No. 13. (97/04/25)       A NATO-bõvítés egy lépcsõzetes folyamat része

Április 11-12-én konferenciát rendeztek Norfolkban (Virginia állam), az Old Dominion Egyetem és a Szövetséges Hatalmak Atlanti-óceáni Legfelsõbb Parancsnoka (SACLANT) támogatásával. A rendezvényen 400 kormányhivatalnok, civil elemzõ és katonai tisztségviselõ vett részt az Egyesült Államokból, Kanadából és számos európai országból.

Richard Lugar, Indiana állam republikánus szenátora az értekezleten elmondta, hogy várakozása szerint a Szenátus ratifikálni fogja a NATO bõvítési tervét, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem "magától értetõdõ" esemény. Úgy vélte, hogy a júliusi madridi csúcsértekezlet közeledtével a kongresszus tagjainak még elmélyültebben kell foglalkozniuk a NATO-kiterjesztés kérdésével.

Lugar, aki a Szenátus Külügyi Bizottságának második legmagasabb tisztségét betöltõ republikánus tagja, hozzászólásában kiemelte, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a NATO bõvítésével kapcsolatos elõkészítõ munkálatokra, mivel néhány tagország "vegytiszta NATO-t" óhajtana, és nem értenek egyet a Szövetség "felhígulásával" valamint újabb biztonsági és pénzügyi kötelezettségek vállalásával.
A szenátor véleménye szerint a NATO döntése a bõvítést illetõen kulcskérdése annak a stratégiának, melynek célja egy ténylegesen egyesült, békés és biztonságos, gazdasági téren is együttmûködõ Európa létrehozatala.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Európa biztonságát nagy mértékben befolyásolja az, hogy Oroszországnak sikerül-e olyan demokratikus állammá lennie, amelyik békében él szomszédaival, és együttmûködik Európával. A Nyugat dilemmája egyrészt az, hogy mennyire kezelhetõ a NATO bõvítésével kapcsolatos orosz aggodalom, másrészt, hogy az ország belsõ átalakulása végbemegy-e anélkül, hogy az lassítaná vagy megállítaná a Szövetség terveinek véghezvitelét.
Lugar úgy vélte, hogy - az orosz szembenállás dacára - a Szövetség kiterjesztése és a NATO-Oroszország viszony javítása összeegyeztethetõ folyamatok. Az Egyesült Államoknak érdeke mind a bõvítés, mind pedig az orosz kapcsolatok jobbá tétele.
Megjegyezte, hogy a Helsinkiben rendezett márciusi csúcstalálkozón Moszkva hajlott arra, hogy elfogadja a NATO-val való együttmûködés lehetõségét.

A republikánus politikus elmondta, hogy azok az országok, amelyek idén nyáron, az elsõ körben kapnak meghívást arra, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat, valójában nem csatlakoznak a NATO-hoz 1999-ig. Az új tagok biztonsági garanciákat kapnak a NATO-tól, amiért cserébe bizonyos kötelezettségeket vállalnak például a haderõreform területén.

A NATO-bõvítéssel párhuzamosan erõfeszítéseket kell tenni annak irányába, hogy Oroszország közelebb kerülhessen a transzatlanti közösséghez. A Moszkvával kialakítandó szoros kapcsolat nem egyfajta kompenzáció, hanem önmagában igen lényeges feladat.

A NATO nem törekedik sem Oroszország elnyomására, sem elszigetelésére. A Szövetség sürgeti azt, hogy Moszkva fogadja el a NATO által felajánlott együttmûködést. Lugar hangsúlyozta, hogy amennyiben Oroszország ezt visszautasítja, a NATO akkor sem "csapja be az ajtót" a madridi csúcsértekezletet követõen.

Szintén fontos, hogy a Szövetség foglalkozzon azokkal az országokkal, amelyek a bõvítés elsõ hullámában nem kerülnek be a tagok közé. Hozzátette, hogy Ukrajna is egyezményt kíván kötni a NATO-val, párhuzamosan az orosz chartával.

A konferencián felszólalt Zbigniew Brzezinski, volt nemzetbiztonsági tanácsadó is, aki többek között beszámolt arról, hogy a közvélemény hogyan viszonyul a NATO-bõvítés kérdéséhez. A felmérések szerint az amerikaiak 62 %-a támogatja a bõvítést, míg 29 %-a ellenzi. Az Egyesült Királyságban a lakosság 66 %-a, Németországban 61 %-a, Franciaországban pedig 56 %-a látja úgy, hogy a bõvítés szükséges.
Brzezinski jelezte, hogy a ratifikációs tárgyalások ideje alatt ezek az arányok változhatnak, egyúttal rámutatott arra, hogy milyen nagy felelõsség terheli az Egyesült Államokat a példamutatás területén, hiszen a parlamenti vitára 15 másik tagországban is sor kerül.
A volt nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, hogy a kongresszusban jelenleg nincs jelentõs nézetkülönbség a bõvítéssel kapcsolatban, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy illúzió lenne azt gondolni, hogy ez a helyzet a ratifikációs folyamat során is változatlan marad. Jóslata szerint számítani kell arra, hogy "némi bizonytalanság" várható majd a támogatást illetõen. Brzezinski javasolta, hogy a NATO-kiterjesztés kapcsán a Nemzetbiztonsági Tanács hozzon létre egy speciális kétpárti tanácsadó testületet.

Elmondta, hogy a kiterjesztést egy "lassú és lépcsõzetes folyamat" részének kell tekinteni, amely akár két évtizeden keresztül is eltarthat, és nem szorosan ugyan, de bizonyos mértékig összefügg az Európai Unió bõvítésével is. Megjegyezte, hogy nem tesznek kivételt egy országgal sem, így tehát akár a balti államok, akár Románia, Bulgária, Ukrajna vagy történetesen Oroszország is tagja lehet a NATO-nak, amennyiben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a leendõ tagországokkal szemben támasztanak.

Brzezinski szerint senki sem tudja, hogy az új Európa kiépítése hol ér majd véget. A bõvítési folyamat az új tagok felvétele után fel is gyorsulhat, de el is akadhat. Úgy véli, hogy lényeges a bõvítés további folytatása, mert az Egyesült Államoknak és Európának egyaránt érdeke a regionális együttmûködés valamint a világméretû stabilitás. Amerika és Európa között egyenragú partneri viszonyt kell kialakítani.

A szimpózium egyik résztvevõje, John Sheenan, az Egyesült Államok haditengerészetének tábornoka, aki a SACLANT parancsnokaként valamint az Egyesült Államok Atlanti Parancsnoksága fõparancsnokaként szolgál, kijelentette, hogy a Szövetség mindenképpen bõvülni fog, hiszen a 16 NATO-tagország és a tagságra pályázó országok meghozták az erre irányuló politikai döntést.
Sheenan tábornok elmondta, hogy egy demokratikus folyamat részeként végül a parlamentek szavazással döntik majd el a bõvítés kérdését, mely bõvítés nemcsak az Egyesült Államok ügye, hanem megteremti a lehetõséget Európa és az egész világ biztonságának növelésére.

(USIS Wireless File, April 17 alapján)