No. 32. (2003/12/05)

Dr. Szili Katalin házelnök asszony, és Kovács László külügyminiszter úr előadása az "Az Atlanti Szövetség átalakulása a globális fenyegetések korában" című NATO-konferencián
Parlament, 2003. november 27.

A Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatalának NATO Tájékoztató Központja immár nyolcadik alkalommal, hagyományszerűen, ez év őszén is nemzetközi NATO-konferenciát szervezett a Parlament Delegációs termében.

Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az Atlanti Szövetség életében napjainkban szinte havonként történnek olyan események, amelyek méltán kiérdemlik a "történelmi" jelzőt. Ez egyben válasz is mindazoknak a kételkedőknek, akik a közép- és kelet-európai rendszerváltozásokat követően egyenesen megkérdőjelezték a NATO létjogosultságát. A Szövetség nemcsak hogy jelen van, hanem megtalálta azokat az új feladatokat, amelyeknek a végrehajtásában egyedülálló tapasztalatokkal és katonai képességekkel rendelkezik.

"A NATO-csatlakozásra váró országok visszautasítása a kontinens azon régi megosztásához való visszatérését jelentette volna, ami már több, mint egy évtizede semmivé lett." - hangsúlyozta az elnök asszony. Dr. Szili Katalin véleménye szerint korunkban, a világméretű kihívások idején felelősséggel ma már csak globális módon lehet gondolkodni.

A biztonsági együttműködés új módozatainak kialakítására van szükség az újfajta veszélyforrások, a terrorizmus, a nemzetközi bűnözés elleni fellépéshez. Magyarország tudatában van annak a felelősségnek, amely szükség esetén a gyors szövetséges katonai válaszok érdekében a döntéshozatal egyszerűsítésében hárul rá. Házelnök asszony szerint, "az alkotmánymódosítással lehetővé válik, hogy szövetségeseinkkel közösen az új NATO Reagáló Erő keretében bárhol és bármikor azonnali válaszokat tudjunk adni."

Végezetül Elnök asszony néhány szóban szólt a parlamentek szerepéről a biztonság és védelempolitika formálásában. Megítélése szerint a parlamentek talán legfontosabb szerepe az, hogy átláthatóbbá, nyitottabbá tegyék a honvédelmi politikát. A parlamenti viták, bizottsági meghallgatások mind-mind hozzásegítenek ahhoz, hogy a lakosságban tudatosítsák, hogy a honvédelem ügye, különösen a globális terrorfenyegetés korában még inkább közös ügyünk, és nem egy szűk elitre tartozó kérdés. Nem lehet sikeres a megújuló NATO politikája a tagállamok közvéleményeinek megértő támogatása nélkül.

A NATO eddigi története sikertörténet, pozitív örökségéből leginkább kiemelendő a kollektív védelemre és konszenzusteremtésre való képessége. Történetének új szakaszához érkezvén ezt kell ötvöznie az ugyancsak rendkívüli hatékonyságot megkövetelő béketeremtő és békefenntartó szereppel. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai számára a biztonság egy és oszthatatlan, ez esetben valódi tartalma van a kifejezésnek: egy mindenkiért és mindenki egyért - fogalmazott Dr. Szili Katalin.

Kovács László külügyminiszter úr előadásában elhangzottak szerint: Magyarország nem akar választani a transzatlanti kapcsolatrendszer két pillére, a NATO és az Európai Unió között, nem akar egyik, vagy másik oldalra állni. A transzatlanti kapcsolatrendszernek két pillérre kell támaszkodnia, egy erős észak-amerikai pillérre és egy erős európai pillérre. Hozzáfűzte, hogy a két pillér kölcsönösen érdekelt egymás képességeiben és erejében, erős Európa nélkül nincs erős transzatlanti kapcsolat, és erős amerikai pillér nélkül sincs. Hangsúlyozta, hogy Magyarország minden erőfeszítése arra irányul, hogy a transzatlanti kapcsolatok erősítését szolgálja. Közlése szerint ésszerű munkamegosztásra van szükség a NATO és az Európai Unió között, hiszen mindkét szervezetnek vannak olyan képességei, amellyel a másik nem rendelkezik.

Külügyminiszter úr felhívta a figyelmet arra, hogy évtizedekkel a második világháború és a hidegháború után is előfordulhat, hogy etnikai feszültségekből konfliktusok, regionális háborúk fejlődhetnek ki, amelyek nemcsak az adott térség, hanem az egész kontinens biztonságát is fenyegethetik, tehát van új szerepe az Észak-atlanti Szövetségnek. Mint mondta, a NATO új szerepe, hogy ezeket a konfliktusokat kezelje, azaz a területén kívül teremtsen békét. A külügyminiszter kiemelte, hogy a NATO sikeresen felelt meg ezeknek a kihívásoknak, békét tudott teremteni, és fenn is tudta tartani azt Boszniában és Koszovóban.

Az új kihívások közül a külügyminiszter kiemelte a nemzetközi terrorizmust és a tömegpusztító fegyverek elterjedését. Mint mondta, ezek a kihívások alapvető feladatok elé állítják a NATO-t, új képességekre, új tagokra, új partnerekre, valamint új missziókra van szükség. Kiemelte, hogy Magyarország azért vesz részt az afganisztáni és az iraki missziókban, mert érdeke a stabilitás megteremtése. Közölte, hogy a kormány gondolkodik azon, hogy Magyarország Afganisztánban részt vállaljon például rendőrök képzésében és hogy részt vegyenek az újjáépítésben. Így a NATO képes lesz megfelelni az új kihívásoknak Magyarország pedig kész ebben a saját szerepét teljesíteni.

A konferencián részt vett Adam Kobieracki, NATO-főtitkárhelyettes, aki hangsúlyozta, hogy a Szövetségnek új képességeket kell kialakítania, új kihívásokat kell vállalnia és bővítenie kell tagságát. Mint mondta, a NATO a Balkánon és Afganisztánban is bebizonyította, hogy a földrajzi távolság nem jelent számára többé akadályt.

A Külügyi Hivatal NATO Tájékoztató Központja által, a Magyar Atlanti Tanács közreműködésével szervezett tanácskozáson előadást tartott továbbá a magyar, a belga, és a volt német NATO-nagykövet, a George Marshall Biztonságpolitikai Központ igazgatóhelyettese és a NATO Parlamenti Közgyűlés főtitkár-helyettese. A rendezvényen magyar részről szót kapott továbbá Iváncsik Imre, a honvédelmi tárca politikai államtitkára, Havril András altábornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnök-helyettese, Dr. Simicskó István és Karsai Péter, a Honvédelmi Bizottság alelnökei, Balla Mihály, Dr. Eörsi Mátyás és Hárs Gábor a Külügyi Bizottság alelnökei, illetve Dr. Bánlaki György a Magyar Atlanti Tanács elnöke is.

(MTI)