No. 21. (97/06/20)      Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács alapokmánya

1. Az Észak-atlanti Együttmûködési Tanács (NACC) tagállamai és a Partnerség a Békéért (PfP) programban résztvevõ országok a NACC és a PfP sikere láttán elhatározták, hogy minõségileg magasabb szintre emelik politikai és katonai együttmûködésüket, és megalapítják az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsot (EAPC). Ezen lépésükkel megerõsítik azon közös elhatározásukat, hogy az együttmûködésük alapját képezõ, és a Partnerség a Békéért keretdokumentumában megnevezett közös értékekre építve erõsítik és fejlesztik a békét az euro-atlanti térségben.

2. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács egy olyan új együttmûködési mechanizmus, amely megteremti a magasabb szintû cselekvés kereteit a politikai partnerség szintjén, valamint a PfP égisze alatt folytatott gyakorlati együttmûködés számára. A legnagyobb mértékig tekintetbe fogja venni és ki fogja egészíteni az EBESZ és más, a kérdéskörben érdekelt szervezetek, így az Európai Unió, a Nyugat-európai Unió és az Európa Tanács hasonló tevékenységét.

3. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács, mint a NACC utóda, átfogó keretet biztosít a tagállamok politikai és biztonsági konzultációi számára. Ennek eljárásmódja a gyakorlat során alakul majd ki. A továbbfejlesztett PfP - melynek alapelemei érvényben maradnak - e rugalmas keretrendszer világosan elkülöníthetõ eleme lesz. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács ráépül a NATO kiterjedt tevékenységi formáinak jelenlegi keretére, megõrizve azoknak elõnyeit az együttmûködés határozott elõsegítése érdekében. A Tanács széles körû politikai lehetõségeket kínál a konzultáció és az együttmûködés számára, melyek a partnerek számára lehetõvé teszik, hogy igény szerint egyenként vagy kisebb csoportokban közvetlen politikai kapcsolatot létesítsenek a NATO-val. Ezen felül a Tanács megteremti annak alapját is, hogy a partnerországok a lehetõ legnagyobb mértékben beleszólhassanak a részvételükkel zajló tevékenységekkel kapcsolatos döntésekbe.

4. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács ragaszkodik két olyan alapelvhez, amelyek döntõen hozzájárultak a szövetségesek és a partnerek együttmûködésének eddigi sikeréhez. Elutasít minden kirekesztést, vagyis a politikai konzultáció és a gyakorlatiegyüttmûködés lehetõsége minden szövetséges és partnerország számára egyformán elérhetõ. Ugyanakkor elismeri a partnerországok azon jogát, hogy eldöntsék: milyen területeken és milyen szinten mûködnek együtt a NATO-val. A Tanács égisze alatt kötött megállapodások nem fogják befolyásolni sem a partnerek és a NATO közötti korábbi kétoldalú kötelezettségvállalásokat, sem a PfP keretdokumentumában vállalt kötelezettségeket, beleértve a 8. cikkely konzultációra vonatkozó elõírásait is.

5. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács szükség szerint több formában ülésezik:
- Plenáris ülés: közösen felvetett politikai és biztonsági kérdések megvitatása, valamint tájékoztatás azokról a tevékenységekrõl, amelyekben nem vesz részt a partnerországok mindegyike.
- Korlátozott formáció a Szövetség és az elõre meg nem határozott számú partnerországok által alkotott csoportok számára: funkcionális kérdések vagy ad hoc regionális ügyek megvitatása. Ebben az esetben a többi EAPC-tagállam tájékoztatást kap a döntésekrõl.
- Korlátozott formáció a Szövetség és olyan partneri csoportok számára, amelyek a NATO-val együtt részt vesznek békefenntartó hadmûveletekben, tervezési és értékelési folyamatokban, és egyéb olyan esetekben, amelyek külön-megállapodást kívánnak. A többi EAPC-tagállamot szükség szerint tájékoztatják.
- Sajátos formáció a Szövetség és valamely partnerország között.

FELÉPÍTÉS

6. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács alapesetben havonta tart nagyköveti szintû találkozót Brüsszelben.

7. A Tanács évente kétszer ülésezik mind külügyminiszteri, mind védelmi miniszteri szinten; egyéb találkozók szükség szerint tarthatók. Adott esetben állam- vagy kormányfõi szintû találkozók is lehetségesek.

8. A Tanácsban az Észak-atlanti Szövetség fõtitkára vagy annak helyettese elnököl. A tiszteletbeli elnöki posztot a tagállamok képviselõi hat hónapig töltik be. A kinevezés módja késõbb kerül meghatározásra.

9. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács munkáját rendszeresen segíti a Politikai-katonai Irányító Bizottság (PMSC) és a Politikai Bizottság (PC), amelyek összetételét a Szövetség a partnerországokkal közösen határozza meg. Amennyiben szükséges, az EAPC Magasszintû Politikai Bizottsága véleményezi az elé terjesztett kérdéseket. Az EAPC a gyarapodó gyakorlati tapasztalatok alapján fontolóra veszi majd, hogy e támogatást nem teszi-e hatékonyabbá egy EAPC Irányító Bizottság (EAPC-SC) felállítása, amely bizottság egyesítené a korábban a NACC/PfP keretein belül mûködõ Politikai Bizottság és Politikai-katonai Irányító Bizottság funkcióit.
A PMSC vagy ÆSzövetség és egyes partnerországok" vagy ÆSzövetség és partnerországok csoportja" felállásban ülésezik. A PMSC és a PC havonta legalább egyszer ülésezik a partnerországokkal, szükség esetén többször is. A többi NATO-bizottság is törekedni fog az egyes partnerországokkal való együttmûködésre, és tájékoztatni fogja az EAPC-t ilyen irányú tevékenységérõl, mely részét képezi az Euro-atlanti Partnerségi Tanács feladatkörének. Ennek a feladatkörnek fontos új eleme a partnerországok konzultációs lehetõsége a Katonai Bizottsággal. A Katonai Bizottság kiemelkedõ szerepet játszik majd azon széles körû konzultációs és együttmûködési lehetõségek kihasználásában, amelyeket az EAPC jövõbeli támogatási rendszere fog rendelkezésére bocsátani.

TEVÉKENYSÉGI KÖR

10. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács megalakulásakor átveszi a NACC párbeszédre, partnerségre és együttmûködésre vonatkozó munkatervét, amelynek helyébe a jövõben saját munkaterve lép. A Partnerségi munkaprogramban (PWP) foglalt tevékenységek beolvadnak az EAPC általános tevékenységi körébe.

11. Specifikus konzultációs témák az EAPC keretében a szövetségesek és partnerországok számára, többek között: politikai és biztonsági kérdések; válságkezelés; regionális kérdések; fegyverzetkorlátozás; nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek elterjedése és védelmi kérdések; nemzetközi terrorizmus; védelmi tervezés és költségvetés, védelmi politika és stratégia; a gazdasági fejlõdés biztonsági vonatkozásai. Mód nyílik olyan témák megvitatására és az ezekkel kapcsolatos együttmûködésre is, mint: polgári védelem és katasztrófa-elhárítás; fegyveres erõk közötti együttmûködés a Nemzeti Hadfelszerelési Igazgatók Értekezlete (CNAD) égisze alatt; nukleáris biztonság, környezetvédelmi kérdések, a légi irányítás és ellenõrzés polgári-katonai koordinálása, tudományos együttmûködés, békefenntartással kapcsolatos kérdések.

TAGFELVÉTEL

12. A NACC jelenlegi tagjai és a PfP résztvevõi automatikusan az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsnak is tagjaivá válnak, amennyiben kívánják azt. Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács nyitva áll az EBESZ mindazon tagjai elõtt, akik képesek és hajlandóak elfogadni annak alapelveit, és hozzájárulnak céljai megvalósításához. Új tagok úgy csatlakozhatnak az EAPC-hez, hogy a PfP keretdokumentumának aláírásával résztvevõi lesznek a Partnerség a Békéért programnak, és kinyilvánítják, hogy elfogadják az EAPC jelen dokumentumban foglalt alapelveit. A csatlakozáshoz az EAPC jóváhagyása szükséges.

(NATO Press Release 1(97)66)