No. 5. (97/02/21) - 1.      Az Észak-Atlanti Tanács miniszteri találkozója

Az Észak-Atlanti Tanács brüsszeli miniszteri találkozóját követõen február 18-án sajtótájékoztatót tartott Javier Solana NATO-fõtitkár valamint Madeleine Albright asszony, az Egyesült Államok újonnan kinevezett külügyminisztere, aki most vett részt elsõ ízben az ülésen.

A találkozó elsõdleges célja a júliusban megrendezésre kerülõ madridi NATO-csúcsértekezlet programjának elõkészítése volt. A tanácskozás az alábbi témakörökkel foglalkozott:

• az Észak-Atlanti Szövetség belsõ átalakítása, az európai biztonsági és védelmi identitás erõsítése a NATO-n belül;
• új tagok felvétele;
• szoros és tartós kapcsolat kiépítése a NATO és Oroszország között;
• a békepartnerségi viszony további fejlesztése, és egy új szervezet, az Atlanti Társulási Tanács megalakításának kezdeményezése.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az új tagok felvételének folyamata jó úton halad, a Szövetség készen áll arra, hogy a madridi konferencia egy vagy több közép-kelet-európai országot hívjon fel a NATO-hoz való csatlakozásra. Megfeszített munka folyik annak érdekében, hogy a külügyminiszterek által a múlt év decemberében meghatározott feladatokat a Szövetség elvégezze. A munkálatokról szóló átfogó jelentést a soron következõ, Portugáliában tartandó miniszteri találkozó elõtt terjesztik a Tanács elé. A szövetségesek megerõsítették azt a közös kívánalmukat, miszerint a NATO és Oroszország kapcsolatát illetõen kiegyensúlyozott és szilárd egyezségre van szükség.

Javier Solana a múlt év decemberében megbízást kapott a miniszterektõl arra, hogy tárgyalásokat folytasson a NATO és Oroszország közötti szerzõdést illetõen, melyet a fõtitkár lehetõség szerint még a madridi csúcstalákozót megelõzõen tetõ alá szeretne hozni. Solana február 23-án Brüsszelben találkozik Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszterrel, ahol reményei szerint további elõrelépés történik a megegyezés ügyében. A fõtitkár leszögezte, hogy a NATO és Moszkva között kötendõ szerzõdés létrejötte nem a Szövetség bõvítésének kompenzálására szükséges, hanem önmagában fontos cél, melynek elérése nem lesz egyszerû feladat. Ugyanakkor úgy véli, hogy mindkét fél alapvetõ érdeke, hogy tárgyalásokat folytassanak és lehetõség szerint együttmûködjenek, mint például a jelenlegi idõszakban is Boszniában, az SFOR keretében. Ellentétekre természetesen a jövõben is számítani lehet, de a fõtitkár bízik abban, hogy sikerül azokat elsimítani. Solana említést tett arról is, hogy a hagyományos fegyveres erõk Európában való jelenlétével kapcsolatos egyezmény átalakítása azért is szükséges, hogy enyhítse a NATO-bõvítés kapcsán felmerült orosz aggodalmakat. Az Észak-Atlanti Szövetség az ukrán kormánnyal is tárgyalásokat kíván kezdeni annak érdekében, hogy megkötésre kerülhessen egy, a NATO és Ukrajna közötti szerzõdés is.

Solana elmondta, hogy törekednek a békepartnerség gyakorlati együttmûködésének intenzívebbé tételére, valamint új testületként létre kívánják hozni az Atlanti Társulási Tanácsot, amely ötvözné az Észak-Atlanti Tanács és a Békepartnerség elemeit. A fõtitkár véleménye szerint a Békepartnerség és az Észak-Atlanti Tanács biztosítékot jelentenek arra, hogy azok az országok is közeledhetnek a NATO-hoz, amelyek Madridban nem kapnak majd lehetõséget a csatlakozásra. Újra leszögezte, hogy a Szövetség kapuja továbbra is nyitva marad azon országok számára, amelyek NATO-tagságra törekednek.

A sajtótájékoztató lezárásaként Javier Solana kijelentette, hogy "az új NATO létrehozása szavatolja a stabilabb, békés és egyesült Európa megteremtését".

No. 5. (97/02/21) - 2. Válságkezelési gyakorlat a NATO irányításával

Február 20-26. között a NATO válságkezelési gyakorlatot rendez, melynek célja a válságkezelési eljárások gyakorlati alkalmazása, a szükséges elõkészületek és intézkedések megtétele, beleértve a civil-katonai együttmûködés feladatait is.
A gyakorlaton részt vesz az Észak-Atlanti Szövetség vezérkara, az egyes alárendelt parancsnokságok és a tagországokban tevékenykedõ munkatársak valamint ez alkalommal elsõ ízben azok az országok, amelyek tagjai a békepartnerségi programnak. A válságkezelési gyakorlat forgatókönyve puszta feltételezésen alapul, katonai csapatok nem kerülnek bevetésre.