A Magyar Országgyűlés

Lezárva: 2014. január

Tartalom:

Az Országgyűlési képviselők megválasztása
Új választási törvény
Az Országgyűlés megalakulása
Az Országgyűlés szervezete (törvény az Országgyűlésről)
Az Országgyűlés tisztségviselői
     Az Országgyűlés elnöke
     Az Országgyűlés alelnökei
     Az Országgyűlés Háznagya
     Az Országgyűlés jegyzői:
Az Országgyűlés házbizottsága
Az Országgyűlés bizottságai
A pártok képviselőcsoportjai (a frakciók)
Az Országgyűlés feladatai
     A törvényalkotás
     A kormány ellenőrzése
Az Országgyűlés ellenőrző szervei
Az Országgyűlés működése


Az Alaptörvény meghatározása szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. Államformája köztársaság, kormányformája parlamentáris köztársaság. A kormány felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek, és a többség bizalmából kormányoz. A törvényhozó hatalmat a 386 tagú, egykamarás Országgyűlés gyakorolja.

Az Országgyűlés Budapesten, a Duna-parton épült Országházban ülésezik. Az 1902-ben átadott épületet méltán sorolják a világ legszebb parlamenti épületei közé, amit mi sem bizonyít jobban, mint az évente idelátogatók százezrei. A falakon belül fontos törvényalkotói munka folyik. Érdemes az itt folyó munkát is megismerni, hiszen az Országgyűlés döntései, az általa alkotott törvények meghatározzák a magyar társadalom mindennapi életét.

Az Országgyűlési képviselők megválasztása

2014-ig a magyar választási rendszer (ún. vegyes rendszer) Európa egyik legbonyolultabb rendszere volt, amelynek alapján 1990 óta hat Országgyűlési képviselő-választásra került sor. A mintegy 8 millió választópolgár 386 képviselőt választott az Országgyűlésbe, általános, egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkosan a négyévenként sorra kerülő választásokon.

A 2010-es választások eredményeként a választópolgárok

 

176 képviselőt egyéni választókerületben kétfordulós rendszerben,

 

146 képviselőt területi (megyei és fővárosi) listán egyfordulós rendszerben,

 

64 képviselőt országos listán kompenzációs elv alapján választották meg.

A 2010. évi Országgyűlési képviselő-választáson öt párt képviselői szereztek mandátumot:

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) (közös listán)

263 képviselő

Magyar Szocialista Párt (MSZP)

59 képviselő

Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik)

47 képviselő

Lehet Más a Politika (LMP)

16 képviselő

Független

1 képviselő


A parlamenti pártok választásokon elért eredményei 1990-2010

Párt MDF Fidesz KDNP** FKgP MIÉP*** Jobbik MSZP SZDSZ LMP****

1990

I. forduló eredménye (%) 24,73 8,95 6,46 11,73 10,89 21,39
Összes mandátum 165 22 21 44 33 94
1994 I. forduló eredménye (%) 11,73 7,01 7,03 8,82 1,58 32,99 19,73
Összes mandátum 38 20 22 26 0 209 70

1998

I. forduló eredménye (%) 2,80 29,48 2,31 13,15 5,47 32,92 7,57
Összes mandátum 17* 148 0 48 14 134 24
2002 I. forduló eredménye (%) 41,07 0,75 4,37 42,05 5,57
Összes mandátum 188 0 0 178 20
2006 I. forduló eredménye (%) 5,04 42,03 0,02 2,20 43,21 6,50
Összes mandátum 11 164 0 0 190 20
2010 I. forduló eredménye (%) 2,67 52,73 0,03 16,67 19,30 7,48
Összes mandátum 0 263 0 47 59 16

* Az MDF 17 képviselője Fidesz-MDF közös jelöltként nyert egyéni választókerületben.
** 2002-ben a KDNP nem állított listát.
*** A MIÉP 1993-ban alakult meg, így 1994-ben indult először a választásokon.
**** Az LMP 2008-ban alakult meg, így 2010-ben indult először a választásokon.

Új választási törvény

Az Országgyűlés 2011 decemberében új törvényt (2011. évi CCII. tv.) fogadott el az országgyűlési képviselők választásáról, amelyet először a soron következő országgyűlési választásokon, 2014. április 6-án kell alkalmazni. Ennek alapján a választók a mainál kisebb parlamentet, 199 képviselőt, választanak meg. 106 képviselő egyéni választókerületben, 93 képviselő országos listán szerezhet mandátumot. Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható. Az idén először a nemzetiségi választópolgárok nemzetiségi képviselőt is választhatnak. Nemzetiségi listát a 13 országos nemzeti önkormányzat állíthat. A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező (határon túl élő) magyar választópolgárok is első alkalommal szavazhatnak egy pártlistára. A korábbi választásoktól eltérően az országgyűlési képviselők választása nem két-, hanem egyfordulós.


Az Országgyűlés megalakulása

A parlament alakuló ülése

A parlament alakuló ülése

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik. Az Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő egy hónapon belül – a köztársasági elnök hívja össze. A 2010 áprilisában lezajlott képviselő-választásokat követően az Országgyűlés május 14-én tartotta meg alakuló ülését.

Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, akik ezt követően esküt tesznek, és megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit. Az Országgyűlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de erre egy későbbi ülésen is sor kerülhet. (Ez történt 1998-ban és 2006-ban.) Az Országgyűlés alakuló ülésén a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, ezt követően – az új kormány megalakításáig – ügyvezető kormányként látja el feladatait. Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.

Az Országgyűlés szervezete (törvény az Országgyűlésről)

Az Országgyűlés 2012. április 16-án elfogadta az Országgyűlésről szóló 2012. XXXVI. törvényt, valamint a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló 36/2012. (IV. 19.) OGY határozatot.

Az Alaptörvény mellet immár törvény szabályozza az Országgyűlés jogállását és szervezetét. Az Országgyűlésről szóló törvény azonban nemcsak átvette a korábbi Házszabály rendelkezéseit az Országgyűlés szervezetéről, hanem azokat új elemekkel is kiegészítette. A törvény magába foglalja a képviselők jogállására és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének normáit, amelyeket eddig három törvény szabályozott.

Továbbra is országgyűlési határozat (az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlés) szabályozza az Országgyűlés működését, belső eljárását.

Az új szabályok jelentős része 2012. április 20-án hatályba is lépett, ugyanakkor számos rendelkezés csak 2013 januárjától (pl. háznagy, Országgyűlési Őrség, stb.), illetőleg csak a következő választást követően, az Országgyűlés alakuló ülésének napján lépett, ill. lép hatályba (pl. a képviselőkre vonatkozó egyes összeférhetetlenségi szabályok, a képviselők javadalmazásának új szabályai, a kisebbségek parlamenti képviselete, stb.)

Az Országgyűlés tisztségviselői

Az Országgyűlés üléseit a képviselők közül választott tisztségviselők, az elnök és az alelnökök vezetik, a jegyzők segítségével. A választott tisztségviselők közül az Országgyűlés elnökének van a legfontosabb szerepe. Ő gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.

Az Országgyűlés elnöke

 

 

Kövér László (Fidesz)

Kövér László, az Országgyűlés elnöke vezeti az ülést

Kövér László, az Országgyűlés elnöke vezeti az ülést

Legfontosabb feladatai:

  • képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban
  • képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve a civil szervezetekkel való kapcsolatában
  • összehívja az Országgyűlés ülésszakát és ezen belül az egyes üléseket
  • megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti az üléseket, ügyel a Házszabály betartására és az ülések rendjére
  • összehívja és vezeti a Házbizottság üléseit
  • összehangolja a bizottságok munkáját
  • irányítja az Országgyűlés Hivatalát, kinevezi vezetőit
  • megteszi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket
  • rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol az Országgyűlés zavartalan működése és méltóságának megőrzésé érdekében

 

Az Országgyűlés alelnökei

Az Országgyűlés az alakuló ülésén öt alelnököt választott meg.

 

Lezsák Sándor (Fidesz)

 

Jakab István (Fidesz)

 

Dr. Hiller István (MSZP)

 

Sneider Tamás (Jobbik)

 

Dr. Latorcai János (KDNP)

Legfontosabb feladataik:

  • egymást váltva vezetik az Országgyűlés ülését
  • összehívják és vezetik a bizottsági elnökök értekezletét
  • helyettesítik az Országgyűlés elnökét

Az Országgyűlés Háznagya:

Az országgyűlésről szóló törvényben a T. Ház új (de parlamenti hagyományokon nyugvó) parlamenti tisztséget hozott létre.
 

Dr. Mátrai Márta (Fidesz)

Legfontosabb feladataik:

A háznagy az Országgyűlés elnökének azon feladatait látja el, amelyeket a házelnök átad részére:

  • képviseli az Országgyűlést más állami szervek, civil és egyéb szervezetek felé,
  • képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban
  • ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az Országgyűlésről szóló törvény alapján számára eseti jelleggel a házelnök meghatároz.

Az Országgyűlés jegyzői:

 

Dr. Tiba István (Fidesz)

 

Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)

 

Gelencsér Attila (Fidesz)

 

Hiszékeny Dezső (MSZP)

 

Gúr Nándor (MSZP)

 

Mirkóczki Ádám (Jobbik)

 

Hegedűs Lorántné (Jobbik)

 

Móring József Attila (KDNP)

 

Földi László (KDNP)

 

Schmuck Erzsébet (LMP)

Legfontosabb feladataik:

  • segítik az elnököt és az alelnököket az ülések vezetésében
  • hitelesítik az ülések szó szerinti jegyzőkönyvét, valamint az Országgyűlés határozatait
  • titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el

A plenáris üléseken egyidejűleg egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző látja el a feladatokat.

Az Országgyűlés házbizottsága

(Más országokban Elnökség, Büro, Öregek Tanácsa vagy Főbizottság)

A Házbizottság elnöke az Országgyűlés elnöke, tagjai az Országgyűlés alelnökei és a frakciók vezetői. A Házbizottság ülésein részt vesz a kormány képviselője is.

Legfontosabb feladatai:

  • biztosítja az Országgyűlés folyamatos, zavartalan működését
  • javaslatot tesz az Országgyűlés üléseinek napirendjére
  • állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti munkarendjéről
  • előkészíti az Országgyűlés személyi döntéseit

A Házbizottság hetente ülésezik. Döntéseit konszenzussal hozza. Szavazati joguk csak a frakcióvezetőknek van. Ha nincs konszenzus a döntés (javaslattétel) az Országgyűlés elnökét illeti meg.

Az Országgyűlés bizottságai

Az Országgyűlés munkáját állandó, eseti és vizsgáló bizottságok segítik. Az Országgyűlésben ebben a ciklusban 20 állandó bizottságot hozott létre:

A bizottság neve

tagjainak száma

elnöke

 

Törvényalkotási bizottság

38

Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)

Gazdasági bizottság

15

Rogán Antal (Fidesz)

Kulturális bizottság

15

Dúró Dóra (Jobbik)

Népjóléti bizottság

15

Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)

Költségvetési bizottság

14

Burány Sándor (MSZP)

Magyarországi nemzetiségek bizottsága

13

Fuzik János (szlovák nemzetiségi szószóló)

Igazságügyi bizottság

12

Dr. Rubovszky György (KDNP)

Külügyi bizottság

12

Németh Zsolt (Fidesz)

Mezőgazdasági bizottság

11

Font Sándor (Fidesz)

Vállalkozásfejlesztési bizottság

11

Volner János (Jobbik)

Fenntartható fejlődés bizottsága

10

Sallai R. Benedek (LMP)

Európai ügyek bizottsága

9

Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

Honvédelmi és rendészeti bizottság

9

Kósa Lajos (Fidesz)

Nemzeti összetartozás bizottsága

9

Pánczél Károly (Fidesz)

Nemzetbiztonsági bizottság

7

Dr. Molnár Zsolt (MSZP)

Mentelmi bizottság

6

Dr. Vejkey Imre (KDNP)

Az állandó bizottságok tárgyalják meg és véleményezik a benyújtott törvényjavaslatokat és ellenőrzik a miniszterek tevékenységét. A bizottságok hetente üléseznek. Üléseik már nemcsak a sajtó számára nyilvánosak, de a tárgyalandó téma jellegére tekintettel (pl. a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a külpolitikai kérdések tárgyalása során) a bizottság zárt ülést rendelhet el. A bizottsági ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amely az Országgyűlés honlapján is elolvasható.

A speciális hatáskörrel rendelkező bizottságokban (pl. a mentelmi bizottságban vagy a vizsgálóbizottságokban) paritásos elv érvényesül, azaz a bizottságban ugyanannyi kormánypárti képviselő van, mint amennyi ellenzéki. Az állandó bizottságok többségében azonban az arányossági elv érvényesül, a bizottsági helyek elosztása a parlamenti frakciók mandátumarányában történik. Így a bizottságokban a kormánypárti képviselők vannak többségben.

A bizottságok munkájának összehangolását szolgálják a hetente megtartott bizottsági elnöki értekezletek.

Az állandó bizottságok mellett az Országgyűlés eseti és vizsgálóbizottságokat is alakíthat. Ha a képviselők egyötöde javasolja, az Országgyűlés köteles megalakítani a vizsgálóbizottságot. Az eseti bizottságot időszerű ügyek intézésére, vizsgálóbizottságot pedig meghatározott kérdés megvizsgálására hoz létre az Országgyűlés. Mind az eseti, mind a vizsgálóbizottság munkájának eredményéről jelentést nyújt be az Országgyűlésnek, amely azt megvitatja, majd dönt arról, hogy a jelentést elfogadja-e vagy sem.

A pártok képviselőcsoportjai (a frakciók)

A pártokhoz tartozó képviselők képviselőcsoportokat (frakciókat) alakítanak. Az Országgyűlés alakuló ülésén 5 frakció jelentette be megalakulását:

A frakciókhoz tartozó (illetve a független) képviselők száma jelenleg a következő:

Az Országgyűlésnek jelenleg 5 frakciója van.

Kormánypárti frakciók (67,01%)

 

 

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (Fidesz)

116 képviselő,

vezetője: Rogán Antal

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)

16 képviselő,

vezetője: Harrach Péter

Ellenzéki frakciók (28,43%)

 

 

Magyar Szocialista Párt (MSZP)

28 képviselő,

vezetője:

Jobbik (Jobbik)

23 képviselő,

vezetője: Vona Gábor

Lehet Más a Politika (LMP)

5 képviselő,

vezetője: Dr. Schiffer András

Független képviselők (4,57%)

9 képviselő 

 

A frakcióknak és vezetőiknek a parlamenti munka számos fontos kérdésében meghatározó szerepük van. Ilyen például a parlamenti tisztségviselők jelölése, a bizottsági rendszer kialakítása és tagjainak jelölése, javaslattétel a plenáris ülések napirendjére. A képviselők a frakciók delegáltjaiként vesznek részt a parlamenti bizottságok munkájában.

Az Országgyűlés feladatai

Az Országgyűlés fontosabb feladatait az Alaptörvény határozza meg.:

  • megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
  • törvényeket alkot;
  • elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
  • felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörbe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése;
  • megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
  • megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
  • feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
  • határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
  • különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
  • közkegyelmet gyakorol;

Az Országgyűlés feladatai 1990-től számottevően és folyamatosan bővültek. Ma már közel ötszáz különböző jogszabályokban meghatározott feladatot tartunk számon.

Az Országgyűlés két fő funkciója: a törvényalkotás és a kormány ellenőrzése.

A törvényalkotás

Az Országgyűlésnek:

  • a köztársasági elnök
  • a kormány
  • minden országgyűlési bizottság
  • bármely országgyűlési képviselő

nyújthat be törvényjavaslatot

A törvényjavaslatok tárgyalási menete a következő

Tárgyalási szakaszok a plenáris ülésen

Témája:

általános vita

vita az általános szabályozási elvekről, a törvényjavaslat egészéről, szükségességéről és céljáról

részletes vita

vita a benyújtott módosító javaslatokról (az ellene és mellette szóló érvek)

szavazás a módosító javaslatokról

szavazás az egyes módosító javaslatokról (a változásokról)

záróvita és

zárószavazás

kodifikációs hibák kijavítása, az e célból benyújtott módosító javaslatok megvitatása,
majd szavazás a módosító javaslatokról és a törvényjavaslat egészéről

A törvényjavaslatok tárgyalása a bizottsági és a plenáris tárgyalás egymást váltó szakaszaiból áll. Ennek rendjét a Házszabály rögzíti.

Minden plenáris tárgyalási szakaszt bizottsági előkészítés előz meg. Az Országgyűlés elnöke által kijelölt állandó bizottságok először arról döntenek, hogy a törvényjavaslat alkalmas-e az általános vitára. Az általános vita után véleményezik a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat, majd a részletes vita után a kapcsolódó módosító javaslatokat. Ha szükségesnek tartják, a bizottságok maguk is benyújthatnak módosító javaslatokat.

A kormány ellenőrzése

A törvényalkotás mellett az Országgyűlés másik fontos feladata a kormány és az általa irányított közigazgatás ellenőrzése. Az ellenőrzés alapvetően arra irányul, hogy megvalósul-e a törvényhozói akarat, a törvényeknek megfelelően működik-e a kormányzat.

A végrehajtó hatalom ellenőrzésének parlamenti funkciója a kormány Országgyűlés előtti politikai felelősségének elvéből következik. Az Alaptörvény kimondja, hogy a kormány az Országgyűlésnek felelős.

A végrehajtó hatalom parlamenti felelősségének elve alapján az Országgyűlés meg vonhatja bizalmát a kormánytól, ha nem ért egyet annak politikájával. Ennek eszköze az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyen keresztül a képviselők abszolút többsége oly módon szüntetheti meg a hivatalban lévő kormány megbízatását, hogy egyben megválasztja az új kormányfőt, biztosítva ezzel a kormányzás folyamatosságát.

A parlamenti ellenőrzést a plénum, a bizottságok és az egyes képviselők is gyakorolhatják. Az ellenőrzés történhet kifejezetten erre szakosodott, parlamenti felügyelet alatt álló szervezetek révén is, mint amilyen az Állami Számvevőszék vagy az alapvető jogok biztosa (ombudsman).

A plenáris ülésen

Az ellenőrzés fontos eszköze a kormány különböző beszámolóinak, jelentéseinek megtárgyalása és azok elfogadása, továbbá a politikai vita, amelyet mind a kormány, mind a képviselők egyötöde kezdeményezhet.

A bizottságokban

A bizottságok révén megvalósuló ellenőrzés fontos területe a különböző beszámolók, jelentések és tájékoztatók megvitatása. A bizottságok határozati javaslatot nyújthatnak be az Országgyűlésnek, amelyben a beszámoltatással összefüggésben intézkedések, feladatok meghatározását kezdeményezik. Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri. A bizottságok kinevezésük előtt meghallgatják a miniszterjelölteket, majd évente meghallgatják a minisztereket végzett munkájukról. Meghatározott témakörökben a bizottsági tagok kétötödének kezdeményezésére is meghallgathatják a minisztereket és a központi közigazgatási szervek vezetőit.

A képviselők által

A plenáris ülésen az egyes képviselők által gyakorolható hagyományos parlamenti ellenőrzési eszköz az interpelláció, a kérdés, valamint az azonnali kérdés. Az interpelláció különleges súlyát az adja meg, hogy az arra adott válaszról (ha azt a képviselő nem fogadta el) az Országgyűlés dönt, s ha nemet mond, az interpelláció – bizottsági jelentés formájában – ismét a plénum elé kerül.

A képviselőknek egyéb eszközeik is vannak a kormány ellenőrzésére. Ilyen a napirenden kívüli felszólalás, s különösen annak a televízió és a rádió által is közvetített változata, a napirend előtti felszólalás.

Az Országgyűlés ellenőrző szervei

Állami Számvevőszék

1990-től újból működik az Országgyűlés saját, a kormánytól független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Véleményt mond a költségvetési törvényjavaslatról, ellenőrzi a költségvetési törvény végrehajtását, továbbá általában a közpénzek felhasználását és az állami vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék hatásköre minden olyan gazdálkodási tevékenységre kiterjed, ahol közpénzeket használnak fel, és az államszervezet minden szintjén végezhet ellenőrzéseket. Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés választja meg, alelnökét viszont az elnök nevezi ki. Az ÁSZ elnöke a központi költségvetési törvényjavaslathoz véleményt, a zárszámadásról szóló törvényjavaslathoz jelentést nyújt be, és évente beszámol munkájáról az Országgyűlésnek. A különböző vizsgálatait összegző jelentéseit pedig a bizottságok tárgyalják meg. Az Állami Számvevőszék elnöke Domokos László, alelnöke Warvasovsky Tihamér.

Alapvető jogok biztosa

1995 és 2011 között az állampolgári jogok jogvédelmét négy országgyűlési biztos, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzetiségek és kisebbségek országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa látta el.

Az Alaptörvény szerint (2012 januárjától) az alapjogvédelmi tevékenység az alapvető jogok biztosának feladata, helyettesei a jövő nemzedékek érdekeit és a nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az alapvető jogok biztosa Székely László, a jövő nemzedékek érdekeit ellátó helyettese Szabó Marcel, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese Szalayné Sándor Erzsébet.

Az Országgyűlés működése

Ülésezik az Országgyűlés

Ülésezik az Országgyűlés

Az Országgyűlést a választópolgárok mintegy négy évre választják meg. Megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az Országgyűlést az Alaptörvényben meghatározott esetekben (a sikertelen kormányalakítás vagy, ha az Országgyűlés március 31-ig nem fogadja el a központi költségvetést) a köztársasági elnök feloszlathatja. Az Országgyűlés is kimondhatja feloszlását megbízatási idejének lejárta előtt. 1990 óta minden Országgyűlés kitöltötte a megbízatásának négy évét.

A legtöbb európai parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyűlés működését is a kormánypárti és az ellenzéki honatyák élénk, gyakran heves vitái jellemzik. Ez így is van rendjén: az Országgyűlésnek közjogi feladatai mellett olyan politikai funkciói is vannak, mint hogy jelenítse meg a társadalomban meglévő fontosabb politikai nézeteket és véleményeket. A parlamenti szópárbajok azonban meghatározott szabályok szerint, a szabad vitát biztosító eljárási rendben történnek. A vita és határozathozatal szabályait az Országgyűlés Házszabálya rögzíti.

Az Országgyűlés működésének alapvető, garanciális szabályairól az Alaptörvény rendelkezik, a működési rend részletes szabályait pedig a házszabályi rendelkezések állapítják meg. Az Alaptörvény elfogadásához és módosításához az összes képviselő, míg a házszabályi rendelkezések elfogadásához és módosításához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A működési szabályok közül különösen fontosak a törvények tárgyalására és elfogadására vonatkozó rendelkezések, mivel azok a parlament egyik alapfunkciójának kereteit jelölik ki.

Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart:

  • február 1-jétől június 15-ig és
  • szeptember 1-jétől december 15-éig

Rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére.

Az Országgyűlés az ülésszakok alatt hetente ülésezik, hétfőn 13 órától és kedden (esetenként szerdán) 9 órától. Az üléseket az Országgyűlés elnöke hívja össze. Napirendjére a Házbizottság vagy – ha a frakciók között ebben nincs egyetértés – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

Az ülések napirendjén az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatok és más indítványok vitái és szavazásai, a beszámolók és jelentések tárgyalása, továbbá az interpellációk és kérdések szerepelnek.

Az Országgyűlés döntéseit tagjai többségének részvételével, rendszerint egyszerű többséggel hozza meg, de az Alaptörvény módosításáról, a sarkalatos törvényekről, és a parlament működésével kapcsolatos egyes kérdésekről csak az Alaptörvényben, vagy a házszabályi rendelkezésekben előírt minősített többséggel dönthet. Ugyancsak különleges többséget igényelnek a legfontosabb személyi döntések (pl. a közméltóságok megválasztása) is.

Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az Országgyűlés a honlapján közzétesz (Napló). Az ülésekről a közszolgálati televízió, a Duna TV hétfőn háromórás, kedden (és szerdán) ötórás élő közvetítést ad. Az Országgyűlés honlapján szintén az egész ülésnapról élő televíziós közvetítés látható.