Lezárva: 2017. november 3.

Már a lisszaboni szerződés hatályba lépését megelőzően az Európai Bizottság kezdeményezésére bevezetésre kerültek bizonyos mechanizmusok, amelyek az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti közvetlen konzultációt célozták. Az új kezdeményezés ösztönözni kívánta a nemzeti parlamentek nagyobb mértékű részvételét az Európai Unió tevékenységében, teret engedve nézeteik kifejtésére az Európai Unió jogalkotási aktusainak tervezetére vonatkozóan, valamint azokban az ügyekben, amelyek különös érdeklődésükre tarthatnak számot.

A politikai párbeszéd intézményét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke indította el 2006-ban azáltal, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatait nem csak az uniós jogalkotó intézményeknek, hanem a tagállami parlamenti kamaráknak is elkezdte közvetlenül megküldeni. Az ún. Barroso-kezdeményezés lényege az volt, hogy kötetlen formában, eljárási szabályoktól mentes keretek között induljon párbeszéd a különböző szakpolitikai kérdésekről, jogalkotási aktus tervezetekről a Bizottság és a nemzeti parlamentek között. Ez a jogalkotási és konzultációs dokumentumokról folytatott információ- és eszmecsere a lisszaboni szerződésben szabályozott szubszidiaritásvizsgálatnál tágabb jellegű, amelyben a véleménynyilvánítás lehetőségén van a hangsúly.

Magyar szabályozás

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat alapján az Európai ügyek bizottsága bármely európai uniós tervezetet, javaslatot megvizsgálhat – tartalmi, formai és időbeli korlátokra tekintet nélkül – és megállapításait, illetve észrevételeit közvetlenül eljuttathatja az Európai Bizottság részére. E jogilag uniós szinten nem szabályozott eljárásban a plenáris ülés nem vesz rész. Az Európai ügyek bizottsága által elfogadott véleményről az Országgyűlés elnökét kell tájékoztatni.

Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága által a politikai párbeszéd keretében elfogadott vélemények

Az Európai ügyek bizottsága által a politikai párbeszéd keretében megküldött véleményekről az IPEX (www.ipex.eu), az uniós parlamentközi információcserét szolgáló honlap ad tájékoztatást.

Az Európai ügyek bizottsága által a politikai párbeszéd keretében első alkalommal kialakított véleménye az ún. dohányirányelv-tervezetre vonatkozott:

  • A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv tervezete [COM (2012) 788; 2012/366 (COD)]

A fent említett irányelvtervezet először 2013. február 18-án szerepelt az Európai ügyek bizottsága napirendjén. Ezt követően a bizottság 2013. február 25-i ülésén fogadta el véleményét a politikai párbeszéd keretében. Az Európai Bizottság 2013. június 23-án válaszolt az Európai ügyek bizottsága véleményében megfogalmazottakra. Az Európai ügyek bizottsága véleménye, valamint az Európai Bizottság válasza az alábbi linken érhető el:

http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/scrutiny/COD20120366/huors.do

A tagállami parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak 2015. januári brüsszeli informális találkozóján a holland Képviselőház arra tett javaslatot, hogy az Európai Bizottság adott évre vonatkozó éves munkaprogramját lehetőség szerint március végéig minél több nemzeti parlament vitassa meg és véleményében jelölje meg a legfontosabb prioritásokat. Az Európai Bizottság 2015. évi munkaprogramját 14, a testület 2016-os évre vonatkozó munkaprogramját pedig 17 tagállami kamara vitatta meg.

Összhangban a holland kezdeményezéssel az Európai Bizottság 2015. évi munkaprogramját [COM (2014) 910] az Európai ügyek bizottsága 2015. március 30-i ülésén ismertette az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. A bizottság véleménye, valamint az Európai Bizottság válasza az alábbi linken érhető el:

http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/scrutiny/COM20140910/huors.do

Az Európai Bizottság 2016. évi munkaprogramja [COM (2015) 610] két alkalommal is szerepelt az Európai ügyek bizottsága napirendjén. Első alkalommal az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője ismertette a munkaprogram célkitűzéseit és javaslatait a bizottság 2015. november 16-i ülésén. A 2016. évi tavaszi ülésszak első bizottsági ülésén, 2016. február 15-én Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős tagja is kitért a munkaprogram fő célkitűzéseire. Az Európai Bizottság 2016. évi munkaprogramja vonatkozásában a bizottság véleményét a 2016. február 29-i ülésén fogadta el. A bizottság véleménye, valamint az Európai Bizottság válasza az alábbi linken érhető el:

http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/scrutiny/COM20150610/huors.do

Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága az európai uniós választójog reformjáról szóló, 2015. november 11-i európai parlamenti állásfoglalás és jogalkotási javaslat (2015/2035 (INL)) vonatkozásában a politikai párbeszéd keretében alakította ki véleményét. A javaslatot a bizottság először 2016. március 29-én vitatta meg, az állásfoglalás és a javaslat lényeges elemeit Dr. Szájer József EP-képviselő ismertette, a Kormány álláspontját pedig Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár mutatta be. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy ez egy atipikus, különleges jogalkotási eljárás, ahol az EP az előterjesztő, míg a jogszabályt a Tanács egyhangúlag fogadja el. Ezt követően a tagállamoknak saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően jóvá kell hagyniuk a jogszabályt. Az Európai ügyek bizottsága által 2016. május 2-án egyhangúlag elfogadott vélemény az európai uniós dokumentum egyes tartalmi elemeit - ún. csúcsjelölt intézményére és a közös választókerületre vonatkozó javaslatot - ellentétesnek ítélte az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó cikkével, s azt is kifogásolta, hogy az EP az előterjesztését a nemzeti parlamenteknek oly módon küldte meg, amely nem felelt meg a lisszaboni szerződés 1. és 2. jegyzőkönyve rendelkezéseinek. A bizottság továbbá nem értett egyet azzal, hogy a választási okmány végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatala tekintetében a Tanácsban az egyhangúság helyett a minősített többség elve érvényesüljön. Az Európai ügyek bizottsága ugyanakkor támogathatónak tartotta a kötelező választási küszöb meghatározására, továbbá a harmadik országban élő uniós polgárok szavazati jogosultságának biztosítására irányuló javaslatot és az európai pártcsaládok nevének és logójának az európai parlamenti szavazólapon – önkéntes alapon – való feltüntetését. Az Európai ügyek bizottsága politikai párbeszéd keretében kialakított véleménye angol és magyar nyelven az IPEX honlapon érhető el:

http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/scrutiny/APP20150907/huors.do

Az Európai Bizottság 2017. évi munkaprogramja [COM (2016) 710] először az Európai ügyek bizottsága 2016. november 28-i ülésén került megvitatásra. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős tagja az országgyűlési képviselőkkel rendszeresen folytatott eszmecsere keretében kitért a munkaprogram fő célkitűzéseire is. A bizottság véleményét a 2017. március 6-i ülésén fogadta el, a magyar és angol nyelvű dokumentum az alábbi linken olvasható:

http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/scrutiny/COM20160710/huors.do

  • A Bizottság által vállalkozásokhoz és vállalkozások társulásaihoz intézett, a belső piaccal és a kapcsolódó területekkel összefüggő információkérésre vonatkozó feltételek és eljárás megállapításáról [COM (2017) 257; 2017/0087 (COD)]

A fent említett rendelettervezetet az Európai ügyek bizottsága 2017. június 7-i ülésén vitatta  meg, majd június 15-i ülésén fogadta el véleményét politikai párbeszéd keretében. Az Európai Bizottság felé az Európai ügyek bizottsága 2017. június 16-án küldte meg véleményét, mely az alábbi linken érhető el:

http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/scrutiny/COD20170087/huors.do