Magyarország iránt Nagy-Britanniában az elmúlt félév során érzékelhetõen megnõtt az érdeklõdés. A hagyományosan befelé forduló londoni újságírás is egyre többet figyel külföldre, különösen London és Európa viszonyára. Növekszik azoknak a hírlapíróknak a száma, akik az Európai Unió és ezzel szoros összefüggésben a szervezet bõvítésének kérdéseivel foglalkoznak. A Magyarország-kép a brit sajtóban jó. Az említett idõszakban egyetlen olyan írás vagy tudósítás sem jelent meg hazánkról, amiben tényszerû tévedést vagy rosszindulatú torzítást lehetett volna felfedezni.
Gyakran - és minden alkalommal pozitív összefüggésben - szerepelt a hírekben a NATO- csapatok megjelenése hazánkban. A szakírók emlékeztettek arra, hogy Magyarország hagyományosan jó szellemben tud együttmûködni új szövetségeseivel és a gyakorlatban is bizonyítja érettségét az észak-atlanti szövetség tagságára.

  Az elmúlt év elsõ félévéhez képest az olasz sajtóban országunk megítélésében is több kedvezõ változás érzékelhetõ. Az arányaiban változatlan mennyiségû cikk elmélyültebben foglalkozott hazánk integrációs törekvéseivel és az ország gazdasági-társadalmi átalakulásával.
Az Európai Unió kezdetben szembeállított déli, illetve keleti kibõvítését a sajtó újabban nem kezeli különösebb rokon- vagy ellenszenvvel, - hanem azt tényként elfogadta, ám továbbra is aggodalmaskodik amiatt, hogy az Uniónak túlzott terheket kell viselnie a teljes jogú tagságra váró országok felzárkóztatásakor. Az eddig szinte kizárólag politikai szempontból vizsgált integrációs kérdéseket egyre inkább konkrét gazdasági-pénzügyi, kereskedelmi oldalról közelítik meg, s már megjelentek azok a hangok is, amelyek a közeljövõ komoly piaci konkurenciáját látják Közép-Kelet-Európa megerõsödõ gazdaságaiban. Különösen a mezõgazdaság kilátásainak elemzésekor tapasztalható érzékenység.
Újabb hangsúlyeltolódást jelez, hogy a térség országait, köztük Magyarországot, nem egyszerûen "társult" országokként, hanem a teljes jogú tagság várományosaként jelölik meg.

  Magyarországgal viszonylag keveset foglalkozik a spanyol sajtó. A közép-európai térség és Kelet-Európa országai közül az orosz kül- és belpolitika után a lengyel belpolitikai élet hullámverései kapták és kapják Spanyolországban a legnagyobb nyilvánosságot. Több figyelem irányult az elmúlt évben Szlovákiára, bár a kommentátorok általában negatív felhanggal tárgyalták az ottani gazdasági és belpolitikai viszonyokat. Szlovákiát a sorban Románia és Bulgária - az elõbbi elmarasztaló, a demokratikus fejlõdés zökkenõmentességében kételkedõ felhanggal, az utóbbi pedig inkább tényhírekkel követi.
Hazánk megítélésében érezhetõ volt egy nem teljesen elõnyös változás, mellyel az 1994-es magyar választások utáni helyzet szociáldemokrata fordulatként publikált értékelésétõl egyértelmûen visszakerültünk az "ex-kommunista vezetés alatt álló országok" kategóriájába.

  A svéd tömegtájékoztatási eszközökben egyértelmûen pozitív megközelítés jellemezte kül- és biztonságpolitikai törekvéseink bemutatását. A magyar EBESZ-elnökség lépéseirõl beszámolva, nagyra értékelték Magyarország kezdeményezõ fellépését a válságkezelés területén.Az egyik vezetõ napilap megállapítása szerint Svédország EU-tagságának megvalósulásával kapcsolataink új szakaszba léptek; Magyarország egyaránt bízik a teljes jogú tagság támogatásában és a felkészülés tapasztalatainak átvételében.
A svéd sajtó tükrözi a politikai vezetés támogató álláspontját az EU keleti irányú bõvítését illetõen, kiemelve az aspiráns országok esélyegyenlõségét és a balti államok felzárkóztatásának fontosságát. Az integrációs témák iránti figyelem különösen motivált egy olyan helyzetben, amikor a NATO-bõvítés gondolatához a fogadó országban fenntartások kapcsolódnak, és zsugorodik a svéd EU-tagság társadalmi támogatottsága.

  1995. második félévében a bolgár sajtóban folytatódott az elsõ félévben már tendenciának valószínûsített folyamat: az elsõsorban harmadik - mindenekelõtt nyugati hírügynökségi - forrásokon alapuló tényközlések alkalmasak voltak arra, hogy folyamatosan a köztudatban tartsák Magyarországot, amely "bezzeg-ország" jellegét ugyan elveszítette, de két okból továbbra is folyamatos érdeklõdésre tarthatott számot. Az egyik az átalakulásban szerzett magyar tapasztalatok tanulmányozásának igénye, a másik a bulgáriainál félévvel korábban megalakult magyarországi szociálliberális koalíció bolgár prizmán át vizsgált mérlege.
A Magyarországról szóló kül- és biztonságpolitikai hírekben Magyarország európai és észak-atlanti integrációs politikája, egyéves EBESZ-elnöki tevékenysége, az EBESZ Külügyminiszteri Tanácsa decemberi ülésének eredményei, a délszláv válság rendezési folyamatában betöltött szerepe, az IFOR-alakulatokban való magyar részvétel, az IFOR-erõk magyarországi átvonulása kiemelten tükrözõdött.

(Külügyminisztérium Sajtó és Nemzetközi Tájékoztatási Fõosztály anyagai alapján összeállította: D. M. - ÉATK)