A KÉPVISELŐK

Lezárva: 2012. május

Tartalom

A képviselők jogállásának és javadalmazásának szabályozása
A képviselők jogállása
A képviselők megbízatásának kezdete és megszűnése
A képviselők tájékoztatását elősegítő jogok
Mentelmi jog
Összeférhetetlenség
Bejelentési és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
A képviselők javadalmazása


A képviselők jogállásának és javadalmazásának szabályozása

Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit az Alkotmány, 2012-től az Alaptörvény szabályozza. 1990 és 2012 áprilisa között a képviselők jogállásának részletesebb szabályairól az 1990. évi LV. törvény, a képviselők javadalmazásának (korábban tiszteletdíjának), költségtérítésének és kedvezményeinek részletesebb szabályairól pedig az 1990. évi LVI. törvény rendelkezett. Mindkét törvényt a T. Ház többször módosította.

2012. április 27-én hatályba lépett, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény átvette és részben újraszabályozta a két törvény rendelkezéseit, s egyben hatályon kívül helyezte a képviselők jogállásáról szóló törvényt. A képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény azonban továbbra is hatályban marad, mivel az Országgyűlésről szóló törvénybe foglalt javadalmazással kapcsolatos új rendelkezések a következő választások után (valószínűleg 2014 májusától) lépnek hatályba.

A képviselők jogállása

Az Alaptörvény leszögezi: "A közhatalom forrása a nép, amely a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja."

A képviselők jogállásának alapja Magyarországon is a szabad mandátum. Megválasztásuk után a képviselők jogilag függetlenné válnak választóiktól. Nem lehet őket utasítani, beszámoltatni és tevékenységük vagy szavazataik miatt visszahívni. A parlamentben állásfoglalásukat szabadon, lelkiismeretük és meggyőződésük szerint alakítják ki, és ennek megfelelően szavaznak. Feladatuk az egész nemzet szolgálata. Tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

A képviselők társadalmi ellenőrzését a választópolgárokkal való kapcsolattartás és a viszonylag rövid megbízatási idő biztosítja, mely megköveteli, hogy a képviselő folyamatosan bizonyítsa a tisztségre való alkalmasságát. A képviselőt politikai jellegű kapcsolat fűzi választóihoz. Az iránta tanúsított bizalom vagy annak hiánya azonban csak a következő választások során mérettetik meg.

A képviselők döntő többsége ugyanakkor - szabad elhatározásból - valamelyik párt képviselőcsoportjának (frakciójának) a tagja. A képviselői mandátumot is valamelyik párt (vagy pártok) jelöltjeként vagy támogatásával nyerték el. Az Országgyűlésben is elsősorban pártjuk programját képviselik. A képviselő a parlamenti munka gyakorlatában sok tekintetben függ frakciójától. Például, hogy milyen parlamenti tisztséget tölthet be, milyen bizottságokban tevékenykedik, milyen feladatokat kap.

A "pártelv" a magyar Országgyűlésben is meghatározza a parlament politikai struktúráját, a képviselők tevékenységét és szerepfelfogását. Ha azonban egy képviselő kilép a frakcióból vagy a képviselőcsoport zárja ki soraiból, mandátumáról nem kell lemondania, erre jogilag nem kötelezhetők.

A képviselők mandátumukat különböző módon, egyéni választókerületben vagy (megyei, illetőleg országos) listán nyerték el, de jogaik és kötelességeik azonosak.

Az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló törvény alapvetően egységesen szabályozza a képviselők jogállását.

A jogok többsége minden képviselőt megillet (így pl. a törvényjavaslatot nyújthat be, interpellálhat, felszólalhat a vitában), de vannak olyan jogok, amelyekkel több képviselő csak együttesen élhet.

Legalább 12 képviselő kell ahhoz, hogy frakciót alakíthassanak. A Házszabály legalább 10 képviselőhöz köti egyes képviselői jogok gyakorlását, így például a napirend módosításának, a vita lezárásának, illetőleg a minimális időkeret megállapításának kezdeményezését. Gyakori "küszöbszám" még a képviselők egyötöde. Legalább ilyen arány szükséges pl. a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, a kötelezően létrehozandó vizsgálóbizottsági kezdeményezéshez, a rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívásának kezdeményezéséhez, a politikai vita kezdeményezéséhez. A sürgős tárgyalás indítványozásához viszont 50 képviselő kell.

A képviselők jogait és kötelességeit alapvetően két csoportba lehet sorolni. Az első csoportba az Országgyűlés feladataival, működésével kapcsolatos jogok, illetve kötelezettségek tartoznak. Ilyen például a plenáris üléseken való részvétel, a beszédjog, amelynek alapja a képviselői szólásszabadság, a törvénykezdeményezési, indítványtételi jog, a szavazáshoz való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a képviselőcsoport alakításának joga, illetőleg a tájékoztatáshoz való jog.

A második csoportba azok a jogok, illetve kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan parlamenti munka előfeltételeit biztosítják. E körbe sorolható a mentelmi jog, az összeférhetetlenség és a különböző juttatásokhoz való jogok.

A képviselő alapvető joga és egyben kötelessége is, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak működését. Igazolatlan távolmaradásukat az Országgyűlés üléseiről egy meghatározott mérték felett (ez a szavazások több mint egyharmada) a tiszteletdíj arányos részének megvonásával büntetik.

A képviselők jogaikat személyesen gyakorolják (pl. a szavazás), kivétel ez alól a bizottsági ülés, ahol a távol lévő képviselő helyettesítési megbízást adhat egy másik bizottsági tagnak.

A képviselőknek be kell tartaniuk a Házszabály tárgyalásra és a fegyelemre vonatkozó rendelkezéseit is. Kötelesek, betartani az összeférhetetlenségi szabályokat, és az ezek alá nem eső tevékenységeikről és az ezekből származó jövedelmeikről bejelentést kell tenniük a házelnöknek.

A képviselőkkel szemben fontos elvárás, hogy folyamatosan kapcsolatot tartsanak választóikkal, vegyék figyelembe véleményüket és lehetőség szerint képviseljék érdekeiket. Ezért lakossági fórumokon vesznek részt, fogadóórákat tartanak, levélben, e-mailen válaszolnak választóik megkeresésére.

Az Országgyűlés alakuló ülése

A képviselők megbízatásának kezdete és megszűnése

A képviselők megbízatása megválasztásukkal kezdődik, ezért a mentelmi jog, a javadalmazás a választás napjától illeti meg a őket. A képviselői mandátum azonban csak a mandátum igazolásával, az Országgyűlés előtti eskütétellel válik teljessé. A képviselő csak ezt követően gyakorolhatja képviselői jogait (például szavazhat). További feltétel még, hogy vagyonnyilatkozatot tegyen és szüntesse meg összeférhetetlenségét.

A képviselő megbízatása megszűnik:

  • az Országgyűlés működésének befejezésével (azaz az új Országgyűlés megalakulásával),
  • További feltétel még, hogy vagyonnyilatkozatot tegyen és szüntesse meg összeférhetetlenségét.
  • ha már nem magyar állampolgár,
  • lemondással (amelynek érvényességéhez nem kell az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata),
  • a képviselő halálával,
  • ha már nem állnak fenn a megválasztásához szükséges feltételek,
  • ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában,
  • a választójog elvesztésével,
  • ha jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy intézeti kényszergyógykezelését tölti,
  • ha eltiltották a közügyek gyakorlásától,
  • az összeférhetetlenség kimondásával (ha ezt a képviselő nem szünteti meg),

A képviselők tájékoztatását elősegítő jogok

A képviselők csak akkor tudják ellátni feladataikat, ha tájékozottak, rendelkeznek mindazokkal az ismeretekkel, információkkal, amelyek munkájukhoz szükségesek. Az Országgyűlésről szóló törvény ezt kétféle módon segíti elő. Egyrészt arra kötelezi az állami szerveket, hogy támogassák a képviselőket megbízatásuk ellátásában, adják meg részükre a szükséges felvilágosítást, másrészt a képviselők jogaként fogalmazzák meg a valamennyi közintézménybe való bejutást, illetve a dokumentumokhoz, kiadványokhoz való hozzáférést, továbbá az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat. A képviselők információs jogának Alaptörvényben biztosított fontos eszköze az interpelláció és a kérdés. A címzettek válaszadási kötelezettsége e jog hatékony gyakorlásának garanciáját teremti meg. (Az interpellációval és a kérdéssel a parlamenti ellenőrzés körében részletesebben foglalkozunk.)

Mentelmi jog

Az országgyűlési képviselőket - annak érdekében, hogy tevékenységüket zavartalanul végezhessék - különleges védelem, mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogot az az igény alakította ki, hogy védelmet nyújtson a megalapozatlan hatósági üldözésekkel, zaklatásokkal szemben, amely a képviselőt törvényhozói funkciója, képviselői tevékenysége miatt éri (érheti), és így e védelem biztosítja a képviselői munka zavartalanságát.

A mentelmi jognak két formája van: a képviselők felelősségmentessége és a sérthetetlensége. A szólásszabadság biztosítéka, hogy a képviselőt és a volt képviselőt nem lehet felelősségre vonni a megbízatása gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt, illetőleg szavazatáért (felelősségmentesség). A törvény szerint a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával (azaz a mentelmi jog felfüggesztésével) lehet büntető-, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedést alkalmazni (sérthetetlenség). A képviselő - a szabálysértési eljárást kivéve - a mentelmi jogáról nem mondhat le. Az Országgyűlés a képviselő mentelmi jogát a plenáris ülésen jelen levő képviselők kétharmadának szavazatával függesztheti fel.

A korábbi ciklusokban a képviselők ellen leggyakrabban magánvádlók kezdeményeznek eljárást rágalmazás, becsületsértés miatt. Ezekben az ügyekben az Országgyűlés - figyelemmel a véleménynyilvánítási szabadságról hozott alkotmánybírósági határozatokra - általában nem függeszti fel az érintett képviselő mentelmi jogát. A közvádas ügyekben a legfőbb ügyész megkeresésének viszont az Országgyűlés legtöbbször eleget tesz, azaz felfüggeszti a képviselő mentelmi jogát. Az 1990 és 2010 közötti öt ciklusban az Országgyűlés összesen 329 mentelmi ügyben döntött, ennek 20,7%-a közvádas, 79,3%-a magánvádas volt. A közvádas ügyek 62,3%-ában felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, a magánvádas ügyekben viszont ez az arány csak 9,2% volt. (A mentelmi ügyek megoszlásáról lásd a mellékelt táblázatot.) Ha az Országgyűlés mégis fenntartja a mentelmi jogot, az ügy akkor sem évül el. A mentelmi jog ugyanis nem valamiféle kiváltság, hanem alapvetően a képviselői munka zavartalanságát hivatott biztosítani. Amikor a képviselő megbízatása megszűnik, már nem védi a mentelmi jog (pontosabban a sérthetetlenség), ellene megindítható a büntetőeljárás és el is marasztalható. Erre már több példa volt. Nyilatkozatáért, szavazatáért azonban a volt képviselőt sem lehet felelősségre vonni, hiszen a felelőtlenség intézménye az utólagos retorziótól is védi.

Összeférhetetlenség

Az Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény és más törvények összeférhetetlenségi szabályokat állapítanak meg a képviselőkkel szemben. Céljuk, hogy biztosítsák a törvényhozói munka függetlenségét, elejét vegyék a nemkívánatos befolyásolásnak, a különböző tisztségek és megbízatások összefonódásának. Az összeférhetetlenség azt jelenti, hogy a képviselők e megbízatásuk mellett meghatározott tisztséget és állásokat nem tölthetnek be, illetőleg bizonyos tevékenységeket nem folytathatnak.

A törvények, mindenekelőtt az Országgyűlésről szóló törvény, felsorolják azokat a közhatalmi tisztségeket, hivatalokat, továbbá állami vagy önkormányzati részesedéssel (szavazati joggal) működő gazdálkodó szervezetekben betöltött vezető tisztségeket stb., amelyeket a képviselők nem tölthetnek be. Az Országgyűlésről szóló törvény meghatározza azokat az eseteket is, amikor a képviselő méltatlanná válik arra, hogy az Országgyűlés tagja legyen, így például ha a közügyektől eltiltás vagy jogerős szabadságvesztés miatt elvesztette választójogát.

A törvény meghatározza azokat a tevékenységeket is, amelyek összeférhetetlenek a képviselőséggel. Így például nem járhat el az állam, a központi költségvetési, illetve államigazgatási szerv, intézmény vagy állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselőjeként, szakmai vagy üzleti ügyben nem hivatkozhat képviselői minőségére, illetve nem szerezhet, illetőleg használhat fel jogosulatlanul bizalmas információkat és nem végezhet lobbitevékenységet.

Az Országgyűlésről szóló törvény a korábbiaknál szélesebb körűen és szigorúbban határozza meg a gazdasági összeférhetetlenség eseteit. Még szigorúbbak azok a szabályok, amelyek a következő választások után (valószínűleg 2014 májusában) lépnek hatályba. E szerint a képviselői megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

A képviselő köteles meghatározott időn belül megszüntetni az összeférhetetlenséget, s ha ezt nem teszi, az Országgyűlés - a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával kimondva  az összeférhetetlenséget - megfoszthatja mandátumától.

Bejelentési és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

Magyarországon az Országgyűlésről szóló törvény lehetővé teszi, hogyha nem áll fenn összeférhetetlenség, akkor a képviselő munkaviszonyban álljon, illetőleg keresőfoglalkozást folytasson. Más kérdés, hogy a képviselőséggel járó jelentős elfoglaltság számos, kötött munkaidőben végzett foglalkozás gyakorlását nem teszi lehetővé. Alapvetően a képviselőnek kell eldöntenie, mit vállal még a képviselői tevékenysége mellett. (2014 májusától az önkormányzati, így a polgármesteri tisztség összeférhetetlen lesz a képviselőséggel.) Munkaviszonyát, önálló vállalkozását, alapítványát, különböző társaságban, szövetkezetekben, köztestületekben stb. viselt tagságát, tisztségét, részesedését és az ezekből származó jövedelmét azonban be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének.

A képviselőt további bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség is terheli, amely a vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyainak átláthatóságát hivatott biztosítani. Ez a kötelezettség kiterjed a házastársára és a vele közös háztartásban élő gyermekére is. A törvény arra is kötelezi a képviselőket: nyilatkozzanak arról, hogy az ő vagy a családtagja tulajdonában lévő vállalkozás milyen állami, illetőleg európai uniós támogatást kapott. A képviselők vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni. E vagyonnyilatkozatokat 2005-től az Országgyűlés honlapján bárki megtekintheti.

A képviselők javadalmazása

Más parlamentekhez hasonlóan 1990-től a tiszteletdíj és egyéb juttatások révén Magyarországon is törvény biztosítja a képviselők anyagi függetlenségét.

2010. január 1-jétől a képviselők személyi jövedelemadó- valamint (nyugdíj - és egészségbiztosítási járulék) köteles havi javadalmazásban részesülnek. A javadalmazás elemei: tiszteletdíj (alapdíj és pótdíj), választókerületi pótlék és lakhatási támogatás. A tiszteletdíj két összetevője közül az alapdíj a köztisztviselői illetményalap hatszorosa, bruttó 231 900 Ft, míg a bizottsági tagság után járó pótdíj bruttó 162 330 Ft. A választókerületi pótlékot a Budapesttől a választókerület székhelyéig tartó távolságtól függően a tiszteletdíj százalékos arányában határozza meg a törvény. A pótlék megállapításánál legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe. A legkevesebb a budapesti 60%-os, és jelenleg a legtöbb a Budapesttől 250-300 km után járó 145%-os kulcs. Így egy budapesti képviselő bruttó 236 538 Ft, míg egy vásárosnaményi képviselő bruttó 571 634 Ft választókerületi pótlékot kap. A tiszteletdíjjal együtt ez a budapesti képviselőnél bruttó 630 768 Ft, a vásárosnaményi képviselőnél bruttó 965 864 Ft. A lakhatási támogatás az alapdíj 50%-a, de csak annak a képviselőnek jár, akinek nyilatkozata szerint Budapesten nincs lakóhelye.

Pótdíj illeti meg az Országgyűlés alelnökeit (180%, alapdíjjal együtt összesen 649 320 Ft, jegyzőit (70%, összesen 394 230 Ft), az állandó bizottságok elnökeit (120%, összesen 510 180 Ft), alelnökeit (100%, összesen 463 800 Ft), továbbá a frakciók vezetőit (120%, összesen 510 180 Ft) és helyettes vezetőit (100%, összesen 463 800 Ft). A tiszteletdíj után a képviselő adót és társadalombiztosítási járulékot fizet.

A képviselők tiszteletdíjának (javadalmazásának alakulásáról 1990-től 2010-ig az itt található táblázat ad részletes áttekintést.

Az Országgyűlés döntésének megfelelően 2006 nyarától a képviselők már nem utazhatnak ingyen a közforgalmú tömegközlekedési eszközökön.

Az Országgyűlésről szóló törvény a következő választások után (valószínűleg 2014 májusától) gyökeresen átalakítja a képviselők javadalmazásának rendszerét. A legfontosabb változások a következők:

  • a képviselő havi tiszteletdíja azonos lesz a helyettes államtitkári illetménnyel,
  • a képviselő közlekedéséhez üzemanyagkártyát kap (megszűnik a választókerületi pótlék),
  • a Budapesten lakástulajdonnal nem rendelkező képviselő maximum 50 négyzetméteres alapterületű lakáshasználat illeti meg (megszűnik a lakhatási támogatás).

Az Országgyűlés Hivatala a képviselők távmunkájához biztosítja az internet elérését. A hivatalban igénybe vett, és a képviselő munkájához kapcsolódó postai és távközlési szolgáltatás ingyenes. A képviselő ugyancsak térítésmentesen veheti igénybe a Hivatal által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.

A képviselők munkájának és a frakciók működésének feltételei az elmúlt 20 évben folyamatosan javultak és egyre jobban megfelelnek egy modern parlamenttel szemben támasztott követelményeknek.

Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével megszűnik és nem választják meg újra, a megbízatása megszűnését megelőző három (korábban hat) havi tiszteletdíja átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult ("végkielégítés").