Hírek, meghívók, sajtóközlemények

Gyermekkarácsony az Országházban

Az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat idén újra közösen szervezte meg az „Országházi Gyermekkarácsonyt”, melyre több mint 800 hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élő általános iskolás gyermeket hívtak meg Magyarországról és a határon túlról.

 

70 magyarországi településről, valamint a Kárpát-medencéből, Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból, Horvátországból, Kárpátaljáról és Burgenlandból, összesen 55 határon túli településről érkeztek gyerekek. Utazásuk, szállásuk és étkezésük költségét a szervezők állták.

 

Az ünnepség házigazdája Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt, aki az Országház kulcsát átadva, egy napra átengedte a gyermekeknek a Ház termeit.

Megemlékezés a Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyén

A nemzettől már korábban elszakadt hatalom végzetes balfogásának nevezte a 61 évvel ezelőtt, az Országház előtt demonstrálókra leadott sortüzet Boross Péter volt miniszterelnök az áldozatok emlékhelyénél tartott szerdai budapesti megemlékezésen, hangsúlyozva, ezek az áldozatok radikalizálták igazán a nemzeti követeléseket.

Elkészült a Delegációs terem felújítása

Felújították az Országház Delegációs termét, újraalkotva a terem eredeti, II. világháború előtti berendezését.

Lukács József, az Országház főépítésze a bemutató sajtóeseményen hangsúlyozta: a Parlament elkészültekor, 1904-ben a főlépcső felett található Delegációs terem a monarchia közös minisztériumainak ellenőrzésére kiküldött delegátusok helyszíne volt, itt hallgatták meg a közös ügyek minisztereit. A terem berendezése, az Országház üléstermeihez hasonlított, padsorokkal, illetve elnöki és szónoki emelvénnyel, így a felújítás egyik célja, ennek az újraalkotása volt.

Seuso-kincsek az Országházban

Három évvel a Seuso-kincsek első hét darabjának hazaszállítását követően Magyarország most visszaszerezte az ókori római eredetű, felbecsülhetetlen értékű, páratlan lelet-együttes másik hét darabját is, így végre teljessé vált a műkincsegyüttes.

A Seuso-kincseket 2017. július 15-től szeptember 3-ig, minden nap 12 és 18 óra között tekinthetik meg az Országházban.

Augusztus 19-én 15:00 órától valamint augusztus 20-án egész nap a látogatás szünetel.

EU-pályázati díjkiosztó ünnepség az Országházban

Az Országgyűlés Elnöke, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője „Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” címmel pályázatot hirdetett egyetemi és főiskolai hallgatók számára.

 

Az európai uniós témájú pályázatok országgyűlési kiírása több mint 20 éves múltra tekint vissza. A rendszeres aktualizálás jegyében a diákoknak idén is változatos témákban volt lehetőségük pályázni. Feldolgozandó témaként jelent meg például a Magyarország és az unió számára is sajnálatos esemény, az Egyesült Királyság kiválása az integrációs szervezetből.

Magyarország kész a konstruktív párbeszédre az Európa Tanáccsal

Kövér László válaszlevele Niels Muiznieks-nek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának

 

Az Országgyűlés elnöke levélben válaszolt Niels Muiznieks, 2017. április 26-án keltezett levelére, amelyben az Európa Tanács emberi jogi biztosa a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat kapcsán fogalmazta meg aggályait. Magyarország már több alkalommal bizonyította, hogy kész a konstruktív párbeszédre az Európa Tanáccsal – fogalmazott Kövér László. „A jövőben is ezt kívánjuk tenni, és politikai indíttatású kioktatás helyett ugyanezt a hozzáállást várjuk el ET partnereinktől is.” Levelében a házelnök hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslat célja, hogy erősítse a nem kormányzati szervezetek finanszírozásának átláthatóságát és nem korlátozza sem az egyesülési joggal összefüggő alapvető jogokat, sem az érintett szervezetek külföldről, vagy külföldi forrásból történő finanszírozásának lehetőségét.

 

Kiválasztották Az Országház borait

Első alkalommal választották ki Az Országház borait. A címet nyolc kategóriában ítélték oda, elsősorban a Kárpát-medencében őshonos fajtákból készült tételeknek.Megérett az idő arra, hogy a magyar alkotóerő olyan nagyszerű megnyilvánulásai, mint a magyar Országház és a magyar bor évente egymásra találjanak - hangsúlyozta a pénteki budapesti eredményhirdetésen az Országház elnöke. Kövér László emlékeztetett arra, hogy a 20. század elején a történelmi Magyarország területén 300 ezer hektáron termeltek bort, ma pedig 65 ezer hektáron művelnek szőlőt az országban, noha a szőlészeti kultúra az emberi civilizáció egyik fokmérője.

Benyújtotta a Kormány a 2018. évi költségvetési törvényjavaslatot

A munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a 2018-as költségvetés azok számára kínál több előnyt, támogatást, akik munkából tartják el magukat és a családjukat; mindenkinek egy kis lépést biztosít előre.

Az Országgyűlés napirendje

Az Országgyűlés 2017. május 2-3-4-5-én és május 8-án tartja következő ülését.

 

Itt olvashatják a napirendet.

 

Országgyűlés Sajtóirodája

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülésének állásfoglalása

Budapest, 2017. március 24. Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k) megnyitó beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén az Országház Vadásztermében 2017. március 24-én. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b), Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke (j2) és Sárdi Péter, az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatója (j). MTI Fotó: Soós LajosKövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén kiemelte, ami alternatíva létezik, az elfogadhatatlan: demokratikus legitimáció nélküli, azaz antidemokratikus, számon kérhetetlen és ezért felelősség nélküli hatalmi alakzatokba szerveződő, arctalan és arcátlan globális érdekcsoportok vannak, amelyek különféle formákban és nevek alatt át akarják venni a szuverén, demokratikus és nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok szerepét Európában.