A NATO fõtitkára a washingtoni Nemzetvédelmi Egyetemen tartott beszédében kifejtette, hogy igen eseménydús négy év áll a Szövetség háta mögött. Ez alatt az idõ alatt a tagországok nagyon sok mindent tettek egy biztonságosabb Európa és egy szorosabb transzatlanti partnerség kialakítása érdekében. A NATO sikeresen kezelte a közös értékeit veszélyeztetõ súlyos balkáni válságokat, ami erõfeszítéseinek, képességeinek és eltökéltségének komolyságát bizonyítja.

A NATO által az utóbbi években elért eredmények közül Javier Solana kiemelte a három új tag csatlakozását, a további bõvítés lehetõségének megteremtését, az Oroszországgal és Ukrajnával való új típusú kapcsolatok kialakítását, az Euro-atlanti Partnerségi Tanács létrehozását, a Partnerség a Békéért kezdeményezés hatékonyabbá tételét, valamint az átláthatóbb és kibõvített Mediterrán Párbeszéd megvalósítását. Külön hangsúlyozta a Szövetségen belül létrehozott Európai Biztonsági és Védelmi Identitás, a Washingtonban elfogadott új Stratégiai Koncepció, valamint a balkáni stabilitás megteremtésének jelentõségét.

Boszniában és Koszovóban az atlanti közösség bebizonyította, hogy a Szövetséget a közös érdekeken és célokon túl a közös értékek is összetartják. A munka azonban még nem ért véget. A NATO következõ feladata az, hogy visszavezesse Délkelet-Európát az európai demokratikus országok közösségébe. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik az Európai Unió által létrehozott Stabilitási Paktum, mely politikai, gazdasági és biztonsági kérdésekkel egyaránt foglalkozik. A NATO jelentõs támogatást nyújt a Paktum számára, fõleg a biztonsági területen. Ezt szolgálja a Washingtoni Csúcstalálkozón útjára indított Délkelet-európai Kezdeményezés is.

Délkelet-Európa hosszú távú stabilitása mellett a globalizáció, a tömegpusztító fegyverek terjedése és a regionális konfliktusok jelentik a jövõ század legjelentõsebb kihívásait. A Washingtoni Csúcstalálkozón hozott döntések lehetõvé teszik, hogy a Szövetség eredményesen nézzen szembe ezekkel a kihívásokkal. Ezen döntések közül a fõtitkár kiemelte a tömegpusztító fegyverek terjedését meggátló kezdeményezés és a Védelmi Képességek Kezdeményezés (DCI) útjára indítását.

Javier Solana beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország a jövõben is állandó figyelmet igényel. Oroszországnak és a NATO-nak mindig is meglesznek a maguk problémái, de soha sem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék figyelembe a másik felet. Koszovóban kiderült, hogy habár Oroszország maga is gyakran problémaforrás, szerepe a problémák megoldásában is sokszor nélkülözhetetlen.

A legbonyolultabb, de a végén a leginkább megtérülõ befektetés egy erõsebb Európa felépítése. Ez irányban jelentõs elõrelépések történtek az elmúlt években, melyek közül talán a legfontosabb a NATO új parancsnoki struktúrájának kialakítása, mely lehetõvé teszi csak európaiak által vezetett hadmûveletek végrehajtását.

Az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás megvalósulását sokan szkepticizmussal fogadják, pedig az erõsebb Európa az Egyesült Államoknak is létérdeke. Csak egy erõs Európa lehet életképes partnere az Egyesült Államoknak a közös célok megvalósítása során. Európa megerõsödése tehát nem csak az európaiak öncélú érdeke, hiszen a kiegyenlített transzatlanti kapcsolatok az amerikai közvélemény Szövetség iránti elkötelezettségét is elõsegítik.

Az kétségtelen, hogy a nagyobb európai szerepvállalás megvalósítása nem lesz problémamentes, mivel jelentõs aránytalanságok vannak az amerikai elvárások és aközött, amit Európa ténylegesen nyújtani képes. De egyvalamit nem szabad elfelejteni: a transzatlanti közösség mindent elérhet, ha igazán akarja.