• Javier Solana NATO-főtitkár kijelentette: a Szövetség meg fogja akadályozni, hogy az albán fegyveresek elfoglalják a Koszovóból kivont szerb erők pozícióit, Richard Holbrooke amerikai békeközvetítő szerint a szerb erők komoly visszavonulást hajtanak végre. - Ha a szerbek nem teljesítik kötelezettségeiket, úgy a NATO elrendeli a szerbiai célpontok elleni bombázásokat - fűzte hozzá Holbrooke.

• A Fidesz támogatja, hogy Magyarország a kelet-közép-európai térségben betöltött geopolitikai-stratégiai szerepéből kifolyólag a jövőben egy közép szintű NATO-központnak, illetve parancsnokságnak adjon otthont. Az elképzelésről Simicskó István, a Fidesz parlamenti frakciójának helyettes vezetője és külpolitikai szóvivője beszélt. Simicskó - aki egyben az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke is - a brüsszeli NATO-központban és a monsi főparancsnokságon folytatott megbeszélései alapján úgy látja: az Észak-atlanti Szövetség nagyfokú nyitottságot tanúsít az elképzelés iránt.

• Magyarország számára alapvető a NATO iránti elkötelezettség, ez azonban nincs ellentmondásban az Európai Védelmi Identitás erősítésével - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a Nyugat-európai Unió római tanácsülésén. Ezzel egyidejűleg magyar összekötő iroda nyílt Nápolyban, a NATO Dél-európai Parancsnokságán.

• Mind nagyobb az esélye annak, hogy a három meghívott állam - köztük Magyarország - még az áprilisi washingtoni csúcs előtt, februárban csatlakozzék a NATO-hoz. A csúcstalálkozón várhatóan nem jelentik be a bővítés második körét.

Az SFOR boszniai létszámának fenntartásáról döntöttek a NATO-nagykövetek Brüsszelben. Jóváhagyták a katonai szakértők jelentését, amely a 30 ezer fős nemzetközi egység érintetlenül hagyását javasolta. Magyarország változatlanul részt vesz az SFOR-akcióban. Hozzájárulásunk három fő eleme továbbra is a taszári bázis üzemeltetése, a pécsi

• Magyarország jól halad a NATO-csatlakozáshoz szükséges haderőfejleszési célkitűzések teljesítésének útján - jelentette ki Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka a NATO vezérkari főnökeinek ülésén. A Szövetség részéről jelezték, hogy a katonai célkitűzések teljesítésétől függ az, hogy áprilisnál korábban csatlakozhatunk-e. A felkészülést értékelő ülésen felszólalva Végh Ferenc elmondta, hogy Magyarország új középtávú stratégiát és hosszú távú koncepciót dolgozott ki a csatlakozás jegyében. Ebbe minden olyan szükséges elemet betervezett, amely elősegíti a csatlakozást.

• A NATO szerint a tagjelöltek felkészülésénél a megfelelő szintű nyelvtudás hiánya okozza a legtöbb gondot. Magyarországon például 8 ezer tiszthelyettesből 67 beszél elfogadhatóan angolul. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Dél-európai Főparancsnokságon - ahová hazánk is tartozik majd - eleve rossz a nyelvi képzettség. Végh Ferenc vezérezredes, aki a NATO vezérkari főkökeinek tanácskozásán vett részt Brüsszelben, elmondta: A magyar hadseregben a nyelvoktatás nem beszédcentrikus, ezért a tisztek és teszthelyettesek többsége a vizsgapapír ellenére sem tud hatékonyan kommunikálni. Négy tagországgal (Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Kanada, Hollandia) már egyezményt kötöttünk, így oda két-három hónapos nyelvi továbbképzésre küldhetünk katonákat.

• A kölcsönös segítségnyújtás kötelezettsége hazánkra is érvényes lesz a NATO-csatlakozás után. Az alkotmány és egyes törvényi rendelkezések módosítása is szükséges annak jogi megalapozásához, hogy külföldi fegyveres erők Magyarországon, magyar katonák pedig külföldön teljesíthessenek szolgálatot - hangzott el az Országgyűlés és Nato-csatlakozás címmel rendezett tanácskozáson. Az eseményen felszólaló Baldwin de Vidts, a NATO főtitkárának jogi tanácsadója kifejtette: ilyen esetekben sincs szó a nemzeti szuverenitás feledásáról. A NATO-tagság nem jelent "szabad útlevelet" a külföldi országok katonái számára. A NATO nem nemzetek feletti, hanem kormányközi szervezet. A külföldi fegyveres erőknek az országon történő áthaladásáról, vagy esetleges ott-tartózkodásáról a szuverén tagállamok döntenek.

• Még véletlenül sem említettek dátumokat a NATO központjában Mikulás Dzurinda szlovák kormányfőnek, aki próbálta meggyőzni vendéglátóit országa alkalmasságáról. Egy NATO-nagykövet szerint második körében mindenképp felveszik Szlovákiát, ha teljesíti a csatlakozás követelményeit. Dzurinda rövid időn belül másodszor indult lobbyútra Brüsszelbe, ahol ezúttal is bátorították, Javier Solana főtitkár hangsúlyozta, nagyra értékeli Szlovákia demokratikus erőfeszítéseit, de kerülte a választ, ha az ország integrációs esélyéről kérdezték.

• Várhatóan nem lesz akadálya annak, hogy az Országgyűlés december közepén módosítsa az alkotmányt Magyarország NATO-hoz történő csatlakozása miatt.

• A NATO-tagállamokban véget ért a három tagjelölt csatlakozási jegyzőkönyveinek ratifikálása, miután a holland felsőház is jóváhagyta Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország felvételét, ezután Javier Solana főtitkárnak kell meghívólevelet küldenie a hármaknak. Hátravan még a magyar és a lengyel törvényhozás ratifikációja, a csatlakozási okmányok letétbe helyezése Washingtonban.

december 3.

• Egyelőre nincs esély az ország NATO-tagságával kapcsolatos alkotmánymódosítás megszavazására - ez derült ki a javaslat parlamenti vitájából. Az MSZP és az SZDSZ egyértelműen támogatja hazánk teljes jogú NATO-tagságát, az alkotmánymódosításhoz azonban nem járul hozzá, mert a koalíció leszavazta a két ellenzéki párt által kezdeményezett vizsgálóbizottság elnökéül javasolt személyeket. A koalíció szerint ez a magatartás veszélyezteti hazánk csatlakozását a katonai szervezethez.

• Ha teljesülnek a minimális katonai követelmények, úgy Magyarország már tagállamként vehet részt az áprilisi jubileumi NATO-csúcson. A formális belépés februárban vagy márciusban történhet.

• Hazánk - Csehországgal és Lengyelországgal együtt - február vége, március eleje tájára elnyerheti a teljes jogú NATO-tagságot. Ez ügyben a NATO brüsszeli tanácsülésén mondják majd ki a döntést - mondta Németh Zsolt.
• A három meghívott ország még az áprilisi, washingtoni csúcs előtt a NATO teljes jogú tagjává válik - hangzott el az atlanti szövetség külügyminisztereinek tanácskozásán. A tagjelöltek is részt vettek a NATO új stratégiai koncepciójának vitájában, ahol szó volt arról is, hogy mikor avatkozzon be a Szövetség a határain kívül, s használjon-e elsőként nukleáris fegyvereket.

• Miniszteri szinten először vesz részt Magyarország a NATO Védelmi Tervező Bizottságában, ahol szóba kerül az is, mennyire készültünk fel a csatlakozásra. Korábbi hírekkel ellentétben a NATO igenis elégedett a magyar felkészüléssel - mondták a brüsszeli illetékesek.

• Tizenkét részes filmsorozatot kíván készíttetni a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség a hadsereg és a NATO-csatlakozás népszerűsítésére. A keretszerződést a Honvédség részéről Végh Ferenc vezérezredes, vezérkari főnök, illetve Horváth Lóránt, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke írta alá.

• Szabó János honvédelmi miniszter elrendelte a Magyar Honvédség valamennyi , ötmillió forintnál nagyobb értékre kötött szerződések felülvizsgálatát fél évre visszamenőleg. Ez érinti azt a keretszerződést, amely a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédség és a Magyar Televízió között jött létre.

• Magyarország és két régi-új szövetségesének NATO-csatlakozása miatt újra kell tárgyalni az európai hagyományos fegyverzetekről szóló (CFE) egyezményt. Ez az előttünk álló év egyik legfontosabb feladata lesz - jelentette ki Bródi Gábor nagykövet, a bécsi magyar EBESZ-misszió vezetője.

• Márciusbán befejeződhet az új tagállamok hivatalos felvétele: ekkor kerülne sor a cseh, lengyel és magyar nemzeti lobogó ünnepélyes felvonására a brüsszeli NATO-székháznál. A parlamenti végszavazásra (vélhetőleg Varsóval egyeztetve) azután kerülhet sor, hogy Solana főtitkártól - valószínűleg még e hónapban - megérkezik a meghívólevél.

• A márciusra beharangozott NATO-tagság legbiztosabb jele: a Szövetséghez kiküldött magyar diplomaták néhány nap múlva beköltözhetnek a brüsszeli központban újonnan elkészült irodaépületbe. A három tagjelölt (magyarok, csehek, lengyelek) kiküldöttei egyelőre - országonként - tizenkilenc irodában készülnek a felvételre.

• A NATO-ban zárt ajtók mögött vitáznak a bővítés folytatásáról és a washingtoni csúcs elé kerülő, új stratégiai koncepcióról. Mivel immár bizonyos, hogy Magyarország még a csúcstalálkozó előtt, válhatóan március elején a Szövetség teljes jogú tagjává válik, a viták utolsó, legkényesebb szakaszába már mi is becsatlakozhatunk.

• Magyarországnak "erőltetett menetben" legkésőbb március elejéig csatlakoznia kell a NATO belső kommunikációs rendszeréhez, amelyet akár a K-vonal modern kiadásaként is jellemezhetnénk.

• Magyarország elvesztette az első NATO-tendert: a hazánkat a szövetséggel összekötő kommunikációs hálózat kiépítésére megpályázható összeget egy cseh betéti társaság nyerte el. A Matáv így csupán alvállalkozóként vesz részt a beruházásban. A NATO-ban kialakult gyakorlat szerint a kétborítékos módszert alkalmazzák: az egyik tartalmazza a technikai ajánlatot, a másik az árajánlatot. Az első szűrőn átjutott vállalatok estében kinyitják az árat tartalmazó borítékot is és a győztes a legkedvezőbb ajánlatot tevő jelentkező lesz.

• A NATO illetékessége az euroatlanti térségre terjed ki, sőt garantálnia kell a biztonságot olyan távoli pontokon is, mint Kazahsztán vagy Grúzia, de a szervezet nem lesz a világ csendőre - jelentette ki Javier Solana főtitkár egy olasz lapnak adott interjúban.
• A Fidesz a jövő hétre hatpárti tárgyalásokat kezdeményez a NATO- csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosításról.

• Az ez évi költségvetés nem, a jövő évi már adhat valamelyest lehetőséget a Magyar Honvédség MIG-29-es vadászgépeinek korszerűsítésére - tájékoztatta orosz tárgyalópartnereit Kárász János, a HM helyettes államtitkára.
• A Honvédelmi Minisztérium vezetősége a pilóták létszámának csökkentését fontolgatja, mivel lényegesen kevesebb óraszámot repülhetnek a kívánatosnál. Száz helyett csupán 70 órát tud repülni az a tizenkét pilóta is, aki hazánk csatlakozása után a NATO kötelékeiben teljesíthet szolgálatot.
• Szabó János honvédelmi miniszter felmentette tisztségükből Preininger Ambrus és Kositzky Attila altábornagyokat, a szárazföldi és légierő vezérkari főnökeit. Amint azt a miniszter kiemelte, nem politikai, hanem szakmai döntésről volt szó. Feltehetőleg a földi vezérkar élére Havril András vezérőrnagyot, a légierő élére pedig Talla István dandártábornokot nevezik ki február 23-án.

• A kormány újra az Országgyűlés elé terjeszti a NATO-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosító javaslatot, annak is azt a változatát, amelyben öt parlamenti párt egyszer már megegyezett.
• A NATO az erő alkalmazásától sem riad vissza, ha a koszovói szemben álló felek nem hajlandóak tárgyalásos úton megoldást keresni a válságra - közölte Javier Solana főtitkár. A szokatlanul kemény hangú figyelmeztetésben a főtitkár mindkét felet felszólította a nemzetközi közösség követeléseinek teljesítésére; ha ezt nem teszik meg, az atlanti szövetség a katonai beavatkozás mellett dönthet.

• Javier Solana NATO-főtitkár elküldte a meghívólevelet a három közép-európai tagjelölt ország külügyminiszterének. A parlamenti végszavazást követően a jelöltek letétbe helyezik a csatlakozási okmányokat Washingtonban, és hivatalosan ezután válnak teljes jogú taggá. Az új tagok belépése a jelenlegi tervek szerint március első hetében történik meg, így már beleszólhatnak a Szövetség további bővítéséről, illetve a szervezet tevékenységét alapvetően meghatározó új stratégiai koncepcióról folyó belső vitákba.

• A NATO-tagállamok felhatalmazták Javier Solana főtitkárt, hogy rendeljen el légicsapásokat Szerbia ellen, ha a koszovói szemben álló felek nem tudnak megegyezni a béketárgyalásokon.
• Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője szerint az Országgyűlés már február 8-án megkezdi a ratifikáció tárgyalását, és másnap sor kerülhet a végszavazásra is.
• A hat parlamenti párt február 4-én kezd ismét egyeztetni a NATO-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosításról.