Az európai uniós témájú pályázatok országgyűlési kiírása több mint 20 éves múltra tekint vissza. Annak érdekében, hogy minél több diák számára legyen hozzáférhető a pályázat, 2014 szeptemberében a pályázói kör kibővítésre került.

A rendszeres aktualizálás jegyében a diákoknak idén is változatos témákban volt lehetőségük pályázni. Feldolgozandó témaként jelent meg például a Magyarország és az unió számára is sajnálatos esemény, az Egyesült Királyság kiválása az integrációs szervezetből.

 

Örömteli fejlemény, hogy a legújabb kiírásban már társkiíróként vesz részt a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Nagykövet úr felajánlásának köszönhetően a díjazott hallgatók 2017 őszén kétnapos brüsszeli tanulmányúton vehetnek részt.

 

A tavaly decemberben megjelent pályázati hirdetmény kitekintést biztosított a közép-európai térségre, régiónk szerepére is. A széles spektrumot felölelő dolgozatok között volt olyan, amelyik a visegrádi országok együttműködésével, míg egy másik pályamű Lengyelország uniós tagságával foglalkozott. A pályaművek többsége a válságjelenségekre, mint a Brexit és a migrációs válság, illetve a globális kihívásokra, mint az energiabiztonság, klímaváltozás fókuszált.

Sárdi Péter az Országgyűlés Külügyi igazgatója, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Kövér László házelnök, Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője, Bárány Tibor, az Országgyűlés Törvényhozási Igazgatóságának vezetője

Örvendetes tény, hogy a tavalyi évhez képest idén 38%-al több, összesen 66 érvényes pályamű érkezett. Közel egyenlő arányban voltak a fővárosi és a vidéki egyetemek hallgatóinak munkái, hiszen Budapestről 34, míg vidéki egyetemekről, főiskolákról 32 pályaművet nyújtottak be. A szakok szerinti megoszlásban a jogászoké a többség, míg rajtuk kívül az gazdasági, illetve a társadalomtudományokat hallgatók voltak aktívak.

 

Az egyetemek, főiskolák közötti megoszlásban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, a Szegedi-, illetve a Debreceni Tudományegyetemről adták be legtöbben pályázatukat.

 

A nyerteseket egy szakemberekből álló bíráló bizottság választotta ki. Köszönet illeti ezért a bíráló bizottság tagjait, akik az Országgyűlés Hivatala részéről dr. Juhász László, az Európai ügyek bizottsága főtanácsadója, dr. Kovács Krisztián, a Külügyi Igazgatósága Európai Uniós Irodájának vezetője, dr. Tamás Csaba Gergely, az Európai ügyek bizottsága szakmai tanácsadója valamint a Miniszterelnökség részéről dr. Schmitt Pál Péter, az Európai Ügyekért Felelős Államtitkársága EU Koordinációs, Intézményi és Jogi Főosztályának vezetője voltak.  

A pályázat díjainak ünnepélyes átadásán Lázár János miniszterelnökséget veztő miniszter beszédében az EU előtt álló kihívások között említette az unió versenyképességének megőrzését a világgazdaságban, a Brexitet, valamint Európa átalakulását.


Kifejtette: az EU egyre csökkenő mértékben képes hozzájárulni a világ GDP-jéhez, kérdés, hogy a Brexit után mi lesz a helyzet. Fontos megvizsgálni, hogy milyen reformokra van szükség, hogy Európa képes legyen az Egyesült Államokkal, a keleti világgal versenyre kelni, versenyképes legyen és hosszú távon fenntartható életminőséget tudjon garantálni - mutatott rá.


A miniszter szerint az is lényeges kérdés, hogy Nagy-Britannia kilépése veszély vagy lehetőség-e az unió számára. A kormány álláspontja világos: győztesnek kell lennie Európának és Nagy-Britanniának is - jelentette ki. Hozzátette: kilépését követően Nagy-Britannia Magyarország legjelentősebb gazdasági partnere lesz az EU-n kívül.

 

Lázár János Európa átalakulását illetően úgy látja, két álláspont áll szemben egymással: még nagyobb integrációra, több központi döntésre van szükség vagy erős nemzetekre, amelyek nélkül lehetetlen erős Európát építeni. "Mi nem az egyformaságban, hanem az egyenjogúságban az egyenrangúságban hiszünk" - fogalmazott, megjegyezve: Magyarországnak az erről folytatott vitában intenzíven részt kell vennie.
 

A tárcavezető kiemelte: a magyar érdeket magyarok közreműködésével tudják érvényesíteni, és ehhez minden fiatalra szükség van, akik készek dolgozni azért, hogy Magyarország erősebb legyen és érdekeit érvényesíteni tudja.
 

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy Magyarország elkötelezett tagja az EU-nak, aktív részese az unióról folytatott vitának és hasznosítja a tagságából származó előnyöket.
 

Emlékeztetett: nemrég Rómában a tagállamok és az uniós intézmények vezetői áttekintették az Európa előtt álló kihívásokat és arra jutottak, hogy büszkék lehetnek az elért eredményekre, és a kihívások megoldását az EU keretein belül képzelik el, mert együtt tudnak a leghatékonyabban fellépni, hogy Európa prosperáljon és biztonságosabb legyen.
 

A képviseletvezető szerint az uniós vívmányok érvényesítéséhez jó szakemberek kellenek, ahogyan a tagállamok érdekeinek képviseletéhez, az új szakpolitikák kidolgozásához és az uniós intézmények jó munkájához is. A pályázat azt bizonyítja, hogy ehhez van utánpótlás Magyarországon, jó színvonalú oktatás folyik a felsőoktatási intézményekben - vélekedett.
 

A díjakat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lázár János, valamint Zupkó Gábor adta át.
 

A pályaműveket nyolc témakörben várták, így lehetett például egy uniós politikáról, egy tagállam uniós tagságról szerzett tapasztalatairól, az egységes piacról, az európai-amerikai kapcsolatokról vagy a Brexitről írni. A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakértőkből álló bírálóbizottság értékelte. A nyertesek pénzjutalomban részesültek, továbbá egy kétnapos brüsszeli tanulmányúton vehetnek részt.

A díjazottak:

Az első különdíjat elnyert dolgozat a témája az Egyesült Királyság unióból történő kiválása. Aktualitása miatt a téma a figyelem középpontjában áll, ugyanakkor szakirodalmi feldolgozottsága még gyermekcipőben jár. Ennek ellenére nagyon jó dolgozat készült, a szerzőnek sikerült megragadni a folyamat komplexitását, elsősorban a jogi és gazdasági hátteret. Kitűnik továbbá, hogy a szerző komolyan foglalkozott a választott témával, s igyekezett a Brexit minden fontos kérdését megvizsgálni. A dolgozat erénye a terminológia pontos használata, valamint a legújabb források magabiztos felhasználása.   

Az első különdíjat Herczeg Gergő Gábor, a Miskolci Egyetem Állam és jogtudományi Karának III. évfolyamos jogász hallgatója nyerte az „BREXIT” jeligével beadott munkájáért. 

 

A második különdíjat kiérdemelt tanulmány az energiaellátás kérdésével foglalkozik.

A szerző biztonsági szempontok mentén vizsgálja a kérdést, és fő témája a Törökországot, valamint Közép- és Délkelet-Európát a jövőben összekötő Tesla-földgázvezeték. A pályamű meggyőző  áttekintést ad arról, hogy miért szükséges az energetikai együttműködés a Balkán-félszigeten. Emellett rávilágít arra is, hogy miért számít továbbra is a földgázvezeték a folyamatos energiaellátás egyik zálogának. A szerző regionális megközelítést alkalmaz, a térségi energiaellátás jövője szempontjából releváns kérdéseket tekinti át. Dicséretes alapossággal elkészített műről van szó.

A második különdíjat idén Török Virág Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi– és Európa Tanulmányok Kara Nemzetközi biztonság- és védelempolitika mesterképzésének II. évfolyamos hallgatója nyerte a „Nikola Tesla” jeligével benyújtott dolgozatáért.

Díjazott dolgozatok

 

A III. helyezésben részesülő dolgozat a magyar méhészeti ágazat lehetőségeiről értekezik. A dolgozat egy kiemelkedő példája az uniós politikák és a magyar érdekek találkozásának, hiszen a méhészet nemzetgazdaságilag is fontos, egyúttal számottevő exportlehetőséggel rendelkező ágazat. A dolgozat pozitívuma, hogy komplex módon, jól érthetően, a releváns hazai és uniós intézményi, jogi és gazdasági szempontok figyelembevételével tárja fel a kérdést. Tartalmi szempontból említést érdemel a több esetben megfogalmazott saját vélemény, valamint az elkészített interjú. Formailag a benyújtott szöveg igényes, jól tagolt.

A III. díjat Hoss Bence, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészkara Politológia alapszakos képzésének hallgatója kapja kiválóan elkészített, „magyarméz” jeligéjű dolgozatáért. 

 

 

A II. helyezésben részesülő pályamunka az uniós válságkezelés egyik fontos jogintézményét, a szanálás mechanizmusát mutatja be uniós, majd magyar szemszögből. A szerkezetileg jól felépített és lényegre törő dolgozat bemutatja a bankunió kialakulását és pilléreinek főbb ismérveit, majd a szanálás intézményét elemzi. A beadott pályamű egyik legnagyobb erénye, hogy közérthető módon tárja az olvasó elé ezt az egyébként bonyolult eljárást. Hozzáértően és igényesen megírt, széleskörű forrásokra támaszkodó, mind formai mind pedig tartalmi szempontból dicsérendő műről van szó. 

A II. díjat Fazekas Brigitta Lilla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának V. évfolyamos jogász hallgatója nyerte el a „hinta” jeligével benyújtott dolgozatáért.

 

 

A győztes pályamű a globális klímaváltozás elleni küzdelem, azon belül pedig az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszerét vizsgálja magabiztosan, professzionális módon. A szerzők arra keresik a választ, hogy a kvótarendszer mennyire tudja ösztönözni a kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást, továbbá az mennyire tekinthető hatékonynak. A tanulmány friss forrásokra és releváns statisztikai adatokra támaszkodik, emellett önálló kutatáson alapul. A mű legnagyobb pozitívumaként említhető a saját módszerrel végzett elemzés, modellezés, amely gazdasági indikátorok segítségével tanulmányozza a tagállami kibocsátást. A szakszerűen felépített pályamű átlátható, kitűnően szerkesztett és jól használja a hazai és külföldi szerzők munkáit.

A 2016. évi pályázat I. díját Drabancz Áron, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának Pénzügy mesterszakos I. évfolyamos hallgatója és El-Meouch Nedim Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Közgazdasági elemző mesterszakos I. évfolyamos hallgatója nyerte, „sólyom42” jeligével ellátott közösen beadott, magas színvonalú munkájával. 

Sajtóiroda -MTI

2017.május 19.