No. 11. (96/04/05) Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1996. március)
március 1.
- "Bármely ország NATO-tagsága kizárólag az adott ország és a NATO ügye. Ez nem azt jelenti, hogy örülnénk a szervezet kibõvítésének, hiszen ezáltal a NATO katonai infrastruktúrája közelebb kerül az orosz határhoz, s Oroszország geopolitikai és biztonsági helyzete a korábbi állapothoz képest romlani fog." - jelentette ki Pozsonyban Jevgenyij Primakov. Az orosz külügyminiszter ezt megelõzõen Strassbourgban erõsebben fogalmazott, amikor kifejtette, hogy országa "változatlan határozottsággal ellenzi" a NATO keleti kiterjesztését
március 2.
- Az Európai Kalendárium elnevezésû
kétnapos trieszti tanácskozáson a résztvevõ
neves politikusok, pénzügyi és gazdasági szakemberek
azt ajánlották az Európai Uniónak, hogy 1997
végéig készítse el a csatlakozni
szándékozók országvéleményeit és
2000-ig fejezze be a tárgyalásokat a leginkább
megfelelõ jelöltekkel.
március 3.
- A Welt am Sonntag címû német hetilapban
Bernhardt Friedmann, az Európai Unió
számvevõszékének elnöke kifejtette, hogy
a szervezet keleti bõvítésével kapcsolatban egyes
tagállamok kormányai eltúlozzák a
költségeket, és ezzel kívánják
akadályozni az új tagok felvételét. A tíz
új közép- és kelet-európai tag felvétele
szerinte lényegesen kevesebb többletkiadást jelentene
a prognosztizált 40-60 milliárd ECU-nél.
március 6.
- Az amerikai Külügyminisztérium éves emberi
jogi jelentése az idén is kiemelte, hogy Magyarországon
a parlamenti demokrácia mûködik. Megállapította
viszont, hogy szemben az írott sajtó viszonylag
széleskörû, nagyfokú függetlenségével,
a televízió és rádióadók zöme
kormányellenõrzés alatt áll.
- Az orosz külügyminiszter az Izvesztyijában
megjelent nyilatkozatában úgy vélte, hogy hazája
korábban mindent megtett a kapcsolatok normalizálására
a Nyugattal, de túlzásokba estek. "Nincs szó
stratrégiai szövetségrõl Moszkva volt
hidegháborús ellenségeivel." Véleménye
szerint a NATO tervezett bõvítése rontaná
Oroszország geopolitikai helyzetét és katonai
szempontból is hátrányos lenne érdekeinek, mivel
az ország felé infrastruktúrájával
közeledne egy erõs katonai tömb. Az orosz külpolitika
fõ feladatát abban látta, hogy Oroszországnak
a jövõben következetesebben és hatékonyabban
kell megvédenie saját érdekeit, egyúttal
kerülnie kell a hidegháború feltámasztásával
fenyegetõ konfliktushelyzeteket.
március 7.
- Klaus Kinkel német külügyminiszter a
Süddeutsche Zeitung címû lapban közölt
interjújában úgy vélekedett, hogy a NATO-ba
belépni kívánó közép- és
kelet-európai államoknak nem kell támadástól
tartaniuk, így a szövetség a bõvítést
illetõen nem áll az idõtényezõ nyomása
alatt. A nyugodtan, sietség nélkül
végrehajtandó bõvítéssel párhuzamosan
el kell oszlatni Oroszország elszigetelõdéssel kapcsolatos
félelmét.
március 8.
- Churchill fultoni vasfüggöny-beszédének
ötvenedik évfordulóján Margaret Thatcher,
volt brit kormányfõ élesen bírálta az
Európai Uniót, mert késlekedett a kelet-európai
demokratikus reformerek hatékony támogatásával
és ezzel elõsegítette, hogy az újkommunisták
visszatérjenek a hatalomba. Javasolta, hogy az észak-atlanti
térség új, közös
rakétaelhárító rendszer és egy
szabadkereskedelmi övezet kiépítésével is
védekezzen a radikális iszlámmal és más
veszélyekkel szemben.
március 11.
- Javier Solana NATO fõtitkár Spiegel
interjújában kijelentette, hogy alaptalanul aggódnak
a kelet-közép-európai országok amiatt, hogy az
Atlanti Szövetség esetleg nem hajtja végre a tervezett
bõvítést. "A bõvítés
eldöntött ügy. Ketyeg a bõvítéssel
kapcsolatos visszaszámlálás órája, még
ha hangtalanul is." - hangsúlyozta. "A NATO igyekszik tekintettel
lenni Oroszországra, de ebbõl nem szabad hamis
következtetéseket levonni."
- Az orosz külügyminiszter a magyar
külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során
elõször utalt egy NATO-orosz kompromisszum
lehetõségére, az atlanti szervezet keleti
bõvítése ügyében. Ennek lényege az
lenne, hogy a szövetség katonai gépezete nem közeledik
az orosz határokhoz.
március 12.
- Az új Vranitzky kormány bemutatkozó parlamenti
nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Bécs szorgalmazza
a kelet-közép-európai országok európai
uniós csatlakozásának mielõbbi
megkezdését.
március 13.
- Zieleniec, cseh külügyminiszter bizonyos
elmozdulást látott Oroszország NATO
bõvítéssel kapcsolatos álláspontjában.
A kompromisszumkeresõ Primakov-kijelentés - miszerint
Moszkva csak a NATO katonai struktúráinak keleti
kiterjesztésével nem ért egyet - véleménye
szerint egy hosszabb ideje zajló vita lezárásának
tekinthetõ a moszkvai vezetésben.
március 15.
- Mind Dariusz Rosati, lengyel külügyminiszter, mind
Petr Necas, cseh védelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy
Prága és Varsó kizárólag a
teljesértékû, a katonai szervezetre is vonatkozó
NATO tagságra tart igényt. Egyúttal
elutasították annak lehetõségét, hogy
Oroszország és a Nyugat közösen garantálhatná
Kelet-közép-Európa biztonságát.
március 16.
- A The Independent címû londoni napilap szerint a
hidegháborús vasfüggöny eltûntével már
nem a kelet-nyugati válaszvonal, hanem a Keleten belüli
megosztottság a jellemzõ. Magyarország,
Csehország, Lengyelország és Szlovénia máris
erõs szálakkal kötõdik Nyugat-Európához,
míg Szlovákia, Románia, Bulgária, Ukrajna és
a balti államok mindinkább ismét Oroszország
vonzáskörébe sodródnak, s legalábbis
kétséges jövõbeni fejlõdési
irányuk.
- Moszkvában a duma hatályon kívül helyezte a
Szovjetunió megszûntét kimondó 1991-es orosz
parlamenti határozatot. Vlagyimir Lukin, a duma Külügyi
Bizottságának elnöke szerint ezzel ütõlapot
adtak a Nyugatnak a NATO bõvítéséhez, és
semmissé tették a folyamat leállítására
irányuló törekvéseket.
március 19.
- Leonyid Kucsma ukrán elnök Warren
Christopher amerikai külügyminiszterrel folytatott
megbeszélésein azt a véleményét hangoztatta,
hogy az orosz dumának a Szovjetunió
megszüntetését semmissé nyilvánító
határozata csak megerõsíti azoknak a
közép-európai államoknak a szándékát,
amelyek be akarnak kerülni a NATO-ba.
- A német Die Welt elemzése szerint egyre több
jel utal arra, hogy háttérbe szorul Szlovákia
NATO-felvétele, ami rontja Magyarország esélyeit
is, mivel csak Magyarország felvételével komoly
feszültség alakulhat ki a két ország
között.
- Leighton Smith tengernagy, az IFOR erõk
fõparancsnoka budapesti sajtóbeszélgetésén
elmondta, hogy a boszniai IFOR misszió katonai része sikeresnek
tekinthetõ, a magyar hídépítõ mûszaki
zászlóalj munkája nemcsak az IFOR, hanem a helyi
lakosság szempontjából is nagyon fontos.
- Az Európai Uniónak el kell fogadnia a keleti
bõvítés tervét, különben kudarcra
ítéltetik a küszöbön álló
torinói kormányközi konferencia - nyilatkozta a Reuternek
Niels Helveg Petersen, dán külügyminiszter. Klaus
Kinkel német külügyminiszter szerint is az Európai
Unió bõvítéséhez mind a tagállamoknak,
mind a csatlakozóknak, tehát egész Európának
stratégiai érdekei fûzõdnek.
március 20.
- A Moszkvában tárgyaló NATO fõtitkár,
Javier Solana megerõsítette, hogy a szövetség
semmilyen körülmények között nem mond le az 1994-ben
elhatározott bõvítésrõl.
Hasonlóképpen nyilatkozott Warren Christopher amerikai
külügyminiszter is Prágában, amikor kijelentette
"A NATO elkötelezte magát új tagok felvétele mellett
és nem fogja a végtelenségig a váróteremben
tartani az új, demokratikus országokat. A NATO
kiterjesztése meg fog történni." Közölte,
hogy intenzív konzultációk eredménye alapján
idén decemberben határoznak a következõ
lépésekrõl. Az amerikai külügyminiszter a
cseh Külügyminisztérium épületében
többszáz fõs hallgatóság elõtt, 12
közép- illetve kelet-európai ország
külügyminiszterének jelentlétében beszélt.
március 21.
- Javier Solana NATO fõtitkár szerint az új
jelentkezõk még ebben az évben világos választ
kapnak arra a kérdésre, hogy melyikük csatlakozhat a NATO-hoz
és mikor. (A fõtitkár errõl a Neue Zürcher
Zeitungnak adott nyilatkozatában beszélt.) Mint mondta,
eldöntötték, hogy a NATO-t bõvíteni
fogják, ugyanakkor a lehetséges konkrét menetrend
kérdésére nem kívánt válaszolni.
Ugyanezen a napon moszkvai tárgyalásain is
megerõsítette, hogy a NATO-t nem lehet eltántorítani
bõvítési tervétõl, az 1994-ben meghozott
döntésen nem áll szándékukban
változtatni.. Ugyanakkor ígéretet tett arra az orosz
vezetõknek, hogy az új tagok felvétele "nyílt
és áttekinthetõ módon, nagy
körültekintéssel" történik majd. A
fõtitkár moszkvai partnereivel megállapodást
írt alá a polgári védelmi és
rendkívüli helyzetekben megvalósítandó
együttmûködésrõl valamint arról, hogy
Moszkva állandó képvisleletet nyit a NATO monsi
fõhadiszállásán.
március 22.
- Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter amerikai
kollégájával folytatott moszkvai megbeszélése
után kijelentette, hogy kormánya lát
lehetõséget a kompromisszumra a NATO-bõvítés
ügyében, feltéve, hogy az Észak-Atlanti
Szövetség katonai gépezete nem közeledik az orosz
határokhoz. Egyik munkatársa, Mark Entyin is arról
beszélt, hogy az orosz vezetés és a NATO folytatja a
kompromisszum keresését a keleti bõvítés
ügyében.
március 24.
- Franz Vranitzky osztrák kancellár a Die Presse
napilap kérdésére azt a véleményét
fejtette ki, hogy "Azoknak van igazuk, akik a NATO gyors keleti
bõvítésének alternatíváin gondolkodnak.
Például azon, hogy elõzõleg meg kellene egyezni
Moszkvával az alapvetõ kédésekben." A kancellár
Solana NATO fõtitkár moszkvai látogatásának
tapasztalataiból szûrte le következtetését.
március 25.
- Borisz Jelcin, orosz elnök Norvégiába
utazása elõtti nyilatkozatában "francia megoldást"
javasolt a NATO-ba belépni szándékozó
közép-európai országoknak. Ennek lényege:
tagság az észak-atlanti szervezet politikai testületeiben,
de távolmaradás a katonai struktúrától.
- Jacques Chirac, francia elnök a Liberation
címû párizsi napilapban közölt
írásában többek között a közös
kül- és biztonságpolitika
erõsítésérõl beszélt az Európai
Unió reformkonferenciájának kezdete elõtt.
Síkra szállt egy új, az EU külpolitikát
koordináló tisztség létrehozása mellett.
március 26.
- A román külügyminiszter szerint Románia és
Magyarország számára egyaránt áldásos
lenne, ha együtt válnának a NATO tagjává.
- Leonyid Abalkin, az Orosz Tudományos Akadémia
Gazdaságkutató Intézetének igazgatója
szerint Oroszország vonzást gyakorolhat környezetére,
és nemcsak a FÁK tagjaival, de a közösségen
kívüli kelet-európai országokkal is lehetséges
az integráció.
március 27.
- A Szegodnya címû moszkvai lapban megjelent elemzõ
cikk szerint Magyarország szinte automatikusan kiesett a
NATO-tagságra pályázó közép-európai
államok sorából, miután Brüsszel
kihúzta a várólistáról
Szlovákiát. A cikk írója szerint a semleges
államokkal körülvett Magyarországot nehéz
lenne megsegíteni, és a magyarok sem biztos, hogy teljesíteni
tudnák kötelezettségeiket.
március 28.
- Spanyolország nem egyezik bele az Európai Unió
további bõvítésébe, ha a jelenlegi tagok
nem emelik meg hozzájárulásukat a közös
költségvetéshez - jelentette ki Carlos
Westendorp, spanyol külügyminiszter.
- Oroszország kész megfontolás
tárgyává tenni a kelet-európai országok
NATO csatlakozásának bármely formáját,
feltéve, hogy az észak-atlanti szervezet katonai
struktúrái nem közelednek az orosz határokhoz -
mondta Jevgenyij Primakov, orosz külügyminiszter
sajtóértekezletén.
- Javier Solana NATO fõtitkár szerint (Le
Figaro) 1997 elõtt semmiféle döntés sem születik
a NATO csatlakozás jelöltjeinek
kiválasztásáról vagy a csatlakozási foyamat
konkrét menetrendjérõl. 1996 feladata kettõs:
egyéni párbeszéd a bebocsátást
kérõ országokkal, illetve a korábbinál
szorosabb viszony kiépítése Oroszországgal.
március 29.
- Dunai Imre magyar ipari és kereskedelmi miniszter
és Jean-Claude Paye, az OECD fõtitkára
Párizsban aláírták Magyarország
csatlakozási okmányát a legfejlettebb országokat
tömörítõ szervezethez. Formailag a tagság
akkortól lesz hatályos, amikor a magyar parlament ratifikálja
a csatlakozási szerzõdést, és azt a magyar
kormány átadja az OECD alapokmányát õrzõ
francia kormányzatnak.
- A Rand Corporation elnevezésû, a Pentagonhoz
közelálló amerikai kutatóintézet egy
közelebbrõl meg nem határozott felmérése
szerint Magyarország nem reménykedhet abban, hogy a
kelet-európai országok elsõ csoportjában léphet
be a NATO-ba. Ebben az elsõ csoportban Csehország és
Lengyelország számíthat a tagságra. (A Pentagon
cáfolta az információt.)
- Torinóban az Európa Tanács
rendkívüli ülése a tizenöt tagország
állam- és kormányfõinek jelenlétében
indította útra a várhatóan a jövõ
év közepéig tartó kormányzati
konferenciát. A csúcstalálkozó három
alapvetõ témát jelölt ki. Ezek: az unió
és az állampolgárok közelítése, az
uniós intézmények demokratizálása illetve
hatékonyságuk növelése valamint a közös
kül- és biztonságpolitika erõsítése.
március 30.
- Nemzetközi szakértõi konferencián
Moszkvában az orosz résztvevõk nem vitatták,
hogy a NATO bõvítésére sor kerül,
de annak ütemével kapcsolatban fenntartásokat fogalmaztak
meg.