21. A Balkán régió biztonsága elengedhetetlenül fontos az egész euro-atlanti térség stabilitása szempontjából. A cél a térség országainak az euro-atlanti közösségbe történő integrálása. Az államok közötti kapcsolatoknak itt is az emberi jogok tiszteletben tartásán, a demokrácián, az egyéni szabadságon és a törvényességen kell nyugodniuk.

22. A Szövetség elkötelezetten törekszik arra, hogy a 21. századra egy megerősített és még hatékonyabban működő kapcsolatrendszert építsen ki a partnerországokkal az EAPC és a PfP keretein belül.

23. Az 1997-ben létrehozott EAPC biztonsági kérdések megoldásának eszköze, és a Szövetség valamint a partnerországok közötti erőteljesebb politikai konzultációhoz és gyakorlati együttműködéshez jelent keretet. A tagállamok rendszeresen megvitatnak regionális biztonsági kérdéseket (Bosznia, Koszovó) is. Az együttműködés olyan új területekre is kiterjed, mint a békefenntartás, az aknamentesítés, a kisebb fegyverek elterjedésének kontrollja és végezetül a katasztrófa -elhárítás és humanitárius segélyezés.

24. Az 1997-ben útjára bocsátott megerősített PfP-programot is végrehajtották. Az IFOR/SFOR műveletekben megedződött együttműködés fokozta a NATO és a partnerországok közötti interoperabilitást, a partnerek jelenléte a Szövetség főhadiszállásain megteremtette a lehetőségét a partnerek részvételének a NATO--PfP gyakorlatok megtervezésében , és a NATO-vezette műveletekben való részvételnek. Ugyancsak lehetővé vált Albánia és Macedónia megsegítése egy NATO-művelet keretében.

25. Üdvözlik mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a partnerek döntéshozatalba és tervezésbe való megfelelő bevonásával az együttműködés még gyakorlatiasabbá tételét hivatottak szolgálni. A végcél egy az együttműködésen alapuló biztonsági rendszer kiépítése. Ezt az alábbi módon kívánják elérni:

- jóváhagyták a NATO-vezette PfP-műveletek Politikai-Katonai Keretegyezményét, amely lehetővé teszi a partnerek számára, hogy ezen műveletek politikai irányításába, tervezésébe és végrehajtási mechanizmusaiba is betekinthessenek;

- kiterjesztették és átalakították a Tervező és Áttekintő Folyamatot (Planning and Review Process) azért, hogy erősítsék a partnerek részéről kijelölt egységek interoperabilitását;

- a PfP tréning és oktatási programjainak új színterei a PfP Tréning Központok, a PfP-gyakorlat Szimulációs Hálózata, és a Védelmi Akadémiák és Biztonsági Tanulmányok Intézetei PfP Konzorciuma. Az Észak-atlanti Tanácsot utasították egy Megerősített PfP Tréning és Oktatási Program kifejlesztésére.

26. Szilárdan elkötelezettek a NATO-Oroszország Alapító Okirat alapján az Oroszországgal kialakított partnerség mellett. Közös cél a biztonság és stabilitás erősítése az euro-atlanti térségben. A koszovói válság során a nemzetközi közösség közös célkitűzéseit osztották, ezek az erőszak megállítása, a humanitárius katasztrófa elkerülése, és egy politikai megoldás feltételeinek megteremtése. Ezek a célkitűzések ma is érvényesek. A konzultáció és a párbeszéd válságok idején még fontosabbak. A Szövetség a fenti alapokon kész visszatérni a konzultációhoz és együttműködéshez, valamint kész továbbá Oroszországgal együtt egy nemzetközi megoldás kialakítására a koszovói válsággal kapcsolatosan.

27. A NATO-Oroszország Közös Állandó Tanács a konzultáció, az átláthatóság és bizalomerősítés, valamint az együttműködés színterévé vált. Az orosz részvétel a boszniai béke-megállapodás végrehajtásában jelentős előrelépés volt az együttműködésen alapuló kapcsolatok kialakítása irányában. Olyan területeken folyt párbeszéd, mint a fegyverzetcsökkentés és fegyverzet -ellenőrzés, beleértve ebbe a CFE-szerződés módosítását is, valamint a békefenntartás és a nukleáris fegyverzetek kérdései. Ugyancsak fokozódó együttműködés bontakozott ki a stratégiai, védelempolitikai, költségvetési, infrastrukturális fejlesztési és a proliferációs kérdésekben is.

28. Nagy fontosságot tulajdonítanak annak az erős , tartós és megkülönböztetett partnerségnek is, melyet Ukrajnával alakítottak ki. Ukrajna fontos szerepet játszik szűkebb környezetének és az euro-atlanti térségnek a biztonsága és stabilitása szempontjából egyaránt. A kapcsolatok a NATO-Ukrajna Okmány (Charter) (Madridban írták alá) alapján továbbfejlődtek. Támogatják szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, demokratikus fejlődését, gazdasági felvirágzását és nem nukleáris hatalom státuszát. Üdvözlik a Védelmi Reform Közös Munkacsoport, a kijevi NATO-hivatal (Liaison Office) és a NATO-Ukrajna Bizottság (Commission) tevékenységét.

29. A Mediterrán Dialógus fejlődik és integráns része az együttműködésen alapuló biztonsági rendszer kialakításának, hiszen a Mediterráneum biztonsága és stabilitása elválaszthatatlan Európáétól. Szélesebb és mélyebb együttműködés és dialógus felé haladunk a térség országaival. Regionális szinten a kölcsönös megértést jól szolgálják a Rómában (1997) és Valenciában (1999) megrendezett konferenciák és a hasonló rendezvények. A NATO a maga részéről kész a szorosabb együttműködésre, különösen olyan irányokban, ahol új értékeket közvetíthet, ilyen például a katonai terület. Egyéb nemzetközi erőfeszítések a térségben, így például az EU barcelonai kezdeményezése is jól szolgálják a bizalomépítést.

30. A nukleáris, biológiai és vegyi (NBC weapons) fegyverzetek és hordozóeszközeik elterjedése közvetlen katonai fenyegetést jelenthet a szövetségesek népességére, azok területeire valamint haderőire, éppen ezért a kérdés komoly megfontolást kíván a Szövetség részéről. A legfőbb cél a proliferáció megakadályozása, vagy ha ez nem sikerül, akkor diplomáciai eszközökkel való megszüntetése. A Szövetség megerősíti támogatását minden a proliferáció megakadályozására megszületett egyezmény végrehajtására, azok továbbfejlesztésére.

31. A Tömegpusztító Fegyverek Kezdeményezés (WMD Initiative) növeli az egyetértést a szövetségesek körében a kérdésről valamint arról, hogy hogyan válaszolják meg azokat, fokozza az ezzel kapcsolatos hírszerző tevékenységet és a szövetségesek közötti információ-megosztást; a közvélemény figyelmének felkeltése érdekében információs stratégiát alakít ki; megerősíti a már kialakított programokat, amelyek fokozzák a katonai készenlétet arra, hogy képesek legyenek egy WMD-környezetben is tevékenykedni és a fenyegetést hatékonyan kezelni; fokozottabb információ-cserét tesz lehetővé a szövetségesek olyan nemzeti programjairól, amelyek a WMD-fegyverek megsemmisítését szolgálják; képessé teszi a tagállamokat egymás lakosságának a védelmére WMD-kockázatok ellenében; a NATO Nemzetközi Titkárságán belül létrehozza a fenti erőfeszítések támogatására WMD-központját. A kezdeményezés egyesíti magában a Szövetség proliferáció- ellenes tevékenységének politikai és katonai vonatkozásait.

32. A fegyverzet -ellenőrzés, a fegyverzetcsökkentés és a proliferáció megakadályozása fontos biztonsági célkitűzés marad. A Szövetség, párhuzamosan a biztonsági környezet változásával, maga is lényeges fegyverzetcsökkentést hajtott végre, tagállamai, a fenti három területen, részesei valamennyi nemzetközi szerződésnek és elkötelezettek azok teljes végrehajtása mellett. A NATO védelmi szövetség lévén a fegyveres erők lehető legkisebb szintjével látja el feladatait. A Szövetség a fenti három területen kész minden új lehetőség feltárására, ezért a Tanács a decemberi miniszteri értekezletre javaslatot tesz egy mechanizmus kialakítására az új javaslatok elbírálására. Ezekben a kérdésekben a NATO fokozza a konzultációt partnereivel, Oroszországgal és Ukrajnával.

33. A CFE-szerződés (a hagyományos fegyverzetekről) az európai biztonság sarokköve. Sikeres átalakítása fontos érdek, az eddigi tárgyalások során a Szövetség kész volt újabb lényeges csökkentések végrehajtására, a többi résztvevőnek követnie kellene ezt a példát Üdvözlik tehát a főbb kérdésekben ezen a téren 1999 márciusában Bécsben elért megállapodást, és mindent megtesznek azért, hogy a módosított szerződés a novemberi isztambuli csúcson aláírható legyen. Addig is a létező szerződés végrehajtása létfontosságú.

34. Felszólítják Oroszországot arra, hogy késedelem nélkül ratifikálja a START II. Szerződést. Ily módon megvalósulna az atomarzenál lényeges csökkenése, és meg lehetne kezdeni a tárgyalásokat a START III. Szerződés keretében a további csökkentésről. A Szövetség továbbra is elkötelezett a kísérleti nukleáris robbantásokat megtiltó átfogó szerződés (Comprehensive Test Ban Treaty - CTBT) mielőbbi életbe lépése mellett, és várja minden ország csatlakozását ehhez. Támogatják továbbá a tárgyalások megkezdését egy a hasadó anyagokról szóló szerződésről (Fissile Material Cut-Off Treaty).

35. Egy kötelező érvényű okiratot (protocol) kívánnak elfogadtatni a biológiai és mérgező fegyverekről szóló konvenció (Biological and Toxin Weapons Covention) végrehajtásának ellenőrzésére. A kémiai fegyverekről szóló konvencióhoz (Chemical Weapons Convention) való általános csatlakozásnak, és annak végrehajtásának is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Támogatják az aknamentesítésről szóló Ottawai Konvenció végrehajtását, az EAPC ilyen irányú kezdeményezéseit és a Boszniában e téren tett erőfeszítéseket.

36. Felszólítják Belorussziát, Oroszországot, és Ukrajnát, hogy csatlakozzanak a Nyitott Égbolt Szerződéshez (Open Skies Treaty).

37. Fokozzák együttműködésüket a nemzetközi szervezetekkel.

38. Ahogyan azt a Washingtoni Szerződésben is megfogalmazták elismerik az ENSZ BT elsődleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában. Boszniában is együttműködtek. Várakozással tekintenek a további együttműködés lehetőségeire a válságmegelőzés és válságkezelés, a válságra válaszként végrehajtott műveletek, (beleértve a békefenntartó műveleteket is) és humanitárius segélyezés területein. Koszovóban támogatják az ENSZ menekültügyi főbiztosának erőfeszítéseit. A Szövetség a jövőben eseti alapon fogja megvizsgálni az ilyen típusú együttműködés lehetőségét.

39. Kiterjedt együttműködés és koordináció alakult ki a Szövetség és az EBESZ között a koszovói ellenőrző misszió során. A kapcsolatok remélhetőleg felhasználhatók lesznek a jövőben az EBESZ együttműködésről kialakított koncepciója szellemében a válságmegelőzés, békefenntartás, válságkezelés és a helyreállítás során. Támogatják az EBESZ erőfeszítéseit az Európai Biztonsági Charta létrehozása érdekében, amelyet elfogadhatnak Isztambulban.

40. A NATO-nak és az EU-nak közös stratégiai érdekei vannak. A két szervezet közötti együttműködés lehetőségét eseti alapon bírálják el.

41. Változik a NATO parancsnoki struktúrája is. Ennek eredményeként a Szövetség hatékonyabban és rugalmasabban lesz képes végrehajtani küldetéseit. Az új struktúra segíti a kibővített NATO-t, a partnerekkel való együttműködést, és a WEU-vezette akciókat lehetővé teszi. A CJTF-koncepció is valósággá vált, amely segítheti a jövő század válságkezelő akcióit. Januártól Spanyolország teljesen integrálódott a katonai struktúrákba.

42. A terrorizmus is komoly fenyegetést jelent, azzal szemben nemzeti és nemzetközi szinten is harcot hirdetnek. Megfelelő védelem szükséges a telepített NATO-erők és eszközeik részére is, és ez a vendéglátó országra is felelősséget hárít.

43. A jövő sikereinek záloga az, hogy modern fegyverek és technológiák álljanak a Szövetség rendelkezésére. A védelmi iparok hatékonysága és együttműködésük is kiemelkedően fontos tehát az Atlanti-óceán mindkét partján.

44. Üdvözlik a NATO Parlamenti Közgyűlés elnökének és más képviselőinek jelenlétét, a szervezet fontos szerepet játszik a NATO erőfeszítéseinek segítésében. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a kapcsolatok továbbfejlesztésének a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben. Az atlanti társaságok (Atlantic Treaty Association) tevékenységét is nagyra értékelik , mert a Szövetség célkitűzéseinek jobb megértését segítik elő a közvéleményben.

45. Megköszönik az USA kormányának a szívélyes vendéglátást.

(nem szó szerinti fordítás)

(NATO sajtóközlemény NAC-S(99)64)