No. 31. (97/10/17) - 1.      Javier Solana beszéde az Észak-atlanti Közgyûlés bukaresti                                               ülésszakán

Javier Solana NATO-fõtitkár az Észak-atlanti Közgyûlés 1997. október 10-13. között Bukarestben megtartott õszi ülésszakának plenáris ülésén tartott beszédében elmondta, hogy bár furcsának tûnhet, hogy az Európában lévõ "relatív békeidõben" továbbra is a biztonság a központi kérdés, de ennek egyszerû oka van, nevezetesen az, hogy ezt a békét meg kell õrizni, a szabadságnak és a demokráciának gyökeret kell vernie. Olyan helyzetet kell teremteni, amely nem engedi meg, hogy Európa bármely országa potenciális, illetve tényleges fenyegetést lásson szomszédjában, ami sajnálatos módon a kontinens múltjában elõfordult. Bizonyosnak kell lenni abban, hogy a jövõben ez nem történhet meg.

A NATO fõtitkára elmondta, hogy az ok, amiért a NATO a kibõvítés mellett döntött: egyrészt a stabilitás növelése Európában, amely mindenkinek - a kis és nagy államoknak egyaránt - érdeke, másrészt az, hogy a jövõbeli kihívásokkal együtt és nem egymás ellen dolgozva kell szembenézni. Hangsúlyozta, hogy ezek azok az értékek, amelyeket a NATO az elmúlt fél évszázadon keresztül fenn tudott tartani Nyugat-Európában, és természetesnek tartja, hogy a keleti országok ugyanúgy élvezni kívánják ennek az elõnyeit, mint a jelenlegi tizenhat tagállam.

Véleménye szerint a bõvítés ugyan nem az egyetlen és legfõbb eszköze a múltbéli igazságtalanságok korrigálásának, mégis megteremtheti a jövõbeli stabilitás és fellendülés feltételeit.

Javier Solana elõadásában kitért arra, hogy novemberben véget érnek a jelenleg is folyó csatlakozási tárgyalások a Cseh Köztársasággal, Magyarországgal és Lengyelországgal. A tárgyalások után decemberben, a NATO külügyminiszteri találkozóján aláírják a csatlakozási jegyzõkönyvet. Ezután következik a tizenhat tagországban a ratifikációs folyamat.

Beszédében elhangzott, hogy a közelmúltban megtartott maastrichti védelmi miniszteri találkozón a három meghívott ország ismételten kinyilatkoztatta, hogy a Szövetség teljes jogú tagja kíván lenni, viselve a NATO-tagsággal járó kötelezettségeket és élvezve annak elõnyeit.

A fõtitkár hangsúlyozta, hogy alaptalan az a gyakorta emlegetett aggály, miszerint a Szövetség bõvítése túlságosan nagy anyagi terheket ró az egyes tagországokra. A NATO keményen munkálkodik azon, hogy felbecsülje a várható költségeket, valamint tárgyilagos és pontos képpel szolgáljon a NATO külügyminisztereinek és védelmi minisztereinek a decemberi találkozón.

A bõvítéssel kapcsolatban felmerült az a kérdés is, hogy miként lehetséges a kiterjesztést úgy végrehajtani, hogy az ne okozhasson törést az Oroszországgal való partnerségi viszonyban. Solana elõadásában úgy vélekedett, hogy a NATO mind a bõvítést, mind pedig az orosz kapcsolatokat sikeresen tudja kezelni, valamint leszögezte, hogy mindkettõ kiemelten fontos szereppel bír Európa stabilitásának szempontjából.

A fõtitkár újra megerõsítette, hogy a NATO bõvítése nem egyszeri, hanem folyamatos tevékenység. A NATO kapuja továbbra is nyitva marad, a bõvítésbõl nem zárnak ki egyetlen demokratikus országot sem, tekintet nélkül annak földrajzi elhelyezkedésére vagy történelmére.

Javier Solana biztosította a kiterjesztés elsõ körébõl kimaradt országokat arról, hogy továbbra is hatékonyan kívánják támogatni a késõbbiekben csatlakozni kívánó államokat, folytatják az egyéni párbeszédeket, valamint azon reményének adott hangot, hogy az érdekelt országok a továbbiakban is megtesznek minden szükséges lépést a tagországgá válás érdekében.

Megemlítette, hogy Magyarország és Ukrajna - a partnerországok közül elsõként - diplomáciai kapcsolatot létesített a NATO-val. Ezeket az országokat hamarosan továbbiak fogják követni. Elmondta, hogy minden partneroszágot mélyebben fognak bevonni a döntéshozatalba és a tervezési munkálatokba. A kapcsolatok politikai dimenziói is bõvülnek az új Euro-atlanti Partnerségi Tanácson keresztül.

Ami a NATO-Oroszország viszonyt illeti, Solana elmondta, hogy az alapszerzõdés keretében létrehozott Állandó Tanács már megkezdte mûködését, a NATO külügyminiszterei eredményes megbeszélést tartottak Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszterrel New Yorkban.
Konzultatív és kooperatív tevékenységi programban állapodtak meg, melynek kivitelezéséhez szakértõi csoportokat hoznak létre a katasztrófa-elhárítás, a tudomány, a környezetvédelem és a békefenntartás területein. A moszkvai NATO Dokumentációs Központ megnyitása hathatós támogatást nyújt az orosz közvélemény tájékoztatásában.

A fõtitkár Ukrajnával kapcsolatban elmondta, hogy annak mérete és geostratégiai helyzete kulcsfontosságú szereplõvé teszi az országot az európai stabilitás és biztonság szempontjából. A madridi csúcstalálkozón a Leonyid Kucsma elnök és a Szövetség vezetõi által aláírt megállapodás biztosítja Ukrajna számára a részvételi lehetõséget Európa biztonsági architektúrájában.

Boszniáról szólva Solana elmondta, hogy a NATO-nak köszönhetõen már majdnem két éve béke van a területen, de ennek elérése nem lett volna lehetséges a 21 partnerország és más, nem NATO-tagországok közremûködése nélkül . A közelmúltban sikeresen lezajlott helyhatósági választások is azt bizonyítják, hogy Bosznia jó irányban halad a demokrácia útján.

Végezetül Javier Solana hangot adott reményének, miszerint sikerül kialakítani egy olyan Európát, amely amellett, hogy békében él, stabil és jól mûködõ partnere lesz Észak- Amerikának azokkal a kihívásokkal szemben, amelyekkel a világnak minden bizonnyal szembesülnie kell majd a 21. században.