No. 23. (02/12/06)
George W. Bush elnök beszéde az Atlanti Diákkonferencián
(Prága, 2002. november 20.)
Az amerikai elnök történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a NATO először tartja csúcstalálkozóját a Varsói Szerződés egyik volt tagállamában. Döntő és merész lépésnek nyilvánította az új tagállamok meghívását is. A csúcstalálkozón 1949 óta a legjelentősebb reformok meghozatalára kerül sor; amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a Szövetség képes legyen hatékonyan szembenézni az új veszélyekkel. Európa államainak is osztozniuk kellene a globális felelősségvállalásban.
Amerika már választott. Állást foglalt a világ békéje mellett, és elkötelezte magát a szoros és állandó partnerség mellett Európa államaival. Az Atlanti Szövetség Amerika legfontosabb globális partnere. Az elnök számos közös értékre hivatkozott, amikor Amerika és Európa elválaszthatatlanságáról beszélt. Amerika úgy gondolja, hogy egy erős és magabiztos Európa jó a világnak. Üdvözli az európai gazdasági integrációt, amely fellendülést hoz az Atlanti-óceán mindkét partján. Örömmel látja a demokratikus Oroszországot Európa részeként, mert a szabad és békés Európa hozzájárul e térség biztonságához. Az elnök elismeréssel szólt Európa növekvő katonai együttműködéséről, amely lezárja a rivalizálás és erőszak hosszú történetét.
Amerika támogatja egy még egységesebb Európa létrejöttét, ezért támogatja a NATO bővítését most és a jövőben is. Minden európai demokrácia, amely törekszik a NATO-tagságra, és kész megosztani a NATO felelősségét, üdvözlendő a Szövetségben. A tagsági elvárások magasak, és ezek elősegítik a politikai, gazdasági és katonai reformok végigvitelét. A NATO-tagok pedig mindannyian tudják: bárki, aki az egyik országot megtámadja, az összes tagállammal kerül szembe. Az agresszióval soha többé nem kell egyedül szembenézni.
A nagyobb NATO jó Oroszországnak is, hiszen csak nyer azzal, ha biztonságos és stabil államok helyezkednek el nyugati határán. Oroszországnak nincs szüksége egy ütközőzónára; amire szüksége van, a békés és fejlődő szomszédok, akik mind a barátai. A NATO-nak pedig egy erős és demokratikus Oroszországra van szüksége, amely partner a századunk kihívásaival való szembenézésben. A NATO-Oroszország Tanács által kell fokozni a Szövetség együttműködését Oroszországgal.
A NATO expanziója számos előnnyel jár a Szövetség számára. Minden új tagállam hozzájárul a katonai képességekhez, és hozzájárul a közös biztonsághoz. Ez így van Afganisztánban is, ahol román, bolgár, észt, litván és szlovák és más erők csatlakozva 16 NATO-szövetségeshez, segítenek legyőzni a globális terrort.
Minden új tagnak új elemmel kell hozzájárulnia a Szövetség karakteréhez. Az új NATO-tagállamok olyan történelmi tapasztalatokkal rendelkeznek, melyek gazdagíthatják a Szövetséget, és egyben arra is képessé teszi őket, hogy megbízható partnerek legyenek.
Közép- és Kelet-Európában az elnyomottak és számkivetettek bátorsága és morális ereje okozta a zsarnokok bukását. Ez a szellemiség most támogatja ezen országokat a nehéz reformok végigvitelében. És ez a szellemiség az, amelyre Európa új intézményeiben szükség van. A NATO-nak olyan veszélyekkel kell szembenéznie, amelyek létrehozatalakor még nem léteztek. A kollektív védelem igénye még sürgetőbb. Veszélyeztetve vagyunk a terrorizmustól, a kémiai, biológiai és nukleáris fegyverek terjedésétől, amelyeket törvénytelen rezsimek állítanak elő, és rakéták vagy terroristák juttatnak célba. A terroristáknak és terrorista államoknak minden szabad nemzet célpontja, beleértve Európa szabad nemzeteit is.
A 21. század első háborújában több mint 90 nemzet csatlakozott a terrorellenes globális koalícióhoz. Ezek az államok megosztják a hírszerzési információkat, zárolják a terroristák erőforrásait. A terroristákat mindenhol üldözik, és miután elfogják őket, az igazságszolgáltatás ítélkezik.
Az iraki helyzetet elemezve az elnök egyedülálló és súlyos fenyegetésről beszélt. Szaddam Husszein a saját népe ellen is tömegpusztító fegyvereket vetett be; az elnök szerint nem megengedhető, hogy a diktátor ilyen fegyvereket állítson elő, vagy birtokoljon. Husszein közben hozzájárult ahhoz, hogy ENSZ-ellenőrök vizsgálódjanak Irakban. Ezzel megkapta az utolsó esélyt. Amerika célja a béke biztosítása az iraki tömegpusztító fegyverek széleskörű és bizonyított leszerelése révén.
A távoli régiók terrorista központjai, a törvénytelen rezsimek elrejtett laboratóriumai mind olyan felbukkanó fenyegetések, amelyekkel szemben a NATO-nak új katonai képességeket kell kifejlesztenie. A NATO-erőknek jobban kell együttműködniük, és mozgékonyabbaknak kell lenniük, és gyorsabban bevethetőeknek. A szövetségeseknek több bevethető speciális erőre, jobb precíziós támadóképességre és modernebb parancsnoksági struktúrára van szükségük.
Néhány állam kivételével nem várható el a szövetségesektől, hogy az összes elvárt képességgel rendelkezzenek, de minden tagország kötelessége a képességekhez való hozzájárulás. És mivel számos fenyegetés Európán kívülről érkezik, a NATO-erőknek gyorsan bevethetőeknek kell lenniük. Ehhez új képességeket kell kiépíteni, és megerősíteni a Szövetséget, hogy képesek legyenek használni a képességeket.
Az Egyesült Államok, azt ajánlja a NATO Reagáló Erő felállítása során, hogy az legyen jól felszerelt, magas készültségű; légi, szárazföldi és tengeri erőkből álljon minden NATO-tagállam hozzájárulása alapján, és szükség szerint gyorsan bevethető is legyen egyben.
Az új kihívásokkal szembeni védelem többet kíván, mint új képességeket. A szabad nemezeteknek el kell fogadniuk a kötelezettségek megosztását. Aktívnak kell lenniük a szabadság megvédelmezésében, és nem szabad izolálódniuk és közönybe burkolózniuk. Minden népnek kötelessége segíteni ebben a munkában. Ennek keretében Amerika és Európa erős demokráciái egymásra utaltak, mindegyik teljes és felelős szerepet játszik a kérdésben.
Olyan veszélyekkel nézünk szembe, amelyekre eddig nem is gondoltunk, ám ezek a veszélyek épp olyan jelentősek, mint az őseink idejében létezők. Ebben a helyzetben a NATO azt teszi, amit eddig is, keményen fellép, és sikert arat a szabadság ellenségeivel szemben. Prágában a fiatal demokráciák NATO-meghívásuk révén biztonságban érezhetik magukat, a Szövetség erősödik és új célokat tűz ki. Amerika és Európa megújítja történelmi barátságát, hogy béke legyen a világon.