No. 7. (97/03/07) Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. február)
február 1.
- Az Egyesült Államok és Franciaország "egészében véve ugyanazon a hullámhosszon" van a NATO keleti irányú kibõvítését, valamint a szövetség és Oroszország közötti kapcsolatok szabályozására hivatott megállapodásról szóló tárgyalásokat illetõen - jelentette ki a Fehér Ház szóvivõje. Michael Curry arról a telefonbeszélgetésrõl nyilatkozott, amelyet Bill Clinton elnök folytatott Jacques Chirac francia államfõvel, egyebek mellett a NATO kibõvítésérõl és korszerûsítésérõl. Az eszmecsere fõként a NATO és Oroszország között kötendõ megállapodás jelentõségérõl, az errõl szóló tárgyalások folytatásának mikéntjérõl valamint a NATO júliusban tartandó madridi csúcsértekezletének napirendjére kerülõ kérdésekrõl folyt.
február 2.
- Mindössze egy és negyed órát tartott
Borisz Jelcin orosz és Jacques Chirac francia elnök
megbeszélése, amelyen az új európai biztonsági
rendszerrõl, a NATO tervezett bõvítésérõl,
illetve a kétoldalú kapcsolatokról volt szó.
Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivõ szerint
a megbeszélések a két ország viszonyát
jellemzõ "nyíltság és baráti
egyetértés" jegyében zajlottak. A tárgyaláson
megerõsítették, hogy a következõ
csúcstalálkozót szeptember végén
tartják.
- Románia megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a NATO-ba
lépésrõl folyó tárgyalások
megkezdéséhez szükségesek - mondta Victor
Ciorbea román miniszterelnök John Kornblummal, az
Egyesült Államok európai és kanadai ügyekben
illetékes külügyi államtitkár-helyettesével
folytatott megbeszélése kapcsán. Kornblum rámutatott:
támogatni kívánja Romániát európai
integrációs céljai elérésében,
mert a volt ellenzék gyõzelme a novemberi parlamenti- és
elnökválasztáson jelezte, hogy Románia nyitott
és demokratikus társadalommal bíró ország
lett.
február 4.
- Olekszander Kuzmuk ukrán védemi miniszter
kijelentette: nem kizárt, hogy Ukrajna megváltoztatja jelenlegi
tömbönkívüliségét és csatlakozik
a NATO szervezetéhez. A kijevi látogatáson
tartózkodó Michael Portillo brit védelmi miniszter
szerint az Ukrajna és a NATO közötti különleges
partneri szerzõdés a júliusra kitûzött
NATO-értekezlet elõtt megszülethet.
- Oroszország beletörõdne Magyarország és
a többi egykori varsói szerzõdésbeli tagállam
NATO-felvételébe, ha az atlanti szövetség még
a bõvítésrõl hivatalosan döntõ
júliusi NATO-csúcs elõtt szerzõdésben
szabályozná új kapcsolatrendszerét Moszkvával
- nyilatkozta Anatolij Csubajsz, az orosz elnöki hivatal
fõnöke.
február 5.
- "Nem hiszem, hogy Törökország vétót
emelne a NATO tervezett kibõvítése ellen, hisz a többi
tagállammal együtt támogatta a szövetség
júliusi madridi csúcsértekezletének
összehívását és ezzel együtt a
találkozó napirendjét, amelyen a bõvítés
az egyik legfontosabb témaként szerepel" - jelentette ki
Javier Solana budapesti villámlátogatásán.
február 6.
- Az Egyesült Államok elutasította azt a francia
javaslatot, hogy áprilisban Párizsban tartsanak ötös
csúcstalákozót - francia amerikai, brit, német
és orosz részvétellel - a NATO és Moszkva
jövõbeli kapcsolatainak meghatározására,
illetve az Észak-Atlanti Szövetség
bõvítésének elhatározására
hivatott júliusi madridi csúcsértekezlet
elõkészítésére. Nicholas Burns,
a washingtoni külügyminisztérium szóvivõje
azzal indokolta az elutasítást, hogy a szóban forgó
kérdésekben a NATO "összes tagjának a
véleményét tekintetbe kell venni, a nagyokét
és a kicsikét egyaránt", továbbá hogy
a madridi csúcsra kell összpontosítani. Hozzátette,
hogy Javier Solana NATO-fõtitkár az Egyesült
Államok teljes bizalmát élvezi a NATO-Moszkva kapcsolatok
chartájáról folytatott tárgyalásaihoz.
Olasz részrõl szintén elutasításban
részesült az ötös csúcstalálkozóra
vonatkozó elképzelés, Moszkva viszont óvatosan
támogatja az elgondolást.
február 8.
- Viktor Csernomirgyin orosz kormányfõ lát
lehetõséget arra, hogy a NATO-bõvítés
ügyében kölcsönösen elfogadható megoldást
találjon Moszkva és a Nyugat. Csernomirgyin
interjújában elmondta: a Bill Clinton elnökkel
és Al Gore alelnökkel tartott megbeszélései
meggyõzték arról, hogy folytatni kell a
párbeszédet annak megértése végett, hogy
távlatilag mi várható a
NATO-bõvítéstõl.
február 10.
- A semleges Moldova vezetõi sürgetik a NATO-t, hogy
nyújtson biztonsági garanciákat Moldovának és
általában a semleges országoknak - közölte
Javier Solana, a szervezet fõtitkára Chisinauban. Jelezte,
hogy a szövetség a NATO tervezett bõvítése
elõtt nem csupán Moszkva, hanem az
államközösség többi tagjának
véleményére is kíváncsi. Moldova vezetõi
bizonyos nyugtalansággal szemlélik, hogy a szomszédos
Románia NATO-tagságra törekszik. Mihai Popov
külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a NATO
bõvítési tervei arra ösztönzik majd
Romániát, hogy kössön alapszerzõdést
Moldovával.
február 11.
- A NATO bõvítésének halogatása
folyamatos feszültséget teremtene és bizonytalanságot
okozna Európa szívében - szögezte le Madeleine
Albright az amerikai képviselõház külügyi
bizottságában. A külügyminiszter minden
eddiginél határozottabban kifejtette azt is, hogy szó
sem lehet az Észak-Atlanti Szövetség mással
történõ felváltásáról, más
szervezetbe való beolvasztásáról vagy olyan
átalakításáról, amely megszüntetné
teljes körû kollektív biztonsági jellegét.
február 12.
- "Miért kellene kötelezettsége vállalnia
Magyarország megvédésére annak a brit
kormánynak, amely még a majdani európai valutaunió
iránt sem táplál túlzott rokonszenvet?" - e
kérdéssel igyekezett véleményét
alátámasztani Hugh Hanning, a brit Atlanti Tanács
alelnöke, aki szerint "veszélyes, de megállíthatatlannak
tûnõ ostobaság" a NATO tervezett bõvítése.
február 13.
- A bõvítés közeledtével a
fõtitkári körúttal a NATO azt akarja kipuhatolni,
vajon Moldova és a kaukázusi köztársaságok
Oroszország szomszédaiként mit szólnak ahhoz,
hogy a kiszélesítés ára esetleg a hagyományos
fegyverzetcsökkentési megállapodás
felülvizsgálata lesz - sejtet hátsó
szándékot Javier Solana látogatásai
mögött a moszkvai Komszomolszkaja Pravda címû lap.
- Meglepetéssel értesült Javier Solana
NATO-fõtitkár azokról a moszkvai vádakról,
miszerint a négy FÁK-köztársaságot -
Moldovát, Grúziát, Örményországot
és Azerbajdzsánt - érintõ
körútjának Oroszország elszigetelése lenne
a célja, s többek között az, hogy akadályokat
gördítsen az államközösségen belüli
integráció útjába. Solana, hangsúlyozva,
hogy körútjára az adott országok vezetõi
hívták meg, Jerevánban megismételte: a NATO nem
akar senkit elszigetelni, s végképp nem akar beleszólni
a FÁK tagországai közötti viszonyba.
- Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter szerint a NATO
keleti bõvítése miatt a rövid enyhülés
után ismét fagyos viszony kialakulásának
veszélye fenyeget. Egyben közölte: Moszkva akkor tudja elfogadni
a keleti bõvítést, ha a NATO egy kötelezõ
érvényû dokumentumban vállalja, hogy sem most,
sem a jövõben nem telepít sem atomfegyvereket, sem
szövetségi csapatokat az új tagállamok
területére.
február 14.
- A szlovák parlament megszavazta a Demokratikus
Szlovákiáért Mozgalom frakciója által
elõterjesztett határozati javaslatot az ország
NATO-tagságáról szóló
népszavazásról. Az államfõ harminc napon
belül köteles kihirdetni azt, majd kilencvennapos határidõn
belül kijelölni a szavazás idõpontját.
február 16.
- Zbigniew Siemiatkowski lengyel belügyminiszter szerint
az orosz titkosszolgálat botrányokat szervez, hogy lejárassa
az ország vezetését és megakadályozza
a lengyelek belépését a NATO-ba és az Európai
Unióba.
- Románia NATO-integrációjának kérdései
szerepeltek a Legfelsõbb Védelmi Tanács
ülésén, amelyre Emil Constantinescu
államfõ elnökletével került sor. A
testület elsõsorban azt emelte ki, hogy a román
külpolitika alapvetõ célja "gyökeresen megjavított
új alapon" biztosítani a feltételeket Románia
európai és euroatlanti integrációjához.
február 17.
- Az Egyesült Államok és Németország
rendkívül fontosnak tartja, hogy a júliusi madridi
NATO-csúcsértekezletig megállapodásra jussanak
Oroszországgal, ezért a nyugat-orosz párbeszéd
minden lehetõségét keresni fogják. Madeleine
Albright amerikai és Klaus Kinkel német
külügyminiszter bonni sajtóértekezletén
közölte ezt, de egyúttal megerõsítette, hogy
a NATO mindenképpen tartja magát a keleti bõvítés
kitûzött menetrendjéhez, és a spanyol
fõvárosban döntés születik az új tagok
elsõ csoportjáról.
- Bulgária is kifejezte azt az óhaját, hogy a NATO
tagjai közé kíván lépni, ezért kéri
meghívását a szervezet júliusi
csúcsértekezletére - fogalmazta meg a szófiai
ideiglenes kormány nyilatkozatában.
- Az Európai Unió bõvítése
rendkívül fontos folyamat, amelyet semmiképpen sem szabad
valamiféle kárpótlásnak vagy vigaszdíjnak
tekinteni - szögezte le Madeleine Albright amerikai
külügyminiszter, amikor az Európai Bizottság
központjában rövid megbeszélést folytatott
Jacques Santer bizottsági elnökkel és a testület
tagjaival. Hans van den Broek, a Bizottság külpolitikai
és kelet-európai ügyekért felelõs tagja
hangsúlyozta, hogy európai megítélés szerint
az EU és a NATO leendõ bõvítése
párhuzamos, de egymástól független folyamatok.
február 19.
- Oroszország továbbra is ellenzi a NATO keleti
bõvítését. Ezt hozta Moszkvában Klaus
Kinkel német külügyminiszter tudomására
valamennyi tárgyalópartnere Jelcin elnöktõl
Rogyionov védelmi miniszterig.
február 21.
- A NATO-orosz megállapodás
elõkészítésének
felgyorsításáról tárgyalt Madeleine
Albright amerikai külügyminiszter Jelcin elnökkel.
Az amerikai diplomácia vezetõje sajtóértekezletén
jelentõs haladásról beszélt, noha azt sem titkolta,
hogy még nagy munka van hátra a júliusi madridi
NATO-csúcsig. Az amerikai külügyminiszter kijelentette,
az elkövetkezõ idõszakban felgyorsítják
a NATO-orosz megállapodás kidolgozását
célzó erõfeszítéseket. Mindehhez
kollégája, Jevgenyij Primakov azt tette hozzá,
hogy Oroszország ugyan ellenzi a NATO kibõvítését,
de igyekszik minden tõle telhetõt megtenni az abból
fakadó komplikációk mérséklésére.
február 23.
- Javier Solana NATO-fõtitkár és
Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter eszmecseréje
után is maradtak nézetkülönbségek, de
bízató, hogy orosz részrõl is
egyértelmûen érzõdik egyfajta törekvés
a megállapodásra - közölték Brüsszelben.
február 27.
- Moszkvának nem szabad olyan illúziót
táplálnia, hogy a NATO-val való tárgyalások
lelassíthatják a szervezet kibõvítését.
Az Észak-Atlanti Szövetség akkor is meg akar nevezni
legalább három felveendõ közép-európai
országot a szervezet júliusi madridi
csúcsértekezletén, ha addigra nem születik meg
az együttmûködési megállapodás
Oroszországgal - írta a Párizsban megjelenõ angol
nyelvû napilap, az International Herald Tribune.