No. 1. (97/02/31) Az euro-atlanti integráció egy hónapja (1996. december)
december 2.
- Az Egyesült Államok nem tesz le a NATO keleti kibõvítésének tervérõl, Oroszország viszont változatlanul ellenzi azt. A két hatalom véleménye eltér abban is, mi legyen az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) szerepe a jövõbeli európai biztonsági architektúrában. Ez derül ki Csernomirgyin orosz kormányfõ és Al Gore amerikai alelnök beszédébõl, amely az EBESZ lisszaboni csúcstalákozóján hangzott el.
- Legfeljebb egy vagy két kelet-európai jelentkezõnek
lehet valós esélye arra, hogy 2003-ig az Európai Unió
tagjává váljék, mondta Jacques Santer,
az EU brüsszeli bizottságának elnöke a Financial
Times címû brit napilapnak adott nyilatkozatában.
- A NATO-t ki kell bõvíteni, de e kibõvített
NATO és Oroszország között partneri kapcsolatokra
van szükség - ezt hangsúlyozta a Libération
címû francia napilapnak adott interjújában
Aleksander Kwasniewski lengyel államfõ.
december 3.
- Az EBESZ lisszaboni csúcsértekezletén
sikerült megállapodni arról, hogy
újratárgyalják az európai hagyományos
fegyverzetek csökkentésérõl kötött
szerzõdést. Ezzel régi orosz követelés
teljesült, s nyilván ennek is része volt abban, hogy a
csúcstalálkozón a NATO-bõvítéssel
szemben Moszkva a vártnál kevésbé keményen
lépett fel. Ezzel együtt valószínûtlen, hogy
az oroszok valaha is áldásukat adják volt
szövetségeseik NATO-tagságára. Nem sikerült
elfogadtatniuk ugyan, hogy az új európai biztonsági
rendszer legfõbb letéteményese a NATO helyett az EBESZ
legyen, de az eddiginél óvatosabb állásfoglalásra
késztették a bõvítés
kérdésében az olasz miniszterelnököt és
a francia elnököt.
december 5.
- Feltehetõleg 1997. júliusának elsõ
felében kerül sor a NATO-tagországok állam- és
kormányfõinek azon találkozójára, amelyen
döntést hoznak a szövetség
bõvítésérõl - jelentette brüsszeli
diplomáciai forrásokra hivatkozva az ANSA olasz
hírügynökség.
- Borisz Jelcin orosz elnök nyilatkozatában
megerõsítette a NATO keleti kibõvítését
elutasító orosz álláspontot. "Kedvezõtlennek
ítélem az Észak-Atlanti Szövetség keleti
kibõvítésének tervét. Úgy vélem,
károkat fog okozni Európának" - mondotta.
- William Perry amerikai védelmi miniszter szerint a NATO-nak
ki kellene mondania az oroszok megnyugtatására, hogy nem áll
szándékában nukleáris bázisát
kiterjeszteni a csatlakozásra jelölt kelet-európai
országokra. Az újságíróknak nyilatkozó
Perry megalapozatlannak nevezte Moszkva ilyen tárgyú
aggályait.
december 8.
- Klaus Kinkel német külügyminiszter szerint
Bonn továbbra is arra törekszik, hogy rábírja
NATO-partnereit: a keleti bõvítésnél vegyék
figyelembe Moszkva biztonsági érdekeit. Európában
csakis Oroszországgal együtt képzelhetõ el
biztonság, mellette vagy ellene nem valósítható
meg - fogalmazott Kinkel.
december 9.
- A NATO-hoz csatlakozó országok teljes jogú
tagállamok lesznek. Rendelkezni fognak mindazokkal az
elõnyökkel és kötelezettségekkel, amelyek
a tagságból adódnak. A jelenlegi
szövetségeseknek kötelezettséget kell vállalniuk
az új tagok biztonságának védelmére, de
ugyanez fordítva is érvényes - jelentette ki
nyilatkozatában Javier Solana, a NATO fõtitkára.
- Bizonyos értelemben szolgáltatást nyújtunk
a kelet-közép-európai olvasóknak, akik kritikus
hangvételû cikkeinkbõl idõben megtudják,
mi okoz aggodalmat az Európai Unióban - nyilatkozta Jacki
Davis, az European Voice címû hetilap
fõszerkesztõje. A brüsszeli kiadású ujság
legutóbbi száma azt írta, hogy a
kelet-közép-európai országok közül 2000-ig
egyik sem lesz képes megfelelni az összes EU-elvárásnak.
december 10.
- A NATO-tagállamok vezetõinek
csúcstalákozóján, 1997. június 8-9-én
Madridban jelentik be, mely országokat hívnak meg az
Észak-Atlanti Szövetségbe. A tervek szerint a csúcson
írják majd alá a NATO és Oroszország
kapcsolatait rendezõ chartát is, de a szövetség
akkor is bõvül, ha kudarc kísérné a
tárgyalásokat Moszkvával. A NATO
külügyminiszterei Brüsszelben megállapodtak arról
is, hogy az új tagországokba nem telepítenek
atomfegyvereket.
- A jelenlegi Európában a NATO-nak nem áll
szándékában, és szüksége sincs rá,
hogy atomfegyvereket állomásoztasson bármely új,
kelet-közép-európai tagja területén" - jelentette
ki a NATO brüsszeli tanácskozásán Warren Christopher
amerikai külügyminiszter.
december 11.
- Moszkva továbbra is ellenzi a NATO keleti irányú
bõvítését, de kész elfogadni a
szövetség párbeszédajánlatát a
különleges biztonsági partnerség
létrehozásáról, s elképzelhetõnek
tartja, hogy idõvel ez a kapcsolatok
intézményesítéséhez is elvezethet. Így
reagált Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter
a NATO tanácsának brüsszeli csúcsrtekezletén
született döntésekre, amelyek megerõsítették
a szövetség eltökéltségét új
tagok felvételére és az ajánlatot Moszkva
címére: kezdjenek hivatalos párbeszédet a
stratégiai partneri viszony kialakításáról.
- Olaszország fenntartás nélkül támogatja
Magyarország csatlakozási szándékát az
Európai Unióhoz és a NATO-hoz - hangsúlyozta
Luigi Scalfaro olasz államfõ beszédében.
december 12.
- Oroszország elsõsorban pszichológiai okokból
ellenzi a NATO kibõvítését, és tudja azt,
hogy annak biztonsági kockázatai minimálisak az
országra nézve - jelentette ki a brüsszeli
külügyminiszteri értekezlet utáni elsõ
rádiónyilatkozatában Javier Solana, a NATO
fõtitkára. A fõtitkár ugyanankkor úgy
vélekedett, hogy a NATO és Moszkva kapcsolatai javulnak.
december 14.
- A NATO bõvítésérõl G.
Javlinszkij, az orosz Duma képviselõje úgy
vélekedett: bár a bõvítés ténye
bizonyos fokig az orosz külpolitika kudarcát jelenti majd, de
nem jelent katonai veszélyt hazájára.
- Vladimir Meciar szlovák államfõ szerint az
ellenzéki pártok azok, amelyek igazából ellenzik
a NATO és az EU-tagságot, ezért terjesztenek
külföldön hazugságokat a
kormánypolitikáról.
december 15.
- Nagymértékben javultak Románia és
Magyarország taggá válási esélyei az
Európai Unióban és a NATO-ban azt követõen,
hogy a két ország véglegesítette
kétoldalú alapszerzõdését - jelentette
ki nyilatkozatában Emil Constantinescu a EU dublini
csúcsértekezlete után.
- Fenntartásokat hangoztatott az Európai Unió
kibõvítésével kapcsolatban Hervé de
Charette francia külügyminiszter. A párizsi diplomácia
vezetõje szerint a bõvítés nem járhat
együtt az eredeti közösség szellemének
felhígulásával, sem azzal, hogy az Unió
intézményrendszere összeomlik. A külügyminiszter
kijelentette: Párizs az EU mélyreható reformjára
kívánja kihasználni az új tagállamok
felvétele kínálta lehetõséget, hiszen
a hat tagállamra méretezett intézmények már
a jelenlegi, tizenötös létszámmal sem
mûködnek mindig kielégítõen.
december 17.
- A magyar EU-csatlakozással szembeni osztrák
ellenvetések sorozata újabb fordulatot vett: a Die Presse
címû lap szerint az ügyben Jörg Haider, az
osztrák Szabadságpárt vezetõje is
támogatásáról biztosította Karl Stix
burgenlandi tartományfõnököt. Haider
véleménye szerint: az osztrák kormánypolitikusok
nem fogják fel, hogy megengedhetetlen a "minden feltétel
nélküli" keleti bõvítés.
december 18.
- A NATO bõvítésének
elutasítását állította mondandója
középpontjába Igor Rogyionov orosz védelmi
miniszter brüsszeli sajtóértekezletén.
Ellentétben Jevgenyij Primakov külügyminiszterrel,
aki egy héttel korábban az együttmûködés
lehetõségét húzta alá, Rogyionov hosszasan
ecsetelte, miért nem fogadható el a NATO kelet-európai
kiterjesztése, ugyanakkor helyeselte egy megállapodás
megkötését Oroszország és a NATO
között.
- Eddigi teljesítményeik alapján teljes
mértékben Európa-érettnek tartom
Szlovéniát, Magyarországot és Csehországot
- jelentette ki Peter Schachner-Blazizek, a stájerországi
szociáldemokraták elnöke a Die Presse címû
lapnak. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt tartományi
elnöke úgy véli: politikai hibát követ el
az, aki elzárkózik a keleti bõvítéstõl.
december 19.
- "Bízom abban, hogy 1997. közepéig sikerül
befejezni a kormányközi konferenciát, és fél
évvel utána megkezdeni az EU-csatlakozási
tárgyalásokat" - nyilatkozta interjújában Hans
van den Broek, az Európai Bizottság
külkapcsolatokért és a bõvítésért
felelõs tagja.
- Az Európai Unió tagországinak lakói a
kelet-európai államok közül Magyarországot
látnák legszívesebben tagjaik között - derül
ki az EU közvélemény-kutató intézetének
felmérésébõl.
- Vladimir Meciar szlovák kormányfõ
megerõsítette, hogy Szlovákiában májusban
kerül sor az ország EU- és NATO-tagságával
kapcsolatos népszavazásra. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy
Szlovákia kimaradhat az elsõk közt jelölt országok
csoportjából.
- A NATO bõvítésének elsõ
fordulójában az Egyesült Államok az
önkényuralomba süllyedõ Szlovákia helyett
"a békés, demokratikus és kapitalista
Szlovéniát" szeretné a tagok között látni.
Ennek oka nem utolsósorban az, hogy Szlovákia ejtésével
így teremthetõ meg a földrajzi folytonosság
Magyarország és a NATO jelenlegi területe között
- közölte cikkében a tekintélyes brit Foreign Report
címû stratégiai kutatásokkal foglalkozó
szakkiadvány.
december 20.
- A daytoni békeegyezmény végrehajtására
alakult IFOR-t 18 hónapra szóló mandátummal
felváltotta az SFOR (boszniai stabilizációs erõk).
Az SFOR-ban, akárcsak elõdjében, magyar mûszaki
katonák is részt vesznek.
december 21.
- Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter az orosz
televízióban úgy nyilatkozott, hogy a
hidegháborúnak az Egyesült Államokkal még
nincs vége. A miniszter szerint a hidegháború
visszatérésével járhat, ha a NATO keleti
irányú kibõvítése kapcsán nem vesznek
tudomást Oroszországról.
december 27.
- Bárhogy gyõzködjék is Oroszországot
a NATO tervezett bõvítése kapcsán, Moszkvában
tudják, hogy az Észak-Atlanti Szövetség valódi
célja a volt szuperhatalom, Szovjetunió jogutódjának
katonai elrettentése és politikai gyengítése
- írta a Nyezaviszimaja Gazeta címû lap.