No. 3. (97/02/07) Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. január)
január 2.
- Dmitrij Rjurikov, Jelcin elnök külpolitikai tanácsadója jelezte: Moszkva nagyszabású diplomáciai offenzívát tervez a NATO-bõvítés ellen. Bõvítés esetén Oroszország megszigoríthatja a vízumszabályokat az Észak-Atlanti Szövetség új tagjaival szemben. Az elnök tanácsadója közölte: Jelcin egyik legfõbb külpolitikai célkitûzése "a NATO keleti bõvítésére irányuló koncepció leküzdése".
- Lengyelország, a Cseh Köztársaság és
Magyarország mellett a nyilvánvaló stratégiai
jelentõségû Szlovákia, a kétes
múltjával a közelmúltban szakító
Románia és a hátrányaként csupán
jugoszláv múltját cipelõ Szlovénia is
esélyes a NATO-tagságra a bõvítés elsõ
körében - állapította meg a La Libre Belgique
címû lap.
- Horn Gyula miniszterelnök jelentõsen javított
Magyarország NATO-csatlakozási esélyein, amikor
Romániával aláírta az alapszerzõdést
- írta a Wall Street Journal Europe. A brüsszeli kiadású
gazdasági-politikai napilap idézte Robert Huntert, az
Egyesült Államok NATO-nagykövetét, aki kijelentette:
az aláírásra nem azért került sor, mert
a két ország szereti egymást, hanem a NATO-hoz
fûzõdõ kapcsolataik miatt.
január 4.
- A fõ téma az elõzetes terveknek megfelelõen
az Észak-Atlanti Szerzõdés Szervezetének keleti
irányú bõvítése volt, nyilatkozta Helmut
Kohl a Borisz Jelcinnel folytatott több mint
négyórás tárgyalást követõen,
hozzátéve, hogy továbbra is meglehetõsen nagyok
a véleménykülönbségek az orosz és a
nyugati álláspont között. A kancellár azonban
bízik abban, hogy a tárgyalások "már az idén
ésszerû kompromisszumokhoz vezetnek", mert szerinte "egyik oldalon
sincs ok a bizalmatlanságra".
- Volker Rühe német védelmi miniszter megkezdte
egyesült államokbeli tárgyalásait, melyek
középpontjában a NATO bõvítése áll.
A miniszter elutazása elõtt elmondta, hogy amerikai
tárgyalópartnereivel az új tagok
belépésének menetrendjérõl is
véleményt cserél. A bonni kormány szerint
elengedhetetlen, hogy még a júliusi
NATO-csúcsértekezlet elõtt megegyezés szülessen
Moszkvával, ezért fontos a szövetségesek
tárgyalásainak összehangolása.
- Az orosz elnökkel lezajlott találkozója után
Helmut Kohl német kancellár kijelentette, hogy szerinte
még az idén megoldást találnak a NATO és
Oroszország vitájára, mely az Észak-Atlanti
Szövetség tervbe vett kiterjesztése miatt keletkezett.
"Több ötletet is megvitattunk, amelyekrõl
tájékoztatni fogom NATO-beli kollégáimat,
köztük Bill Clintont. Úgy gondolom, ebben az évben
megtaláljuk az ésszerû megoldást, amely
lehetõvé teszi majd a NATO kibõvítését,
egyszersmind figyelembe veszi az összes érintett fél
biztonsági érdekeit" - mondta Kohl hazautazása elõtt
tartott moszkvai sajtótájékoztatóján.
január 5.
- Nem hihetõ, hogy az Európai Unió, amelynek
"tíz éven belül 26 tagja lesz", ugyanúgy
mûködhet majd, mint annak idején a hat tagot
számláló Közös Piac - mondta John Major
brit kormányfõ, aki az EU majdani keleti
bõvítésébe kapaszkodva igyekezett hitelesíteni
a "flexibilis Európával" kapcsolatos londoni
szándékokat. Major kijelentette: egyelõre nem világos,
hogy a rugalmas fejlõdésrõl szóló
egyezkedések milyen eredményt hoznak, de azt máris tudjuk,
hogy az EU "nem követheti egységes egészként, egyszerre
ugyanazt a haladási irányt, ahogy ezt korábban tette;
a flexibilitás elengedhetetlen szükségszerûség".
január 6.
- Oroszország egyértelmûen ellenzi a NATO tervezett
kibõvítését - erõsítették
meg Moszkvában a Borisz Jelcin elnök vezetésével
tartott tanácskozás résztvevõi. A
Nemzetbiztonsági Tanács zárt ajtók
mögötti megbeszélésén Jelcin utasítást
adott az orosz álláspontnak érvényt szerezni
hivatott cselekvési program kidolgozására.
- Bill Clinton amerikai elnök és Helmut Kohl
német kancelár egyetértett abban, hogy a korábban
kialakított menetrend szerint kell folytatni a NATO
kibõvítését. A két politikus
véleményt cserélt arról is, hogy ez miképpen
történjen meg, tekintettel a NATO és Oroszország
között folyó nagyon fontos tárgyalásokra.
- Klaus Kinkel német külügyminiszter
meggyõzõdése szerint Moszkva "nagyon-nagyon nehezen
ugyan, de le fogja nyelni a NATO keleti bõvítését,
ám a Nyugatnak türelmet kell tanúsítania, és
a bizalomerõsítésre kell törekednie". Az Európai
Unió keleti bõvítésével kapcsolatban
Németország azt akarja, hogy legkésõbb 1998.
elején kezdõdjenek meg a tárgyalások a
felvételre jelentkezett 11 országgal, de utána
haladéktalanul válasszák ki a felveendõk elsõ
csoportjába esélyeseket - jelentette ki Kinkel.
január 8.
- Feltételek özönétõl tette
függõvé ismételten Jevgenyij Primakov orosz
külügyminiszter Moszkva és a NATO különleges
kapcsolatairól szóló szerzõdést, amely
biztosítaná az észak-atlantiszervezet kelet-európai
bõvítését. Primakov megerõsítette:
hazája mindenekelõtt saját biztonságát
akarja körülbástyázni. Ehhez pedig
megítélésük szerint elengedhetetlen az európai
hagyományos fegyverekrõl kötött megállapodás
felülvizsgálata és az új helyzetnek megfelelõ
korszerûsítése. Ennek a többi között
tartalmaznia kellene, hogy a NATO katonai gépezete nem
közelíti meg veszélyes módon Oroszországot,
s nem terjeszti ki keleti irányban az atomfegyverek
hatósugarát.
január 9.
- Az Európai Unióba jelentkezõ országokkal
jelenleg folyó "strukturált párbeszéd" sem nem
strukturált, sem nem párbeszéd, ezért azt
mielõbb meg kell változtatni - jelentette ki Bécsben
Hans van Mierlo halland külügyminiszter, aki az
EU soros elnökségét január 1. óta
betöltõ Hollandia képviseletében körutazást
folytatott az Unió tagországaiban. A holland politikus az EU
elõtt álló két legfontosabb feladatként
a "történelmi ugrásként" értékelt
keleti bõvítést valamint az európai valutaunió
bevezetését nevezte.
- Szlovákia ugyanannyira képes teljesíteni az
európai uniós tagsághoz megkövetelt
elõfeltéteket, mint a "Visegrádi Csoport" bármly
más tagja, s így Pozsony a csehekkel, a magyarokkal és
a lengyelekkel egyidõben akar bekerülni az EU-ba - jelentette
ki a Le Figaro címû francia lapnak adott interjújban
Pavol Hamzík szlovák külügyminiszter.
- Szlovákia külpolitikai prioritásai közé
tartozik a NATO-tagság, ám azt nem lehet úgy elérni,
hogy az ellenzék "úgy mutatja be külföldön az
országot, mint egy instabil, antidemokratikus, félfasiszta
rendszert" - hangoztatta a Szlovák Köztársaság
védelmi tanácsa a védelmi minisztérium és
a hadsereg vezetése együttes ülésén Vladimir
Meciar szlovák kormányfõ. Egyúttal
megerõsítette, hogy a kormány országos vitát
kezdeményez a NATO-tagságról.
- A leghatározottabban ellenzi a német kancellár azt
az elképzelést, hogy a NATO-ban el kellene halasztani az új
tagok felvételét. Helmut Kohl bonni
sajtóértekezletén annak a
meggyõzõdésének adott hangot, hogy nyárig
sikerül megegyezni Oroszországgal, s egyúttal teljesen
érthetõnek nevezte Moszkva elvárásait és
kétségeit az Észak-Atlanti Szövetség keleti
bõvítésével kapcsolatban.
január 10.
- Moszkvát nem is annyira a bõvítés
elsõ, hanem inkább a második szakasza aggasztja. A balti
államok felvételét Oroszország semmiképpen
sem fogadná el - jelentette ki Sz. Karaganov, az orosz elnök
hivatalának tagja.
- A Nyugatnak szoros együttmûködést kell
kialakítani Moszkvával. A kooperáció
részét képezhetné a NATO és Oroszország
hivatalos fóruma is, amely révén a legmagasabbtól
a legalacsonyabb szintig megvalósulnának a kétoldalú
napi munkakapcsolatok - nyilatkozta C. Bertrand, a londoni
Stratégiai Tudományok Kutatóintézetének
volt igazgatója.
- Partnerségi tanács felállítását
javasolja a NATO Oroszországgal. A távozó amerikai
védelmi miniszter, William Perry nevével fémjelzett
terv szerint az állandóan mûködõ testület
része lenne a három elembõl álló atlanti-orosz
chartának, amely eloszlatná a moszkvai fenntartásokat
a NATO bõvítésével szemben.
- Javier Solana NATO-fõtitkár washingtoni
látogatása során tárgyalt Bill Clinton
elnökkel és több magas rangú amerikai vezetõvel
az Észak-Atlanti Szövetség és Oroszország
között kialakítandó különleges
kapcsolatokról.
január 13.
- Michal Kovác szlovák államfõ
úgy ítéli meg: Szlovákiának reális
esélye van rá, hogy ott legyen a majdani új
NATO-tagországok elsõ körében, de csak akkor, ha
a szlovák kormánykoalíció megteszi a demokrácia
és a jogállamiság elveinek
érvényesüléséhez szükséges
lépéseket.
- Váratlan helyrõl, Hans-Dietrich Genscher volt
külügyminisztertõl kapott kemény bírálatot
a NATO bõvítési politikája, s így
közvetve Kohl kancellár és Kinkel
külügyminiszter. Genscher Der Spiegelnek adott
interjújában hiábnak minõsíti, hogy a
Nyugat átfogó európai biztonsági koncepció
nélkül tûzte napirendre a NATO
bõvítését.
január 14.
- Udovenko ukrán külügyminiszter
hangsúlyozta: Ukrajna tiszteletben tartja Magyarország jogát,
hogy NATO-tag legyen. Megértéssel kezeljük erre
irányuló törekvését, s ez nincs
ellentétben az összeurópai biztonsági struktúra
koncepciójával.
- Az EBESZ-en belül kell létrehozni olyan bizottságot,
amely Moszkva részvételével foglakozik az európai
helyzettel, a hetek csoportja adhat szót Moszkvának a
gazdasági kérdésekben, a NATO tárgyalhat vele
a fegyverzetkorlátozásról, de nem szabad azzal
ámítani, hogy valamikor a NATO tényleges tagja lehet
- áll abban az elemzésben, amit Henry Kissinger írt
a Washington Post-ban a NATO kiszélesítésérõl.
január 30.
- A NATO júliusi madridi csúcsértekezletén
akkor is közzéteszik a csatlakozási tárgyalások
megkezdésére felkért országok listáját,
ha addig nem sikerült eloszlatni a szervezet
bõvítésével kapcsolatos orosz aggályokat
- jelentette ki Javier Solana, a NATO fõtitkára
Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti
közgyûlésének ülésén. Solana
közölte: a NATO arra készül, hogy az elsõ új
kelet-közép-európai tagokat már 1999-ben befogadhassa
a szervezetbe. A felvétel a kelet-közép-európai
demokráciák megerõsödését is segíti
- vélte a fõtitkár, majd hangsúlyozta: a szervezet
bõvítése senki ellen sem irányul, s errõl
az oroszokat is szeretnék meggyõzni.