No. 19. (97/06/06)        Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. május)

május 1.

• Alfonse d'Amato és Christopher H. Smith amerikai republikánus párti szenátorok Vladimír Meciarhoz intézett levelükben figyelmeztették a szlovák kormányfõt: tekintettel az emberi jogok helyzetének tavalyi rosszabbodására, várhatóan Szlovákia valószínûleg nem lesz ott a NATO-csatlakozásra elsõ körben meghívott országok között.

május 4.

• Washingtonban jelentõsnek minõsítették azt a megállapodást, amelyet Madeleine Albright amerikai és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter hozott tetõ alá, és amely szerint Moszkva lemond arról a követelésérõl, hogy a NATO - függetlenül a kibõvítéstõl - elkötelezze magát hagyományos fegyveres erõinek kollektív korlátozására.

május 5.

• A kínai, az orosz, a kirgiz, a kazah és a tadzsik elnök Moszkvában aláírta a hajdani szovjet-kínai határ mentén állomásozó fegyveres erõk csökkentésére vonatkozó megállapodást. A dokumentumot példaértékûnek szánják a NATO, illetve a NATO-ba törekvõ közép- és kelet-európai országok számára.

május 7.

• Portugália fenntartás nélkül támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz - jelentette ki Kovács László külügyminiszter Jaime Gamával, portugál kollégájával tartott közös sajtóértekezletén.

május 8.

• Volker Rühe német védelmi miniszter szerint egyetértés van abban, hogy a kelet- és közép-európai várományosok közül Csehország, Lengyelország és Magyarország kerül be a NATO-bõvítés elsõ körébe. "Szlovénia és Románia meghívása még vita tárgya" - tette hozzá nyilatkozatában.

• Tüntetéseket tartott Moszkvában a kommunista szervezeteket tömörítõ Népi Hazafias Szövetség a NATO bõvítése ellen. Az Észak-atlanti Szövetség vezetõ tagállamainak nagykövetségei elõtt rendezett, nem túl népes megmozdulásokon jobbára idõs emberek vettek részt.

május 9.

• Amerikai részrõl gyakorlatilag teljesen egyetértenek a magyar NATO-felkészülés irányával és tartalmával - közölte Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetõje azoknak az eszmecseréknek az alapján, amelyeket New Yorkban és Washingtonban folytatott a kormányzat, a törvényhozás és szakmai körök képviselõivel.

május 11.

• Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök síkra szállt annak érdekében, hogy Románia is benne legyen a NATO kibõvítésének elsõ körében. A brüsszeli kormány álláspontja szerint a NATO keleti irányú bõvítésének a földrajzi folytonosság jegyében kell történnie, és ezért Dehaene kívánatosnak tartja, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehország mellett Szlovéniát és Romániát is meghívják a NATO soraiba a júliusi madridi csúcstalálkozón. Ugyanakkor óva intette Bukarestet a túlzott derûlátástól. A szövetség egyhangúlag hozza meg döntéseit, és egyelõre konszenzus csak Budapest, Prága és Varsó kedvezõ elbírálásában van.

május 14.

• Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO-fõtitkár egyaránt óriási sikernek és áttörésnek értékelte, hogy sikerült megállapodniuk az Oroszország és az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete jövõbeli viszonyát meghatározó egyezmény szövegében. Amennyiben ezt az összes érintett ország vezetõi elfogadják, május 27-én Párizsban ünnepélyes ceremónia keretében írják alá a várhatóan "alapokmánynak" nevezett dokumentumot.

• A teljesen új gondolkodásmód végre gyõzött a múlt felett - jelentette ki az amerikai elnök a NATO és Oroszország egyezségérõl. Bill Clinton történelmi lépésnek tartja a Solana-Primakov egyezményt, amely megnyitja az utat az egységes, osztatlan Európa elõtt. Az elnök egyúttal kijelentette, hogy a Borisz Jelcin orosz elnök tévébeszédében elhangzottakkal szemben Oroszország nem kapott semmiféle vétójogot.

május 15.

• Dusan Matulay szlovák külügyi szóvivõ visszautasította azokat a véleményeket, melyek szerint romlani fog a magyar-szlovák viszony és a magyar kisebbség helyzete, ha Pozsony kimarad a NATO-bõvítés elsõ körébõl.

május 16.

• A NATO tizenhat tagállama Brüsszelben hivatalosan jóváhagyta az Oroszország és a NATO között megkötendõ alapszerzõdést. Az orosz Duma felkérte Jelcin elnököt, hogy bocsássa a képviselõk rendelkezésére az egyezményt.

május 19.

• Jörg Haider, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetõje szerint Ausztriának - semlegességét feladva - keleti szomszédaival együtt, a NATO-bõvítés elsõ hullámában csatlakoznia kellene az Észak-atlanti Szövetséghez.

május 21.

• Nem lenne katasztrofális következménye annak, ha Románia nem kerülne be a NATO-bõvítés elsõ körébe, mondotta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva Adrian Severin román külügyminiszter. A bukaresti diplomácia irányítója szerint országa ebben az esetben is arra törekedne, hogy mielõbb bekerüljön az Észak-atlanti Szervezetbe, a kormány pedig kitartana reformpolitikája mellett.

május 22.

• Senki sem várja el Ausztriától, hogy most gyorsan és minden különösebb indok nélkül belépjen a NATO-ba - jelentette ki Viktor Klima osztrák kancellár az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bécsi rendezvényén.

május 23.

• Jevgenyij Primakov szerint Moszkva a NATO-orosz Tanácsban vétójoggal rendelkezik majd az orosz érdekeket érintõ kérdésekben. Az orosz külügyminiszter errõl a NATO-orosz Alapokmányt ismertetve beszélt a Dumában. Ismeretes, hogy a vétóról ezzel ellenkezõ a másik fél értelmezése.

május 24.

• Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter óva intett attól, hogy a balti államokat felvegyék a NATO tagjainak sorába. Ez esetben ugyanis Oroszország felülvizsgálja az Észak-atlanti Szövetséghez fûzõdõ kapcsolatait - mondta Primakov. Hangsúlyozta, hogy hazája "nem fenyegeti a balti köztársaságokat", ugyanakkor határozottan ellenzi a volt szovjet köztársaságok felvételét a NATO-ba.

• Szlovákiában befejezõdött a NATO-csatlakozásról kiírt népszavazás, amelyen a részvétel alig érte el a 10 %-ot. A teljes zûrzavarba fulladt referendumot botrányok sora kísérte. A Központi Választási Bizottság bûnvádi feljelentést tett Gustav Krajci belügyminiszter ellen, aki nem az államfõ által kiírt négy-, hanem csak háromkérdéses szavazólapot kézbesíttetett a választókhoz. A pozsonyi parlament nyolc ellenzéki pártja közös nyilatkozatban jelentette be, hogy a történtek után nem hajlandóak tárgyalni a kormánykoalícióval.

május 27.

• A NATO 16 tagállamának állam-, illetve kormányfõi, Javier Solana NATO-fõtitkár valamint Borisz Jelcin orosz elnök Párizsban ünnepélyes külsõségek között aláírták a NATO és Oroszország megállapodását, amely az érintettek egybehangzó állásfoglalása szerint fontos építõkõ az új európai biztonsági rendszer megteremtéséhez, és utat nyit a közép-európai államok NATO-csatlakozásához, és lezárja a hidegháború korszakát. A 16 oldalas dokumentum az aláírás után azonnal életbe lépett. Jelcin orosz elnök az aláírást követõen meglepetésszerû bejelentést tett a NATO-tagállamokra irányuló orosz nukleáris robbanófejek leszerelésérõl.

május 29.

• A portugáliai Sintrában az Észak-atlanti Tanács (NAC) külügyminiszterei tanácskozást kezdtek a NATO keleti bõvítésérõl. A megnyitón Javier Solana NATO-fõtitkár elmondta: "A mostani fórummal is azt akarjuk demonstrálni, hogy a NATO egységesen és jó úton halad a jövõ évszázadba."
  Madeleine Albright amerikai külügyminiszter beszédében leszögezte: a NATO-nak ki kell tartania amellett, hogy a szövetséghez csatlakozni óhajtó országoknak már a belépés elõtt a lehetséges legmagasabb szinten teljesíteniük kell a szövetség által rögzített elvárásokat. Másfelõl viszont a NATO-nak egyértelmûvé kell tennie Madridban, hogy a mostani bõvítés nem ez az utolsó lesz, és egyetlen európai demokrácia elõl sem fogják elzárni a NATO-hoz való csatlakozás lehetõségét.
  A NATO-külügyminiszterek megkezdték a tagságra jelölt kelet-európai országok kiválasztását. A legesélyesebb változatlanul Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország, ugyanakkor sok tagállam továbbra is erõsen támogatja Románia és Szlovénia elsõ körös felvételét.
  A külügyminiszteri ülésen parafálták az Észak-atlanti Szövetség és Ukrajna kapcsolatát szabályozó egyezményt, melynek formális aláírására a júliusi madridi NATO-csúcson kerül majd sor. A megállapodás, amely a békepartnerség intézményénél magasabb, de a NATO-orosz egyezménynél alacsonyabb szintû együttmûködést feltételez, Közép- és Kelet-Európa valamint az egész kontinens stabilitásának és biztonságának kulcstényezõje - vélte az ukrán külügyminiszter.
  A tanácskozáson elfogadták az Észak-atlanti Együttmûködési Tanács (NACC) helyébe lépõ Euro-atlanti Partnerségi Tanács (EAPC) alapító dokumentumát is.