A találkozón megtárgyalták az áprilisi, washingtoni csúcstalálkozó előkészületeit, amelyen megemlékeznek a NATO erős, egységes és sikeres szövetségként eddig elért eredményeiről és köszöntik az új tagállamokat. A csúcstalálkozó arra is lehetőséget nyújt, hogy meghatározzák a Szövetség jövőbeni szerepét, beleértve a partnerországokkal kialakítandó még szorosabb kapcsolatokat. Az állam- és kormányfők a csúcstalálkozón kifejthetik a megújult, a 21. század kihívásainak megfelelni képes NATO-ról alkotott nézeteiket.

Áttekintették a boszniai és koszovói fejleményeket, ezekről közleményeket adtak ki [lásd No. 20. Hírlevél], továbbá egyet az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló szerződés (CFE) módosításáról is.

Elégedettségüket fejezték ki, hogy befejeződött Csehország, Magyarország és Lengyelország csatlakozásának ratifikációja. Üdvözölték a meghívott országok tagság érdekében tett eddigi előkészületeit, és további erőfeszítésekre sarkallták őket a minimális katonai szükségletek teljesítése érdekében.

Megerősítették, hogy összhangban az Alapokmány 10. cikkelyével és a Madridi Csúcstalálkozón elhangzottakkal, az ajtó továbbra is nyitva marad az újabb jelöltek előtt. Felkérték a Tanácsot, hogy a Washingtoni Csúcstalálkozóra állítson össze egy átfogó programot, amely továbbviszi a bővítési folyamatot, útmutatóul szolgál, és szemlélteti a "nyitott ajtó politika" iránti elkötelezettséget, és az aspiráns országok segítését a NATO-követelményeknek való megfelelésben.

A NATO belső átalakulására azért van szükség, hogy fennmaradjon a Szövetség katonai hatékonysága, az előre nem látható eseményekre történő azonnali reagálás képessége, hogy fenntartható legyen a transzatlanti kapcsolat, és hogy megvalósulhasson az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás (ESDI) a Szövetségen belül. A CJTF-koncepció kidolgozása és az új parancsnoki struktúra kialakítására tett előkészületek jó ütemben folynak. A parancsnokságoknak 1999 március elejére működőképeseknek kell lenniük.

Üdvözölték a NATO és a NYEU közötti szoros együttműködést és konzultációt is, amely fontos eleme az ESDI Szövetségen belüli kifejlesztésének. A Szövetség eszközeinek a NYEU-vezette hadműveletekben történő felhasználásának előkészítése már előrehaladott állapotban van. 2000-ben egy közös NATO-NYEU válságkezelési gyakorlat megrendezését is tervezik.

Áttekintették a Szövetség új stratégiai koncepciójának kialakítása érdekében eddig megtett lépéseket is, hiszen a koncepciónak teljes mértékben összhangban kell lennie a

Elégedettségüket fejezték ki, hogy az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (EAPC) és a megerősített Partnerség a Békéért (PfP) program valódi konzultációs fórumot és gyakorlatiasabb partnerséget biztosít. Üdvözölték az EAPC lényegesen módosított, 1998-tól 2000-ig szóló akciótervét, amibe új feladatokat is belefoglaltak. Fejlődésként könyvelték el az Euro-atlanti Katasztrófakezelő Koordinációs Központ megnyitását, amely már jelentős szerepet játszott az Albániába és Ukrajnába irányuló segélyakciók koordinálásában.

A Partnerség a Békéért program keretében a politikai és katonai együttműködés továbbfejlesztésére kerül sor. A jövőben a partnereket még inkább bevonják a politikai konzultációkba, a döntéshozatalba, a nem az ötödik cikkely alá tartozó akciók irányításába és tervezésébe.

Üdvözölték a PfP Kiképzőközpontok létrehozását is. A Partnerség a Békéért programok a regionális stabilitás megteremtéséhez is hozzájárulhat, különösen a Balkánon.

A NATO továbbra is elkötelezett az Oroszországgal való együttműködésre egy erős, stabil és tartós partnerség elérése érdekében, amely közös érdekeken, kölcsönösségen és átláthatóságon alapul, ahogy azt a NATO és Oroszország közötti megállapodásban is megfogalmazták. A katonai együttműködés is jól fejlődik, ezt fejezi ki az ez év végéig Moszkvában létesítendő NATO Katonai Összekötő Misszió életre hívása is. Szintén nagy várakozással tekintenek a környezetvédelemről szóló memorandum aláírása, és a moszkvai NATO Információs Központ megnyitása elé, valamint üdvözölték a NATO-orosz Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság létrehozását.

A szövetségesek kulcsszerepet szánnak Ukrajnának az európai biztonság megteremtésében, továbbá üdvözölték az ukrán elnök azon bejelentését, amelyben felvázolta a NATO-val való együttműködés tervezetét 2001-ig. A most megalakult NATO-Ukrán Közös Munkacsoport a Védelmi Reform Előkészítésére egy egyedülálló partnerségi program. Kijevben két NATO- összekötő tiszt kezdi meg működését a kölcsönös együttműködés fokozása érdekében. A Szövetség továbbra is támogatja a városban működő NATO Információs és Dokumentációs Központ aktív információs tevékenységét.

Nagy jelentőséget tulajdonítanak a Mediterrán Párbeszédnek is, és jelentős előrelépést várnak az ezen országok némelyikében létrehozott NATO kontakt nagykövetségek működésétől.

A Koszovói Ellenőrző Misszió létrehozása magasabb szintre emelte a NATO és az EBESZ közötti együttműködést, és a gyakorlatban is bebizonyította, hogy a két szervezet képes együtt tevékenykedni a válsághelyzetekben. Az EBESZ által kialakított koncepció szellemében az egymást támogató intézmények közötti együttműködés fejlesztése szükséges. A Szövetség továbbra is támogatja az EBESZ azon erőfeszítését, hogy az 1999-ben, Isztanbulban sorra kerülő csúcstalálkozóra elkészüljön egy európai biztonságról szóló dokumentum.

A NATO a CFE Szerződést a jövőben is az európai biztonság sarokkövének tartja, és kötelezettséget vállal annak sikeres megújítása érdekében. A szövetségesek hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a folyamat az EBESZ isztanbuli csúcstalálkozójáig lezáruljon.

Üdvözölték öt nukleáris fegyverekkel rendelkező ország június 4-i nyilatkozatát is, amelyben kifejezték a nukleáris fegyverzetcsökkentés iránti elkötelezettségüket.

A nukleáris, biológiai és vegyi (NBC) fegyverek illetve ezek célbajuttatási képességének széleskörű elterjedése továbbra is a Szövetséget foglalkoztató súlyos probléma. Ezért felkérték a Tanácsot, hogy dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek biztosíthatják a NATO számára azokat a politikai és katonai eszközöket, amelyek lehetővé teszik az NBC- fegyverek és ezek célbajuttatási képességének széleskörű elterjedése elleni megfelelő és hatékony fellépést.

Sürgették, hogy minden ország csatlakozzon és teljes mértékben hajtsa végre a nukleáris fegyverzetcsökkentési szerződést.

Elkötelezettségüket fejezték ki, hogy kiadnak egy olyan jogilag kötelező érvényű jegyzőkönyvet, amely olyan hatékony ellenőrző intézkedéseket tartalmaz, amelyek elősegítik a Biológiai és Toxikus Fegyverekről Szóló Konvenció végrehajtását.

A terrorizmus komoly veszélyt jelent a békére, biztonságra és stabilitásra, az államok területi integritását is fenyegetheti. A NATO ismételten elítélte a terrorizmust, és megerősítette, hogy folytatja ellene a küzdelmet, összhangban a nemzetközi kötelezettség-vállalásokkal és a nemzeti törvényhozások e téren kifejtett tevékenységével.