No. 25. (97/08/05)     Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. július)

július 1.

• Süleyman Demirel török államfő biztosította Emil Constantinescu román elnököt, hogy támogatja Románia azonnali NATO-csatlakozását. "Most - jobban mint valaha - úgy véljük, Románia érdemes arra, hogy azonnal a szövetséghez tartozzék" - írta levelében a török államfő.

július 2.

• A NATO "egyes országokat" már értesített arról, hogy tagsági tárgyalásra szóló meghívásra számíthatnak a madridi csúcstalálkozón. "A többiekkel kapcsolatban állunk, és a hivatalos döntést Madridban az állam- és kormányfők hozzák meg" - jelentette ki Javier Solana NATO-főtitkár a Le Soir című lapnak adott interjújában.
• Helmut Kohl német kancellár támogatásáról biztosította Románia azon törekvését, hogy az első körben csatlakozhasson a NATO-hoz, írta a Reuter hírügynökség. A bejelentés azután hangzott el, hogy Emil Constantinescu román államfő a madridi csúcs küszöbén Bonnban megbeszélést folytatott a német kormányfővel.

július 3.

• Az Egyesült Államok szenátusában nagy valószínűséggel meglesz a kétharmados támogatása a NATO kibővítésének. A madridi csúcsértekezleten meghívott államokkal a csatlakozási tárgyalások várhatóan decemberre befejeződnek, az amerikai kormányzat február elején terjeszti a szenátus elé jóváhagyásra a ratifikációs okmányokat, s azt remélik, hogy az Egyesült Államok elsőként ratifikálja majd a felvételeket. Ezt hangsúlyozta sajtóértekezletén Trent Lott, az amerikai szenátus republikánus többségének vezetője, aki kétpárti küldöttség élén rövid látogatásra érkezett Budapestre.
• Bill Clinton amerikai elnök szerint a NATO bővítése nem áll meg a madridi csúccsal, hanem két éven belül folytatódni fog. A France 3 televíziónak nyilatkozó amerikai elnök kitartott amellett, hogy Madridban csak három államot hívnak meg a szövetségbe, de hozzátette, segíteni fogja a kimaradókat, hogy minél előbb megfeleljenek a tagság követelményeinek.
• Budapest adott otthont a NATO Európai Légtér-koordinációs Bizottsága plenáris ülésének. A programban a légi forgalom szervezése, a légtér-koordináció és -gazdálkodás valamint a katonai-polgári együttműködés szerepelt.

július 8.

• Javier Solana, a NATO főtitkára hivatalosan bejelentette, hogy a NATO madridi csúcstalálkozóján született kompromisszum értelmében az első körben Magyarország, Lengyelország és Csehország kapott meghívást a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
• A NATO bővítése Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság befogadásával "óriási hiba, talán a legnagyobb a II. világháború befejezése óta" - jelentette ki Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter.

július 9.

• Negyvenhárom ország állam- és kormányfői ülték körül a tárgyalóasztalt az Euro-atlanti Partnerségi Tanács első csúcsszintű ülésén Madridban, ahol sor került a NATO és Ukrajna közötti charta ünnepélyes aláírására.

július 11.

• Hivatalosan elhagyta a NATO egyesített európai erejének főparancsnoki tisztjét az amerikai George Joulwan tábornok, aki majdnem négy évet töltött el hivatalában. A posztot honfitársa, Wesley Clark tábornok vette át, aki eddig az amerikai fegyveres erők déli parancsnokságának élén állt.

július 12.

• A NATO-csatlakozási tárgyalások időszakában a cseh, a lengyel és a magyar védelmi tárcák vezetői valamint a vezérkari főnökök háromhavonta találkoznak, a hadseregek technikai fejlesztését megelőzően pedig konzultálnak egymással. Ezt tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet Miloslav Vyborny cseh, Stanislaw Dobrzanski lengyel és Keleti György védelmi miniszterek írtak alá budapesti megbeszélésük végén.

július 13.

• A hónap végéig meghosszabbítják az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló úgynevezett CFE-szerződés módosításáról folytatott bécsi tárgyalásokat. Erről állapodott meg Szentpéterváron Madeleine Albright amerikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter. A találkozón továbbra is éles ellentét volt a NATO-bővítés ügyében.

július 15.

• Az amerikai, a brit és a német külügyminiszter moszkvai látogatása nyomán körvonalazódott a NATO-orosz állandó tanács első ülésének napirendje - jelentette be Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter azt követően, hogy találkozott német kollégájával, Klaus Kinkellel, akivel a NATO és Oroszország Madrid utáni együttműködéséről tárgyalt.
• Kijev nem nyilvánította ki azt a szándékát, hogy csatlakozni kíván a NATO-hoz, ami nem jelenti azt, hogy elzárkózna a szövetséggel való együttműködéstől - nyilatkozta Udovenko ukrán külügyminiszter.
• Az Európai Bizottság jóváhagyta az EU bővítésével kapcsolatban azt a javaslatot, hogy hat társult országgal kezdjenek hivatalos tagfelvételi tárgyalásokat.
• Emil Constantinescu román elnök Tokióban azon meggyőződésének adott hangot, hogy hazája két év múlva a NATO teljes jogú tagja lesz.

július 17.

• Elhalasztották a NATO-orosz állandó tanácsnak az atlanti szövetség brüsszeli központjába tervezett első ülését, miután nem sikerült tisztázni az elnökség működése körüli nézeteltéréseket. Újabb időpontot egyelőre nem jelöltek meg.

július 18.

• Csehország, Magyarország és Lengyelország egyetért abban, hogy a NATO madridi csúcsértekezlete után mindhárom félnek érdeke a rendszeres és szoros együttműködés, a folyamatos tapasztalatcsere. Ezt Josef Zieleniec cseh külügyminiszter jelentette ki Prágában azt követően, hogy a cseh fővárosban tanácskozott a három ország külügyminisztere.
• Brüsszelben megtartotta alakuló ülését a NATO-Orosz Állandó Közös Tanács. A testület létrehozását a kétoldalú kapcsolatokat keretbe foglaló - májusban aláírt - "alapító okirat" helyezte kilátásba, megtörténtét azonban hátráltatták bizonyos eljárásbeli kérdéseket érintő nézeteltérések.

július 22.

• Michal Kovác szlovák államfő szerint egyértelműen ki kell mondani, hogy Vladimír Meciarral és kormányával sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba "nem jutunk be". Az államfő eképpen reagált a szlovák kormányszóvivő bejelentésére, mely szerint Tony Blair angol miniszterelnök az integráció feltételeinek teljesítését szolgáló segítséget ajánlott fel a szlovák kormányfőnek. A levelet Peter Harbrone pozsonyi angol nagykövet adta át Vladimír Meciarnak. Blair levele védelmi és biztonsági segítségnyújtásra kiterjedő ajánlatot tartalmaz azzal a céllal, hogy Szlovákia meg tudjon felelni a NATO- és EU-bővítéssel kapcsolatos elvárásoknak.

július 24.

• Miközben a NATO-bővítés ratifikációjának esetleges szenátusi elutasítását Robert Hunter amerikai NATO-nagykövet "tűrhetetlen elképzelésnek" minősítette - ami véleménye szerint igencsak megkérdőjelezné az Egyesült Államok szavahihetőségét -, Julij Voroncov washingtoni orosz nagykövet magát a bővítést értékelte úgy, hogy az "az évszázad utolsó tévedése".
• A NATO-bővítés csak szerény költséget jelent majd az új tagoknak és a 16 jelenlegi tagállamnak - jelentette ki Washingtonban Javier Solana. A NATO főtitkára rámutatott: a három meghívott országnak "fenyegetettség hiányában nem kell állig felfegyverkeznie".

július 25.

• Brüsszelben megkezdődött a NATO és Magyarország közötti egyeztetés - ezúttal még csak technikai, eljárási kérdéseket érintve - a leendő csatlakozási jegyzőkönyvről. Gebhard von Moltke, a NATO főtitkár-helyettese és Simonyi András nagykövet, a brüsszeli Atlanti Összekötő Hivatal vezetője ennek során egyebek között megállapodott, hogy szeptember 10-én Brüsszelben kezdődnek, és a tervek szerint október végére zárulnak le a csatlakozási tárgyalások, amivel párhuzamosan további szakértői szintű egyeztetések is zajlanak majd. Ha nem merülnek fel különösebb problémák, akkor a NATO-nagyköveti tanács által várhatóan novemberben véleményezésre kerülő csatlakozási jegyzőkönyvet a magyar külügyminiszter jelenlétében az Észak-atlanti Tanács decemberi külügyminiszteri ülésén írják majd alá.

július 14-22.
Az Észak-atlanti Közgyűlés és a Biztonsági Tanulmányok Európai Központja (George C. Marshall Központ) szervezésében "Biztonság a demokratikus társadalmakban" címmel szemináriumot tartottak parlamenti képviselők számára Garmisch-Partenkirchenben. A rendezvényen Baráth Magdolna, Kocsi László és Papp Pál országgyűlési képviselők vettek részt. A résztvevők az előadás-sorozat keretében az alábbi témakörökkel foglalkoztak:
ˇ civil-katonai kapcsolatok a demokráciában
ˇ a legfelső parancsnokság békeidőben és háborúban
ˇ védelmi tervezés és költségvetés: a bizottságok szerepe
ˇ információs csatornák képviselők számára
ˇ a védelmi programok ellenőrzése a parlament által
ˇ nemzetközi terrorizmus és szervezett bűnözés
ˇ az Észak-atlanti Szerződés Szervezete