Az amerikai diplomata a megelőző napon még Koszovóban tárgyalt, és azért utazott Brüsszelbe, hogy a NATO-nagyköveteket (az Észak-atlanti Tanácsot) tájékoztassa a fejleményekről. Másnap folytatta koszovói megbeszéléseit.

A nagykövet, Strobe Talbottnak, az USA külügyminiszter-helyettesének társaságában tartotta meg beszámolóját a Tanácsnak a Koszovóban kialakult helyzetről. Szeptember 15-én tárgyalópartnere a Dr. Rugova által kijelölt delegáció volt. A diplomata a megbeszéléseket "rendkívül nehéz"-nek nevezte. Beszámolt arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államok három fő problémára kíván választ találni. Az egyik a humanitárius kérdéseké, a másik a politikai rendezésé és a harmadik egy esetleges katonai megoldásé. Ő, személy szerint leginkább a politikai, tárgyalásos rendezésre kíván összpontosítani.

A koszovói tárgyalások napirendjén már egy megoldási lehetőség részleteinek kimunkálása szerepel. Christopher Hill megítélése szerint számos nehézséggel kell még szembenézni, de a folyamatok "helyes irányban haladnak". (A felvetett javaslatokra a koszovói fél írásos válaszokat ígért, ezt követően a nagykövet Belgrádban is meg kívánja vitatni a részleteket.)

A békés megoldást rendkívül megnehezíti az erőszakos cselekmények folytatódása a térségben, valamint a menekültek számának a növekedése, akiknek a helyzetét az ősz beállta és a közelgő tél is nehezíti.

Christopher Hill beszámolt arról is, hogy tárgyalópartnerei Dr. Rugova köréhez tartoznak, a tárgyalócsoport augusztusban alakult, és Fehmi Agani Dr. vezeti azt.

Az Észak-atlanti Tanács a problémákról, a humanitárius helyzetről, a tárgyalások állásáról valamint a megoldási lehetőségekről kapott tájékoztatást.

A diplomata véleménye szerint a pusztítás mértéke a nagyhatalmak képviselőiből álló Összekötő Csoport (Contact Group) minden tagját, beleértve az oroszokat is, mélyen megrendítette. Változatlanul együtt kívánnak működni az orosz megfigyelőkkel, akiknek számos jó elképzelése van a humanitárius problémák kezeléséről. "Folytatjuk

szoros együttműködésünket az Összekötő Csoport minden tagjával." Megpróbálnak egységesen, csapatként fellépni. " Az egység az Összekötő Csoporton belül erősebb, mint azt korábban tapasztaltam."

A nagykövet nem bocsátkozott találgatásokba egy esetleges NATO általi katonai beavatkozás lehetőségét és időpontját illetően. A kérdésről személyes véleményét sem osztotta meg a jelenlevőkkel: "... egy átfogó megbeszélés részese voltam ma, amely arról szólt, hogy hogyan látom a tárgyalásokat, és mit tehetek a tárgyalási folyamat elősegítése érdekében ...".

A nagykövet eddig is sokat tett már azért, hogy a térséggel szomszédos országok is pontos képet kaphassanak a kialakult helyzetről, "nagyon aktív diplomáciát kell folytatniuk". (Erre példaként Romániát említette). Úgy gondolta, hogy a még szeptemberben Skopjéban sorra kerülő délkelet-európai védelmi miniszteri találkozón is bizonyosan téma lesz a Koszovóban kialakult helyzet.

Christopher Hill végezetül arról beszélt, hogy a végső cél egy olyan megállapodás létrehozása, amely intézményeket teremt a demokrácia számára, és megteremti a normális élet feltételeit Koszovóban. Olyan megállapodásokra van szükség, amelyeket az emberek széles köre támogat, függetlenül attól, hogy milyen szervezethez tartoznak.

Arra a kérdésre pedig, hogy mindez szükségtelenné teszi-e majd a légicsapásokat, azt válaszolta: "Nem kívánok ezzel foglalkozni, csak azt mondhatom, hogy mindent elkövetünk, hogy semmi se akadályozza ezt a tárgyalási folyamatot, és amint mondottam, holnap visszatérek oda."

(United States Information Service /USIS/ 1998. 09. 17.)