No. 26. (97/09/05)     Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. augusztus)

augusztus 4.

• Az európai biztonság kérdéseiről, a NATO és Oroszország viszonyáról és az atlanti szövetség bővítéséről konzultált Borisz Nyemcov első miniszterelnök-helyettessel Javier Solana NATO-főtitkár, aki családjával együtt az orosz kormány meghívására pihenésre érkezett Moszkvába.
• Ukrajna a NATO tagjává válik, ha nem ma, akkor holnap - nyilatkozta Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök a Zerkalo Nyegyelji című ukrán hetilapnak adott interjújában. Elmondta: nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy az atlanti szövetség alapvetően gazdasági indokok miatt tolja keletebbre határait.

augusztus 6.

• Magyarország NATO-csatlakozása a térség stabilitását és az ország biztonságát szolgálja - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök Prágában egy nemzetközi szimpóziumon, ahol Magyarország euro-atlanti integrációjáról tartott előadást.

augusztus 7.

• "A szlovák hadsereg műszaki felszereltsége jó, tagjainak szakmai felkészültsége kiváló, s lenyűgöző az a lelkesedés, ahogy gyakorolnak" - értékelte szlovákiai tapasztalatait a parlament védelmi és külügyi bizottságában Sir Roger Wheeler tábornok, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága szárazföldi alakulatainak vezérkari főnöke. Dusan Slobodník, a külügyi bizottság elnöke biztosította a brit tábornokot, hogy Szlovákia külpolitikai célja változatlan, s teljes jogú tagságot kíván elnyerni az Észak-atlanti Szövetségben.

augusztus 8.

• A "lehetetlen belpolitikai feltételekre és a pártok közti egység hiányára" hivatkozva lemondott Zoran Thaler szlovén külügyminiszter. A politikus távozását az váltotta ki, hogy az ellenzék őt tette felelőssé Szlovénia kimaradásáért a NATO-bővítés első hullámából.
• Mindenekelőtt az Európai Unió tagállamainak kellene a NATO tagjává válni, míg végül azonos lenne a két szervezet tagsága. Ezért a következő fordulóban nem Romániáról vagy a balti államokról kellene szót ejteni, hanem az EU-tag Ausztriáról, Svédországról és Finnországról - írta Erich Reiter, az osztrák védelmi minisztérium stratégiai tudományokkal foglalkozó munkatársa a Der Standard című lapban megjelent kommentárjában.

augusztus 10.

• Javier Solana NATO-főtitkár Washingtonban elhangzott beszédében hangsúlyozta az Egyesült Államok vezető szerepének fontosságát az Észak-atlanti Szervezetben, s rámutatott, hogy Európa egyedül nem képes vállalni a NATO-bővítés terheit. Újra leszögezte, hogy rendkívül fontos Csehország, Lengyelország és Magyarország bevonása. A NATO zárva tartása fenntartotta volna Európa régi megosztottságát - mondotta.

augusztus 20.

• A lengyel államfő országa támogatásáról biztosította Szlovákiát. Aleksander Kwasniewski rendkívül fontosnak nevezte a közép-európai térség országainak stabilitását. "Nincs jogunk kételkedni a szlovák integrációs őszinteségben. Mivel Szlovákia be kíván lépni az Európai Unióba és a NATO-ba, támogatni fogjuk ezt a törekvését. A lengyel segítség azonban nem helyettesítheti a szlovák nemzet és a kormány által megteendő lépéseket" - jelentette ki Pozsonyban Kwasniewski.
• Az amerikai kongresszus könyvvizsgáló szerve, a GAO jelentésében úgy véli, hogy a NATO-bővítés tényleges költségei nagyobbak lehetnek a védelmi minisztérium tanulmányában megjelölteknél. A védelmi minisztérium februárban nyilvánosságra hozott elemzésében 27-35 milliárd dollárra becsülte a NATO kiszélesítésével járó kiadásokat a következő tizenkét évben. A számvevőszék álláspontját azzal indokolta, hogy bizonyos feltételezések és körülmények, amelyekre a kormányzat számítását alapozta, a bővítési folyamat előrehaladtával módosulhatnak, és előidézhetik a többletkiadások emelkedését.

augusztus 22.

• Krakkóban tanácskozott Václav Klaus cseh, Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel és Horn Gyula magyar kormányfő, elsősorban a leendő, teljes jogú NATO-tagsággal összefüggő kérdésekről.

augusztus 25.

• "Szlovákia külpolitikai célja változatlan: teljes jogú tagságot akarunk az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szövetségben" - jelentette ki Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke, amikor fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttségét. A megbeszéléseket követően elismerte ugyan, hogy Szlovákia NATO-csatlakozásának kulcsa a pozsonyi politika kezében van, de azért megjegyezte, reméli, "a küldöttség rádöbben, a madridi csúcsértekezleten igazságtalan döntés született, mert hadseregünk felkészült a csatlakozásra".

augusztus 26.

• Valójában alig kezdődött meg a NATO-bővítés folyamata, máris életre keltett jó néhányat a Nyugat és Oroszország közötti régi sérelmek közül, sőt új félreértésekkel toldotta meg a hagyományos gyanakvásokat. Az orosz közvéleményben széles politikai egyetértés alakult ki arról, hogy a bővítés nemcsak, hogy sérti Oroszország biztonsági érdekeit, hanem felrúgja azokat a közösen elfogadott játékszabályokat is, amelyek mentén a hidegháború véget ért - írta a The New York Times című lapban megjelent cikkében Alekszej Arbatov, az orosz parlament védelmi bizottságának alelnöke.

augusztus 27.

• A Madridban NATO-csatlakozóként megnevezett Magyarország, Csehország és Lengyelország felvételéről decemberig véglegesítendő jegyzőkönyvet várhatóan valamennyi szövetséges tagállam parlamentje ratifikálja, bár néhány országban várhatók viták, s nincs kizárva, hogy egyes pártok a bővítés ellen szavaznak majd. A ratifikációs eljárás két hónaptól egy évig terjedhet, így a tervezett időben, 1999-ben valószínűleg sor kerülhet az új tagországok tényleges csatlakozására - derül ki az Észak-atlanti Közgyűlés Brüsszelben közzétett kiadványából. A norvég Jan Petersen nevével fémjelzett jelentés sorra veszi, hogy egyes NATO-országokban milyen eljárási feltételekhez kötik a ratifikálást, s miben várható érdemi vita.

július 21-augusztus 15.
Az Észak-Atlanti Közgyűlés főtitkárának meghívására Dr. Sárdi Péter, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának vezetője az Atlanti Összekötő Hivatal szervezésében 1997. július 21-augusztus 4. között a NATO-nál az Európai Haderők Főparancsnokságán (SHAPE) valamint a NYEU-nál folytatott konzultációkat, majd 1997. augusztus 4-15. között az ÉAK titkárságán vett részt a titkárságon készülő, a közép- és kelet-európai térséggel foglalkozó jelentések aktualizálásában. A látogatásnak különös jelentőséget adott, hogy a madridi NATO-csúcstalálkozó döntését követően elsőként a három meghívott ország törvényhozásából a magyar Országgyűlés kapott lehetőséget e biztonságpolitikai szervezetekben konzultációsorozat folytatására.