1. Az Észak-atlanti Szövetség alapításának ötvenedik évfordulóját ünnepelte Washingtonban, és megfogalmazta a 21. századdal kapcsolatos elképzeléseit. A Szövetség a tagországok kollektív védelmének alapja marad, és olyan értékeken nyugszik, mint a demokrácia, az egyéni szabadság, a törvényesség. Azt a transzatlanti kapcsolatot is magában foglalja, amely Európát és Észak-Amerikát egyedülálló védelmi és biztonsági partnerségben kapcsolja össze.

2. A megújuló Szövetség kiterjedtebb, erőteljesebb és rugalmasabb lesz, és a kollektív védelem mellett képes lesz hatékony válságmegelőzésre, válságkezelésre, utóbbiba beleértve a válságokra válaszként végrehajtott műveleteket is. Együttműködik a nemzetekkel és szervezetekkel az euro-atlanti térség biztonságáért, a fejlődésért és a demokráciáért. A három új tag jelenléte is bizonyítja, Európa megosztottsága véget ért.

3. A Szövetség elismeréssel adózik mindazon nőknek és férfiaknak, akik a szabadság ügyét szolgálják, és őrzik a transzatlanti biztonságot.

4. A NATO számára a 21. század már elkezdődött azzal, hogy elfogadta új Stratégiai Koncepcióját, azzal, hogy a Tagsági Akcióterv (Membership Action Plan) keretében folytatni kívánja a bővítési folyamatot, azzal, hogy kialakította a szervezeten belül az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás alapfeltételeit, azzal, hogy útjára bocsátotta Védelmi Képességek Kezdeményezést (Defence Capabilities Initiative), azzal, hogy intenzívebbé tette kapcsolatait a partnerországokkal egy hatékonyabb Partnerség a Békéért programmal és a velük az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsban kialakított erősödő konzultációval és együttműködéssel, azzal, hogy megerősítette a Mediterrán Párbeszédet, és végül azzal, hogy fokozza erőfeszítéseit a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése ellen.

5. Az új Stratégiai Koncepció alkalmazkodik a megváltozott biztonsági környezethez. Kifejezi a Szövetség kollektív védelem és transzatlanti kapcsolat iránti elkötelezettségét, számításba veszi mindazon kihívásokat, amelyekkel a szervezetnek szembe kell néznie. Megteremti a feltételeit a 4. pontban felsorolt feladatok teljesítésének, többek között egy új típusú haderő létrehozásának, amely gyorsabban telepíthető, könnyebben fenntartható, jobb a túlélési képessége és hatékonyabb. Továbbá útmutatóul szolgál a NATO Katonai Hatóságai számára.

6. A nemzetek egy szövetségeként elkötelezettek a Washingtoni Szerződés és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya mellett. A következő, alapvető biztonsági feladatokat látja el: a biztonság területén alapot teremt egy stabil euro-atlanti biztonsági környezetnek, amely a demokratikus intézmények fejlődésén, a vitás ügyek békés rendezésén nyugszik, és amelyben egyetlen ország sem képes az erőszakkal való fenyegetésre vagy az erőszak alkalmazására.

Bármilyen kérdés megvitatására transzatlanti konzultációs fórumot jelent, így például arra az esetre, ha az egyik tagállam biztonságát bármi fenyegetné, vagy a közös érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatására is.

Elrettent és védelmet nyújt a Washingtoni Szerződés 5. és 6. cikkelye alapján bármiféle agresszió fenyegetése ellenében is.

A biztonság és stabilitás erősítése érdekében a Washingtoni Szerződés 7. cikkelye alapján készen áll arra, hogy az euro-atlanti térségben hatékonyan hozzájáruljon a válságmegelőzéshez és kezeléshez, beleértve ebbe a válságra adandó válaszként a lehetséges műveleteket is.

Az euro-atlanti térség országaival széles körű partneri kapcsolatokat és együttműködést épít ki és párbeszédet folytat azzal a céllal, hogy növekedjék a kölcsönös bizalom és a Szövetséggel közös akciók végrehajtásának a képessége.

7. Üdvözlik az új tagokat, akiknek a belépése új fejezetet nyit az Atlanti Szövetség történetében. A Szövetség, összhangban Alapokmánya 10. cikkelyével és a madridi nyilatkozat 8. paragrafusával, elkötelezett a szervezet nyitottsága mellett. Ez egy fejlődési folyamat része, amely számításba veszi egész Európa politikai és biztonsági fejleményeit. A végcél egész Európa egysége és szabadsága. A bővítési folyamat folytatása ebbe az irányba hat.

Elismerik és üdvözlik Románia és Szlovénia ilyen irányú erőfeszítéseit és fejlődésüket, hasonlóképpen a balti államokét, a pozitív fejleményeket Bulgáriában és utóbb Szlovákiában. Hálásak a macedón és albán kormányoknak is a segítségért. További erőfeszítésekre buzdítanak a demokratikus intézmények, gazdaságaik és haderőik megerősítése terén, szomszédaikkal kialakított viszonyuk javítása is fontos szempont, valamint hozzá kell járulniuk az euro-atlanti térség biztonságához és stabilitásához is. A Szövetség kész mélyíteni velük az együttműködést, és növelni politikai és katonai részvételüket a szervezet munkájában. A további bővítés a Szövetség politikai és stratégiai érdeke, ezért aktív kapcsolatokra törekszik az aspiráló országokkal. Senkit sem zárnak ki előzetesen semmilyen indokkal a jelentkezők köréből. Jelenleg 9 ország jelezte ilyen irányú szándékát.

A Tagsági Akcióterv az alábbiakat tartalmazza: az aspiráló országok éves egyéni nemzeti felkészülési programjainak Szövetséghez való felterjesztését politikai, gazdasági, védelmi, biztonsági és jogi előkészületeikről. Visszacsatolási mechanizmus kiépítését, amely politikai és módszerbeli tanácsadást és évenkénti 19+1-es találkozókat foglal magában. A jelölt országok számára a védelmi és katonai téren történő segítségnyújtást, a védelmi tervek közös kidolgozását és áttekintését. A külügyminiszterek feladata figyelemmel kísérni az Akcióterv végrehajtását, és legkésőbb a 2002-ig sorra kerülő csúcstalálkozón áttekintik a fejleményeket.

8. Ismét megerősítik a transzatlanti kapcsolat fenntartását és támogatják a Szövetség európai pillérének megvalósulását az 1996-ban, Berlinben elfogadott irányelvek alapján. Ennek értelmében egy európai NATO-parancsnok (európai főparancsnok-helyettes) és európai NATO-főhadiszállások (az új CJTF-koncepcióhoz kapcsolódóan) vehetnek részt a NYEU-vezette akciókban. A NATO és a NYEU közötti szorosabb kapcsolat a közös tervezésben, hadgyakorlatokban (2000-ben közös válságkezelő gyakorlatot tartanak) és konzultációkban és NATO-eszközök igénybe vehetőségében nyilvánul meg.

9. Üdvözlik, hogy új lendületet vett az Amszterdami Szerződésben megfogalmazott közös európai biztonsági és védelmi politika kialakítása. Megerősítik, hogy a nagyobb európai szerepvállalás hozzájárul a szövetség életképességének megmaradásához a 21. században. Ezért elismerik az Európai Unió azon törekvését, hogy saját akciókat vezethessen azokon a területeken, ahol a Szövetség egésze nem kötelezte el magát. Ezen folyamat erősödése révén szükség van a NATO és az EU közötti kölcsönös konzultáció, együttműködés és átláthatóság fejlesztésére. Mind az EU-tagoknak, mind pedig a többi európai szövetségesnek erősítenie kell védelmi képességét és különösen fontos, hogy a nem EU-tag, de szövetséges európai országokat is bevonják az EU-vezette válságkezelő akciókba. Mindezen folyamatok a már létező NYEU-NATO mechanizmusokra épülnek.

10. A fenti irányelvek alapján a Szövetség készen áll arra, hogy meghatározza és megtegye a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az Európai Unió felhasználhassa a Szövetség eszközeit és lehetőségeit. Ennek szellemében az EU az általa vezetett hadműveletek katonai tervezéséhez felhasználhatja a NATO tervezési kapacitását. Az EU-vezette hadműveletek során rendelkezésre állnak az előre meghatározott NATO-eszközök. A NATO európai főparancsnok-helyettesének hatáskörét az EU-vezette akciókra is ki fogják terjeszteni a jövőben. Továbbfejlesztik a NATO védelmi tervezési rendszerét annak érdekében, hogy tegye lehetővé a csapatok felhasználhatóságát az EU-vezette hadműveletekben is.

11. A Védelmi Képességek Kezdeményezés növeli a Szövetség védelmi képességét és biztosítja a jövőbeni multinacionális hadműveletek hatékonyságát - bármely típusú misszióban - a jelenlegi és az előrelátható biztonsági környezetben, különösen a szövetséges erők közötti interoperabilitás fejlődésének tekintetében. Ezzel összefüggésben 1999 végéig befejezik a Többnemzetiségű Egyesített Logisztikai Központ (Multinational Joint Logistics Centre) koncepciójának megvalósítását és 2002-ig elvégzik a C3 rendszer továbbfejlesztését is. Egy Magas Szintű Irányító Csoportot (High-Level Steering Group) is létrehoztak, amely a Védelmi Képességek Kezdeményezést és céljainak végrehajtását felügyeli.

12. Megerősítik az 1995-ben megalkotott Daytoni Békemegállapodás végrehajtásával kapcsolatos elkötelezettségüket, és kifejezik a konstruktív munkára való készségüket mindazon érdekeltekkel, akik annak végrehajtását támogatják.

13. Az SFOR-jelenlét továbbra is nélkülözhetetlen marad Bosznia-Hercegovinában, mind a béke megőrzése, mind pedig a nem katonai jellegű feladatok végrehajtásához szükséges biztonságos környezet fenntartása okán. A politikai stabilitás és megbékélés miatt nagyon fontos, hogy azok a menekültek is visszatérjenek otthonaikba, akik lakhelyükön kisebbségben élnek.

14. Az SFOR továbbra is szorosan és hatékonyan együttműködik a Főmegbízottal, a korábbi Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi bírósággal (ICTY), az EBESZ-szel, az ENSZ Nemzetközi Rendőri Erőivel és minden olyan szervezettel, amelyek a békeszerződés civil jellegű feladatainak végrehajtásával foglalkoznak.

15. Az SFOR-jelenlét azonban nem tartható fenn határozatlan ideig. Az Észak-atlanti Tanács feladata, hogy megvizsgálja, hogy az SFOR a jövőben milyen méretű és szerkezetű legyen.

16. A koszovói válság azzal a veszéllyel fenyeget, hogy destabilizálja a Jugoszlávia határain túli területeket is. Ez szükségessé teszi az egész délkelet-európai válságövezet stabilizálásának átfogó megközelítését. A régió biztonságának, prosperitásának és demokratikus polgári társadalmának kiépítése fokozottabb nemzetközi szerepvállalást igényel.

17. A NATO ezért zavartalanabb és együttműködésen alapuló kapcsolatokat épít ki a régió országaival és azok között. A régió országainak gazdasági fejlettsége közötti különbség, valamint a problémáik sokfélesége és komplexitása miatt átfogó, összefüggő és jól szervezett nemzetközi erőfeszítéseket kell tenni a stabilitás és fejlődés megteremtése valamint a humanitárius problémák megoldása érdekében. E célok eléréséhez a NATO, a NYEU, az EU, az EBESZ és az ENSZ közötti szoros együttműködésre van szükség. A feladatok megvalósításában a nemzetközi pénzügyi intézetek is döntő szerepet játszhatnak.

18. A NATO kezdeményezi egy biztonságpolitikai kérdésekről szóló konzultációs fórum létrehozását, melyen a NATO-tagországok és a régió országai vesznek részt.

19. A Szövetség vezetői arra utasítják az Észak-atlanti Tanácsot, hogy adjon tartalmat ennek a javaslatnak a már létező EAPC és PfP kereteken belül: szervezzen 19+1 tag részvételével konzultációkat azokon a területeken ahol lehetséges, segítse elő a regionális együttműködést az EAPC kooperációs mechanizmusának keretei között, építve a már meglevő regionális kezdeményezésekre, szervezzen NATO biztonsági együttműködési programokat, régiós szintű PfP- hadgyakorlatokat a térség országaiban, helyezzen nagyobb hangsúlyt a Szövetség és a partnerek közötti kétoldalú együttműködésre.

20. Üdvözlik az Európai Unió Délkelet-Európai Stabilitási Paktumról májusban tartandó konferenciáját és a Délkelet-Európai Együttműködési folyamatot. A különböző kezdeményezések közötti kapcsolódás és koordináció nagy fontossággal bír.

(NATO sajtóközlemény NAC-S(99)64)