A NATO Parlamenti Közgyûlés Állandó Bizottságának állásfoglalása a NATO átalakulásáról
Brüsszel, 2002. október 6.*

A NATO Parlamenti Közgyûlés Állandó Bizottsága rendkívüli ülést tartott Brüsszelben, amelyen a Magyar Országgyûlés képviseletében részt vett Dr. Dávid Gyula képviselõ úr is.

A találkozó megtartását az indokolta, hogy novemberben kerül sor majd a NATO-csúcstalálkozóra Prágában, amely az új kihívásokra válaszul a Szövetség megújítását tûzi ki céljául, mind stratégiai, mind szervezeti szempontból. Ugyanakkor a Szövetség 1999-ben elfogadott Stratégiai Koncepciója érvényben marad, mivel megfelelõ alapot biztosít a Szövetség számára, jóllehet nagyobb hangsúlyt kell helyezni a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elleni harcra.

A NATO Parlamenti Közgyûlés vezetõi elkötelezték magukat a NATO bõvítése mellett, és leszögezték, hogy ez központi jelentõségû a NATO jövõje és Európa stabilitása szempontjából. A Közgyûlés 19 delegált képviselõje megnevezte azt a hét államot - Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Románia, Szlovákia és Szlovénia - amelyeknek meghívást kellene kapniuk a Szövetséghez való csatlakozásra a NATO Prágai Csúcstalálkozóján.

A Parlamenti Közgyûlés által október 6-án kiadott A NATO Átalakításáról Szóló Nyilatkozat amellett érvel, hogy a hét ország már bizonyította felkészültségét a NATO-tagság felé vezetõ úton: radikális reformokat hajtottak végre, részt vettek a NATO-mûveletekben a Balkánon, és közremûködnek a terrorizmus elleni küzdelemben.

A Szövetség bõvítését tovább kell folytatni. Azon államok, amelyek Prágában nem kapnak meghívást, késõbb csatlakozhatnak a NATO-hoz; a kérdés megvitatására 2007. elõtt mindenképpen sor kerül. Az Atlanti-óceán mindkét partján növekvõ egyetértés van abban, hogy a bõvítés kérdése központi jelentõségû a Szövetség jövõje szempontjából.

A biztonsági környezet minõségi változáson ment keresztül, éppen ezért a Prágai Csúcstalálkozó középpontjában az új biztonsági kihívásokra adott NATO-válaszok lesznek. A legfõbb napirendi kérdések a következõk: harc a terrorizmus ellen, szorosabb együttmûködés Oroszországgal, a béke és biztonság megõrzése és a békefenntartó mûveletek folytatása a Balkánon.

A NATO Parlamenti Közgyûlés által elfogadott Nyilatkozat a tagállamok parlamentjeinek kollektív véleményét jeleníti meg a terrorizmussal és a tömegpusztító fegyverek terjedésével kapcsolatban. A NATO struktúráinak átalakítása is szükséges, hogy a Szövetség képes legyen megfelelni hagyományos szerepének és az új kihívásoknak.

A NATO-erõket fenyegetõ új veszélyforrásokról a Nyilatkozat azt fogalmazza meg, hogy amennyiben a tagállamok biztonságát fenyegetés éri, a haderõk az ENSZ Alapokmánya alapján legyenek képesek a cselekvésre. Mindez erõsíteni fogja a Szövetség elrettentésre épülõ stratégiáját mindazokkal szemben, akik veszélyt jelenthetnek társadalmainkra, illetve menedéket nyújtanak számukra. Az akciókról azonban eseti alapon kell döntenie az Észak-atlanti Tanácsnak.

A Nyilatkozat leszögezi, hogy nagyobb hangsúlyt kell kapnia a civil lakosság védelmének a tömegpusztító fegyverekkel szemben. A NATO reagáló erõk bevetési képességeinek javítása érdekében a speciális egységek további fejlesztése szükséges, illetve a soknemzetiségû, gyorsan a helyszínre juttatható csapatok felállítása elkerülhetetlen. A védelmi képességek terén csökkenteni kell a prioritások számát, azokat konkrét nemzeti vállalások alapján, idõhatárhoz kötve kell teljesíteni.

A dokumentum hangsúlyozza a NATO kapcsolatának fontosságát az Európai Unióval, a párhuzamosságok elkerülése érdekében; a szorosabb együttmûködés kialakítását a képességek fejlesztésében; a NATO-eszközök EU általi használatát a nemzetközi terrorizmus elleni széleskörû küzdelemben.

A szövegben megfogalmazzák azt az igényt is, hogy a szabadság ne csorbuljon, azonban a biztonság fokozódjék.

A Nyilatkozat javasolja a partnerség és együttmûködés fokozását az alábbi térségekben: a Kaukázus, a mediterrán térség, Közép-Ázsia és a Balkán. Szükséges a "Partnerség a Mediterrán Dialógusért" nevû NATO-program elindítása, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság erõfeszítéseinek támogatása a reformok kivitelezésében, és lépések megtétele a NATO-val való pozitív kapcsolatainak kiépítése felé.

Elismerve a NATO védelmi képességeinek hiányosságait, a Nyilatkozat felhívja a NATO-államokat, hogy törekedjenek a rendelkezésre álló védelmi összegek hatékony és jól irányzott felhasználására, illetve a védelmi kutatások területén való együttmûködésre.

Rafael Estrella, a NATO Parlamenti Közgyûlés elnöke szerint a Deklaráció rávilágít azokra a kulcsfontosságú kérdésekre, amelyek a tagállamok parlamenti képviselõit leginkább foglalkoztatják, akiknek a szerepe nélkülözhetetlen a közvélemény formálásában. Az elnök abbéli reményének adott hangot, hogy a Nyilatkozat elõsegíti a Prágai Csúcstalálkozón meghozandó döntések megszületését, és fenntartja a NATO relevanciáját a 21. században is. A Közgyûlés, mint a Szövetség kollektív parlamenti hangja meghatározó szerepet tölt be a NATO tevékenységének átláthatóbbá tételében és emlékeztet a döntéshozók felelõsségére.

Dr. Dávid Gyula képviselõ úr szerint a Nyilatkozat megfelelõ alapot nyújt a tagállamok parlamentjeinek a NATO megújulása érdekében folytatandó további közös cselekvéséhez.

* A Deklaráció teljes szövege angolul és franciául az alábbi honlapon olvasható: www.nato-pa. int