No. 11.   (96/04/05)      Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1996. március)

március 1.

• "Bármely ország NATO-tagsága kizárólag az adott ország és a NATO ügye. Ez nem azt jelenti, hogy örülnénk a szervezet kibõvítésének, hiszen ezáltal a NATO katonai infrastruktúrája közelebb kerül az orosz határhoz, s Oroszország geopolitikai és biztonsági helyzete a korábbi állapothoz képest romlani fog." - jelentette ki Pozsonyban Jevgenyij Primakov. Az orosz külügyminiszter ezt megelõzõen Strassbourgban erõsebben fogalmazott, amikor kifejtette, hogy országa "változatlan határozottsággal ellenzi" a NATO keleti kiterjesztését

március 2.

• Az Európai Kalendárium elnevezésû kétnapos trieszti tanácskozáson a résztvevõ neves politikusok, pénzügyi és gazdasági szakemberek azt ajánlották az Európai Uniónak, hogy 1997 végéig készítse el a csatlakozni szándékozók országvéleményeit és 2000-ig fejezze be a tárgyalásokat a leginkább megfelelõ jelöltekkel.

március 3.

• A Welt am Sonntag címû német hetilapban Bernhardt Friedmann, az Európai Unió számvevõszékének elnöke kifejtette, hogy a szervezet keleti bõvítésével kapcsolatban egyes tagállamok kormányai eltúlozzák a költségeket, és ezzel kívánják akadályozni az új tagok felvételét. A tíz új közép- és kelet-európai tag felvétele szerinte lényegesen kevesebb többletkiadást jelentene a prognosztizált 40-60 milliárd ECU-nél.

március 6.

• Az amerikai Külügyminisztérium éves emberi jogi jelentése az idén is kiemelte, hogy Magyarországon a parlamenti demokrácia mûködik. Megállapította viszont, hogy szemben az írott sajtó viszonylag széleskörû, nagyfokú függetlenségével, a televízió és rádióadók zöme kormányellenõrzés alatt áll.

• Az orosz külügyminiszter az Izvesztyijában megjelent nyilatkozatában úgy vélte, hogy hazája korábban mindent megtett a kapcsolatok normalizálására a Nyugattal, de túlzásokba estek.  "Nincs szó stratrégiai szövetségrõl Moszkva volt hidegháborús ellenségeivel." Véleménye szerint a NATO tervezett bõvítése rontaná Oroszország geopolitikai helyzetét és katonai szempontból is hátrányos lenne érdekeinek, mivel az ország felé infrastruktúrájával közeledne egy erõs katonai tömb. Az orosz külpolitika fõ feladatát abban látta, hogy Oroszországnak a jövõben következetesebben és hatékonyabban kell megvédenie saját érdekeit, egyúttal kerülnie kell a hidegháború feltámasztásával fenyegetõ konfliktushelyzeteket.

március 7.

• Klaus Kinkel német külügyminiszter a Süddeutsche Zeitung címû lapban közölt interjújában úgy vélekedett, hogy a NATO-ba belépni kívánó közép- és kelet-európai államoknak nem kell támadástól tartaniuk, így a szövetség a bõvítést illetõen nem áll az idõtényezõ nyomása alatt. A nyugodtan, sietség nélkül végrehajtandó bõvítéssel párhuzamosan el kell oszlatni Oroszország elszigetelõdéssel kapcsolatos félelmét.

március 8.

• Churchill fultoni vasfüggöny-beszédének ötvenedik évfordulóján Margaret Thatcher, volt brit kormányfõ élesen bírálta az Európai Uniót, mert késlekedett a kelet-európai demokratikus reformerek hatékony támogatásával és ezzel elõsegítette, hogy az újkommunisták visszatérjenek a hatalomba. Javasolta, hogy az észak-atlanti térség új, közös rakétaelhárító rendszer és egy szabadkereskedelmi övezet kiépítésével is védekezzen a radikális iszlámmal és más veszélyekkel szemben.

március 11.

• Javier Solana NATO fõtitkár Spiegel interjújában kijelentette, hogy alaptalanul aggódnak a kelet-közép-európai országok amiatt, hogy az Atlanti Szövetség esetleg nem hajtja végre a tervezett bõvítést. "A bõvítés eldöntött ügy. Ketyeg a bõvítéssel kapcsolatos visszaszámlálás órája, még ha hangtalanul is." - hangsúlyozta. "A NATO igyekszik tekintettel lenni Oroszországra, de ebbõl nem szabad hamis következtetéseket levonni."

• Az orosz külügyminiszter a magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során elõször utalt egy NATO-orosz kompromisszum lehetõségére, az atlanti szervezet keleti bõvítése ügyében. Ennek lényege az lenne, hogy a szövetség katonai gépezete nem közeledik az orosz határokhoz.

március 12.

• Az új Vranitzky kormány bemutatkozó parlamenti nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Bécs szorgalmazza a kelet-közép-európai országok európai uniós csatlakozásának mielõbbi megkezdését.

március 13.

• Zieleniec, cseh külügyminiszter bizonyos elmozdulást látott Oroszország NATO bõvítéssel kapcsolatos álláspontjában. A kompromisszumkeresõ Primakov-kijelentés - miszerint Moszkva csak a NATO katonai struktúráinak keleti kiterjesztésével nem ért egyet - véleménye szerint egy hosszabb ideje zajló vita lezárásának tekinthetõ a moszkvai vezetésben.

március 15.

• Mind Dariusz Rosati, lengyel külügyminiszter, mind Petr Necas, cseh védelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy Prága és Varsó kizárólag a teljesértékû, a katonai szervezetre is vonatkozó NATO tagságra tart igényt. Egyúttal elutasították annak lehetõségét, hogy Oroszország és a Nyugat közösen garantálhatná Kelet-közép-Európa biztonságát.

március 16.

• A The Independent címû londoni napilap szerint a hidegháborús vasfüggöny eltûntével már nem a kelet-nyugati válaszvonal, hanem a Keleten belüli megosztottság a jellemzõ. Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovénia máris erõs szálakkal kötõdik Nyugat-Európához, míg Szlovákia, Románia, Bulgária, Ukrajna és a balti államok mindinkább ismét Oroszország vonzáskörébe sodródnak, s legalábbis kétséges jövõbeni fejlõdési irányuk.
• Moszkvában a duma hatályon kívül helyezte a Szovjetunió megszûntét kimondó 1991-es orosz parlamenti határozatot. Vlagyimir Lukin, a duma Külügyi Bizottságának elnöke szerint ezzel ütõlapot adtak a Nyugatnak a NATO bõvítéséhez, és semmissé tették a folyamat leállítására irányuló törekvéseket.

március 19.

• Leonyid Kucsma ukrán elnök Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein azt a véleményét hangoztatta, hogy az orosz dumának a Szovjetunió megszüntetését semmissé nyilvánító határozata csak megerõsíti azoknak a közép-európai államoknak a szándékát, amelyek be akarnak kerülni a NATO-ba.

• A német Die Welt elemzése szerint egyre több jel utal arra, hogy háttérbe szorul Szlovákia NATO-felvétele, ami rontja Magyarország esélyeit is, mivel csak Magyarország felvételével komoly feszültség alakulhat ki a két ország között.

• Leighton Smith tengernagy, az IFOR erõk fõparancsnoka budapesti sajtóbeszélgetésén elmondta, hogy a boszniai IFOR misszió katonai része sikeresnek tekinthetõ, a magyar hídépítõ mûszaki zászlóalj munkája nemcsak az IFOR, hanem a helyi lakosság szempontjából is nagyon fontos.

• Az Európai Uniónak el kell fogadnia a keleti bõvítés tervét, különben kudarcra ítéltetik a küszöbön álló torinói kormányközi konferencia - nyilatkozta a Reuternek Niels Helveg Petersen, dán külügyminiszter. Klaus Kinkel német külügyminiszter szerint is az Európai Unió bõvítéséhez mind a tagállamoknak, mind a csatlakozóknak, tehát egész Európának stratégiai érdekei fûzõdnek.

március 20.

• A Moszkvában tárgyaló NATO fõtitkár, Javier Solana megerõsítette, hogy a szövetség semmilyen körülmények között nem mond le az 1994-ben elhatározott bõvítésrõl. Hasonlóképpen nyilatkozott Warren Christopher amerikai külügyminiszter is Prágában, amikor kijelentette "A NATO elkötelezte magát új tagok felvétele mellett és nem fogja a végtelenségig a váróteremben tartani az új, demokratikus országokat. A NATO kiterjesztése meg fog történni." Közölte, hogy intenzív konzultációk eredménye alapján idén decemberben határoznak a következõ lépésekrõl. Az amerikai külügyminiszter a cseh Külügyminisztérium épületében többszáz fõs hallgatóság elõtt, 12 közép- illetve kelet-európai ország külügyminiszterének jelentlétében beszélt.

március 21.

• Javier Solana NATO fõtitkár szerint az új jelentkezõk még ebben az évben világos választ kapnak arra a kérdésre, hogy melyikük csatlakozhat a NATO-hoz és mikor. (A fõtitkár errõl a Neue Zürcher Zeitungnak adott nyilatkozatában beszélt.) Mint mondta, eldöntötték, hogy a NATO-t bõvíteni fogják, ugyanakkor a lehetséges konkrét menetrend kérdésére nem kívánt válaszolni. Ugyanezen a napon moszkvai tárgyalásain is megerõsítette, hogy a NATO-t nem lehet eltántorítani bõvítési tervétõl, az 1994-ben meghozott döntésen nem áll szándékukban változtatni.. Ugyanakkor ígéretet tett arra az orosz vezetõknek, hogy az új tagok felvétele "nyílt és áttekinthetõ módon, nagy körültekintéssel" történik majd. A fõtitkár moszkvai partnereivel megállapodást írt alá a polgári védelmi és rendkívüli helyzetekben megvalósítandó együttmûködésrõl valamint arról, hogy Moszkva állandó képvisleletet nyit a NATO monsi fõhadiszállásán.

március 22.

• Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával folytatott moszkvai megbeszélése után kijelentette, hogy kormánya lát lehetõséget a kompromisszumra a NATO-bõvítés ügyében, feltéve, hogy az Észak-Atlanti Szövetség katonai gépezete nem közeledik az orosz határokhoz. Egyik munkatársa, Mark Entyin is arról beszélt, hogy az orosz vezetés és a NATO folytatja a kompromisszum keresését a keleti bõvítés ügyében.

március 24.

• Franz Vranitzky osztrák kancellár a Die Presse napilap kérdésére azt a véleményét fejtette ki, hogy "Azoknak van igazuk, akik a NATO gyors keleti bõvítésének alternatíváin gondolkodnak. Például azon, hogy elõzõleg meg kellene egyezni Moszkvával az alapvetõ kédésekben." A kancellár Solana NATO fõtitkár moszkvai látogatásának tapasztalataiból szûrte le következtetését.

március 25.

• Borisz Jelcin, orosz elnök Norvégiába utazása elõtti nyilatkozatában "francia megoldást" javasolt a NATO-ba belépni szándékozó közép-európai országoknak. Ennek lényege: tagság az észak-atlanti szervezet politikai testületeiben, de távolmaradás a katonai struktúrától.

• Jacques Chirac, francia elnök a Liberation címû párizsi napilapban közölt írásában többek között a közös kül- és biztonságpolitika erõsítésérõl beszélt az Európai Unió reformkonferenciájának kezdete elõtt. Síkra szállt egy új, az EU külpolitikát koordináló tisztség létrehozása mellett.

március 26.

• A román külügyminiszter szerint Románia és Magyarország számára egyaránt áldásos lenne, ha együtt válnának a NATO tagjává.
• Leonyid Abalkin, az Orosz Tudományos Akadémia Gazdaságkutató Intézetének igazgatója szerint Oroszország vonzást gyakorolhat környezetére, és nemcsak a FÁK tagjaival, de a közösségen kívüli kelet-európai országokkal is lehetséges az integráció.

március 27.

• A Szegodnya címû moszkvai lapban megjelent elemzõ cikk szerint Magyarország szinte automatikusan kiesett a NATO-tagságra pályázó közép-európai államok sorából, miután Brüsszel kihúzta a várólistáról Szlovákiát. A cikk írója szerint a semleges államokkal körülvett Magyarországot nehéz lenne megsegíteni, és a magyarok sem biztos, hogy teljesíteni tudnák kötelezettségeiket.

március 28.

• Spanyolország nem egyezik bele az Európai Unió további bõvítésébe, ha a jelenlegi tagok nem emelik meg hozzájárulásukat a közös költségvetéshez - jelentette ki Carlos Westendorp, spanyol külügyminiszter.

• Oroszország kész megfontolás tárgyává tenni a kelet-európai országok NATO csatlakozásának bármely formáját, feltéve, hogy az észak-atlanti szervezet katonai struktúrái nem közelednek az orosz határokhoz - mondta Jevgenyij Primakov, orosz külügyminiszter sajtóértekezletén.

• Javier Solana NATO fõtitkár szerint (Le Figaro) 1997 elõtt semmiféle döntés sem születik a NATO csatlakozás jelöltjeinek kiválasztásáról vagy a csatlakozási foyamat konkrét menetrendjérõl. 1996 feladata kettõs: egyéni párbeszéd a bebocsátást kérõ országokkal, illetve a korábbinál szorosabb viszony kiépítése Oroszországgal.

március 29.

• Dunai Imre magyar ipari és kereskedelmi miniszter és Jean-Claude Paye, az OECD fõtitkára Párizsban aláírták Magyarország csatlakozási okmányát a legfejlettebb országokat tömörítõ szervezethez. Formailag a tagság akkortól lesz hatályos, amikor a magyar parlament ratifikálja a csatlakozási szerzõdést, és azt a magyar kormány átadja az OECD alapokmányát õrzõ francia kormányzatnak.

• A Rand Corporation elnevezésû, a Pentagonhoz közelálló amerikai kutatóintézet egy közelebbrõl meg nem határozott felmérése szerint Magyarország nem reménykedhet abban, hogy a kelet-európai országok elsõ csoportjában léphet be a NATO-ba. Ebben az elsõ csoportban Csehország és Lengyelország számíthat a tagságra. (A Pentagon cáfolta az információt.)

• Torinóban az Európa Tanács rendkívüli ülése a tizenöt tagország állam- és kormányfõinek jelenlétében indította útra a várhatóan a jövõ év közepéig tartó kormányzati konferenciát. A csúcstalálkozó három alapvetõ témát jelölt ki. Ezek: az unió és az állampolgárok közelítése, az uniós intézmények demokratizálása illetve hatékonyságuk növelése valamint a közös kül- és biztonságpolitika erõsítése.

március 30.

• Nemzetközi szakértõi konferencián Moszkvában az orosz résztvevõk nem vitatták, hogy a NATO bõvítésére sor kerül, de annak ütemével kapcsolatban fenntartásokat fogalmaztak meg.