország nem bezárkózó, hanem nyitott és segítőkész.

Az más kérdés, és ez a fontos kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy meg akarjuk-e védeni Európát az illegális bevándorlással szemben, akarunk-e kultúraváltást, akarunk-e etnikai váltást, le akarjuk-e cserélni Európa népét vagy nem. Mi úgy döntöttünk, a magyar nép úgy döntött, hogy nem, és innentől kell számonkérnem önöktől Horváth János mondatát, hogy a kölcsönös jó szándék feltételezése elvárható egymástól. Azt hiszem, és joggal feltételezem önökről, hogy Magyarországot az előzőekben elmondottak szerint politikai alapon támadják olyan dologért, amiben Magyarország nemhogy vétkes, hanem ő védi meg Európát. Ezért önöknek erkölcsi kötelességük kiállni az ilyen támadással szemben, és a jó szándék feltételezése mellett meg kell szavazniuk ezt az elítélő határozatot, mert ahogy mondtam, ez nem más, mint a migráció miatti politikai támadás hazánkkal szemben annak érdekében, hogy gyengítse hazánk pozícióját, annak érdekében, hogy azt a fajta Európát, amit mi elgondoltunk, és amelyhez csatlakoztunk, amelyet az alapító atyák is el tudtak képzelni, meg tudjuk védeni, meg tudjuk tartani annak az értékeit és ezzel az Európával tudjunk együtt élni annak érdekében, hogy a XXI. század kihívásaira is választ adjunk, amelynek Európa-képébe véleményem szerint nem fér bele a jogi bunkósbot alkalmazása, a zsarolás, a politikai kényszerítés, hanem a tárgyalás, egymás megértése, a tolerancia, mert ahogy Horváth János képviselőtársunk mondta, a politikai kapcsolatok alapja a kölcsönös jó szándék feltételezése egymással szemben.

Ezt a jó szándékot az Európai Parlament döntése alapján nem tudjuk feltételezni az Európai Parlamentről, ezért kötelességünk ezt a Sargentini-féle európai parlamenti határozatot itt a parlamentben visszautasítanunk és megvédeni Magyarország becsületét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót két percben Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Képviselőtársaim! Én nagyon köszönöm kollégámnak, képviselőtársamnak ezt a felszólalást, azért köszönöm, mert Horváth Jánost idézte, csak az a probléma, hogy őt is úgy idézte, hogy egyoldalúan alkalmazza. Mi is elvárjuk a kölcsönös megértést és a kölcsönös tiszteletet onnan, és a magyar kormány ide a Házba e miatt a jelentés miatt egyetlenegy elemet, a migrációkérdést emeli ki, és engem mint magyar képviselőt arra akar rákényszeríteni, hogy olyan határozatot szavazzak meg, amelyben nincs visszautasítva a rasszizmus és az antiszemitizmus vádja nincs benne.

(19.20)

Nincs benne, sőt ezzel a határozati javaslattal elismerik azt a tíz pontot - jogállamiság leépítése, média helyzete, fékek-ellensúlyok, korrupció, és soroljam fel a tízet? , önök elismerik annak a tíznek a valóságát, mert ebben a határozatban kizárólag arról szólnak, hogy a migráció miatt büntetik Magyarországot. Önök el akarják terelni ezekről a lényeges kérdésekről a figyelmet, és én kikérem magamnak, hogy engem azzal revolverezzen egy kormány, hogy olyan határozatot szavazzak meg, amivel azt fejezem ki, hogy elismerem ebből a határozatból mindazt, ami nem igaz. Tessenek már gondolkozni, az isten áldja meg magukat!

Miért nem azt csináltuk, amikor ez a jelentés kijött, és megszavazták, miért nem azt csináltuk, hogy az összes párt képviselője leül, és együtt összeállít egy olyan határozati javaslatot, ami valóban erre a jelentésre válasz, és nem egy ilyen diktátum-fércművet kényszerítenek ránk? Tudom, hogy ez azért van, hogy utána májusig arról tudjanak szónokolni, hogy az önök diktátumát valaki nem szavazta meg. Én tudom, látom, de akkor legalább Horváth Jánost ne tessék idézni, kérem szépen, mert az ő személyéhez viszont ez már méltatlan. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik, az LMP és a DK soraiból.)

ELNÖK: Most két percben Nacsa Lőrinc képviselőnek adom meg a szót.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Nem is lesz két perc, csak Varga-Damm Andreának szeretnék reagálni két dologgal kapcsolatban. Egyrészt senki nem kényszeríti önt, hogy megszavazza. (Dr. Varga-Damm Andrea: Most mondta!) Az ön döntése. Aradszki képviselőtársam azt mondta, hogy arra kéri önöket, hogy szavazzák meg, mert van értelme. (Z. Kárpát Dániel: Ha így kérnek, akkor hogy követelnek?) Senki nem kényszeríti önöket, és amit ön hiányol, felolvasom a mondatot, hogy hol utasítjuk vissza a határozati javaslatban: visszautasítjuk a Sargentini-jelentésnek nevezett hazug, bevándorláspárti vádirat rágalmait. (Dr. Varga-Damm Andrea: Tessék leírni, hogy mit! Akkor egészítse ki!) A rasszista és az antiszemita vád ugyanolyan rágalom, mint a dokumentumban szereplő többi rágalom és 37 hazug pont. Itt utasítjuk vissza, mert ez egy bevándorláspárti jelentés, ez egy hazug jelentés, és rágalmakat tartalmaz, ezért utasítjuk vissza, úgyhogy benne van. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nincs benne!)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük. Most normál időkeretben adom meg a szót Vejkey Imre képviselő úrnak.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, akár tetszik Brüsszelnek vagy akár nem, akár tetszik Strasbourgnak vagy akár nem, akár tetszik Soros úrnak és NGO-inak vagy akár nem, és akár tetszik, tisztelt ellenzéki képviselőtársainknak, akár nem, de nekünk, kereszténydemokratáknak választ kell adnunk, és vissza kell utasítanunk a Magyarországgal szemben a Sargentini-jelentésben megfogalmazott igaztalan vádak özönét, így magát a rasszista és antiszemita vádakat is. Ezért terjesztettük be Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló H/1487. számú országgyűlési határozati javaslatot. Nem azért, amit tisztelt ellenzéki képviselőktől szinte egy kottából olvasva hallhattunk most már a kilencedik órán keresztül, hanem kifejezetten azért, hogy megvédjük Magyarországot, és azért, hogy méltó választ adjunk a brüsszeli és a strasbourgi bevándorláspárti politikusoknak, továbbá az őket hátulról támogató Soros-féle NGO-knak. Végre értsék meg: nem hagyhatjuk, hogy hamis vádak és koncepciós eljárás alapján igaztalanul megbélyegezzék Magyarországot és a magyar embereket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Azért támadnak minket, mert elutasítjuk az illegális bevándorlást és annak minden formáját. Azért támadnak minket, mert betartjuk az uniós és a schengeni kötelezettségeinket. Azért támadnak minket, mert nem engedjük, hogy kijátsszák a schengeni határvédelmet.

És tisztelt, vagy nem tisztelt Triumvirátus! Önök tényleg azt gondolják, hogy ténykedésük és a bennünket, magyarokat alaptalanul elítélő szavazás erősíti majd az európai szolidaritást? Önök tényleg azt gondolják, hogy egy független EU-s tagállam legitim kormányának, mint a 4. Orbán-kormánynak nincs joga azt a politikát követni, amely mellé a törvényes választások során a magyar választópolgárok a győzelemhez szükséges voksaikat adták?

Önök tényleg azt gondolják, hogy nekünk magyaroknak nincs jogunk megvédeni a keresztény identitásunkat? Önök annak ellenére, hogy Magyarország a történelem során többször is komoly anyagi áldozatokat és véráldozatokat hozott, jó szolgálatot tett Európának, és most is azt teszi, tényleg azt gondolják, hogy behódolunk az európai értékeket semmibe vevő törekvéseiknek? Nos, tévednek. Kicsinyes bosszújuknak nem hódolunk be. (Ungár Péter és Arató Gergely közbeszól.) Nem hódolunk be! Triumvirátusról beszélek, tudja: Brüsszel-Soros-Strasbourg. (Ungár Péter: Nem értettem, most már értem!) Rendben van. Kicsinyes bosszújuknak nem hódolunk be. Nem hódolunk be semmiféle zsarolásuknak sem. Mindent meg fogunk tenni a jövőben is, hogy az önök veszélyes terveitől megvédjük Magyarországot, és megvédjük Európát.

És, ha már tiszta vizet öntünk a pohárba, el kell mondanunk azt is, hogy önök, miközben jogállamiságról prédikálnak nekünk, éppen magát a jogállamiságot csúfolják meg. Önök, az Európai Parlament erkölcsi tekintélyének éppen az utolsó morzsáit élik fel.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország azért fog harcolni, hogy jövőre olyan új Európai Parlament és olyan új Európai Bizottság alakuljon, amely elkötelezett a bevándorlás megállítása és a határok megvédése mellett. Harcolni fogunk azért is, ahogy több képviselőtársam már hangsúlyozta, hogy a Néppárt végre visszatérjen az Európai Unió alapító atyáinak az útjára, a kereszténydemokrata útra, ami az európai identitás megőrzését, az európai keresztény gyökerekhez való ragaszkodást jelenti. Mert Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, ahogy azt az alapító atyák, Schuman, Adenauer és De Gasperi megfogalmazta.

Az Európa és benne Magyarország megmaradásáért folyó harcban önöknek, magyar választóknak óriási szerepük lesz, önökön múlik ugyanis az, hogy harcunk sikerre vezet-e; sikerre vezet-e, vagy egy Európa-szintű bevándorláspárti többségi koalíció jön majd létre, és folytatódik 2019 után is az európai rémálom, az illegális bevándorláspárti, migránssimogató európai politika. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót normál időkeretben Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Állva vártam a csatatéren a lehetőséget. Vissza sem ülünk már, hiszen nincs értelme, egy folyamatos, aktív vita bontakozik ki, aminek egyébként számos előnyét látom. Számos előnyös pontja van annak, ha a közöttünk lévő különbségek kidomborodnak. Én azért igyekszem a hasonlóságokat is megtalálni, és önök között van, akivel lehet, van, aki viszont teljes elvakultságában semmiféle együttműködésre nem hajlandó. Ne vizslassák, hogy kire néztem és kire nem, mert igyekeztem mindenkire egy kicsit.A helyzet az, hogy egy olyan fogalom merült fel a mai vita során többször - a lakosságcseréről van szó , amit én az ifjúkori szocializációm során egyébként Csurka Istvántól és köreitől igen gyakran hallottam. Hogy őszinte legyek, csüngtem ezeken az előadásokon, hiszen ott a bevándorlás, a migráció reális veszélyeit reális síkon ábrázolták, és bár akkor úgy tűnt, hogy a történelem később ezt nem igazolja vissza, már 2015-ben, amikor a debreceni szállóból kitörtek a vademberek és ártatlan autósokra támadtak, ártatlan civilekre támadtak, akkor jeleztük a kormány felé, hogy ez a vízió bizony komoly valósággá válhat. Államtitkáruk akkor azt jelezte, hogy ilyen probléma nem létezik, szó szerint itt elhangzott a parlamentben 2015-ben, hogy ilyen probléma nem létezik, abban az évben, amikor a miniszterelnök úr világkvótát követelt az ENSZ-ben.

(19.30)

De hát a lakosságcsere tekintetében fel szeretném hívni képviselőtársaim figyelmét egy nagyon fontos dologra. Vannak önöknek oltalmazottjaik ezrével, tehát olyanok, akik udvariasan kopogtattak, önök befogadták ezeket az embereket. Volt, aki aztán magyar nőt erőszakolt meg, volt aki másfajta bűncselekményre ragadtatta magát, vagy egyszerűen felszívódott Európában, és ott hajtott végre bűn- vagy terrorcselekményt. Tehát azért a magyar szűrőrendszer, az oltalmazotti elbírálás rendszere legalábbis finomhangolásra, szofisztikálásra szorulna.

De azt is látnunk kell, hogy nem pusztán az oltalmazottak fenyegetnek. Tehát ha lakosságcseréről beszélünk, a csere másik oldala az, hogy kiürülnek bizonyos országrészek, amelyek kiürülhetnek, mondjuk, nemzetközi megállapodások folytán, mint régi, adott esetben sötétebb történelmi korokban, amikor az egyik népcsoportot elköltöztették onnan, és egy másikat költöztettek a helyére. A modern korban sajnálatos módon úgy is létrejöhet egy hasonló folyamat, hogy önök hagyják kiürülni a magyar vidéket, hagyják elmenni a magyar fiatalokat, a magyar polgárokat Magyarországról, és ami még súlyosabb, a mai vita során úgy tettek, mint ha ez a probléma, tehát a kivándorlás problémaköre nem létezne. Tehát 1300 kvóta szerint idetelepítendő emberen hosszas, több napos, több órás vitákat folytatnak le, 600-700 ezer kivándorló magyar viszont nem éri el az ingerküszöbüket.

Úgy látom, hogy ha itt a számokat megvizsgáljuk, akkor egy nagyon sötét Magyarország képe bontakozik ki előttünk, amit érdemes lenne elkerülni. Tehát 1300-nál jóval több oltalmazottat engedtek be az országba, ezzel túlteljesítve a kvótaszerű elvárásokat, amit én nem feltétlenül támogatok.

Több mint 20 ezer kötvényessel, illetve családtagjaikkal feltételezhetően a gazdag migránsok táborából is gyarapították az itt letelepedettek számát, és nagyon erősen kérdéses, hogy az érintettek közül hányan tartanak tovább a nyugat-európai piacokra, nem tudom, milyen praktikák és machinációk érdekében, és hányan maradnak itt. Tegnapi hír, hogy az ukrán munkavállalók közötti toborzás tekintetében is nagyon aktív ez a kormányzat, 5000-ről szólnak a jelenlegi számok. Ez már az önök munkaerőimportja, az önök migrációs processze, ha úgy tetszik, az a mígrációs mechanizmus, amit a Fidesz-KDNP alatt az ő jogszabályai segítségével hajtottak végre.

Nem akarok arra kitérni, hogy az önökhöz közel álló nagyvállalkozók régóta tömeges távol-keleti munkaerőimport rémképével fenyegetik az ezzel foglalkozókat, hisz önöket én nem tehetem felelőssé a barátaik, rokonaik, családtagjaik, üzlettársaik nyilatkozataiért. De azt azért látjuk, hogy a Fidesz-KDNP beterjesztett olyan törvényjavaslatot, nem a mostani, hanem az előző ciklusban, amely főleg multinacionális cégek számára, de lehetővé teszi a tömeges munkaerőimportot. Ott úgy nevezték és úgy írták körül ezt, hogy csak átmeneti folyamatról van szó, a munkaerőpiaci fluktuáció kiküszöbölése érdekében. De ismerjük már a bádogvárosok kialakulásának módszertanát, és azt is, hogy az érintettek hogy maradnak itt.

Ha önök aktívabban járnák a magyar vidéket, akkor látnák azt, hogy a korábbi magyar gazda helyén hol dolgozik adott esetben távol-keleti vagy adott esetben ukrán munkaerő. És azt is látnák, hogy ez a lakosságcsere bizony beindult. S ha nemcsak 5000 ukránról beszélünk, hanem megfejeljük ezt a 600-700 ezer kivándorlóval is, akkor látjuk, hogy a lakosságcsere nemcsak nemzetközi megegyezések útján jöhet létre, egy olyan vákuumhatás is létrejöhet, hogy önök hagyják kiürülni Magyarországot, a magyar vidéket, aztán majd nyilvánvaló módon megjelennek olyan népcsoportok, akik sokkal szívesebben laknának Európában nem európaiként. Tehát történelmi több évtizedes távlatban ilyen felelősségünk is van. Igen, nekünk közösen. Még egyszer szeretném elmondani: 2010 óta egymillió magyarral kevesebb él a Kárpát-medencében. Ha önök szerint ez nem probléma, ha az önök ingerküszöbét ez nem éri el, ha önök szerint nem lenne szükség egy otthonteremtési, bérlakásépítési programra, hogy magyar fiatalok könnyebben itthon maradjanak, és ha még mindig nem látják, hogy a demográfiai szakadék elkerüléséhez egészen más ösztönzőrendszerre is szükség volna, akkor Magyarországra nagyon sötét évek köszöntenek.

Én még mindig bízom abban, hogy tudunk közös megoldásokat találni ezen demográfiai vészkorszak elhárítása érdekében, de a mai vita stílusa és egyes kormánypárti képviselők hamis kiválasztottságtudata tökéletesen lehetetlenné teszi a közös pontok megtalálását. Igen, arról beszélek, hogy nemcsak igen nagymellényes stílussal adták elő sokszor, hogy aki nincs önökkel, az önök ellen van, és az vagy ostoba, vagy hazaáruló, hanem ez bizony egy hamis kiválasztottság tudatával lett megfűszerezve, amelynek értelmében minden igazság tökéletes tudójának érezte magát egy-egy képviselőtársam. Úgy gondolom, hogy egyikünk sem az, és úgy gondolom, hogy ennek az országnak a gyarapodását a közösen megtalált, kimunkált megoldások vinnék előre, és olyan elfogadott törvények, amelyekről a mostani ellenzék is belátja, hogy ezeket tíz év múlva kormányra kerülve is tartani kell, mondjuk, a családtámogatás tekintetében, mert így lehet kiszámítható családtámogatási rendszert produkálni, így lehet újjáépíteni a szociális védőhálót, és majd akkor fog a demográfiai szakadék adott esetben egy fordulatba torkollni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Most kétperces hozzászólások következnek. Megadom a szót elsőként Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak.

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg nagyon jó, hogy Aradszki András képviselőtársunk megszólalt, mert ő adta nekem a muníciót a továbbiakhoz. (Dr. Aradszki András: Már bánom.) Parancsol? (Dr. Aradszki András: Bánom, hogy megszólaltam.  Derültség.) Hát, talán túléli. (Derültség.) Szóval, az van még ebben a határozati javaslatban végül leírva, hogy ne engedjen a zsarolásnak a magyar kormány. Az, hogy mi a feladata a magyar kormánynak ezzel a javaslattal, ide az van írva, hogy a Tanács ajánlja, hogy Magyarország három hónapon belül intézkedéseket hozzon. Az „ajánlja” szó meg a „zsarolás” egy kicsit ellentétben áll egymással. Lehet, hogy a magyar egyszerű polgárral, aki sem a 68 oldalt nem olvassa el, sem ezt a határozati javaslatot, el lehet hitetni, hogy ez egy zsarolás, én azért úgy ítélem meg, már csak azért is, mert most már szinte csak jogászok ülünk ebben a teremben, legalábbis a kormánypárti frakcióban mindenképpen, hogy különböztessük meg már az „ajánlja” szót a „zsarolás” szótól. De aki nem jogász, azzal sincs semmi probléma, de jogalkotó, az viszont biztos, merthogy a képviselő jogalkotó, tehát némi köze van a joghoz.

Tehát a „zsarolás” szó a határozatban, a jelentésben nem szerepel, „ajánlás” van beleírva. Tehát ha azt kérik a kormánypárti képviselők, hogy mi szavazzuk meg ezt a határozatot, egy: vegyenek bele mindent, ami nem igaz a határozatban. Nem így általában, ahogy Nacsa Lőrinc képviselőtársam az előbb úgy felolvasta, mert általában ítéletet sem szoktunk hozni, konkrétan szoktunk.

Általában ne mondja azt, hogy zsarol, meg üzletemberek, meg nem tudom, kicsoda. Mondja meg, mi benne a nem igaz, és majd amikor megmondja benne, hogy mi nem igaz, amit mi magunk is mondunk, hogy nem igaz, akkor hozza ide a Ház elé, és akkor mondja azt, hogy egy hazafi akkor hazafi, ha ezt a jelentést vagy ezt a határozati javaslatot megszavazza.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Most megadom a szót két percben Arató Gergely képviselő úrnak.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Vejkey Képviselő Úr! Engedje meg, hogy azért egyetlen pontban határozottan vitatkozzam önnel; másban is lehetne tartalmilag, de ez inkább szemléletbeli kérdés.Arról beszél képviselő úr, amikor előadja a kétségkívül a szokásosnál is szebb zárt rendszerré összeálló összeesküvés-elméletét, hogy mi, magyarok majd…! Tisztelt Képviselő Úr! önök nem „mi, magyarok”. Önök egy párt, a Fidesz. Önök nem azonosak az országgal, akkor sem, ha néha azt képzelik magukról. Azt kell mondanom, hogy ennek az országnak részei azok is, akik nem fideszes országgyűlési képviselők, sőt még azok is, akik nem Fidesz-szavazók. Hozzá kell tennem, ők vannak kétharmados többségben, a nem Fidesz-szavazók. Ezért aztán azt javaslom, hogy úgy folytassunk vitát, hogy feltételezzük a másikról is, hogy ő a magyar emberek érdekében szól. Lehet, hogy téved, lehet, hogy rosszul gondolja, de így lehet érdemi vitát folytatni.

Ezt azért is mondom, mert optimista lélekként itt a vita végén szeretnék valami olyan ügyet is szóba hozni, amiről szerintem tényleg lehetne értelmes vitát folytatni. Mert az, hogy milyen legyen Európa jövője, az egy fontos vita. Az, hogy hol kapjon többet, több hatáskört az Európai Unió, hogy hol szüntessük vagy csökkentsük a hatásköreit, hogyan szabályozzuk az Európai Unió működését, ez az egyik legfontosabb vitája nemcsak Európának, de benne Magyarországnak is. Hiszen ha állítólag mindannyian az Európai Unión belül képzeljük el Magyarország jövőjét, akkor Magyarország számára ez meghatározó kérdés. Erről érdemes lenne vitát folytatni itt a parlamentben is, és egyébként érdemes lenne az európai parlamenti kampányban is erről vitát folytatni, csak ehhez az kellene, hogy akkor erről vitatkozzunk, és ne  hogy fogalmazzak óvatosan?  konstrukciókról.

(19.40)

Végül, ami a Jobbikot illeti, egy pikírt megjegyzést azért engedjenek meg nekem. El kéne dönteni képviselő úrnak és képviselő asszonynak, hogy akkor most meg vannak sértődve azon, hogy valaki feltételezi, hogy Magyarországon van antiszemitizmus, vagy pedig Csurka Istvánon szocializálódtak. Mert a kettő nehezen fér össze egymással. (Z. Kárpát Dániel közbeszólása.  Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj, Gergő! Most miért csinálod ezt az utolsó pillanatban?  Dr. Völner Pál: Oda a szövetség!)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most két percben Ungár Péter képviselő úrnak adom meg a szót.

UNGÁR PÉTER (LMP): Én szeretném azzal kezdeni, hogy attól, mert valaki Csurka Istvánt idéz, még nem lesz antiszemita; én is idéztem már Csurka Istvánt, attól még valaki nem antiszemita. (Z. Kárpát Dániel: Látod, van itt nyitott személyiség, tanulhatnál tőle!) Tehát ezt hagyjuk szerintem! (Arató Gergely: Öri barik!) Arról szeretnék beszélni, úgy kezdeném, hogy nem szégyen Arató Gergellyel egyetérteni abban, hogy arról kéne beszélni, hogyan szeretnénk az Európai Uniót megváltoztatni, mert jelenleg nem jól van, ahogy van. Ezzel szerintem akkor megfogalmaztam a mai vitának egy konszenzusát így a végén.

És hogyan kéne megváltoztatni? Azt mondta korábban talán Nacsa képviselőtársam, hogy az alapszerződést szeretnék módosítani. Én ezzel egyetértek, módosítani kell az Európai Unió alapszerződését, például a termőföldet ki kéne venni a tőke szabad áramlása alól, ugyanis a termőföld nem olyan tőkejószág, mint a többi tőkejószág, amelyet mozgatni lehet. A termőföld egy helyen van, azoknak a tulajdonában kell lennie, akik ott munkát végeznek, akik megművelik, ezért nem szabad, hogy a tőke szabad áramlása alá tartozzon; például e tekintetben lehetne módosítani az alapszerződést.

Eleve az LMP-nek van egy szemléletbeli különbsége azzal a neoliberális gondolattal szemben, amely az Európai Néppárté és többek között a Fideszé: mi azt gondoljuk, hogy nem a négy szabadság elvének kéne az Európai Uniót meghatároznia, hanem a négy felelősség elvének, és azt gondoljuk, hogy például mind a környezeti, mind a tőkét korlátozó szempontokat be kéne ebbe venni.

Még egyet csak nagyon röviden. Képviselő úr, én azért nem értettem, hogy kihez beszél, meg ki a triumvirátus, mert én nem érzem magam egy nyugat-európai városnak sem, tehát nem vagyok személyileg Brüsszel vagy Strasbourg, és Soros György sem vagyok, bár a CEU-n végeztem, mint amúgy a kormányszóvivő vagy Illés államtitkár úr. Tehát nem tudom, ön ezt a nyílt levelét küldje el a sorosgyorgy@ gmail.com-ra, vagy a brüsszeli önkormányzatban vagy Strasbourgban rakja ki valahova, de hogy itt miért olvasta fel, azt nem tudom elmondani. Tehát itt nem ül sem a brüsszeli polgármester, sem a strasbourgi, sem Juncker nem ül itt, úgyhogy nem tudom, hogy kinek mondta ezt, de nagyon örülök, ha úgy érezte, hogy ettől önnek lelkileg jobb, ha elmondja, és akkor el tudta mondani. Köszönöm szépen. (Z. Kárpát Dániel és Dr. Varga-Damm Andrea tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Üres a képernyőm. Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni még a mai vitához így több mint kilenc óra után. (Senki sem jelentkezik.) Nincs jelentkező, így az általános vitát lezárom. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, hogy mint előterjesztő mondja el a végszót.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Tudtam, hogy ez a pillanat is eljön a mai vitában, ezért is nem nyomtam most már az utolsó percben kétpercest. Több mindenre is szeretnék reagálni, de mindenekelőtt szeretném megköszönni minden képviselőtársunknak, aki a vitában a mai napon, ebben a több mint kilenc órában részt vett, hozzászólt, és ehhez a határozati javaslathoz, ehhez a politikai válaszhoz valamilyen módon megpróbált hozzászólni, bár az ellenzéki padsorokból nem a témával foglalkozó hozzászólások voltak többségben. Itt az ellenzéki képviselők egymás között lefolytatták az egészségügyi salátatörvény módosításának vitáját, a szociális törvény, az oktatási törvény és sok más törvény vitáját lefolytatták, nem ehhez szóltak hozzá. (Dr. Varga-Damm Andrea: Legalább van értelme az ellenzéknek!)

Ugyanakkor azt gondolom, fontos, hogy erről is beszéljünk, én is csak szeretnék reagálni egy-két dologra. Nem Arató Gergellyel kell egyetérteni vagy nem Európa megreformálásával, hiszen ezt nem ő vetette fel, hanem Orbán Viktor, ha itt el szabad vitatni az érdemeket. (Arató Gergely: Bocsánat!) Úgyhogy Ungár Péter analógiája alapján azt mondanám, hogy nem szégyen egyetérteni Orbán Viktorral.

Ezt szeretném mondani Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak, aki itt az utolsó felszólalásában mondta a közös pontokat, illetve beszélt arról, hogy találjuk meg a vitában azokat a dolgokat is, amelyekben egyetértünk. Abszolút egyetértek ezzel, képviselőtársam, ön is a rendes felszólalásában, nem most, hanem még eggyel korábban, úgy jelentett ki maga szerint objektív igazságokat, hogy mi mit csinálunk rosszul, mi működik rosszul, ami az ön politikai véleménye, de nyilvánvalóan ezek sem objektív igazságok, mint ahogy az sem mindig objektív igazság, amit mi elmondunk ebben a Házban. (Dr. Varga-Damm Andrea: Na!) Majdnem mindig azért! (Derültség.  Z. Kárpát Dániel: Köszönjük a beismerést. Most hagyjuk abba!  Ungár Péter: Ez a legjobb!)

Azt szeretném elmondani, hogy például a kapcsolódási pontok  szerintem az ellenzék történelmi hibát vét. Nem az én tisztem az ellenzéknek megmondani, hogyan politizáljon, de történelmi hibát vét. Itt vannak a kapcsolódási pontok, hogy Orbán Viktor a miniszterelnöki székfoglaló beszédében, a tusnádfürdői beszédében és most a nyáron több alkalommal bejelentette, elmondott egy víziót 2030-ig Magyarország jövőjéről, Magyarország fejlődéséről, amelyben szerintem olyan dolgok szerepeltek, amelyekkel önök is jó szívvel egyetérthetnek: demográfiai kérdések, családtámogatás, a Kárpát-medence újjáépítése, infrastrukturális javítások. Azt gondolom, ehhez a vízióhoz az ellenzéknek csatlakoznia kéne, és akár módosító javaslatokkal  mindez nem egy konkrét szöveg, most ez egy vízió , akár módosításokkal, akár politikai véleményekkel segíteni ezt a víziót, mert ez például egy olyan csatlakozási pont, amiben sok közös pont van, amiben sok mindenben egyet tudunk érteni, és ehhez a vízióhoz kellene önöknek is valamilyen módon hozzátenni azt, amit felelős ellenzékként hozzá tudnak tenni a mostani helyzetből, hiszen ciklusokon átívelő tervről van szó. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ebben fontos szerep van.

Nem tudok elmenni amellett szó nélkül, hogy Varga-Damm Andrea azt mondta, hogy most mi azon vitatkozunk, hogy megvolt-e a kétharmad, nem volt meg a kétharmad, az eljárás körüli bizonytalanságokkal foglalkozunk. Ön azt mondta, hogyha 20-30 százalék is lenne, aki ezt elutasítja, az is sok, és akkor is szomorú lenne. (Dr. Varga-Damm Andrea: Aki megszavazza!)

Az önök politikáját ennél sokkal többen utasítják el, úgyhogy azt gondolom, ne ezekkel a számokkal mérjük le ezt a teljesítményt.

Mi azt gondoljuk, és szerintünk ez így van, hogy a következő nyolc hónapban, május 26-ig az EP-kampány igenis a bevándorlás kérdéséről fog szólni, akár tetszik önöknek, akár nem. (Dr. Varga-Damm Andrea: Maguknak biztos erről fog szólni!) Érdemes kitalálni egy szilárd álláspontot, érdemes felvenni ebben a témában is egy olyan pozíciót, ami vállalható az önök választói előtt, hiszen az EP-kampány erről fog szólni. Azt látjuk, hogy ezek a töréspontok, azt látjuk, hogy az Európai Unión belül ezek jelentik a megosztottságot pártok, szervezetek, népek, kormányok között.

Itt nem régi adatokkal, nem 2015-ös javaslatokkal szeretnék jönni, és két dolgot szeretnék idehozni, hiszen mi sem mutatja ezt jobban. Szeptember 12-én az Európai Bizottság egy tájékoztatást rakott ki a honlapjára, amelyben olyan dolgok voltak leírva, hogy a legális migrációs utak lehetőségének bővítéséről beszéltek, 50 ezres tagállami áttelepítési programokról beszéltek, olyan biztonságos migrációs útvonalak létrehozásáról beszéltek, amivel szeretnék ők bővíteni a mostani migrációs lehetőségeket. Ez szeptember 12-ei európai bizottsági dokumentum.

A másik ilyen momentum, amit még ide szeretnék idézni, az Dimitrisz Avramopulosz ENSZ-beli nyilatkozata New Yorkból, ahol konkrétan elmondta, hogy a határvédelem menedzselése számukra azért fontos, mert így biztosítani tudják a bevándorlók beáramlását, így el tudják görgetni az akadályokat a bevándorlók beérkezése elől, és azt is mondta, hogy fel szeretnék gyorsítani, sürgetni szeretnék az áttelepítési programok végrehajtását. Ezek nem évekkel ezelőtti dokumentumok, ez egy szeptember 12-ei bizottsági tájékoztató és egy múlt heti ENSZ-beli biztosi nyilatkozat.

Azt gondolom, ezekből teljesen világosan látszik, hogy az európai uniós kampány, az európai parlamenti választás kampánya a bevándorlásról fog szólni. Mi ezért is gondoljuk azt, hogy a mostani Bizottság, a mostani brüsszeli vezetés és a mostani Parlament helyett egy bevándorlást ellenző brüsszeli többségre van szükség, aki meg tudja védeni Európa határait, aki meg tudja védeni Európa polgárait, és aki Európa biztonságát garantálni tudja.

A most előttünk fekvő határozati javaslat, amelyet Gulyás Gergely miniszter úrral, Kocsis Máté frakcióvezető úrral és Böröcz László képviselőtársammal nyújtottunk be, egy politikai válasz egy politikai támadásra, ezt mi sose tagadtuk. Önök ezeket vádakként próbálják megfogalmazni, hogy ez csak egy politikai dokumentum.

Mi nem tagadtuk, hogy ez egy politikai válasz, és szerintünk politikai választ kell adni egy ilyen politikai támadásra.

A dokumentum egyébként visszautasítja az összes rágalmat, erről már korábban beszéltem. Szerintünk el kell ismerni, hogy a dokumentumban, a Sargentini-jelentésben van egy igaz pont is, mégpedig azt mondja a Sargentini-jelentés, hogy megvédjük a határainkat, és nem engedjük be az illegális migrációt. Ez igaz, konkrétan ezt csináljuk, tehát elismerjük azt, hogy Judith Sargentini ezt teljesen jogosan és jogszerűen írta le.

Azt látjuk, hogy mindenképpen előre meg volt írva az ítélet, mindenképpen el akarták ítélni a bevándorlásellenes Magyarországot, ezért nemcsak a jelentés hazug, hanem a szavazás is jogszerűtlen volt. Bármit állíthat Varga-Damm Andrea képviselő asszony, hogy 2004 óta így zajlik az Európai Parlamentben a szavazás, a hétköznapi, mindennapi szavazás… (Dr. Varga-Damm Andrea: ’79 óta így van!  Z. Kárpát Dániel: Velem egyidős!) 2004 óta vagyunk mi részesei, és a magyar képviselők azóta ülnek ott, ezért mondom azt az időtávot. Így zajlanak a hétköznapi, mindennapi szavazások. Ugyanakkor az Európai Unió alapszerződésében a speciális szavazásokról is szó van, ahol az az angol szókapcsolat szerepel, hogy „votes cast”, tehát a „leadott szavazatok”.

(19.50)

S a speciális szavazásokkor, mint amilyen a 7. cikkely szerinti eljárás szavazása, az összes leadott szavazatot kell számolni, ami az igen, a nem és a tartózkodás, hiszen le lehetett adni tartózkodó szavazatot is, ahogyan az önök képviselője is ezt tette, tartózkodó szavazatot adott le. Tehát le lehetett adni szavazatot így. Nem számolták bele, szerintünk szabálytalanul, és csalással fogadták el.

Pontosan ezért szól arról ez a dokumentum, hogy a kormány támadja meg az Európai Unió Bíróságán ezt a szavazási eljárást. Ezt a bizonytalanságot teljesen mindegy, hogy csalásnak hívjuk vagy eljárási bizonytalanságnak, nem volt jogszerű. Mi azt látjuk, hogy az Európai Parlament erkölcsi tekintélyének az utolsó morzsáit éli fel akkor, amikor úgy ítél el egy jogállamisági ügyben egy országot, hogy a saját jogállamisági szabályait is semmibe veszi. Ezért fontos, hogy felkérjük a kormányt, hogy a szükséges jogorvoslati lehetőségeket tekintse át és indítsa meg az eljárást. Úgy tudom, az Igazságügyi Minisztérium már dolgozik azon, hogy ez megtörténjen.

Még egyszer: a jelentésben foglaltakról azt szeretném mondani, azt láttuk, a mai vitában is kiderült, hogy miért szavaztak úgy az ellenzéki képviselők, ahogy szavaztak. Tegyük még egyszer tisztába, hogy a Gyurcsány-párt, a Szocialista Párt és a Párbeszéd megszavazta. (Arató Gergely: Ne hívjon minket Gyurcsány-pártnak, mi sem hívjuk magukat Orbán-pártnak.) A Gyurcsány-párt, a szocialisták és a Párbeszéd megszavazta a Sargentini-jelentést, míg a Jobbik és az LMP sunyin tartózkodott vagy távol maradt ettől a jelentéstől (Zaj a Jobbik soraiban.), és nem nyilvánított véleményt. Ők sem álltak ki Magyarország mellett.

Szeretném elmondani  ami a vitához csak részben kapcsolódik , hogy elindítottak egy másik, 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, nyilvánvalóan azért, mert Lengyelország a másik leghangosabb bírálója Brüsszel bevándorláspárti politikájának, és ezért a lengyeleket is meg akarják büntetni. Azt szeretném mondani, mi azt szeretnénk, hogy ez az eljárás mihamarabb megszűnjön, lezáruljon, és ha olyan szakaszba jut, akkor lengyel barátaink mellett vétót fogunk emelni, és így nem fog tudni átmenni az ellenük intézett támadás. Ezt szerintem nagyon fontos elmondani.

Szerintünk most van miért egy irányba menni és van miért egy irányba húzni, mert Európában a magyar kormány mellett egyre többen vannak olyanok, akik cselekvésüket a lényeges dolgokból és a valóságból vezetik le. Reméljük, hogy önök is tudnak ehhez a cselekvéshez csatlakozni. Azt gondolom, itt az idő arra, hogy ennél a határozati javaslatnál legalább részben korrigálják korábbi döntéseiket, és most a magyar érdekek és a magyar emberek mellé álljanak, és megszavazták az előttünk fekvő országgyűlési jelentést. Erre kérek mindenkit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1   1-159   160-175      Ülésnap adatai