No. 24. (97/07/11)      Magyarország NATO-meghívója

Július 8-án a madridi NATO-csúcsértekezleten több mint nyolcórás vita eredményeként megszületett a döntés a Szövetség történelmi jelentõségû bõvítésének elsõ körérõl.
Késõ délután jelentette be Javier Solana, a NATO fõtitkára a tizenhat tagország állam- és kormányfõinek találkozóján született határozatot, melynek értelmében az Észak-atlanti Szövetség Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot hívja meg a csatlakozási tárgyalásokra. A tervek szerint a felvételi tárgyalásokat lezáró jegyzõkönyvet már ez év decemberében aláírják, és a parlamenti ratifikációt követõen - a NATO fennállásának ötvenedik évfordulóján, 1999. április 4-én - érvénybe léphet a három ország tagsága.
Javier Solana ismételten megerõsítette, hogy a Szövetség kapuja továbbra is nyitva marad a csatlakozni szándékozó államok elõtt.
A fõtitkár által ismertetett nyilatkozat hosszas egyeztetés után jött létre, mivel néhány állam - Franciaország és Olaszország vezetésével - Magyarország, Csehország és Lengyelország mellett Románia és Szlovénia felvételét is szorgalmazta a bõvítés elsõ fordulójában. Az ötös bõvítéssel szemben állást foglalók csoportja élén az Egyesült Államok és Nagy-Britannia állt. A tárgyalásokat követõen kiadott nyilatkozat nem emelt ki egy országot sem, amelyik biztosan számíthat majd a következõ bõvítési körben való részvételre, ugyanakkor Solana megnevezte Romániát és Szlovéniát, mint olyan államokat, amelyek leginkább mutatják a demokratikus fejlõdés jeleit a délkelet-európai térségben.

A NATO-csúcstalálkozó döntésének bejelentése után adott nyilatkozatában Horn Gyula miniszterelnök történelmi jelentõségûnek nevezte, hogy Magyarország bekerülhet a fejlett piacgazdasággal rendelkezõ és az euro-atlanti értékek iránt elkötelezett demokratikus államok körébe. Kiemelte a magyar nép áldozatvállalását és szerepét abban, hogy az ország képes volt reformok és stabilizáció útján teljesíteni a csatlakozási meghíváshoz elõírt feltételeket. Véleménye szerint a Szövetség határozata örvendetes esemény a határon túl élõ magyarok számára is, mivel így Magyarország hatékonyabban képviselheti jogaik érvényesítését.

Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország az eddigiekben is érdekeltségét hangoztatta a szomszédos államok csatlakozásában, és a jövõben, NATO-tagként is ezt fogja tenni.

Aleksander Kwasniewski lengyel államfõ madridi nyilatkozatában örömének adott hangot, hogy Lengyelország és Magyarország együtt léphet be a NATO-ba. Elmondta, hogy az elsõ körbõl kimaradóknak sincs okuk aggodalomra, hiszen a Szövetség kapuja továbbra is nyitva marad a csatlakozni szándékozók elõtt. Kijelentette, hogy országa - Magyarországhoz hasonlóan - érdekelt abban, hogy Románia és Szlovénia valamint Szlovákia és a balti államok is bekerüljenek a NATO-ba.

Zieleniec cseh külügyminiszter beszédében hangsúlyozta a csatlakozás gazdasági elõnyeit. Úgy vélte, hogy a NATO biztonsági övezetébe való tartozással az újonnan csatlakozó országok érdekessé válnak a tõke számára, amely stabil országokban kíván beruházni.

Ciorbea román miniszterelnök interjújában azt a meggyõzõdését hangoztatta, hogy amennyiben Románia folytatja megkezdett reformjait, a NATO 1999-re kitûzött következõ bõvítési fordulójában meghívást kap az Észak-atlanti Szövetségbe.

Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO-bõvítés a hidegháború utáni korszak legnagyobb hibája, ugyanakkor azonban a Párizsban aláírt alapokmány biztosítja az orosz biztonsági érdekek sértetlenségét.

A XXI. század küszöbén megkezdtük az utazást egy új, biztonságosabb és szabadabb Európa felé - jelentette ki Bill Clinton, kommentálva a NATO bõvítésérõl hozott döntést. Az amerikai elnök külön is találkozott a csatlakozásra meghívott három ország vezetõivel.

* * * * * * *

Június 9-én Madridban megtartotta elsõ állam- és kormányfõi ülését a portugáliai Sintrában májusban létrehozott Euro-atlanti Partnerségi Tanács, amely a NATO-tagállamok, az egykori Varsói Szerzõdéshez tartozó országok és a békepartnerségi programban résztvevõ semleges államok politikai és katonai együttmûködését koordinálja.

Javier Solana NATO-fõtitkár megnyitóbeszédében elmondta, hogy három kérdés vár tisztázásra: az újonnan létrehozott testület kapcsolata a átalakulóban levõ NATO-val, a regionális együttmûködés lehetõségei a biztonság és stabilitás erõsítésére valamint az Euro-atlanti Partnerségi Tanács részvétele a boszniaihoz hasonló válságkezelésben.

A NATO-tagállamok vezetõi illetõleg Leonyid Kucsma ukrán államfõ aláírták az Észak-atlanti Szövetség és Ukrajna közötti megállapodást, melynek célja a NATO és Ukrajna kapcsolatainak új alapokra helyezése. A charta értelmében a NATO és Ukrajna képviselõi évente két hivatalos találkozót tartanak.