No. 8. (98/03/20) - 1. Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozata a NATO által vezetett soknemzetiségű haderő jelenlétének folytatásáról Bosznia-Hercegovinában

Az Észak-atlanti Tanács a nem NATO résztvevőkkel folytatott konzultációt követően 1998. február 20-án egyetértett abban, hogy a szükséges ENSZ biztonsági tanácsi mandátummal az SFOR jelenlegi júniusban lejáró mandátumát követően a NATO kész megszervezni és vezetni a soknemzetiségű haderőt Bosznia-Hercegovinában. A döntés meghozatalára három tényező hatására került sor. Elő kívánják segíteni a Békemegállapodás végrehajtását - ennek megszületéséhez az SFOR is nagyban hozzájárult - valamint a bonni békekonferencia döntéseinek végrehajtását és a NATO katonai hatóságainak helyzetelemzése is fontos szempont volt. A Tanács a tartós stabilitást, az érintett felek általi kötelezettség-vállalást és a Békemegállapodás teljes és késedelem nélküli végrehajtását kívánja elérni.
A haderő változatlanul az SFOR elnevezést fogja viselni, és legfőbb feladatának az ellenségeskedés kiújulásának megakadályozását, valamint a polgári béke-erőfeszítések számára egy biztonságos környezet kialakítását tekinti. Még szorosabban fog együttműködni a térségben küldetést teljesítő nemzetközi szervezetekkel és a helyi hatóságokkal. Az SFOR elő fogja segíteni a demokratikus intézmények fejlődését, és támogatja a nemzetközi szervezetek és más nemzetközi polgári ügynökségek tevékenységét. Segít humanitárius feladatok, és a Békemegállapodás polgári elemeinek és feladatainak végrehajtásában, így az őszi választások előkészítésében.
Az erők szintjét az év végén megvizsgálják, erre ezután rendszeres időközökben sor kerül, hogy az erők nagysága és szerepe, valamint feladatai csökkenthetőek legyenek, és azokat átvegyék más polgári hatóságok és nemzetközi szervezetek.
A Tanács utasította a NATO katonai hatóságait a megfelelő tervező munka elvégzésére. Tekintettel a nemzeti eljárási szabályok különbözőségeire, tavasszal a nem NATO résztvevőkkel áttekintik a részletes Végrehajtási Tervezet. A NATO üdvözli további támogatásukat és részvételüket az SFOR-ban.

No. 8. (98/03/20) - 2. A NATO-főtitkár nyilatkozata Irakról

Az Észak-atlanti Tanács március 4-én vitatta meg az iraki helyzetet. Üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1154. számú határozatának elfogadását. Szilárdan támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsot abban, hogy az ragaszkodik ahhoz, hogy Irak teljesítse a biztonsági tanácsi határozatokban foglaltakat, beleértve a Speciális Bizottság (Special Commission) és az IAEA azonnali, feltétel nélküli és korlátlan bejutásának biztosítását. Az 1554. számú határozat alapján, amennyiben Irak megsérti kötelezettségeit, az a legsúlyosabb következményekkel járhat, azonban kötelezettségeinek teljesítése esetén a Biztonsági Tanács számára lehetővé válik az, hogy a 687. számú határozata alapján felfüggessze az Irak elleni szankciókat.
Az Észak-atlanti Tanács különleges fontosságot tulajdonít Irak, Kuvait és a szomszédos országok szuverenitásának és területi integritásának. A stabilitás az Öböl-térségben fontos az euro-atlanti térség biztonsága szempontjából.

No. 8. (98/03/20) - 3. Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozata Horvátországról

Az Észak-atlanti Tanács változatlanul elkötelezett a Békemegállapodás végrehajtásában Bosznia-Hercegovinában.
A menekültekkel és lakóhelyükről eltávolított személyekkel kapcsolatosan felhívja Horvátországot, hogy segítse elő visszatérésüket az országba és a térségbe. A Tanács teljes támogatásáról biztosítja Guldimann nagykövet úrnak, a horvátországi EBESZ-misszió vezetőjének ilyen irányú erőfeszítéseit.
A Szövetségeseket mélységesen aggasztja a horvát elnök február 21-i beszéde, amely ellentétben áll a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó Békemegállapodás betűivel és szellemiségével.
A Tanács emlékezteti Horvátországot a Békemegállapodásból és egyéb kapcsolódó egyezményekből rá háruló kötelezettségeire, amelyeknek a tiszteletben tartását kritikusnak tekintik a NATO és Horvátország közötti kapcsolatok fejlődésében.

No. 8. (98/03/20) - 4. Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozata a koszovói helyzetről

Az Észak-atlanti Tanácsot mélyen érintették a koszovói erőszakos cselekmények és különösképpen a szerb rendőrség brutális közbelépése egy békés demonstráció kapcsán Pristinában március 2-án. A Tanács elutasítja mind a nem erőszakos eszközökkel kifejezett politikai nézetek erőszakos elnyomásait, mind pedig a terrorista akciókat, amelyekkel politikai célokat kívánnak elérni.
A Tanács azonnali lépések megtételére hív fel a feszültség csökkentése érdekében, az erre irányuló kezdeményezésnek a jugoszláv fél részéről kell kiindulnia. Az Oktatási Egyezmény (Education Agreement) fontos lépést jelent előre.
A Tanács azonnali és előfeltételek nélküli dialógusra hívja fel a feleket, egy kölcsönösen elfogadható politikai megoldás érdekében, amelynek a nemzetek közössége által körvonalazott alapelveken kell nyugodnia. A Tanács üdvözli a kérdésben a nemzetközi szervezetek és az EBESZ általi erőfeszítéseket.
A NATO-nak és a nemzetek közösségének legitim érdekei vannak a koszovói fejleményekben, tekintettel azokra a hatásokra, amelyeket azok a Szövetség területének biztonságára gyakorolhatnak.