No. 10. (96/03/29) - 1. NATO-bizottság a modern társadalmat érõ kihívásokról
Március 11-12-én a modern társadalmat érõ kihívásokkal foglalkozó NATO-bizottság (NATO Committee on the Challenges of Modern Society - CCMS) megtartotta évi rendes értekezletét a brüsszeli NATO központban. Az értekezleten nemcsak az együttmûködõ partnerországok, hanem a semleges megfigyelõk is részt vettek. A megnyitót Dr. Javier Solana, a NATO fõtitkára tartotta. A CCMS tagországok egy rendkívüli ülésen Oroszország képviselõivel is találkoztak, és a környezetvédelem és a biztonság kérdéseirõl folytatott dialógusuk kiszélesítésének lehetõségérõl folytattak eszmecserét.
A bizottság egyébként két új kísérleti programot is beindított az értekezleten. Az egyik a környezet és a biztonság nemzetközi összefüggéseivel foglalkozik, a másik pedig a katonai szektor környezetvédelmi igazgatási rendszereinek kérdéseit vizsgálja. (Ezzel kapcsolatos adatokat és információkat az érdeklõdõk az Interneten keresztül is elérhetik: http://echs.ida.org/.)
No. 10. (96/03/29) - 2. A NATO bõvítés: a lendület megtartása
Karsten Voigt-nak, az Észak-Atlanti Közgyûlés elnökének cikke
A NATO Review idei második számában Karsten Voigt, az ÉAK elnöke cikket írt a NATO bõvítés: a lendület megtartása címmel. Az alábbiakban az írás fõbb gondolatait ismertetjük. Bár egyes országok úgy érezhetik, hogy még nem érkezett el az idõ a felvételt megelõzõ tárgyalások beindítására, a bõvítési folyamat lendületének megtartása életbevágó a Szövetség jövendõ szerepe és fontossága szempontjából. Oroszországgal valódi partnerséget eredményezõ tárgyalások során kell megértetni, hogy a NATO bõvítés stabilitást, nem pedig fenyegetést jelent. A tagsági kötelezettségek, vállalások és költségek kérdéseit gondosan meg kell vizsgálni, mindig észben tartva, hogy a jelenlegi tagok nem kérhetnek többet az új tagoktól annál, mint amit maguktól megkövetelnek. Miközben a szerzõ elismeri, hogy az Európai Unió és a NATO bõvítése között konceptuális kapcsolat van, az idõbeli párhuzamosságot nem tartja elengedhetetlennek.
Úgy véli, hogy a megfelelõ országokkal a komoly tárgyalásokat még az idei év vége elõtt meg kellene kezdeni.
Karsten Voigt elismeri, hogy a NATO tagországok között egyfajta elbizonytalanodás figyelhetõ meg a bõvítés idõzítését illetõen. Úgy véli, hogy a formális szinten szünet is megfigyelhetõ, azonban hangsúlyozza, hogy ez a "szünet" nem jelenti a folyamat megakadását. "Arra kell felhasználnunk ezt a szünetet, hogy konstruktív módon világossá tegyük azt, hogy mi a teendõ és milyen lépések szükségesek a felvételi tárgyalások elõkészítéséhez. Nehéz kérdéseket kell megtárgyalnunk a jövendõ tagok kötelezettségeivel és hozzájárulásaival kapcsolatban és elõ kell készíteni a talajt a formális tárgyalásokra." Az Észak-Atlanti Közgyûlés, mint a NATO parlamentáris fóruma, 1996 folyamán tevékenységét a bõvítési folyamat lendületének érzékelhetõ fenntartására fogja összpontosítani.
A cikk megállapítása szerint az az igény, hogy a NATO csapatokat és nukleáris fegyvereket állomásoztasson egyes államok területén, elvesztette a jelentõségét. Ebbõl következik, hogy nincs szükség ilyen erõk telepítésére az új tagállamok területére sem. Egyébként is az új tagok katonai hozzájárulását a Szövetség védelmi szükségleteihez a nemzeti kapacitásokhoz, korlátokhoz és a jelenlegi biztonsági helyzet alacsonyabb követelményeihez kell igazítani.
A szerzõ végül foglalkozik a demokratikus ellenõrzés és a civil-katonai kapcsolatok kérdéseivel. Leszögezi, hogy nincs egyedül üdvözítõ NATO formula vagy modell a hadsereg feletti demokratikus ellenõrzésre. Mindazonáltal vannak olyan fontos elemek - mint például a világos alkotmányos és jogi keretek, a civilesített Honvédelmi Minisztérium és a hatékony parlamenti felügyelet -, amelyek elengedhetetlenek a demokratikus ellenõrzés gyakorlásához. Fontos követelmény a civil szakértelem erõsítése a védelmi minisztériumokban, a parlamentekben, a kutatóintézetekben és a sajtóban abból a célból, hogy megfelelõen ellensúlyozzák a katonai gondolkodást. A katonák hajlamosak kisajátítani a védelmi kérdéseket és felfogásuk túlságosan gyakran érvényesül korlátozás nélkül. Csak a szakértelemre lehet építeni azt a kölcsönös tiszteletet és bizalmat a katonai és a politikai oldal között, amely nélkülözhetetlen a hatékony civil-katonai kapcsolatokhoz. Mindez természetesen idõt igényel - fejezi be cikkét Karsten Voigt, az ÉAK elnöke.