A helyettes államtitkár meghallgatásának kezdetén leszögezte, hogy Oroszország, nem elõször és feltehetõleg nem is utoljára, válságos perióduson megy keresztül. Amerika számára a legnagyobb problémát a nagyszabású pénzügyi visszaélések jelentik, beleértve az amerikai bankokon keresztül történõ pénzmosást is. Az Egyesült Államok elsõdleges feladata saját törvényeinek megfelelõ betartatása, és az amerikai állampolgárok szervezett bûnözéstõl történõ megóvása. Másodsorban biztosítania kell bilaterális és nemzetközi segélyprogramjainak integritását és hatékonyságát, harmadsorban pedig intenzívebbé kell tennie a szervezett bûnözés ellen fellépõ orosz szervekkel történõ együttmûködést, hiszen a bûnözés és korrupció globális probléma, melynek megoldása nem csak Oroszországra vár.

Az amerikai adminisztráció legfõbb célitûzése az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek szem elõtt tartása. Ez a politika csak akkor tekinthetõ eredményesnek, ha az állampolgárok nagyobb biztonságban érzik magukat, mint korábban. A nagyobb biztonság konkrét adatokkal is alátámasztható, hiszen napjainkban Oroszország - a korábbi 10000-rel ellentétben - csupán 5000 interkontinentális atomfegyverrel rendelkezik, melyek közül egyik sem irányul az Egyesült Államokra.

A másik fontos probléma, amit a Clinton-adminisztráció igen komolyan vesz, az a korrupció, amely az Oroszországban most lezajló, példa nélküli átalakulásra vezethetõ vissza. Az Egyesült Államok a maga részérõl mindent megtesz, hogy ez az átalakulás tovább folytatódjon. Ez azonban olyan jelentõs akadályokba ütközik, mint a nyitott társadalmakra és piacgazdaságokra jellemzõ szervezett bûnözés és korrupció elleni törvények és intézmények hiánya. Oroszországnak elõbb-utóbb fel kell ismernie, hogy a demokrácia az egyetlen átfogó alapelv, ami nélkülözhetetlen a korrupció kiirtásához az orosz társadalomból.

Az orosz állampolgárok parlamenti és elnökválasztások elõtt állnak, és a szavazóurnákon keresztül hangot adhatnak nemtetszésüknek és vágyaiknak. Ha õk és vezetõik az alkotmányosság és a választási demokrácia útján maradnak, ez nemcsak az orosz hanem az amerikai polgárok jólétét is szolgálja. Ezért kell további támogatást nyújtani erõfeszítéseikhez. Valójában a mostani problémák a demokrácia és a piacgazdaság kialakulásának befejezetlenségébõl adódnak, és az egyetlen lehetséges megoldást a megkezdett reformok folytatása jelentheti.

A hidegháború vége óta az Egyesült Államok oroszpolitikájának két alapvetõ célja volt:

• az amerikai biztonság növelése a fegyverzetcsökkentés, a proliferáció megakadályozása, valamint az európai integráció és stabilitás elõségítése által;
• Oroszország politikai, gazdasági és szociális átalakulásának támogatása.

Számos területen jelentõs eredményeket sikerült elérni. Ezek közül Strobe Talbott kiemelte, hogy az amerikai támogatásnak köszönhetõen a Szovejtunió felbomlása békés úton, a nukleáris fegyverek biztonságos kezelése mellett zajlott le, és Oroszország segítette a volt szovjet apparátus teljes feloszlatását. Komoly eredmény az is, hogy Oroszország a demokrácia útjára lépett, szabad és tiszta választásokat rendeztek országos és helyi szinten egyaránt. Nagyon fontos lépés volt a tervgazdaság felváltása a piacgazdaság infrastruktúrájával és intézményrendszerével. Végül kiemelte Oroszország elkötelezettségét az Egyesült Államokkal és más országokkal való együttmûködésre.

Mindezek ellenére még számos olyan belpolitikai lépés megtételére van szükség, amely elengedhetetlen az ország átalakításához. Ez azonban hatalmas és idõigényes feladat, annál is inkább, mivel Oroszország nem rendelkezik jelentõs történelmi tapasztalatokkal a polgári demokrácia felépítése terén.

Az Amerikai Egyesült Államok és a különbözõ multilaterális szervezetek (pl. az IMF) nagy segítséget nyújthatnak az átláthatóság és a felelõsségre vonhatóság megvalósítása terén mind a kormányzati, mind pedig a gazdasági szférában. Ezért az amerikai adminisztráció továbbra is ragaszkodni fog a felmerülõ problémák teljes és alapos kivizsgálásához.

Strobe Talbott hozzátette, hogy az Egyesült Államok kormánya keményen dolgozik annak érdekében, hogy kapcsolatokat építsen ki az orosz törvényhozási és bírói szervekkel, és hozzájáruljon azok magas szintû és etikus mûködéséhez. Ezen kívül együttmûködik a nem kormányzati szervekkel, emberi jogi aktivistákkal és független médiafelügyeletekkel, valamint támogatja az etikus üzleti gyakorlat meghonosodását.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy számos kormányzati szerv rendelkezik moszkvai irodával is, ahol az orosz partnerekkel együttmûködve vizsgálják a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó kérdéseket.

Kormányközi megállapodások teszik lehetõvé a két fél közötti információcserét és nyomozási, büntetõeljárásbeli és bûnmegelõzési együttmûködést. Ezt szolgálja az Egyesült Államok kormánya által létrehozott Bûnözésellenes Tréning és Technikai Segélyprogram, melynek fõ célja az amerikai és a volt szovjet kormányzati szervek közötti partnerség kialakítása, mely lehetõvé teszi a szervezett bûnözéssel szembeni közös fellépést, és megakadályozza, hogy a szervezett bûnözés a szovjet utódállamok határain átlépve az Egyesült Államokat is veszélyeztesse.