No. 14. (97/04/30)      Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. április)

április 1.

• Az Egyesült Államok és Spanyolország egyetértett abban, hogy Magyarországot, Lengyelországot és a Cseh Köztársaságot hívják meg a madridi konferencián a csatlakozásra, Szlovénia és Románia esetleges NATO-tagsága pedig megfontolás tárgyát képezi - jelentette a Reuter hírügynökség spanyol kormányforrásokra hivatkozva. A hír Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes és Eduardo Serra spanyol védelmi miniszter madridi tárgyalásai kapcsán látott napvilágot.
• Borisz Jelcin orosz elnök nem tervezi, hogy részt vesz a NATO júliusi madridi csúcstalálkozóján, de szeretné, ha még a csúcs elõtt létrejönne a megállapodás országa és az észak-atlanti szövetség között - közölte Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivõ, cáfolva azokat a híreket, amelyek Jelcin madridi részvételi szándékáról szólnak.
• Jacques Chirac francia államfõ televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy "Franciaország mindenképpen teljes mértékben támogatja Csehország felvételét a NATO- ba, bármi legyen is Oroszország álláspontja". Ugyanakkor leszögezte, hogy Párizs elkötelezett híve a NATO és Moszkva egyezségének.

április 2.

• Súlyos következményekkel jár, ha Borisz Jelcin orosz elnök végül olyan egyezményt ír alá a NATO-val, amelybõl hiányoznak a jogilag is érvényes kötelezettségvállalások - véli ezt egy orosz külpolitikai szakértõ, akinek cikkét az International Herald Tribune közölte.
  Alekszej Puskov szerint ilyen körülmények között az orosz duma várhatóan nem fogja ratifikálni a hadászati fegyverzetek korlátozásáról kötött START-2 szerzõdést, ami e folyamat továbbvitelét, a START-3 tárgyalások megkezdését is hátráltatja.
• Václav Havel cseh elnök televíziós interjújában ellenezte azt az elgondolást, hogy népszavazáson erõsítsék meg Csehország NATO-belépési szándékát. "Spanyolország kivételével egyetlen ország sem rendezett ilyen népszavazást, de az is megbánta késõbb" - mondta Havel. Hozzátette, hogy a népszavazást nem is indokolja semmi, hiszen a NATO- tagság nem korlátozza az ország szuverenitását.
• Horvátország eleget tesz a NATO-felvétel minden követelményének és közelebb áll a szervezethez, mint Magyarország, Csehország és Lengyelország, melyeket a volt európai kommunista országok közül elsõknek vesznek fel - nyilatkozta Franjo Tudjman horvát elnök a Defense News címû amerikai hetilapnak.

április 3.

• Jacques Chirac francia elnök csehországi látogatása alkalmával tartott beszédében ismét síkraszállt amellett, hogy Románia bekerüljön azon országok közé, amelyek az elsõ körben csatlakozhatnak az atlanti szövetséghez. A francia államfõ ugyanakkor szinte kizártnak tartja, hogy Szlovákia is ott lenne a NATO-bõvítés elsõ körében. Elmondta, hogy a NATO-ba és az Európai Unióba való belépésre Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot tartja a legfelkészültebbnek, s feltétlenül támogatja felvételüket e szervezetekbe.

április 6.

• NATO-ellenes tüntetést szervezett a lengyel fõvárosban a Baloldali Alternatíva nevû politikai tömörülés. A varsói külügyminisztérium elõtt megtartott akció résztvevõi Lengyelország katonai semlegességének kinyilvánítását követelték.

április 7.

• Budapesten tartotta tavaszi ülését a NATO Kiképzési Csoport légierõ alcsoportja a békepartnerségi programban részt vevõ országok képviselõivel. A rendezvény jelentõségét fokozta, hogy elsõ alkalommal tartották a tanácskozást egy NATO-partner államban. A NATO-csoport felelõs a kiképzés többnemzetiségû alapon történõ megszervezéséért, valamint feladata, hogy javítsa és bõvítse a tagországok között létrehozott kiképzési formákat.

április 8.

• Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter párizsi látogatása alkalmával tárgyalásokat folytatott Alain Juppé kormányfõvel és Hervé de Charette külügyminiszterrel. A megbeszélések során Primakov kitért arra, melyek Oroszország kívánságai, ha bõvítik a NATO-t. Szerinte az Oroszország-NATO paktum megkötését az akadályozza, hogy a katonai szervezet egyelõre nem hajlandó megígérni: nem épít ki modern katonai infrastruktúrát az új tagállamok területén. A tárgyalásokat követõen Alain Juppé miniszterelnök abbéli reményének adott hangot, hogy május végéig sikerül megkötni a megállapodást Oroszország és a NATO között.

április 9.

• A NATO-n belül nincsen központilag irányított fegyverzet-beszerzés vagy technológiai fejlesztés, és a brüsszeli székhelyû védelmi szervezet a fegyverzetvásárlás és - modernizálás terén sem támaszt kötelezõ jellegû elvárásokat tagjaival szemben - mondotta Norman W. Ray, a NATO fõtitkár-helyettese, Keleti György honvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásai után.
• Az Európai Unió reformjaival foglalkozó kormányközi értekezlet munkájának felgyorsításáról valamint a NATO keleti bõvítésének elõkészületeirõl tárgyalt Bonnban Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia elnök. A nem hivatalos megbeszélésen igyekeztek tisztázni azokat a nézetkülönbségeket, amelyek az utóbbi idõben alakultak ki a két ország között az EU belsõ reformjait illetõen.
• Teodor Melescanu, volt román külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint, ha Románia kimaradna a NATO-bõvítés elsõ körébõl, az problémát okozhatna a térségben, ha nem is Romániában és Magyarországon vagy a két ország között, de az övezet stabilitása és egyensúlya tekintetében.
• Ha május végére elkészül a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat rendezõ, azokat szorosabbra fûzõ egyezmény, akkor a dokumentum hivatalos aláírására valószínûleg Párizsban kerül majd sor, méghozzá május 27-én - gyakorlatilag ezt jelentette be Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter, miután a francia fõvárosban megbeszélést folytatott Jacques Chirac köztársasági elnökkel.

április 10.

• Primakov orosz külügyminiszter a francia fõvárosban azt mondta, hogy a NATO és Oroszország egyezményét május 27-én alá lehet írni, és Borisz Jelcin elnök örömmel elfogadja a meghívást az ünnepélyes aktusra. "Láttam az errõl szóló újsághíreket, de még pontosítani kell az oroszokkal, mit értett ez alatt Primakov" - közölte Nicholas Burns, az amerikai külügyminisztérium szóvivõje. Szerinte még nem született meg a végleges megállapodás. Megismételte ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok reménykedik az egyezmény létrejöttében. Amerikai hivatalos körök szerint Franciaország javasolta május 27-ét az aláírás idõpontjaként, és elvben ez ellen nincs kifogásuk.
• A NATO a meghirdetett menetrend szerint bõvül, s bizonyosan a felveendõk között van Magyarország, mondta Washingtonban Lee Hamilton, az Egyesült Államok képviselõháza nemzetközi kapcsolatok bizottságának rangidõs demokrata tagja, korábbi elnöke.
• Volker Rühe német védelmi miniszter madridi látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy a NATO és Oroszország partnerségi egyezménye nem lehet akadálya annak, hogy modern fegyvereket telepítsenek a katonai szövetség új, kelet-európai tagországaiba.

április 11.

• A NATO-ba felveendõ országok teljes jogú tagok lesznek, e tekintetben semmilyen kompromisszum nem képzelhetõ el Moszkvával - mondta Javier Solana NATO-fõtitkár Washingtonban.
• Madeleine Albright amerikai külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy jövõ hónapra tetõ alá kerül a NATO és Oroszország partneri viszonyának szabályozására hivatott charta, de ismételten nyomatékossá tette: a bõvítési folyamat akkor sem torpan meg, ha az átfogó egyezményt nem tudják aláírni a júliusi NATO-csúcstalálkozó elõtt.
• Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke washingtoni tárgyalásain biztosítékokat kapott az amerikai vezetõktõl, hogy Litvánia NATO-tagsága biztosra vehetõ. Al Gore amerikai alelnök Landsbergisszel folytatott megbeszélésein megerõsítette Clinton elnök korábbi szavait, miszerint Litvánia úton van az Észak-atlanti Szövetségbe. Nem az a kérdés, hogy bekerül-e, hanem az, hogy mikor - idézte Landsbergis az amerikai alelnököt.

április 14.

• Már az orosz diplomácia sem bízik abban, hogy május végén Párizsban sikerül aláírni a NATO és Oroszország viszonyát szabályozó dokumentumot. Errõl az Európai Parlament Moszkvában tárgyaló küldöttségét vezetõ Constanze Krehl beszélt, a Nyikolaj Afanaszjevszkij külügyminiszter-helyettessel folytatott találkozó után.

április 15.

• Javier Solana NATO-fõtitkár és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter moszkvai találkozója nem hozott áttörést. A megbeszéléseket követõen kiadott rövid közlemény szerint ugyan közeledett a két politikus álláspontja, de néhány nehéz kérdést még tisztázni kell annak érdekében, hogy a két fél aláírhassa az Észak-atlanti Szövetség és Oroszország viszonyát meghatározó egyezményt.
• Adrian Severin román külügyminiszter nyújtotta át a NATO-országok Bukarestbe akkreditált nagyköveteinek azt a 80 oldalas, angol nyelvû Fehér Könyvet, amely egybegyûjti az érveket amellett, hogy Romániát vegyék számításba a NATO-bõvítés elsõ körében, és hívják meg a tárgyalásokra már a júliusi NATO-csúcsértekezleten.

április 17.

• Már csak egy lépés választja el Oroszországot és a NATO-t a tervezett közös dokumentumtól, miután a megállapodás kilencven százalékban már elkészült - derült ki Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök baden-badeni csúcstalálkozóján.

április 20.

• NATO-centrizmussal nem lehet megoldani a kontinens biztonságát. Moszkva nem utasítja el, hogy a NATO fontos szerepet játsszon Európa biztonsági struktúrájában, de annak a szervezeten kívül állókra is ki kell terjednie - nyilatkozta Viktor Csernomirgyin orosz kormányfõ.
• A madridi csúcson a NATO vezetõi olyan nyilatkozat kiadására készülnek, amelyben nemcsak azt óhajtják ünnepélyesen kinyilvánítani, hogy a meghívottak elsõ körével még nem zárul le az atlanti szövetség kibõvítésének folyamata, hanem Oroszország esetleges tagságának lehetõségét sem fogják kizárni - írta a The Washington Post.

április 21.

• Magyarország sokkal többet ért el a védelmi tervezésben, mint amire Brüsszelben számítottak - jelentette ki budapesti látogatása alkalmával Anthony Cragg, a NATO védelmi tervezésért felelõs fõtitkár-helyettese.
• Madeleine Albright amerikai külügyminiszter érzékeltette, hogy Washington elégedett azokkal a rendkívül jelentõs politikai és gazdasági eredményekkel, amelyeket Románia az utóbbi idõben fel tud mutatni, ám ennek ellenére sem tud biztosítékot adni arra, hogy az ország ott lesz a NATO-csatlakozásra meghívottak elsõ körében.

április 23.

• Az utolsó percben sikerült a NATO parancsnoki rendszerének reformja kapcsán az alapvetõ kérdésben egyetértésre jutni - jelentették be a vezérkari fõnökök kétnapos tanácsülése végén. Ennek értelmében a jövõben a Szövetség fõparancsnoka alá tartozó három európai parancsnokságot kettõbe - egy északiba és egy délibe - vonják össze. Továbbra sem tisztázott viszont, hogy ezek alatt hány szubregionális parancsnokság mûködjön.

április 24.

• Brüsszelben megerõsítették, hogy a júliusi madridi NATO-csúcs második napjára a békepartnerségi programban részt vevõ országok, köztük Magyarország elsõ számú vezetõit is meghívják.
• Madeleine Albright amerikai külügyminiszter - William Cohen védelmi miniszterrel együtt - a szenátus egyik bizottsági meghallgatásán ismételten leszögezte: nem hajlandó jogilag megerõsített kötelezettséget vállalni az új NATO-tagok korlátozására. Noha a belátható jövõben nem tervezzük, nem tartjuk szükségesnek és nem is szándékozunk atomfegyvereket valamint csapatokat telepíteni az új tagállamokba, mégsem vállalunk más kikötést, mint a hagyományos fegyverzeteket maximáló szerzõdés elõírásait - mondta Albright asszony.