No. 3. (97/02/07)      Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. január)

január 2.

• Dmitrij Rjurikov, Jelcin elnök külpolitikai tanácsadója jelezte: Moszkva nagyszabású diplomáciai offenzívát tervez a NATO-bõvítés ellen. Bõvítés esetén Oroszország megszigoríthatja a vízumszabályokat az Észak-Atlanti Szövetség új tagjaival szemben. Az elnök tanácsadója közölte: Jelcin egyik legfõbb külpolitikai célkitûzése "a NATO keleti bõvítésére irányuló koncepció leküzdése".
• Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország mellett a nyilvánvaló stratégiai jelentõségû Szlovákia, a kétes múltjával a közelmúltban szakító Románia és a hátrányaként csupán jugoszláv múltját cipelõ Szlovénia is esélyes a NATO-tagságra a bõvítés elsõ körében - állapította meg a La Libre Belgique címû lap.
• Horn Gyula miniszterelnök jelentõsen javított Magyarország NATO-csatlakozási esélyein, amikor Romániával aláírta az alapszerzõdést - írta a Wall Street Journal Europe. A brüsszeli kiadású gazdasági-politikai napilap idézte Robert Huntert, az Egyesült Államok NATO-nagykövetét, aki kijelentette: az aláírásra nem azért került sor, mert a két ország szereti egymást, hanem a NATO-hoz fûzõdõ kapcsolataik miatt.

január 4.

• A fõ téma az elõzetes terveknek megfelelõen az Észak-Atlanti Szerzõdés Szervezetének keleti irányú bõvítése volt, nyilatkozta Helmut Kohl a Borisz Jelcinnel folytatott több mint négyórás tárgyalást követõen, hozzátéve, hogy továbbra is meglehetõsen nagyok a véleménykülönbségek az orosz és a nyugati álláspont között. A kancellár azonban bízik abban, hogy a tárgyalások "már az idén ésszerû kompromisszumokhoz vezetnek", mert szerinte "egyik oldalon sincs ok a bizalmatlanságra".
• Volker Rühe német védelmi miniszter megkezdte egyesült államokbeli tárgyalásait, melyek középpontjában a NATO bõvítése áll. A miniszter elutazása elõtt elmondta, hogy amerikai tárgyalópartnereivel az új tagok belépésének menetrendjérõl is véleményt cserél. A bonni kormány szerint elengedhetetlen, hogy még a júliusi NATO-csúcsértekezlet elõtt megegyezés szülessen Moszkvával, ezért fontos a szövetségesek tárgyalásainak összehangolása.
• Az orosz elnökkel lezajlott találkozója után Helmut Kohl német kancellár kijelentette, hogy szerinte még az idén megoldást találnak a NATO és Oroszország vitájára, mely az Észak-Atlanti Szövetség tervbe vett kiterjesztése miatt keletkezett. "Több ötletet is megvitattunk, amelyekrõl tájékoztatni fogom NATO-beli kollégáimat, köztük Bill Clintont. Úgy gondolom, ebben az évben megtaláljuk az ésszerû megoldást, amely lehetõvé teszi majd a NATO kibõvítését, egyszersmind figyelembe veszi az összes érintett fél biztonsági érdekeit" - mondta Kohl hazautazása elõtt tartott moszkvai sajtótájékoztatóján.

január 5.

• Nem hihetõ, hogy az Európai Unió, amelynek "tíz éven belül 26 tagja lesz", ugyanúgy mûködhet majd, mint annak idején a hat tagot számláló Közös Piac - mondta John Major brit kormányfõ, aki az EU majdani keleti bõvítésébe kapaszkodva igyekezett hitelesíteni a "flexibilis Európával" kapcsolatos londoni szándékokat. Major kijelentette: egyelõre nem világos, hogy a rugalmas fejlõdésrõl szóló egyezkedések milyen eredményt hoznak, de azt máris tudjuk, hogy az EU "nem követheti egységes egészként, egyszerre ugyanazt a haladási irányt, ahogy ezt korábban tette; a flexibilitás elengedhetetlen szükségszerûség".

január 6.

• Oroszország egyértelmûen ellenzi a NATO tervezett kibõvítését - erõsítették meg Moszkvában a Borisz Jelcin elnök vezetésével tartott tanácskozás résztvevõi. A Nemzetbiztonsági Tanács zárt ajtók mögötti megbeszélésén Jelcin utasítást adott az orosz álláspontnak érvényt szerezni hivatott cselekvési program kidolgozására.
• Bill Clinton amerikai elnök és Helmut Kohl német kancelár egyetértett abban, hogy a korábban kialakított menetrend szerint kell folytatni a NATO kibõvítését. A két politikus véleményt cserélt arról is, hogy ez miképpen történjen meg, tekintettel a NATO és Oroszország között folyó nagyon fontos tárgyalásokra.
• Klaus Kinkel német külügyminiszter meggyõzõdése szerint Moszkva "nagyon-nagyon nehezen ugyan, de le fogja nyelni a NATO keleti bõvítését, ám a Nyugatnak türelmet kell tanúsítania, és a bizalomerõsítésre kell törekednie". Az Európai Unió keleti bõvítésével kapcsolatban Németország azt akarja, hogy legkésõbb 1998. elején kezdõdjenek meg a tárgyalások a felvételre jelentkezett 11 országgal, de utána haladéktalanul válasszák ki a felveendõk elsõ csoportjába esélyeseket - jelentette ki Kinkel.

január 8.

• Feltételek özönétõl tette függõvé ismételten Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter Moszkva és a NATO különleges kapcsolatairól szóló szerzõdést, amely biztosítaná az észak-atlantiszervezet kelet-európai bõvítését. Primakov  megerõsítette: hazája mindenekelõtt saját biztonságát akarja körülbástyázni. Ehhez pedig megítélésük szerint elengedhetetlen az európai hagyományos fegyverekrõl kötött megállapodás felülvizsgálata és az új helyzetnek megfelelõ korszerûsítése. Ennek a többi között tartalmaznia kellene, hogy a NATO katonai gépezete nem közelíti meg veszélyes módon Oroszországot, s nem terjeszti ki keleti irányban az atomfegyverek hatósugarát.

január 9.

• Az Európai Unióba jelentkezõ országokkal jelenleg folyó "strukturált párbeszéd" sem nem strukturált, sem nem párbeszéd, ezért azt mielõbb meg kell változtatni - jelentette ki Bécsben  Hans van Mierlo halland külügyminiszter, aki az EU soros elnökségét január 1. óta betöltõ Hollandia képviseletében körutazást folytatott az Unió tagországaiban. A holland politikus az EU elõtt álló két legfontosabb feladatként a "történelmi ugrásként" értékelt keleti bõvítést valamint az európai valutaunió bevezetését nevezte.
• Szlovákia ugyanannyira képes teljesíteni az európai uniós tagsághoz megkövetelt elõfeltéteket, mint a "Visegrádi Csoport" bármly más tagja, s így Pozsony a csehekkel, a magyarokkal és a lengyelekkel egyidõben akar bekerülni az EU-ba - jelentette ki a Le Figaro címû francia lapnak adott interjújban Pavol Hamzík szlovák külügyminiszter.
• Szlovákia külpolitikai prioritásai közé tartozik a NATO-tagság, ám azt nem lehet úgy elérni, hogy az ellenzék "úgy mutatja be külföldön az országot, mint egy instabil, antidemokratikus, félfasiszta rendszert" - hangoztatta a Szlovák Köztársaság védelmi tanácsa a védelmi minisztérium és a hadsereg vezetése együttes ülésén Vladimir Meciar szlovák kormányfõ. Egyúttal megerõsítette, hogy a kormány országos vitát kezdeményez a NATO-tagságról.
• A leghatározottabban ellenzi a német kancellár azt az elképzelést, hogy a NATO-ban el kellene halasztani az új tagok felvételét. Helmut Kohl bonni sajtóértekezletén annak a meggyõzõdésének adott hangot, hogy nyárig sikerül megegyezni Oroszországgal, s egyúttal teljesen érthetõnek nevezte Moszkva elvárásait és kétségeit az Észak-Atlanti Szövetség keleti bõvítésével kapcsolatban.

január 10.

• Moszkvát nem is annyira a bõvítés elsõ, hanem inkább a második szakasza aggasztja. A balti államok felvételét Oroszország semmiképpen sem fogadná el - jelentette ki Sz. Karaganov, az orosz elnök hivatalának tagja.
• A Nyugatnak szoros együttmûködést kell kialakítani Moszkvával. A kooperáció részét képezhetné a NATO és Oroszország hivatalos fóruma is, amely révén a legmagasabbtól a legalacsonyabb szintig megvalósulnának a kétoldalú napi munkakapcsolatok - nyilatkozta C. Bertrand, a londoni Stratégiai Tudományok Kutatóintézetének volt igazgatója.
• Partnerségi tanács felállítását javasolja a NATO Oroszországgal. A távozó amerikai védelmi miniszter, William Perry nevével fémjelzett terv szerint az állandóan mûködõ testület része lenne a három elembõl álló atlanti-orosz chartának, amely eloszlatná a moszkvai fenntartásokat a NATO bõvítésével szemben.
• Javier Solana NATO-fõtitkár washingtoni látogatása során tárgyalt Bill Clinton elnökkel és több magas rangú amerikai vezetõvel az Észak-Atlanti Szövetség és Oroszország között kialakítandó különleges kapcsolatokról.

január 13.

• Michal Kovác szlovák államfõ úgy ítéli meg: Szlovákiának reális esélye van rá, hogy ott legyen a majdani új NATO-tagországok elsõ körében, de csak akkor, ha a szlovák kormánykoalíció megteszi a demokrácia és a jogállamiság elveinek érvényesüléséhez szükséges lépéseket.
• Váratlan helyrõl, Hans-Dietrich Genscher volt külügyminisztertõl kapott kemény bírálatot a NATO bõvítési politikája, s így közvetve Kohl kancellár és Kinkel külügyminiszter. Genscher Der Spiegelnek adott interjújában hiábnak minõsíti, hogy a Nyugat átfogó európai biztonsági koncepció nélkül tûzte napirendre a NATO bõvítését.

január 14.

• Udovenko ukrán külügyminiszter hangsúlyozta: Ukrajna tiszteletben tartja Magyarország jogát, hogy NATO-tag legyen. Megértéssel kezeljük erre irányuló törekvését, s ez nincs ellentétben az összeurópai biztonsági struktúra koncepciójával.
• Az EBESZ-en belül kell létrehozni olyan bizottságot, amely Moszkva részvételével foglakozik az európai helyzettel, a hetek csoportja adhat szót Moszkvának a gazdasági kérdésekben, a NATO tárgyalhat vele a fegyverzetkorlátozásról, de nem szabad azzal ámítani, hogy valamikor a NATO tényleges tagja lehet - áll abban az elemzésben, amit Henry Kissinger írt a Washington Post-ban a NATO kiszélesítésérõl.

január 30.

• A NATO júliusi madridi csúcsértekezletén akkor is közzéteszik a csatlakozási tárgyalások megkezdésére felkért országok listáját, ha addig nem sikerült eloszlatni a szervezet bõvítésével kapcsolatos orosz aggályokat - jelentette ki Javier Solana, a NATO fõtitkára Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének ülésén. Solana közölte: a NATO arra készül, hogy az elsõ új kelet-közép-európai tagokat már 1999-ben befogadhassa a szervezetbe. A felvétel a kelet-közép-európai demokráciák megerõsödését is segíti - vélte a fõtitkár, majd hangsúlyozta: a szervezet bõvítése senki ellen sem irányul, s errõl az oroszokat is szeretnék meggyõzni.