A hírlevél alapjául szolgáló cikk a Jane's Defence Weekly 1999. szeptember 29-i számában jelent meg.

A védelmi miniszterek kanadai találkozójának középpontjában a William Cohen amerikai védelmi miniszter által egy éve elõterjesztett és a Washingtoni Csúcstalálkozón elfogadott Védelmi Képességek Kezdeményezés (DCI) állt.

A Kezdeményezés, melynek célja a tagországok védelmi tervezésének a NATO prioritásaival történõ mind szorosabb összehangolása, öt területtel foglalkozik, ezek: a mobilitás; a csapatok fenntarthatósága; a precíziós fegyverek alkalmazása; a vezénylés, irányítás és kommunikáció (C3), valamint a haderõk túlélõképességének biztosítása.

William Cohen szerint Koszovóban is egyértelmûen bebizonyosodott, hogy ezeken a területeken elõre lépésre van szükség.

A korlátozott pénzügyi lehetõségek miatt azonban a szövetségesek csak három kérdésben igyekeznek gyors eredményeket elérni: a nagy távolságú légi szállításban; a hírszerzésben és felderítésben, valamint a C3-hoz kapcsolódó feladatokban. Wesley Clark tábornok, a szövetséges erõk európai legfelsõbb parancsnoka is felhívta a figyelmet, hogy a koszovói légi hadjárat során is tapasztaltak kommunikációs nehézségeket.

Kétségtelen, hogy a tagországok részérõl az elõre lépéshez néhány esetben nagyobb anyagi ráfordításra van szükség, de sokszor a fokozottabb együttmûködés és a védelmi költségvetések ésszerûbb felhasználása is eredményhez vezethet. Ezt a célt szolgálja a NATO Katonai Bizottsága által létrehozott multinacionális logisztikai központ is.

Mindezek ellenére a Védelmi Képességek Kezdeményezés kivitelezése a kiadások növekedésével jár, hiszen nagy szükség van többek között hírszerzõ és felderítõ repülõgépek, valamint precíziós fegyverek beszerzésére. Ez érinti az alkalmazott technológia kérdését is, ami állandó vitatéma a Szövetségben, mivel számos európai ország ódzkodik az amerikai technológia megvásárlásától.

A tagországokban a védelmi költségvetések tovább már nem csökkenthetõk. A tagállamok a bilaterális és multilaterális projekteken kívül NATO-alapokat is felhasználhatnak a szükséges technológiák megvásárlásához. Habár a NATO infrastrukturális programját fõleg építkezésekre lehet fordítani, a védelmi miniszterek azt szorgalmazták, hogy ezen pénzösszegek egy részét a csúcstechnológia megvásárlására lehessen fordítani.

Az amerikai védelmi miniszter a találkozón arra kérte kollégáit, hogy decemberig készítsék el azt a tervezetet, amely pontosan meghatározza a közeljövõ feladatait, tartalmazza azok teljesítését és az ehhez szükséges forrásokat. Ezeket felhasználva alakítják ki a jövõben a NATO haderõtervezési ciklusait.

A kétnapos találkozón a miniszterek támogatásukról biztosították a NATO védõernyõje alatt kialakított Európai Biztonsági és Védelmi Identitást, de szükségesnek tartották az erõs transzatlanti kötelék fennmaradását.

A NATO-fõtitkárként utolsó miniszteri tanácskozásán elnöklõ Javier Solana kiemelte, hogy a tagországoknak komolyan el kell gondolkodniuk fegyveres erejük színvonaláról, ha továbbra is konstruktív módon kívánnak részt venni a Szövetség közös erõfeszítéseiben.