No. 1. (97/02/31)      Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1996. december)

december 2.

• Az Egyesült Államok nem tesz le a NATO keleti kibõvítésének tervérõl, Oroszország viszont változatlanul ellenzi azt. A két hatalom véleménye eltér abban is, mi legyen az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) szerepe a jövõbeli európai biztonsági architektúrában. Ez derül ki Csernomirgyin orosz kormányfõ és Al Gore amerikai alelnök beszédébõl, amely az EBESZ lisszaboni csúcstalákozóján hangzott el.
• Legfeljebb egy vagy két kelet-európai jelentkezõnek lehet valós esélye arra, hogy 2003-ig az Európai Unió tagjává váljék, mondta Jacques Santer, az EU brüsszeli bizottságának elnöke a Financial Times címû brit napilapnak adott nyilatkozatában.
• A NATO-t ki kell bõvíteni, de e kibõvített NATO és Oroszország között partneri kapcsolatokra van szükség - ezt hangsúlyozta a Libération címû francia napilapnak adott interjújában Aleksander Kwasniewski lengyel államfõ.

december 3.

• Az EBESZ lisszaboni csúcsértekezletén sikerült megállapodni arról, hogy újratárgyalják az európai hagyományos fegyverzetek csökkentésérõl kötött szerzõdést. Ezzel régi orosz követelés teljesült, s nyilván ennek is része volt abban, hogy a csúcstalálkozón a NATO-bõvítéssel szemben Moszkva a vártnál kevésbé keményen lépett fel. Ezzel együtt valószínûtlen, hogy az oroszok valaha is áldásukat adják volt szövetségeseik NATO-tagságára. Nem sikerült elfogadtatniuk ugyan, hogy az új európai biztonsági rendszer legfõbb letéteményese a NATO helyett az EBESZ legyen, de az eddiginél óvatosabb állásfoglalásra késztették a bõvítés kérdésében az olasz miniszterelnököt és a francia elnököt.

december 5.

• Feltehetõleg 1997. júliusának elsõ felében kerül sor a NATO-tagországok állam- és kormányfõinek azon találkozójára, amelyen döntést hoznak a szövetség bõvítésérõl - jelentette brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva az ANSA olasz hírügynökség.
• Borisz Jelcin orosz elnök nyilatkozatában megerõsítette a NATO keleti kibõvítését elutasító orosz álláspontot. "Kedvezõtlennek ítélem az Észak-Atlanti Szövetség keleti kibõvítésének tervét. Úgy vélem, károkat fog okozni Európának" - mondotta.
• William Perry amerikai védelmi miniszter szerint a NATO-nak ki kellene mondania az oroszok megnyugtatására, hogy nem áll szándékában nukleáris bázisát kiterjeszteni a csatlakozásra jelölt kelet-európai országokra. Az újságíróknak nyilatkozó Perry megalapozatlannak nevezte Moszkva ilyen tárgyú aggályait.

december 8.

• Klaus Kinkel német külügyminiszter szerint Bonn továbbra is arra törekszik, hogy rábírja NATO-partnereit: a keleti bõvítésnél vegyék figyelembe Moszkva biztonsági érdekeit. Európában csakis Oroszországgal együtt képzelhetõ el biztonság, mellette vagy ellene nem valósítható meg - fogalmazott Kinkel.

december 9.

• A NATO-hoz csatlakozó országok teljes jogú tagállamok lesznek. Rendelkezni fognak mindazokkal az elõnyökkel és kötelezettségekkel, amelyek a tagságból adódnak. A jelenlegi szövetségeseknek kötelezettséget kell vállalniuk az új tagok biztonságának védelmére, de ugyanez fordítva is érvényes - jelentette ki nyilatkozatában Javier Solana, a NATO fõtitkára.
• Bizonyos értelemben szolgáltatást nyújtunk a kelet-közép-európai olvasóknak, akik kritikus hangvételû cikkeinkbõl idõben megtudják, mi okoz aggodalmat az Európai Unióban - nyilatkozta Jacki Davis, az European Voice címû hetilap fõszerkesztõje. A brüsszeli kiadású ujság legutóbbi száma azt írta, hogy a kelet-közép-európai országok közül 2000-ig egyik sem lesz képes megfelelni az összes EU-elvárásnak.

december 10.

• A NATO-tagállamok vezetõinek csúcstalákozóján, 1997. június 8-9-én Madridban jelentik be, mely országokat hívnak meg az Észak-Atlanti Szövetségbe. A tervek szerint a csúcson írják majd alá a NATO és Oroszország kapcsolatait rendezõ chartát is, de a szövetség akkor is bõvül, ha kudarc kísérné a tárgyalásokat Moszkvával. A NATO külügyminiszterei Brüsszelben megállapodtak arról is, hogy az új tagországokba nem telepítenek atomfegyvereket.
• A jelenlegi Európában a NATO-nak nem áll szándékában, és szüksége sincs rá, hogy atomfegyvereket állomásoztasson bármely új, kelet-közép-európai tagja területén" - jelentette ki a NATO brüsszeli tanácskozásán Warren Christopher amerikai külügyminiszter.

december 11.

• Moszkva továbbra is ellenzi a NATO keleti irányú bõvítését, de kész elfogadni a szövetség párbeszédajánlatát a különleges biztonsági partnerség létrehozásáról, s elképzelhetõnek tartja, hogy idõvel ez a kapcsolatok intézményesítéséhez is elvezethet. Így reagált Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter a NATO  tanácsának brüsszeli csúcsrtekezletén született döntésekre, amelyek megerõsítették a szövetség eltökéltségét új tagok felvételére és az ajánlatot Moszkva címére: kezdjenek hivatalos párbeszédet a stratégiai partneri viszony kialakításáról.
• Olaszország fenntartás nélkül támogatja Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz - hangsúlyozta Luigi Scalfaro olasz államfõ beszédében.

december 12.

• Oroszország elsõsorban pszichológiai okokból ellenzi a NATO kibõvítését, és tudja azt, hogy annak biztonsági kockázatai minimálisak az országra nézve - jelentette ki a brüsszeli külügyminiszteri értekezlet utáni elsõ rádiónyilatkozatában Javier Solana, a NATO fõtitkára. A fõtitkár ugyanankkor úgy vélekedett, hogy a NATO és Moszkva kapcsolatai javulnak.

december 14.

• A NATO bõvítésérõl G. Javlinszkij, az orosz Duma képviselõje úgy vélekedett: bár a bõvítés ténye bizonyos fokig az orosz külpolitika kudarcát jelenti majd, de nem jelent katonai veszélyt hazájára.
• Vladimir Meciar szlovák államfõ szerint az ellenzéki pártok azok, amelyek igazából ellenzik a NATO és az EU-tagságot, ezért terjesztenek külföldön hazugságokat a kormánypolitikáról.

december 15.

• Nagymértékben javultak Románia és Magyarország taggá válási esélyei az Európai Unióban és a NATO-ban azt követõen, hogy a két ország véglegesítette kétoldalú alapszerzõdését - jelentette ki nyilatkozatában Emil Constantinescu a EU dublini csúcsértekezlete után.
• Fenntartásokat hangoztatott az Európai Unió kibõvítésével kapcsolatban Hervé de Charette francia külügyminiszter. A párizsi diplomácia vezetõje szerint a bõvítés nem járhat együtt az eredeti közösség szellemének felhígulásával, sem azzal, hogy az Unió intézményrendszere összeomlik. A külügyminiszter kijelentette: Párizs az EU mélyreható reformjára kívánja kihasználni az új tagállamok felvétele kínálta lehetõséget, hiszen a hat tagállamra méretezett intézmények már a jelenlegi, tizenötös létszámmal sem mûködnek mindig kielégítõen.

december 17.

• A magyar EU-csatlakozással szembeni osztrák ellenvetések sorozata újabb fordulatot vett: a Die Presse címû lap szerint az ügyben Jörg Haider, az osztrák Szabadságpárt vezetõje is támogatásáról biztosította Karl Stix burgenlandi tartományfõnököt. Haider véleménye szerint: az osztrák kormánypolitikusok nem fogják fel, hogy megengedhetetlen a "minden feltétel nélküli" keleti bõvítés.

december 18.

• A NATO bõvítésének elutasítását állította mondandója középpontjába Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter brüsszeli sajtóértekezletén. Ellentétben Jevgenyij Primakov külügyminiszterrel, aki egy héttel korábban az együttmûködés lehetõségét húzta alá, Rogyionov hosszasan ecsetelte, miért nem fogadható el a NATO kelet-európai kiterjesztése, ugyanakkor helyeselte egy megállapodás megkötését Oroszország és a NATO között.
• Eddigi teljesítményeik alapján teljes mértékben Európa-érettnek tartom Szlovéniát, Magyarországot és Csehországot - jelentette ki Peter Schachner-Blazizek, a stájerországi szociáldemokraták elnöke a Die Presse címû lapnak. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt tartományi elnöke úgy véli: politikai hibát követ el az, aki elzárkózik a keleti bõvítéstõl.

december 19.

• "Bízom abban, hogy 1997. közepéig sikerül befejezni a kormányközi konferenciát, és fél évvel utána megkezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat" - nyilatkozta interjújában Hans van den Broek, az Európai Bizottság külkapcsolatokért és a bõvítésért felelõs tagja.
• Az Európai Unió tagországinak lakói a kelet-európai államok közül Magyarországot látnák legszívesebben tagjaik között - derül ki az EU közvélemény-kutató intézetének felmérésébõl.
• Vladimir Meciar szlovák kormányfõ megerõsítette, hogy Szlovákiában májusban kerül sor az ország EU- és NATO-tagságával kapcsolatos népszavazásra. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy Szlovákia kimaradhat az elsõk közt jelölt országok csoportjából.
• A NATO bõvítésének elsõ fordulójában az Egyesült Államok az önkényuralomba süllyedõ Szlovákia helyett "a békés, demokratikus és kapitalista Szlovéniát" szeretné a tagok között látni. Ennek oka nem utolsósorban az, hogy Szlovákia ejtésével így teremthetõ meg a földrajzi folytonosság Magyarország és a NATO jelenlegi területe között - közölte cikkében a tekintélyes brit Foreign Report címû stratégiai kutatásokkal foglalkozó szakkiadvány.

december 20.

• A daytoni békeegyezmény végrehajtására alakult IFOR-t 18 hónapra szóló mandátummal felváltotta az SFOR (boszniai stabilizációs erõk). Az SFOR-ban, akárcsak elõdjében, magyar mûszaki katonák is részt vesznek.

december 21.

• Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter az orosz televízióban úgy nyilatkozott, hogy a hidegháborúnak az Egyesült Államokkal még nincs vége. A miniszter szerint a hidegháború visszatérésével járhat, ha a NATO keleti irányú kibõvítése kapcsán nem vesznek tudomást Oroszországról.

december 27.

• Bárhogy gyõzködjék is Oroszországot a NATO tervezett bõvítése kapcsán, Moszkvában tudják, hogy az Észak-Atlanti Szövetség valódi célja a volt szuperhatalom, Szovjetunió jogutódjának katonai elrettentése és politikai gyengítése - írta a Nyezaviszimaja Gazeta címû lap.