No. 10. (01/04/20)

A NATO PK Állandó Bizottságának 2001. március 30-án Rómában megrendezett ülésén elfogadták a márciusban Belorussziában járt tényfeltáró misszió tapasztalatai alapján kidolgozott ajánlásokat:

- a Közgyûlés továbbra is fenntartja a belorusz parlamenttel való kapcsolatának felfüggesztését, amelyrõl még 1997-ben döntöttek, tekintettel arra, hogy a 13. Legfelsõbb Tanács megbízatása 2001-ben megszûnik, illetve arra, hogy a 2000. októberi nemzetgyûlési választások megrendezésére nem demokratikus körülmények között került sor. Ennek ellenére is létfontosságú, hogy az ország ne szigetelõdjék el, és hogy a Közgyûlés a továbbiakban is támogassa az ország demokratizálódási folyamatát:

- ennek keretében két civil, politikai vezetõt invitálnak meg "speciális vendégként" a vilniusi tavaszi Közgyûlésre (május 27-31.), akik jelenlétükkel a belorusz közvéleményt képviselik, de nem tagjai a nemzetgyûlésnek;

- a Közgyûlés támogatja azt a kezdeményezést, mely szerint a Biztonság Civil Dimenziója Bizottság belorusz politikai szakértõt hívjon meg a soron következõ vilniusi találkozóra;

- továbbá, a Közgyûlés felkéri a Nemzetközi Titkárságot, hogy együttmûködve helyi nem kormányzati szervezetekkel és kutatóközpontokkal, hogy egy következõ Rose-Roth Szeminárium színhelye Belorusszia legyen. Ezzel egyidejûleg a 2001 októberében Rigában megrendezésre kerülõ Rose-Roth Szemináriumon félnapos megbeszélést fognak folytatni Belorussziáról, természetesen belorusz résztvevõkkel;

- a Közgyûlés bátorítja tagjait arra, hogy nem kormányzati szervezetek és belorusz civil csoportok által szervezett szemináriumokon vegyenek részt, illetve a Közgyûlés feltárja a NATO-val való együttmûködés lehetõségét, a belorusz Partnerség a Békéért Program keretében;

- A Biztonság Civil Dimenziója Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a Belorussziában tapasztalható fejleményeket.

Az ajánlásokat felülvizsgálják az ez évben esedékes elnökválasztást követõen.

Ezek az ajánlások azon átfogó tárgyalások eredményeként jöttek létre, amelyeket a NATO PK delegációja látogatása során a diplomáciai közösséggel, jelentõs belorusz személyiségekkel - beleértve a parlament tagjait, és a parlamentben képviselettel nem rendelkezõ ellenzékieket is-, szakszervezeti vezetõkkel, a lehetséges elnökjelöltekkel, civil szervezetekkel, kutatóközpontokkal, a média képviselõivel, és eltûnt politikai személyiségek rokonaival folytatott a háromnapos látogatás során.

Az Állandó Bizottság római ülésén Rafael Estrella, a NATO PK elnöke aggodalmát fejezte ki a Macedóniában tapasztalható erõszak miatt. A bizottság elutasítja az albán közösség tagjainak azon kísérletét, hogy destabilizálják az országot, és újra leszögezte a szuverenitás és a területi integritás fontosságát.

Egyetértenek azzal a NATO-döntéssel, amely kimondta Koszovó és Macedónia határainak megerõsítését, és dicsérték az EU törekvéseit a válság diplomáciai megoldására és a növekvõ gazdasági támogatás miatt.

Elismerték azt a fejlõdést, amelyet Macedónia az albán kisebbség gazdasági és politikai szerepének erõsítése terén elért, és sürgették a macedón kormányt, hogy tegyen lépéseket integrációja elõsegítésének érdekében az ország intézményi és gazdasági szervezeteibe, illetve biztosítsa jogaik érvényesülését.

A NATO PK továbbra is nagy figyelemmel kíséri Macedónia fejlõdését, és törekszik a parlamenttel való együttmûködésre, hogy hosszú távú stabilitást épüljön ki az országban és a térségben.

Az április 6-án megtartott moszkvai látogatás volt három év óta az elsõ esemény, ahol a NATO PK és az orosz parlament tagjai kifejtették a szorosabb együttmûködésre irányuló szándékukat. A jövõben rendszeres találkozók megtartását határozták el, amelyeken konkrét kérdésekkel fognak majd foglalkozni. Az egynapos találkozó során a Dumában az orosz külügy- és védelmi minisztérium munkatársai által tartott tájékoztatók is elõsegítették az élénk eszmecsere kialakulását néhány lényeges kérdésben, mint például a NATO-bõvítés, a NATO szerepe az európai biztonságban, az erõ alkalmazása Jugoszlávia ellen és a csecsenföldi helyzet.

A kulcskérdésekben is fennálló különbségek ellenére vannak közös érdeklõdésre számot tartó területek - mint a haderõreform, a rakétavédelmi rendszer, a nemzetközi terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem -, ahol a praktikus együttmûködés és a tapasztalatok megosztása hasznos lenne. Egyetértés van azzal kapcsolatosan, hogy e kérdések a tervezett bizottsági üléseken napirenden lesznek. Orosz részrõl is érzékelték a kölcsönös megértés fokozódását, és egyetértettek abban, hogy a törvényhozások szintjén a párbeszéd lényeges eleme a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok fejlesztésének.