1. A NATO Parlamenti Közgyûlés plenáris ülésén elfogadott nyilatkozat a NATO-akció támogatását szorgalmazza, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, melyek esetén lehetõség nyílik a menekültek biztonságos visszatérésére, valamint a béke és biztonság biztosítására a térségben. A közvélemény képviselõiként népeik véleményének adnak hangot akkor, amikor teljességgel elvetik a Milosevics-féle rendszer gyakorlatát. Meggyõzõdésük szerint a nyilatkozatban megfogalmazott békejavaslatok a térség minden lakójának emberi jogait tiszteletben tartják, beleértve ebbe a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot is. Ezen körülmények között az erõszak sajnálatos alkalmazása az emberi jogok védelmében jogszerû.

2. Hitük szerint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kormányának politikája Koszovóban alapvetõ kihívást jelent mindazon értékekkel szemben, amelyeket a NATO alapítása óta képvisel, ezek: a demokrácia, az emberi jogok és a törvényesség.

3. Teljességgel elítélik Milosevics elnöknek és kományának a politikáját, azaz ártatlan polgárok elûzését, a gyilkosságokat és egyéb erõszakos cselekményeket. A parlamenteknek és kormányoknak közösen demonstrálniuk szükséges, hogy Európában nincs helye ilyen típusú vezetésnek, amely a múltban és a jelenben is megengedi az emberi jogok súlyos megsértését. Ez a terrorakció nem gyõzedelmeskedhet.

4. Megerõsítik, hogy tartós béke nem lehetséges igazságszolgáltatás nélkül. A koszovóiak ellen a katonai, rendõri és félkatonai szervezetek által elkövetett atrocitások megsértik a nemzetközi jogot. Milosevics elnöknek és mindazoknak, akik felelõsek az erõszakért, pusztításért és százezrek erõszakos deportálásáért, felelniük kell cselekedeteikért, összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Biztonsági Tanácsa érvényes határozataival. Meglehet, a Nemzetközi Törvényszék intézkedései komplikáltabbá teszik a diplomáciai tárgyalási erõfeszítéseket, azonban kiemelkedõ fontosságú marad a nemzetközi támogatás a törvényesség, az emberi jogok és alapvetõ szabadságjogok védelmére.

5. Szolidaritást vállalnak a koszovóiakkal és a menekültekkel, és sajnálatukat fejezik ki a civil veszteségekért; elismeréssel adóznak a katonák erõfeszítései elõtt.

6. Teljesen osztják a nemzetközi közösség célkitûzéseit, amelyeket az ENSZ fõtitkára fogalmazott meg, és amelyeket az Európai Unió is megerõsített: egy békés, soknemzetiségû, demokratikus és autonóm Koszovó, melynek népei egyenlõ alapon élhetnek biztonságban és élvezhetik az alapvetõ emberi és szabadságjogokat. Mindezen célkitûzések megvalósulását a Jugoszláv Köztársaság területi integritásának tiszteletben tartásával támogatják.

7. Teljes mértékben támogatják a NATO katonai akcióját, amellyel véget kívánnak vetni a koszovóiak szenvedéseinek, és hatékony nemzetközi védelem mellett biztosítani kívánják visszatérésüket otthonaikba. A katoni akció nem a szerb és montenegrói nép ellen irányul, akiknek a szenvedését sajnálattal szemlélik, hanem a belgrádi kormány politikája ellen, amelyet kizárólagos felelõsség terhel mindenfajta veszteségért.

8. Megerõsítik, hogy a konfliktus békés megoldása érdekében Milosevics elnöknek teljesítenie kell azokat a követeléseket, amelyeket a washingtoni csúcstalálkozón megjelent állam- és kormányfõk fogadtak el, ezek:

• igazolhatóan szûnjön meg mindennemû katonai akció, és azonnal érjen véget az erõszak és az elnyomás a jugoszláv erõk által;
• vonják ki Koszovóból a katonai, rendõri és félkatonai erõket;
• nemzetközi katonai erõk állomásoztatása szükséges Koszovóban;
• a menekültek és kitelepítettek feltétel nélkül és biztonságban térhessenek vissza otthonaikba, és akadály nélkül juthassanak el hozzájuk a humanitárius segélyszervezetek;
• a koszovói probléma tartós megoldása érdekében hitelesen bizonyítani kell a szándékot egy politikai keretegyezmény létrehozására.

9. Erõteljes támogatottságot érzékelnek azon általános alapelvek és teljesítésük iránt, amelyekben a G-8 külügyminiszterek állapodtak meg Bonnban, 1999. május 6-án. Mindent el kell követni azért, hogy döntésükre alapozva az ENSZ Alapokmánya VII. fejezete alapján egy ENSZ BT határozat szülessék, és hiszik, hogy a külügyminiszteri nyilatkozat Jugoszlávia általi elfogadása pozitív lépést jelentene.

10. Támogatják kormányaikat két- és többoldalú diplomáciai erõfeszítéseikben, hogy a válság megoldását elérjék. Elismerik és üdvözlik az orosz kormány és képviselõk azon erõfeszítéseit, hogy tartós megoldást találjanak Koszovóban.

11. Koszovón túlmenõen meggyõzõdésük, hogy Európában egy tartós békés és biztonságos rend a NATO és Oroszország közötti szoros együttmûködéssel érhetõ el. Készek orosz kollégáikkal együttmunkálkodni annak érdekében, hogy közös alapot találjanak ebben a válságban és bármely nagyobb jövõbeli európai biztonsági kihívásra.

12. Elismerik és üdvözlik a térség államainak a NATO akcióihoz nyújtott bátor támogatását. Ugyancsak üdvözlik a NATO kötelezettségvállalását, amelyet a Washingtonban elfogadott Tagsági Akcióterv (MAP) tartalmaz, és amelynek a célja az, hogy segítse a tagságra intenzíven törekvõ országokat. A Közgyûlés is mindent megtesz ennek érdekében Rose-Roth programjainak keretében.

13. Ugyancsak támogatják Djukanovics montenegrói elnök demokratikusan megválasztott kormányát, és egész Jugoszlávia demokratizálásának érdekében bevonják a montenegrói törvényhozókat a Közgyûlés tevékenységébe.

14. Kifejezik szolidaritásukat a koszovói menekültekkel, és helyeslik kormányaik és a nem kormányzati szervezetek a menekültek helyzetének javítására tett erõfeszítéseit. Kormányaikhoz fordulnak annak érdekében, hogy megelõzzék Albánia és Macedónia gazdaságának szétzilálódását, és segítsék õket befogadó helyek kialakításával, pénzügyi segéllyel, valamint más módokon is: például azzal, hogy arányosan újabb menekülteket fogadnak be átmeneti idõre Nyugat-Európába és Észak-Amerikába.

15. Támogatni kívánják a jugoszláv demokratikus ellenzéki csoportok törekvéseit országuk demokratikus átalakítása során. Egy demokratikus Jugoszláviának helye van az európai államok közöségében.

16. Meggyõzõdésük, hogy a NATO-nemzeteknek szilárd elkötelezettséget kell vállalniuk a délkelet-európai gazdasági fejlõdés elõmozdításáért. Ezért támogatják kormányaikat abban, hogy elõzetes terveket készítsenek a térség átfogó gazdasági és politikai stabilizálására és demokratizálására, valamint kapcsolódó erõforrásokat nevezzenek meg annak érdekében, hogy a megfelelõen ütemezett újjáépítés a tûzszünet után azonnal megkezdõdhessék. Ezeknek a terveknek kompenzálniuk kell a a szomszédos országokat az elszenvedett károkért, és stratégiát kell kialakítani jövõbeli fejlõdésük és európai uniós integrációjuk érdekében. Az államok támogassák az EU-elnökség stabilitási paktumát. Mindezen tervek alapja a nemzetközi szervezetek (ENSZ, EU, EBESZ, NATO) közötti szoros együttmûködés és koordináció, és a NATO vezetõ szerepe a telepítendõ katonai erõben, ami létfontosságú Koszovó hosszú távú stabilizálása és a menekültek hazatérése érdekében.