A plenáris ülésen felmerült legaktuálisabb probléma, a koszovói válság is jól mutatja a NATO Polgári Védelmi Tervezés jelentőségét.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával együttműködve a NATO példa nélküli katonai és humanitárius erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megoldja a menekültkérdést a Balkánon. Több, mint 20000 főnyi NATO-alakulat dolgozik a humanitárius célok megvalósításáért Albániában és Macedóniában. Közreműködésükkel jutott el a rászorulókhoz 1400 NATO-segélyszállítmány: 4600 tonna élelmiszer és víz, 1500 tonna orvosi eszköz és gyógyszer, 2600 tonnányi sátor és több ezer tonna egyéb segély.

A NATO minden valószínűség szerint folytatja az ENSZ-szel a humanitárius célokért folytatott szoros együttműködést. Az ENSZ főtitkára magas szintű küldöttséget indított a volt Jugoszláviába, és kérte, hogy a NATO is nyújtson majd segítséget az elűzött menekültek hazatelepítésében.

A Szövetség továbbra is minden szükséges segítséget megad, mindaddig, amíg a probléma fennáll: fel van készülve minden eshetőségre, minden időjárási viszontagságra.

A hidegháború óta eltelt időszakban a Szövetség gyökeres változásokon ment keresztül a megváltozott nemzetközi helyzethez való alkalmazkodás érdekében. A XXI. század küszöbén a nemzetközi biztonság koncepciója egyre szélesebb területet foglal magában. A NATO-n belül a Polgári Védelmi Tervezés is meg kell, hogy találja jövőbeni szerepét ebben az új politikai, katonai, gazdasági és szociális környezetben.

A Polgári Védelmi Tervezés (CEP, Civil Emergency Planning) terén a partnerekkel való együttműködés kiemelkedően eredményesnek bizonyult. Nincs olyan partnerségi program, amely ne tartalmazná a Polgári Védelmi Tervezés egy-egy lényeges elemét. Az Oroszországgal és Ukrajnával létesített stratégiai együttműködést szintén erősítik a közös CEP-akciók. A Mediterrán Párbeszéd során is egyre inkább megpróbálják kiaknázni a CEP-ben rejlő lehetőségeket.

Az Euro-atlanti Katasztrófaelhárító Koordinációs Központ példája jól mutatja azt az együttműködést, amely a Partnerség a Békéért mozgalmon keresztül alakult ki. Fontos szerepet játszott az ENSZ és a különböző katonai, illetve civil szervezetek munkájának összehangolásában.

Ez a központ nem a semmiből bukkant elő, hanem a NATO Polgári Védelmi Tervezés 5 éves kemény munkája hozta létre, ezzel is ápolván a párbeszédet és fejlesztvén az együttműködést.

A Washingtoni Csúcstalálkozón elfogadott új Stratégiai Koncepció megerősítette a biztonságnak azon átfogó megközelítését, amelyet már 1991-ben jóváhagyott a Szövetség. Ennek értelmében a NATO a védelmi dimenzió mellett nagy fontosságot tulajdonít a politikai, gazdasági, szociális, humanitárius és környezetvédelmi tényezőknek egyaránt.

Az új Stratégiai Koncepciót meghatározó elvek a NATO koszovói beavatkozása kapcsán a gyakorlatban is megvalósultak. A humanitárius katasztrófára való gyors reagálás bizonyítja a NATO rugalmasságát, amelyre a jövő évezredben a Szövetség mellett a Polgári Védelmi Tervező Főbizottságnak is szüksége lesz. A következő feladat a Polgári Védelmi Tervezésnek az új Stratégiai Koncepcióhoz való teljes körű hozzáigazítása.

A Szövetség fő célja továbbra is a NATO alapját képező értékek védelme: a demokráciáé, az egyéni szabadságé, a törvényes rend uralmáé, amely egyben a koszovóihoz hasonló válságok megelőzését is jelenti. Az új Stratégiai Koncepció biztosítja mindazokat az eszközöket, amelyek segítségével a NATO sikeresen veheti fel a küzdelmet a XXI. század humanitárius és egyéb új kihívásaival szemben.

(NATO dokumentum, 1999. május 20.)

Javier Solana NATO-főtitkár 1999. május 19-én ünnepélyes keretek között avatta fel az új NATO Irattárat. Mintegy 33000 dokumentumot oldottak fel a titkosság alól, amelyek a Szövetség alapításához és történetének korai szakaszához kapcsolódnak. Az Archívumot a NATO-dokumentumok iránt érdeklődő történészek egyre türelmetlenebb sürgetésére hozták létre. A közeljövőben további 50000 irat közzététele várható, ami jól mutatja a Szövetség nyitottság és átláthatóság iránti elkötelezettségét.

Az Irattár a Manfred Wörnerről elnevezett épületben található, amely a NATO-partnerországok képviselőinek is otthont ad. Itt található egy olvasóterem is, ahol a kutatók hozzáférhetnek a különböző dokumentumokhoz.

(NATO-közlemény (1999)077, 1999. május 17.)