Az isztambuli csúcstalálkozónak a NATO szempontjából az adott különösen nagy jelentõséget, hogy Lord Robertson személyében elõször szólalhatott fel NATO-fõtitkár EBESZ-közgyûlésen. Ez is azt mutatja, hogy a két szervezet között egyre szorosabbá válik a kapcsolat.

Napjainkban az EBESZ tagállamainak azon szándékát példázza, melynek célja a közös biztonság megvalósítására vonatkozó innovatív és rugalmas elképzelések felkutatása, és a választóvonalak nélküli Európa megteremtése. A NATO ugyanezeket a célkitûzéseket fogalmazta meg. A Szövetség ötvenedik évfordulója alkalmából áprilisban, Washingtonban megrendezett csúcstalálkozó és az itt elfogadott új Stratégiai Koncepció megerõsítette, hogy a NATO továbbra is elkötelezett a biztonság, prosperitás és demokrácia fejlesztése iránt az egész euro-atlanti régióban.

A NATO teljes mértékben támogatja az EBESZ alapelveit, és különösen nagy szerepet tulajdonít a szervezetnek a politikai normák és követelmények meghatározásában. A NATO üdvözli az emberi dimenzió elõtérbe kerülését az EBESZ átfogó biztonsági koncepciójában.

Lord Robertson külön kiemelte az Európai Biztonsági Charta elfogadásának jelentõségét, különösen azért, mert az okmány a nemzetközi szervezetek közötti szorosabb kapcsolatok kialakítására helyezi a hangsúlyt. A NATO következetesen kinyilvánította az EBESZ erõfeszítéseinek támogatása iránti elkötelezettségét annak érdekében, hogy megvalósítsa a békét és stabilitást Európában, és teljes támogatásáról biztosította az EBESZ égisze alatt mûködõ békefenntartó akciókat.

A NATO szintén üdvözli a Kooperatív Biztonsági Platform elfogadását. A szövetségesek már 1998-ban megerõsítették azon elhatározásukat, hogy a Platform szellemében együttmûködnek más szervezetekkel. A Szövetség új Stratégiai Koncepciója nagyra értékeli a NATO és az EBESZ közötti szoros gyakorlati együttmûködést, különösen a béke megteremtése érdekében a volt Jugoszlávia területén. Széleskörû együttmûködés alakult ki a válságmegelõzés, békefenntartás, válságkezelés és a válságot követõ rehabilitáció területén.

Koszovóban az EBESZ-NATO együttmûködés még magasabb szintre jutott. Elõször a NATO és az EBESZ Koszovói Ellenõrzõ Missziója közötti egyedi együttmûködés valósult meg, most pedig a KFOR nyújt állandó támogatást az EBESZ-nek és más szervezeteknek is elsõsorban azáltal, hogy megteremti fontos munkájuk

elvégzéséhez szükséges biztonságos környezetet. A NATO kész ezen együttmûködés jövõbeni továbbfejlesztésére is.

Mindig nagy szükség van a katonai és polgári erõfeszítések újabb és jobb integrálására. A NATO hisz abban, hogy a Gyors Szakértõi Segítség és Együttmûködési Csoportok (REACT) koncepció az Európai Biztonsági Charta kulcsfontosságú megújítását jelenti.

Beszéde végén George Robertson méltatta az új CFE-szerzõdés elfogadását. Kiemelte, hogy a jövõben a NATO-szövetségesek azon fognak munkálkodni, hogy minél hamarabb életbe lépjen a szerzõdés. A NATO tagországai aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Oroszország nem teljesíti a szerzõdésben foglalt valamennyi feltételt, azonban pozitív jelként értékelték Oroszország azon elhatározását, hogy a jövõben teljesíteni fogja a szerzõdés valamennyi fõbb rendelkezését, beleértve egyes térségekben a korlátozásokat is. Elfogadták Oroszország azon biztosítékát, mely szerint a CFE-keretek meghaladása az Észak-Kaukázusban csak átmeneti jellegû. A Szövetség elvárja, hogy Oroszország minél hamarabb térjen vissza a CFE-szerzõdésben meghatározott keretekhez, és biztosítsa ennek maximális átláthatóságát.

(NATO-dokumentum)