No. 14. (97/04/30) Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. április)
április 1.
- Az Egyesült Államok és Spanyolország egyetértett abban, hogy Magyarországot, Lengyelországot és a Cseh Köztársaságot hívják meg a madridi konferencián a csatlakozásra, Szlovénia és Románia esetleges NATO-tagsága pedig megfontolás tárgyát képezi - jelentette a Reuter hírügynökség spanyol kormányforrásokra hivatkozva. A hír Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes és Eduardo Serra spanyol védelmi miniszter madridi tárgyalásai kapcsán látott napvilágot.
- Borisz Jelcin orosz elnök nem tervezi, hogy részt
vesz a NATO júliusi madridi csúcstalálkozóján,
de szeretné, ha még a csúcs elõtt
létrejönne a megállapodás országa és
az észak-atlanti szövetség között -
közölte Szergej Jasztrzsembszkij elnöki
szóvivõ, cáfolva azokat a híreket, amelyek Jelcin
madridi részvételi szándékáról
szólnak.
- Jacques Chirac francia államfõ televíziós
nyilatkozatában kijelentette, hogy "Franciaország
mindenképpen teljes mértékben támogatja
Csehország felvételét a NATO- ba, bármi legyen
is Oroszország álláspontja". Ugyanakkor leszögezte,
hogy Párizs elkötelezett híve a NATO és Moszkva
egyezségének.
április 2.
- Súlyos következményekkel jár, ha Borisz
Jelcin orosz elnök végül olyan egyezményt ír
alá a NATO-val, amelybõl hiányoznak a jogilag is
érvényes kötelezettségvállalások
- véli ezt egy orosz külpolitikai szakértõ, akinek
cikkét az International Herald Tribune
közölte.
Alekszej Puskov szerint ilyen
körülmények között az orosz duma várhatóan
nem fogja ratifikálni a hadászati fegyverzetek
korlátozásáról kötött START-2
szerzõdést, ami e folyamat továbbvitelét, a START-3
tárgyalások megkezdését is hátráltatja.
- Václav Havel cseh elnök televíziós
interjújában ellenezte azt az elgondolást, hogy
népszavazáson erõsítsék meg Csehország
NATO-belépési szándékát. "Spanyolország
kivételével egyetlen ország sem rendezett ilyen
népszavazást, de az is megbánta késõbb"
- mondta Havel. Hozzátette, hogy a népszavazást nem
is indokolja semmi, hiszen a NATO- tagság nem korlátozza az
ország szuverenitását.
- Horvátország eleget tesz a NATO-felvétel minden
követelményének és közelebb áll a
szervezethez, mint Magyarország, Csehország és
Lengyelország, melyeket a volt európai kommunista országok
közül elsõknek vesznek fel - nyilatkozta Franjo Tudjman
horvát elnök a Defense News címû amerikai
hetilapnak.
április 3.
- Jacques Chirac francia elnök csehországi
látogatása alkalmával tartott beszédében
ismét síkraszállt amellett, hogy Románia
bekerüljön azon országok közé, amelyek az elsõ
körben csatlakozhatnak az atlanti szövetséghez. A francia
államfõ ugyanakkor szinte kizártnak tartja, hogy
Szlovákia is ott lenne a NATO-bõvítés elsõ
körében. Elmondta, hogy a NATO-ba és az Európai
Unióba való belépésre Csehországot,
Magyarországot és Lengyelországot tartja a
legfelkészültebbnek, s feltétlenül támogatja
felvételüket e szervezetekbe.
április 6.
- NATO-ellenes tüntetést szervezett a lengyel
fõvárosban a Baloldali Alternatíva nevû politikai
tömörülés. A varsói
külügyminisztérium elõtt megtartott akció
résztvevõi Lengyelország katonai semlegességének
kinyilvánítását követelték.
április 7.
- Budapesten tartotta tavaszi ülését a NATO
Kiképzési Csoport légierõ alcsoportja a
békepartnerségi programban részt vevõ országok
képviselõivel. A rendezvény jelentõségét
fokozta, hogy elsõ alkalommal tartották a tanácskozást
egy NATO-partner államban. A NATO-csoport felelõs a
kiképzés többnemzetiségû alapon
történõ megszervezéséért, valamint
feladata, hogy javítsa és bõvítse a tagországok
között létrehozott kiképzési formákat.
április 8.
- Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter párizsi
látogatása alkalmával tárgyalásokat folytatott
Alain Juppé kormányfõvel és Hervé
de Charette külügyminiszterrel. A megbeszélések
során Primakov kitért arra, melyek Oroszország
kívánságai, ha bõvítik a NATO-t. Szerinte
az Oroszország-NATO paktum megkötését az
akadályozza, hogy a katonai szervezet egyelõre nem hajlandó
megígérni: nem épít ki modern katonai
infrastruktúrát az új tagállamok
területén. A tárgyalásokat követõen
Alain Juppé miniszterelnök abbéli reményének
adott hangot, hogy május végéig sikerül megkötni
a megállapodást Oroszország és a NATO
között.
április 9.
- A NATO-n belül nincsen központilag irányított
fegyverzet-beszerzés vagy technológiai fejlesztés, és
a brüsszeli székhelyû védelmi szervezet a
fegyverzetvásárlás és - modernizálás
terén sem támaszt kötelezõ jellegû
elvárásokat tagjaival szemben - mondotta Norman W. Ray,
a NATO fõtitkár-helyettese, Keleti György
honvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásai után.
- Az Európai Unió reformjaival foglalkozó
kormányközi értekezlet munkájának
felgyorsításáról valamint a NATO keleti
bõvítésének elõkészületeirõl
tárgyalt Bonnban Helmut Kohl német kancellár
és Jacques Chirac francia elnök. A nem hivatalos
megbeszélésen igyekeztek tisztázni azokat a
nézetkülönbségeket, amelyek az utóbbi idõben
alakultak ki a két ország között az EU belsõ
reformjait illetõen.
- Teodor Melescanu, volt román külügyminiszter,
a szenátus külügyi bizottságának elnöke
szerint, ha Románia kimaradna a NATO-bõvítés
elsõ körébõl, az problémát okozhatna
a térségben, ha nem is Romániában és
Magyarországon vagy a két ország között, de
az övezet stabilitása és egyensúlya tekintetében.
- Ha május végére elkészül a NATO és
Oroszország közötti kapcsolatokat rendezõ, azokat
szorosabbra fûzõ egyezmény, akkor a dokumentum hivatalos
aláírására valószínûleg
Párizsban kerül majd sor, méghozzá május
27-én - gyakorlatilag ezt jelentette be Jevgenyij Primakov orosz
külügyminiszter, miután a francia fõvárosban
megbeszélést folytatott Jacques Chirac
köztársasági elnökkel.
április 10.
- Primakov orosz külügyminiszter a francia
fõvárosban azt mondta, hogy a NATO és Oroszország
egyezményét május 27-én alá lehet írni,
és Borisz Jelcin elnök örömmel elfogadja a
meghívást az ünnepélyes aktusra. "Láttam
az errõl szóló újsághíreket, de
még pontosítani kell az oroszokkal, mit értett ez alatt
Primakov" - közölte Nicholas Burns, az amerikai
külügyminisztérium szóvivõje. Szerinte még
nem született meg a végleges megállapodás.
Megismételte ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok
reménykedik az egyezmény létrejöttében.
Amerikai hivatalos körök szerint Franciaország javasolta
május 27-ét az aláírás
idõpontjaként, és elvben ez ellen nincs kifogásuk.
- A NATO a meghirdetett menetrend szerint bõvül, s bizonyosan
a felveendõk között van Magyarország, mondta
Washingtonban Lee Hamilton, az Egyesült Államok
képviselõháza nemzetközi kapcsolatok
bizottságának rangidõs demokrata tagja, korábbi
elnöke.
- Volker Rühe német védelmi miniszter madridi
látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy
a NATO és Oroszország partnerségi egyezménye
nem lehet akadálya annak, hogy modern fegyvereket telepítsenek
a katonai szövetség új, kelet-európai
tagországaiba.
április 11.
- A NATO-ba felveendõ országok teljes jogú tagok
lesznek, e tekintetben semmilyen kompromisszum nem képzelhetõ
el Moszkvával - mondta Javier Solana NATO-fõtitkár
Washingtonban.
- Madeleine Albright amerikai külügyminiszter
reményét fejezte ki, hogy jövõ hónapra
tetõ alá kerül a NATO és Oroszország partneri
viszonyának szabályozására hivatott charta, de
ismételten nyomatékossá tette: a bõvítési
folyamat akkor sem torpan meg, ha az átfogó egyezményt
nem tudják aláírni a júliusi
NATO-csúcstalálkozó elõtt.
- Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke
washingtoni tárgyalásain biztosítékokat kapott
az amerikai vezetõktõl, hogy Litvánia NATO-tagsága
biztosra vehetõ. Al Gore amerikai alelnök Landsbergisszel
folytatott megbeszélésein megerõsítette Clinton
elnök korábbi szavait, miszerint Litvánia úton
van az Észak-atlanti Szövetségbe. Nem az a kérdés,
hogy bekerül-e, hanem az, hogy mikor - idézte Landsbergis az
amerikai alelnököt.
április 14.
- Már az orosz diplomácia sem bízik abban, hogy
május végén Párizsban sikerül
aláírni a NATO és Oroszország viszonyát
szabályozó dokumentumot. Errõl az Európai Parlament
Moszkvában tárgyaló küldöttségét
vezetõ Constanze Krehl beszélt, a Nyikolaj
Afanaszjevszkij külügyminiszter-helyettessel folytatott
találkozó után.
április 15.
- Javier Solana NATO-fõtitkár és
Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter moszkvai
találkozója nem hozott áttörést. A
megbeszéléseket követõen kiadott rövid
közlemény szerint ugyan közeledett a két politikus
álláspontja, de néhány nehéz
kérdést még tisztázni kell annak
érdekében, hogy a két fél aláírhassa
az Észak-atlanti Szövetség és Oroszország
viszonyát meghatározó egyezményt.
- Adrian Severin román külügyminiszter nyújtotta
át a NATO-országok Bukarestbe akkreditált
nagyköveteinek azt a 80 oldalas, angol nyelvû Fehér
Könyvet, amely egybegyûjti az érveket amellett, hogy
Romániát vegyék számításba a
NATO-bõvítés elsõ körében, és
hívják meg a tárgyalásokra már a júliusi
NATO-csúcsértekezleten.
április 17.
- Már csak egy lépés választja el
Oroszországot és a NATO-t a tervezett közös
dokumentumtól, miután a megállapodás kilencven
százalékban már elkészült - derült
ki Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin
orosz elnök baden-badeni csúcstalálkozóján.
április 20.
- NATO-centrizmussal nem lehet megoldani a kontinens
biztonságát. Moszkva nem utasítja el, hogy a NATO fontos
szerepet játsszon Európa biztonsági
struktúrájában, de annak a szervezeten kívül
állókra is ki kell terjednie - nyilatkozta Viktor
Csernomirgyin orosz kormányfõ.
- A madridi csúcson a NATO vezetõi olyan nyilatkozat
kiadására készülnek, amelyben nemcsak azt
óhajtják ünnepélyesen kinyilvánítani,
hogy a meghívottak elsõ körével még nem
zárul le az atlanti szövetség
kibõvítésének folyamata, hanem Oroszország
esetleges tagságának lehetõségét sem
fogják kizárni - írta a The Washington Post.
április 21.
- Magyarország sokkal többet ért el a védelmi
tervezésben, mint amire Brüsszelben számítottak
- jelentette ki budapesti látogatása alkalmával Anthony
Cragg, a NATO védelmi tervezésért felelõs
fõtitkár-helyettese.
- Madeleine Albright amerikai külügyminiszter
érzékeltette, hogy Washington elégedett azokkal a
rendkívül jelentõs politikai és gazdasági
eredményekkel, amelyeket Románia az utóbbi idõben
fel tud mutatni, ám ennek ellenére sem tud biztosítékot
adni arra, hogy az ország ott lesz a NATO-csatlakozásra
meghívottak elsõ körében.
április 23.
- Az utolsó percben sikerült a NATO parancsnoki
rendszerének reformja kapcsán az alapvetõ
kérdésben egyetértésre jutni - jelentették
be a vezérkari fõnökök kétnapos
tanácsülése végén. Ennek értelmében
a jövõben a Szövetség fõparancsnoka alá
tartozó három európai parancsnokságot kettõbe
- egy északiba és egy délibe - vonják össze.
Továbbra sem tisztázott viszont, hogy ezek alatt hány
szubregionális parancsnokság mûködjön.
április 24.
- Brüsszelben megerõsítették, hogy a
júliusi madridi NATO-csúcs második napjára a
békepartnerségi programban részt vevõ országok,
köztük Magyarország elsõ számú
vezetõit is meghívják.
- Madeleine Albright amerikai külügyminiszter - William
Cohen védelmi miniszterrel együtt - a szenátus egyik
bizottsági meghallgatásán ismételten
leszögezte: nem hajlandó jogilag megerõsített
kötelezettséget vállalni az új NATO-tagok
korlátozására. Noha a belátható
jövõben nem tervezzük, nem tartjuk szükségesnek
és nem is szándékozunk atomfegyvereket valamint csapatokat
telepíteni az új tagállamokba, mégsem vállalunk
más kikötést, mint a hagyományos fegyverzeteket
maximáló szerzõdés elõírásait
- mondta Albright asszony.