No. 17. (98/11/20) - Az euro-atlanti összefoglaló (szeptember-október)

No. 17. (98/11/20) - Az euro-atlanti összefoglaló (szeptember-október)

SZEPTEMBER

szeptember 3.

Előfordulhat, hogy Hollandia utolsóként ratifikálja a cseh, a lengyel és a magyar NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet. A holland külügyminisztérium szerint a szavazásra csak jövőre kerülhet sor. Frank de Bruin szóvivő közölte: a parlamenti pártok többsége támogatja a három állam tagságát, a folyamat végkimenetele nem lesz kétséges. Már csak három ország jóváhagyása van hátra.

szeptember 5.

A NATO kibővítése nem fejeződhet be Cseh-, Magyar-, és Lengyelország felvételével. Zbigniev Brzezinski egy, a közeli napokban megjelenő cikkében újabb tagok felvételét szorgalmazza: szerinte ez az európai biztonság záloga, de Oroszországnak is érdeke.

szeptember 9.

A brüsszeli NATO-központban Martonyi János külügyminiszter tárgyalt Solana főtitkárral, Naumann tábornokkal, a Katonai Bizottság elnökével és Vershbow amerikai NATO-nagykövettel. A tagállamokban a ratifikációs folyamat várhatóan október végéig lezárul, a magyar és a lengyel parlament pedig feltehetően novemberben hagyja jóvá a belépést. Decemberben megtörténhet a ratifikációs okmányok letétbe helyezése, és így - elvileg - lehetőség van a jövő januári csatlakozásra.

szeptember 10.

NATO-hadgyakorlat kezdődött a Koszovóval szomszédos Macedóniában. A művelet megtartásáról már egy évvel ezelőtt határoztak, ám a koszovói válság miatt az Atlanti Szövetség nemrég úgy döntött, hogy a gyakorlat a tervezettnél nagyobb lesz. A cél ugyanis éppen az, hogy demonstrálják a NATO jelenlétét a térségben.

szeptember 12.

Magyar katonatisztek "árnyékmegbízatásokat" teljesíthetnek kanadai kollégáik mellett és Kanada más módon is elősegíti Magyarország minél zökkenőmentesebb NATO-csatlakozását - hangzott el Arthur Eggleton kanadai védelmi miniszter sajtótájékoztatóján. Kanada a NATO tagállamai közül elsőként ratifikálta a három tagállam csatlakozását az észak-atlanti katonai szervezethez.

szeptember 16.

A portugál törvényhozás szerdán ratifikálta a NATO bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, így Magyarország csatlakozását is a szövetséghez. Ezzel tizennégyre emelkedett azon NATO-országok száma, amelyek törvényhozása egyetért Magyarország, Csehország és Lengyelország tagságával.

szeptember 22.

Magyarország, Csehország és Lengyelország készen áll arra, hogy a lehető leghamarabb teljes jogú tagként csatlakozzon a NATO-hoz - állapították meg a hármak védelmi miniszterei budapesti tanácskozásukon.

szeptember 26.

A teljes jogú NATO-tagság két téren hoz változást Magyarország számára - jelentette egy brüsszeli hírforrás. A különleges státus révén a magyar NATO-nagykövet már most részt vesz az Észak-atlanti Tanács ülésein, ám egyelőre szavazati jog nélkül. A csatlakozás után hazánknak is vétójoga lesz, és a tanács ülésein napirendi pontot is javasolhat. A magyar képviselők előtt megnyílnak olyan munkabizottságok - például a nukleáris tervezőbizottság - ajtajai is, amelyek most még zárva vannak. A másik újdonság, hogy a belépés pillanatától kezdve immár fizetnünk kell a ránk háruló hozzájárulást a NATO költségvetésében.

OKTÓBER

október 1.

Martonyi János külügyminiszter Washingtonban tárgyalt az amerikai vezetőkkel többek között a NATO-csatlakozás menetéről. Stroble Tabott külügyminiszter-helyettessel, a térségünkkel foglalkozó amerikai vezetővel egyetértettek abban, hogy "a dolgok normális menetét" követik, nem siettetik a folyamatot, de nem is lenne célszerű a hivatalos csatlakozással megvárni a jövő áprilisi NATO-évfordulót.

október 5.

A készülődő NATO-beavatkozás előtti utolsó amerikai figyelmeztetést vitte Belgrádba Richard Holbrooke. A brit külügyminiszter is azt üzente Milosevics jugoszláv elnöknek: néhány napja van a nemzetközi közösség követeléseinek teljesítésére. Belgrád közvetlen háborús veszélyt hirdetett, és bevezette a hadiadót.

október 6.

Bill Clinton amerikai elnök figyelmeztette Milosevics jugoszláv államfőt, hogy a NATO "akcióra kész", ha Belgrád nem teljesíti Koszovóval kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Borisz Jelcin orosz elnök szerint súlyos következményei lesznek, ha a nyugati katonai szövetség beavatkozik Jugoszláviában.

A holland törvényhozás alsóháza nagy többséggel megszavazta Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozását. A felsőház később szavaz a csatlakozási jegyzőkönyvről.

október 7.

Bill Clinton amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Orbán Viktort. A vizit után a miniszterelnök megerősítette: érintették a NATO-csatlakozás kérdését, de a formális időpontról nem volt szó. Magyarországot már mint de facto NATO-országot kezelik, amelynek nincs szüksége extra segítségre, hogy hadseregét összhangba hozza a NATO-követelményekkel. Mindegy, hogy decemberben vagy áprilisban lesz az ország tagja az Atlanti Szövetségnek.

október 12.

A NATO ma estig adott haladékot Belgrádnak, hogy teljesítse a nemzetközi közösség követeléseit, s azok részeként vonja ki csapatait Koszovóból. Az Észak-atlanti Szövetség várhatóan ma adja ki a készenléti parancsot, amelynek értelmében a több mint 340 harci gépet felsorakoztató szövetséges légiflotta bevetéséről szabadon dönthet a NATO európai erőinek főparancsnoka.

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: megérkezett a NATO felkérése, hogy hazánk bocsássa rendelkezésre légterét egy esetleges Jugoszlávia elleni hadművelethez. A kormányfő közölte: e kérdés szóba került mind az amerikai elnökkel, mind a védelmi miniszterrel folytatott eszmecseréjén, ám a kérés csak most öltött konkrét formát. Ennek megfelelően a "haditanácsot" mára összehívta, a házelnöknél pedig kezdeményezik keddre az Országgyűlés rendkívüli, zárt ülésének az összehívását. A miniszterelnököt biztosították tárgyalópartnerei: bármilyen fenyegetés esetén a katonai szervezet megvédi hazánkat.

október 13.

Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek egyelőre sikerült elhárítani az országát fenyegető NATO-légitámadás veszélyét. Milosevics Richard Holbrooke amerikai békeközvetítővel folytatott tárgyalása után közölte: Belgrád elfogadja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kétezer civil megbízottja felügyelje a koszovói albánokkal kötendő válságrendezési megállapodást.

A kormány támogatja a NATO-nak azt az igényét, hogy a katonai szervezet repülőgépei igénybe vehessék a magyar légteret a Jugoszlávia elleni esetleges akció során. A szövetség hazánknak adott garanciáit Javier Solana főtitkár levele tartalmazza.

október 14.

Az Országgyűlés nagy többséggel engedélyezte, hogy a NATO az esetleges koszovói akciója során használhassa a magyar légteret.

október 15.

Javier Solana NATO-főtitkár Belgrádba látogatott, hogy felszólítsa Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt a Koszovóval kapcsolatos nemzetközi követelések teljesítésére. Eközben Párizsban megbeszélést folytattak a nemzetközi összekötő csoport külügyminiszterei, akik a Milosevics-Holbrooke-megállapodás végrehajtásának menetrendjét határozták meg.

október 16.

Tíz nappal meghosszabbította a NATO a koszovói beavatkozáshoz kiadott mozgósítási parancs határidejét. A kedden elrendelt Activation Order, azaz aktivizálási parancs szombaton reggel hét órakor lépett volna életbe, de a tagállamok nagykövetei úgy döntöttek: október 27-ig kitolják a határidőt.

október 19.

A belgrádi vezetés a hét végén jelezte a Nyugatnak, hogy az október 27-én lejáró NATO-ultimátumig befejezi csapatai kivonását Koszovóból. Amerikai kémrepülők felügyelete alatt két zászlóalj máris elhagyta állásait. Koszovóban közben fegyveres incidensek robbantak ki.

október 21.

Orbán Viktor magyar, Milos Zeman cseh, és Jerzy Buzek lengyel kormányfők budapesti megbeszélésükön úgy értékelték, reális esélye van annak, hogy a hármak az áprilisi ünnepi washingtoni NATO-csúcson már a szövetség teljes jogú tagjaiként vehetnek részt. A magyar, a cseh és a lengyel miniszterelnök üdvözölte, hogy Szlovákiának immár lehetősége nyílik az eddigi integrációs hátrány ledolgozására. Budapest kész a leendő pozsonyi kormánnyal való együttműködésre - jelentette ki Orbán Viktor.

A török parlament ratifikálta a három közép-európai állam - Magyaroszág, Csehország és Lengyelország - NATO-csatlakozásáról szóló egyezményt.

október 24.

Oroszország ellenállása miatt nem sikerült elfogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Koszovó ügyében beterjesztett határozati javaslatot. Nyugati diplomaták egyetértettek abban, hogy a szerb erők kivonulása nem közelíti meg az elvárásokat, de eltérően vélekednek ennek okairól.

Budapest és Varsó egy napon kívánja ratifikálni a NATO-csatlakozást. Orbán Viktor és Jerzy Buzek ennek érdekében felkérik a házelnököket, hogy a két törvényhozás egy időben tűzze napirendre a kérdést.

október 25.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Belgrádot, hogy tegyen eleget az ENSZ követeléseinek. Ez ugyanakkor közvetlenül nem fenyegeti meg erő alkalmazásával a jugoszláv vezetést. Ám a Belgrádban tárgyaló NATO-tábornokok továbbra is elégedetlenek a jugoszláv csapatkivonásokkal.

október 27.

Néhány órával a NATO által adott határidő lejárta előtt még mindig áttekinthetetlen a koszovói válság. Ma még egyszer összeülnek a NATO-nagykövetek: áttekintik a helyeztet, megvizsgálják, vajon Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök mennyiben teljesítette az ENSZ-határozatban megkövetelteket.

október 28.

A NATO úgy döntött, Jugoszláviára egyelőre nem mérnek légicsapásokat, de marad a katonai fenyegetés. A NATO-tanács késő este - meghatározatlan időre - meghosszabbította a koszovói beavatkozáshoz kiadott mozgósítási parancsot. Jugoszláviában közben az ultimátum lejárásának utolsó percéig folytatódott a csapatkivonás, amit a NATO döntnökei elégségesnek ítéltek.

A Honvédelmi, a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal Biztonság- és Védelempolitikai Koordinációs Államtitkárságának szakértői a parlamenti pártok képviselőivel együtt tárgyalták a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveinek tervezetét. Az új biztonság- és védelempolitikai alapelvek kidolgozása több évre, még az előző parlamenti ciklus idejére nyúlik vissza, elfogadásukat az teszi sürgőssé, hogy Magyarország hamarosan csatlakozik a NATO-hoz. Az alapelvek elfogadása a szövetségi rendszerbe való belépés miatt is fontos, de az is sürgetővé teszi, hogy a NATO maga is most dolgozza ki új stratégiai koncepcióját.

A parlament 281 igen szavazattal, 24 ellenében és egy tartózkodás mellett, minősített kétharmados többséggel hozzájárult ahhoz, hogy a Boszniában szolgálatot teljesítő magyar műszaki alakulat páncélos járműveit nehézgéppuskákkal szereljék fel. Erre azért van szükség, mert a koszovói válság miatt tervbe vett NATO-akcióra a boszniai szerbek úgy reagáltak, hogy agresszornak tekintik a NATO-t segítő valamennyi államot. A kormány javaslatát a koalíciós pártok és az MSZP jelen lévő képviselői kivétel nélkül támogatták, az SZDSZ és a MIÉP egységesen elutasította, Kupa Mihály független képviselő pedig tartózkodott.

október 29.

Koszovóban az utolsó albán faluból is kivonult a különleges szerb rendőrség. A nemzetközi megfigyelők egészében véve elégedettek az ütemével. A szakértők ugyanakkor rámutattak, hogy sem a jugoszláv fegyveres erők tagjai, sem az albán gerillák nem szándékoznak teljes egészében feladni a terepet.

október 30.

A NATO pénteken megadta a startjelet a Koszovó fölötti légi ellenőrzésre. Brüsszeli hivatalos közlés szerint az akció a jövő hét elején kezdődik. Célja annak biztosítása, hogy Jugoszlávia betartsa a dél-szerbiai tartományban állomásozó csapataira kirótt létszámkorlátozást, és ne kísérelje meg visszavinni oda nehézfegyvereit.