Az Észak-atlanti Tanács felhatalmazása alapján előkészületek történnek egy koszovói korlátozott légi akció, illetve egy többfázisú légitámadás előkészítésére.

A döntés értelmében magasabb szintre emelik a NATO katonai készültségét, és a NATO-parancsnokoknak lehetőségük nyílik arra, hogy meghatározzák azon szükséges eszközök körét, amelyek a légiakciókhoz szükségesek.

A katonai erő alkalmázása az Észak-atlanti Tanács újabb döntését követeli meg, a Tanács határozata mégis fontos politikai jele a NATO készségének arra, hogy erőt alkalmazzon, ha a helyzet úgy kívánja.

A főtitkár a NATO-szövetségesek erőteljes támogatásáról biztosította az ENSZ BT szeptember 23-i döntését, amely Milosevic elnök számára egyértelmű feladatként határozza meg, hogy le kell állítania a lakosság ellen irányuló elnyomó intézkedéseket; politikai, tárgyalásos rendezésre kell törekednie, hasonlóképpen a koszovói albánoknak is; és azonnali lépéseket kell tennie a humanitárius helyzet enyhítésére.

A biztonsági tanácsi határozat is mutatja azt, hogy a nemzetek közössége egységes, és szándékában áll a koszovói válság megoldása.

A Szövetség védelmi miniszterei, kiegészülve a három Madridban meghívott ország védelmi minisztereivel - ami egyben újabb fontos lépés a három tagjelölt teljes NATO-integrációja felé - három átfogó kérdést tárgyaltak meg a találkozó első napján, a koszovói, boszniai és albániai helyzetet; az Oroszországgal kialakított védelmi együttműködést és végezetül azt a napirendet, amellyel az 1999. évi áprilisi washingtoni csúcsértekezletre készülnek.

A főtitkár kifejtette azt a reményét, hogy az Észak-atlanti Tanács légiakciók előkészítéséről szóló döntését Milosevic elnök figyelembe fogja majd venni.

Boszniában ugyan még nem született meg a hivatalos választási eredmény, mégis a Szövetség a többpárti demokráciát támogatja változatlanul.

Az államnak nincs jövője, ha visszatér a múltbeli szélsőségekhez. Mindazok, akiket vélhetőleg megválasztanak Boszniában, úgy nyilatkoztak, hogy támogatják Daytont, és együtt kívánnak működni a nemzetközi szervezetekkel. A Szövetség is ezt kívánja tőlük. Az SFOR folytatja erőfeszítéseit a biztonság megerősítésében és a polgári szervezetek segítésében. Az SFOR működésének első félévi áttekintése decemberre készül majd el. Ez határozza majd meg az SFOR jövőbeli létszámát és formáját.

A NATO üdvözli azt a fejleményt, hogy Albániában a demokratikusan választott kormány ismét ura a helyzetnek, amely azonban változatlanul ingatag. A főtitkár felszólította Albánia politikai vezetőit arra, hogy tanúsítsanak önmérsékletet és folytassanak tartalmas párbeszédet.

A NATO jelentős támogatásban részesíti Albániát. A PfP támogató program keretében PfP-részleg működik Tiranában, és ebben a hónapban gyakorlatok végrehajtására is sor került. A NATO jelen pillanatban keresi a módjait annak, hogy megerősítse együttműködését Albániával.

Az oroszországi bizonytalan állapotok közepette az Állandó Közös Tanács (PJC) és a NATO-Oroszország együttműködés fontos támaszai a stabilitásnak. Az elmúlt időkben tovább fejlődtek a katonai kapcsolatok. Oroszország részt vesz a PfP-gyakorlatokon, tiszteket küld a NATO-kurzusokra és a NATO-parancsnokságokra.

Az év végén NATO Katonai Összekötő Misszió (NATO Military Liaison Mission) működhet Moszkvában.

Megvitatták a NATO belső reformjának kérdéseit is, így például az Európai Biztonsági és Védelmi Identitást (ESDI), a Vegyes-összetételű Alkalmi Harci Kötelék (CJTF) és az új parancsnoki rendszer létrehozásának kérdéseit. Ugyancsak tárgyaltak arról, hogy hogyan lehetnek sikeresek az új kihívások közepette a többnemzetiségű egységekkel végrehajtott akciók, és hogyan fokozható az erők interoperabilitása.

A következő napi témák közül a főtitkár előre jelezte a NATO Új Stratégiai Koncepciójáról szóló eszmecserét és a 21. század új kihívásaira adandó válaszokról szóló megbeszélést.