No. 2. (97/01/31) Amerikai közvélemény-kutatás a NATO bõvítésérõl
Hogyan vélekedik az amerikai lakosság a NATO új tagországokkal való bõvítésérõl valamint a biztonsági garanciák ezzel együtt járó kiterjesztésérõl?
Erre a kérdésre keresett választ a Nemzetközi Politikai Állásfoglalások Programja (PIPA) keretében lefolytatott országos közvélemény-kutatás, melyet az amerikai lakosság körében végeztek. Az alábbiakban ennek eredményébõl közlünk összefoglalót.
A közvélemény-kutatás megállapította, hogy az amerikaiak túlnyomó többsége - a ratifikációs folyamat során várhatóan felmerülõ nehézségek ellenére - támogatja a NATO bõvítését. Meglepõen nagymértékben helyesli a lakosság azt, hogy szükség esetén amerikai csapatok vegyenek részt az új tagországok biztonságának védelmében.
A népesség kisebb része (18 %) úgy érzi, hogy a NATO bõvítését minél elõbb végre kellene hajtani, ugyanakkor a túlnyomó többség véleménye szerint a bõvítést össze kell egyeztetni az orosz érdekekkel.
Érdekes módon az amerikai közvélemény a NATO kiterjesztésének támogatását nem az esetleges orosz fenyegetéstõl való félelemmel magyarázza, hanem azzal az óhajjal, hogy szûnjön meg a hidegháború okozta megosztottság. A többség a kibõvített NATO-tól azt is elvárja, hogy politikai/katonai szövetségként ellátott feladatán kívül egységes biztonsági rendszerként is funkcionáljon, esetleg Oroszországgal karöltve.
A közvélemény-kutatás alanyainak feltették azt a kérdést, hogy miként viszonyulnak ahhoz, ha a NATO tagországok soraiba felvesznek néhány kelet-európai országot, úgymint Lengyelországot, Magyarországot és a Cseh Köztársaságot. A válaszadók 62 %-a támogatta ezt a tervet, míg 29 %-a ellenezte. (Pártmegoszlás szempontjából nem volt jelentõs eltérés a republikánusok és a demokraták között.)
Ez az eredmény megközelítõen olyan mértékû támogatottságot jelent, mint amelyet egy 1994-ben készített közvélemény-kutatás állapított meg, mely szerint az amerikai lakosság 64 %-a úgy vélte, hogy a kelet-európai országok, nevezetesen Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság csatlakozzon a NATO-hoz.
A közvélemény-kutatás a NATO-bõvítés pénzügyi vonatkozásaira is kitért. Megkérdezték a lakosságot arról is, hogyan gondolkodnak a NATO bõvítésérõl abban az esetben, amennyiben a kiterjesztés a védelmi költségvetés évi 1 milliárd dollárral való növelését eredményezi. A megkérdezettek 46 %-a válaszolt úgy, hogy az új tagok felvétele "megéri" a befektetést.
A válaszadók 44 %-a akkor is támogatná az új tagok felvételét, ha az esetlegesen azzal járna, hogy biztonságuk védelmének érdekében nukleáris fegyverek bevetésére is sor kerülne.
Az adatok ismeretében látható, hogy az Egyesült Államok lakosságának többsége ellenzi a védelmi költségvetés emelését, valamint elutasítja a nukleáris fegyverek használatát - kivéve azt az esetet, amikor egy nukleáris támadással szembeni válaszlépés indokolja a bevetést.
Figyelemre méltó, hogy a lakosság tájékozottsága milyen hiányos a NATO bõvítését illetõen. A válaszadóknak csak 7 %-a felelte azt, hogy "alaposan" tájékozott, 22 %-a, hogy "valamelyest", 33 %-a, hogy "nem nagyon" és 38 %-a, hogy "egyáltalán". A NATO-bõvítés igenlõinek száma jelentõsen magasabb azok körében, akiknek ismeretei bõvebbek.
Kulcskérdés, hogy az amerikaiak valóban kívánnak-e szükség esetén csapatokat küldeni annak érdekében, hogy megvédjék az új NATO tagországok biztonságát.
A közvélemény-kutatás résztvevõit arról kérdezték, hogy küldenének-e vagy sem katonai csapatokat Lengyelországba abban az esetben, ha azt támadás érné. Rendkívül sokan, a megkérdezetettek 68 %-a igennel válaszolt, az esetben is, ha a támadó fél Oroszország lenne, míg 25 % felelt nem-mel.
Ami a bõvítés ütemezését illeti, a válaszadók 65 %-a vélekedik úgy, hogy "a Nyugatnak nem kell elkapkodni a NATO kiterjesztését, mert ennek kapcsán Moszkva fenyegetettséget érez, és ennek következményeképpen romolhatnak a kapcsolatok Oroszországgal", míg 25 % döntött a kelet-európai országok mielõbbi csatlakozása mellett.
A NATO-bõvítés támogatóinak 22 %-a úgy tartja, hogy a "NATO bõvítésének a Szövetséget nagyobbá és hatalmasabbá kell tennie, mivel így hatékonyabban képes szembeszállni egy esetleges jövõbeli orosz fenyegetéssel", ugyanakkor 68 % véleménye az, hogy "a NATO-t bõvíteni kell annak érdekében, hogy az idejétmúlt hidegháborús korszak véget érjen és Európa egyesüljön".