No. 2. (98/02/06) Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1998. január)

január 2.

• A magyar külpolitika az 1998-as esztendõben a NATO- és az európai uniós csatlakozással nyílt lehetõségek megvalósítását tartja legfontosabb feladatának - nyilatkozta Kovács László külügyminiszter.

január 3.

• Az elsõ negyedévben a francia Matra Defense cég elkezdi Magyarországra szállítani azokat a rakétákat, amelyeket a honvédség tavaly vásárolt.

január 7.

• A három új NATO-tagjelölt nagykövetének részvételével tartotta idei elsõ ülését az Észak-atlanti Tanács. Simonyi András NATO-nagykövet elmondta, hogy mostantól kezdve valamennyi tanácsülés hasonló részvétellel zajlik majd.

• Kovács László évnyitó értékelésében különösen fontosnak tartotta, hogy leendõ NATO-tagságunk szomszédos országokkal kiépített kapcsolatainkban sem okoz törést.
• Tony Blair brit miniszterelnök levelet intézett Horn Gyula kormányfõhöz, melyben leszögezte: meggyõzõdése szerint Magyarország és a NATO között decemberben aláírt csatlakozási jegyzõkönyv ratifikációja problémamentesen zajlik majd le a londoni parlamentben.

január 14.

• Várhatóan februárban írják alá a Magyar Honvédség radarvásárlásra vonatkozó tenderét. A NATO-csatlakozás egyik legfontosabb katonai követelménye a légtérellenõrzés korszerûsítése.

január 16.

• Partnerségi alapokmányt írt alá a Fehér Házban az Egyesült Államok, Észtország, Lettország és Litvánia elnöke. A balti államok ezzel egyfajta hivatalos megerõsítést kaptak függetlenségükre és nyugati integrációs törekvéseikre.

január 20.

• Gyors és remélhetõleg zökkenõmentes ratifikációt helyeztek kilátásba a NATO-tagállamokat képviselõ diplomaták azon a parlamenti tanácskozáson, amelyet az Országgyûlés Külügyi és Honvédelmi Bizottsága együttesen szervezett az euro-atlanti integráció aktuális kérdéseirõl. Szent-Iványi István, az Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke bejelentette: az Országgyûlés kész képviselõket küldeni a NATO-országok parlamentjeibe, hogy hazánk törekvéseinek ismertetésével elõsegítsék a szervezet kibõvítését.

január 21.

• A magyar, a lengyel és a cseh NATO-nagykövetek immár negyedszer vehettek részt az Észak-atlanti Tanács brüsszeli ülésén. Simonyi András, Magyarország NATO-nagykövete elmondta: óriási változást lehet érezni a különleges státus kezdete óta, a lehetõ legtöbb segítséget kapjuk, fennakadásra nem számíthatunk csatlakozásunk ratifikációjában, amelyet követõen hozzák meg a hivatalos döntést arról, hogy hazánk a Déli Parancsnoksághoz kerül.

január 22.

• SFOR-katonák a kelet-boszniai Bijeljinában elfogtak egy háborús bûnöst. Javier Solana nyilatkozata szerint a háborúban elkövetett kegyetlenkedések, tömeggyilkosságok tetteseinek bíróság elé állítása a tartós boszniai rendezés fontos feltétele, olyan lépés, mely nélkül a béke-megállapodások valóra váltása nem képzelhetõ el.

január 24.

• Madridban a NATO-bõvítés második szakaszában alkalmas tagjelöltekként említették Romániát és Szlovéniát. Románia arra törekszik, hogy a NATO-csatlakozási tárgyalásokra 1999 áprilisában Romániát és Szlovéniát is meghívják, nyilatkozta Andrei Plesu román külügyminiszter.

január 26.

• Horn Gyula miniszterelnök és Emil Constantinescu román államfõ tárgyalásai során a magyar miniszterelnök megerõsítette: a magyar vezetés minden lehetséges módon támogatja Románia euro-atlanti törekvéseit. Ennek eredményessége tovább nõ azzal, hogy Magyarország az elsõ körben került be a NATO és az EU bõvítési folyamatába.

január 28.

• Mondjunk igent az új szövetségeseknek, ratifikáljuk a magyar, a lengyel és a cseh NATO-tagságot - kérte az amerikai törvényhozást Bill Clinton.

január 29.

• Látszólag jóindulatú, jelképértékû lépés, valójában az amerikai nép drágán megfizethet érte, és elõfordulhat, hogy nemcsak dollárban - így érvel a magyar, a lengyel és a cseh tagság ellen a NATO bõvítését ellenzõ washingtoni szervezetek koalíciója.

január 30.

• A NATO-tagság új feladatok elé állítja a magyar titkosszolgálatokat - nyilatkozta Vidus Tibor vezérõrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal fõigazgatója. Létre kell hozni a Szövetség biztonsági rendszeréhez kapcsolódó Nemzeti Biztonsági Hatóságot, erõsíteni kell a NATO-információkhoz hozzájutó személyi kör biztonsági ellenõrzését, az ipari létesítmények védelmét - hangsúlyozta a fõigazgató.

* * * * * * *

Az Országgyûlés integrációs tevékenysége a biztonságpolitika területén
(januári összefoglaló)

január 29-február 7.
Wachsler Tamás, a magyar ÉAK delegáció helyettes vezetõje amerikai egyesült államokbeli látogatáson vett részt a Védelmi és Biztonsági Bizottság Védelmi és Biztonsági Együttmûködés Európa és Észak-Amerika között nevû Albizottsága tagjaként. A kiutazás fontos elõkészítõ szerepet játszik az Amerikai Egyesült Államok Szenátusában a NATO-bõvítés tárgyában sorra kerülõ szavazás elõkészítésében.