No. 1. (98/02/06)      Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. december)

december 2.

• A NATO védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozásán nem született döntés arról, hogy a három tagjelölt ország - Magyarország, Csehország és Lengyelország - a Szövetség északi vagy déli szárnyához tartozzon-e. Magyarország nagy valószínûséggel a nápolyi székhelyû Déli Fõparancsnoksághoz fog tartozni - az eddigi NATO-megnyilatkozások mind erre utalnak.
• Magyarország a NATO déli szárnyához tartozást részesíti elõnyben - nyilatkozta Keleti György honvédelmi miniszter, az atlanti szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján.
  A miniszterek jóváhagyták azt a tanulmányt, amely szerint a NATO-bõvítésre az elkövetkezõ tíz évben másfél milliárd dollárt kell fordítani.
• Dieter Stöckman tábornok, a NATO közép-európai szövetséges erõinek parancsnoka szerint a Magyar Honvédségnek elsõsorban távközlési-információs rendszereit kell fejleszteni, a NATO-tagságból eredõ követelményeknek megfelelõen.
• Kovács László külügyminiszter meghívást kapott Javier Solana NATO-fõtitkártól a NATO külügyminiszteri tanácsának 1997. december 16-i brüsszeli ülésére, ahol Magyarország, Csehország és Lengyelország csatlakozási jegyzõkönyvét írják alá.

december 3.

• Kovács László külügyminiszter Kanadában aláírta a gyalogsági taposóaknák betiltásáról szóló világegyezményt.
• A NATO-orosz Állandó Tanács ülésén elnöklõ Szergejev orosz védelmi miniszter pontosítani kényszerült Jelcin elnök stockholmi bejelentését, miszerint Oroszország csak a START-3 szerzõdés keretében tervezi a nukleáris robbanófejek számának csökkentését egyharmaddal, ám a Duma még a START-2-t sem ratifikálta. A védelmi miniszter ugyanakkor azt ígérte, hogy 1999 elejéig negyven százalékkal mérséklik az orosz haderõ létszámát. Moszkva továbbra is ellenzi az atlanti szövetség kibõvítését, de némi vigaszt nyújt számára, hogy a NATO-orosz Tanácsban egyenlõ partnerként vehet részt a biztonsági kérdések megvitatásában.
• Boszniával kapcsolatban - mind a NATO-orosz Tanács mind pedig az Euro-atlanti Partnerségi Tanács ülésén - Oroszország jelezte, hogy az SFOR utódjában is hajlandó részt venni. Keleti György felszólalásában úgy vélte, hogy a mandátum júniusi lejárta után nem lehet kockázat nélkül kivonni az SFOR-t Boszniából.
• Keleti György - cseh és lengyel kollégájával együtt - találkozott Cohen amerikai védelmi miniszterrel, valamint Wesley Clarkkal, az európai szövetséges erõk fõparancsnokával is tárgyalt. A honvédelmi miniszter elmondta: jó visszhangja volt a bejelentésnek, hogy Magyarország a NATO déli szárnyához tartozást részesíti elõnyben.
• Washington szerint Oroszország már kollektív békefenntartó biztonságra törekszik. Clinton elnök "általánosságban" tudott Jelcin atomfegyver-csökkentési terveirõl, de a Fehér Ház továbbra is a START-2 moszkvai ratifikálását és a START-3 tárgyalások megkezdését tartja fontosabbnak.

december 4.

• Strobe Talbott amerikai és Georgij Mamedov orosz külügyminiszter-helyettes Washingtonban megállapodott a START-2 és a START-3 szerzõdéseket is meghaladó csökkentési tervek elõkészítésében. Amerika azonban ragaszkodik ahhoz, hogy Moszkva elõször ratifikálja a START-2-t és folytassa a tárgyalásokat a harmadik START-egyezményrõl.

december 5.

• Moszkvában tárgyalt az Országgyûlés Külügyi Bizottságának küldöttsége. A tárgyalásokon többek között elhangzott, hogy a NATO-belépés nem okoz zavart a két ország kapcsolataiban, az oroszok ugyan hangoztatták elvi fenntartásaikat, Magyarországnak azonban nem küldtek rosszalló üzenetet a csatlakozás miatt. Az orosz fél szívesen fogadta, hogy a NATO-tagjelöltség miatt nem állítjuk le politikai döntéssel az orosz fegyverek beszerzését, a tendereken egyenlõ eséllyel vehetnek részt az orosz cégek.
• A washingtoni külügyminisztérium szóvivõje hivatalosan megerõsítette, hogy az USA nem köt olyan alkut Moszkvával, amely csorbítaná a kelet-európai országok szuverenitását. Washington kimondatlanul a baltiak mellé állt, miután elutasították az oroszok által ajánlott biztonsági garanciát, amelynek fejében le kell mondaniuk a NATO-csatlakozás szorgalmazásáról. Az amerikai stratégiában Ukrajna integrálása áll az elsõ helyen.
• Keleti György honvédelmi miniszter tárgyalásokat folytatott Bécsben Werner Fasslabend osztrák honvédelmi miniszterrel a magyarországi NATO-népszavazás tapasztalatairól, valamint a két politikus véleményt cserél a légierõ fejlesztésérõl is.
• Jövõ tavasszal Budapestre tervezik a taposóaknák betiltásáról szóló világegyezmény végrehajtását kidolgozó egyik nagy regionális értekezletet. Többek között ez is elhangzott Kovács László külügyminiszter kanadai tárgyalásai során.

december 11.

• Peter Tufo amerikai nagykövet heves washingtoni ratifikációs vitát jósol. Élénk vita várható az Amerikai Kongresszusban, hiszen mindkét - az új NATO-tagok felvételét helyeslõ, illetve elvetõ - fél nyomós érvekkel rendelkezik. A nagykövet reményei szerint a három mostani kelet- és közép-európai jelölt tagságának megszavazását még a friss cseh kormányválság sem veszélyezteti. A nagykövet máris ellátogatott Taszárra és Pécsre, a két SFOR-bázisra.
• Magyarország a tervezettnél elõbb élhet a NATO által szeptember végén felajánlott különleges státussal, ugyanis már részt vehetünk a Szövetség december 18-i nagyköveti Tanács ülésén - nyilatkozta Simonyi András magyar NATO-nagykövet. Az Észak-atlanti Szövetség eredetileg ezt a jogot csak január 1-jétõl biztosított volna a három kelet- és közép-európai államnak.

december 16.

• Újabb történelmi esemény Magyarország euro-atlanti csatlakozási folyamatában: Brüsszelben a NATO külügyminiszterei aláírták a magyar, a cseh, és a lengyel csatlakozási jegyzõkönyvet. A 16 külügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy országaik parlamentjeiben a ratifikációt nem szabad még kész tényként kezelni.Törökország megígérte, hogy nem fogja megvétózni a NATO-bõvítést.
• Kovács László elmondta, hogy Magyarország elfogadja a tagsággal járó kötelezettségeket és kész hozzájárulni a szövetséges államok biztonságához. A NATO-tagság nem arra teszi képessé Magyarországot, hogy háborúkat nyerjen, hanem arra, hogy háborúkat kerüljön el - nyilatkozta a külügyminiszter. Kifejtette, hogy a különleges státusnak köszönhetõen mostantól megfigyelõként bekapcsolódhatunk a Szövetség minden lényeges fórumának munkájába és ez nagyban segíti a felkészülést. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos országok integrációs törekvését.
• Javier Solana NATO-fõtitkár nyilatkozata szerint az aláírással a három meghívott ország azonnal megkapja a különleges státust a Szövetségben: NATO-nagyköveteik az Észak-atlanti Tanács ülésein, képviselõik pedig több bizottság munkájában is részt vehetnek. A fõtitkár hivatkozott a legújabb számításokra, miszerint tíz év alatt másfél milliárd dollárt kell fordítani a három ország felvételének kiadásaira. Solana szerint ez ésszerû ár a biztonságosabb, békésebb Európáért.
• A NATO mindhárom tagjelölt országgal külön-külön készített csatlakozási jegyzõkönyvet, amelyek tartalmilag hasonlóak. A dokumentumot a szövetséges tagállamok törvényhozásai, illetve kormányai 1999 áprilisáig ratifikálják.

december 17.

• A brüsszeli külügyminiszteri találkozón Jevgenyij Primakov érzékeltette, hogy Oroszország változatlanul ellenzi a NATO-bõvítést.
• Keleti György honvédelmi miniszter William Cohen amerikai védelmi miniszter meghívására a jövõ év elején az Egyesült Államokba utazik, hogy lobbyzzon a NATO-bõvítés szempontjából kulcsfontosságú szenátusi szavazás sikere érdekében.

december 18.

• Jelcin orosz államfõ elnöki rendelettel 17 tagú bizottságot állított fel a NATO-val fenntartott kapcsolatok kezelésére. A bizottság elnöke Primakov külügyminiszter lett.
• Az SFOR újabb két háborús bûnöst tartóztatott le.
• Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnöke boszniai látogatása során azt nyilatkozta, hogy az amerikai SFOR-katonák a jövõ nyári mandátum lejárta után is Boszniában maradnak.
• A NATO-bõvítés költségeiben nem szabad olyan kiadásokat is beleszámolni, amelyekre a szélesítéstõl függetlenül is sor került volna - nyilatkozta Javier Solana, a NATO fõtitkára.
• A török kormány támogatja a NATO keleti irányú bõvítését, azonban Törökország megítélése szerint van idõ a ratifikálásra.

december 19.

• Koppenhágában az EBESZ külügyminiszteri tanácskozása elfogadta az európai biztonsági charta irányelveit. A jóváhagyásra - valószínûleg - a következõ csúcstalálkozón kerül sor. A megállapodások eredményeként - többek között - megnyílhat az út a NATO további bõvítéséhez.

december 21.

• Bonnban a német, a brit, az olasz és a spanyol védelmi miniszter aláírta az Eurofighter új modern harci repülõgép közös gyártásáról és értékesítésérõl szóló kormányközi megállapodást.

december 22.

• Jövõ év februárjában Budapesten találkoznak Magyarország, Ausztria és Románia védelmi miniszterei - állapodott meg Keleti György és Victor Babiuc román védelmi miniszter. Ekkor írják alá a magyar-román közös békefenntartó zászlóalj felállításáról szóló alapító okmányt.

december 30.

• Primakov orosz külügyminiszter határozottan elutasította a balti államok esetleges NATO-csatlakozását. Nincs szó arról, hogy a baltiak befogadása esetén Moszkva"tankokat küldene", de az arra kényszerítené Oroszországot, hogy felülvizsgálja egész kapcsolatát a NATO-val.
• Andrei Plesu, új román külügyminiszter, parlamenti bizottsági meghallgatásán az euro-atlanti integráció és a kisebbségekkel való együttmûködés mellett emelt szót.

* * * * * * *

Az Országgyûlés integrációs tevékenysége a biztonságpolitika területén
(decemberi összefoglaló)

december 16.
Mécs Imre, a Magyar Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának elnöke 1997. december 16-án - Kovács László külügyminiszterrel együtt - részt vett Brüsszelben a Magyar Köztársaság NATO-csatlakozási jegyzõkönyvének aláírásán.

december 11.
A Cseh Köztársaság Képviselõháza elnökének meghívására Bársony András képviselõ úr prágai látogatáson vett részt, ahol egy NATO szeminárium keretében tájékoztatta a cseh parlamenti képviselõket a magyar kormány népszavazást megelõzõ információs kampányáról.