No. 10. (97/04/04) Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1997. március)

március 3.

• Michael Portillo brit védelmi miniszter egyetértett azzal az amerikai állásponttal,amely szerint a NATO és Oroszország közötti együttmûködés szabályozására tervezett keretegyezménynek nem kell ratifikálást igénylõ szerzõdés formáját öltenie. Ugyanakkor kijelentette: ellenzi az amerikai javaslatot, amely szerint európaiaknak kell átvenni a békefenntartást, miután az amerikai katonák távoznának. Együtt mentünk oda, együtt is távozunk - mondta.
• Az Európai Unió és Oroszország közötti partneri viszony erõsítésében állapodtak meg Moszkvában az EU-orosz csúcstalálkozó résztvevõi. Borisz Jelcin örömmel nyugtázta, hogy a felek között folytatódik a minden területre kiterjedõ párbeszéd. Megerõsítette, hogy Oroszország nem tér le a megkezdett reformok útjáról. Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke pedig azt mondta, hogy az EU támogatja az orosz közeledési törekvéseket. Az európai biztonságot érintõ kérdések kapcsán Jelcin kijelentette, hogy ellenzi a NATO kibõvítését. Abban mindkét fél egyetértett, hogy a partneri kapcsolatok elmélyítése fontos szerepet játszik a kontinens egységében és stabilitásában. A tárgyalásokon részt vett Wim Kok, az Európai Unió soros elnöki tisztét beöltõ holland kormányfõ is, aki leszögezte, hogy Oroszországnak nincs vétójoga a NATO bõvítését illetõen.
• A washingtoni kormányzat nagyra értékeli a NATO-tagságra való magyar felkészülést, és noha formális döntés még nem született, megítélése szerint Magyarországnak jó esélye van arra, hogy bekerüljön a csatlakozók elsõ körébe. Az amerikai álláspontot Walter Slocombe védelmi államtitkár fogalmazta meg Washingtonban azon a találkozón, amelynek keretében véleménycserét folytatott Kovács László külügyminiszterrel.

március 4.

• Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök sürgette a NATO-t, kössön külön szerzõdést országával, s úgy vélekedett, hogy az új "európai rendet" az Egyesült Államok nélkül kell létrehozni.
• A Jalta nevével fémjelzett, természetellenes európai megosztottság megszûnése 1989-ben gyönyörû pillanat volt, az utána következõ átalakulási folyamat azonban újabb bizonytalanságokkal volt terhes - mondta a NATO fõtitkára Londonban. Javier Solana a Királyi Külügyi Intézet meghívására érkezett a brit fõvárosba, ahol találkozott John Major kormányfõvel és Michael Portillo védelmi miniszterrel is. Solana kijelentette: az új európai biztonsági rendszer megteremtése még várat magára, de a négy hónap múlva esedékes NATO-csúcs elhelyezi az új modell alapkövét.
• A Koppenhágában megállapított EU-felvételi kritériumok Törökországra ugyanúgy érvényesek, mint a kelet-közép-európai államokra - szögezte le Werner Hoyer, a bonni külügyi tárca államminisztere. Szerinte fontos ugyan, hogy Ankara elõtt az EU továbbra is fenntartsa a bekerülés lehetõségének perspektíváját, de ha Törökország nem felel meg a kritériumoknak, akkor nem válhat taggá.

március 5.

• A Nyugat hat évvel ezelõtt - amikor az egykori NDK-ban állomásozó szovjet csapatok kivonulását igyekezett elérni - az alkudozásban odáig ment, hogy megígérte Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnöknek: a kelet-európai országok soha nem csatlakozhatnak a NATO-hoz - ezt az orosz külügyminiszter fedte fel londoni látogatása végén tartott elõadásában. Jevgenyij Primakov kijelentette: kár, hogy a nyugati ígéretet "annak idején nem foglaltuk írásba". Primakov ugyanakkor elismerte, hogy az atlanti szövetség határainak kiterjesztése most már megállíthatatlan folyamat. A külügyminiszter elmondta: jóllehet az oroszok szívük mélyén elfogadhatatlannak tartják a NATO-bõvítést, ettõl még minden országnak szíve joga ahhoz a szervezethez csatlakozni, amelyikhez akar, s "Oroszországnak e kérdésben nincs vétójoga".
• A 2,2 milliós Szlovénia felnõtt lakosságának kétharmada támogatná, hogy az ország a NATO tagja legyen, s 44 %-uk Németországot, 33 %-uk pedig Olaszországot tekintené a legfõbb szövetségesnek az észak-atlanti szervezeten belül. Egyebek között ilyen eredményeket hozott az a közvélemény-kutatás, amelyet a ljubljanai Delo címû napilap készített. A felmérés szerint ugyanakkor a megkérdezettek többsége ellenezné, hogy a NATO támaszpontokat létesítsen szlovén területen, vagy külföldi katonákat állomásoztassanak a volt jugoszláv tagköztársaságban.

március 6.

Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a washingtoni képviselõház elõtt azt mondta, hogy a NATO bõvítésének elmaradása azt jelentené, hogy a Nyugat ebben a században kétszer is megbünteti Közép-Kelet-Európa országait - elõször a második világháborút követõen, másodszor pedig a hidegháború lezárulta után.

március 9.

A Mnyenyie nevû moszkvai közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint 46 %-os többségben vannak azok, akik nem tartanak attól, hogy Magyarország NATO-tagsága fenyegetést jelentene, és az ország területét Oroszország elleni támadásra használnák. 18 % ellenvéleményen volt, 36 % pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az oroszok többsége, 54 %-a Magyarország kizárólagos belügyének tekinti a NATO-ba való belépést, és a túlnyomó többség, 71 % pedig elutasítja, hogy Magyarország a NATO-tagság helyett valamiféle ütközõzóna legyen a Nyugat és Kelet között.

Javier Solana NATO-fõtitkár és Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter Moszkvában egyeztette azt a megállapodást, amely rögzíti a partneri viszony és az európai biztonság elveit és az együttmûködés formáját. A Nyugat jelentõs engedményeket tett a megállapodás érdekében. Az atomrakéták közép-európai állomásoztatásáról való lemondás mellett hajlandó a hagyományos fegyverzetkorlátozási szerzõdés módosítására, illetve a NATO-orosz tanácson keresztül kész konzultálni Moszkvával az orosz érdekeket érint biztonság- és katonapolitikai kérdésekrõl.

március 10.

Közép-Európa helyzetének aládúcolásával mérsékelhetõ csak annak a veszélye, hogy a jövõ nemzedékeinek ismét Európa csatatereire kelljen kivonulniuk - ebben látja a NATO-bõvítés legfõbb indokát a brit külügyminiszter. Malcolm Rifkind szerint a NATO bõvítése Oroszország számára is csak jót hozhat.

A NATO és az Európai Unió kiszélesítése ügyében Lengyelország és Olaszország álláspontja alapvetõen azonos - jelentette ki Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel miniszterelnök azt követõen, hogy megbeszéléseket folytatott olasz kollégájával, Romano Prodi kormányfõvel.

március 11.

Nemigen képzelhetõ el, hogy a NATO a bõvítésnek ha nem is elfogadását, de tudomásulvételét Oroszország részérõl újabb érdemi engedmények sorával igyekezne elõsegíteni - nyilatkozta Javier Solana moszkvai tárgyalásai kapcsán a fõtitkár közép-kelet-európai ügyekben illetékes fõtanácsadója, Chris Donnelly.

március 12.

A NATO és Moszkva egészen közel van már a megegyezéshez - állította az International Herald Tribune címû lap. A két fél között három tárgyalási forduló zajlott le eddig, s az új stratégiai partnerségrõl szóló megállapodás kidolgozásában a NATO-fõtitkár hét végi moszkvai tárgyalásai során akkora elõrelépés történt, hogy a dokumentum aláírására - egy külön csúcstalálkozón, a tizenhat tagállam vezetõinek és Borisz Jelcin elnöknek a részvételével - várhatóan májusban vagy júniusban sor is kerülhet. A brüsszeli kiszivárogtatásokból úgy tûnik, a Nyugat kész felajánlani Oroszországnak a teljes jogú tagságot a vezetõ ipari nemzetek G-7 csoportjában, Moszkva pedig hallgatólagosan beleegyezik abba, hogy a NATO felvegye tagjai közé Lengyelországot, Magyarországot és a Cseh Köztársaságot.

Túlságosan "derûlátó és olcsó" forgatókönyvet vázolt fel a washingtoni kormány a NATO-bõvítés várható költségeirõl készült tanulmányában - vélik európai és amerikai védelmi körökben. A The Washington Post szerint a katonai körökben megmutatkozó egyre nagyobb és szerteágazóbb kétségek magyarázata többek között az, hogy az amerikai kormánytanulmány 27-35 milliárd dollárra becsülte a bõvítés várható költségeit a következõ tizenhárom évben, szemben a korábbi, 42 és 120 milliárd dollár között mozgó becslésekkel.

Guntis Ulmanis lett államfõ ismételten hangsúlyozta, hogy a balti országok a NATO tagjai szeretnének lenni. A lett elnök egy dán lapnak adott interjúban felhívást intézett az észak-atlanti tömb vezetõihez, hogy még a szervezet bõvítésérõl döntõ nyári madridi csúcsértekezlet elõtt adjanak "szilárd és pontos biztonsági garanciákat" mindazon államoknak, amelyek kinyilvánították csatlakozási óhajukat.

A pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint az esetleges NATO-csatlakozás gazdaságilag tönkreteheti Szlovákiát. "Hadseregünk teljesen NATO-konformmá alakítása több milliárd koronába kerülne, és ez teljesen tönkreteheti Szlovákiát" - fogalmazott Jan Slota a pozsonyi közszolgálati televízióban. Vladimír Meciar hárompárti koalíciós kabinetje egyik legfontosabb külpolitikai célkitûzéseként nevezte meg az ország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, a koalíción belül azonban komoly ellentétek mutatkoznak ebben a kérdésben. A két kisebb koalíciós partner, az SNS és a szélsõbaloldali Munkásszövetség már többször is nyíltan hangoztatta ellenérzéseit.

Ausztria erõsen támogatja Lengyelország törekvéseit az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásra - jelentette ki Varsóban Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter. Az osztrák politikus lengyel partnerével folytatott megbeszélését követõen kijelentette, hogy a közép-európai reformországok integrációja nem csupán a térség, hanem az egész kontinens, sõt Oroszország stabilizációját fogja szolgálni.

március 13.

Jó esélyei vannak Szlovéniának arra, hogy a júliusi madridi NATO-csúcson meghívót kap a felvételi tárgyalásokra - ez a Jane's brit stratégiai elemzõcsoport véleménye. E változat mellett szól szerintük az, hogy a tengerpartoktól távoli magyar határokat szükség esetén csak a semleges Ausztrián át lehetne katonai erõvel elérni, vagy Szlovénia érintésével. Másrészt e balkáni ország felvétele kevésbé érdekli Oroszországot.

Volker Rühe német védelmi miniszter a bonni szövetségi parlament védelmi bizottságának ülésén kifejtett véleménye szerint a NATO bõvítésének elsõ körét szûk csoportra, Magyarország, Lengyelország és Csehország felvételére kell korlátozni,

valamint a felvételi tárgyalásokat még idén be kell fejezni. A védelmi miniszter

visszafogott bizakodással nyilatkozott a Nyugat és Oroszország közötti tárgyalások

menetérõl.

március 14.

Ha a NATO a moszkvai ellenvetések dacára mégis a szervezet kibõvítése mellett dönt,

akkor Oroszország kénytelen lesz jelezni: ilyen körülmények között nem tud

kötelezettséget vállalni arra, hogy nem alkalmaz elsõként atomfegyvert". Így

nyilatkozott Szergej Baburin, az orosz alsóház, a duma egyik alelnöke. Szerinte

Oroszországnak fel kellene mondania a leszerelésre tett korábbi

kötelezettségvállalásait.

március 16.

Leonyid Kucsma ukrán államfõ televíziós nyilatkozata szerint országa tömbön kívüli

státusa "érdeke a NATO-nak és Európának éppúgy, mint Oroszországnak és az

egykori Szovjetunió utódállamainak". Kucsma élesen elmarasztalta Oroszországot az

Ukrajnával szemben gyakorolt politikája miatt, amelyet barátságtalannak és

agresszívnek nevezett. Leszögezte, ha Moszkva továbbra sem hajlandó feladni ezt a

politikáját, akkor azzal csak azt éri el, hogy mind közelebb "tolja Ukrajnát a NATO-

hoz".

március 17.

A leghatározottabban nemet mondott a NATO bõvítésére Washingtonban Jevgenyij

Primakov. Az orosz külügyminiszter Bill Clinton elnököt kereste fel, elõkészítendõ a

helsinki csúcstalálkozót. A kemény szavak ellenére azonban kész volt egyezkedni.

Már nem nevezte elfogadhatatlannak a szervezet kiterjesztését, nem ragaszkodott

csupán a "politikai" tagság felajánlásához a közép-európaiaknak, s nem követelte,

hogy a készülõ chartát minden tagország ratifikálja.

március 20.

A NATO tervezett keleti kibõvítése, fegyverzetkorlátozási kérdések és a gazdasági

együttmûködés lehetõségei - nagyjából így fest az amerikai és az orosz elnök

Helsinkiben megkezdõdött csúcstalálkozójának napirendje. Bill Clinton amerikai és

Borisz Jelcin orosz elnök immár 11. alkalommal találkozik, és a finn fõváros sem

elsõ alkalommal ad otthont a két nagyhatalom vezetõi közötti megbeszélésnek.

március 21.

A vártnál jelentõsebb eredménnyel zárult Helsinkiben Bill Clinton amerikai és Borisz

Jelcin orosz elnök csúcstalálkozója. Konkrét megállapodás ugyan nem született - sõt a

felek leszögezték, hogy továbbra sem értenek egyet a NATO-bõvítés kérdésében -, ám

a két államfõ öt közös nyilatkozatot írt alá az európai biztonságról, a vegyi

fegyverekrõl, a rakétaelhárító rendszerekrõl, a stratégiai fegyverzetekrõl és a kétoldalú

gazdasági kapcsolatokról.

március 24.

Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter Klaus Naumann-nal, a NATO katonai

bizottságának elnökével találkozva kedvezõen értékelte a helsinki orosz-amerikai

csúcstalálkozó eredményét, és úgy vélte, sikerült új lendületet adni az orosz-NATO

viszony fejlesztésének. Naumann azt hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség

bõvítésére vonatkozóan "olyan megoldást találtak, amely Oroszország és a NATO

érdekeinek egyaránt megfelel".