No. 1. (96/01/30) AZ IFOR HADMÛVELET ÉS MAGYARORSZÁG
1995. október-november: daytoni tárgyalások a szembenálló boszniai felek között. A béketerv katonai (szembenálló felek szétválasztása, demilitarizált övezetekben nemzetközi katonai erõk - IFOR) és politikai-gazdasági-humanitárius feladatokat (békés viszonyok tartós helyreállítása föderációs keretekben; az újjáépítéshez nemzetközi pénzügyi hozzájárulás) tartalmaz.
1995. december 14-én Párizsban aláírták az Általános Keretegyezményt, majd másnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta 1031. sz. határozatát. Ez a két dokumentum rendelkezik az egyezmény végrehajtása érdekében az IFOR erõk felállításáról és alkalmazásáról, illetve kimondja, hogy a béketeremtés feladatát az ENSZ a NATO-ra ruházza át, míg a politikai, gazdasági és humanitárius viszonyok rendezésében az Európai Unió a háttér.
1995. novemberében az amerikai és a magyar kormány képviselõi tárgyalásokat kezdtek az IFOR-erõk magyarországi átvonulásáról és ideiglenes állomásozásáról.
1995. november 22-én kormányhatározat tárcaközi bizottságot állított fel a feladatok szervezésére és irányítására.
1995. november 28-án az Országgyûlés elfogadta az 1995. évi CII. törvényt "Az Észak-atlanti Szerzõdés részes államai és a 'Békepartnerség' más résztvevõ államai közötti, fegyveres erõik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítõ Jegyzõkönyve megerõsítésérõl és kihirdetésérõl" (ez az ún. SOFA-megállapodás).
Ugyanezen a napon az Országgyûlés 112/1995. sz. határozatában engedélyezte az IFOR
erõk átvonulását és ideiglenes állomásoztatását az ország területén.
1995. november 27-én George A. Joulwan tábornok, az európai szövetséges fegyveres erõk fõparancsnoka jelezte, hogy szívesen vennék, ha Magyarország mûszaki és egészségügyi alakulatokkal is támogatná a béketeremtést.
1995. december 4-én a magyar és az amerikai kormány képviselõi beszerzési megállapodást írtak alá. Ez volt az elsõ azoknak az egyezményeknek a sorában (tranzitegyezmény, pénzügyi egyezmény, értelmezési megállapodás), amelyek a taszári amerikai bázis mûködését hivatottak biztosítani és rendezett jogi formába önteni. Az azóta kötött szerzõdéseink egyébként két csoportba sorolhatók: a NATO-val kötött szerzõdések rendszere (a csapatok átvonulásáról illetve ideiglenes állomásoztatásáról és a magyar mûszaki erõk részvételérõl), valamint az amerikaiakkal kötött szerzõdések rendszere (logisztikai bázis létrehozása, beszerzési megállapodások, vámszerzõdések, határátlépés problémái stb.). Az amerikai hadsereggel kötött szerzõdések azokra a kérdésekre vonatkoznak, amelyek nincsenek benne a SOFA-ban. Ezeket a szerzõdéseket is a NATO-nál szokásos megállapodások mintájára kötjük. Az amerikai fegyveres erõk egyébként Magyarországon eddig mintegy hatmilliárd forint értékben kötöttek
beszerzési és bérleti szerzõdéseket.
1995. december 5-én az Országgyûlés határozatában megszabta a magyar mûszaki zászlóalj alkalmazásának kereteit.
1996. december 6-án a magyar külügyminiszter aláírta a NATO megbízott fõtitkárával az átvonulási és az ideiglenes állomásoztatási egyezményt.
1995. december 22-én a NATO és a magyar kormány (a honvédelmi miniszter) egyetértési nyilatkozatot írt alá az IFOR Közös Törekvés (JOINT ENDEAVOUR) fedõnevû hadmûveletének támogatásáról.
1996. január 24-én a kormány elfogadta a magyar alakulatra vonatkozó részvételi és
pénzügyi megállapodást. Ezzel teljessé vált a NATO és Magyarország között az IFOR-
hadmûveletre vonatkozó egyezmények sora.
A NATO-val és az Egyesült Államokkal kötött egyezményekben Magyarország vállalta, hogy az IFOR-erõkben résztvevõ valamennyi állam fegyveres erõi részére azonos feltételeket biztosít, a nem NATO-tag államok (az orosz, a cseh, a lengyel, a dán, a svéd stb. IFOR kontingensek) számára is. Erre adta meg a felhatalmazást az Országgyûlés is. Jelenleg tárgyalások folynak egy újabb logisztikai bázis létrehozásáról Pécs körzetében az északi (svéd, finn, norvég, dán és lengyel erõkbõl álló) dandár részére.
1996. január 29-én már több, mint 47 ezer IFOR-katona látta el feladatát a NATO irányítása alatt. A hadmûveletért a SHAPE, a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsõbb Parancsnoksága a felelõs. A hadszíntéri parancsnok Leighton Smith tengernagy, a dél-európai szövetséges fegyveres erõk parancsnoka. Felállt a gyorsreagálású hadtestparancsnokság és a három hadosztályparancsnokság a körzetekben. Folyik és lassan befejezõdik a szembenálló felek nehézfegyverzetének kivonása, a fogolycsere. A feladatok végrehajtásából leszûrt tapasztalatok alapján folyik a csapatok összetételének helyzethez igazítása. A legnagyobb veszélyt az aknák jelentik és nagy szükség van a mûszaki erõkre. Újabb államok is jelentkeztek a résztvevõ 15 NATO és 16 nem-NATO ország mellé, például Svájc, amely eddig távol tartotta magát a békefenntartó feladatoktól.
1996. február 3-án a zászlóalj átalárendelésére kerül sor, ezután a NATO, illetve annak a brit hadosztálynak a parancsnoka szabja meg a zászlóalj feladatait és biztosítja védelmét, amelynek alárendeltségében tevékenykedik a magyar kontingens. (A magyar zászlóalj a daytoni megállapodások kikényszerítését célzó béketeremtõ hadmûveletben vesz részt.)