• Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter belgrádi sajtóértekezletén arról nyilatkozott, hogy "nincs kizárva egy új katonai szövetség létesítése, amennyiben a NATO Kelet felé bõvül". Partnereket Kelet- és Közép-Európában, illetve a Független Államok Közösségében keresnének, mondotta. Egyúttal új katonai programokat indítanának be és felülvizsgálnák a létezõ leszerelési egyezményeket.

• A hagyományos müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián nyíltan felszínre kerültek a NATO-bõvítéssel kapcsolatos szerteágazó aggodalmak, fõleg Oroszország megnyugtatása és további európai együttmûködésének biztosítása kérdésében.

• Holbrook távozó amerikai külügyminiszter-helyettes budapesti búcsúlátogatásán megerõsítette, hogy Washingtonban támogatják Magyarországot, ám a biztonsági garanciák kiterjesztésérõl folytatott kongresszusi vitákban minden bizonnyal felmerül Budapest és szomszédainak viszonya. Dícsérte hazánk tevékenységét az EBESZ-ben és az IFOR-ban.

• Szergej Jasztrzsembszkij pozsonyi orosz nagykövet egy cseh napilapban modellértékûnek nevezte a szlovák-orosz kétoldalú kapcsolatokat. Szerinte Pozsony tiszteletben tartja a NATO keleti bõvítésével kapcsolatos orosz aggodalmakat, míg Prága, Budapest és Varsó sajnálatos módon nem. (A szlovák külügyminisztérium visszautasította a nyilatkozatot.)

• Primakov orosz külügyminiszter a duma külügyi bizottságának hangsúlyozta, hogy Moszkva nem emelhet vétót a NATO bõvítése ellen, nincs joga megtiltani szuverén országoknak, hogy belépjenek bármely szervezetbe. Ugyanakkor Oroszországnak nem érdeke a NATO bõvítés. Oroszország megvédi nemzeti érdekeit, de nem engedi meg a hidegháború visszatérését.

• A külföldön élõ sikeres magyarok konferenciáján - "Magyarország 2000" - Budapesten Andrew Sarlós kanadai üzletember fellépett a NATO csatlakozás gondolata ellen, a semlegességért, amelyet a NATO (az Egyesült Államok) és Oroszország garantálna a közép-európai országok számára.

• Zsirinovszkij orosz jobboldali politikus a hozzá látogató francia szélsõjobboldali politikussal, Le Pen-nel közös sajtóértekezletén kijelentette, hogy elnökké választása esetén megelõzõ csapást mérne a közép-európai országokra, amennyiben azok csatlakoznak a NATO-hoz.

• Clinton elnök Közép- és Kelet-Európából származó amerikaiaknak megerõsítette, hogy a NATO kiszélesítése fogja garantálni a térség biztonságát. Hangsúlyozta, hogy a bõvítést óvatosan kell végrehajtani.

• A cseh honvédelmi minisztérium közleményben tudatta, hogy küldötteket meneszt a NATO összes tagállamába. A küldöttek ismertetik az ország csatlakozási szándékát, felkészültségi fokát, eredményeit. A közlemény leszögezi, hogy Csehország nem hajlandó konzultációra Oroszországgal a csatlakozás kérdésében.

• John P. White amerikai védelmi miniszterhelyettes Budapesten nem zárta ki annak lehetõségét, hogy az IFOR mandátum után is maradnak amerikai katonák a taszári légibázison. (Keleti György magyar honvédelmi miniszter szerint a megbeszéléseken nem volt szó a bázis sorsáról, az IFOR-mandátum lejárta után.) Washingtonban cáfolták White nyilatkozatát.
• A Budapestre látogató Kwasniewski lengyel elnök szerint az Oleksy-ügy (a volt lengyel miniszterelnököt a volt Szovjetunió javára folytatott kémkedéssel vádolták) nem gyengítette meg Lengyelország integrációs esélyeit.

• A Budapesten tárgyaló Sir Leon Brittain, az Európai Unió Bizottságának alelnöke szerint az elkövetkezendõ 18-24 hónapban mind a NATO, mind az Európai Unió véleményezni fogja a pályázó országok tagsági kérelmét.

• Jelcin orosz elnök Helmut Kohl német kancellárral tartott közös sajtóértekezletén jelentéktelennek állította be nézetkülönbségüket a NATO bõvítés kérdésében. Kohl kancellár viszont azt hangsúlyozta, hogy nyilván összhangba lehet hozni az orosz biztonsági érdekeket az érintett országok szuverén jogával, hogy maguk döntsék el az Észak-Atlanti Szövetséghez való csatlakozás kérdését.
• Karsten Voigt, az Észak-Atlanti Közgyûlés elnöke a szervezet ülésszakán, február 19-én a transzatlanti (európai-amerikai) kapcsolatok helyzetérõl beszélt elnöki jelentésében. A jelentés négy fõ kérdéssel foglalkozik: 1. új NATO tagok felvétele

• Javier Solana, a NATO fõtitkára a washingtoni Georgetown Egyetemen elmondott beszédében a NATO jövõ századi küldetésével és a transzatlanti (európai-amerikai) partnerség megújításával foglalkozott. A fõtitkár figyelmeztetett az Egyesült Államokban felbukkanó elszigetelõdés (izolacionizmus) veszélyére és arra, hogy bár a transzatlanti kapcsolat sok válságot túlélt, fennmaradása nem automatikus, nem egyszer s mindenkorra biztosított. A boszniai válság brutális világossággal bizonyította ezt az alapigazságot. A délszláv válság azonban egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok történelmi szerepe Európában folytatódik. És ez a szerep végsõsoron arra az új kihívásra adott válaszban fog megerõsödni, amely a NATO biztonsági közösségének Európa keleti felére való kiterjesztését, a demokrácia megszilárdítását jelenti az egész kontinensen. Solana fõtitkár úgy vélte, hogy az IFOR boszniai szerepe több egyszerû NATO akciónál, az IFOR-ral megkezdõdött az új kihívásra adott válasz: a biztonság kiterjesztése Kelet- és Közép-Európára. Solana úgy vélte, hogy a jövõ európai biztonsági architektúrájának középpontjában a NATO-nak kell állnia. Beszéde a jövõ generációnak szóló felhívással zárult: ne engedjék, hogy az atlanti térség két része, Európa és Amerika eltávolodjon egymástól, hanem erõsítsék és mélyítsék az összekötõ kapcsolatokat.

• Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen tartott beszédében figyelmeztetett arra, hogy Románia túlságosan lassan halad a szükséges gazdasági reformok útján. Az ország NATO felvételével kapcsolatban közölte, hogy az esetleges pozitív döntés függ a nemzeti kisebbségek kérdésének kezelésétõl, a szomszédokkal kötött alapszerzõdésektõl, az ország demokratikus értékekhez való kötõdésétõl, attól, hogy a következõ választások után Románia kormányában ne kapjanak szerepet szélsõséges pártok.

• John Major brit kormányfõ - európai kollégái többségével szemben - elvetette a Nyugat-Európai Uniónak az Európai Unió védelmi szervezetévé történõ átalakítását a szervezet londoni interparlamentáris értekezletén. A Nyugat-Európai Unió a hamarosan esedékes EU kormányközi konferenciára készülõben saját jövõjével foglalkozott a rendkívüli londoni ülésszakon.

• Az IFOR keretében mûködõ magyar mûszaki alakulat befejezte a Száván átívelõ 220 m hosszú, 31 elembõl álló pontonhíd építését.

• A magyar kormány csatlakozott az Európai Unió tagállamainak döntéséhez, amely önmegtartóztatásra szólított fel a délszláv térségbe irányuló fegyverszállítások kérdésében.

• Jelcin orosz elnök szóvivõje cáfolta, hogy Oroszország az európa tanácsi tagság fejében engedményt tett volna a NATO keleti bõvítése ügyében. Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója viszont óvatosan célzott egy politikai kompromisszum lehetõségére.

• Primakov orosz külügyminiszter pozsonyi látogatásán elismerte, hogy Moszkva nem vétózhatja meg a NATO keleti kibõvítését. Felszólította azonban a közép-európai országokat, hogy vegyék figyelembe Oroszország biztonságát és érdekeit.
• Perry amerikai védelmi miniszter elõadásában kizárta annak lehetõségét, hogy a NATO 1997 elõtt megnevezi a felvételre esélyes államokat és dönt a felvétel idõpontjáról.

(Összeállították: Dérer Miklós és Köhncke Oliver - ÉATK)