No. 13. (98/10/23)

 

1. Javier Solana, NATO-főtitkár sajtónyilatkozata belgrádi látogatása során, 1998. október 16-án

 

A NATO főtitkárát belgrádi útjára elkísérte Klaus Naumann tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke, valamint Wesley K. Clark tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka (SACEUR). Az utazás célja az volt, hogy egy egyszerű de annál erőteljesebb üzenetet közvetítsenek Milosevics elnöknek: azonnal és teljes mértékben eleget kell tennie az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1199. számú határozatában foglalt követelményeknek.

A határozathozatal óta három hét telt el, mégis kevéssé érzékelhető az, hogy teljes mértékben eleget kívánnának tenni a nemzetközi közösség követeléseinek. A főtitkár azt is elmondta az elnöknek, hogy információik szerint számos katonai és rendőri egység maradt Koszovóban, jóllehet azok laktanyái a koszovói területen kívül találhatók. Ezeket az egységeket azonnal ki kell vonni.

Nem kétséges az, hogy a NATO a koszovói helyzetet szoros megfigyelés alatt tartja mindaddig, amíg annak jelét nem látja, hogy a határozatot teljesítik. A csapatok készen állnak a cselekvésre, ha nem tesznek eleget a követelményeknek. A NATO a teljesítést elébe helyezi a konfliktusnak.

A NATO és a jugoszláv kormány egy NATO/Koszovó légi ellenőrzési egyezményt írt alá, amelyet a NATO hajt végre. A megállapodásban foglaltakat a közeljövőben kívánják végrehajtani.

Együtt a szárazföldi EBESZ-misszióval (Koszovó területén), a NATO-nak kulcsszerepe lesz annak igazolásában, hogy Milosevics elnöknek szándékában áll szavát megtartani, és kész segíteni a koszovói helyzet stabilizálásában.

Solana főtitkár azt is egyértelművé tette Milosevics számára, hogy teljes együttműködést várnak a jugoszláv kormánytól a légi ellenőrzési egyezmény végrehajtásában. Bármilyen, a NATO ellenőrző repülőgépek elleni támadásnak vagy ellenséges szándéknak súlyos következményei lesznek. Teljes együttműködést várnak a NATO és az EBESZ ellenőrző missziók részére a jugoszláv hatóságoktól, beleértve a biztonsági erőket is.

 

Javier Solana szerint sem ez a megállapodás, sem az EBESZ-szel hamarosan aláírásra kerülő megállapodás nem jelenti a "történet végét". Csak az első lépéseknek tekinthetők a koszovói válság befejezése és a sürgető humanitárius helyzet enyhítése útján. Ezen megállapodások lehetőséget kínálnak Jugoszlávia vezetőinek a problémák békés és konstruktív megoldására. A főtitkár sürgeti Milosevics elnököt és a koszovói albánokat is, hogy ne szalasszák el ezt a lehetőséget.

Javier Solana végül hozzátette: ebben az országban az elmúlt néhány évben már túl sok volt a szenvedés, az erőszak és az intolerancia. Ennek legfőbb okai azok a politikai vezetők voltak, akik rosszul használták politikai hatalmukat. Ennek újabb jele a független újságok bezárása.

A szörnyű emberi tragédiák mellett ennek eredménye az is, hogy Jugoszlávia egyre inkább elszigetelődött az európai demokratikus nemzetek családjától.

A főtitkár sürgette továbbá a jugoszláv vezetőket, hogy nyissanak új fejezetet történelmükben, és a problémákat dialógus útján és a megbékélés jegyében próbálják megoldani. Mindezekben a törekvésekben a Szövetség segíteni fog, a felelősség azonban a jugoszáv vezetőké is.

 

(NATO-közlemény 1998. október 16.)

 

 

2. A NATO-szóvivő nyilatkozata az Észak-atlanti Tanács 1998. október 16 -i üléséről

 

Az Észak-atlanti Tanács a megbeszélés keretében áttekintette a Biztonsági Tanács határozatának teljesítését Koszovóban.

Még mindig bizonyos távolságra vagyunk a pontokban foglaltak teljesítésétől. Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy sok katonai és speciális egység amelyek normális esetben Koszovón kívül állomásoznak, még mindig Koszovóban vannak. Mint azt a főtitkár világossá tette Belgrádban, az Észak-atlanti Tanács elvárja ezeknek az egységeknek az azonnali visszahívását.

Ez idő alatt Belgrádban a főtitkár nyomást gyakorolt Milosevics elnökre annak érdekében, hogy teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1199. számú határozatát.

Az Észak-atlanti Tanács ezért úgy döntött, hogy fenntartja azt a képességét, hogy légiakciókat hajtson végre Jugoszlávia ellen, beleértve a tekintélyes számú légierő bevetését is a régióban.

Az Észak-atlanti Tanács döntött arról is, hogy a légitámadásokat megelőző periódust kiterjeszti október 27-ig.

A Tanács folytatja a fejlemények nagyon közeli megfigyeléseit.

Az Észak-atlanti Tanács felszólítja Milosevicset, hogy sürgős lépéseket tegyen annak érdekében, hogy ebben az időperiódusban teljesítse a követeléseket.

 

(Az Észak-atlanti Tanács határozata 1998. október 16.)