No. 23. (97/07/04)      Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. június)

június 2.

• A romániai gazdasági reformok még nem értek olyan szakaszba, hogy azok lehetõvé tennék Románia csatlakozását a NATO-hoz már az elsõ körben. Ezt Emil Constantinescu román elnök mondta egy bukaresti nemzetközi értekezleten. "A reformokat Románia is elkezdte, de még nem jutott el a küszöbig. Így sajnos a NATO kiszélesítése túlságosan korán ért minket" - jelentette ki az államfõ, aki szerint õszre országa is felzárkózott volna az elsõ kör esélyeseihez. Constantinescu szerint Romániának már nem kell szembenéznie Oroszország ellenkezésével, Ukrajna pedig egyenesen támogatja országa belépését a NATO-ba.
• Csak a júliusi, madridi csúcstalálkozón hozzák meg a végsõ döntést arról, mely országokat hívják meg a NATO-bõvítés elsõ körébe. Az új tagállamok kiválasztása nem annyira katonai, inkább politikai döntés - nyilatkozta George A. Joulwan tábornok. A NATO európai erõinek leköszönõ fõparancsnokát Budapesten a Magyar Köztársaság középkeresztjével tüntették ki, az IFOR/SFOR tevékenységében, valamint a NATO és Magyarország kapcsolatainak javításában kifejtett erõfeszítései elismeréseként.

június 5.

• Thomas Klestil osztrák államfõ Madridból hazatérõben az osztrák televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Javier Solana NATO-fõtitkár és a spanyol vezetõk - a júliusi bõvítési NATO-csúcstalálkozó házigazdái egyaránt biztosították: a szervezet nyitva tartja kapuját Ausztria elõtt. Az osztrák államfõ úgy fogalmazott, hogy Ausztriának teljes jogkörrel kell részt vennie az európai biztonsági struktúra kialakításában. E biztonsági rendszer az Európai Unió és a NATO szoros együttmûködésén alapul. "A madridi csúcs után az is ki fog derülni, hogy az Észak-atlanti Szövetség nem csupán katonai szervezet, hanem a béke átfogó biztosításának intézménye is" - mondta, azoknak szánva szavait, akik Ausztria semlegességét elõbbrevalónak tartják a NATO-tagságnál. A semlegesség kérdését egy szóval sem említve Klestil hasznosnak nevezte az osztrák NATO-tagságról folyó vitát.

június 6.

• Nyolc európai - köztük öt posztkommunista - ország találkozott Szlovéniában, hogy megvitassa az európai integrációs elõkészületeket. Az EU-tag Németország, Olaszország és Ausztria mellett Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia elnöke vett részt a negyedízben megszervezett évi eszmecserén. A találkozó jelentõségét növeli, hogy az Európai Unió állam- és kormányfõinek közelgõ amszterdami csúcstalálkozóján várhatóan aláírják a jelenleg tizenöt tagú integrációs szervezet keleti kibõvítését elõkészítõ szerzõdést.

június 8.

• Henry Kissinger ismét hangot adott annak a félelmének, miszerint a NATO és Oroszország közötti egyezmény az Észak-atlanti Szövetség fellazulásához vezethet, az ENSZ mintáján alapuló kollektív biztonsági rendszerré formálva át a katonai szervezetet. A Washington Postban megjelent elemzésében a volt amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a NATO-csapatok telepítésének és az atomeszközök állomásoztatásának korlátozása miatt a legesélyesebb pályázók "egyértelmûen másodosztályú tagokként" fognak csatlakozni a szövetséghez.

június 9.

• A NATO madridi csúcstalálkozója után az Észak-atlanti Szövetségbe meghívott országoknak politikai és katonai téren is szorosan együtt kell mûködniük, együtt kell álláspontjuk érvényesítésére törekedniük - mondotta Josef Zieleniec cseh külügyminiszter Budapesten tett látogatása alkalmával.

június 12.

• Clinton elnök eldöntötte, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország NATO-tagságát szorgalmazza, s e tekintetben kíván egyetértésre jutni a szövetségesekkel - jelentette be Mike McCurry elnöki szóvivõ, lényegében megelõzve William Cohen védelmi minisztert, aki Brüsszelben, a NATO központjában hivatalosan is ismertette az amerikai álláspontot. A Fehér Ház úgy véli, hogy Románia és Szlovénia felvétele költségesebbé és bonyolultabbá tenné a bõvítési folyamatot, ráadásul a kimaradó országokban azt az érzést keltené, hogy végleg bezárul elõttük a védelmi szervezet ajtaja.

június 13.

• "Bármi is lesz a madridi csúcs döntése, mindenképpen szavatolni kell, hogy az ajtó nyitva maradjon további csatlakozni akaró országok elõtt is" - szorgalmazták egybehangzóan az Euro-atlanti Partnerségi Tanács brüsszeli védelmi miniszteri ülésének kelet-európai résztvevõi. Szövetségi illetékesek egyúttal jelezték, hogy Clinton elnök bejelentése után az egyeztetés immár nyilvánvalóan az állam- és kormányfõk szintjére tevõdik át, természetesen továbbra is Solana NATO-fõtitkár közvetítésével.
• A szlovák külügyminisztérium közölte: tiszteletben tartja, hogy az Egyesült Államok a NATO-bõvítés elsõ körében három ország elõtt nyitja meg a belépés lehetõségét, de Pozsony abból indul ki, hogy "a végsõ döntés csak a szövetség valamennyi tagországának konszenzusa alapján születik meg".
• Janez Drnovsek szlovén kormányfõ úgy nyilatkozott, hogy meglepte az amerikai állásfoglalás. A szlovén rádiónak adott interjújában a politikus hangsúlyozta: azért meglepõ a Fehér Ház álláspontja, mert Szlovénia arra számított, hogy a bõvítésbe bevont országok listáját csak közvetlenül az Észak-atlanti Szövetség madridi tanácskozása elõtt hozzák nyilvánosságra.

június 16.

• A Bundestag külügyi bizottságának Budapesten tárgyaló küldöttsége megerõsítette, hogy Bonn fenntartások nélkül támogatja Magyarország NATO- és EU-csatlakozását az elsõ körben.
• Románia a határozott amerikai állásfoglalás ellenére még mindig reménykedik abban, hogy a júliusi madridi NATO-csúcstalálkozón meghívást kap az Észak-atlanti Szövetséghez történõ csatlakozásra - jelentette ki Lisszabonban Victor Babiuc román védelmi miniszter.

június 19.

• A Kreml hivatalosan megerõsítette azt a korábban megszellõztetett hírt, hogy Borisz Jelcin orosz elnök nem lesz ott Madridban, amikkor a NATO csúcstalálkozója új tagok meghívásáról dönt.

június 21.

• A NATO-nak fel kellene vennie soraiba mindazokat az államokat, amelyek teljesítik a szervezetbeni tagság követelményeit - jelentette ki Václav Havel cseh államfõ a NATO 14. nemzetközi konferenciájának ünnepélyes megnyitóján a prágai Hradzsinban. Az "Új NATO - út a jövõbe" elnevezésû ötnapos tanácskozás a szervezeten belüli döntéshozatal valamint Európa aktuális biztonságpolitikai kérdéseivel foglalkozik.

június 23.

• Bill Clinton amerikai elnök a denveri csúcstalálkozót értékelõ sajtókonferenciáján elismerte, hogy továbbra is fennmaradtak az ellentétek az Egyesült Államok és az európai szövetségesek között az elsõ körben meghívandó NATO-tagjelöltek számáról. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a vita nem fog tartós megosztottságot vagy károsodást okozni, ha a szövetség tartja magát az elhatározott menetrendhez, és az elsõt további bõvítési fázisok követik majd.

június 25.

• Magyarország meghívása a NATO-ba Moszkvát nem tölti el különösebb aggodalommal, s az nem befolyásolhatja negatívan a kétoldalú kapcsolatokat, nyilatkozta az Országgyûlés Külügyi Bizottságánál tett látogatása után az orosz Duma védelmi bizottságának elnöke, Lev Rohlin.

június 26.

• A prágai kabinet úgy döntött, a Csehország NATO-csatlakozásával kapcsolatos elõkészületek összehangolására integrációs bizottságot hoz létre. Zieleniec külügyminiszter közölte, a kormány tanácsadó testületeként létrehozandó bizottság élén a miniszterelnök áll, s munkájában részt vesznek az illetékes tárcák vezetõi is. A kormány jóváhagyta a csatlakozással összefüggõ törvény-elõkészítési munkatervet is.

június 29.

• Amerikai szenátorok egy csoportja levele intézett Bill Clinton elnökhöz, arra kérve a kormányzatot, hogy részletesen indokolja meg a NATO-bõvítés szükségességét, és ismertesse a kiszélesítésbõl fakadó terheket. A levelet húsz - republikánus és demokrata párti - honatya írta alá, köztük Jesse Helms, a nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke.
• Az amerikai fegyverszállítók óriási üzleti lehetõséget látnak a NATO-bõvítésben, mert arra számítanak, hogy a közép-európai tagjelöltek jelentõs tétel nyugati fegyvert vásárolnak majd - írta a The New York Times, amely szerint a "fegyvervásárlási lázra" utaló jelek máris aggodalmat váltottak ki a Nemzetközi Valutaalapból.
• Lamberto Dini olasz és Zoran Thaler szlovén külügyminiszter közös nyílt levelében a NATO hármas bõvítésérõl hozott döntés megmásítására szólították fel az Egyesült Államokat.

* * * * *

Az Országgyûlés integrációs tevékenysége a biztonságpolitika területén
(júniusi összefoglaló)

május 28-június 1.
Az Észak-atlanti Közgyûlés magyar delegációja Rácskay Jenõ képviselõ úr vezetésével Luxemburgba látogatott, ahol részt vett az ÉAK tavaszi ülésszakán. A magyar raportõri munkák és hozzászólások egyaránt azt kívánták bizonyítani, hogy Magyarország felkészült a teljes jogú NATO-tagsággal járó kötelezettségek és feladatok teljesítésére.
Rácskay Jenõ képviselõ úr a plenáris ülésen megtartott hozzászólásában tolmácsolta a Magyar Országgyûlés elnökének, Dr. Gál Zoltán úrnak arra vonatkozó meghívását, hogy a 2000. évben az ÉAK tavaszi ülésszakát Magyarországon rendezze.

június 18-22.
Az Észak-atlanti Közgyûlés Rose-Roth szemináriumán a macedóniai Ohridban Papp Pál képviselõ úr, az ÉAK-delegáció tagja képviselte a Magyar Országgyûlést. A politikusok széles körû ismereteket szerezhettek az országról és annak euro-atlanti integrációs törekvéseirõl.

június 25-27.
A NATO Gazdasági Igazgatósága konferenciát rendezett Brüsszelben, ahol a Magyar Országgyûlés képviseletében Tardos Márton képviselõ úr, a Gazdasági Bizottság elnökeként volt jelen. A gazdasági kollokvium keretében a partnerországok gazdasági fejlõdését és a gazdasági reformok helyzetét vizsgálták, különös tekintettel a regionális együttmûködési lehetõségekre.

június 15-17.
A Külügyi Bizottság meghívására hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett a Bundestag Külügyi Bizottságának delegációja Reinhard Freiherr von Schorlemer alelnök vezetésével. A Dr. Gál Zoltán elnök úrral és a Külügyi Bizottság tagjaival folytatott megbeszéléseken a német fél újólag megerõsítette: Bonn mindig is támogatta és a jövõben is támogatni fogja Magyarország euro-atlanti integrációs törekvéseit.

június 23-25.
Az Orosz Föderáció Állami Dumája Védelmi Bizottsága Lev Rohlin bizottsági elnök vezetésével Dr. Gál Zoltán elnök úrral és a Külügyi Bizottság képviselõivel folytatott megbeszéléseket, amelyeken az orosz fél hangsúlyozta azt, hogy Magyarország NATO-csatlakozása nem befolyásolja az Oroszországhoz fûzõdõ kapcsolatokat.