No. 10. (99/04/09) Az euro-atlanti integráció két hónapja
1999 február-március összefoglaló
február 1.
- Javier Solana NATO-főtitkár
nyilatkozata szerint, egy koszovói békemegállapodás biztosítása érdekében akár 30 ezer NATO-katona telepítése is elképzelhető a szerbiai tartományban.
- A Göncz Árpád nem hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. Elmondta, hogy Magyarországon a közeli NATO-belépés nagyfokú támogatottságot élvez. Arra kérte a két kormánypártot: támogassák Románia euro-atlanti integrációs törekvéseit.
február 2.
- Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet szerint az utolsó akadályok is elhárultak, és az áprilisi jubileumi csúcsértekezleten hazánk képviselői már teljes szavazati joggal vehetnek részt a szövetség új programjának meghatározásában. Az alkotmánymódosítás elmaradása nem akadálya a teljes jogú tagságnak, de az ország választott szövetségesei elengedhetetlennek tartják, hogy ne legyenek akadályai a katonai szervezetben való gyors és rugalmas magyar részvételnek.
február 3.
- A parlamenti pártok a Fidesz kezdeményezésére tárgyalnak a NATO-csapatmozgásokkal összefüggő alkotmánymódosításról. A Fidesz és az MDF továbbra is az ötpárti konszenzussal kialakított javaslatot tekinti tárgyalási alapnak. E szerint a békefenntartó tevé
kenység kivételével - az Országgyűlés helyett a kormány hatáskörébe kerülne a csapatmozgások engedélyezése. A Fidesz ugyanakkor nyitott az MSZP és az FKGP kompromisszumos javaslataira is. Kovács László szerint a magyar csapatok béketeremtő tevékenységét a Ház minősített többséggel engedélyezze, a hadgyakorlatokon való részvételhez pedig a Honvédelmi Bizottság kétharmados támogatására legyen szükség.
- Egyetértés alakult ki a parlament Külügyi Bizottságában arról, hogy Magyarország alapvető érdeke a koszovói konfliktus békés, tárgyalásos úton rendeződjön.
Szent-Iványi István, a bizottság elnöke ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy érvényben van az a parlamenti határozat, amely a NATO gépei számára lehetővé teszi a magyar légtér használatát.
február 4.
- Az évtized csődhulláma után az utóbbi években ismét magához tért a magyar hadiipar. Korábban 40-50 cég működött az iparágban, közülük 10-15 volt meghatározó jellegű. Ezek mindegyikét elérte valamilyen formában a csőd. A magyar hadiiparban megmaradt a szak
mai és technikai mag, a Központi Műszaki Fejlesztési Alap keretében pedig pályázati pénzhez is juthattak a cégek, amelyeknek fő profilja változatlanul az elektronika.
- Rudolf Scharping német védelmi miniszter - aki kelet-közép-európai körútja során végiglátogatja a NATO-tagság küszöbén álló hármakat - elmondta, hogy Németország kiképzésben és a haditechnikában is segíteni kívánja új szövetségeseit.
február 5.
- Naumann tábornok közölte, Rambouillet eredményétől függetlenül csakis egy nemzetközi katonai erő lesz képes fenntartani a békét a dél-szerbiai tartományban élő 200 ezer szerb és 1,8 millió albán között. Naumann, valamint vezető nyugati politikusok 25-35 ezer fős egységről beszélnek, amelyeknek oroszlánrészét a nyugat-európai NATO-szövetségesek adnák. A Koszovóban tervezett nemzetközi békefenntartó erő - amely az új feladatokat kereső NATO számára egy újabb területen kívüli bevetés.
- Magyarország továbbra is támogatja a szlovén NATO-tagságot - mondta egynapos szlovéniai látogatását követően Orbán Viktor
február 6.
- A koszovói konfliktus elviselhetetlen Európa számára, az érdekelt nagyhatalmak pedig nem tűrik, hogy az erőszak Délkelet-Európa stabilitását veszélybe sodorja - figyelmeztetette Jacques Chirac francia államfő a Párizs melletti Rambouillet-ban szombaton megnyílt nemzetközi Koszovó-konferencia részvevőit.
- Gerhard Schröder üdvözölte a NATO keleti bővítését, de az új tagok felvétele után előbb a konszolidáció időszakának kell következnie. Bubiuc román védelmi miniszter ezzel szemben országa mielőbbi felvételét szorgalmazta, leszögezve, hogy a "nyitott kapu" politikája világos perspekíva időpont nélkül hiteltelenné válik.
február 7.
- Moszkva továbbra is ellenzi a NATO-bővítést, ugyan nincs vétójoga, elvárja azonban, hogy véleményét komolyan vegyék.
Jevgenyij Guszárov orosz külügyminiszter-helyettes beszélt erről a 35. nemzetközi biztonsági konferencián.
február 8.
- Az Országgyűlés ma döntött Magyarország NATO-csatlakozásáról és az Észak-atlanti Szerződés ratifikálásáról. A törvényjavaslatot 330 igen szavazattal, 13 ellenében (MIÉP) és egy tartózkodás mellett elfogadta a Ház. A szerződés kihirdetéséről vita nélkül határoztak a képviselők.
Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy véget ért az a folyamat, amely visszavezetheti hazánkat a nyugati védelmi rendszerbe. Kuncze Gábor frakcióvezető parlamenti beszédében azt hangsúlyozta: hazánk NATO-csatlakozása 1956-nak, a rendszerváltozást követő konszenzusos politikának és az 1994-98 közötti gazdasági stabilizációnak köszönhető.
- A parlament nagy többséggel, a MIÉP ellenszavazata mellett, elfogadta a hazánk és a NATO közötti partnerségi program idei tételes tervezetét is. Ezzel a döntéssel az Országgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Honvédség alakulatai részt vehessenek az előre meghatározott NATO-gyakorlatokon.
február 9.
- Veszprémben ünnepélyesen átadták az amerikai segítséggel kialakított Légtérszuverenitási Hadműveleti Központot (angol rövidítése: ASOC). A hadrendbe állított csúcstechnológiás berendezésekkel biztonságosan lehet ellenőrizni mind a katonai, mind a polgári
célú repülést hazánk légterében. A központ ugyanakkor Peter Tufo szerint a NATO-val való együttműködési képesség első kézzelfogható eredményét is jelenti. A 16 NATO-tagállam integrált légvédelmi rendszeréhez kapcsolható a belépéskor a most átadott központ.
- A Budapesten tartózkodó román kormányfő, Radu Vasile arra számít, hogy Magyarország NATO-tagként tovább támogatja Románia euroatlanti integrációs törekvéseit.
február 10.
- Göncz Árpád köztársasági elnök aláírta Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozását rögzítő okirat kibocsátásáról, valamint a Washingtoni Szerződés kihirdetéséről szóló törvényt.
február 11.
- Strobe Talbott az amerikai külügyminiszter első helyettese a rambouillet-i konferencián kijelentette, hogy a NATO korszerűsítése az amerikai külpolitika egyik aktuális fő feladata. Azt kell eldönteni az áprilisi washingtoni csúcsig, hogy melyek legyenek a bővítés után a NATO feladatai. A mostani konferenciát tartja olyan próbának, amely már az atlanti szerezet új szerepére is utal.
február 14.
- D'Alema olasz miniszterelnök szerint Magyarország olyan pillanatban lesz a NATO teljes értékű tagja, amely különösen fontos a szövetség szempontjából. Az, hogy a NATO nápolyi központú déli szárnyához tartozik majd az olasz-magyar kapcsolatoknak is újabb lendületet adhat.
- Március 12-ig a honvédség teljesíti a NATO-tagsághoz szükséges alapkövetelményeket (törvényi módosításokat, a titokvédelmi előírásokat és a szövetség kommunikációs és integrált védelmi rendszeréhez való csatlakozást). További fontos feladatai közé tartozik a hadsereg műszaki fejlesztése, a katonák nyelvi képzése - mondta közigazgatási Wachsler Tamás, a H M államtitkára.
február 16.
- Madeleine Albright, az amerikai diplomácia vezetője
Magyarország, Csehország és Lengyelország külügyminiszterét március 12-re a missouri állambeli Independence-be invitálta a három ország NATO-csatlakozása alkalmából rendezendő ünnepségre.
február 20.
- Harmadszor rendezték meg a Kormány és a határon túli magyar szervezetek találkozóját, amelynek a magyar NATO-tagság és az EU-integrációs folyamat ad aktualitást. Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: hazánk érdeke, hogy külpolitikai környezete stabil és biztonságos legyen. - Nem akarjuk a választóvonalak szakadékká mélyülését a térségben, nem akarunk új vasfüggönyt. Érdekünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül sor kerüljön a bővítés második körére, és hogy a környező országok számára is reális esély teremtődjék a csatlakozásra.
február 22.
- Szabó János honvédelmi miniszter Urbán Lajost kinevezte, a vezérkari főnök első helyettesévé, Talla Istvánt a légierő vezérkari főnökévé, továbbá Fodor Alajost a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai helyettes államtitkárává és Kositzky Attilát pedig megbízta a légierő doktrínáját kidolgozó munkacsoport vezetésével.
február 23.
- Részleges megállapodásokkal fejeződött be tegnap a kétszer is meghosszabbított koszovói békekonferencia a Párizs környéki Rambouillet-ban. A szembenálló felek abban állapodtak meg, hogy március 15-én újra tárgyalnak. A NATO főtitkár óva intette a koszovói feleket, hogy a hátralévő időben megsértsék a tűzszünetet, provokációba bocsátkozzanak vagy megsértsék az ENSZ Biztonsági Tanácsának érvényes határozatait.
Javier Solana leszögezte, hogy a NATO továbbra is kész bármilyen eszközt felhasználni a koszovói válság békés megoldásának felkutatása és az emberi szenvedés elkerülése érdekében. A légicsapásokra készülő repülőgépeket készültségben tartják, és folytatódik az esetleges békefenntartó akció tervezése is.
február 26.
- A cseh és a lengyel államfő ellátta kézjegyével az országaik NATO-csatlakozásáról szóló okmányokat.
- Kína a Biztonsági Tanács állandó tagjaként megvétózta a Macedóniában állomásoztatott ENSZ-kéksapkások mandátumának hathónapos meghosszabbítását. (Macedónia diplomáciai kapcsolatot létesített Tajvannal.) Az ENSZ-kéksapkások helyett a NATO vállalja át teljes mértékben a feladatokat. Macedóniában már most is több mint kétezer főnyi NATO-erő állomásozik, akiknek a küldetése biztosítani a koszovói tűzszünet felett őrködő 1300 EBESZ-megfigyelőt.
március 2.
- A párizsi nemzetközi konferencián, amelyen Ukrajna és az euroa-tlanti biztonság kapcsolatát tekintették át a meghívott kutatók, Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Ukrajna támogatását sürgette. Ukrán részről egyértelművé tették, Kijev integrálódni kíván az új európai struktúrába.
- Az Országgyűlés elfogadta az idei két- és többoldalú megállapodások alapján tervezett csapatmozgásokról szóló határozatott. Az elfogadott határozat lehetővé tesz 72 két- és többoldalú csapatmozgást ebben az évben. A módosítások értelmében a holland légierő kijelölt alegysége legfeljebb 250 fővel, tíz F-16-os és egy szállító-repülőgéppel, rakéta és lőszer nélkül tehet Kecskeméten látogatást. Ehhez azonban az Országgyűlés engedélye szükséges. E módosításból következik, hogy a későbbiekben minden száz főt és öt harci technikai eszközt meghaladó csapatmozgás esetében az Országgyűlés engedélyére lesz szükség. A Ház által elfogadott másik módosítás szerint a csapatmozgások költségeiről a honvédelmi tárcának 2000-ben tájékoztatnia kell a parlamentet.
március 3.
- A március 9-én kezdődő itáliai NATO-hadgyakorlaton részt vevő 130 magyar katona és 40 jármű vasúton - Szlovénia és Horvátország érintésével - jut majd el Udinébe. A döntést nem befolyásolja, hogy osztrák sajtóértesülések szerint a NATO ausztriai tranziten
gedélyt kért.
- Azt követően, hogy a szenátus után a román képviselőház is ratifikálta a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj felállításáról szóló egyezményt, azonnal megkezdődik a technikai megállapodás aláírásának előkészítése - közölte Cristinel Ghiga őrnagy, a román védelmi minisztérium sajtosztályának vezetője.
március 4.
- A hódmezővásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár csapatünnepségen búcsúztatta el azokat a katonákat, akik az olaszországi Adventure Exchange '99 NATO-gyakorlaton vesznek részt. A NATO-elvek szerinti parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot al
egységek bevonása nélkül hajtják végre tíz ország - köztük a három új tagország - katonái.
- Ausztria szociáldemokrata kormányfőjének közvetlen környezete nem vár változást saját országa számára attól a ténytől, hogy immár újabb oldalról öleli majd körül az Észak-atlanti Szövetség. Ausztria NATO-csatlakozása egyelőre nem időszerű, annál fontosabb azonban az aktív részvétel a békepartnerségben, minden olyan akcióban, amely humanitárius, katasztrófaelhárító, avagy megelőző, ám mentes a katonai aspektustól.
március 5.
- A Magyar Pénzverő Rt.-ben elkészültek a magyar NATO-érmek első példányai (38,65 milliméter átmérőjű, 28,28 gramm súlyú, 925 ezrelékes ezüstből készült). A három új tagállam mindegyike bocsát ki érmeket, amelynek egyik oldala közös (Robert Kotowicz terve), a magyar oldal Bognár György iparművész munkája.
március 7.
- Martinusz Zoltán a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai főosztályának vezetője
szerint: A NATO reagáló erőibe felajánlott csapatok nemcsak Magyarország területén belül, de azon kívül is alkalmazhatók. Ezek a csapatok alkalmasak arra, hogy tejesítsék azt a kollektív védelmi kötelezettséget, amelyet Magyarország a NATO-csatlakozással vállalt. Ezek egy részét a légierő nyolc MiG-29-ese, a szárazföldi vezérkar tatai, szolnoki és hódmezővásárhelyi alakulatai alkotják, illetve ide tartozik többek között a Horvátországban állomásozó műszaki zászlóalj is.
Kijelentette: a csatlakozásig megtörtént a NATO integrált légvédelmi rendszeréhez való kapcsolódás, a magyar felső szintű politikai és katonai vezetés már megfelelően védett csatornákon kommunikál a NATO-val, a szövetség minősített és védett információit pedig technikai, fizikai és személyi vonatkozásban is meg tudjuk védeni.
A NATO százalékos arányban osztja fel a fizetendő tagdíjat. Magyarország a teljes NATO-költségvetés 0,65 százalékát fizeti. Az ez évi tagdíjat természetesen időarányosan kell kifizetni, ami az idén mintegy kétmilliárd forintot jelent.
március 8.
- A magyar társadalom kétharmada támogatja hazánk NATO-tagságát. A többség azonban úgy véli: Magyarország a jövőben olyan konfliktusokba is belekeveredhet amelyekhez semmi köze sincs - derül ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet felméréséből.
március 9.
- A kormányülésen a koalíciós frakciók közös indítvánnyal támogatják a NATO-csapatmozgásokkal kapcsolatos alkotmánymódosítás ügyét. Mivel az MSZP és az SZDSZ nem lát okot a javaslat támogatására, kétséges annak parlamenti elfogadása. Simicskó István (Fidesz), a Honvédelmi Bizottság alelnöke elmondta: a koalíciós pártok legkésőbb a jövő hét elején konzultálnak, és végleges formába öntik javaslatukat. Ezt követően kerülhet sor az ellenzéki pártokkal való egyeztetésre. Reményei szerint az alkotmánymódosítást a Ház még tavasszal elfogadja.
- Jelenleg 32 katona szolgál a Magyar Köztársaság NATO katonai képviseletein, a csatlakozást követően várhatóan 73 nemzetközi beosztást kap Magyarország a NATO Európai Főparancsnokságán és az alárendelt parancsnokságokon. Ebből a csatlakozás napjáig tizenh
ét beosztást foglalnak el magyar tisztek és tiszthelyettesek. Az idén összesen 36-ot, a többi feltöltése 2001-ig is elhúzódik. A megreformált rendszerben Magyarországnak három dandártábornoki posztot ajánlott fel a NATO. Az Első egycsillagos magyar tábornok, Szenes Zoltán április elején foglalja el nápolyi állomáshelyét, a vezérkari főnök logisztikai helyettese lesz.
március 10.
- Kovács Ferenc, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy költségvetésükben csak egy kisebb, 40 millió forintos alap függ össze NATO-tagságunkal. A Budapest és az Észak-atlanti Szervezet tagságára szintén pályázó Szlovénia közötti vasúti összeköttetést különösen sürgetővé tette, hogy a NATO vezetősége Magyarországot a nápolyi központú déli szárnyhoz sorolta. A távközlési politikában is szerepet kapnak a NATO-előírások, például a frekvenciák elosztásánál.
- Évről évre nő az az összeg, amelyet a Magyar Honvédség a nyelvi kiképzésre költ. 1991 és 1995 között évente még csak 6-12 millió forintot szánt ilyen célra a hadsereg, de 1996-ban már 64 millió forintot, tavaly pedig a nyelvi képzés költségei meghaladták a 200 millió forintot. Jelenleg 1679 hivatásos katonának, tisztnek és tiszthelyettesnek van valamilyen szintű angol nyelvvizsgája.
március 11.
- Katonai és politikai szövetségesként folytatott immár tárgyalásokat a magyar kormányfő és az
olasz miniszterelnök. A megbeszéléseken - a koszovói és általában a balkáni helyzet áttekintésén túl - szó esett az atlanti szervezet jövőjéről, feladatairól is. Budapest és Róma egyaránt a "nyitott kapuk" elvet vallja, síkra száll újabb tagországok felvétele érdekében.
- Alapfelszereltségben és alapkiképzésben megfelelő hadsere
ggel lép be Magyarország a NATO-ba - véli Szabó János honvédelmi miniszter. A szükséges technikai fejlesztések nem halaszthatóak sokáig. A radarok beszerzését a szövetségét finanszírozza majd. A repülőtrendet is ki kell írni legkésőbb 2003-ig.
A csatlakozás után a szövetségnek felajánlott úgynevezett gyors reagálású egységek harckészültségének fokozása, a reagálási idő lerövidítése a legfontosabb feladatunk. Hamarosan hadrendbe kerülnek az úgynevezett kis magasságú, azaz a légtér alacsonyabb rétegit védő föld-levegő típusú francia rakéták, jövőre pedig kiírják a gépjárműtrendet, amelynek csak az elkészítése félmilliárd forintba kerül. 2000-ben 4,5 milliárd forintért vásárol új járműveket a honvédség.
A légtérellenőrzésben a következő előrelépés az lesz, ha megkapjuk azt a három nagy hatótávolságú, háromdimenziós képet megjelenítő lokátort, amelyeket a NATO bocsát majd hazánk rendelkezésére. Ezekkel nemcsak a magyar, de részben a környező országok légtere is ellenőrizhető lesz.
- A Financial Times értesülése szerint a NATO nyilvánvalóvá tette az új tagok számára, hogy nem vár el tőlük nagyarányú, költségeiket növelő új fegyvervásárlásokat, hanem első lépésben azt kívánja, hogy
- Korszerűsítsék a meglévő katonai infrastruktúrát, főként a távközléshez, a mindennapos kapcsolattartáshoz szükséges területeken.
- A NATO következő prioritása azonban a légvédelmi rendszerek korszerűsítése, köztük a modern radarberendezések bevezetése lesz.
március 12.
- Magyar idő szerint este hét óra négy perckor Magyarország, Csehország és Lengyelország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagja lett, miután
a három közép-európai ország külügyminisztere (Martonyi János, Jan Kavan és Bronislaw Geremek) a missouri állambeli Independence-ben található Truman emlékkönyvtárban hivatalosan átnyújtották országaik csatlakozási okmányát az amerikai kormányt képviselő Madeleine Albrightnak, (ahogy a NATO alapító okirata megkívánja ezt). Az iratok a washingtoni Nemzeti Levéltárba kerülnek megőrzésre.
Martonyi János beszédében elmondta: a független Magyarország szabad akaratából döntött úgy, hogy belép a NATO-ba.
Ezt követően Madeleine Albright mondott beszédet, majd aláírta azt a levelet, amelyben tájékoztatja Javier Solana NATO-főtitkárt a letétbehelyezésről.
- Albright szerint Moszkva nem akadályozhatja meg a baltiak NATO-meghívását. Romániát és Szlovéniát több szakértő máris tagságra érettnek tartja.
- Javier Solana NATO-főtitkár üzenetet tett közzé: Prága, Varsó és Budapest NATO-ba lépése mindenekelőtt elismerés azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a három ország az elmúlt években tett a demokrácia megerősítéséért, a gazdasági átalakulásért, fegyveres erőik korszerűsítéséért.
március 15.
- Kínában egyértelműen elutasítóan, az egykori Szovjetunió utódállamaiban pedig vegyesen fogadták a múlt heti hármas csatlakozást. A fehérorosz elnök ugyanakkor bejelentette: Minszk a bővítésre válaszul erősíti védelmi képességét. Ukrajnában üdvözölték az új helyzetet. Pozsonyban és Bukarestben a meghatározó politikai erők úgy látják: a bővítés a térség biztonságát és az erőegyensúlyt erősíti.
- Párizsban megnyílt a rambouillet-i értekezlet folytatásának számító tanácskozás a szerbiai tartomány jövőjéről. A koszovói albánok elfogadják a hattagú nemzetközi összekötő csoport rendezési tervét, a szerb álláspont változatlanul elutasító (Belgrádot gya
korlatilag csapatai teljes kivonására köteleznék). Ratko Martovics miniszterelnök-helyettes kijelentette: Ha a NATO meghívás nélkül érkezik Szerbiába, ugyanúgy fogadjuk, mint bármely más agresszort és ellenséget.
március 16.
- A brüsszeli NATO-központnál, ünnepélyes keretek között felvonták Csehország, Lengyelország és Magyarország nemzeti lobogóját is. A magyar zászló Görögország és Izland zászlója közé került. Az eseményen részt vevő magyar küldöttséget
Orbán Viktor kormányfő vezette. Miniszterelnöki szinten képviseltette magát Prága és Varsó is. A hármak miniszterelnökei ezután ábécésorrendben szólaltak fel az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésén, amelyen Javier Solana főtitkár köszöntötte az új tagállamokat. Orbán Viktor kormányfő szerint történelmi elégtétel a mostani csatlakozás azért, ami 1956-ban hazánkban történt.
március 17.
- Katonai tiszteletadás mellett a Honvédelmi Minisztériumnál is felvonták a NATO, Magyarország valamint a többi 18 tagállam zászlaját. Az ünnepségen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök és Szabó János honvédelmi miniszter.
március 18.
- Az ELTE nemzetközi jogi tanszékén NATO Információs és Kutató Központ nyílt. A megnyitó vendégszónoka Norman Ray, a NATO védelmi-támogatási kérdésekért felelős főtitkárhelyettese volt. A központ szülőatyja Chris Donelly, a NATO-főtitkár közép- és kelet-európai ügyek főtanácsadója, aki szerint a "civil" felsőoktatási szférában is fejleszteni kell a magyarországi biztonságpolitikai kutatásokat és oktatást. A központot az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetője, Valki László irányítja.
A központ kialakítása mintegy hárommillió forintba került. Több NATO-tagállam budapesti képviselete segítette az ELTE jogi kara által rendelkezésre bocsátott könyvtár átalakítását és felszerelését. A Magyar Tudományos Akadémia a központot akadémiai kutatóhelynek nyilvánította, s több programot is finanszíroz.
- A hattagú nemzetközi összekötő csoport által kidolgozott koszovói béke-megállapodás 82 oldalas: politikai és katonai rendelkezéseket tartalmaz. A politikai fejezetek előírják, hogy Koszovóban széles körű autonómiát kell kialakítani. Az ott élő albánoknak joguk van parlamentet, kormányt, sőt elnököt választani. A koszovói albánok az egyezmény szerint lemondanak arról, hogy a hároméves átmeneti időszakot követően a tartomány önrendelkezési jogot gyakoroljon. Vagyis nem ragaszkodnak a Koszovó sorsáról döntő népszavazáshoz.
A katonai rész 26 ezer fős nemzetközi békefenntartó erő állomásoztatását teszi lehetővé, NATO- vezetésse l. A szerbeknek csak minimális létszámú katonaságot lenne joguk állomásoztatni a tartományban, és csupán határvédelmi feladatokat láthatnának el. Az albán fegyveres csoportok is beszolgáltatnák fegyvereiket.
március 19.
- Kudarca végződött a párizsi Koszovó-konferencia, mivel Belgrád nem hajlandó aláírni a nemzetközi összekötő csoport rendezési tervét. Az EBESZ a szerbiai tartomány elhagyására szólította fel megfigyelőit (mintegy 1400 főt), több nyugati ország pedig megkezdte belgrádi követségének evakuálásá
t.
- Martonyi János magyar külügyminiszter Budapesten megbeszélést folytatott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőivel a párizsi koszovó-konfernciának a vajdasági magyarságra gyakorolt hatásáról.
március 21.
- A NATO Jugoszlávia elleni légicsapásokra készül. Javier Solana főtitkár konzultált a NATO-tagállamokkal, illetve Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, hogy előkészítse a terepet egy esetleges katonai beavatkozáshoz Koszovóban. A légicsapásokhoz korábban kiadták a mozgósítási parancsot. A NATO-tanács kiterjesztette Javier Solana hatáskörét: a szövetség főtitkára immár nemcsak a szerb légierő, hanem a teljes szerb hadsereg ellen elrendelhet légicsapásokat, ezzel a változtatással a NATO-tagállamok a koszovói helyzet súlyosbodására kívántak reagálni. A szövetség felkészült a bombázásra.
március 22.
- A horvátországi Okucaniban állomásozó magyar műszaki kontingens életére és tevékenységére nincs közvetlen hatással a Jugoszlávia elleni NATO-fenyegetés, a kontingens tagjai valamennyien biztonságban vannak és végzik feladataikat. Ma újabb váltás érkezik, március 31-ig a kontingens 130 tagja cserélődik.
- Az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában
Orbán Viktor miniszterelnök méltatta hazánk NATO-csatlakozásának jelentőségét.
A Ház megkezdte a katasztrófa-elhárításról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A tervezett szerint a kormány katasztrófahelyzet esetén rendeletben vészhelyzetet hirdethet ki. Ilyen esetben a kormány a katasztrófa sújtotta területeken egyidejűleg aktivizálhatja a polgári védelmi szerveket, s erről az államfőt és az Országgyűlést tájékoztatnia kell. Intézkedhet továbbá a honvédség, a határőrség és a tartalékos hadköteleseket is "beveheti". A kihirdetett vészhelyzetben a kormány ezen intézkedései legfeljebb 15 napig lehetnek érvényben, azután az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.
március 23.
- Nem sikerült politikai megoldást találni a koszovói válságra. Holbrooke amerikai közvetítő utolsó belgrádi útjának kudarcáról számolt be a NATO-nagyköveteknek. Javier Solana NATO-főtitkár utasította Wesley Clark tábornokot, a szövetséges erők európai főparancsnokát, hogy indítsa el a légicsapásokat Jugoszlávia ellen. Mind a 19 tagállam egyetért az akcióval. Solana kijelentette: a NATO nem visel háborút Jugoszlávia ellen. Bill Clinton úgy nyilatkozott: bármennyire is kockázatos vállalkozás, elkerülhetetlen az erő alkalmazása. Hasonlóan vélekedett Tony Blair brit kormányfő és Lionel Jospin francia miniszterelnök.
- Magyarország, Csehország és Lengyelország együtt társult tagja lett a Nyugat-európai Uniónak (NYEU). Az Európai Unió majdani védelmi szárnyának szánt NYEU Állandó Tanácsa azután döntött a státuszváltozásról, hogy a három állam csatlakozott a NATO-hoz.
március 24.
- A NATO-légierő este több hullámban támadta Jugoszlávia egész területén a katonai célpontokat. Repülőtereket, légvédelmi ütegeket, parancsnoki harcállásokat, katonai bázisokat bombáztak. A támadás súlyos károkat okozott és emberi áldozatai is vannak. Ez az első eset, hogy a második világháború befejezése óta német repülőgépek "éles" külföldi bevetés
en vesznek részt.
- Kofi Annan ENSZ-főtitkár
a NATO-támadás megkezdése után tett nyilatkozatá-ban tragikusnak nevezte, hogy kudarcot vallottak a koszovói rendezést célzó diplomáciai erőfeszítések, és elismerte: vannak helyzetek, amikor jogos az erő alkalmazása a béke érdekében. Az ENSZ-alapokmány értelmében a nemzetközi béke és biztonság fönntartásáért a fő felelősséget a BT viseli. Ezért szerinte a testületet be kell vonni minden olyan tevékenységbe, amely a béke helyreállítására irányul.
- Az Országgyűlés a NATO felkérésére hozzájárulását adta, hogy a katonai szervezet a Jugoszlávia elleni akciója során ne csak a magyar légteret, hanem hazánk repülőtereit is igénybe vehesse.
március 28.
- A NATO megkezdte a légicsapások második, jóval kockázatosabb szakaszát jelentette be Javier Solana NATO-főtitkár. Ismét konzultált a 19 tagállammal, amelyek gyors beleegyezésüket adták, és további repülőgépeket ajánlottak fel az akcióhoz. NATO-illetékesek a Szövetségen belüli egységet hangsúlyozzák.
március 29.
- A minisztériumok egyenlőre saját költségvetésükből fedezik a NATO Jugoszlávia elleni akciója miatt szükségessé vált hazai biztonsági intézkedések költségeit. A határőrség többletkiadásai a NATO-akció befejezéséig több tízmillió forintra rughat.
- A macedón kormány első ízben vetette fel, hogy az országot "nagyon gyorsan" ve-gyék fel a NATO-ba. A macedón lakosság egyre jobban fél a háború kiterjedésétől. Bulgária is attól tart, hogy belekeveredik a sokadik balkáni háborúba.
március 31.
- Javier Solana, a NATO főtitkára
felhatalmazta Wesley Clarkot, az európai szövetséges erők főparancsnokát, hogy terjessze ki a jugoszláviai célpontok körét, és fokozza a légicsapások ütemét.
- Moszkva egy felderítő hadihajót küld a Földközi tengerre, Jugoszlávia közelébe. Oroszország folytatja a Belgrád elleni harci cselekmények beszüntetését célzó diplomáciai erőfeszítéseket.