No. 7. (97/03/07)        Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. február)

február 1.

• Az Egyesült Államok és Franciaország "egészében véve ugyanazon a hullámhosszon" van a NATO keleti irányú kibõvítését, valamint a szövetség és Oroszország közötti kapcsolatok szabályozására hivatott megállapodásról szóló tárgyalásokat illetõen - jelentette ki a Fehér Ház szóvivõje. Michael Curry arról a telefonbeszélgetésrõl nyilatkozott, amelyet Bill Clinton elnök folytatott Jacques Chirac francia államfõvel, egyebek mellett a NATO kibõvítésérõl és korszerûsítésérõl. Az eszmecsere fõként a NATO és Oroszország között kötendõ megállapodás jelentõségérõl, az errõl szóló tárgyalások folytatásának mikéntjérõl valamint a NATO júliusban tartandó madridi csúcsértekezletének napirendjére kerülõ kérdésekrõl folyt.

február 2.

• Mindössze egy és negyed órát tartott Borisz Jelcin orosz és Jacques Chirac francia elnök megbeszélése, amelyen az új európai biztonsági rendszerrõl, a NATO tervezett bõvítésérõl, illetve a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivõ szerint a megbeszélések a két ország viszonyát jellemzõ "nyíltság és baráti egyetértés" jegyében zajlottak. A tárgyaláson megerõsítették, hogy a következõ csúcstalálkozót szeptember végén tartják.
• Románia megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a NATO-ba lépésrõl folyó tárgyalások megkezdéséhez szükségesek - mondta Victor Ciorbea román miniszterelnök John Kornblummal, az Egyesült Államok európai és kanadai ügyekben illetékes külügyi államtitkár-helyettesével folytatott megbeszélése kapcsán. Kornblum rámutatott: támogatni kívánja Romániát európai integrációs céljai elérésében, mert a volt ellenzék gyõzelme a novemberi parlamenti- és elnökválasztáson jelezte, hogy Románia nyitott és demokratikus társadalommal bíró ország lett.

február 4.

• Olekszander Kuzmuk ukrán védemi miniszter kijelentette: nem kizárt, hogy Ukrajna megváltoztatja jelenlegi tömbönkívüliségét és csatlakozik a NATO szervezetéhez. A kijevi látogatáson tartózkodó Michael Portillo brit védelmi miniszter szerint az Ukrajna és a NATO közötti különleges partneri szerzõdés a júliusra kitûzött NATO-értekezlet elõtt megszülethet.
• Oroszország beletörõdne Magyarország és a többi egykori varsói szerzõdésbeli tagállam NATO-felvételébe, ha az atlanti szövetség még a bõvítésrõl hivatalosan döntõ júliusi NATO-csúcs elõtt szerzõdésben szabályozná új kapcsolatrendszerét Moszkvával - nyilatkozta Anatolij Csubajsz, az orosz elnöki hivatal fõnöke.

február 5.

• "Nem hiszem, hogy Törökország vétót emelne a NATO tervezett kibõvítése ellen, hisz a többi tagállammal együtt támogatta a szövetség júliusi madridi csúcsértekezletének összehívását és ezzel együtt a találkozó napirendjét, amelyen a bõvítés az egyik legfontosabb témaként szerepel" - jelentette ki Javier Solana budapesti villámlátogatásán.

február 6.

• Az Egyesült Államok elutasította azt a francia javaslatot, hogy áprilisban Párizsban tartsanak ötös csúcstalákozót - francia amerikai, brit, német és orosz részvétellel - a NATO és Moszkva jövõbeli kapcsolatainak meghatározására, illetve az Észak-Atlanti Szövetség bõvítésének elhatározására hivatott júliusi madridi csúcsértekezlet elõkészítésére. Nicholas Burns, a washingtoni külügyminisztérium szóvivõje azzal indokolta az elutasítást, hogy a szóban forgó kérdésekben a NATO "összes tagjának a véleményét tekintetbe kell venni, a nagyokét és a kicsikét egyaránt", továbbá hogy a madridi csúcsra kell összpontosítani. Hozzátette, hogy Javier Solana NATO-fõtitkár az Egyesült Államok teljes bizalmát élvezi a NATO-Moszkva kapcsolatok chartájáról folytatott tárgyalásaihoz. Olasz részrõl szintén elutasításban részesült az ötös csúcstalálkozóra vonatkozó elképzelés, Moszkva viszont óvatosan támogatja az elgondolást.

február 8.

• Viktor Csernomirgyin orosz kormányfõ lát lehetõséget arra, hogy a NATO-bõvítés ügyében kölcsönösen elfogadható megoldást találjon Moszkva és a Nyugat. Csernomirgyin interjújában elmondta: a Bill Clinton elnökkel és Al Gore alelnökkel tartott megbeszélései meggyõzték arról, hogy folytatni kell a párbeszédet annak megértése végett, hogy távlatilag mi várható a NATO-bõvítéstõl.

február 10.

• A semleges Moldova vezetõi sürgetik a NATO-t, hogy nyújtson biztonsági garanciákat Moldovának és általában a semleges országoknak - közölte Javier Solana, a szervezet fõtitkára Chisinauban. Jelezte, hogy a szövetség a NATO tervezett bõvítése elõtt nem csupán Moszkva, hanem az államközösség többi tagjának véleményére is kíváncsi. Moldova vezetõi bizonyos nyugtalansággal szemlélik, hogy a szomszédos Románia NATO-tagságra törekszik. Mihai Popov külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a NATO bõvítési tervei arra ösztönzik majd Romániát, hogy kössön alapszerzõdést Moldovával.

február 11.

• A NATO bõvítésének halogatása folyamatos feszültséget teremtene és bizonytalanságot okozna Európa szívében - szögezte le Madeleine Albright az amerikai képviselõház külügyi bizottságában. A külügyminiszter minden eddiginél határozottabban kifejtette azt is, hogy szó sem lehet az Észak-Atlanti Szövetség mással történõ felváltásáról, más szervezetbe való beolvasztásáról vagy olyan átalakításáról, amely megszüntetné teljes körû kollektív biztonsági jellegét.

február 12.

• "Miért kellene kötelezettsége vállalnia Magyarország megvédésére annak a brit kormánynak, amely még a majdani európai valutaunió iránt sem táplál túlzott rokonszenvet?" - e kérdéssel igyekezett véleményét alátámasztani Hugh Hanning, a brit Atlanti Tanács alelnöke, aki szerint "veszélyes, de megállíthatatlannak tûnõ ostobaság" a NATO tervezett bõvítése.

február 13.

• A bõvítés közeledtével a fõtitkári körúttal a NATO azt akarja kipuhatolni, vajon Moldova és a kaukázusi köztársaságok Oroszország szomszédaiként mit szólnak ahhoz, hogy a kiszélesítés ára esetleg a hagyományos fegyverzetcsökkentési megállapodás felülvizsgálata lesz - sejtet hátsó szándékot Javier Solana látogatásai mögött a moszkvai Komszomolszkaja Pravda címû lap.
• Meglepetéssel értesült Javier Solana NATO-fõtitkár azokról a moszkvai vádakról, miszerint a négy FÁK-köztársaságot - Moldovát, Grúziát, Örményországot és Azerbajdzsánt - érintõ körútjának Oroszország elszigetelése lenne a célja, s többek között az, hogy akadályokat gördítsen az államközösségen belüli integráció útjába. Solana, hangsúlyozva, hogy körútjára az adott országok vezetõi hívták meg, Jerevánban megismételte: a NATO nem akar senkit elszigetelni, s végképp nem akar beleszólni a FÁK tagországai közötti viszonyba.
• Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter szerint a NATO keleti bõvítése miatt a rövid enyhülés után ismét fagyos viszony kialakulásának veszélye fenyeget. Egyben közölte: Moszkva akkor tudja elfogadni a keleti bõvítést, ha a NATO egy kötelezõ érvényû dokumentumban vállalja, hogy sem most, sem a jövõben nem telepít sem atomfegyvereket, sem szövetségi csapatokat az új tagállamok területére.

február 14.

• A szlovák parlament megszavazta a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom frakciója által elõterjesztett határozati javaslatot az ország NATO-tagságáról szóló népszavazásról. Az államfõ harminc napon belül köteles kihirdetni azt, majd kilencvennapos határidõn belül kijelölni a szavazás idõpontját.

február 16.

• Zbigniew Siemiatkowski lengyel belügyminiszter szerint az orosz titkosszolgálat botrányokat szervez, hogy lejárassa az ország vezetését és megakadályozza a lengyelek belépését a NATO-ba és az Európai Unióba.
• Románia NATO-integrációjának kérdései szerepeltek a Legfelsõbb Védelmi Tanács ülésén, amelyre Emil Constantinescu államfõ elnökletével került sor. A testület elsõsorban azt emelte ki, hogy a román külpolitika alapvetõ célja "gyökeresen megjavított új alapon" biztosítani a feltételeket Románia európai és euroatlanti integrációjához.

február 17.

• Az Egyesült Államok és Németország rendkívül fontosnak tartja, hogy a júliusi madridi NATO-csúcsértekezletig megállapodásra jussanak Oroszországgal, ezért a nyugat-orosz párbeszéd minden lehetõségét keresni fogják. Madeleine Albright amerikai és Klaus Kinkel német külügyminiszter bonni sajtóértekezletén közölte ezt, de egyúttal megerõsítette, hogy a NATO mindenképpen tartja magát a keleti bõvítés kitûzött menetrendjéhez, és a spanyol fõvárosban döntés születik az új tagok elsõ csoportjáról.
• Bulgária is kifejezte azt az óhaját, hogy a NATO tagjai közé kíván lépni, ezért kéri meghívását a szervezet júliusi csúcsértekezletére - fogalmazta meg a szófiai ideiglenes kormány nyilatkozatában.
• Az Európai Unió bõvítése rendkívül fontos folyamat, amelyet semmiképpen sem szabad valamiféle kárpótlásnak vagy vigaszdíjnak tekinteni - szögezte le Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, amikor az Európai Bizottság központjában rövid megbeszélést folytatott Jacques Santer bizottsági elnökkel és a testület tagjaival. Hans van den Broek, a Bizottság külpolitikai és kelet-európai ügyekért felelõs tagja hangsúlyozta, hogy európai megítélés szerint az EU és a NATO leendõ bõvítése párhuzamos, de egymástól független folyamatok.

február 19.

• Oroszország továbbra is ellenzi a NATO keleti bõvítését. Ezt hozta Moszkvában Klaus Kinkel német külügyminiszter tudomására valamennyi tárgyalópartnere Jelcin elnöktõl Rogyionov védelmi miniszterig.

február 21.

• A NATO-orosz megállapodás elõkészítésének felgyorsításáról tárgyalt Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Jelcin elnökkel. Az amerikai diplomácia vezetõje sajtóértekezletén jelentõs haladásról beszélt, noha azt sem titkolta, hogy még nagy munka van hátra a júliusi madridi NATO-csúcsig. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, az elkövetkezõ idõszakban felgyorsítják a NATO-orosz megállapodás kidolgozását célzó erõfeszítéseket. Mindehhez kollégája, Jevgenyij Primakov azt tette hozzá, hogy Oroszország ugyan ellenzi a NATO kibõvítését, de igyekszik minden tõle telhetõt megtenni az abból fakadó komplikációk mérséklésére.

február 23.

• Javier Solana NATO-fõtitkár és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter eszmecseréje után is maradtak nézetkülönbségek, de bízató, hogy orosz részrõl is egyértelmûen érzõdik egyfajta törekvés a megállapodásra - közölték Brüsszelben.

február 27.

• Moszkvának nem szabad olyan illúziót táplálnia, hogy a NATO-val való tárgyalások lelassíthatják a szervezet kibõvítését. Az Észak-Atlanti Szövetség akkor is meg akar nevezni legalább három felveendõ közép-európai országot a szervezet júliusi madridi csúcsértekezletén, ha addigra nem születik meg az együttmûködési megállapodás Oroszországgal - írta a Párizsban megjelenõ angol nyelvû napilap, az International Herald Tribune.