No. 29. (97/10/03)      Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. szeptember)

szeptember 2.

• A német Klaus-Peter Klaiber tölti be szeptembertől a NATO-főtitkár politikai helyettesének posztját - jelentette be Javier Solana főtitkár. Klaiber honfitársa, Gebhardt von Moltke helyét veszi át. A főtitkár politikai helyettesének posztját hagyományosan német diplomaták töltik be a NATO-nál.
• Örömmel fogadtam, hogy a magyar kormány ügydöntő népszavazás kiírását javasolta a NATO-csatlakozásról. Nagyon fontos, hogy a magyar népnek lehetősége legyen ebben a kérdésben dönteni - mondta Tom Lantos, az amerikai kongresszus demokrata párti képviselője sajtótájékoztatóján. A magyar származású képviselő szerint az amerikai kongresszusban és szenátusban komoly viták előzhetik meg majd Magyarország NATO-csatlakozásának ratifikálását. "Minél nagyobb arányban kívánják a magyar választópolgárok a NATO-csatlakozást, annál egyszerűbb lesz döntenie az Egyesült Államoknak is" - hangsúlyozta a képviselő.

szeptember 3.

• Törökország nemcsak a madridi csúcson javasolta és támogatta Magyarország NATO-felvételét, hanem a jövőben is minden segítséget megad Magyarország csatlakozásához az európai szövetséghez - hangzott el Süleyman Demirel török államfő magyarországi tárgyalásain, aki Göncz Árpád meghívására érkezett hivatalos látogatásra Magyarországra. Az ankarai támogatás hangsúlyozása korántsem véletlen, ugyanis korábban a török diplomácia több vezetője kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem történik előrelépés saját európai uniós csatlakozásuk felgyorsításában, akkor Brüsszelnek, illetve a kelet-közép-európai jelentkezőknek esetleg Törökország NATO-vétójával is számolniuk kell. Ilyen fenntartásoknak, vétófenyegetéseknek immár nyoma sincs - tűnt ki a török államfő szavaiból.
• Az Európai Bizottság bővítéssel foglalkozó jelentése összhangban áll a magyar diplomácia törekvéseivel, mivel a tagjelöltek közötti korai különbségtételt javasolja - a mondta Somogyi Ferenc államtitkár az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának ülésén. A magyar uniós tárgyalási stratégia jelenleg a minisztériumok szintjén készül, és még ősszel a kormány elé kerül. A differenciálás a legfelkészültebb országok egyfajta elismerése. Ha javul a kívülmaradók teljesítménye, a brüsszeli bizottság által évente elkészített jelentéssel ők is megkapják a lehetőséget, hogy bekapcsolódjanak az EU-felvételi tárgyalásokba - tette hozzá a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője. Az Európai Bizottság azt ajánlotta, hogy a jövő év elején hat társult állammal (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Észtország, Szlovénia és Ciprus) kezdődjenek csatlakozási tárgyalások.

szeptember 10.

• Megkezdődtek és várhatóan október végéig tartanak Brüsszelben a Magyarország NATO-csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások. A megbeszélések után Magyarországnak - akárcsak a másik két tagjelöltnek, a Cseh Köztársaságnak és Lengyelországnak - szándéklevélben kell megerősítenie, hogy elfogadja a feltételeket és kész a NATO-tagságra. A csatlakozási jegyzőkönyvet a tervek szerint a NATO külügyminisztereinek decemberi csúcstalálkozóján írják alá. 1998 a jegyzőkönyv ratifikációjával telik, a belépés tervezett időpontja pedig 1999, a szervezet fennállásának 50. évfordulója.
• Brüsszelben Javier Solana, a NATO főtitkára úgy nyilatkozott, hogy a Szövetségnek fontos, hogy a NATO-csatlakozással kapcsolatos magyarországi népszavazást időben megtartsák. Remélem, hogy Magyarország a két másik meghívottal, Csehországgal és Lengyelországgal együtt haladhat a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszaiban - mondta Solana, aki szerint a magyar vezetés képes megoldani a referendummal kapcsolatos feladatokat.

szeptember 12.

• A NATO bővítése a mostani és az új tagoké mellett az egyelőre kimaradók biztonságát is növeli - sorolt fel egy új érvet Bill Clinton. Az amerikai elnök húsz szenátor felhívására a korábbinál részletesebben indokolta, miért tartja fontosnak az atlanti szövetség kiterjesztését. Hivatalosan először merült fel, hogy a NATO bővítése ellensúlyozhatja azt "a valószínűtlen fordulatot, ha Oroszország letérne a demokratikus útról, s ismét szemet vetne Kelet-Európára". Clinton szerint a békepartnerség, az új tagok felvétele és az atlanti ajtó nyitva tartása csökkenti az új keletű biztonsági kockázatokat: megakadályozhatja az atomcsempészést, az etnikai és határviszályokat, az új fegyverkezési hajsza kitörését.

szeptember 14.

• Magyarországnak kiemelt felelőssége és érdeke, hogy a NATO és az Európai Unió első bővítési köréből kimaradó szomszédainak politikai támogatást nyújtson integrációs törekvéseikhez. A magyar külpolitika emellett nagy hangsúlyt fektet a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére is - mondta Kovács László külügyminiszter a Közép-európai Egyetem konferenciáján. A nemzetközi fórumon politikusok és kutatók arról tanácskoztak, hogy milyen hatással lesz a NATO és az Európai Unió bővítése a közép-európai térségre.

szeptember 15.

• Nem lesz referendum Csehország NATO-tagságáról. A hírt megerősítő Václav Klaus kormányfő a Die Presse-nek adott nyilatkozatában elmondta: nincs szükségük népszavazásra, amelynek megszervezésekor mindig felmerül a kérdések megfogalmazásának problémája. Szerinte Magyarország példája is ezt igazolja. Az EU-tagságról viszont a cseh kormányfő sem ellenzi a népszavazást.
• A NATO-népszavazás jó megerősítése lehet Magyarország csatlakozási szándékának - jelentette ki Budapesten Franklin D. Kramer, az amerikai védelmi minisztérium európai biztonsági kérdéseket felügyelő helyettes államtitkára, aki a két tárca munkacsoportjának ülésére érkezett küldöttség élén Budapestre.
• Ötnapos magyar-amerikai logisztikai gyakorlat kezdődött Balatonkenesén. A katonák a NATO vezette feltételezett békefenntartó műveletben részt vevő magyar gépesített dandár és gyors reagálású zászlóalj logisztikai biztosítását, valamint a misszióban részt vevő országok csapatainak Magyarországon való átvonulását gyakorolták.

szeptember 16.

• Brüsszelben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások a NATO és a szövetségbe törekvő Lengyelország között.

szeptember 19.

• A Brüsszelben megrendezett NATO-magyar felvételi tárgyalások második fordulójában a katonai kérdések kerültek napirendre. A NATO részéről kedvezően fogadták, hogy Magyarország haderejének fejlesztésekor a különböző haderőnemek közötti hatékony együttműködés kialakítására helyezi a hangsúlyt.
• Németország és Franciaország továbbra is az európai integráció húzóerejeként kíván fellépni - hangoztatta Helmut Kohl kancellár Weimarban, a hetvenedik német-francia csúcstalálkozó záró sajtóértekezletén.

szeptember 24.

• A NATO úgy határozott, hogy különleges státust biztosít három jövőbeli tagjának, Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehországnak - közölte a francia AFP hírügynökség az Észak-atlanti Szervezet egyik tisztségviselőjére hivatkozva. A különleges státus azt jelenti, hogy a három közép-európai állam 1998 januárjától, azaz a csatlakozási jegyzőkönyvek decemberre tervezett aláírása után vehet majd részt a NATO ülésein. A hármakat azonban nem illeti meg a vétójog - tette hozzá az AFP által idézett szövetségi illetékes.

szeptember 25.

• Javier Solana NATO-főtitkárral és Hans van den Broekkal, az Európai Unió külkapcsolati bizottságának elnökével találkozott New Yorkban Kovács László külügyminiszter. A NATO főtitkára elmondta, hogy idén decembertől 1999 áprilisában várható teljes jogú tagságig a hármak különleges státust - vélhetően egyfajta konzultációs jogot - kapnak, amelynek részleteit később pontosítják. Hans van den Broek a bővítési tervekről kifejtette: a folyamatot az Európai Unió belső reformja nem fékezheti le. Az Európai Unió folyamatos bővülést tervez, szemben a NATO "körönkénti" módszerével. Eszerint országonként külön-külön, folyamatosan zajlana le az új tagállamok beillesztése.

szeptember 26.

• NATO-információs központ nyílt Csehországban. A központ be kívánja mutatni az atlanti szövetség múltját, jelenét és jövőjét abból a célból, hogy az iskoláktól a laktanyákig a társadalom egészét megpróbálják meggyőzni arról, hogy Csehországnak csatlakoznia kell a NATO-hoz.

szeptember 29.

• Minőségi változást hoz a NATO és a tagfelvételi tárgyalásokra meghívott három közép-kelet-európai állam, köztük Magyarország kapcsolataiban, hogy az Észak-atlanti Szövetség az 1997-es év végéig intenzívebb tájékoztatást, 1998 januárjától pedig - ugyan döntéshozatali jog nélkül - tanácskozási-részvételi lehetőséget biztosít a magyar-cseh-lengyel triónak. A NATO által hivatalosan ismertetett program lényegében különleges státust biztosít a három országnak az 1999 áprilisára tervezett teljes jogú csatlakozásig. Klaus-Peter Klaiber, a NATO politikai kérdésekért felelős főtitkárhelyettese arról tájékoztatta Magyarország, Csehország és Lengyelország képviselőit, hogy két szakaszban változik meg a régi és újonnan kiszemelt szövetségi tagok viszonya. Az idei év végéig - vagyis a csatlakozási jegyzőkönyv aláírásáig - a három közép-kelet-európai ország az eddiginél gyakoribb és mélyebb tájékoztatást kap a NATO nagyköveti tanács ügyeiről. Jövő januártól kezdve viszont már a magyar, cseh és lengyel illetékesek részt vehetnek a NATO miniszteri, nagyköveti és szakértői tanácskozásain, s kifejthetik álláspontjukat. A tanácskozási lehetőség ugyanakkor nem jár döntési joggal.
• A NATO-csatlakozásról és a regionális kapcsolatok alakulásáról tárgyalt amerikai vezetőkkel Kovács László külügyminiszter Washingtonban. Richard Lugar, amerikai szenátorral való találkozója után Kovács László elmondta, hogy a szenátor szerint minden fenntartás ellenére már most meglenne a hármak NATO-csatlakozásának amerikai ratifikálásához szükséges kétharmados többség a felsőházban. Az aggályok változatlanul a költségek megoszlása, az orosz hatás és a hármaknak nyújtandó teljes körű biztonsági garanciák szükségessége körül érezhetőek. Hangsúlyozta: a magyar NATO-tagság kétpárti támogatottságot élvez az amerikai törvényhozásban.
• Helmut Kohl német kancellár szerint, ha az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői a decemberi luxemburgi csúcsértekezleten titkosan szavaznának a közösség bővítéséről, nem lenne meg a többség, mert kimondottan korlátozott Németország partnereinek arra irányuló készsége, hogy az EU szubvencióit megosszák a lengyelekkel, a csehekkel, a magyarokkal, a szlovénekkel, az észtekkel. A Der Spiegelben megjelent beszámoló szerint a kancellár a bonni kabinetben vélekedett így, de kitartott azon álláspontja mellett, hogy a decemberi csúcson dönteni kell a felvételi tárgyalások megkezdéséről és arról, hogy azokat legkésőbb négy évvel később be kell fejezni. Kohl kifejtette, hogy Németország - már csak az új piacokhoz való földrajzi közelsége okán is - a fő haszonélvezője lenne a keleti bővítésnek.